Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-16 / 16. szám, hétfő

Á Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa irányelveinek javaslata Moszkva (TASZSZ). — Moszkvában nyilvánosságra hozták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának javaslatát: „A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszu­sának irányelvei a nemzetgazdaság fej­lesztésének hatodik ötéves tervéhez az 1956—1960. évekre." Az irányelvek javaslata kitűzi a Szovjetunió nemzet­gazdaságának feladatait a hatodik öt­éves terv számára az iparban, a ter­melési eljárások gépesítésében és automatizálásában, a specializálásban, valamint az együttműködés tekinteté­ben az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és távösszeköttetés­ben, a beruházási építkezésben, az építészeti iparban, a munkatermelé­kenység fokozásában, valamint a nép anyagi és kulturális színvonala eme­lésében. A javaslat tartalmazza a szö­vetségi köztársaságok nemzetgazdasá­ga fejlesztésének irányelveit is. Az irányelvek javaslatát lapunk szerdai számában közöljük. Á francia nép a Népfront megalakításáért Párizs, január 14. (ČTK). — A Nép­front kormánya megalakításának gon­dolata a kommunisták, szocialisták és radikális szocialisták részvételével mind szélesebb visszhangra talál a francia lakosság legkülönbözőbb réte­geinél. A Francia Nőszövetség igazgató bi­zottsága nyilatkozatot adott ki, amely­ben megelégedésének ad kifejezést a francia nők aktív részvétele felett a január 2-i nemzetgyűlési választáso­kon. A bizottság hangsúlyozza, hogy a nemzetgyűlésben most a haladó pár­tok képviselői szerezték meg a több­séget, akik megvalósíthatnák a Fran­cia Nőszövetség programjában foglalt követeléseket. A Francia Nőszövetség igazgató bizottsága felhívta az összes francia nőket, hogy kapcsolódjanak be abba a küzdelembe, amely céljául tűzte ki olyan nemzetgyűlési többség megteremtését és olyan kormány meg­alakítását, amely képes lenne megva­lósítani a nép jogos kívánságait. A „Liberation" című. lap hírt közöl a Var Touloni megye szocialista párt­jának értekezletéről. Az értekezlet kül­döttei határozati javaslatot fogadtak el, amelyben elítélték a szocialisták részvételét olyan kormányban, amely­ben képviselve lennének a volt parla­menti többség pártjai. Az értekezlet állást fóglalt a köztársasági kormány megalakítása mellett és minden olyan kísérlet ellen, amely a baloldali pár­toknak a kormányból való kizárására iránvul. A Népfront kormányának megalakítá­sát követelő határozatot fogadtak el a párizsi telefonközpont alkalmazottai, a Le Bourget párizsi repülőtér dolgo­zói. a Bois-Colombes párizsi előváros­beli Hispano-Suisse nagyüzem, a Sei­ne-et-Oise megyebeli Blanc-Mesnil vá­ros Eiffel-üzeme és sok más üzem dolgozóinak köz- és szakszervezetei. Jacques Duclos, a Francia Kommunis­ta Párt titkára a „l'Humanité"­ben megjelent vezércikkében hang­súlyozza, hogy a munkásosztály és az egész francia nép választási győzelme -íegteremtette az előfeltételeket a baloldali kormány megalakítására, amely tevékenységében a francia la­kosság nagy többségének támogatásá­ra számíthat. „Fontos, — írja Jaques Duclos —, hogy válasszunk a baloldali politika között, amelyet a kommunistákat ma­gában foglaló baloldali többség támo­gatna, vagy a megalkuvás, sőt a kapi­tuláció politikája között, amely a kor­mányt a reakció kénye-kedvére szol­gáltatná ki." Cikkének befejező részében Jaques Duclös rámutat arra, hogy a szocialis­ta és radikális szocialista párt vezető tényezői nem képesek egyetlen nyomós érvet sem felhozni arra, hogy igazol­hassák a kommunista párttal való együttműködés visszautasítását olyan kormány megalakításának kérdésében, amelynek politikája megfelelne a munkásosztály és az egész francia nép érdekeinek. Franciaország s^ovietunió­heli nagykövete átadta megbízólevelét Moszkva, január 14. (TASZSZ). ­K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnökségének elnöke január 14-én a moszkvai Kremlben fogadta Maurice Dejeant, Franciaország szov­jetunióbeli rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki K. J. Vorosilov elvtársnak átadta megbízóleveleit. A nagykövet kíséretében voltak a moszk­vai francia nagykövetség tagjai. K. J. Vorosilov és M. Dejean nagy­követ beszédet mondottak. A megbízó­levelek átadása után K. J. Vorosilov M. Dejeannal szívélyes beszélgetést folytatott, amelyen jelen volt N. M. Pegov és N. T. Fjodorenko. Forró szeretette! fogadták Cso Te elvtársat Magyarországon Forró szeretettel és testvéri öröm­mel várt vendégek érkeztek Magyar­országra a Kínai Népköztársaságból: Csu Te elvtárs, Kína Kommunista Pártja politikai bizottságának tagja, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, a Kínai Nép­köztársaság alelnöke, Nie Zsun-csen marsall elvtárs, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a honvédelmi bizottság alelnöke és Liu Lan-tao elvtárs, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttag­ja, az országos népi gyűlés állandó bi­zottságának tagja. Csu Te elvtárs fogadására a Keleti­pályaudvaron megjelentek a párt és kormány vezetői: Apró Antal, Ács La­jos, Gerő Ernő, Hegedűs András. Ko­vács István, Mekis József, Rákosi Má­tyás, Szalai Béla, Piros László. Egri Gyula, Végh Béla, valamint más politi­kai és közeleti személyiségek. Megjelent a pályaudvaron a budapes­ti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. Ott voltak a budapesti kínai kolónia tagjai. Csu Te elvtársat, valamint kíséreté­nek tagjait a megjelentek nagy tapsa közepette a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai üdvözöl­ték elsőnek. A kínai és a magyar him­nusz elhangzása után úttörő és DÍSZ fiatalok virágcsokrokat nyújtottak át Csu Te elvtársnak és a kíséretében lévő személyiségeknek. A pályaudvar előtti téren Hegedűs András, a Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnöke köszöntötte a kínai vendégeket. Az üdvözlésre Csu Te elvtárs, a Kí­nai Népköztársaság alelnöke válaszolt. Ezután Csu Te elvtárs köszöntötte a néphadsereg díszörségét, majd a fo­gadtatás végén a diszőrség díszmenet­ben vonult el Csu Te, a Kínai Népköz­társaság alelnöke előtt. Csu Te elvtárs ezután a sokezres tö­meghez lépett, s őket köszöntve végig­ment soraik előtt. A főváros lakói ha­talmas tapssal, hosszantartó éljenzés­sel köszöntötték a Kínai Népköztársa­ság alelnökét, melegen éltették a kínai és a magyar nép megbonthatatlan ba­rátságát. Csu Te elvtárs megtekintette a fő­város több nevezetességét. Rákosi Mátyás, Hegedűs András és Dobi István elvtárs fogadta Csu Te elv­társat, a Kínai Népköztársaság alelnö­két. A párt és a kormány vezetői dísz­ebédet adtak Csu Te elvtárs tiszteleté­re. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsa és a Magyar Népköztár­saság minisztertanácsa díszelőadást rendezett az Állami Operaházban Csu Te elvtárs tiszteletére. A Magyar Dolgozók Pártja budapes­ti bizottsága, Budapest főváros taná­csa és a hazafias népfront ma délután 5 órakor a Nemzeti Spbrtcsarnokban rendezi meg a budapesti dolgozók ba­ráti találkozóját Csu Te, Nie Žsun-csen és Liu Lan-tao elvtársakkal. A lengyel kormánynak az USA-hoz intézett jegyzéke Varsó, január 14. (ČTK). A lengyel sajtóiroda közlése szerint a Lengyel Népköztársaság kormánya további jegyzéket intézett az USA kormányá­hoz egy amerikai repülőgép repülősze­rencsétlenségével kapcsolatban, amely Dél-Koreában 1955. november 7-én történt. A repülőszerencsétlenségnél három lengyel tiszt és egy lengyel küldöttség tagjai életüket vesztették. A lengyel kormány a jegyzékben a többi között megállapítja, hogy a szerencsétlenség okának megállapítá­tása iránti újabb kérésre sem adta meg az USA kormánya a kellő fel­világosítást, nem közölte ki felelős a repülőgép elindításáért a rendkívüli kedvezőtlen légköri viszonyok és a repülőgép ki nem elégítő technikai állapota mellett. A lengyel kormány jegyzékének befejező részében követeli a repü­lőszerencsétlenség által okozott kár megtérítését. Dulies nyilatkozatával Amerika ellenes hangulatot keltett az egész világon Világszerte nagy megbotránkozást keltett Dulies amerikai külügyminisz­ternek a Life című lapban megjelent nyilatkozata. A londoni rádió hírmagyarázója szerint Dulies legújabb önleleplezései „kellemetlen meglepetést okoztak Angliában." A jobboldali Daily Express politikai tudósítója szerint „Eden miniszter­elnök washingtoni útja előestéjén az angol-amerikai viszonyban hirtelen előállott új feszültséggel került szem­be". A munkáspárti Daily Herald így ír: „DUlles leleplezésétől égnek meredhet bárkinek a haja. Dulies kijelentette, hogy az Egyesült Államok a múlt másfél évben háromszor volt az atomháború szakadékának a szélén és hozzáteszi: szükség van arra a mű­vészetre, hogy a szakadék széléhez m-miünk anélkül, hogy háborúba ke­megdöbbentheti az Egyesült Államo­kat. A New York Times a következőket írja: Dulies esztelen kijelentése al­kalmas arra, hogy szerte a világon vihart keltsen. Szélsőséges példája ez annak, miként nem szabad eljárni a diplomáciában. A Washington Post szerint Dulies nyilatkozatának hatása szinte olyan volt, „mintha az Egye­sült Államok bombát dobott volna Londonra." White, a New York Times washing­toni tudósítója beszámol arról, hogy Humphrey demokratapárti szenátor a szenátus ülésén élesen bírálta Dul­lest. Humphrey azzal vádolta a kül­ügyminisztert, hogy „megszámlálha­tatlan nehézséget támasztott az Egye­sült Államok és szövetségesei közöt­ti viszonyban." A szenátor felszólítot­ta Dullest, vonja vissza nyilatkoza­Az amerikai elnökválasztás előcsafározásai veredjünk." Ez a borzalmas tanítás tát. „Ha a nyilatkozat pontosan azt jelenti, amit mond, akkor az ameri­TlZ HÓNAP MÚLVA ismét elnök­választás lesz az Egyesült Államok­ban. Ma még nem tudni pontosan, kik lesznek a jelöltek s milyen prog­rammal lépnek majd a választók elé, annyi azonban bizonyos, hogy megint­csak a Demokrata Párt és a kormá­nyon levő Köztársasági Párt versen­gésének kimenetele dönti majd el, ki legyen az elnök. A Demokrata Párt jelöltjeiként már most három politikus neve forog közszájon. Adlai Stevensoné — ki már régebben hivatalosan bejelentet­te jelöltetési szándékát — Kefauver szenátoré és Harrimané. A Köztársasági Párt jelöléseiről eddrj még vajmi keveset hallani, s még az is kérdéses, vajon Eisenho­wer újra jelölteti-e magát. Bár a jelölteket a pártvezetők vá­lasztják ki, mégsem övéké a döntő szó, hanem a burzsoá pártokat pén­zelő monopoliumoké. Ezért a tenénk. Igaz ugyan, hogy az úgyne- utat törjön Genf szellemének. Mint­vezetfi Wallstreet-érdekeltség a 66 hogy azonban a külpolitikában mind­legnagyobb amerikai monopólium két párt lényegében eqy sipot fújt, a kétharmadát ellenőrzi, de nem sza- közön ál* ános. üres békeszólamokon bad megfeledkezni a helyi monopoltő- kivül, egyiki k sem bocsátkozik mé­kés-csoportokról, melyek Közép- és lyebb vizsgálódásba és főleg konkrét Távol-Nyugaton meg Délen vetették célok körvonaiozásába. A választási meg lábukat. Erejük számottevő. Hí- kampány előreláthatólag az életfelté­szen például a közép-nyugati csoport- telek megjavításának, a farmerek hoz tartozó clevelandi érdekeltség 13 megsegítésének ígéretén kívül, az nagy bank- és ipartársaságot tart ke- adókönnyítések reményét csillogtatja meg, no meg a közjólét káprázatos távlatát. A Demokrata Párt szavazó tömegei túlnyomóan munkásokból, kisfarme­zében, köztük az ország legnagyobb gumigyárát, a Goodyear-t, ezenkívül két hatalmas acélművet, melyek va­gyona már 1951-ben elérte az 5 mil­liárd dollárt. Jelentős erőt képvisel- rekből, meg kiskereskedőkből kerülnek nek a közép-nyugati vasútkirályok is, nem szólva a chicagói nagytőkések­ről. Többé-kevésbé együtt halad e ki. Minthogy ezek életfeltételei min­den fegyverkezés ellenére, sőt ép­pen ezért fokozatosan