Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-16 / 301. szám, péntek

2 ÜJS20 1955. december 16. Minden dolgozó kezébe jtittassuk el a pártsajtót i Az egész országban folyik a sajtó- _ Tizenhét sajtóterjesztő-központot a fő súlyt a régebbi előfizetők meg- í Az egész országban folyik a sajtó­terjesztés, új előfizetők megnyerése a pártsajtóra. Ebben a munkában nagy feladat hárul a járási pártbizottságok­ra. Segítségükkel hazánk számos járá­sában már eddig is igen szép eredmé­nyeket értek el. A nagymegyeiý járás is azok közé a járások közé tartozik, ahol a sajtóterjesztés jő eredménnyel folyik. A járási pártbizottság nagy munkát végez azért, hogy a sajtó, kü­lönösen a pártsajtó minél szélesebb körben elterjedjen. Nézzük meg, hogyan dolgozik a nagy megyeri járási pártbizottság a sajtóterjesztés terén, hogyan érték el az eredményeket. Szigeti elvtárs, a járási marxista tanácsadó vezetője, amikor e kérdés­ről beszélgetni kezdtünk, tudtul adta, hogy jól állnak. Igy van ez valóban. A napilapokra — pártlapokra — több az előfizető a tervezettnél. Átlépték a 100 százalé­kot. — Igaz, kicsit megkéstünk az indí­tással — mondja Szige'ti elvtárs —' hátráltatott az őszi munka. A lényeg azonban az, hogy az eddigi szép ered­mények mellett még továbbiakra is számítunk. Majd a szervezési részre tér át. — Nem mondok újat, amikor azt mondom, hogy jó politikai előkészítés, szervezés kell minden munkához, így a sajtóterjesztéshez is. A járási párt­bizottság, nemcsak megtárgyalta a fel­adatokat, hanem a pártszervezetek se­gítségével hozzálátott azok valóra vál­tásához is. Az alapszervezetek számári lefordítottuk a Központi Bizottságnak a sajtóterjesztésre vonatkozó levelét, azok azt alaposan megtárgyalták, s az agitátorok segítségével — a sajtóter­jesztő központok vezetésével — mun­kához láttak. — Tizenhét sajtóterjesztő-központot szerveztünk, amelyek közül különösen a JNB-i, a balonyi, tanyi, nyárasdi sajtóterjesztő-központok dolgoznak jól. Vannak azonban gyengék is. Ilye­nek a Járási Építőkombinát, az Állami Közutak és a GTÁ, ahol eddig keveset tettek a sajtó terjesztéséért. — A sajtóterjesztésnek ez a formá­ja a gyakorlatban tehát jól bevált. Azonban nem feledkeztünk meg a posta dolgozóinak munkájáról sem, az együttműködésről. A nagymegyeri járásban példás ez az együttműködés. Beljansky elvtárs, a postahivatal igazgatója rendszeresen eljár a pártbizottságra, ahol kölcsönö­sen kicserélik tapasztalataikat. Ezen­kívül Weiss elvtárs sajtóterjesztő >s kiváló munkát végez. Eljár a falvakba, terjeszti a lapot. A kézbesítők is fele­lősségteljes munkát végeznek. Nemček postás elvtárs — együtt­működve a munkahelyén lévő párt­szervezettel — 115 előfizetőt szerzett a pártsajtóra, Boros elvtárs ugyan­ennyit, Gál elvtárs Nyárasdon 122 elő­fizetővel gazdagította a sajtót olvasók táborát. Jó előfizetőgyűjtők még Her­dics Irén, Csicsay Elvira, Horváth Irén, Szivan Jusztínia, Zakál Terézia és még többen. A posta üzemi pártszervezete is di­cséretet érdemel munkájáért. Főleg azért, hogy a kommunista és párton­kívüli dolgozókat rendszeresen infor­málja a terjesztésről, oktatja őket, hogyan dolgozzanak a sajtóterjesztés­nél. A sajtóterjesztés a komáromi járás­ban sem maradt le. A járásban minden hetedik ember olvassa a pártsajtó*-. Azonban helytelen az a felfogás, amit a járási pártbizottság egyik dolgozó­ja állít, hogy a lapterjesztésnél most a fő súlyt a régebbi előfizetők meg tartására kell fektetni. A sajtóterjesz­tésnek emellett igenis az a feladata, hogy minél több új előfizetőt szerez­zünk a pártsajtó táborának. Sőt, a ré­gebb? előfizetőket, olvasókat fel lehet használni a lap terjesztésénél. Nem egy eset bizonyítja ezt. Sokol elvtárs, a komáromi „Hőerőmű" dolgozója, a pártszervezet segítségével 40 előfize­tőt szerzett, Abrahám elvtárs, a ko­máromi nyomda dolgozója 12 előfize­tőt, Gután a Helyi Gazdálkodási Ipaq, üzemi pártszervezete 32 előfizetőt. Ábrahám és Sokol elvtársak már régi előfizetők, maguk is kiválóan propa­gálják a lapterjesztést. Ilyen dolgozók vannak ezerszámra, csak meg kell őket találni, segítségüket fel kell használni. Az eredmények mellett panaszok is előfordulnak, főleg azon a téren, hogy a vonatok nem szállítják idejében az újságot. Az ilyen esetekben a vasút pártszervezeteinek kell alaposabban dolgozniok, hogy ne késsenek a lapok. A nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának ülése A nemzetgyűlés alkotmányjogi bi­zottsága, amelyen dr. Jaroslav Krof­ta képviselő elnökölt, december 14­én letárgyalta és a nemzetgyűlés el­nökségének jóváhagyásra ajánlotta a következő törvényerejű kormányjavas­latokat: a pénzintézeteknél lévő fo­lyószámláról való leírás általi bírósá­gi végrehajtást, egyes pénzügyi köve­telések elévülésének átmeneti rende­zését és a válásról szóló rendelkezé­sek megváltoztatását. A javaslatokat dr Václav Hulinský, Ján Rovný és František Mráz képviselők ismertet­ték. A válásról szóló rendelkezésen megváltoztatására irányuló törvényes intézkedés letárgyalásában részt vett Bohuslava Vaničková vezetésével a Csehszlovák Nőbizottság küldöttsége. Az ülés további részében Václav Aleš füügyész beszélt az általános ügyészségi felügyelet gyakorlásáról o szocialista törvényesség betartásának A dolgozók várják az újságot, rekla- ľ szempontjából. Felszólalásában hang­málják, s nem egyszer — jogosan — I mérgelődnek a későn történő kézbe­sítés miatt. A sajtóterjesztési kampány befejező időszakában a legfontosabb feladat az, hogy a járási pártbizottságok aktivis­tái, instruktorai, a sajtóterjesztő-köz­pontokkal szorosan együttműködve, az alapszervezetek támogatásával még jobb munkát végezzenek, hogy a párt­sajtó minél nagyobb számban a dol­gozók kezébe kerüljön. Továbbá fon­tos, hogy a postahivatalok pártszerve­zetei ezekben a napokban a legfonto­sabb feladatuknak tekintsék a sajtó terjesztését és céltudatos munkára vezessék a kézbesítőket és a postLi más alkalmazottait. G. Á. súlyozta a bűncselekmények megelő­zését és az állam, valamint a tár­sadalom esetleges kárai elleni védelmet. A vita a főügyészt figyelmeztette a káderek kiválogatásának fontosságári, hogy az ügyészek necsak szakisme­reteikkel, hanem politikai ismeretek­kel és egész életükkel jó példát szol­gáltassanak a polgároknak. Elhangzott az a kívánság, hogy aZ ügyészek töb­bet érintkezzenek a néppel, necsak azért, hogy megelőzhessék a bűnté­nyek elkövetésének lehetőségeit, ha­nem azért is, hogy az ügyészség in­tézményét közelebb hozzák a néphez A főügyészség dolgozóinak közvetlen személyi kapcsolatukkal hatásosabban kell segíteniök a kerületek és járások ügyészségeit, mert az írásbeli utasítá­sok és figyelmeztetések távolról sem elegendők. A nemzeti bizottságo.-: dol­gozóinak meg kell magyarázni az ügyészség hivatásának feladatait is. A szakszervezetek fő feladata, hogy biztosítsák valamennyi dolgozó részvételét az ötéves terv előkészítésében és egyenletes teljesítésében A Központi Szakszervezeti Tanács ülése A munkaiskola megkezdésének napján Kellemes őszvégi nap köszöntött Imely község határára az elmúlt hét szombatján, g A határban azonban egyetlen embert sem lehetett látni, ami annak tulajdonítható, hogy a szö­vetkezet idejében, az alkalmas napokat kihasználva végezte el az őszi mező­gazdasági munkákat. A falu mellett — ahol a gazdasági épületek húzódnak meg — ennek ellenére,serény munka folyik az új lóistálló befejezése körül. Nem messze innen cséplőgép zúgása vegyül bele az ácsok kopácsolásába mely a maglucernát csépeli. Az istál­lókban ugyancsak nagy igyekezet ta­pasztalható. Mindez az élénk sürgés-forgás vala­mi különös esemény előzményeit je­lenti a faluban. Később, csak Bőjtös András agronómussal való találkozá­sunk alkalmával tudjuk meg, hogy ma nyitják meg a hároméves szövetkezeti munkaiskolát. Érthető a nagy igyeke­zet, melyet a szövetkezet tagjai kifej­tenek munkájuk mielőbbi befejezésé­ért, hogy jelen lehessenek az ünnepé­lyes megnyitón. Ha már a hároméves szövetkezeti munkaiskola megnyitásáról beszélünk, pillantsunk csak vissza a múlt évben megtartott előadások sorozatára és az egész iskola menetére, melynek ebben a községben igen gazdag hagyománya van. Tavaly is több mint 30 szövetke­zeti tag hallgatta végig az előadáso­kat, s ezidén csaknem hatvanra emel­kedett a tanulók száma. Ez a szövet­kezeti munkaiskola iránt tanúsított érdeklődés jele. Tavaly az állattenyésztés és a nö­vénytermelés legaktuálisabb kérdéseit boncolgatták. A szakismeretekben való elmélyülés igen szép eredményeket hozott főleg a sertéstenyésztésben, ahol a múlt évekkel szemben 1.5-ről 10 fölé emelték a malacszaporulatot. Többé-kevésbé a növénytermelés ^vo­nalán is javulás állott be, főleg a mun­kaszervezés az az érdem szerinti ju­talmazás terén. Ezek bár csak kezdeti sikerek, még­is biztató előjelei az imelyi szövetke­zet helyes gazdálkodásának. Az elő­adók tapasztalt és szakképzett embe­rek az állami gazdaságból és a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osz­tályáról, akik jó,hírnévnek örvendenek a szövetkezeti tagok körében. A meg­nyitás alkalmával több felszólalás hangzott el az előadók felé. A hallga­tók kérték őket, hogy előadásaikat szemléltető módon és egyszerű szavak­kal tartsák meg. Miskovics elvtárs raktárnok például arra kérte az elő­adót, hogy az állattenyésztési anyag idegen kifejezéseit lehetőleg mellőzze, mert így igen nehéz megérteni. Továb­bi hallgatók is megjegyzéseket fűztek főleg a tananyag alapos kimerítését illetőleg. Szombath Ambrus, Nyitra Ki veszi fel vele a versenyt Kászmér Erzsébet öt kiskorú gyermekkel maradt özvegyen a második világháború után. Nagy gondot okozott neki a családfen­tartás. Szorgalmasan dolgozott, gyakran nehéz fizikai munkát is végzett, csakhogy gyermekei ne nélkülözzenek. Legjobban az állatok gondozásá­hoz értett, s ezért el is vállalta a Leleszi Állami Gazdaság borjainak nevelését. A gondjaira bízott kis borjúkat szeretettel ápolta, tudá­sát pedig szakkönyvek és szakla­pok olt^sásával bővítette. Innen szerzett tudomást a borjúk mes­terséges nevelési módszeréről, amelyet már több állami gazdaság­ban bevezettek. 1952-től ő is át­vette ezt a módszert, s munkáját siker koronázta. Már az első évben ezzel a módszerrel 85 dekás súly­gyarapodást ért el egy-egy bor­júnál és amíg azelőtt gyakori volt a borjak elhullása, az utóbbi időben egyetlen á'lat sem pusztult el a keze alati. Rájött arra, hogy ezzel a mód­szerrel erőteljes, életképes szarvas­marhákat tud jelnevelni. A máso­dik évben már 89 deka és ebben az évben 90 dekás súlygyarapodást ért el a rábízott borjúknál. Ez az eredmény még fokozható is. Nem kell félni attól, hogy a borjú meg­hűl, csak vigyázni kell arra, hogy ha meleg istállóban jött a világra, úgy ne vigyük egyenesen a hideg­re, mert ez megárthat neki. A borjút szülés után jó szárazra kell törölni és pokróccal letakarni", így beszél Erzsi néni és még na­gyon sokat tudna nekünk elmon­dani munkájáról. Negyvennégy éves asszony és mondhatom olyan kedves és szorgalmas, hogy nehe­zen lehet hozzá hasonlót találni. A borjúk nevelése mellet még a me­zei munkából is kiveszi részét, így például a dohánytörésből a cukor­répa kapálásából és betakarításából. — Amint a borjú megszületik, azonnal elveszem az anyától és mesterségesen etetem, mert így a tehén tejhozama jobb és a borjú nincs kitéve különböző fertőző be­tegségeknek, — mondja Erzsi néni. — Es mennyi tejet ad naponta? — adom fel a kérdést. A fejlettebb borjúknák valamivel több tejet adok. Reggel 3 litert, délben 2 litert és este 3 litert és emellett még abrakot is kapnak. A több hónapos borjúk már finom pillangós szénát is kapnak. A tél folyamán 50 újszülött borjúra szá­mítunk és ezek részére már előre kell elkészíteni a bódékat. Sokat tudna még beszélni ez az asszony, aki annyi értékes tapasz­talatot szerzett eddigi munkájá­ban. Kiváló munkájáért őt küldték fel Bratislavába a nőbizottság ér­tekezletére, mint a falu képviselő­jét. Mikor megkérdeztem, hogy van megelégedve a fizetésével, így vá­laszolt: — Nem hiányzik semmim sem. Havonta 1400 koronát, de néha többet is megkeresek, amely ősz­szegből családom jól ki tud jönni. Ilyen fizetésem még soha sem volt. Munkámra még nagyobb súlyt akrok fektetni, hogy jövőre még jobb erdményekről számolhassak be. Igy mondja Erzsi néni és én meg • kérdem, ki veszi fel vele a ver­senyt ? Kalapos József, Lelesz Csütörtökön Prágában a Központi Szakszervezeti Tanács III. teljes ülését tartotta. Az ülésen beszámolót tartott František Zupka képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke. Rámuta­tott, hogy a szakszervezetek legfonto­sabb feladata jelenleg, hogy biztosít­sák a dolgozók legszélesebb körű rész­vételét a kollektív szerződések, mű­szaki, ipari és pénzügyi tervek össze­állításában és fejlesszék a második öt­éves terv első évi feladatainak egyen­letes teljesítéséért folyó szocialista munkaversenyt. Az ülés számos rész­vevője felszólalt a vitában. A plenáris ülés végén a Központi Szakszervezeti Tanács határozatokat hagyott jóvá, amelyek összefoglalják a szakszerve­zeti tagok és a szakszervezetek fő fel­adatait a legközelebbi időszakban. A Központi Szakszervezeti Tanács teljes ülése az üzemi tanácsok, a műhelyta­nácsok és a szakaszbizalmiak feladatá­vá teszi, hogy az üzem vezetőségével szorosan együttműködve biztosítsák vaiamerinyi dolgozó tevékeny részvé­telét a műszaki, ipari és pénzügyi ter­vek kidolgozásában. Emellett a dolgo­zók törekvéseit a termelésben levő tartalékok feltárására, a gépek és be­rendezések teljes kihasználására, az új technika érvényesítésére, az újítási ja­vaslatok és találmányok érvényesíté­sére és a műszaki-gazdasági normák pontos lerögzítésére kell -irányítani. Biztosítani kell, hogy a vezető gazda­sági dolgozók megismertessék a dolgo­zókkal feladataikkal és a tervmutatót. Szükséges továbbá az üzem vezető­ségével együtt megszervezni az 1955. évi kollektív szerződés ellenőrzését, előkészíteni az 1956-ra szóló kollektív I szerződés javaslatát úgy, hogy azt még * 1956. januárjában megvitatás céljából az összes dolgozók elé terjeszthessék. Fontos, hogy a kollektív szerződés ja­vaslatát megtárgyalják valamennyi munkaszakaszon és műhelyben, a tag­gyűléseken, valamint a termelési érte­kezleteken úgy, hogy minden munkás és alkalmazott véleményét nyilvánít­hassa a szerződés tervezetének vala­mennyi fejezetét illetően és őket meg­felelő javaslatokkal egészíthesse ki. A szocialista munkaversenynek még nagyobb mértékben kell az állami terv feladatai teljesítésének mindennapi módszerévé válnia, rendszeresen érvé­nyesíteni kell a gyakorlatban a legjobb dolgozók, újítók és élenjáró üzemek tapasztalatait és azokat nagymérték­ben el kell terjeszteni. A jövő évi feladatok sikeres teljesí­tését elősegíti az a tény, hogy tovább­ra is bevezetjük és tökéletesítjük az üzemen belüli önálló elszámolást, ami lehetővé teszi a szocialista munkaver­seny még szélesebb körben való ter­jesztését és elmélyítését. A szakszer­vezeteknek mindenütt és naponta biz­tosítaniok kell, hogy a legjobb dolgo­zók részletesen ismertessék tapaszta­lataikat a többi munkásokkal, mégpe­dig közvetlenül a munkahelyükön. A szakszervezetek feladata termelési ér­tekezleteket rendezni, ahol a dolgozók megtárgyalják a tervfeladatok biztosí­tását. A szocialista kötelezettségválla­lásokat a kitűzött termelési feladatok teljesítésére és túlszárnyalására kell irányítani, a technika felhasználásával, az új munkamódszerek érvényesítésé­vel, a termékek minőségének megjaví­tása és az önköltségek csökkentése mellett. Valamennyi szakszervezet kötelessé­ge hatásos segítséget nyújtani a dol­gozó parasztoknak a mezőgazdasági termelés lényeges fokozásáról szóló párt-és kormányhatározat teljesítésé­ben. Az üzemi tanácsok értékeljék a gép- és traktorállomások, állami gaz­daságok, EFSZ-ek feletti védnökségi tevékenységük eddigi munkáját és az üzem vezetőségével megegyezve új védnökségeket kössenek az 1956-os évre. E feladatok teljesítése az 1956-os év kezdetén megköveteli, hogy meg­szilárdítsuk a szervezetek alapjait, bő­vítsük tagjaik sorát és megjavítsuk a szervezetek munkáját. Az üzemi taná­csok a tagsági igazolványok sikeres ki­cserélését oly módon biztosítsák, hogy az elősegítse az alapszervezetek szer­vezési megszilárdítását, v tagalapjaik bővítését, a tagok nyilvántartásának rendben tartását. A Központi Szakszervezeti Tanács ülése felhívja a szakszervezeti szövet­ségek összes alapszervezeteit, hogy áll­janak a munkaverseny hatalmas fej­lesztésének élére és azt az állami terv­feladatok teljesítésére és túlszárnyalá­sára irányítsák. Bővítjük kereskedelmi kapcsolatainkat a Szovjetunióval A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió között lefolyt kereskedel­mi tárgyalások sikeres befejezése után december 14-én Prágában jegyzőköny­vet írtak alá az 1956. évi kölcsönös áruszállításokról. A jegyzőkönyv sze­rint a kölcsönös áruszállítmányok to­vább emelkednek az 1955-ös évben el­ért árucsere méretével szemben* A Szovjetunió Csehszlovákiának gabonát gyapotot, gyapjút, színes fémeket, nyersvasat, vas- és mangánércet, kő­olajat, ásványi műtrágyát, gazdaság-' gépeket, traktorokat, golyós csapágya­kat, ipari berendezéseket és a cseh­szlovák gazdaság számára egyéb szük­séges árucikkeket fog szállítani. Csehszlovákia a Szovjetuniónak ha­jókat, energovonatokat (mozgó vil­lanyműveket), Diesel-agregátokat. fémmegmunkáló gépeket, hengerlő. kovácsoló és préselő berendezéseket, szivattyúkat, kompresszorokat és más gépi berendezéseket, cukrot és egyéb olyan árucikkeket fog szállítani, ami­lyeneket Csehszlovákia a múlt évek­ben is szállított. A jegyzőkönyvet a Szovjetunió ne­vében I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, a Csehszlovák Köztársaság neyében Richard Dvorák külkereske­delemügyi miniszter írták alá. i

Next

/
Thumbnails
Contents