Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-17 / 302. szám, szombat

1955. december 17. ül SZÖ Az E1SZ határozata a békepolitika nagy győzelme A Bolgár Népköztá/saság kormányának nyilatkozata Szófia, december 15. (ČTK) — A Bolgár Népköztársaságnak az ENSZ tagjai közé való felvétele alkalmából Szófiában közzétették a Bolgár Népköztársaság kormányának nyilatkozatát, amely rámutat: „A Bolgár Népköztársaság kormánya mély megelégedéssel fogaata a közgyűlésnek azt a határozatát, amely szerint a Bolgár Népköztársaságot felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A bolgár kormány őszinte köszönetét fejezi ki mindazon államoknak, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy eleget tegyenek a Bolgár Népköztársaság felvételi kérelmének, hogy elfoglalhassa törvényes helyét a világszervezetben. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata Budapest, december 16. (TK) — A Magyar Népköztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki, amelyben örömmel és megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a közgyűlés X. ülésszakán Magyarországot felvette az ENSZ tagjai közé. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tolmácsolta a magyar nép háláját az ENSZ mindazon tagállamainak, amelyek — szem előtt tartva e világot átfogó szervezet egyetemes jellegét és Magyarország felvételi kérelmének jogosultságát, — pozitív álláspontot foglaltak el Magyarországnak az ENSZ-be való felvételéhez. A román közvélemény Romániának az ENSZ-be v Jó felvételéről Bukarest, december 16. (ČTK) — A román közvélemény nagy megelégedéssel fogadta az ENSZ közgyűlésének azt a határozatát, amellyel 16 tagot, közöttük a Román Népköztársaságot felvette az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. December 15-én a bukaresti üzemek munkásai, munka után üzemi gyűlésekre gyűltek össze, amelyeken az üzemek legjobb dolgozói rámutattak ezen esemény fontosságára. Hangsúlyozták, hogy Románia " felvétele az ENSZ-be jogos, mert a Román Népköztársaság megfelel e szervezet teljesjogú tagsága követelményeinek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fomos határozata Moszkva, december 16 (TASZSZ) — A moszkvai Pravda december 16-i számában a fenti címen vezércikket közölt, amelyben többek között a következőket írja: „Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése túlnyomó szavazattöbbséggel elhatározta, hogy felveszi az ENSZ-be Albániát, Jordániát, Írországat, Portugáliát, Magyarországot, Olaszországot, Ausztriát, Romániát, Buigáriát, Finnországot, Ceylont, Nepált, Líbiát, Kambodzsát, Laoszt és Spanyolországot. így az ENSZ tizenhat új taggal bővült. Nem kétséges, hogy ez a határozat jelentősen fokozza az ENSZ hatásosságát, emeli tekintélyét. A közgyűlésnek ez a határozata fontos esemény a nemzetközi . életben, mert hozzájárul a béke megszilárdításához, a nemzetközi együttműködés bővítéséhez és fejlesztéséhez. Az ENSZ alapokmánya azt mondja, hogy nem maradhatnak e szervezet keretén kívül azok az államok, ame

: lyek hozzá akarnak járulni a béke megszilárdításához. Az ENSZ ereje attól függ, össztétele milyen mértékben tükrözi a jelenlegi világot úgy, ahogy ez a világ fennál, annak minden ellentétével, az államok társadalmi rendszerét illetőleg és hogyan egyesíti ez a szervezet az összes országoknak a nemzetközi biztonságra valamennyi nemzet gazdasrgi és szociális haladására irányuló törekvéseit. Ez kétségtelen és mégis az ENSZ új tagjai felvételének kérdése hosszú éveken át húzódott. Az ENSZ kiegészítésének kérdése komoly nemzetközi ellentétek és viták tárgyát képezte. Ezt azok az erők okozták, amelyek az ENSZ-t arra akarják felhasználni, hogy a népeket egymás ellen uszítsák. Egyes nyugati nagyhatalmak az új ENSZ-tagok felvételének kérdésében egyenesen diszkriminálták azokat az államokat, amelyeknek társadalmi berendezése különbözik a nyugati országok társ"ťa!mi rendszerétől. Ami a Szovjetuniót illeti, hű maradt az ENSZ alao^Vm-ínya szigorú betartására irányuló colitikájához. Szüntelenül követelte és követeli ma is, hogy az új ENSZ-tagok felvételének kérdését gyorsan oldják meg, mert ennek — a béke megőrzése érdekében kiépített szervezetnek — fel kell vennie mindazokat az államokat, amelyek megfelelnek az alapokmány követelményeinek, fel kell vennie őket tekintet nélkül politikai és társadalmi rendszerük különbözőségére. A négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete után bizonyos enyhülés állott be a nemzetközi életben. Valamennyi békeszerető nép egyre erélyesebben követelte, hogy vegyék fel az új tagokat az ENSZ-be és szilárdítsák meg e szervezet tekintélyét. A közvélemény széles körei határozottan támogatják azokat az alapelveket, amelyeket az új ENSZ-tagok felvételének kérdésében a Szovjetunió védelmez és ellenzik az országok és népek diszkriminálását. Mindez az utóbbi időben megteremtette a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok egyik fqptos kérdésében levő holtpont leküzdésének előfeltételeit. Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán Kanada javaslatot tett a felvételét kérő 18 állam egyidejű felvételére. Ámbár a Szovjetunió kifogást emel egyes jelöltek ellen, kifogásait a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében visszavonta és beleegyezett a 18 állam egyidejű felvételébe. Ez a javaslat pozitív visszhangot keltett mindazokban, akiknek érdekük, hogy a nemzetközi ellentéteket a béke érdekében oldják meg. A közgyűlés jelenlegi ülésszakán valamenynyi 18 országnak az ENSZ-be való felvétele mellett 52 küldöttség szavazott. Reális lehetőségek nyíltak e kérdés megoldására. Az ENSZ alapokmánya szerint ahhoz, hogy a közgyűlés véglegesen dönthessen ezeknek az államoknak felvételéről, szükséges a biztonsági tanács ajánlása. Azonban, amikor ezt a kérdést a Biztonsági Tanácsban megtárgyalták az ENSZ-tagok túlnyomó többségének akaratát önkényesen megsértette a csankaisekista képviselő, aki törvénytelenül foglal helyet a Biztonsági Tanácsban és aki vétót emelt a 18 állam egyikének, a Mongol Népköztársaságnak felvétele ellen. Amint a nyugati sajtó írja, a Biztonsági Tanácsban lefolyt szavazás előtt a csangkajsekisták és az amerikai politikusok tárgyalásokat folytattak egymással. Ismeretes, hogy az USA uralkodó körei mindeddig támogatták a csangkajsekistákat és hogy a csangkajsekisták e támogatás következtében nemcsak Tajvan szigetén, hanem az ENSZ-ben is még mindig ott vannak. Senki sem kételkedik abban, hogy az USA támogatása nélkül a csangkajsekisták nem merészeltek volna ilyen lépést tenni, amelynek célja valamennyi 18 állam felvételének megakadályozása volt. Amint a New York Herald Tribúne című amerikai lao hangsúlyozza, még az Egyesült Államok „egyes szövetségesei is" úgy vélik, hogy „az USA bíztatta fel" a csangkajsekistákat. A Szovjetunió, hogy az új ENSZ-tagok felvételének kérdését kivezesse a zsákutcából, a Biztonsági Tanács elé új javaslatot terjesztett, amely lehetővé tette a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében e kérdés megoldását. Javaslatot tett a 16 állam felvételére. A Mongol Népköztársaságot és Japánt illetőleg, amelyeknek felvételéről a jelenlegi ülésszak nem döntött pozitíven, a Szovjetunió tovább folytatja törekvéseit, hogy ez a kérdés is pozitív megoldást nyerjen mindkét államra nézve. A szovjet közvélemény és valamenynyi békeszerető nép ma megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetuniónak az ENSZ új tagjai felvételére tett javaslatát