romlanak, a csoporttal a dúsgazdag Pew-család és Demr' rata Párt választási ígéretei­a texasi olajmágnások maréknyi hada ben számolni fog a szakszervezetek is, melynek vagyona vagy 3 milliárd s a mindjobban elszegényedő farme­dollár. Végül megemlítendők a távol­nyugati, főleg kaliforniai monopolju­két mok. Ezek nem kevesebb mint 20 miliárd aktívával rendelkeznek. párl jelöltjeinek harcában nem az el­vi ellentétek, hanem csak a különbö­ző tőkéscsoportok személyi és anya­gi érdekei ütköznek össze. így harci egységet alkotnak. Érdekeik szerte­rek követeléseivel... és békevágyuk­kal. A Köztársasági Párt igyekszik tőkét kovácsolni abból, hogy Eisenhower TEVES VOLNA AZT HINNI, hogy fél évvel hivatalba lépése után fegy­ezek a monopolium-csoportok zárt verszünetet kötött Észak-Koreával s eszközeik között nincs különbség, s a „rendezés" fortélyai is úgy hason­ágaznak, gyakran ellentétesek. Vilá­gosan megmutatta ezt az 1952-es el­lítanak egymáshoz, mint egyik tojás nökválasztás, ahol nemcsak Rocke­a másikhoz. A szónoklatoktól kezdő- fellerék, Morganék és Ford egyeztek dőleg egészen a cirkuszjellegü látvá- meg Eisenhower személyében, de a nem tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok háborúba sodródjék. Jóllehet a Demokrata Pártban is vannak oly szélsőségesen jobboldali áramlatok, hogy nyu" téveszthetnénk őket össze a Köztársasági Párt konok, há­nyosságig minden a propaganda és közép-nyugati monopólisták is, akik borúra tüzelő reakciósaival, de a ha­agitáció szolgálatában áll; ugyanak kor latba vetik a pártok a „meggyő­zés" és befolyásolás hatékonyabb for- az elnöki székbe segíteni. így a leg­pedig előbb tűzön-vízen keresztül ladást és békét kívánó tömegek a Taftot igyekeztek a nyeregbe, illetve demokrácia legmegátalkodottabb el­máit is, — a megvesztegetést, zsaro­lást és rágalmazást. Persze leegyszerűsítenénk a dolgot, ha a két nagy párt küzdelmét csak a Wallstreet-érdekeltség nevén ismert Morgan és Rockefeller csoportok, meg a velük egy húron pendülő Du Pont, Mellon, Ford, Kuhn-Loeb és más nagytőkés dinasztiák harcának tekin­m ű j szö * 1956. január 16. ádázabb harcok sem zárják ki a meg­békélést, hacsak sikerül „méltányos" megoldást találniok a hatalmi posz­tok elosztására. lenségeit, a Knowlandokat és Mac Carthvkat elsősorban a Köztársasági Párt berkeiben látják. AZ ESÉLYEKET ILLETŐEN ma még korai volna ióslatokba bocsátkozni. A Demokrata Párt most a választási Ehhez még távolról sem bontakozott harc hevében nem egyszer,élesen támad­ja az Eisenhawer-kormányt „kétlaki" magatartása miatt, de ez a bírálat ki a maga teljességében a választási kampány, amely ismét alkalmat ad a dolgozóknak, hogy éreztessék súlyú­sokszor homályos és kétes értékű, kat s erőteljesen kifejezésre juttas­Elvégre is az Egyesült Államok kül- sák fő törekvésüket. Márpedig ez politikáiéban része van a Demokrata nem lehet más, mint a nemzetek békés Pártnak is, amelynek éppen az utób­bi évben elért térhódítása következté­ben fokozott lehetősbe volt bonv együttélésének és a iobb életfeltéte­leknek kiharcolása. G. I. kai nép nem ért vele egyet. A dán lapok beszámolnak arról a felháborodásról, amit Dulies interv­juja keltett az európai országok köz­véleményében. A „Dagens Nyheter" című lap hangsúlyozza, hogy Nagy­Britanniát megdöbbentette Dulies mi­litarista jellegű nyilatkozata. A „Szo­cial­Demokrat en" kijelenti: „A brit kormány Dullessel nem ért egyet." A svéd lapok élénken elítélték Dul­lesnek a „Life"-ban megjelent nyilat­kozatát. A „Morgen Tidningen" hangsúlyozza, hogy Dulies mindig az „erőpolitika" híve volt és hogy a „Life"-ban megjelent nyilatkozat ár­tott az USA pozíciójának. A „Göte­borg Handels-och Sjöfart-tidning" Dulies nyilatkozatát szégyenteljesnek minősíti. Az „Expressen" stokhoimi lap vezércikkében írja: Dulies meg­gondolatlan nyilatkozatával nemcsak megkárosította országát, és saját po­litikáját, hanem amerikaellenes han­gulatot