Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-18 / 18. szám, szerda

/ Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956-1960. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervéhez V. Közlekedés és hírközlés A közlekedésben a hatodik ötéves terv fő feladatának kell tekinteni a vas l„ vízi gépkocsi légi közlekedés műszaki színvonalának, további emelését, a vasutak széleskörű villamosítását és ellátását a korszerű, leghaladóbb mozdonytipusokkal és a gördülőanyag egyéb fajtaival. Az 1356—1960-ig terjedő időre a közlel: Ddésben és hírközlésben az alábbi fő feladatokat kell kitűzni: 1. A vasúti közlekedésben körülbelül 1374 milliárd tonnakilométerre, vagyis 1955-höz viszonyítva 42 százalékkal kell növelni a teherforgalmat. Gondoskodni kell a vasúti teherszállítás távolságának mindenirányu csökkentéséről és a teherszállítás olcsóbbá tételéről. Intézkedéseket kell tenni a vágányutak megerősítése és rekonstrukciója céljából. A meglevő vágányhálózatban körülbelül 65 000 kilométer új sínt kell lefektetni, ezenbelül 58 000 kilométer nehéztípusú sínt. Az ötéves terv vég;re a zúzottkő-ágyú vágányok hosszát 61000 kilométerre kell növelni. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a talpfák élettartamának meghosszabbítása céljából, s gondoskodni kell a vasbetontalpgerendák széleskörű alkalmazásáról. A vasutak szállítóképességének fokozása céljából villamos- és motorosmozdonyok széleskörű alkalmazásával kell elvégezni a vasúti vontatás műszaki rekonstrukcióját úgy, hogy már 1960-ban az e típusú mozdonyok bonyolítsák le az egész teherforgalom 40—45 százalékát. A vasúti közlekedésnek az ötéves terv idején legalább 2000 villamosmozdonyt kell kapnia, ezenbelül 400 darab nyolctengelyes, 5700 lóerős villamosmozdonyt — valamint 2250 fővonali kétegységes diesel-mozdonyt. Gondoskodni kell új, hatalmas mozdonyok megalkotásáról, 1950— 1957-ben olyan diesel-íjiotoros tehervonati mozdonyok kísérleti prototípusait kell megtervezni és elkészíteni, amelyeknek egy egysége 2500— 3000 lóerő teljesítőképességű: utasszál' t> diesel- és villamos mozdonyok prototípusait, valamint gázturl-ilt Jzemú mozdonyok prototípusait i9ö7-től kezdve a vasutaknak diesel-motoros tolatómozdonyokat kell szállítani. Intézkedéseket kell kidolgozni és végrehajtani kéntartalmú üzemanyaggal működő diesel-mozdonyok üzembontartását. Meg kell teremteni a villamo-- és diesel-mozdonyok karbantartásához szükséges bázist. A vasúti közlekedésnek az öt év alatt legalább 255 000 teherkocsit, valamint 18 600 személyszállító kocsit kell kapnia. A kocsiállományt ki kell egész teni megnövelt űrtartalmú fedett kocsikkal, gépihűtésü és villamosfűtésű kocsikkal, megnövelt űrtartalmú tartálykocsikkal, valamint levegőkondicionáló berendezésekkel felszerelt, teljesen fémből készült utasszállító kocsikkal. A teherkocsi-állomány automatikus kocsikapcsoló-szerkezetekkel való ellátását 1957-ben be kell fejezni 1959-ig a fékekkel el nem látott vasúti kocsikra be kell fejezni az önműködő fékek felszerelését, s hozzá kell látni a korszerű önműködő fékek felszereléséhez az üzemben levő kocsikra. El kell végezni a munkálatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jelentős mértékben megnöveljék a legfontosabb irányban a vasútvonallak átbocsátóképességét, különösen az uráli és a szibériai vasútvonalakét, az uráli vonalból való leágazásoka. a Volga-vidék kerületei felé, a központi és keleti kerületek felé, ezenkívül a központi vidékeket a Donyej-medencével, Kaukázussal és Közjp-Azsiával összekötő vasútvonalakat. valamint a Donyec-medence vasútvonaljaiét. Körülbelül 6500 kilométer új vasútvonalat kell építeni, vagyis kétszer annyit, mint az ötödik ötéves tervben, ezen belül meg kell építeni a Magnyitogorszk—Sztyerlitamak— Abdulino vonalat, a Kurgan— Szinarszkaj:—Krasznoufimszk kerület vonalat, a Barnaul—Omszk vonalat, a Sztálinszk—Abakan vonalat, a Gurjev—Asztrahán vonalat, a Miassz—Ucsali vonalat, a Jeszil— Turgaj vonalat. Ezenkívül a szűzföldek és parlagföldek vidékén 935 kilométer keskenynyomtávú vasútvonalat kell építeni. Meg kell építeni az Alma Ata kerületétől a határig terjedő vasútvonalat, amely új irániban teszi lehetővé az összeköttetést a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között. Az elkövetkező tíz-tizenöt évben át keli állítani villamosvontatásra a legfontosabb sűrű-áruforgalmú és hegyi vonalakat, valamint az intenzív utasforgalmú vasúti fővonalakat és a nagy ipari központok helyiérdekű vonalait A hatodik ötéves tervben üzembe kell helyezni 8100 kilométer villamosított vonalat, vagyis 3,5-szor annyit, mint az ötödik ötéves tervben, s ezáltal lehetővé kell tenni, hogy villamosvontatásra állítsák át a Moszkva—Kujbisev—Cseljabinszk—Omszk—Novoszibirszk—lrkutszk vonalat, a Moszkva—Harkov— Donyec-medence vonalat, a Promislennaja—Belovo vonalat, a Jaszinovataja—Pjatyihatki-vonalat, a Belorecscnszkaja—Szocsi—Szuhumi vonalat, valamint a nagyvárosok helyiérdekű vonalait. Körülbelül 6600 kilométer második sínpárt kell építeni, vagyis 40 százalékkal többet, mint az ötödik ötéves tervben; ezenbelül meg kell építeni a második vágányt Rjazany—Ruzajevka, Omszk—Vagaj—Szverdlovszk —Perm, Kurgan—Szverdlovszk, Orszk —Orenburg—Kinél, Konosa—Kotlasz —Vorkuta, Artista—Altajszkaja, Vologda—Cserepovec, Barnaul—Szemipalatinszk, Apatiti—Szorokszkaja vonalakon, valamint a kazanyi vasútvonal vonalszakaszain. Meg kell növelni az állomási vá'gányutak összes hosszát olymódon, hogy 1960-ra hosszúságuk az üzemben levő vasútvonalak 49 százalékára emelkedjék fel. Tovább kell fejleszteni az állomásokat és csomópontokat, gurítódombokat kell építeni, s azokat gépesíteni kell. A termelési folyamatok további automatizálása céljából körülbelül 15 000 kilométer hosszúságban a vasútvonalakat önműködő térközbiztosító berendezésekkel, forgalmi biztosítóberendezésekkel és önműködő vonatmegállító berendezésekkel kell ellátni, villamosberendezésekkel kell ellátni 18 000 váltót. Gondoskodni kell a rádióöszszsköttetés továbbf jilesztéséről és meg kell kezdeni a televízió alkalmazását a vasutakon. Maximális mértékben gépesíteni kell a munkaigényes folyamatokat, mégpedig elsősorban a vágányok karbantartásával és rekonstrukciójával, valamint a rakodással kapcsolatos munkálatokat, s ilyen módon kell gondoskodni arról, hogy az állomások rakodóin 1960-ig 75 százalékban gépesítve legyenek a ki- és berakó-. dási munkák. Csökkenteni kell a teherkocs -forduló idejét 5,3 napra, vagyis 15 százalékkal, meg kell növelni a villamosmozdonyok átlagos napi útját 550 kilométerre, vagyis 41 százalékkal, a dieselrnozdonyokét 450 kilométerre, vagyis 23 százalékkal, a gőzmozdonyokét 315 kilométerre, vagyis 14 százalékkal. Meg kell növelni a tehervonatok átlagos bruttósúlyát 2200 tonnára, vagyis 1955-höz viszonyítva 25 százalékkal. Gondoskodni kell az iparvállalatokhoz, folyami és tengeri kikötőkhöz vezető vasúti bekötővágány-utak továbbfejlesztéséről, ezenbelül az uszty—donyeci kikötő bekötövágánvútjának megépítéséről. Csökkenteni kell a szállítások önköltségét körülbelül 17 százalékkal. 2. A folyami közlekedésben a teherforgalmat körülbelül 80 százalékkal kell növelni. Gondoskodni kell arról, hogy továbbfejlesszék a vegyes vasúti-vízi teherszállítást. Lehetővé kell tenni a mélyvízi hajózást a Volga, Kama, Dnyeper és más folyók újabb szakaszain, megfelelő nagyobb flottát kell építeni a víztárolókon való hajózásra. Meg kell szüntetni a folyami hajózásban a kikötők felszerelésének elmaradását. Gondoskodni kell a kikötők és kjrakóhelyek fejlődéséről, elsősorban a Volgán, a Kamán és a szibériai folyamokon. Fel kell építeni az uszty—donyeci kikötőt. Magas termelékenységű géneket kell alkalmazni a rakodógátnál. A fő kikötőkben meg kell valósítani a rakodómunkák ' komplex gépesítését. (3t év alatt a folyami kikötőkben 15 000 folyóméter gépesített rakpartot kell átadni a használatnak. Biztosítani kell a közvetlenül a víziutak mentén elterülő vállalatoknál új átrakodóhelyek építését, új gépesített rakpartok létesítését és a meglevők fejlesztését. Javítani kell a hajózható csatornák szállítási kihasználását. Öt év alatt legalább másfélszeresre kell növelni a teherszállítást a Moszkva-csatornán és a Sztálinról elnevezett fehér-baltitengeri csatornán, a Leninről elnevezett Volga—Don-csatornán pedig háromszorosra. További munkákkal meg kell javítani a hajózás feltételeit a Fehér- és Északi-Dvina folyón, valamint a Vicsogda fcly rekonstruálni kell a navigációs berendezést a Volgán, a Kamán, a Dnyeperen és Szibéria főfolyóin — automata- és villamosított jelzések széleskörű alkalmazásával. Gyorsabb hajókkal kell bővíteni a flottát, s biztosítani kell, hogy a folyamhajózási minisztérium öt év alatt összesen körülbeiül 700 000 lóerő összteljesítöképességü vontatóhajót és magánjáró teherhajót, összesen 2 245 000 tonna összteherbíróképességű nem magánjáró hajót, továbbá összesen 180 000 lóerő összteljesít .'képességű személyhajót kapjon. Rekonsturálni kell a meglevő hajójavító üzemeket, s újakat kell építeni. Javító, üzembentartó bázisokat kell szervezni, hogy a flotta vontatócsereszakasz-rendszer alapján dolgozhasson. Növelni kell a teherszállítás sebességét, és csökkenteni kell a hajók állását a kikötőkben és a rakpartoknál. Biztosítani kell, hogy 1930-ban 1955-höz képest legalább 30 százalékkal növekedjék a szárazáruk szállításánál a folyami vontatóhajók teljesítménye, a magánjáró teherhajóké pedig 36 százalékkal, és végül a nem magánjáró hajóké 33 százalékkel. Meg kell javítani az árukezelési és kereskedelmi munkát a víziközlekedésnél, s intézkedéseket kell tenni, hogy a minisztériumok és igazgatóságok jobban érdekelve legyenek a folyami teherszállításban. Körülbelül 21 százalékkal csökkenteni kell a szállítások önköltségét. Biztosítani kell a kisfolyók további közlekedési felhasználását és a szállítás fejlesztését ezeken a folyókon. 3. A tengeri szállításnál körülbelül 2.1 szeresre kell növelni a tehurfj.-galmat. Biztosítani kell a teherszállítás továbbfejlesztését a távoikeleti. az azovi—fekete-tenqeri, aj északi és más medencékben, s növelni kel' az export-importszállításoknál a hazai hajótér részarányát. Biztosítani kell tevábbá az északi-tengeri út továbbfejlesztését. Emelni kell a tengeri kikötők fejlesztőiének műszaki színvonalát, s növelni kell a tengeri kikötők átboC3.ttó-kéj2sségét Át kell adni a használatnak ezekben a kikötőkben maximálisan 10 000 folyóméter gépesített rakpartot és 200 000 négyzetméternyi raktárt. Üi magas teljesítményű rakodógépeket kell beállítani. 