Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-18 / 18. szám, szerda

1 1 SIP II. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956-1960. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervéhez (folytatás a 11. oldalról) épületelemek széleskörű alkalmazá­sa, az építőmunkálatok komplex-gé­pesítésének túlnyomó befejezése, a munkaszervezés komoiv megjavítása, a segéd- és mellékmunkálatokra for­dított munka csökkentése alapján; a szovhozokban és az állami mező­gazdasági segédvállalatokban — mintegy 70 százalékkal kell emelni a munka termelékenységét, mégpedig a növényápoiási és termésbetakaritási munkálatok komplex gépesítésévei, a munkaigényes állattenyésztési folya­matok gépesítettsége színvonalának számottevő emelésével, a mezőgazda­sági terményveszteségek kiküszöbölé­sével, valamint a munkaszervezés komoly megjavításával. A legfontosabb feladatnak kell te­kinteni a száz hektár földre eso me­zőgazdasági termelés lényeges növe­lését, a termékek egy mázsájának termelésére számított munkaráfordí­tás egy idejű csökkentése mehett. 3. A hatodik ötéves tervben a mezőgazdasági termelés fejlesztését célzó előirányzatok teljesítésének biz­tosítása szempontjából különösen nagy jelentőségű a kolhozmunka termelé­kenységének emelése. A gép- és traktorállomások anyagi és műszaki bázisának megszilárdítá­sa, valamint a mezőgazdasági mun­kálatok gépesítési és villamosítási színvonalának jelentős emelese, a mezogazdaságtudomány és a techni­ka eredményeinek átfogó hasznosítá­sa, a földmüvelés és az állattenyész­tés ésszerű területi elosztása és sza­kosítása az ország kerület és kolho­zai viszonylatában, továobá a kolho­zok, a gép- és traktorállomások meg­erősítése vezető káderekkel és szak­emberekkel — mindez együtt lehető­vé teszi a 100 hektárra eső mezőgaz­dasági termékmennyiség lényeges növelését és azt, hogy a kolhozokban a munka termelékenysége hozzávető­leg megduplázódjék. A mezőgazdasági minisztérium, va­lamint a helyi párt- és szovjetszer­vek, a gépállomás és a kolhozon ve­zetőinek biztosítaniok kell a mező­gazdasági technika hatékony kihasz­nálását. a mezőgazdasági termelés és a munkatermelékenység növeleaéDen jó mutatószámokat elérő' élenjáró, kolhozok és gépállomások tapaszta­latainak tömeges elterjedését, a mun­ka szervezésének megjavulását és a munkafegyelem megszilárdulását és ezen az alapon a kolhozparasztok jö­vedelmének jelentós emelkedését. 4. A munka megszervezésében és a munkabérben mutatkozó hioák leg­gyorsabb kiküszöbölése céljából: biztosítani kell a termelési techni­ka és szervezés korszerű színvonalá­nak megfelelő műszakilag megalapo­zott teljesítménynormáknak a terme­lésben való széleskörű bevezetését; a munkások bérében emelni kell a bérdíjszabás szerinti részt, s a mun­kások szakképzettségének figyelem­bevételével az egyes agak és szak­mák bérdíjszabás színvonalának he­lyes viszonyát kell megállapítani, a bérezésben a nehéz munkát végző és meleg műhelyekben dolgozó munká­soknak előnyt kell biztosítani; rendezni kell a mérnökök, a tech­nikusok és az alkalmazottak egyes kategóriáinak bérét, meg kell szüntetni a mérnökök, a tech­nikusok és alkalmazottak bérviszo­nyaiban a rendszerek sokféleségét és a következetlenséget; az új technika bevezetésének, a munka termelékenysége növelésének, és az önköltség csökkentésének ösz­tönzésében növelni kell a premizálás szerepét. ö. Folytatni kell az igazgatási appa­rátus további tökéletesítését, csökken­tését és olcsóbbá tételét, meg kell szüntetni az apparátus felesleges és párhuzamosan működő láncszemeit, és ki kell küszöbölni a felesleges státu­sokat. 6. Minden módon fejleszteni kell a termelés ésszerűsítöinek, a feltalá­lóknak és az újítóknak a tömegmoz­galmát, s biztosítani kell az élenjáró tapasztalatok széleskörű propagandá­ját és elterjedését. 7. Meg kell javítani az iskolák­ban és a munkaerőtartalékok szak­iskoláiban, valamint közvetlenül a ter­melésben a fiatalság szakmai okta­tásának minőségét; az ország keleti területein minden erővel fejleszteni kell az iskolákban és a munkaerőtartalékok szakiskolái­ban a szakmunkás-képzést, s e vidé­keken bővíteni kell az iskolák és a szakiskolák hálózatát. 8. Biztosítani kell a munkaerőforrá­soknak a népgazdaság ágazatai ős az ország vidékei közötti legésszerűbb elosztását és e források helyes ki­használását. Különösen figyelmet kell fordítani az ország keleti és észa­ki vidékein levő vállalatok és épít­kezések munkaerő-ellátására szerve­zett munkástoborzással és az ország más részein lakó dolgozóknak e vidé­kekre önkéntes áttelepítésével. Meg kell javítani az áttelepülők gazdasági berendezkedését, - s biztosítani kell számukra lakóházak idejében való építését. 1. A szocialista termelés fejlesztésé­nek és a társadalmi munkatermelé­kenysége emelésének megállapított feladataival összhangban öt év alatt a nemzeti jövedelem növekedését (összehasonlító árakban) körülbelül 60 százalékban kell megállapítani. En­nek alapján biztosítani kell a munká­sok és alkalmazottak jövedelmének é.s a parasztok jövedelmének további növekedését; jelentősen növelni kell az egy lakosra eső élelmiszercikk- és ipa rukkfogy asztást. 2. 1960-ban a Szovjetunió népgaz­daságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak számát körülbelül 5;') millióban kel! megállapítani. A munkások és alkalmazottak reál­bérét átlagosan körülbelül 30 száza­lékkal kell emelni. 3. Minden módon meg kell javítani a munkásnők munkaviszonyait és élet­körülményeit. További kedvezménye­ket kell adni az anyáknak, többek között növelni kell a terhességi és a szülési szabadság tartamát. 4. A földművelés és az állattenyész­tés termelésének jelentős növelése és a kolhozparasztok munkája termelé­kenységének emelése alapján átlag legalább 40 százalékkal emelni kell a kolhozparasztok pénzbeli és termé­szetbeni jövedelmét elsősorban a kö­zös gazdálkodás jövedelmének növe­léséből; jelentősen meg kell növelni a kolhozok közös alapját. 5. A munkások és alkalmazottak társadalombiztosítási segélyeire és il­letményeire, a társadalombiztosítási nyugdíjakra, a sokgyermekes és egye­dülálló anyák segélyeire, a tanulók ösztöndíjaira, az ingyenes orvosi ellá­tásra, az ingyenes és kedvezményes szanatóriumi és üdülési beutalásokra, az ingyenes szakmatanulásra és szak­képzettség-emelésre, a szabadság alatt járó munkabért-kifizetésre és a dolgozók egyéb illetményeire és ked­vezményeire fordított állami kiadáso­kat 1955-től 1960-ig 154 milliárd ru­belről 210 milliárd rubelre kell emel­ni. 6. Az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem kiskereskedelmi árufor­galmát öt év alatt körülbelül 50 szá­zalékkal kell növelni, biztosítva a falusi kiskereskedelmi áruforgalom gyorsabb növekedését. A legfontosabb árucikkekből a la­kosságnak való eladást 1955-höz ké­pest 1960-ra a következőképpen kell körülbelül megnövelni: hústermékek 85 százalékkal, haltermékek 59 szá­zalékkal, állati zsiradék 57 százalék­kal, tej és tejtermékek 2.7-szeresére, sajt 2.4-szeresére, tojás 2.6-szeresé­re, cukor 70 százalékkal, pamutszöve­tek 30 százalékkal, gyapjúszövetek kétszeresére, selyemszövetek kétszere­sére, lenszövetek 3.6-szeresére, kon­fekciós áruk 67 százalékkal, bőrlábbe­lik 65 százalékkal, bútorok kétszere­sére, órák 70 százalékkal, kerékpárok 46 százalékkal, rádiókészülékek 2.2­szeresére, televíziós készülékek 5-szö­rösére, háztartási jégszekrények 4.7­szeresére, porszívók 3.9-szeresére, mo­sógépek 6-szorosára. A lakosságnak és kolhozoknak több fa- és építőanya­got kell eladni, többek között cemen­tet 2.5-szeresen, palát 2.1-szeresen. könnyű tetőfedő anyagot 70 százalék­kal. Meg kell gyorsítani az áruknak a termelő vállalattól a kereskedelmi há­lózatig való mozgását, kiküszöbölve a felesleges közbeeső láncszemeket, mindenütt meg kell szervezni az áruknak a kereskedelmi hálózathoz való központosított szállítását és szé­lesebb körben el kell terjeszteni a sokszögletű árufelhozatalt, különösen falun, valamint a falusi elosztó ke­reskedelmet. Növelni kell az áruk tárolásának biztosítása céljából a raktárak, hű­tőházak, és zpldségraktárak építését, meg kell szervezni, az áruknak az üz­letbe érkezése előtti osztályozását, aminek meg kell javítania az üzletek kellő választékú áruval való ellátását. Öt év alatt legalább 50 százalékkal növelni kell az éttermi hálózatot, és körülbelül 75 százalékkal kell növelni a közélelmezési vállalatok termelését. Fejleszteni kell a gyárak, a bányák, a gépállomások, a szovhozok és a tanintézmények étkezdéinek hálóza­tát és különösen a nyilvános étkezdék hálózatát, hogy ne csak a dolgozók, hanem családtagjaik számára is biz­9. A vállalatoknál, elsősorban a meleg műhelyekben és a munkások egészségére ártalmas munkáknál a tudománv és a technika legújabb vív­mányainak alkalmazásával. biztosíta­ni kell a munkavédelem és a bizton­sági technika további megjavítását. tositsuk a közélelmezés szolgáltatá­sait, aminek meg kell könnyítenie a nők munkáját. Jelentősen ki kell bővíteni az isko­lai érkezdék és büfék hálózatát az is­kolások táplálása céljából. Az étkezdékben, a kávéházakban, a teaházakban, a falatozókban és a büfékben mindenütt biztosítani kell a fogyasztók önkiszolgálására való áttérést, mert ez a kereskedelem leg­haladóbb formája, s ez lehetővé teszi a fogyasztók kiszolgálásának meg­gyorsítását és megjavítását. Minden eszközzel fejleszteni kell az ebéd házhoz-szállítását és az előzetes ebédmegrendelések elfogadását. Gépesíteni kell a munkaigényes fő­zés-előkészítő folyamatokat olymó­don, hogy a közélelmezési válllatok­nál korszerű, tökéletes gépezeteket és berendezéseket szerelnek fel (bur­gonyatisztító-, zöldségvágó-, kenyér­vágó-, edénymosogató-gépek, igen termelékeny kombinált konyhagépe­zetek stb.) Az étkezdék és falatozók korszerű technikával való ellátásának az élen­járó munkamódszerek alkalmazásával együtt olcsóbbá kell tennie az étke­zést, s hozzá kell járulnia a közét­keztetési vállalatok szolgálatait igény­bevevő lakosság körének kiszélesíté­séhez. Az állami és szövetkezeti kereske­delem forgalmi költségeit körülbelül 17 százalékkal kell csökkenteni. Minden tekintetben elő kell moz­dítani a kolhozkereskedelem további kiszélesítését olymódon, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek szélesebb bi­zományi kereskedelmet folytassanak a kolhozok és kolhoztagok mezőgaz­dasági termelésfeleslegével. Rendezet­tebbé kell tenni a kolhoziparokat a városokban és a munkáslakótelepe­ken. A szovjet kereskedelem gyökeres megjavítása céljából biztosítani kell, hogy a dolgozók széleskörűen vegye­nek részt a kereskedelmi és közét­keztetési vállalatok munkájának mindennapos ellenőrzésében. Meg kel! javítani az üzemekben, a hivatalokban és a gyógyintézmé­i! vekben a társadalmi ellenőrzési szervezeteknek, falun pedig a fo­gyasztási szövetkezetek bolt- és re­víziós bizottságainak munkáját, szé­leskörűen be kell vonni ebbe a mun­kásokat, alkalmazottakat, kolhoztago­kat és háziasszonyokat. Szükségesnek kell nyilvánítani a la­kásépítkezés komoly megjavítását és jelentős kiszélesítését. Öt év alatt a városokban, a munkáslakótelepeken és falun állami eszközökkel összesen körülbelül 205 millió négyzetméter iakóterületű lakóházat kell felépíteni, vagyis majdnem kétszer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Típustervek széleskörű alkalmazá­sa, nagyipari munkamódszerek meg­honosítása, a kész gyártmányok és előregyártott elemek alkalmazása, az építészeti túlzások megakadályozása és az építkezés idejének csökkentése révén öt év alatt legalább 20 száza­lékkal kell csökkenteni a lakásépítés költségeit. Fontos feladatnak tekintendő, hogy rendbehozzák és karbantartsák a meglevő lakásállományt, s tovább tatarozzák a lakóházakat. Biztosítani kell, hogy megjavuljon a városokban a közszolgáltatás. Elő kell írni a vízvezeték-, csatorna-, központi fűtés és villamoshálózat to­vábbfejlesztését. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez ké­pest 2,5-szeresre kell növelni azok­nak a lakásoknak a számát, ame­lyekben van gáz. Meg kell javítani a városokban a közlekedést, a köz­fürdő- és mosodahálózatot, s egyéb városrendezési intézkedéseket kell tenni. 8. Lényegében meg kell valósítani az általános középiskolai oktatást a városokban és a falun oly módon, hogy tízéves középfokú humániskolák­ban és szakközépiskolákban tanulja­nak a gyermekek és a fiatalok. Fej­leszteni kell a politechnikai okta­tást a humániskolákban úgy, hogy a tanulók megismerkedjenek a kor­szerű ipari és mezőgazdasági ter­melés fontosabb ágaival. Biztosítani kell az oktatás szoros kapcsolatát a társadalmilag hasznos munkával. A serdülő nemzedéket a munkához való kommunista viszonyra kell nevelni. Emelni kell az oktató és nevelő­munka színvonalát az iskolákban. Bővíteni kell az iskolánkívüli gyer­mekintézmények hálózatát a váro­sokban és falvakban. Az iskolások között végzett nevelőmunkába foko­zottabban be kell vonni a klubokat, kultúrpalotákat és kultúrotthonokat, a technika házait és más kultúrneve­lési intézményeket. Meg kell szilárdítani a humánisko­la anyagi oktatási bázisát. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves terv­hez képest körülbelül kétszeresére kell növelni a városi és falusi iskola­építkezés terjedelmét. Ki kell szélesí­teni az iskolai diákszállók hálózatát. Célszerűnek kell tekinteni a kolho­zok szélesebbkörű részvételét a fa­lusi iskolák építésében , és berendezé­sében. A középiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók általános mű­veltségi színvonalának emelése cél­jából a hatodik ötéves tervben tó­val b kell folytatni a humániskolák levelező- és esti tagozati hálózatának fejlesztését, hogy a dolgozók terme­lőmunkájuk megszakítása nélkül ta­nulhassanak tovább. A középiskolák, a szakközépiskolák és a főiskolák felső osztályaiban és évfolyamai- meg kell szüntetni a tan­díjfizetést. 9. A felső- és középfokú szakis­kolákban a népgazdaság és a kultu­rális építőmunka szükségleteit kielé­gítő méretekben kell előírni a szak­emberképzést. Öt év alatt a közép­és felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberek képzését általában kö­rülbelül másfélszeresre, a nehézipar, az építőipar, a közlekedés és a mező­gazdaság számára pedig körülbelül kétszeresre kell növelni. Jelentős mértékben ki kell szélesí­teni a fő- és középiskolai végzettsé­gű szakemberek esti- és levelező­képzését olymódon, hogy azoknak, akik a gyakorlatban szerzett tudásuk alapján vannak mérnöki és techniku­si beosztásban, továbbá a munkások­nak és a kolhozparasztoknak tág le­hetőségük legyen a főiskolai és kö­zépiskolai végzettség megszerzésére anélkül, hogy termelőmunkájukat meg­megszakítanák. Ki kell szélesíteni a szakemberek képzését az ural;, szibériai, távol­keleti és kazahsztáni felső- és kö­zépfokú szakiskolákban e vidékek növekvő szakemberszüljségletének kielégítése céljából. Jelentősen meg kell javítani a fel­ső- és középfokú szakiskolai képzést. Biztosítani kell, hogy a leendő szak­emberek a főiskolákon és a középis­kolákban alaposan megismerkedhes­senek a hazai és külföldi tudomány és technika legújabb vívmányaival, valamint a termelés élenjáró ta­pasztalataival. Meg kell szilárdítani a felső- és középfokú szakiskolák anyagi bázi­sát; jobban el kell látni ezeket kor­szerű laboratóriumi oktatófelszere­léssel. 10. Minden tekintetben fejlesz­teni kell. a t udományt. Minden ismeretágban kiszélesítve az elméleti kutatásokat, emelni kell a tudományos intézmények szerepét a technikai ha­ladásban és a termelés szervezésé­ben. At kell szervezni a tudományos kutatóintézetek munkáját úgy, hogy tevékenységük közelebb kerüljön a gazdaság konkrét szükségleteihez. Biztosítani kell, hogy a szerkesztő és tervezőszervek maximálisan fel­használhassák a hazai és külföldi tu­domány és technika vívmányait. A tudósok erőfeszítését és a tu­dományos kutatóintézetek anyagi erőforrásait elsősorban nagy népgaz­dasági fontosságú tudományos prob­lémák kidolgozására kell összpontosí­tani, arra törekedve, hogy a tudomá­nyos kutatások mielőbb eredménye­sen befejeződjenek, s eredményeiket felhasználják a népgazdaságban. A tudományos kutatóintézeteket közelebb kell hozni a termelési bá­zishoz. Jobban el kell látni a tudo­mányos kutatóintézeteket korszerű tudományos- felszereléssel és anya­gokkal. Szélesebbkörűen kell bevonni a fő­iskolákat a népgazdaság részére foly­tatott tudományos kutatómunkákba. 11. Tekintettel arra, hogy a művészetek közül leginkább a film­művészetről lehet elmondani, hogy a tömegeké, intézkedéseket kell tenni a filmgyártás kiszélesítésére, s a filmek eszmei és művészi színvo­nalának emelésére, a mozihálózat bő­vítésére. Biztosítani kell, hogv az öt­éves terv végén évente legalább 120, egész estét betöltő filmet gyártsunk. öt év alatt körülbelül 30 százalék­kal kell növelni a filmvetítőgépek számát. A Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának rendszeré­ben összesen óOuOOO férőhellyel kell filmszínházakat építeni, vagyis négy­szer annyit, mnt az ötödik ötéves tervben. Meg k* 1 -avitani a tudomá­nyos -műszaki filmek minőségét, te­kintettel arra hegy ezek a műszaki pr'ináý{.nd£)pak. a tudományos és műszaki vívmányok ismertetésének, va'.amint az élenjáró termelési ta­pasztala lük terjesztésének legfonto­sabb eszközei közé tartozn. k. Különösen a filmstúdiók és a film­színházak korszerű technikával való fejszerelésére kell nagy figyelmet fordítani. Olyan mértékben kell nö­velni az éghetetlen filmszalagök gyártását, hogy az ötéves 'terv végéig már kizárólag ilyen filmszalagokat gyártsanak. Biztosítani kell a színes­filmek magas minőségét. Úgyszintén növelni kell a széles-vetítővésznas mozik számára is a filmek gyártását. Intézkedéseket kell tenni a rádió­és televíziós adasok további kiszéle­sítésére és megjavítására. Öt év alatt legalább 90 százalékkal kell növel­ni a rádióadó-állomások kapacitását, s biztosítani kell az ultrarövid­hullámú rádióadás széleskörű meg­honosítását a Szovjetunió európai részében. Speciális összeköttetési csatornákat kell teremteni Moszkva. Leningrád, a szövetségi köztársasá­gok fővárosai és más nagy városok televíziós adóállomásainak műsor­cseréiéhez. Ügyszintén hozzá kell fogni a színes televízió meghonosítá­sához. 1960-ra legalább 75-re kell növelni a televíziós adóállomások szá­mát. Meg kell javítani a közkönyvtárak és a klubintézmények munkáját és meg kell szilárdítani anyagi bázisu­kat. Intézkedéseket kell tenni a könyv­kiadás megjavítására és fejlesztésére. Növelni kell a könyvek, folyóira­tok és lapok kiadását, gondot fordít­va a kiadások és a példányszám to­vábbi növelésére. Meg kell javítani a kiadott könyvek művészi és nyom­datechnikai kiállítását, ki kell széle­síteni és meg kell szilárdítani a poli­gráfiai bázist, körülbelül 50 száza­lékkal növelni kell a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumához tartozó nyomdavállalatok kapacitá­sát. fel kell szerelni a nyomdákat korszerű berendezéssel, meg kell ja­vítani a betűgazdálkodást és a nyom­dai festék minőségét. Ki kell széle­síteni a könyvkereskedelmet, különö­sen falun. 12. Biztosítani kell až egészség­védelem továbbfejlesztését, emelni kell a közegészségügyi szervek be­tegségmegelőző tevékenységének szín­vonalát. emelni kell a lakosság egész­ségügyi ellátásának kultúráját. A kórházi ágyak számát 1955-höz viszonyítva 1960-ra hozzávetőleg 28 százalékkal, a bölcsődei férőhelyek számit 44 százalékkal, a gyermekott­honok férőhelyeinek számát 45 száza­lékkal. a szanatóriumok befogadóké­pességét 10 százalékkal, az üdülőkét 13 százalékkal kell növelni. A szana­tóriumok és üdülők hálózatának fej­lesztését főképp a Szovjetunió euró­pai részének középső és északi vidé­kein. az Urálban. Nyugat- és Kelet­Szibériában. Távol-Keleten. Közép­Ázsiában és Kazahsztanban kell biz­tosítani. A preventív gyógyintézmé­nyek'et jobban el kell látni korszerű egészségügyi berendezéssel. A hatodik ötéves terv alatt az ágyak számát tekintve — 2,8-szer annyi kórházat, 2,4-szer annyi bölcső­dét és 2,4-szer annyi gyermekotthont kell építeni, mint az ötödik ötéves tervben — széleskörűen be kell vonni a minisztériumokat, az igazgatóságo­kat mind össz-szövetségi, mind köz­társasági vonatkozásban a preventív n vôcŕvin tézménvek és a gyermek­intézmények építésébe. Biztosítani kell az orvostudomány további fejlődését; a szoviet tudósok erőfeszítéseit új kórmegelőzési és gyógyítási módszerek és eszközök fel­kutatására kell összpontosítani. Növelni kell az egészségügyi cik­kek gyártásával foglalkozó ipar ter­melését, mégpedig ügy, hogy 1960­ba;i legalább kétszer annyit termel­ien. mint 1955-ben. Különös figyel­met kell fordítani úi. hatékonyabb gyógyászati és kórmegelőzési eszkö­zök, korszerű sebészeti műszerek, diagnosztikai és gyógykezelési beren­dezések és készülékek Qyártásának kibővítésére. Mee kell javítani a munkát a'z irari vállalatok munkásai és alkal­mazottai munkabiztonsága, megbete­gedésének megelőzése terén, a víz­forrásoknak. a levegőnek és a talaj­nak ipari szennyeződésektől való megvédése terén. Biztosítani kell a testnevelés és a sport további fejlődését, különösen a tanulók, az ifjúság körében. Ylll. A nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése „ÜJ SZÖ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Féíelas: Dénes F éren č f ôáz érkeszt ô. Szerkesztőség: Bratislava, Je šertské bo 6—1Ó. telefon: 347-16. 352-10,-sportrovat 235-01, 241-03 Kiadóhivatal; Bratislava. Gorkáho 8. telefon: 337-28. Előfizetési dlj havonta Kčs 8.—. Terjeszti a Posta Hírlap szolgálat?. Megrrendél­A-67529 hető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás- Pravda. Szlovákia Kommunista Pártift Központi Bivnrtságínak kiadóvállalata. Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents