Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-18 / 18. szám, szerda

Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956-1960. evi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervéhez III. Az ipar specializálása és az ipari kooperáció 1. A társadalmi termelés fejlődési ütemének meggyorsítása, a termelési költségek csökkentése és a termékek minőségének javítása céljából a hatodik ötéves tervben biztosítani kell • az iparban a specializálás és a kooperáció bővítését olymódon, hogy meg kell szervezni a specializált ipari vállalatokban a nagyarányú folyamatos termelést. A legújabb technológia alapján specializált vállalatokban biztosítani kell a szabványosított, normalizált és unifikált cikkek és készítmények előállítását. A minisztériumok és az egyes vállalatok között racionálisan kell elosztani a termelési ágakat, a vállalatokat, a különféle cikkek és készítmények előállítását. Az ország különféle gazdasági körzeteiben specializált vállalatokat kell létesíteni olymódon, hogy a gazdasági körzetek és a nagy ipari központok határain belül megvalósuljon a vállalatok kooperációja. 2. Az ipari vállalatok nyersvas- és acéíöntvénvekkel való ellátása céljából a hatodik ötéves terv idején 23 specializált öntőüzemet kell építeni a legújabb technikai felszereléssel, összesen évi 1300 000 tonna kapacitással, további specializált öntődéket. Ezek közül: a középső övezetekben legalább három öntőüzemet, összesen évi 1100 000 tonna kapacitással és egy specializált öntődét évi 40 000 tonna kapacitással a csebokszari traktoralkatrész gyárban; az Uraiban négy öntőüzemet, öszszesen évi 200 000 tonna kapacitással, és az Ura'li Gépgyárban egy évi 60 000 tonna kapacitású öntőrészleget nagy agycdi öntvények készítésére. Nyugat- és Kelet-Szibéria körzeteiben hat specializált öntöüzemet, osiszesen évi 400 000 tonna kapacitással; Kazahsztán körzeteiben három öntődét, ezek közül kettőt összesen évi 45 000 tonna acél- és vasöntvénytermeléssel a Petropavlovszkban épülő hengerműben és egy évi 150 000 tonna kapacitású öntődét az épülőben levő pavlodari kombájn-gyárban; a déli körzetekben egy, évi 70 000 tonna kapacitású specializált acélöntödét Kremencsugban és egy évi 60 000 tonna nagyméretű öntvényt előállító öntődét a novokramatorszki gyárban. Ezenkívül 1956—58-ban körzeti üzemrészlegbázisokat kell szervezni, amelyek acél-, vas- és alumíniumöntvényeket, továbbá sajtoló, cizelláló és félfolyékony sajtoló módszerrel kovácsolt-készítményeket állítanak elő. Ezenkívül 13 üzemben specializált öntőrészlegeket kell létesíteni, amelyek nyomás útján állítanak elő öntvényeket, hőálló és precíziós acélöntvényeket. A nagy specializált öntödék és kovácsprésrészlegek építését azzal a számítással kell elvégezni, hogy az öntvényeket, a kovácsolt és sajtolt készítményeket előállító kapacitások fejlődése meghaladja a gépgyártó üzemekben levő mechanikai megmunkáló részlegek kapacitásának növekedését. 3. A népgazdaságnak hatalmas turbinák, generátorok, hengersorok, daraboló*, zúzó- és egyéb gépek készítéséhez szükjéges, nagy és egyedi kovácsolt alkatrészekkel valő ellátása céljából az ötéves terv idején egy évi 120 000 tonna kapacitású kovácsprésüzemet kell építeni az Uraiban, és két összesen évi 95 000 tonna kapacitású kovácsprés-részleget az épülőben lévő pavlodari kombájngyárban, és a petropavlovszki hengerműben. 4. Meg kell tiltani kisóntődék és kovácsprésrészlegek építését az olyan körzetekben lévő gépgyárakban, ahol specializált öntóüzemek, öntödék, illetve kovácsprésüzemek és üzemrészlegek működnek vagy épülnek. Az öntő- és kovácsprésüzemek, illetve üzemrészlegek legújabb felszereléssel való ellátása céljából az ország különféle körzeteiben új gyárakat kell építeni, amelyek öntödei felszereléseket, öntő- és kovácsprésrészlegek gépesítéséhez szükséges eszközöket gyártanak. 5. Maradéktalanul ki kell elégíteni az iparvállalatok szabványeszközszükségletét oly módon, bogy az ötéves terv idején megteremtjük az ilyen eszközök gyártásához szükséges kapacitásokat a specializált üzemekben és üzemrészlegekben. 6. A specializált üzemekben és üzemrészlegekben 1960-ig 90 százalékra kell emelni a traktorokhoz és mezőgazdasági gépekhez szükséges pótalkatrészek gyártását. Széles körben be kell vezetni a gépkocsijavítás agregátos módszerét, a specializált üzemekben készített alkatrészek és agregátok felhasználása alapján. A specializált üzemekben legalább négyszeresére kell növelni az építőgép-pótalkatrészek gyártását. 7. Új fémvágő és famegmunkáló gépeket előállító specializált üzemeket kell építeni, köztük automata gépsorokat, speciális és agregát esztergapadokat gyártó üzemeket Minszkben, Tomszkban, Kosztromában és Vologdában. A specializált üzemekben az ötéves terv idején körülbelül tízszeresére kell növelni a beállítók, a különböző készülékek és pótalkatrészek gyártását. Nyugat- ''és Kelet-Szibériában hat specializált üzemet kell építeni fogaskerekek. hornyolt és kardántengelyek, gépkocsimotorok és kerekek, továbbá gépkocsi-radiátorok gyártására. A kohászati iparban specializált műhelyrészlegeket kell építeni és üzembe helyezni kitűnő minőségű fémkészítmények és csőidomdarabok (fitting) gyártására. 8. Az ország különféle gazdasági körzeteiben specializált vállalatokat és üzemrészlegeket kell létesíteni eletrodok, gumitömegcikkek, műanyagok, fa-, ácsoltfa- és egyéb készítmények előállítására, hogy biztosítsák az illető körzet ipari vállalatainak szükségleteit, függetlenül attól, melyik minisztériumhoz tartoznak e vállalatok. 9. Legalább 15 specializált fürészés famegmunkáló vállalatot kell építeni összesen négy és félmillió köbméter fűrészelt anyagot előállító kapacitással olymódon, hogy gépkocsigyártáshoz, mezőgazdasági gépgyártáshoz, vagonayártáshoz, továbbá bútorgyárak s^Smára szükséges készítményeket és alkatrészeket állítsanak elő. 10. Távlati tervet kell kidolgozni az ipar specializálására és kooperációjára az ország gazdasági körzetei és a nagy ipari központok szerint. IV. Mezőgazdaság 1. Biztosítani kell a földművelés és állattenyésztés gyors fellendítését. 1960-ban a szemestermények össztermésének el kell érnie a 180 millió tonnát (11 milliárd pudot). Öt év alatt a következő arányban kell növelni az ipari növények, a burgonya, a zöldségfélék és az állati termékek termelését: 1960 százalékokban 1955-höz képest Magvas gyapot 156 Rostlen 135 Cukorrépa 154 Burgonya 1S5 Zöldségfélék 218 Hús ' 200 Tej 195 Tojás v 254 Gyapjú 182 2. Rendszereseri emelni kell a mezőgazdasági üzemvitel kultúráját az agronómiai tudományos vívmányok és az élenjáró tapasztalatok széleskörű felhasználása alapján; a helyi körülményekhez képest legnagyobb terméshozamú növényeket és növényfajtákat, az adott körülmények között legnagyobbhozamú állatfajokat és faj10 ÜJ sző 1956. január 18. tákat kell meghonosítani; a kolhozokban és a szovhozokban helyesen kell összeegyeztetni a különféle gazdasági ágakat. A kerületek térmészeti és gazdasági viszonyainak figyelembevételével biztosítani kell az egyes mezőgazdasági ágak gazdaságilag célszerű elhelyezését és a földművelés és az állattenyésztés kerületek szerinti specializálását. A kerületeken belül ugyanez vonatkozik minden egyes kolhozra é^szovhozra. A cél az, hogy minimális munkaerő alkalmazásával és minimális eszköz felhasználásával lényegesen emelkedjék a száz hektárra eső termelés. 3. Minden tekintetben meg kell javítani a mezőgazdasági növények müvelésének agrotechnikáját, széleskörűen alkalmazni keli a gyapotnál, a napraforgónál, kukoricánál és más, sorközi művelést igénylő növényeknél a négyzetes és négyzetes-fészkes vetési módszert; a kapásnövények művelésénél és betakarításánál meg kell valósítani a komplex gépesítést. Meg kell szüntetni a vetőmagtermelés elmaradását, meg kell szervezni a magasabb hozamú, bővebben termő mezőgazdasági növényfajták, a bővebben termő gyapot-, a nagyobb cukortartalmú cukorrépa-, s a nagyobb olajtartalmú és korábban érő napraforgófajták gyorsított kinemesítését, maid üzemi termelését. Meg kell javítani a műtrágyák, valamint a szervestrágyák (istállótrágya, tőzeg, komposztok) alkalmazását. Bővíteni kell a tőzeg mezőgazdasági célú üzemi kitermelését. Jelentősen növelni kell a baktériumműtrágyák gyártását, biztosítani kell a folyékony nitrogénműtrágyák -termelését. Meg kell szervezni a mésznek a mezőgazdaság szükségleteit fedező üzemi gyártását. 4. A szemestermények termelésének további fellendítése céljából 1956ban a szűz- és parlagföldeken legalább 30 millió hektárt kell bevetni, s folytatni kell a nagy beruházásokat nem igénylő szűz- és parlagföldek hasznosítását, amelyeken Szibéria, az Ural, Távol-Kelet, a Volga mellék, Kazahsztan, a nem fekete földű övezet kerületeiben és más vidékek kerületeiben állandóan jó termést lehet elérni. Jelentősen növelni kell a szemestermények terméshozamát, s ezeknél a legközelebbi években mindenütt át kell térni a legnagyobb termöst adó és legjobb minőségű szemestermést biztosító rajonizált vetőmagfajták alkalmazására. Meg kell i honosítani a kukoricát, amely a legbö1 vebben ^rmö növény, 1960-ra a kui korica vetésterületét legalább 28 mili lió hektárra kell növelni a kolhozok; ban és szovhozokban. Széles körben meg kell szervezni a hibrid kukoricavetoniag termelését — elsősorban a szovhozokban, továbbá a növénynemesító álicmásokon és a kolhozokban. Lényegesen csökkenteni kell a szemveszteséyet a betakarításnál és a tárolásnál; az ország európai részében legfeljebb tíz munkanap alatt, Szibériaban és a Távol-Keleten pe-J.g legfeljebb 7—8 munkanap alatt kell elvégezni a kalászos termények betakarítását. A betakarítási szemveszteség ellen folytatott harcban, a szemesterményeknél különösen a megosztott betakarítási módszerének széleskörű alkalmazására kell fordítani nagy figyelmet. 5. Biztosítani kell a gyapot terméshozamának további növelését. Eközben főleg arra kell ügyelni, hogy az elmaradó gyapottermelő kolhozokban növekedjék a terméshozam, továbbá, hogy bővüljön a gyapot vetésterülete az öntözött földeken mind az öntözőhálózathoz csatlakozó felhasználatlan földek hasznosítása, mind az újabb termőterületek öntözése révén. jelentősen növelni kell a len terméshozamát, bővíteni a vetésterületét, fokozni az árutermelést, s lényegesen meg kell javítani a len- és kenderte-inékek minőségét (emelni minőségi osztályzatát). Meg kell szüntetni a veszteséget, nagyobb méretekben kell áttérni a len- és kenderrost előállításának ipari módszereire. Emeini kell a cukorrépa terméshozamát és ki kell bővíteni vetésterületét a fö cukorrépa-termelő körzetekben, elsősorban az Ukrán SZSZK-'oan és úgyszintén az OSZSZSZK, a Belorusz SZSZK, a Litván SZSZK és a Lett SZSZK területén a kedvező adottságú cukorrépa-termelő kerületekben. 6. A városi lakosság növekvő tejtermék- és zöldségszükséqletének biztosítása céljából bővíteni kell a városok és az ipari központok környékén a meglévő tej- és zöldségtermelő övezeteket, s újakat kell létesíteni. Üj szovhozokat kell alakítani ezekben az övezetekben, továbbá szükség esetén a meglévő városkörnyéki szovhozokat tej-, burgonya- és zöldségfélék termelésére kell szakosítani. Bővíteni kell az üvegházak és melegágyak építését. Széleskörűen fel kel! használni erre a Célra az iparvállalatok és a villanytelepek hőfeleslegét. Növelni kell a városkörnyéki övezetek kolhozaiban és szovhozaiban a korai burgonya- és zöldségfajták termelését. 7. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez képest legalább 1.5—2-szeresére kell növelni a gyümölcs-, bogyósgyümölcs- és szőlőtermelést. Még több gyümölcsfa-csemete és szolcoltvány-kertet kell létesíteni és b'ztositani kell, hogy ezekben jelentősen növeljék a legjobb gyünrilr.sfa- és szőlőfajták telepítési anyagát. Mindan módon fejleszteni kell a munkások és alkalmazottak közös és a kolhozoarasztok háztá.iai qvümölcstermelisét. Jelentősen bővíteni kell a selyernhernyőtenyésztést, különösen az Üzbég SZSZK-ban, a Turkmén SZSZKban, a Tádzsik SZSZK-ban, az Ukrán SZSZK-ban, a Moldva SZSZK-ban és az Azerbajdzsán SZSZK-ban. 1960-ra a selyemgubötermelést 38000 tonnára kel) emelni. 9. Minden tekintetben fejleszteni kell a kolhozok, valamint a szovhozok közös állattenyésztését. Növelni kell a hústermelést elsősorban a sertéstenyésztés fejlesztése révén, minthogy a sertéstenyésztés az az állattenyésztési ag, amely a leggyorsabban fejleszthető Az ország hústermelésében a sertéshústermelés részarányát 30 száza! ikra kell emelni. Ebből a célból mindenekelőtt' a hús- és baconsertéshízlaiás, előnyeit kell kihasználni. Fejleszteni kell a husniarhatenyésztést Kazahsztan, Szjbéria, az Aiso Voícja-mellék és Észak-Kaukázus belső sztyeppéi kerületeiben, valamint a természetes takarmánnyal rendelkező távolkeleti kerületekben. Meg kell szervezni a szarvásmarhahizlalást a külön erre a célra alakított gazdasápokban. Javasolni kell a fejlett szemestermény-termeléssel bíró kolhozoknak, hogy bővítsék ki meglévő baromfitelepeiket és szervezzenek úr. naav baromfitelepeket, azokban a kerületekben pedig, ahol sok a víztároló, a kolhozok növeljék víziszárnyas-állományukat. Biztosítani kell az OSZSZSZK és az Ukrán SZSZK régi juhtenyésztö kerületeiben a finomgyap.ias és félfinomqyapjas juhtenyésztés továbbfejlesztését, ugyancsak minden tekintetben fejleszteni kell a finomgyapjas és félfinomgyapjas juhtenyésztést KeletSzibéria, a Kazah SZSZK, a Kirgiz •SZSZK, az Azerbajdzsán SZSZK, a Grúz SZSZK és az örmény SZSZK kerületeiben. Szélesebbkörüen kell kihasználni a lehetőségeket a finomgyapjas és félfinomgyapjas juhtenyésztés fejlesztésére az Üzbég SZSZK-ban, a Tádzsik SZSZK-ban és a Turkmén SZSZK-ban. Növelni kell az ország északnyugati és központi kerületeiben a hús-gyapjú- típusú juhok tenyésztését, azokban a kerületekben pedig, ahol elterjedt az irhaprém típusú karakül juhtenyésztés és a hús-zsír típusú juhtenyésztés, ezt kell fejleszteni. Legalább 27 százalékkal emelni kell az átlagos nyírósúlyt a kolhozokban és szovhozokban. 10. Lényegesen növelni kell a takarmánytermelést a kolhozokban és a szovhozokban, olyan mértékben, hogy teljes egészében fedezze valamennyi állat- és baromfifajta takarmányszükségletét, továbbá a kolhozoknak több takarmányt kell kiosztaniok a kolhozparasztok egyéni állatállománya számára. A kolhozok és szovhozok gondoskodjanak nagyobb tartalék-takarmányalapról. Fejleszteni kell a fűvetést azokban a kerületekben, ahol az évelő és egynyári füvek jó termést adnak. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a nem feketeföld-övezet kerületeiben bővítsék a lóhere vetésterületét s növeljék terméshozamát, KözépÁzsia. Dél-Kazahsztán és a Kaukázuson-túl kerületeiben pedig a lucernáét. A Lett. Litván és Észt SZSZK-ban, valamint az OSZSZSZK északnyugati kerületeiben évelő füvekkel bevetett mesterséges szénakaszálókat és legelőket kell létesíteni. Számottevően javítani kell a természetes réteket és leqelőket. Biztosítani kell a kombinált takarmányokat előállító ipar fejlesztését. három-négyszeresre kell növelni e takarmányok termelését. 11. Öt év alatt körülbelül 2,1 millió hektárral kell növelni az öntözött földterületet, mégpedig 800 000 hektárral olv módon, hogy átépítik az öntözőrendszereket, s biztosítják a hozzájuk csatlakozó, felhasználatlan földek vízellátását; 1 300 000 hektár öntözését pedig új öntözőlétesítmények építésével kell biztosítani. Öt év alatt 3,1 millió hektár lecsapolt földterületet kell hasznosítani. Ebből kétmillió hektárt úgy, hogy átépítik és helyreállítják a lecsapoló hálózatot, 1.1 millió hektárt pediq úgy, hogy új lecsapoló hálózatot építenek ki. A vízszegégv kerületekben körülbelül 80 millió hektáron gondoskodni kell a legelők vízellátásáról. Ehhez meq kell indítani vízellátó rendszerek és létesítmények. továbbá állattenyésztő és lakóépületek építését. 12. Jelentősen fokozni kell a mezóqazdasáq gépesítését. 1956—1960 között a mezőgazdaságnak körülbelül 1 650 000 traktort (15 lóerős traktorokra átszámítva), ezen belül 630 000 kapálőtraktort (darabszám), továbbá 560 000 qabonakombá.jnt, valamint szemesterménvek meqosztott betakarítására 180.000 aratóqépet (rendrakó) és 400 000 szalmafelszedőt (kombájnhoz), ezenfelül pediq 250 000 kukorica- és silónövénybetakarító kombájnt kell szállítani. Széleskörűen meg kell honosítani a mezőgazdasági termelésben a leggazdaságosabb Diesel-traktorokat és a legújabb szerkezetű kombájnokat, gumikerekű traktorokat, hidraulikus vezérlésű, traktorra szerelt mezőgazdasági gépeket azzal a céllal, hogy biztosítsuk a mezőgazdaságban a szemestermény- és a kapás ipari-növénymüveiési munkák, továbbá a gyümölcs-, és konyhakertészeti munkák gépesítését. Biztosítani kel! a villamosenergia széleskörű alkalmazását a mezőgazdasági termelésben. Evégett a kolhozokat és szovhozokat be kell kapcsolni az állami villanytelepek hálózatába. s eg.videjűleq meg kell szervezni kerületközi és területi hőerőművek és vízierőművek építését úgy, hogy ebből a kolhozok es szovhozok megfelelő arányban kivegyék részüket. Öt év alatt meg kell kétszerezni az állandó áramszolgáltatásban részesülő villamosított kolhozok számát, s be kel! fejezni a szovhozok és a gépállomások villamosítását. Meq kell javítani a gépállomásokon és a szovhozokban a technika kihasználását. s leqalább 30—35 szazalékkal kell emelni öt év alatt a traktorok és qabonakombáinok napi teljesítményét. Növelni kell a gépállomások szerepét a kolhozok valamennyi mezőgazdasáqi termelési ágának fejlesztésében és a kolhozok további szervezeti és qazdasácii erősítésében. Fokozottan felelőssé kell tenni a gépállomásokat a termelési tervek és a mezőgazdasági termékbeadási tervek teljesítéséért, a növénytermesztés és állattenyésztés munkaigényesebb folyamatainak gépesítéséért. Biztosítani kell. hogy a qépállomások egész éven át teljes mértékben kihasználják állandó munkásaikat. Ezt oly mődon kell elérni, hogy a qépkezelök széleskörűen tanulnak rokonszakmákat s a qépállományok bővítik a kolhozoknak nyújtott termelési seqítséget. A gépállomásokon szigorú takarékosságnak kell érvényesülnie. Körülbelül 16 százalékkal csökkenteni kell a traktormunkák önköltséqét, s jelentősen csökkenteni kell a qépállomások munkájáért iáró természetbeni díjazás eqv mázsáiára eső állami hozzájárulást. 1956-ban mea kell kezdeni a gépállomások átállítását, az önálló elszámolásra. 13. Biztosítani kell a kolhozok tnvábbi szervezeti és qazdasáqi erősítését s a kolhozokban a munkatermelékenység emelését — a korszerű mezőafczdasági technika alkalmazása, a munkaerő leqteliesebb és legésszerűbb kihasználása, a munkaszervezés meqiavítása és a bérezés rendezése alapián. Széleskörűen alkalmazni kell a kolhozokban a havi előleqfizetést, amely naqvmértékben ösztönzi a kolhoztaqokat a munkatermelékenység emelésére. Tovább kell folytatni a kolhozok meqerősítését vezető káderekkei. meg kell javítani a kolhozká-* derek tömeaképzésének minőségét. 14. A hatodik ötéves tervben biztosítani kell a szovhozok mežôqazdasáqi termelésének ielentős fejlesztését. El kell érni. hoqy 1960-ban a szovhozok és a kolhozok 915 millió pud szemesterményt. 1,5 millió tonna húst. 6.8 millió tonna teiet. 79 200 tonna gyapjút és kétmilliárd darab tojást adjanak be. A szovhozok fontos feladatának tekintendő. hoqy a növényi és állati termékek 100 hektárra eső termelését növeljék — a mezőqazdasági növények terméshozamának és az állattenyésztés hozamának emelése, valamint földterületük ésszerű kihasználásának útián. . A mezőqazdasáqi termelés növelése, a föld és valamennyi termelési eszköz ésszerű kihasználása, az önálló elr számolás meqszilárdítása és az önköltséq csökkentése alapián el kell érni. hogy minden eqyes szovhoz jól jövedelmezzen. 15. Az erdőgazdálkodás területén az ötéves terv során 190 millió hektáron erdőrendezési munkákat kell végrehajtani. hárommillió hektáron értékes és qyorsan növő fafaitákból erdőket kell telepíteni; 3.8 millió hektáron a faállomány természetes meqúiulását előmozdító munkákat kell véqezni. Legalább 370 000 hektárnyi vízmosásos és homokos területen védóerdősávokat, a kolhozok földiéin pediq 460 000 hektáron mezővédő erdősávokat kell létesíteni. 16. A mezőqazdasáqi tudomány legfontosabb feladatának tekintendő a mezőqazdasáqi növények terméshozamának és az állattenyésztés hozamának emelésével összefüqqő kérdések kidolgozása. Különös figyelmet kell fordítani olvan kérdések kidolqozására. mint a helves mezőaazdasáqi üzemvitel, az eoves talai- és éqhailati övezetek adottsáqainak meofelelően ésszerű vetéstforqók meqhonosítása, a mezőaazdasáqi termelés helves elhelyezése, a talaimüvelési rendszer megiavítása. a növénvnemesítés és a vetőmaqtermelés meqjavítása. a tráqvázás leqhatásosabb módszereinek alkalmazása. az állattenyésztés tenvészmunkáiának megjavítása. Ide tartozik a kolhozok, qépállomások és szovhozok üzemqazdasági problémáinak kidolgozása is. (folytatás a 11. oldalon)