a küldöttségek túlnyomó többsége támogatta a Biztonsági Tanácsban és a közgyűlésen is. A szovjet javaslat elfogadása újból megmutatta, hogy a nemzetközi kérdéseket kielégítően lehet megoldani, ha az érdekelt országok együttműködésre és kölcsönös megértésre törekednek, mert csak a tárgyalások és a nemzetközi együttműködés útja vezet a béke megszilárdításához. Az ENSZ határozata a béke politikájának és az államok kollektív törekvése politikájának nagy győzelme. Az erőszak, a diktátum és az intrikák politikája újabb, súlyos vereséget szenvedett. IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK Kasmír népe már megoldotta a kasmíri kérdést A

z utóbbi napokban Bulganyin és Hruscsov elvtárs indiai útja során ellátogatott Kasmírba, ebbe az India legészakibb részén, Kína és Pakisztán között fekvő mintegy 215 ezer négyzetkilométer kiterjedésű államba. Ez a baráti látogatás alaposan felizgatta bizonyos nyugati körök kedélyeit. Sőt Mohammed Ali pakisztáni miniszterelnök, ezen körök hűséges ázsiai csatlósa arra vetemedett, hogy durván beleavatkozzék ezen látogatásba, t a diplomácia történetében elég szokatlan módon próbálja azt megakadályozni. De nézzünk egy kicsit az események hátterébe és próbáljuk megtalálni azokat a mozgató erőket, amel ek a pakisztáni minoiszterelnököt arra késztették, hogy megkísérelje elgáncsolni a látogatást. Kasmír hindu népére a XV. század körül kényszerítették rá a muzulmán hódítók az izlám vallást. 1947-ben, amikor az. imperialisták Indiát vallási megoszlás szerint egymás ellen uszították, majd felosztották Indiára és Pakisztánra, Kasmírt sehová sem csatolták. Egyrésat az veit a céljuk, hogy India és Pakisztán marakodjon Kasmírért, másrészt egy titkos ajtónak szánták, amelyen észrevétlenül besuranthatnak Ázsia szívébe: Függetlenséget ígértek Kasmírnak, de valójában az ENSZ leple alatt gyámsági területté akarták változtatni. Az Indiával való egyesülésért azonban hatalmas népi mozgalom bontakozott ki Kasmírban. Erre az imperialista körök nyílt beavatkozásra szánták el magukat és pakisztáni támogatással 1947 őszén az országra törtek az amerikai pénzen toborzott alakulatok. így került az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé a kasmíri kérdés. A szovjet kormány véleménye az volt az ENSZ-ben, hogy ,,A kasmíri kérdést csak úgy lehet sikeresen megoldani, ha lehetőséget nyújtanak a kasmíri népnek, hogy maga döntse el állami hovatartozásának kérdését". De az USA és Anglia nem így képzelte el Kasmír jövőjét. Az ENSZ vizsgáló bizottságában ä kémek és katonai szakértők sokaságának az országba áramlását elősegítették, míg ki nem utasították őket. 1951-ben Kasmírban alkotmányoző gyűlést választottak, amely egy sor demokratikus intézkedést hozott, (többek között a földosztást). Az amerikaiak újra segélyt ajánlottak fel Kasmírnak, de az ország azt elutasította és hétéves bizonytalanság után 1954-ben a kasmíri miniszterelnök szavai szerint „Egyszer s mindenkorra csatlakozott Indiához." Az imperialista körök azonban nem nyugodtak bele Kasmírnak, mint a szovjet határ közelében fekvő katonai támaszpontra alkalmas terület elvesztésébe. Pakisztán nemrég a Biztonsági Tapácshoz fordult, hogy tűzze napirendre a kasmíri kérdést. Fegyverül továbbra is a muzulmán vallási közösséget használják fel. Kasmir népe azonban látja már, hogy jövőjét nem a vallási hovatartozás szabja meg, hanem a békés fejlődésnek' az az útja, amelyet választott. Bulganyin elvtárs a delhi sajtóértekezleten mondotta: „Láttuk, hogy milyen őszintén örül Kasmír népe nemzeti felszabadulásának, láttuk, hogy országát az Indiai Köztársaság oszthatatlan részének tartja". A

zért rettegett hát Pakisztán kormánya a szovjet államférfiak látogatásától, mert ez még jobban megerősíti Kasmír 4 milliós népének szilárd hitét a békében és a függetlenségben. Bulganyi® és Hruscsov elvtárs Kabulban A Szovjetunió népei mély tiszteletet és rokonszenvet táplálnak a derék, dolgos afgán nép iránt és nagyra becsülik Afganisztán kitartó erőfeszítését a béke és a nemzeti fügcetlenség megőrzésére Kabul, december 15. (TASZSZ). N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov és a kíséretében levő személyek repülőgépe december 15-én, helyi idő szerint 13.45-kor leszállt a kabuli repülőtéren. A szovjet vendégeket szívélyes, barátságos fogadtatásban részesítették. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov fogadására megjelentek az afganisztáni közéleti személyiségek élükön Mohammed Dabuddal, az afgán kormány miniszterelnökével, a diplomáciai testület tagjai és c kábidi szovjet kolónia tagjai. A repülőteret afgán és szovjet állami zászlók díszítették. Díszszázad sorakozott fel. A zenekar eljátszotta a Szovjetunió és Afganisztán állami himnuszát. N. A. Bulganyin rövid rádióbeszédet mondott a repülőtéren s ebben üdvözletét és legjobb kívánságait tolmácsolta az afgán népnek. A repülőtértől a városba vezető úton Kabul sok ezer lakosa üdvözölte N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot. Bulganyin beszéde a kabuli repülőtéren Amikor a baráti Afganisztán földjére lépünk, én és barátom, Nyikita Szergejevics Hruscsov, örömmel tolmácsoljuk üdvözleteinket és legjobb kívánságainkat az afgán népnek, amelyiyel a szovjet nép mindig szoros jószomszédi kapcsolatokat tartott fenn. Megelégedéssel fogadtuk Afganisztán királyi kormányának szívélyes meghívását, hogy látogassunk el az önök országába. Ez a látogatás lehetővé teszi számunkra, hogy közelebbről megismerjük Afganisztánt és személyes kapcsolatokat vegyünk fel államtérfiaival. Országaink baráti kapcsolatai, amelyeknek szilárd alapjait már a szovjet állam létrejöttekor megvetették, mindig a két ország érdekében és a teljes egyenlőség alapján fejlődtek. A Szovjetunió népei mély tiszteletet és rokonszenvet táplálnak a derék dolgozó afgán nép iránt és nagyrabecsülik Afganisztán kitartó erőfeszítéseit a béke és a nemzeti függetlenség megőrzésére. A Szovjetuniónak és Afganisztánnak minden előfeltétele megvan a baráti kapcsolatoknak az egyenlőség és a két ország érdekei tiszteletbentartása alapján történő továbbfejlesztésére. Eijeti és erősödjék a szovjet-afgán barátság a két ország népeinek javára, a béke és a népek közöti együttműködés javára! Kábul úgyszólván minden lakosa ä Szovjetunió és Afganisztán zászlaival díszített utcákra tódult, hogy üdvözölje a vendégeket. „Ajtónk és szívünk mindig nyitva áll barátaink előtt!"" „Szivünk mélyéből üdvözöljük drága vendégeinket!" „Örömmel üdvözöljük a baráti szomszéd ország államférfiait!" „A szovjet Oroszország és Afganisztán mindig jó szomszédok voltak és lesznek!" — ilyen üdvözlő jelszavak voltak láthatók a házak falain és a transzparenseken. Kabul lakosainak tízezrei és a környező falvak lakosai a vendégeket melegen és baráti módon üdvözölték egész útjuk folyamán, amikor szállásukra mentek. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov érkezésének tiszteletére december 15én Kabulban munkaszünetet tartottak. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov megkoszorúzták Mohamed Nadir-sah síremlékét N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov december 15-én megkoszorúzta Mohamed Nadir sahnak, a jelenlegi afgán király apjának síremlékét, akit 1953ban megöltek. Amikor 1929-ben Afganisztánban kitört a reakciós Bacse-Sakaa felkelés, Nadir sah a déli afgán törzsek élére állott, legyőzte Bacse Sakaát és bevette Kabult. A nagy Dzsirg, (a törzsfőnökök és nemesek gyűlése), amelyét azután összehívott, Afganisztán királyává kiáltotta ki őt. A Kabul városa felett emelkedő hegyen mauzóleumot építenek Nadir sah emlékére. Nadir sah síremléke a mauzóleum felső részében a királyi család többi tagjainak síremlékei mellett látható. Afganisztán királyánál és miniszterelnökénél N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja december 15-én meglátogatták Mohammed Daoudot, Afganisztán miniszterelnökét és megbeszéléseket folytattak vele. A megbeszéléseken szovjet részről megjelent A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, P. N. Kumikin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének helyettese és N. V. Degtyar, a Szovjetunió afganisztáni nagykövete. Afgán részről részt vettek a megbeszélésen: Mohammed Naim, a miniszterelnök helyettese, külügyminiszter és Ali Mohammed, a miniszterelnök helyettese. Mohamed Zahir-sah őfelsége, Afganisztán királya december 15-én kihallgatáson fogadta N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának "elnökét és N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagját. Az afgán királlyal folytatott beszélgetés folyamán N. A. Bulganyin átadta K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének üzenetét. * * * Ugyanaznap este Mohamed Zahir sah, Afganisztán királya palotájában fogadást adott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére. A fogadáson részt vettek a kormány tagjai élükön Muhammed Daoud miniszterelnökkel, továbbá Mohammed Nouruz, a Nemzeti Tanács elnöke, Fazl Ahmed Budzsaddadi, a szenátus elnöke, Ghulam Jahja Tarzi, Afganisztán szovjet-' unióbeli nagykövete és sokan mások. Á Biztonsági Tanács Japán felvételéről tárgyal New York, december 16. (ČTK) — Csütörtökön, december 15-én a Biztonsági Tanács az Egyesült Államok azon határozati javaslatáról tárgyalt, hogy az ENSZ XI. közgyűlésén vegyék fel az ENSZ tagjai közé Japánt. A. A. Szoboljev szovjet küldött kijelentette, hogy nincs jogos indok arra, hogy miért csak Japán felvételének kérdéséről tárgyalnának és miért ne tárgyalnák meg a Mongol Népköztársaság felvételének kérdését is. Javasolta, ajánlja a Biztonsági Tanács az ENSZ közgyűlésének, hogy az ENSZ közgyűlése XI. ülésszakán vegye fel a Mongol Népköztársaságot és Japánt is. Henry Cabot Lodge, amerikai küldött kijelentette, hogy „Japánt a Mongol Népköztársasággal nem lehet öszszehasonlítani és csak Japánnak van meg a teljes jogosultsága az ENSZ tagságra." Kijelentését azonban semmivel sem támasztotta alá. A szovjet és az amerikai javaslat elutasítása után sir Pierson Dixon, brit küldött további határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben reményét fejezi ki, hogy Japánt hamarosan felveszik az ENSZ tagjai közé. A Biztonsági Tanács következő ülését december 21-re tűzték ki. Jordánia népe nemet mond Bejrut, december 16. (TASZSZ) — Valid Salan Jordánia volt külügyminisztere kijelentette: „Tempier tábornok Jordániába látogatott, hogy eltávolítsa Jordániának a bagdadi szerződéshez való csatlakozásában álló akadályokat." Amint Salan mondotta, Tempier, a jordániai hivataloknak ultimátumot adott, hogyha Jordánia nem csatlakozik ehhez a szerződéshez, Nagy-Britannia beszünteti Jordánia pénzügyi támogatását. Valid Salan hangsúlyozta, hogy Jordánia népe határozottan elutasítja országa csatlakozását ehhez a katonai tömbhöz. Az „A1 Gumhuria" című lap azt írja, hogy Said El-Mufti kormányának lemondására Nagy-Britannia nyomása következtében került sor. A lapok azt a nyomást, amelyet Jordániára Tempier tábornok brit vezérkari főnök gyakorol, egybekapcsolják a szíriai, izraeli határokon lefolyt nemrégi eseményekkel. Azt írja, hogy ezek az események az arab államok függetlensége ellen szőtt imperialista összeesküvés részét képezik.