Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-16 / 16. szám, hétfő

Üzemzavar nélkül Annak ellenére, hogy rohamoS tem­póban épülnek a villanyerőtelepek, többször előfordult, hogy zavarok vol­tak az áramszolgáltatásban. Ennek érthető magyarázata van. Ha sok villanyerőművet építünk .is, ugyan­akkor sok új, nagy mennyiségű áramot fogyasztó üzem is munkába áll. A ház­tartásokban is nagyon megnőtt a vil­lanyáramfogyasztás. Azelőtt alig volt család, amelynek több villanyfogyasz­tó gépe lett volna mint egy rádió, vagy gyorsfőző. Ma nem ritka az olyan ház­tartás, ahol a gyorsfőzőn kívül mosó­gép, villanysütő, porszívógép és más­féle villanyra működő háztartási be­rendezések is vannak. Emellett az a sok-sok villanyra beállított új üzem! A helyzet az, hogy gyorsabban nő a villanyáram fogyasztása, mint ennek termelése. Lesznek-e ezután is villanyáram korlátozások? — e kérdés foglalkoz­tatott, ahogy meglátogattuk a komá­romi villanytelepet. Az üzem bejáratánál hatalmas tábla hirdeti: „Felkészültünk második ötéves tervünk feladatainak teljesítésére". Jó érzéssel olvastuk e sorokat és arra gondoltunk: ha a feladatokat teljesít­jük és nemcsak itt, hanem minden villanytelepen, akkor nem lesznek za­varok. Múlt évi tervét az üzem 98,44 szá­zalékra teljesítette. A lemaradás nem az üzem rossz munkájának, hanem annr'' tulajdonítható, hogy más kor­szerűbb és kisebb önköltséggel dolgozó üzemeknek kielégítő volt a termelése és így az üzemet nem vették mindig igénybe. Az üzemnek készültségi terve van. Fontos, hogy ezt a tervet maradékta­lanul teljesítsék. A komáromi villany­telep dolgozói ezt a tervüket a múlt évben 111,35 százalékra teljesítették. Jó munkájukkal érték el, hogy az | üzemek közti szocialista munkaver­1 senyben abban a kategóriában, melybe a hasonló nagyságú üzemek tartoznak, a múlt évben szlovákiai méretben négyszer kerültek az első helyre. A szép eredményekhez tartozik az is, hogy tavaly a legkisebb volt az üzemzavarok száma. Mindössze egy­szer fordult elő, hogy nem tudtak dol­gozni. Ez is hálózati hibából adódott. Hogy jelenleg hogyan harcolnak az egyenletes áramszolgáltatásért, erre Vozárik Viktor üzemvezetőtől és Grá­nsr Dezső üzemi tanács elnökétől kap­tunk választ. Az elvtársak elmondot­ták, hogy e feladatokról összüzemi gyűlésen beszéltek. Ezen a gyűlésen a múltban szerzett tapasztalatok alapján vitatták meg feladataikat. A gyűlésen résztvevő munkások és technikusok megértették a követelményeket és kö­zösen határozták el, hogy az üzem előtt álló feladatokat maradék nélkül teljesítik. Jelenleg a legnagyobb súlyt a gépek karbantartására fordítják. Állandóan ellenőrzik a különféle alkatrészeket, mert csak így tudják elejét venni annak, hogy a régi berendezések el­lenére se legyenek üzemzavarok. A gépek jó karbantartásával és az elő­zetes ellenőrzéssel mindig elejét ve­szik a termelés közben történő gép­romlásoknak. Üzemük hővillanytelep. Nagyon fon­tos, hogy szénből mindig elegendő mennyiség álljon rendelkezésükre. Ezt a kérdést úgy oldják meg, hogy a szénszükségletet előre tárolják. így az esetleges szénszállítási zavarok sem okozhatnak kiesést munkájukban. A villanytelep minden dolgozója odaadóan dolgozik. Második ötéves '• tervünk első évéhez új lendülettel kezdtek és azért harcolnak, hogy eredményeikkel hozzájárúljanak az egyenletes áramszolgáltatás biztosítá­I sához. (b) A kőművesek üzemi klubjában A bratislavai Magasépítészeti Vál­lalat alkalmazottainak kulturális fej­lődése és munka utáni kellemes pihe­nése biztosításának érdekében a múlt év folyamán üzemi klubot létesített. Az üzemi klub a 711-es üzem Augusztus 29. komplex-csoportjának klubja. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy feladatát jól tölti be. Főként most, a téli hónapokban látogatják az üzem dolgozói nagy számban. A szépen berendezett teremben he­lyet találtak a politikai, gazdasági és kulturális akciók. Az ilyen akciók mellett rendszeresen összejönnek itt a népművészeti érdekkör tagjai, hogy szakember vezetésével sajátítsák el a festészet alapelemeit, tanuljanak és maguk is alkossanak. Az érdekkör több tagja már részt vett a járási népművészeti verseny tárlatain is. Más napokon az üzemi klub az ak­varistáké. Ezek különféle halacská­kat, növényeket tenyésztenek. Ide járnak gyűléseikre a zenei, sakk- és fényképészeti érdekkör tagjai is. Ezenkívül az üzemi klubban értékes nevelő filmeket is vetítenek az új munkamódszerekről az építészetben és egész estét betöltő filmeket is. Az Augusztus 29. komplex-csoport üzemi klubja tevékenységével mély hatással volt az építészeti dolgozók életére. Már eddig sok dolgozót nyer­tek meg a bratislavai építkezésekről, akik itt a művelődés, a művészet és a zene kedvelői lettek. Az üzemi klub vezetősége azonban nem elégszik meg az eddigi eredmé­nyekkel. Még több tagot akar beszer­vezni a már létező érdekkörökbe és még több rendszeres látogatót akar megnyerni. Az üzemi klub bizottsá­gának legfontosabb célja, hogy ott ismerkedjenek meg egymással a vál­lalat dolgozói, itt növeljék politikai tudásukat, itt töltsék szabad idejü­ket, itt szórakozzanak és együtt örül­jenek. Es így munka utáni pihené­süknek kettős eredménye lesz. I. P. Új gépekkel bányásszák az antimont A Jászó melletti Popročon az év ele­jétől nem aludt ki a vörös csillag az antimon bánya fölött. Múlt évi tervü­ket is jóval idő előtt, október 28-án teljesítették. Ebben az évben sem en­gednek a jól ismert poproči munka­tempóból. A mai napig 120,2 százalék­ra teljesítették a termelési tervet. Petrás Ferenc 2. számú munkacso­portja az idén is élenjár. Az üzemrészlegek folyamatosan tel­jesítik ez évi feladataikat. Eredmé­nyeik elérésében nagy segítségre tá­maszkodnak — az alaposan előkészí­tett ez idei tervre, s az üzemrészlegek közötti szocialista munkaversenyre. A bánya műszaki fejlesztése tervében fontos szerepe van az új technikának, az új munkamódszereknek. Oj rako­dógépet helyeztek üzembe, s további munkarészlegeken vezették be a kész­letre való fejtést. A termelési értekezletek segítik bányászaink munkáját A kékkői szénbányák dolgozóinak termelési ér­tekezletei már eddig megmutatták eredmé­nyességüket: segítségük­mfMf kel sok hiányosságot is sikerült kiküszöbölni. A iyjil gazdasági és termelési értekezletek üzemünkben ^ már hagyományosakká váltak. Több éve folytatjuk őket és részt vesznek rajtuk a fejtőrészlegek vezetői, a gazdasági dolgozók, a tech­nikusok és az élenjáró bányászok. A termelési értkezletel! - folyamán át­vesszük az egyes fejtőrészlegek gaz­dasági és termelési eredményeit és nagy vonalakban megismerkedünk az egész vállalat eredményeivel. A múlt­ban gyakran megtörtént, hogy a ter­melési értekezlet üres vitatkozássá és a h'ányosságok puszta megállapítá­sává vált. Ma már azonban a hibák és hiányosságok kiküszöbölésének eszköze. Az " értekezleteken kibonta­kozik az elmúlt heti, vagy havi mun­kák áttekinthető képe. Egyik ter­melési értekezletünkről sem hiányzik a javaslat, amely a hiányosság meg­szüntetését eredményezi. Az értekez­letek idejének pontos betartása már mindnyájunk ügyévé vált. A vállalat igazgatója ügyel arra, hogy minden határozat, minden javaslat és újítás következetesen meg legyen vizsgálva és végrehajtva. Már a múlt év folya­mán sikerült a termelési értekezle­tek segítségével nagy eredményeket elérnünk a terv teljesítésében és a termelés gazdaságosabbá tételében. M. ÜLIK, Pótor. uiiiiiiiiiiiiiiiiitiiii'.iiiiiiiiiiiiiiii!iiiiii:«iiiitiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiii]ii]iiiiiiiiniiiiiiuitiiiiiiigiiii!iniiiiiiin iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiuiiiiiiaitiiiiiiiiiiiiiniiia'iitiiiiiiiiiiiitiiiaiisiiiiiiiiiniiii Vidám hangulat a zárszámadás után (Folytatás az 1. oldalról) kadatlanul szól a zene. Már nemcsali a táncolókról, de a zenészek hom­lokáról is csurog a verejték, de csak húzzák, húzzák egészen a húr sza­kadtáig. Zsácsek Károly furakodik ki a táncolók közül. Zsebkendőjével tö­rölgeti homlokát. Fiatal, egészséges arcú fiú. Még csak 20 éves. Kilenc hónapot dolgozott csak a szövetke zetben, mégis most az évvégi elszá­moláskor 6000 koronát számoltak a markába. — Boldog vagyok, hogy a tavaszon a szövetkezetet választottam. Jövőre házat építek, aztán meg majd asz­szony után nézek — mondja nevet­ve. Az idősebbek, akiknek már nehe­zebb a lábuk szívesebben szorongat­ják a borospoharakat, mint a lányok meg menyecskék derekát. Könyökükre támasztott fejjel nézik a táncoló pá­rokat, hangosan bíztatják a párokat, hogy így meg úgy ügyesebben szedjék a lábukat. — Hej amikor még mi fiatalok vol­tunk — kiáltja oda a táncolók felé Szlamka Vilmos. — Mi bizony megmutattuk volna nekik — toldja mpg a mellette ülő Német Ferenc. Szlamka Vilmos megmarkolja a bo­rospoharát, koccint a szomszédokkal, fenékig üriti, aztán ö is rákezd a fiatalokkal „Nem loptam én életem­ben. .." Jó kedve, nagyon jó kedve van Szlamka Vilmosnak. Meg is van jó­oj szq 1956. január 16. kedvének az oka. Ű vagyis családja kapott a legtöbbet. Három fiával dol­gozott a szövetkezetben. Most pedig az évzáró gyűlésen szorgalmuk jutal­maként 19 800 koronát olvastak a markába. Szép összeg, nagy összeg. Ennyi pénze soha sem volt életében. Szomszédja, Német Ferenc csak egyedül dolgozik a szövetkezetben, de azért szerzett annyi munkaegységet, hogy most 8000 korona osztalékban részesült. Ő is örül Szlamkával meg a többiekkel. Közös itt az öröm, hi­szen hajdanában is majdnem mind­annyiuknak közös volt a sorsa. Szlam­ka ugyanúgy cselédsorban nyomor­gott, mint Német Ferenc. Mindaketten itt a pálóci uradalomban cselédesked­tek. Szlamka szlovák nemzetiségű, Német Ferenc magyar, de a múlt keserve egyformán sújtotta mindket­tőjüket. Egyformán volt kicsi a cse­lédkenyér mindkettőjük számára. Szlamka Vilmos is nagyobb darab ke­nyeret akart, meg Német Ferenc is, amikor 1923-ban béremelést kértek, sőt követeltek a birtok összes cselé­deinek nevében. Nem akartak 'ók so­kat, csak annyit, hogy éhező, síró gyermekeiknek legalább puszta kenyér­rel tömhessék be a szájukat. Tavasz volt, rügyfakasztó langyos tavasz, amikor Szlamka Vilmos, Né­met Ferenc meg a többi cselédek — először alázatosan, majd tele torok­kal követeltek kenyeret síró gyerme­keik számára. Eredménytelenül. Sztrájkba léptek. Hiába sütött a nap, hiába áhítozott a föld mag után, nem vetettek. Csend volt a pálóci ha­tárban. Pár .napos sztrájk után az uraság jobbnak látta, néhány fillér javítással rábírni a sztrájkolókat, hogy vegyék fel a munkát. Megmoz­dulásuk tehát eredménnyel járt. A csendőrök azonban azután gyakori vendégek lettek a pálóci uradalom­ban. Kommunisták után szaglásztak. Most itt ülünk mellettük. Szlamka Vilmos ráncos arcát nagy szélű ka­lapja árnyékolja be. Fekete ruhát, fekete mellényt és fehér inget visel. Kicsípte magát erre az alkalomra. Valamikor szép szál ember lehetett. Ma már kissé hajlott a háta, teste szikár, arca sápadt, szeme szürke, mint az acél. Bütykös ujjaival felém bök. — Megmondtam én az uraságnak még akkor, amikor a kastélyt épí­tették, hogy fogok én még abban lak­ni. Német Feri is megmondhatja, hogy így volt. Es tessék, így is lett. Most igazán a kastélyban lakom. Jö­vőre pedig a magaméban fogok már lakni. Öregségemre építtetek magam­nak egy házacskát, telik a keresetből. Eddig még rádióm sem volt. Most majd veszek, mégpedig a legdrágáb­bat. — Hosszú évek harcának, küszkö­désének, fáradozásának az eredménye az — veszi át a szót Német Ferenc — hogy ilyen igényesek lettünk. Kö­zösen harcoltunk, küszködtünk szlo­vákok, magyarok, most közösen örü­lünk mindennek, amink van, a sza­badságnak, a jólétnek. No erre igyunk egyet. Ürítsük poharunkat arra, hogy a következő zárszámadás még több gyümölcsöt hozzon. — Ez tőlünk függ — mondja Szlamka Vilmos. Fenékig ürítette po­harát, felállt és a táncolók felé tar­tott, hogyha nem is úgy, mint le­génykorában, de úgy öregesen össze­üsse bokáját. SZARKA ISTVÁN Ä CSISZ kerületi konferenciái PRÁGA Szombaton, január 14-én kezdték meg a prágai Luzerna nagy csarno­kában a CSISZ XI. kerületi értekez­letét. A prágai kerület összes járá­sainak küldöttei értékelték a szerve­zőt tevékenységét az 1955. évről. Vaclav Bartík, a CSISZ kerületi bi­zottságának vezető titkára a kerületi szervezet működéséről tartott beszá­molójában beszélt a prágai kerületi CSISZ-tagjainak tavalyi munkájáról, sikereiről és hiányosságairól, valamint azokról a kilátásokról, amelyekkel az ifjúság a második ötéves terv első évét kezdte. A kerület üzemeinek fiatal munkásai és technikusai az összes dolgozókkal együtt részt vesz­nek a tervbe vett feladatok sikeres teljesítésében mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Sok üzemben a CSISZ-szervezetek lettek a szocialista munkaverseny terjesztői. A prágai kerület ifjúsága becsü­letesen teljesítette a határvidékekre való toborzási feladatát. A földműve­sek