keltett Nagy-Britanniában és sok európai országban. A delhi „National Herald" vezér­cikkben foglalkozik Dulies nyilatkoza­tával és így ír: „Abban az időben, amikor a lakosság széles rétegei kö­vetelik a hidrogénbombával való kí­sérletek betiltását, és amikor az USA-nak és Nagy-Britanniának e kö­vetelésre vonatkozó elutasító állás­pontja nagy nyugtalanságot kelt, Dulies kijelenti, hogy az utolsó évek­ben az Egyesült Államok háromszor fenyegetőzött az atombomba haszná­latával. A lap megdönti Dulies azon állítá­sát, hogy az atomháborúval való fe­nyegetőzés állítólag megakadályozta a koreai fegyverszüneti tárgyalások csődbejutását és mint írja: „Az, aki megérti Kína politikáját, nehezen hi­szi el, hogy Kína a tanácskozásokat e fenyegetés következtében újította meg, mert ha az Egyesült ÁÍlamok bármilyen atom állatiasságra vete­medne, Kínát el nem foglalhatják és az egész viláo szörnviiiködve hát.at fordítana az Egyesült Államoknak". A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt kongresszusa Berlin, január 14. (ČTK). — Szom­baton, január 14-én a Rajna melletti Kölnben megkezdődött a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) kong­resszusa. A kongresszuson a szociálde. mokrata párt tagjai nem mint válasz­tott küldöttek vesznek részt. A kong­resszusra csak a párt vezető tagjai, a szövetségi parlament képviselőit, a területi kormányok minisztereit és a területi parlamentek csoportjainak el­nökeit hívták meg. Ez okból a párt egyszerű tagjai bizalmatlanul viseltet­nek a kongresszussal szemben. Ollenhauer és a kongresszus más szónokai a szociális politika kérdései­vel foglalkoztak. A következő ülésen a kongresszus megvitatja Nyugat-Né­metország gazdasági problémáit. Naqy-Britann a az U?A-va' tárgyal a közel-keleti kérdésről Washington, január 16. (TASZSZ). White az állami departement képvise­letében a január 13-iki sajtóértekezle­ten arra a kérdésre, miről fog tárgyal­ni Washingtonban Allén, az USA ál­lamtitkárhelyettese Shuckburggal, a brit megbízottal, azt válaszolta, hogy „állítólag" csak a közel-keleti kérdé­seket fogják megvitatni. White hozzá­fűzte, hogy a terv szerint e tanácsko­zás egy hétig fog tartani és hogy az amerikai és angol képviselők nem szándékoznak a tanácskozásokról kö­zös nyilatkozatot kiadni. NÉHÁNY SORBAN G. P. ARKADJEV a Szovjetunió nor­végiai nagykövete január 14-én Ger­hardsen norvég miniszterelnökkel kö­zölte, hogy a Szovjetunió Vörös Ke­resztje 50 ezer rubel segélyt ad Észak-Norvégia lakossága számára, ahol az orkán nagy károkat okozott. — A norvég miniszterelnök megkérte a szovjet nagykövetet, hogy a Szovjet­unió Vörös Keresztjének tolmácsolja köszönetét. TASZSZ) N. M. AYAR, az indiai közlekedés­ügyi miniszter titkára a Reuter-ügy­nökség közlése szerint január 14-én a Bombay sajtóértekezleten kijelentette, hogy India közvetlen hajózási vonalat létesít a Szovjetunióval. (ČTK) AZ „ACHBAR AL-JAUM" kairói lap londoni tudósítójának közlése szerint Irakban nő a felháborodás Nuri Szaid politikája miatt, aki Irakot lekötötte a támadójellegű bagdadi egyezményhez. A jelentésekből kitűnik, hogy Irak szé­les néptömegei állást foglaltak a bag­dadi egyezmény ellen és követelik kor­mányuk külpolitikájának megváltozta­tását. (ČTK) A NÉMET IRÖK IV. KONGRESSZU­SA, amely hat napig tartott, január 14-én befejeződött. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, aki részt­vett a kongresszus két utolsó ülésén, beszédet mondott, amelyben hangsú­lyozta az új német szocialista iroda­lom megteremtésének sürgős szüksé­gességét. (ČTK) PUTEAUX-BAN, Párizs elővárosában január 14-én megkezdődött a szocia­lista párt rendkívüli kongresszusa. A kongresszuson megtárgyalják a jelen­legi franciaország' politikai helyzetet és meghatározzák a szocialista párt politikai orogrammját, valamint az új kormány megalakításával kapcsolatos álláspontját. (ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents