Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-13 / 298. szám, kedd

4 UJSZ0 1955. december 13. őszintén kívánjuk, /logy fejlődjön és erősödjék a független India IS. Sz. Hruscsov A SZOVJETUNIO ES INDIA BARATSAGA A TARTÓS BÉKE ZÁLOGA % Bulganyin és Hruscsov elvtárs Szrinagarban G. M. Bahsi, Kasmír miniszterelnöke december 9-én a kormánypalota kertjében fogadást adott Bulganyin és Hruscsov elvtársak tiszteletére. A fogadáson felszólalt G. M. Bahsi, és Dzsaman, valamint Kasmír népeinek nevében őszinte szeretettel üdvözölte a szovjet államférfiakat. Rámutatott, hogy ez a látogatás nagy fontosságú esemény, a jószándék megnyilvánulása és még szélesebbkörű baráti kapcsolatok előjele, amelyeket India népe a világ valamennyi népeivel akar fenntartani. A miniszterelnök beszédére Hruscsov elvtárs válaszólt. Mint tegnapi számunkban közöltük, G. M. Bahsi, Kasmír miniszterelnöke a kormánypalota kertjében fogadást adott Bulganyin és Hruscsov üvtársak tiszteletére. A fogadáson felszólalt G. M. Bahsi. Beszédére Hruscsov elvtárs válaszolt. Hruscsov elvtárs beszéde elején megköszönte azt a meleg fogadtatást, amelyben a szovjet küldöttséget részesítették, majd a nemzetközi és a vallási kérdésekről szólva hangsúlyozta: Nálunk, a Szovjetunióban jól oldották meg a vallásszabadság kérdését. Országunk minden polgára úgy végzi vallási szertartásait, ahogyan azt szükségesnek véli. Azért beszélek erről; hogy világosabban álljon önök előtt e kérdésben elfoglalt álláspontunk. Hiszen egyes államok nemzetiségi viszályokat szítva, vagy a vallási gyakorlatok elvei alapján a népeket szétválasztva, igyekeznek viszályt teremteni India népei között. Az ilyen államok hivatalos képviselői mesterségesen konfliktusokat igyekeznek teremteni. Javára válik ez vajon Indiának és népeinek. Ugy véljük, hogy ez árt India és valamennyi népe érdekeinek. Ahhoz, hogy meglegyen a politikai szabadság, hogy lehetővé, váljék a műveltség állandó emelése, hogy meglegyen az anyagi ellátottság, nem szükséges valamiféle egyetlen hitfelekézeti elven alapuló államot teremteni. Csupán az szükséqes, hogy a nép szabad legyen, hogy az ember ne zsákmányolja ki az embert. Mi sohasem kényszerítettük és kényszerítjük senkire nézeteinket és államvezetésünk formáját. Minden ország népe maga döntheti el és magának kell eldöntenie, hogy az államvezetés milyen formáját választja, hogy milyen ideológiához ragaszkodik. Mi azonban megállapítjuk azt a tényt, hogy a népünk választotta út minden alkotó erejének felvirágoztatásához. népgazdasága és kultúrája fejlesztésében a további előrehaladás óriási lehetőségeinek megteremtéséhez, a széles néptömegek jólétének fellendítéséhez vezette népünket. A kasmíri kérdés megoldása magának a kasmíri népnek az ügye A mi álláspontunk rendkívül pontos és világos ebben a kérdésben. A S'- 'etunió mindig úg.v vélte. Miért támadt az úgynevezett kasmíri kérdés? Ez a kérdés nem a nép körében támadt. Bizonyos államok számára előnyös szítani az ellenséges hangulatot az olyan országok népeinek körében, amelyek megszabadulnak a gyarmati elnyomástól, ledobják vállaikról az idegen elnyomóktól rájuk kényszerített évszázados igát. (Taps.) A monopolisták csak saját céljaikat követik ebben. Ok az ország népeinek egy részét a másik rész ellen uszítják, hogy ezeket az országokat gazdaságilag még inkább elnyomják, akaratuk függvényévé tegyék. Minthogy ezt jól tudják, aligha kell rámutatnom arra. hogy melyek azok az államok, amelyek állandóan élezik a kasmíri kérdést. És ezek az államok nem is nagyon leplezik, hogy érdekeik fűződnek e kérdés további kiéleződéséhez. A kasmíri kérdést annak idején megvitattuk a Biztonsági Tanács ülésén és a Szovjetunió képviselője e kérdést illetően világosan kifejtette a nii szempontunkát, a szovjet szempontot. hogy Kasmir kérdésének megoldása magának a kasmíri népnek az ügye. Ez megfelel a demokratizmus elveinek és e térség népei közötti baráti viszony megszilárdítása érdekeinek. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió pártatlan, tárgyilagos álláspontot foglalva el a kasmíri kérdésben, mindig kifejezte őszinte rokonszenvét, a kasmíri nép és annak békeszerető, demokratikus erői iránt,' amely erők már baráti kapcsolatokat teremtettek az Indiai Köztársaság haladó és békeszerető erőivel. Az Indiai Köztársaság haladó és békeszerető erői jól megértik a kasmíri nép nemzeti törekvéseit. Mint a tények bizonyítják, Kasmir népe nem akarja, hoqy Kasmir játékszerré váljék az imperialista erők kezében. (Viharos taps.) Néhány hatalom azonban érően erre törekszik azzal az ürüggyel, hogy támogatja Pakisztánnak a kasmíri kérdésben elfoglalt álláspontját. Az imperialisták politikája: Oszd meg és uralkodj! Ha megengedik, általánosságban kifejteném véleményemet Indiának két államra történt, felosztásáról. Indiai barátainkat elkeserítette, hogy az imperialista erőknek sikerült elérniök Indiának két részre — Indiára és Pakisztánra — való felosztását. Hiszen mielőtt az indiai nép kivívta országának függetlenségét, egyetlen India volt. India két részre való felosztása nem India népeinek érdekében történt. De éppen ezért szították a szenvedélyéket India népeinek különböző vallási meggyőződése körül, bár a vallási kérdés sohasem volt fő kérdés az egyik, vagy másik állam létrehozásában. így Pakisztán létrehozásánál és az egységes indiai államból való kiszakításánál nem a felekezeti különbség volt a döntp. A harmadik állam, amely politikájában az „oszd meg és uralkodj!" régen ismert elvét alkalmazza, tevékeny részt vett ebben az ügyben. Céljaiban felhasználta a különböző vallási felekezetek létezésének tényét. De a két önálló államnak, Indiának és Pakisztánnak a megteremtése már eldöntött kérdés és őszinte véleményemet egyáltalán nem azért mondtam el, hogy bárki is felülvizsgálja ezt a kérdést, Én azt tényként, állapítom meg. Minthogy pedig ez a két állam létezik és fejlődik, aligha kell most ezeknek az államoknak a határait megváltoztatni, mint ahogy azt egyes hatalmak akarják. (Taps). Ismeretes, hogy a határok megváltoztatása sohasem megy végbe fájdalommentesen, vérontás nélkül. Kasmírnak, mint India egyik államának kérdését maga a kasmíri nép döntötte el. Ez magának a népViek az ügye. (Viharos, hosszantartó taps). Ügy vélem, hogy mindkét félnek erősen kell akarnia e térség békéjének megőrzését, mert mind India, mind Pakisztán csupán a békés egymás mellett élés viszonyai között fejlődhet. (Taps). Mi igen jó baráti kapcsolatokat teremtettünk az Indiai Köztársasággal (Taps). Ezek a jóbaráti kapcsolatok azért jöttek létre,, mert egymáshoz fűződő viszonyainkat a békés egymásmelleit élés ismert öt elvére alapozzuk Ahogy, mi nem avatkozunk be az Indiai Köztársaság belügyeibe, úgy India sem avatkozik be a mi belügyeinkbe (taps). Minden állam belügye — népének ügye. A Szovjetunió és Pakisztán kö:ötti kapcsolatokról Amíg az Indiai Köztársaságban szöségesünket látjuk a békéért, a vitás kérdések békés megoldásáért folytatott harcban, sajnos nem mondhatjuk ugyanezt Pakisztánról. Pakisztán is fiatal állam, de kormányköreinek politikája aggaszt bennünket. A tények azt bizonyítják, hogy Pakisztán kormányköreinek politikája, nem népének, államának alapvető érdekein nyugszik, hanem ezt a politikát más országok monopolista körei diktálják. Pakisztán jelenlegi kormánya nyíltan reklámozza az amerikai monopolista körökhöz fűződő szoros barátságát. (Élénkség a jelenlevők körében). A pakisztáni kormány a hírhedt bagdadi egyezmény egyik első részvevője és kezdeményezője volt és ezt az egyezményt korántsem a béke érdekében hozták létre. (Élénkség). A pakisztáni kormány megengedi, hogy területén közvetlenül a Szovjetunió határai közelében — amerikai katonai támaszpontokat létesítsenek. Nyíltan megmondjuk, aggodalommal kell, hogy eltöltsön bennünket az amerikai katonai támaszpontok létesítése Pakisztán területén. Nyíltan kijelentjük, hogy Sohasem támogattuk és sohasem fogjuk támogatni a bagdadi egyezményt, csak úgy, mint bármi más, a Szovjetunió ellen irányuló csoportosulás részvevőit. Ha másként cselekednénk, politikailag vakok volnánk. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a bagdadi egyezmény a Szovjetunió és más békeszerető országok ellen irányul. Éppen ezért feladatunk, gyengíteni ezt a katonai szövetséget, a-z esetleges kalandok egyik tűzfészkét. őszintén akarjuk, hogy fejlődjék és erősödjék a békeszerető, független Indiai Köztársaság. (Viharos taps). Tudomásunkra jutott a pakisztáni kormány alábbi rosszindulatú akciója. Pakisztán külügyminisztere magához hivatta a szovjet nagykövetet és azt indítványozta neki, hogy én és barátom, Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin mondjunk le a kasmiri látogatásról, utasítsuk vissza államfőjük azon meghívását, hogy keressük fel Szrinagart és államuk más körzeteit. (Kirobbanó nevetés). Ezt nem lehet másképp értékelni, mint az idegen ügyekbe való beavatkozás példátlan esetét. Egy harmadik állam még sohasem engedte meg magának, hogy előírja, hová és mi célból kell nekünk elutaznunk és milyen barátokat kell választanunk. (Élénkség, taps). Nekünk egyáltalán nem tetszik a bagdadi egyezmény, amelynek egyik tevékeny részvevője — bár nem válik népe javára — Pakisztán. De mi türelmesek vagyunk és meg vagyunk győződve arról, hogy ez a bagdadi egyeamény szétpattan, mint a szappanbuborék és kellemetlen emlékein kívül nem marad belőle más. (Élénkség, viharos taps). Pakisztán külügyminisztériumának képviselője a továbbiakban kijelentette pakisztáni nagykövetünknek, hogy Pakisztán kormánya nem szeretné, ha mi felkeresnénk Afganisztánt, ezt a velünk szomszédos országot. (Élénkség). De ez már kissé messzemenő kijelentés és az ilyenfajta indítványokat tevő személyek túlságosan sokat engednek meg maguknak. Afganisztán jó szomszédunk, amelylyel régen baráti kapcsolatban állunk. (Taps). Fejleszteni és erősíteni akarjuk ezeket a kapcsolatokat és reméljük, hogy afganisztáni látogatásunk elő fogja segíteni ezt. (Taps). Hasonló baráti kapcsolatokat akartunk Pakisztánnal is és nem a mi bűnünk, hogy ezideig nem jöttek létre ilyen kapcsolatok. De mi a béke érdekében kitartóan törekszünk majd e kapcsolatok megjavítására. A Szovjetunió mindig síkraszállt és síkra száll az egész világ békéje, a népek és államok barátsága mellett. A nagy Lenin hagyta ránk, hogy tántoríthatatlanul kövessük ezt a vonalat. (Viharos taps). És mi erősítve és fejlesztve más államokhoz és népekhez fűződő barátságunkat tántoríthatatlanul fogunk haladni ezen az úton. Éljen az Indiai Köztársaság és a Szovjetunió barátsága és együttműködése! (Hosszantartó taps). * * * N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov, valamint a kíséretükben levő személyek, december 11-én délben Kasmírból visszaérkeztek Delhibe. A repülőtéren ünnepélyesen fogadták őket, majd pedig Bulganyin és Hruscsov elvtársak az elnöki palotában levő szállásukra hajtottak. A Biztonsági Tanács keddre halasztotta a döntést az új tagok felvételének kérdésében A Biztonsági Ta«ács szombaton öszszeült, hogy megtárgyalja a közgyűlés határoztát a felvételét kérő 18 ország 'ENSZ-tagságának egyidejű elismeréséről. Munro (Üj Zéland), a Biztonsági Tanács e havi elnöke megnyitó beszédében utalt arra, hogy a közgyűlés a felvételről szóló javaslatot nagy többséggel elfogadta és maga ez a tény egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a „hosszú idő óta húzódó és egyre komolyabb következményekkel fenyegető kérdést" el lehessen mozdítani a holtpontról. Felszólította a tanácsot, hozzon >,gyors és pozitív" döntést ebben a kérdésben. Hozzáfűzte: a Biztonsági Tanács presztízse forog kockán. Indokolhatatlan maga az a tény, hogy a tanács már a múltban nem ért el döntést ebben a kérdésben és még kevésbé lenne indokolható a mostani időpontban. A vita után a Biztonsági Tanács félbeszakította ülését s délután 3,30 órakor ült másodszor össze, hogy megvizsgálja az ENSZ-tagok felvételi kérelmét. A szombati második ülésén a szavazási eljárások fölött folytattak vitát. Brazília és Üj Zéland közös indítványt terjesztett elő arról, hogy milyen módszerrel szavazzon a Biztonsági Tanács az új tagok felvételéről. Az indítvány szerint külön-külön vitatnák meg az egyes országok tagfelvételi kérelmét, külön szavaznának az egyes kérelmekről, majd ha ez až eljárás a 18 ország ügyében befejeződött, akkor a Biztonsági Tanács együttesen vitatná meg a 18 tagfelvételi kérelmet és szavazna fölötte. Ezt az ajánlást juttatná azután el a Biztonsági Tanács a közgyűléshez és a közgyűlés mondaná ki az utolsó szót a tagfelvételi kérelmek ügyében. Szoooljev, a Szovjetunió képviselője bejelentette, hogy a Brazilia és Üj Zéland által javasolt eljárás ellen fog szavazni, mert az nem nyújt kellő bizosítékot arra nézve, hógy betartsák az előzetes megállapodást, amelynek értelmében mind a 18 felvételét kérő államot egyidejűleg veszik fel az ENSZ-be. A Szovjetunió képviselője olyan szavazási eljárásra nyújtott be javaslatot, amely teljes mértékben biztosítja az előzetes megállapodás betartását. A Szovjetunió javaslata értelmében a Biztonsági Tanács abban a sorrendben kezdené tárgyalni egyenként a tagfelvételi kérelmeket, ahogy az államok eljuttaták felvételi kérelmüket az ENSZ-hez. A Biztonsági Tanács megvitatja az első ország felvételi kérelmét és megfelelő ajánlást tesz a közgyűlésnek. A közgyűlés hátiéroztatot hoz az előterjesztett jelölt ügyében és erről a határozatról értesíti a Biztonsági Tanácsot, amely csak ezután tárgyalja rfieg a következő ország felvételi kérelmét. A Biztonsági Tanács szombaton este úgy döntött, hogy nem szavaz az előterjesztett eljárási javaslat fölött, hanem az ülést keddig elnapolja. Ezzel lehetővé kívánja tenni, hogy a tanács tagjai megegyezzenek a mindenkit kielégítő eljárás módjában. Jóváhagyták a Német Demokratikus Köztársaság 1956. évi népgazdasági tervét A «Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének sajtóhivatala köz-, li, hogy Walter Ulbrichtnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa első elnökhelyettesének elnökletével ülést tartott a Minisztertanács. Az ülésen jóváhagyták a köztársaság 1956. évi népgazdasági tervét. 1956ban 1955-höz viszonyítva 8,6 százalékkal kell emelni az ipar össztermelését. A nehéz gépipari minisztérium vállalatainak termelése 10 százalékkal, a nehéz gépgyártási vállalatok termelése 13,3 százalékkal, a könnyűipari minisztérium vállalatainak termelése 6,4 százalékkal emelkedik 1956-ban. E feladatok megkövetelik — mondja a közlemény, — hogy az új technika bevezetése útján meggyorsítsák az ipar egyes ágainak, különösen a nehézipar ágainak fejlesztését. A gyári berendez zésekre fordított összegek előirányzatát az 1956-os összberuházások 50,6 százalékára emelik. A terv a mezőgazdaság számára előírja, hogy 1956-ban a gabonafélék terméshozamát hektáronként 26,7 mázsára, a cukorrépa terméshozamát hektáronként 325,3 métermázsára kell emelni. 1956-ra a kiskereskedelmi forgalomnak 5,3 százalékkal, a külkereskedelmi forgalomnak pedig 15 százalékkal kell növekednie. Nagy összegeket fordítanak az alapanyagipar termelési kapacitásának növelésére. 1956-ban a nehéziparban 48 százalékkal, a gépiparban 187,1 százalékkal, az építőanyagiparban 180 százalékkal többet ruháznak be, mint 1955-ben. Algírban nincsenek meg a választások nyugodt megtartásának előfeltételei Párizs, december 12. (TASZSZ). — Szousztell, Algír főkormányzója december 10-én közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy a francia kormány határozata szerint a francia nemzetgyűlésbe való választásokat Algír területén bizonytalan időre elhalasztják. Ezt a határozatott „a mostani rendkívüli algíri helyzettel indokolják." Az algíri gyűlés (tanácsadói funkcióval rendelkező választott szerv), e napokban nagy többséggel a választások elhalasztása mellett foglalt állást, mert Algírban most nincsenek meg az előfeltételek ahhoz, hogy a választások nyugodtan folyjanak le és kifejezzék a lakosság igazi akaratát. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint az úgynevezett „koordinációs bizottság" (az algir gyűlés muzulmán képviselőinek csoportja) kérte a rendkívüli állapot azonnali megszüntetését Algírban, valamint, hogy azonnal kezdjenek tárgyalásokat Algír új statútumának kidolgozásáról, valamennyi politikai szervezet képviselőinek részvételével. Mérhetetlenül növeket, Gdynia és Gdanszk lengyel kikötő nemzetközi fontossága. Gdynia kikötőbői szállítják Nagy-Britanniába, Svédországba, Dániába, Finnországba és Argentínába a lengyel szenet. Képünk a szén berakását mutatja Gdynia kikötőjében.