segítségére a parlagon heverő földek megmunkálásában több mint 3000 ifjú és leány ment a határvi­dékre. * A vita során a küldöttek a CSISZ­tagok sikereiről és az egyes szer­vezetek ki nem elégítő tevékenysé­géről beszéltek. E RATISLAVA Vasárnap, január 15-én Szlovákia négy kerületében folytatták a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség kerületi értekezleteit, amelyeket a CSISZ szlovákiai kongresszusa előkészítésé­nek keretében tartanak. Bratislavában a Művelődés Háza nagy csarnokában vasárnap, január 15-én folytatták a CSISZ bratislavai kerületének VIII. kerületi értekezle­tét. A vitában részt vettek a küldöt­tek, a CSISZ- és pionír-szervezetek vezetői, akik bírálólag értékelték az elmúlt időszakban végzett munkáju­kat. A szlovákiai CSISZ szervezetek egyik legnagyobbika, a trencséni Me­rina CSISZ tagjai a Megbízottak Tes­tülete vándorzászlajának tulajdono­sai a vitában tevékenységük bátor elemzésével vettek részt. Ezen üzem 28 ifjú dolgozója ment a határvi­dékre hosszú ideig tartó brigádmun­kára, ahol példás dolgozók hírében állanak. A Merina CSISZ tagjai az el­múlt év folyamán 14 gazdaságossági csoportot, 3 ifjúsági műhelyt és 3 CSISZ munkaszakaszt létesítettek, amelyek állandó versenyzéssel megte­remtették az előfeltételeket az üzem tervének egyenletes telí"!tésére. A Nové Mesto-i Viliam Široký ruha­üzem fiataljai az üzemen belüli önál­ló elszámolás úttörőivé váltak. A CSISZ-tagok kezdeményező munká­jukkal — akik közel harmincan ve­zetnek takarékossági személyi szám­lát, — több mint 120 ezer koronát takarítottak meg az év eleje óta. Az értekezleten résztvevő küldött­ségek közül többen értékes szocia­lista kötelezettségvállalást tettek a CSISZ szlovákiai kongresszusának tiszteletére. A Stupavai Gép- éá Traktorállomás CSISZ-tagjai meghosz-1 szabbított 10 órás műszakokban kezd-' tek dolgozni és ezáltal naponta egy és fél traktort javítanak meg. A Pe-í zinoki Állami Gazdaság ifjú dolgozói versenyre hívták a bratislavai kerü­let összes CSISZ tagjait az állatte-' nyésztési termelés legjobb eredmé-1 nyeiért. NYITRA A nyitrai kerület CSISZ szervezetei­nek munkáját a kerületi konferencia 300 küldötte értékeli. A kerületi nem­zeti bizottság épületében jöttek össze a Duna menti síkságról a fiatal szö­vetkezeti tagok, Felsőnyitráról a fiatal bányászok és energetikusok, főiskolá­sok és traktori6ták, az egész kerület szlovák és magyar nemzetiségű fiatal­jainak küldöttei. A CSISZ Központi Bizottságának kül­döttségét Miroslav Veoker képviselő, a CSISZ KB elnöke vezette. A konfe­rencián részt vevő SZLKP KB küldött­ségét az SZLKP KB jelöltje és a SZLKP kerületi bizottságának titkára, Jozef Baláž vezeti. A CSISZ kerületi bizottságának tit­kára, Ján Vyperina tartotta a fő beszá­molót. Beszámolójában kiemelte a ke­rület CSISZ szervezeteinek eddig elért eredményeit. A mezőgazdaságban és az iparban elért sikerek mellett nagy súlyt fektetnek a nyitrai^ kerület fia­taljai a marxizmus-leninizmus tanul­mányozására is. A marxista-leninista tanulóköröket 5836, a pártoktatást pe­dig 2286 fiatal látogatja. A kerület különféle politikai iskoláin 15 250 fia­tal tanul. A CSISZ sorai az elmúlt idő­szakban 9000 fiúval és leánnyal bő­vültek. A