1960-ra a tengeri kikötőkben 65 százalékig terjedően meg kell va.ló-sítani a rakodómjnkák komplex gépesítését. Biztosítani kell a tengeri kikötők rekonstrukció•»•« és fejlesztését, elsősorban Vanyinóban. a kamcsatkui Petropavlovszkban. Ogvesszában. Zsdanovban. Nvikolaievben. Novorossziiszkban. Potiban. Leningrádban. Murmanszkban és Vlagyivosztokban. Be kell fejezni Nahodka kikötő építését. Meg kell kezdeni Kamcsatka nyugati partvidékén az úi ozernovszkiii kikötő építését. Ki kell egészíteni a tengeri flottát gyorsabb, gazdaságosabb hajókkal. A tengerheiózási minisztériumnak üt év alatt összesen körülbelül 1 140 0C0 umnn óssz-teherbírókéoességű szárazáruszállító teherhaiót. összesen 460 000 tonna befogadóképességű kőolajszállító tartálvhaiót. összesen 198 000 lóerő összteljesítményű iszemélvszállító hajót, és összesen 230 000 lóerő összteljesítményű vontatóhaiót kell átadni. Gvorsafcb iáratú. korszerűbb motorokkal és haiógénekkel felszerelt tengeri hajókat kell építeni. Öt év alatt legalább 25 százalékkal kell növelni a tengeri kőolaiszfil'itó tartályhajók napi teljesítményét. a szárazárut szállító hajókét Dedia legalább 3-1 százalékkal — eisósorb:m a haiók kikötőbeli vesztetilesi ideiének és úgyszintén a haurfsiáratának csökkentése révén Jú.itani kell a tengeri flotta műszak

; állapotát. Csökkenteni kel! a h'-iióiavítási időt fokozni kell a hajójavító vállalatok kapacitásának kihasználását. különösen a távol-keleti medencében. Nahodkában. Tuapszeban. Zsdanovb3n. Leningrádban és Múmia.iszkban be kell fejezni a haióisvífő ü~?mek építését és rekonstrukcióiát. Szlaviankában mea kell kezdeni a hajójavító-üzem építését Biztosítani kel! a csatornák és a teroori kikötők bejáratánál a hajózáshoz szükséges mélvséget. Mea k-..-!' javítani az összeköttetési eszközöket és a rádiónaviaációs berendezést. A tengeri szállításnál a tengeri hajókat fel kell szerelni a leqkor.sr.erűbb. a tengerhajózás biztonsáaát szavatoló naviaációs műszerekkel és berendezésekkel. Körülbelül 26 százalékkal kell csökkenteni a tengeri szállítás önköltségét. 4. A gépkocsi-közlekedésben a teherforgalmat 1960-ra hozzávetőleg az 1955-ös színvonal kétszeresére kell emelni Jelentősen fokozni kel! a szállításokban a közös felhaszná'ásu gépkocsipark részarányát. Ennek teherforgalmát 40 milliárd tonnakilométerre vagyis 1955-höz képest 4,3-szeresre kell emelni. Tovább kell fejleszteni a központosított szállításokat s az autó-pótkocsik kihasználását lénveqesen meg kell javítani. A 6zemélybérkocsik személyforgalmát háromszorosára, az autóbuszok személyforqalmát 3.5-szeresére kei! növelni. A aépkocsi-állománv kihasználásának alapos mea javítása és a szállítások önköltségének jelentős csökkentése céljából a hatodik ötéves terv időszakában a tömegrakománvok szállítására igénvbe vett tehergépkocsik zömét, valamint a minisztériumok és főigazgatóságok hatáskörébe tartozó gépkocsiiavító vállalatokat a közös felhasználású gépkocsiállomány rendszerében kell összpontosítani?' A közös felhasználású tehergépkocsik terme'ékenv6égét öt év leforgása alatt minteav 36 százalékkal kell emelni, a teherszállítás önköltségét legalább 20 százalékkal kel! csökkenteni. Fejleszteni kell a gépkocsik műszaki ellátásának és javításának bázisát Bővíteni kell" a keményburkolatú aépkocsi-műutak építését és újjáépítését. 5 A csővezetékes szállításban a munka mennyiségét 83 milliárd tonnb-kilométerre. vaqvis 1955hö/ képest hatszorosra kel! emelni 6. A léqiközlrkedésben öt év a'att a teherforgalmat kétszeresére. a személvforaalmat hozzávetőleg 3.8-szorosára kell fokozni. A leafőbb légi-vonalakon naav befoaadóképesséaú gyorsasági utasszállítógépeket kell beállítani? A légi fővonaiak legfőbb légikikötőit újjá kell alakítani. 7. A távközlés területén tovább kell fejleszteni és fel kell újítani a távközlési eszközöket, mégpedig az élenjáró, korszerű technika ;!apián és a távközlés tartalékainak maximális kihasználásával. Az ötödik ötéves tervhez képest hozzávetőleg kétszeresére kell növelni az új kábelvonalak hosszát, s széleskörűen mea kell honosítani a coaxiílis kábeleket. Szerteágazó rádióközvetítési há'őzatot kell kiépíteni s öt év leforgása alatt Ieaalább tízezer kilométernyi ilyen vonalat kell átadni rendeltetésének. Biztosítani kell. hoov az automata távbeszélőállomások kapacitásának növekedése hozzávetőleg kétszer akkora legyen, mint az ötödik öteves tervben volt. Ki kell szélesíteni a postai távközlés hálózatát. A falvakban tovább kell fejleszteni a telefon- és rádióhálózatot. VI. Nagyszabású építkezések és az építőipar

v 1. Az ipari termelés, a közlekedés. a mezőgazdaság. a lakásépítkezés. az iskola-, kórház-, gyermekotthon* és böicsódeépítkezés. vaidmint a többi kulturális és közér•dekü tDllkezés fejlesztésére meaállaoított előirányzatok teljesítése céljából a Szovjetunió egész népgazdasáaára vonatkozólaa az állami beruházások osszeaét az 1956—1960. évekre 990 milliárd rubelben kell meaállaoitani (1955. iúlius 1-i árakban kiftrezve) vaavis 67 százalékkal magasabb összecben, mint az ötödik ötéves tervben. 2. A naavszabású építkezésekre szolaáló anvaqi erőforrások és nénzütivi eszközök hathatósabb felhasználásának biztosítása véaett meg kt" akadályozni a beruházások szétfnrgácsolását nagyszámú építkezésre obiektumra. mea kell javítani az "cület-tervezést. ki kell küszöbölni azokat a tervezésbeli túlzásokat, nrr.eivek az állam pénzének pazarló felhasználásához vezetnek. Az ú i vállalatok építésére és a már múködő vállalatok kibővítésére vonatkozó tervek kidolgozásánál fiOVflembe kell venni a tudomány és a technika legújabb eredményeit, továbbá a hazai és külföldi vállalatoknál elért leamagasabb műszaki és üzemgazdasági mutatószámokat. Csökkenteni kell a tervezés időtartamát 1956—1957-ben be kell fejezni az áttérést a lakóházak, valamint a kulturális és közérdekű épületek típustervek szerint történő építésére A legközelebbi 2—3 évben rá k<; térni arra. hoav az ipari, a közlekedési. a postaüzemi és mezöaazdasáai vállalatok általában típustervek szerint épüljenek. 5. Biztosítani kell az építőipar továbbfejlesztését. Lénveaesen csökkenteni ke!' az építés időtartamát. iavítani kell az építőmunkák rrtinőségét. különösen a lakás-, a kul•jrj'is és a közérdekű építkezésben: áí építő és az épületszerelő munkák költségét öt év leforaása alatt a költségvetésben meaie!ö!t összegnek looalíob hét százalékával kell csök•centen,. Összeszerelhető betonszerkezetek ts alkatrészek. könnvű betonfaitákbó! készült szerkezetek. előreovártott nagv blokkok és kész éoületszerelési egységek széleskörű alkalmazásával, valamint az építkezések komplexgépesítésének általános meghonosításával tovább kell iparosítani az építkezéseket. A felhasznált, előreovártott vasbetonelemek mennyiségét 1960-ig 28 miiiió köbméterre kel! növelni, ebből hétmillió köbméter legyen feszített fémhálóbetétes épületelem. Ki keli dolgozni és alkalmazni kell az építkezésben a vasbetonszerkezetek tökéletesebb formáit. Lénvegesen fokozni kel! az építkezéseknél a avengén ötvözött acél- és a nagv szilárdságú dróthuzal alkalmazását vasbetonszerkezetekre továbbá a gazdaságos hengereltvas-szelvénvek alkalmazását. Az építésnél biztosítani kell a maximális fém- és fatakarékosságot. Az építkezéseket el kell látni tökéletes génekkel és gépezetekkel. Az építkezéseknél az exkavátorok számát öt év alatt legalább háromszorosára kell növelni ezen beiül különösen növelni kell a 0.15 és 0.25 köbméteres egvputtonvos exkavátorok számát. Jobban ki kell használni az építőipari gépeket. Növelni kell az építőipari és közlekedési javítóüzemek és mühelvek kapacitását, javítóüzemeket kell építeni, elsősorban a nagyszabású építkezések körzeteiben Folytatni kell a minisztériumok és főigazgatóságok párhuzamosan működő kis építőipari vállalatainak öszszevonását. A nagv városokban a lakás-. a kulturális és a közérdekű eptkezés további meaiavtása céljából Moszkva. Leninarád és Kijev példájához hasonlóan területi szerződéses építővállalatokat kell létesíteni. ezekben eavesítve különböző főigazgatóságok kis építővállalatait. Az ország keleti vidékein lénvegesen növelni kell a meglevő építővállalatok kapacitását, ezeken a vidékeken ú.i építőipari vállalatokat kei! létesíteni, ui vidéki vállalatokat kell éplten építőanyagok és épületelemek gyártására. Ki kell terebélyesíteni és erősíteni kel! az épületszerelői és más szakmunkákat végző specializált szervezeteket és ugvancsak specializált szervezeteket kell alakítani általános építési munkák elvégzésére. Több lakóházat, kulturális és közérdekű intézményt kell építeni az építőipar dolgozói számára. VII. A munka termelékenységének emelése 1. Biztosítani kell a munka termelékenységének újabb nagyarányú emelését, mivel ez a termelés növelését. és a népjólét további fokozását célzó előirányzatok teljesítésének döntő feltétele. A nagv Lenin rámutatott arra. hogv a munka termelékenységének emelkedése a legfőbb dolog az úi társadalmi rend győzelme szempontjából és hogy „a kommunizmus, a kapitalizmussal szemben, az önkéntes. az öntudatos, az egyesült, a modern technikát felhasználó munkások magasabbfokú termelékenységét ielenti" Az a tény. hogv az országban hatalmas ipari bázis van, s a hatodik ötéves tervben átfogó intézkedések biztosítják a népgazdaság valamennyi ágazatának úr, magasabb technikai színvonalra emelkedését, továbbá az a tén.v, hogy mind nagvobb számban áiinak rendelkezésre és állnak kiképzés alatt szakmunkások és szakemberek. akik eredményesen elsajátítják a korszerű technikát, mindez nnqv lehetőségeket nyit meg a munkatermelékenység emelkedése ütemének gyorsítása előtt. 2 A munkatermelékenység emelésére vonatkozóan 1956—1960-ra a következő előirányzatokat kell meqállapitani: az iparban — legalább 50 százalékkal kell emelni a munka termelékenységét, főképp a kővetkező tényezőkkel: a munka műszaki színvonalának emelésével, élenjáró technika és technológia meghonosításával, a termelési folyamatok komplex-gépesítésének és automatizálásának általános kiszélesítésével, a berendezés korszerűsítésével, a vállalatok -,zakositásának átfogó fejlesztésével és ezen az alapon szalagszerü termelési módszerek bevezetésével, a munkaszervezés gyökeres megjavításával és a munkaidőveszteségek kiküszöbölésével, a segédmunkálatokra fordított munka csökkentésével; az építkezésben —legalább 52 százalékkal kell emelni a munka termelékenységét. mégpedig az építkezések további iparosítása, az elöregyártott (Folytatás a 12. oldalon) OJ SZÖ 195b. január 18. 11