Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-15 / 300. szám, csütörtök

1955. december 15. UJSZ0 5 N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Indiából Afganisztánba utaztak Delhi, december 14. (TASZSZ) — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja Indiából Afganisztánba utazott. A repülőtérre kikisérték őket D. Nehru indiai miniszterelnök, Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság alelnöke, az indiai kormány miniszterei és más hivatalos személyiségek. A repülőteret állami lobogókkal ünnepélyesen feldíszítették, a vendégek tiszteletére felsorakozott a díszőrség és elhangzott India és a Szovjetunió állami himnusza. A brit alsóházban a képviselők élesen bírálták politikáját volnának a mi számunkra a La Manche másik partján, vagy az Északi-tenger túloldalán épített légi támaszpontok. „Nyíltan kijelentem, — mondotta Zilliacus, el kell ismerni épp úgy, mint ahogy Genfben elismerték, ez a politika elavult és hatástalan. Meg kell kísérelni a békés egymás mellett élés politikáját." December 13-án az alsóházban Edennek interpellációkat nyújtottak be a brit- fiatalok tudományos és technikai képzettségének elmaradottsága miatt. A képviselők interpellációikban rámutattak, hogy az angol fiatalok technikai képzettsége alacsonyabb színvonalú, mint a szocialista táborhoz tartozó országok fiataljainak képzettség'e. London, december 14. (TASZSZ). — A brit alsóházban december 12-én vita folyt a közép-keleti helyzetről. Elsőnek Macmillan külügyminiszter szólalt fel. Éles, ingerült hangú beszédében, amelyben támadta a Szovjetuniót, Macmillan egészen elferdítve állította be a világban lejátszódó eseményeket. A NATO agresszív, katonai tömb megalakítását Macmillan olyan eszközként indokolta, amely szembeszállt „a kommunizmus offenzívájával". Most „a világpolitikában a KözépKelet került előtérbe — mondotta Macmillan, ahol „a Nyugat- és a „kommunisták" között hatalmi harc folyik". A brit miniszter dicsérte a bagdadi szerződést és tagadta annak agreszszív jellegér. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia folytatni fogja a katonai tömbök alakításának politikáját a vele rokonszenvező amerikai barátok tevékeny segítségével. Morrison, az ellenzék vezetőjének képviselője a vitában kijelentette, hogy a Közép-Keletre gyakorolt befolyások megszilárdítása érdekében a nyugati hatalmaknak gazdasági segélynyújtást kell alkalmazniok és közvetlen tárgyalásokat követelt az arab országok és Izrael között, valamint az izraeli határok biztosítását, óhajtotta. Néhány Labour-párti képviselő a vitában élesen bírálta a brit kormány közép-keleti politikáját. Ziliacusz képivselő kijelentette: „A kormány egész közép-keleti politikája, amely jelentős mértékben a jelenlegi válság okozója, a bagdadi szerződésen alapul. A Szovjetunió számára a határától 20—25 percnyi repülőút távolságban fekvő légi támaszpontok épp oly veszélyesek, mint amilyen veszélyesek A kuomintangisiák megakadályozták az A Biztonsági Tanács befejezte az új ENSZ-tagok felvétele New York. december 14. (ČTK) — A Biztonsági Tanács kedden délután befejezte az új ENSZ tagok felvétele kérdésének megtárgyalását. Az ENSZ közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel a Biztonsági Tanácsnak ajánlotta e kérdés pozitív megoldását, meghiúsította a kuomintang képviselő szavazata, aki még mindig jogtalanul foglalja el Kína képviselőjének helyét és akinek vetojoga van. Az Albánia felvételéről tartott szavazás alkalmával hét küldött a felvétel mellett szavazott és négv küldött tartózkodott a szavazástól. (Belgium, Franciaország USA és a kuomintangista). A Mongol Népköztársaságról szóló szavazáson nyolc küldött a felvétel mellett, a_ kuomintangista a felvétel ellen szavazott és két küldött tartózkodott a szavazástól CBeloium és az USA). Mivel a felvétel ellen vetojogqal rendelkező tag szavazott. ez a Mongol Népköztársaság jelöltségének kizárását jelentette, és ezáltal meghiúsították .valamennyi 18 ielölt felvételét is. A Szovietunió küldöttséqe ezután a nyugati hatalmak által támoqatott jelöltek felvétele ellen szavazott. A szavazás elótt a kuomintangista képviselő beszédében durván megtámadta a Mongol Népköztársaságot és Görbe tükör Moszkva, december 14. (TASZSZ). — M. Mihajlov, az Izvesztyijában kommentálja a brit alsóháztűn lezajlott közép-keleti vitát. Az angol kormányt e vitára az a tény kényszerítette, hogy közép-keleti politikáját a brit közvélemény élesen bírálja — írja Mihajlov. Nemcsak a brit közvélemény haladó rétegei, de még a kormányhoz közelálló körök sem elégedettek a dolgok állásával, s akaratlanul is meggyőződnek arról, hogy tarthatatlan az a politika, amely nem veszi figyelembe a világban végbemenő változásokat, s ezáltal teljesen elveszti perspektíváit. Macmillannak, az alsóházban mondott' beszéde az önálló politikát akaró közép-keleti népek fenyegetésének és másrészt a Szovjetunió álláspontja kiforgatásának keveréke volt és emellett mentegetni igyekezett saját népszerűtlen álláspontját. Macmillan arra törekedve, hogy minden áron mentegesse saját politikájának sikertelenségét, görbe tükörben mutatta be a közelmúlt eseményeit és a nemzetközi fejlemények kilátásait. Például az osztrák szerződés megkötését a Szovjetunió „meghátrálásának" nevezte. Pedig mindenki tudja, hogy az osztrák kérdés megoldására a szovjet kormány kezdeményezéséből került sor és ez a tény tette lehetővé, hogy a nyugati nagyhatalmak nem akadályozták többé ezt a megoldást és így Ausztria saját érdekeinek és az európai béke érdekeinek megfelelő független álláspontot foglalhatott el. A brit parlamentben elhangzott, erőpolitika propagálás újból bebizonyítja, ki a bűnös abban, hogy az időszerű nemzetközi problémák megoldatlanul maradinak és főleg ki felelős azért, hogy nem értek el megegyezést a külügyminiszterek genfi értekezletén. | IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK AFGANISZTÁN f JlffjanUxIáti 1 X ,1 M

inél barátságosabban fogadják Ázsia országaiban a szovjet államférfiakat, annál ingerültebb hangon ír a burzsoá sajtó. A Bulganyin és Hruscsov elvtárs nyomából egy pillanatra sem tágító nyugati laptudósítóknak ugyancsak nehéz feladat olyan hazugságokat szállítani nap-mint nap gazdáiknak, amelyek csak elhalványítani is képesek lennének a szovjet nép vezetőinek diadalútját Indiában, Burmában és az újjongó, őszinte baráti fogadtatást Afganisztánban. A gyarmatosító hatalmak is jártak már ezekben az országokban, de bennük a népek ádáz ellenségükre ismertek és csak akkor díszítették fel így a városokat, amikor sikerült kiebrudalni az országból őket. Bulganyin és Hruscsov elvtársban barátokat láttak vendégül az ázsiai országok, ők nem azért mentek Afganisztánba, hogy valamilyen fondorlattal a nép nehéz harcokban kivívott szabadságára törjenek, hanem azért, hogy a gyarmatosítók jármában elmaradt ország népének segítőkezet nyújtsanak szabadsága megszilárdításában és országa fejlesztésében. A nagy szo\ jet nép békekövetei ők és a népek ezt mindenütt megérzik. A Szovjetunió barátsága a szomszédos Afganisztánnal nem újkeletű. Ez a több mint 11 milliós, 650 ezer négyzetkilométer kiterjedésű ország történelme folyamán sokszor hősiesen harcolt a nemzeti önállóságért. Az 1838-ban betört brit gyarmatosítókra vereséget mértek csak űgy, mint az SXWJÍ^Xl^ K I S A 1878—1880-as háborúban. De a helyi reakció árulása miatt mégis sikerült az angol gyarmatosítóknak az ország irányítását kezükbe ragadni. 1919-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Afganisztánban is felszította a nemzeti felszabadító mozgalmat és az országnak sikerült kiharcolni függetlenségét. Szovjetunió elsőként ismerte el az önálló Afganisztánt. Kölcsönös meg nem támadási szerződést kötött és élénk kereskedelmi kapcsolatot létesített Afganisztánnal. A Szovjetunió gépeket, olajat, cukrot, gyógyszert, szövetet szállít nyersbőr, gyapjú, prémek és gyapot ellenében. A tavaly megkötött egyezmény értelmében Afganisztán szovjet hitelből malmokat, gabonaraktárakat és aszfaltgyárat épít szoviet szakemberek segítségével. Bizony nem könnyű megszűntetni a gyarmati uralom okozta elmaradottságot. Afganisztán közlekedése nagyon szegényes, a szükséges közszükségleti cikkeknek (cukor, gyufa, textil) mindössze 15 százalékát állítja elő az ország, körülbelül 15 könnyűipari az új Ázsiát építő országok sorába állt üzemében. A különféle építkezéseken és az iparban mintegy 30 ezer munkás dolgozik a városokban élő közel 200 ezer kézművesen kívül. A gazdasági élet alapja a nomád pásztorkodás és a fejletlen mezőgazdaság. A lakosság többsége még írástudatlan. Az iskolahálózat most épül ki. Afganisztán vezetői látják ezt az elmaradottságot és mivel az ország fejlesztését, felvirágoztatását akarják, a békés egymás mellett élést tűzték zászlajukra. Az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletén szembeszállt az imperialista erők szervezte katonai csoportosulásokkal és több ízben határozottan visszautasította a délkeletázsiai katonai szövetséghez (SEATO), vagy a bagdadi szerződéshez való csatlakozást. Pedig ezen katonai tömbök szervezői mindent elkövettek, hogy Afganisztánt bevonják szervezeteikbe, mert szomszédsága a Szovjetunióval fontos szerepet játszanak támadó terveikben. E sok nemzetiségű ország fővárosa Kábul. Itt székel az alkotmányos monarchia feje, a sah (király). A kormányt a sah nevezi ki, a lakosság választotta nemzeti tanácsnak és a király által kinevezett szenátusnak csak tanácskozási joga van. Az ország vezetésébe jelentősen beleszól a főurak tanácsa. A muzulmán papságnak is nagy befolyása van az ország ügyeinek intézésére. Ez a mi szemszögünkből nem éppen demokratikus államforma azonban nem lehet akadálya annak, hogy öszszefogjunk a világbéke megvédéséért folyó harcban, hogy barátságban éljünk, fejlődjünk egymás mellett és kereskedjünk egymással. B

ulganyin és Hruscsov elvtárs afganisztáni látogatásának az a célja, hogy megbeszéljék az ország vezetőivel a két állam jószomszédi kapcsolatainak elmélyítését, a világbéke megvédésének feladatait, és elősegítse a két ország népeinek igazi, őszinte barátságát. módosító javaslatot nyújtott be, amely szerint az ENSZ-be csak Dél-Koreát és Dél-Vietnamot vennék fel. Ez a javaslat nyilvánvaló ellentétben állott Új-Zéland és Brazília eredeti határozati javaslatával, amely világosan annak a 18 államnak felvételéről beszél, amelyeknél nem áll fenn az egyesítés problémája. Henrych Cabot Logde, az USA küldötte támogatta a kuomintangista képviselő javaslatát azzal, hogv hangsúlyozta a Biztonsági Tanács minden egyes tagjának teljesen szabad döntési jogát, tekintet nélkül az ENSZ-közgyűlés határozatára, amelvet az új tagok felvételének kérdésében hozott. A kuomintangista képviselő javaslatát támogatták NagyBritannia, Franciaország és Törökország képviselői is. _ A. A, Szoboljev szovjet küldött rámutatott, hogy a módosító javaslat kísérlet arra, hogv a Biztonsáqi Tanács figyelmét elterelie az egész kérdésnek az ENSZ-közgyűlés idevonatkozó határozata szellemében való megtárgyalásáról. Mihelyt szabadon állott az út — mondotta Szoboljev — hogy a Biztonsági Tanács jóváhagyhassa ÚjZéland és Brazília határozati javaslatát, mindjárt megjelent egy módosító javaslat, amelv az új tagok felvételének megoldását meghiusítja a Biztonsági Tanácsban. Szoboliev kijelentette, hogv ez nem módosító javaslat, hanem teljesen új javaslat, amely lényegesen megváltoztatja Oj-Zéland és Brazília határozati javaslatát és követelte, hogy Dél-Korea és Dél-Vietnam felvételi kérelméről az egyes jelentkezések időbeli sorrendjében szavazzanak. A szovjet képviselőnek ezt a javaslatát azonban elutasították. A Biztonsági Tanács elnöke ezután szavazás alá bocsájtotta Dél-Korea és DélVietnam jelentkezését a kuomintangista képviselő módosító javaslata alapján, majd pedig az Új-Zéland és Brazília határozati javaslatában felsorolt további jelöltekről szavaztak. A szavazás után az amerikai küldött a kérdés sikertelen megoldásáért a felelősséget „a szovjet küldöttség csökönyös álláspontjára" igyekezett hárítani. A szovjet küldött kijelentette, hogy küldötsége mindig támogatta és továbbra is támogatni fogja valamenynyi 18 jelölt felvételét minden kivétel és diszkrimináció nélkül. A szovjet küldöttségnek ez az álláspontja — mondotta — kifejezésre jutott azokban a javaslatokban is, amelyeket a Szovjetunió megtárgyalás céljából a Biztonsági Tanács elé terjesztett. Az ENSZ-közgyűlésén 52 ország a 18 ország felvétele mellett foglalt állást és itt a Biztonsági Tanácsban egy személy lépett fel az új tagok felvételét kérdésének megtárgyalását ENSZ-közgyűlés akarata ellen, a Biztonsági Tanács többségének akarata ellen és megsemmisítette az ENSZ számos tagja nagy türelmének és törekvéseinek művét. A legnagyobb irónia az. — mondotta továbbá —, hogy az űj tagok felvétele kérdésének megoldását olyan személy hiúsította meg, aki a Biztonsági Tanácsban senkit sem képvisel. Felmerül a kérdés, mi a további teendő, hogyan folytassa munkáját az ENSZ, hogyan oldja meg a Biztonsági Tanács az égető nemzetközi problémákat, ha ez a személy durván meqsérti az ENSZ akaratát. Ez a helyzet azért keletkezhetett és azért keletkezett — mondotta Szoboljev — mert ezen személy mögött, aki meghiusítja az ENSZ legfontosabb kérdéséinél eldöntését, az ENSZ egyik tagja áll. Jól ismert az a munka és kampány, amelyet az USA az ENSZ közgyűlésében folytatott épp úgy, mint a Biztonsági Tanácsban is, hogy meghiúsítsa az új tagok felvételét ebben az évben és a jövő évben is. Amikor csődöt mondott a többi küldötségekre gyakorolt nyomás, az USA új akadályt támasztott a kuomintangista személyében, aki — mint már mondottuk — a Biztonsági Tanácsban senkit sem képvisel, azonban meghiúsíthatja az úi tagok felvételét. Az USA abban a törekvésében, hoqv megakadályozza a kérdés sikeres megoldását, azelőtt tartózkodott a szavazástóL Most, hogy ez a módszer nem segít már, az USA más eszközt alkalmazott: a kuomintangista képviselő vétóját. Mindenki előtt jól ismert, hogy már az ENSZ-közgyűlés X. ülésszakának kezdetén a szovjet küldöttség javaslatot terjesztett be 16 állam felvételére és e kérdés további megtárgyalása folyamán beleegyezett további két állam. Japán és Spanyolország felvételébe is. Lehet-e a szovjet álláspont csökönyösségéről beszélni az új ENSZ tagok felvételének kérdésében? Az USA ezzel szemben továbbra is a népidemokratikus országok felvétele ellen foglal állást, jóllehet az ENSZközgyűlés többsége és a Biztonsági Ta nács többsége állást foglalt az öszszes 18 jelölt felvétele mellett. A szovjet küldött ezután rámutatott az alapokmány rendelkezéseire, amelyekből kitűnik, hogy az egyes országok politikai rendszere nem akadályozhatja felvételüket az ENSZ tagjai közé és hozzátette, hogv a Szovjetunió is az ENSZ tagjainak többségével továbbra valamennyi 18 kérelmező felvételére fog törekedni minden kivétel és diszkrimináció nélkül. NÉHÁNY SORBAN A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSÁNAK küldöttsége, amely a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája elnökségének meghívására az NDK-ban tartózkodott, december 14-én külön repülőgépen visszatért Moszkvába. (ČTK) A KANADAI MUNKAKONGRĽSSZUS küldöttsége — amely Kanada legnagyobb szakszervezeti szövetsége — — memorandumot adott át a kanadai kormánynak, amelyben öt jovaslatot tesz a munkakörülmények megIndonézia népe nem hagyja magát félrevezetni Dzsakarta, december 14. (ČTK). — A „Szuluh Indonésia" című lap december 13-án közölte Szabilala Raszjadnak, Indonézia Nemzeti Pártja főtitkárának nyilatkozatát Nyugat-Irián kérdéséről. Raszjad kijelentette, hogy tragikus volna, ha Nyugat-Irián kérdését nem tárgyalnák meg az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mert ez aláásná az indonéz népnek Nyugat-Irián visszacsatolásáért folytatott harcát. Az indonéziai kormány eddigi megalkuvó politikája minden erőfeszítést, meghiúsított azon a téren, hogy e kérdést nemzetközi fórumra vigyék. Raszjad megállapította, hogy Nyugat-Irián kérdésének megtárgyalása az ENSZ-ben, valamint az Indonézia és Hollandia közötti eddigi tárgyalások mind tartalmukban, mind jelentőségükben különböznek. Indonézia kormánya okozta Indonézia jelenlegi súlyos helyzetét azáltal, hogy nagyon bízott a hollandokkal való közvetlen tárgyalásokban és figyelmen kívül hagyta a kérdésnek az ENSZ-ben való megtárgyalását. Indonézia népe azonban nem hagyja oly könnyen félrevezetni magát és nem veti alá magát a hollandi gyarmati rendszernek — hangsúlyozta Raszjad. Indonézia népének egysége Indonéziát győzelemre vezeti a Nyugat-Iriánért folytatott harcban. javítására. A kongresszus többek között az egységes bérminimum, évente 14 napos fizetett szabadság bevezetését, a munkanélküliek támogatását, a beteg munkások segélyezését stb. kö

T vetelte. (TASZSZ) CHARTUMI JELENTÉSEK szerint a szudáni fővárosban nagygyűlést tartottak, amelynek részvevői követelték, hogy Szudánban szüntessék be a brit főkormányzó tevékenységét. A gyűlés után tüntetés zajlott le és a rendőrség több tüntetőt letartóztatott. (TASZSZ) HÉTFŐN, december 12-én az osztrák parlamentben megkezdődött az 1956-évi állami költségvetés vitája. Francé Honner, kommunista képviselő rámutatott az osztrák dolgozók alacsony életszínvonalára és hangsúlyozta, hogy az ausztriai bérek és fizetések Európában a legalacsonyabbak közé tartoznak, az adók viszont nagyon magasak. Beszéde végén bejelentere, hogy a kommunisták az állami költségvetési javaslatot elutasítják. (ČTK) Franciaország dolgozói béremelésért harcolnak — Most felemelni a fizetést, amikor a nadrágszí j jam alig ér össze? (l'Humanité)