vitában felszólaltak a CSISZ alapc szervezeteinek küldöttei. BESZTERCEBÁNYA A besztercebányai kerületi CS1S2 konferencián részt vettek a CSISZ KB, az SZLKP kerületi bizottsága és a ke­rületi nemzeti bizottság küldöttségei. A beszámoló után felszólaltak az alapszervezetek küldöttei, köztük Voj. tech Šuc is, aki a Garammenti Gép­gyárakban dolgozik és normáját 200 százalékra teljesíti. Szép eredmények­ről számolnak be a Szlovák Nemzeti Felkelés üzemének fiataljai is, ahol az ifjúsági brigád 100 százalékon felül teljesíti tervét és egy negyedév alatt 147 000 koronát takarított meg. A mezőgazdaság terén is szép ered­ményekről számolnak be a beszterce­bányai kerület CSISZ konferenciájának küldöttei. A kerületből 615 CSISZ-tag ment a mezőgazdaságba és a határvi­dékre. Mezőgazdasági brigádokon 440 000 órát dolgoztak le és 25 119 köbméternyi silótakarmányt silóztak el. A gép- és traktorállomásokon ki­tűnő eredményeket értek el a šafari­kovói Esztergályos László, a mulkai brigádközpont fiataljai, valamint a vágsellyei járás CSISZ-tagjai. A besztercebányai városi alapszer­vezetek tagjai második ötéves tervünk megkezdésekor 48 kollektív és 716 egyéni kötelezettségvállalást tettek. Az első negyedév sikeréért A prešovi Nálepka kapitány nevét viselő ruhaüzem minden nap száz százalékra teljesíti a tervet. Az üzem dolgozói alapos felkészültséggel indul­tak neki az úi évnek. Elhatározták, hogy munkateljesítményeiket állandó­an növelik, s a minőséget javítják. El­határozásukat 719 egyéni és 13 kol­lektív kötelezettségvállalással aiapoz­ták meg. Židek elvtárs munkarészle­gén az önköltségcsökkentés az elsó negyedévben 19 000 korona megtaka­rítást eredményez. Ezen az üzemrész­legen március végéig 9600 darab I. minőségi osztályba tartozó ruhada­rabot készítenek. Hamborský Ján munkacsoportjának dolgozói, akik va­lamennyien résztvesznek a szocialista versenyben, az első negyedévben lega­lább ezer darab kitűnő minőségű áru elkészítését tűzték ki célul. (M) Bratislavában népművészeti kiállítást nyitottak meg A bratislavai városháza reprezentá­ciós termeiben a Kultúrügyi Megbízot­ti Hivatal és a Népművészeti Központ kezdeményezéséből valárnap. január 15-én délelőtt kiállítást nyitottak meg, amelyen részt vesznek a népművészeti szakkörök egész ^köztársaságunkból. A megnyitáson részt vettek politikai és kultúréletünk, valamint a prágai népművészeti központ, a Szlovák Tu­dományos Akadémia s a Szlovák Mú­zeum képviselői. A kiállítást Michal Dado, a bratislavai Népművészeti Köz­pont igazgatója nyitotta meg. A meg­nyitás után kiváló művészeink 'éptek fel. Becsületes munkának gazdag a gyümölcse Juhon János és Juraj Širotník, a Trebišov közelében lévő' Cerjahochi Állami Gazdaság sertésgondozói igen lelkiismeretes munkát végeztek a múlt évben. Juraj Širotník minden anya­disznótól átlag 16 malacot választott el. A hizlaldába 150 malaccal adott többet, mint amennyit a terv előírt. Juhon János 14-es választási átlagot ért el minden anyadisznónál, így 100-zal többet választott el a tervezettnél. Jó munkájukért szép jutalmat kap­nak. Juraj Širotník a decemberi elszá­moláskor 2600 koronát. Juhon János pedig 2 200 korona prémiumot kapott^

Next

/
Thumbnails
Contents