Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-16 / 301. szám, péntek

1955. december 16. uisze 3 Az indiai nép őszintén vágyik a békére él kész teljes határozottsággal harcolni a b

éke megőrzéséért és megszilárdításáért M f f HHIffl

M

—MM——

P— N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov sajtóértekezlete Delhiben q A szovjet vezető államférfiak újból alátámasztották India álláspontjának helyességét Goa és Kasmír kérdésében Delhi, (TASZSZ). — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsúnak elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, sajtóértekezletet rendeztek Delhiben, az indiai-szovjet és külföldi újságírókkal. A sajtóértekezleten több mint 150 újságíró vett részt, a legnagyobb indiai, szovjet és külföldi hírügynökségektől és lapoktól. N. A. Bulganyin ebből az alkalomból nyilatkozatot tett, amelyben elsősorban a közös szovjet-indiai nyilatkozatra mutatott rá. A következőket mondotta: Semilyen fontos problémát nem lehet megoldani India és a Kínai Népköztársaság nélkül „E közös nyilatkozatban bennfoglaltatnak a Szovjetunió és India államférfiainak nézetei a két ország közötti legfontosabb kérdésekről és a legfontosabb nemzetközi problémákról. Ez a nyilatkozat nagy fontosságú nemcsak a Szovjetunió és India baráti kapcsolatainak további megszilárdítására nézve, hanem nemzetközi szempontból is nagyon fontos." N. A. Bulganyin ezután a szovjet államférfiak indiai útjukon szerzett tapasztalatairól beszélt és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Nagy hatást tett ránk az indiai népnek a népgazdaság fejlesztésére, főleg az ipar fejlesztésére irányuló törekvése, ami a gazdasági haladás alapja és minden egyes ország függetlensége biztosításának legfőbb előfeltétele. India gazdaságának fejlesztésére, valamint anyagi forrásainak és lakosai képességeinek teljes kihasználására irányuló mostani törekvésével hamarosan jelentős mértékben emelni képes a mezőgazdasági és ipari termelést és ezáltal lényegesen felemeli a nép életszínvonalát." N. A. Bulganyin nyilatkozatának további részében rámutatott India fontos nemzetközi szerepére és megállapította* „Indiai látogatásunkról azt a szilárd meggyőződést visszük magunkkal, hogy f az indiai nép őszintén vágyik a békére és kész teljes határozottsággal harcolni a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. India most egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi problémák megoldásában és az államok közötti baráti' kapcsolatok felvételében. Semmilyen fontos problémát Ázsiában — ós nemcsak Ázsiában —, nem lehet most megoldani India és a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül. India és a Kínai Népköztársaság tevékeny és gyümölcsöz^ részvételéről a nemzetközi problémák megoldásában kifejező példát nyújt ezeknek az államoknak szerepe az indokínai háború beszüntetésében és tevékeny részvételük a bandungi értekezleten. Ez az értekezlet nagymértékben hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és az ázsiai, valamint afrikai országok közötti együttműködés fejlesztéséhez." Ezután így folytatta: „A Szovjetunió és India kapcsolataikat a békés egymás mellett élés ismert öt elvén építik és fogják továbbra is építeni, mert ezek az alapelvek megfelelnek valamennyi békeszerető nemzet, a béke megszilárdítása érdekeinek. Ezek az elvek teljesen megegyeznek a szovjet kormány külpolitikájával, melyet, a szovjet állam fennállásának egész ideje alatt folytatott és folytat. Ezeket az elveket már több áiiam jóváhagyta és a bandungi értekezlet, határozatainak alapjává váltak. Ha ezeket az alapelveket elfogadná az öszszes többi ország is, az USA, NagyBritannia és Franciaország is, akkor ez fontos lépést jelentene a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez és a népek közötti szükséges bizalom megteremtéséhez vezető úton." Amikor most összefoglalom látogatásunk eredményeit és azokról a benyomásokról beszélek, amelyeket e látogatásról magunkkal viszünk, szívesen érintenék még két kérdést, amelyek — jól tudjuk miért — érintik az indiai népet. Goa indiai terület, kérdésére gondolunk, amelyet Portugália törvényellenesen fennhatósága alatt tart és — másodszor — a kasmíri problémára gondolunk. Mindenki tudja, hogy Goa indiai terület. Mindenki tudja, hogy e terület lakosságát elszakíthatatlan vérségi kötelékek fűzik hazájához, nem képzelhető el, hogy Indiától elszakítottan élhessen. Meggyőződésünk, hogy ezt a kérdést az indiai nép javára fogják megoldani, akár akarják ezt a gyarmatosítók, akár nem. A gyarmatosítóknak el kell takarodniok az idegen területről. Ami Kasmírt illeti, kasmíri látogatásunk folyamán láttuk, hogy Kasmír népe mily őszintén örül nemzeti felszabadulásának, láttuk, hogy területét az Indiai Köztársaság oszthatatlan részének tartja. És mi mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a kasmíri nép ügyeit mindvégig megoldja külső beavatkozás nélkül. Ez a kérdés csupán Kasmír népeinek akarata szerint nyer megoldást." N. A. Bulganyin ezután azokra a konkrét kérdésekre válaszolt, amelyeBULGANYIN: ket az újságírók feltettek a szovjet államférfiaknak. A SZOVJET-INDIAI BARÁTSÁG NEM ÁRT MÁS ÁLLAMOKNAK Számos nem indiai újságíró annak a mesterkélt aggodalomnak ad kifejezést, vajon a Szovjetunió Indiával való baráti kapcsolatainak megszilárdítását nem akarja-e ahhoz a feltételhez kötni, hogy India lemondjon az USA-val és más nyugati országokkal való kereskedelmi együttműködésről. Ilyen szempontból csak az nézheti a dolgot, akinek érdeke, hogy India és a Szovjetunió között bizalmatlanságot hintsen el. Megmondtuk és újból megismételjük, hogy békés együttműködést és barátságot akarunk valamennyi országgal, tehát az USA-val, NagyBritanniával és Franciaországgal is. A „GENFI SZELLEMRŐL" Ezenkívül sok tudósító érdeklődik a nemzetközi kapcsolatok további kilátásai iránt. Sokan emellett aggodalmuknak adnak kifejezést afölött, hogy bizonyos körök —, hogy milyen körök ezek, azt önök jól tudják — azt kezdték állítani, hogy a „Genfi szellem" meghalt, eljött az ideje, hogy teljes mértékben felélesszék a „hidegháborút" stb. Ami e kérdés lényegét illeti, úgy vélem, hogy a „Genfi szellem", amely a négy nagyhatalom kormányfői genfi értekezletének termékeny ülésein alakult ki az idén nyáron, jótékony szerepet játszik és nem sikerült eltemetni. További nemzetközi együttműködést és az együttműködés elmélyítését akarjuk, állást foglalunk valamennyi országgal való békés egymás mellett élés elve mellett, és ha a külügyminiszterek nemrég tartott genfi értekezlete nem vezetett olyan sikerekhez amilyeneket a világ népei vártak tőle, akkor ez szerintünk csak azért történt, mert még nem volt eléggé érett a helyzet. N. A. BULGANYIN BESZÉDÉBŐL Bekövetkezett a pillanat, amikor elhagyjuk az önök vendégszerető országát. Indiában tett utunk folyamán sok szépet láttunk és ismertünk meg. Nehezen tudjuk szavakba foglalni azokat a gazdag benyomásokat és eseményeket, amelyeket átéltünk. A legerősebb és legfelejthetetlenebb benyomást az indiai néppel való találkozások jelentették számunkra, amely oly őszinte barátságot nyilvánított a Szovjetunió iránt. Ezt a barátságot gondosan megőrizzük szívünkben. Utunk folyamán láttuk India múltját — az önök ősrégi kultúrájának felejthetetlen emlékműveit, amelyeket indiai mesterek ügyes keze készített. Láttuik az önök jelenét — a városokat és falvakat, az indiai nép és kormány törekvését _ az ország iparának és mezőgazdaságának fejlesztésére. Szívünk mélyéből sikert kívánunk önöknek. Indiai látogatásunk legfontosabb eredménye a népeink közötti barátság további megszilárdítása és fejlesztése. Az indiai és a szovjet nép barátsága nagy történelmi győzelem. Engedjék meg, hogy önnek, miniszterelnök úr. az indiai kormánynak és az egész indiai népnek mély hálánkat fejezzem ki vendégszeretetükért és az irántunk nyilvánított szeretetükért. N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDÉBŐL. Néhány perc múlva elhagyjuk a nagy indiai nép államának fővárosát. Az indiai kormány és az indiai nép rendkívül szívélyesen és baráti módon fogadott bennünket. India különféle városaiban és államaiban állandóan sok gyönyörű és szívélyes szót hallottunk népeink barátságáról. Ez a barátság szüntelenül erősödni és szilárdulni fog. mert benEz azt bizonyítja, hogy egyes hatalmak még nem mondtak le az elítélt „erőpolitikáról". Egész kategorikusan ki kell jelentenünk, hogy míg az erőpolitika helyzetéből indulunk ki, semmilyen tárgyalás sem fog eredményt hozni. A NAGYHATALMAK KORMÁNYFŐINEK TÁVOLKELETI ÉRTEKEZLETE Számos tudósító azt kérdezi tőlünk, vájjon nem jött-e el az ideje annak, hogy összehívják a nagyhatalmak kormányfőinek újabb értekezletét, olyan értekezletet, mint amilyen a genfi értekezlet volt és amely megtárgyalná a Távol-Kelet legfontosabb problémáit? Ügy véljük, hogy ez a gondolat támogatást érdemel. Természetesen az ilyen értekezlet csak akkor járhat pozitív eredménnyel, ha az értekezlet valamennyi részvevője elveti az áldatlan „erőpolitikát" és azután kezdi meg az egyes kérdések megtárgyalását. Magától értetődik, hogy az értekezlet részvevői között kell lennie a Kinai Népköztársaságnak és Indiának is. A LESZERELÉS PROBLÉMÁJA Sok kérdést tettek fel nekünk a leszerelés problémájáról. Nem gondoljuk, hogy helyénvaló volna újból részletesen kifejteni e problémával kapcsolatos álláspontunkat. Önök azt jól ismerik. A leszerelés kérdésével kapcsolatos szovjet javaslatok, amelyeket az idén adtunk be az ENSZ-be, megnyitják az utat a leszerelés problémájának gvors és hatásos megoldásához. És ha az USA nem változtatta volna meg oly váratlanul álláspontját és nem mondott volna le hirtelen saját előző javaslatairól, akkor a kérdések megoldása talán már közel volna. Egyes tudósítók a kérdést így fogalmazzák: Kész volna-e a Szovjetunió egyoldalúan csökkenteni fegyverkezését. hogy ezzel példát mutasson nyugati partnereinek? |N. SZ. HRUSCSOV; ne a világbéke megszilárdításának egyik forrását kell látni. Drága barátaink! Amikor Nehru úr befejezte a Szovjetunióban tett útját és elbúcsúzott országunktól és népünktől, azt mondotta, hogy országunkban szívének egy részét hagyta. Most, amikor önöktől, a nagy indiai néptől búcsúzunk, érzem, mily igazak ezek a szavak, amelyek egyszerűek ugyan, de mély értelműek. Én is szívemnek egy részét itt hagyom Indiában. Az én szívemben is forró szeretet gyúlt ki és vert szilárd qvökereket India és népe iránt. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy itt oly nagy és jó barátokat szereztünk, hogy országaink barátsága még jobban megszilárdul. Minden erőfeszítést megteszünk, hogy országaink népeinek barátsága erősödjék és szilárduljon, hogy örök és megbonthatatlan barátság legyen... Ezután Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök beszélt. DZSAVAHARLAL NEHRU BESZÉDÉBŐL. Néhány nappal ezelőtt Bulganyin és Hruscsov urak először léptek India földiére. Ma vendégeink elhagyják az országot. Az a néhány utolsó nap. Ügy véljük, egyetértenek velünk abban, hogy a kérdésnek ilyen megfogalmazása nem komoly. Mi a leszerelést azzal a világos és elkerülhetetlen előfeltétellel akarjuk, ha partnereink készek lesznek velünk együtt leszerelni. Az atom- és hidrogénfegyverek eltiltását akarjuk, ha partnereink készek ezt velünk egyidejűleg megvalósítani. A szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett foglalunk állást, ha e feladat megoldásához reálisan közelednek. MIÉRT VAN A SZOVJETUNIÓBAN CSAK EGY PÁRT? A kérdések negyedik csoportja a Szovjetunió belső ügyeire vonatkozik. Egyesek például azt kérdezik, miért van a Szovjetunióban csak egy párt? Az így megfogalmazott kérdés nyilvánvalóan a mi szocialista társadalmunk alapjainak elégtelen megértéséből származik. Mint ismeretes, a sok párt a burzsoá állam kísérő jelensége — a pártok visszatükrözik és védelmezik az illetékes osztályok érdekeit és ezért természetesen mindegyik osztálynak megvan a jnaga pártja. A forradalom előtti cári Oroszországban sok párt volt. Itt volt a kapitalisták pártja, a földbirtokosok pártja, a kulákok pártja, amely bombasztikusán a szociális forradalmárok pártiának (eszerek) nevezte magát és itt volt a munkásosztály pártja — a nagy Lenin által alapított boisevik párt. Ez a párt a munkásosztályt harcra tudta mozgósítani a nagybirtokosok és a kapitalisták, a cári rendszer ellen. Képes wolt biztosítani a munkásosztály szövetségét a parasztsággal. Megtudta nyerni a munkásosztály oldalára az értelmiség haladó rétegeit, vezetésével megvalósult a Naqy Októberi Szocialista Forradalom, szétzúzták és felszámolták a kizsákmányoló osztályokat, új szociaamelyet itt töltöttek, történelmi és nagy eseményt jel-nt, amely fontos helyet foglal el történelmünkben. India miniszterelnöke továbbá kijelentette: „Teljesen szükséges. hogy kapcsolataink e naqy országhoz, közeli szomszédunkhoz a lehető legszorosabbak legyenek és a barátságon, együttműködésen alapuljanak." Dzsavaharlal Nehru azután megemlékezett N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov december 13-i beszédeiről és így folytatta: „Tegnap önök rámutattak, hogy India és a Szovjetunió barátsága nem irányúd semmilyen más ország ellen. Barátságban akarunk élni valamennyi orszáqqal, hoqv barátságunk köre bővüljön, az eqyüttműködés és a béke viruljon. Vajon létezhet-e olyan barátság, amely ellenségességet tételez fel másokkal szemben?" Nehru továbbá a közös nyilatkozatról beszélt és rámutatott: „Ha figyelmesen elolvasták ezt a dokumemtumot, azt látják, hogy nem tartalmaz semmi olyat, ami elleségességet mutatna bárkivel szemben. Ez India és a Szovjetunió barátságának és együttműködésének nyilatkozata. Arról szól, hogy India és a Szovjetunió békét akarnak az egész világon, a béke útján akarnak haladni és azt óhajtják, hogy a lista társadalom épült. Most a szovjet nép sikeresen építi a kommunista társadalmat. Kit képviselhetne ma a Szovjetunióban a kapitalisták és nagybirtokosok pártja? Nálunk nincsenek kapitalisták és nagybirtokosok — s ezért egy ilyen párt fennállása indokolatlan. A szovjet társadalom a dolgozók ; munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség társadalma. A kommunista párt, amint a Szovjetunió alkotmánya mondja, a dolgozók élcsapata a kommunista társadalom felépítéséért folytatott harcukban, a dolgozók valamennyi szervezetének, társadalmi és állami szervezeteinek vezető ereje. A KOMMUNISTA PÁRTOK TÁJÉKOZTATÓ IRODÁJÁRÓL Néha felteszik a kérdést: Nem lehetne valamiképpen megszüntetni a „Kominform"-ot? De vajon a kommunista pártok tulajdonképpen milyen okból mondanának le a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés általánosan sismert formájáról? Vajon azok, akik például a „Kominform" felszámolását követelik, miért nem emelnek semmilyen kifogást a Szocialista Internationálé tevékenysége ellen, amely a szociáldemokrata pártokat tömöríti egybe? Miért tűnik nekik természetesnek és jogosnak, hogy a kapitalisták nemzetközi monopolista csoportosulásokba tömörülnek és rendszeresen összejönnek, hogy közösen megtárgyalják ügyeiket, míg a munkásosztálytól meg akarják tagadni a nemzetközi szolidaritás nagy jelszava: „Világ proletárjai egyesüljetek!" meq valósításának iogát. Ezt a ielszót már Marx és Engels hirdette és ez megfelel valamennyi dolgozó létérdekeinek. Mindig amellett voltunk és azon leszünk, hogy megszilárduljon és fejlődjék a munkásosztály nemzetközi r— üttmüködése valamennyi dolgozó létérdekeinek védelmében, a békéért folytatott harcban. A munkásosztály és az összes dolgozók érdekeit védelmező kommunista pártok ezzel a leghaladóbb és legemberiesebb tanokat — a marxizmusleninizmus tanait teljesítik, amelyek pompásan beváltak a gyakorlatban, amikor a Szov jetunióban, a Kínai Népköztársaságban és a népi demokratikus országokban érvényesítették őket. • Ez néhány meg jegyzés az önök kérdéseihez. Engedjék meq. hogv végezetül köszönetemet fejezzem ki figyelmükért. A viszontlátásra." nagy kérdéseket békés módszerekkel oldják meq. Bulganyin és Hruscsov urak ezt a nyilatkozatot előbb történelmi dokumentumnak minősítették. Világos, hogy ez a dokumentum országaink közeledését jelenti. És ez nagyon fontos." Nehru így folytatta: „Az indiai kormány nevében, saját személyem^ és népünk nevében köszönetemet fejezem ki a szovjet államférfiaknak azért, hoqy eljöttek ide és kifejezték barátságukat az indiai nép iránt. Meg akarom köszönni nekik azt is, hogy késznek nyilatkoztak különféle módon seqíteni nekünk és meqszilárdítani az országaink közötti barátságot. E néhány utolsó nap nemcsak számomra lesz emlékezetes. Eqész India örökre emlékezetében foqja tartani." Nehru végül kijelentette: „Szeretném. ha egy értékes dolgot vinnének el magukkal — India szeretetének üzenetét az önök népéhez. Do szvidania!" * * * Nehru szívélyes búcsúszavait a jelenlévők viharos üdvözlő kiáltásai kísérték. A TASZSZ KÖZLEMÉNYE. A repülőgép, amelyen N. A. Bulganyin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Leqfelső Tanácsa Elnökségének tagja december 14-én India fővárosából, Delhiből elutazott, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt nem szállhatott le a kabuli repülőren és ezért Sztalinabadban szállott le. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrusésov Sztalinabadból Kabulba repült, ahogy ebben az afganisztáni kormánnyal már előzőleg megegyeztek. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elutazása Indiából • A repülőtéren több tízezer ember búcsúzott el a szovjet vendégektől • Nehru: Szükséges, hogy a szovjet-indiai kapcsolatok a lehető legszorosabbak legyenek Indiában nagy és jó barátokat szereztünk Delhi. — December 14-én délelőtt Indiából Afganisztánba utazott N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és a kíséretükben levő személyek. A repülőtéren N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot D. Nehru indiai miniszterelnök, Sz. Radhakrisnan, indiai alelnök, az indiai kormány miniszterei és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Az ünnepélyesen feldíszített repülőtéren sok ezer ember gyűlt össze. A jelenlevők viharos tapsa és üdvözlése közben N. A. Bulganyin rövid beszédet mondott: