Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-13 / 298. szám, kedd

1955. december 13. UJSZ0 Bazsó József középparasztnál K, 1 özéptúr — hallatszik kísérőnk hangja a munkásautóbuszban, amely az Ipolyság jelöl jön. Emberek száll­nak ki, legnagyobb részük munka­ruhában. Jómagam kiszállás után bi­zonytalanul tekingetek körül, majd egy embertől, aki a helyi nemzeti bi­zottság előtt áll, kérdem hol 'lakik Bazsó József, mivelhogy vele szeretnék beszélni. — Ügy? Bazsót keresi? — Igen. Ügy tudom, hogy Bazsó gazda szépen teljesítette beadását, erről szeretnék vele elbeszélgetni. — Nem tudom, otthon lesz-e, mivel valamennyien lakziba mentek Doma­nikyba. Az unokahuga ment férjhez. De hát éppen Bazsónak kell annak lennie? Talán ö az egyetlen, aki ter­ven felül adott be? £s a többiek, az semmi? Hiszen nálunk sok ilyen van! — Talán maga is közéjük tartozik? — Hát persze. Én is mindenből tel­jesítettem a beadást: gabonából, hús­ból, szóval mindenből. De erről a fe­leségem tudna többet mondani. Nekem a számok valahogy kiesnek az emléke­zetemből. De azt tudom, hogy tejből három hektolitert adtam be terven felül! — Hát qkkor magáról is írhatok. — No, azt éppen nem mondtam, bár jól esik az embernek, ha beszél­nek róla, újságban olvassák a nevét. Ondrej Strapka bácsi, aki Stropko­ról származik,' „východnár" tréfásan hozzátette, hogy bár megette már ke­nyere javát, de nem egy férfin túlten­ne még. Aztán mégis csak elvezet Ba­zsó Józsefhez. A bban az időben talán nem volt olyan hely a világon, ahol a háború szörnyűségei ne hagytak volna nyo­mot. A borzalmas második világhábo­rú öregek és ifjak vérét követelte. Így történt aztán, hogy Bazsó József lakodalmát is gyorsan összeütötték a kis faluban — Középtúron. Forró könnyeket hullatott a fiatal asszony, amikor röviddel az esküvő után az állomásra kisérte magyar katonaru­hába öltözött férjét. Sokáig nem kapott hírt férjéről, akit a háború oly kegyetlenül elrabolt tőle. Már nem hatottak rá a vigasz­taló szavak, már nem tudott sírni, állandó bizonytalanságban élt — él-e az ura vagy meghalt. Csak amikor kislánya, Marika megtanult már járni és hibátlanul mondta: „apa, apa", bár apját még nem is látta, érkezett meg 1944-ben az örömhírt közlő levél: „Élek, egészséges vagyok, az oroszok­nál. Jól gondoskodnak rólunk, van mit ennünk, nemsokára visszatérek." A levélen Sztalino város póstapecsétje. Milyen öröm töltötte meg szívét! Es amikor visszatért, az volt ám az esemény! Mindenütt mintha világo­sabb lett volna. A béke egén a nap sugarai ragyogták be újból az egész földet és nem kerülték el a legeldu­gottabb sarkot sem Bazsóék kis szo­bácskájában. B enyitok Bazsó József családi házának nyikorgó kapuján. A rádió lágy hangja üti meg fülemet. Bazsó apjának, aki szegény kisparaszt, soha­sem volt rádiója és ilyen nagyszerű lakása sem. A sötét kunyhónak nyo­ma sincs. Két világos szoba és nagy konyha épült a helyén és a gazdasági épületeket is újjáépítették. Ondrej Strapka bácsinak igaza van. Bazsóék éppen most érkeztek vissza a közeli faluban tartott lakodalomból. Kislányuk, a Marika fehérben. Tíz éves szorgalmas tanuló. Anyja valamit ke­res a szobában, a nagyapa és a férj az asztal mellett ülnek. Senki sem mondaná, hogy ez a pirospozsgás arcú magyar 36 éves, Izmos karok, erős termet... Jó gazda, jól műveli a föl­det, mindent bele ad, amit kell. A nyolc hektár föld sem hálátlan, gaz­dasága virágzik. Ojbor és libapecsenye mellett ülünk. Előző nap búcsú volt Középtúron ... • • • Bazsó József még mindig sokat beszél Oroszországról. Azt hitte, hogy ott éhezni fog, de tévedett. A Sztálin­szénbányában, a Pobjeda-tárnában volt mit enni. A szovjet kölhoztagok a háborúban is jól ellátták a bányá­szokat, akár foglyok, akár orosz bá­nyászok voltak. rről szívesen megemlékezik ma is — de nemcsak emlékezik. Mindig törődött azzal, hogy beadási számlája tiszta legyen. Még nem fordult elő, hogy ne teljesítette volna beadását. Ez az év is ezt bizonyítja: a beadási kötelezettség teljesítésében még nem merítette ki a lehetőségeket. Több mint ezer kilogramm húst és több mint hatszáz liter tejet termelt ki a beadások teljesítése után és csaknem tizenegyezer koronát kapott értük. Es ehhez a jövedelemhez számítsuk még hozzá a 3000 koronát, amit a ter­ven felül beadott gabonáért kapott, továbbá a beadási feladatok teljesíté­se után járó jutalmat és egyéb be­vételeket a kisebb eladásokból. A vég­eredmény nem, lehet más, mint e földműves-család nyugodt élete. Valóban így van ez: a sertésólakban 14 sertés röfög, amelyekből kettőt ka­rácsony elöt,t vág le, a többit pedig a jövö évi beadásra szánja. Az ízletes, zsíros sertéshús kívánja a jó bort. Tizenegy árnyi szőlőjéből a beadás teljesítése után is marad elég bora. Amikor tavasszal a községbe bevezet­ték a villanyt, vásárolt egy villany­motort is a szecskavágógép hajtására. Egész csomó más dolgot is vásárolt a gazdaságba és a háztartásba. I gen sokat dolgozik apjával együtt. Ám ha kell éjjel-nappal dol­gozik, mivel a beadás teljesítését lel­kiismeretben kötelességének tartja. De hiszen a gyárakban is dolgoznak éj­szaka, mondja és hozzáteszi: ha ne­kem lesz, az ipari dolgozóknak is jut bőven. Milan Korytár, Bratislava Fontos rendelet a termőföld megművelésének biztosítására A napokban fontos kormányrendelet jelent, meg, amelynek célja a termő­föld megművelésének biztosítása. A rendelet elsősorban a dolgozó parasz­tok mezőgazdasági termelésének biz­tosításával foglalkozik. A föld tulaj­donosának kötelessége gondoskodni ar­ról, hogy földje rendes megművelés­ben részesüljön. Intézkedéseket tar­talmaz arra az esetre, ha a földműves személyi okokból (öregség, betegség stb.) vagy munkaerőhiány miatt nem tudja földjét megművelni. / Amennyiben a kis- vagy középpa­raszt nem képes földjét az előbb em­lített okokból megművelni, köteles azt a helyi nemzeti bizottság útján a járá­si nemzeti bizottság földművelésügyi osztályának jelenteni. Ez a szerv meg­kísérli meggyőzni a kis- vagy közép­parasztot, hogy lépjen be az egységes földművesszövetkezetbe, vagy más se­gítséget szervez számára. Ha ilyen úton nem sikerül biztosítani a föld megművelését, akkor javaslatot tesz a kis- vagy középparasztnak, hogy ad­ja földjét legalább hat évi használatra a szocialista szektor mezőgazdasági üzemének. Abban az esetben, ha a kis­vagy középparaszt nem állapodott meg a szocialista szektorral, a helyi nem­zeti bizottság elrendeli, hogy a paraszt adja át földjét használatra a szocialis­ta szektornak. Ha a szocialista szektor nem rendel­kezik a közelben mezőgazdasági üzem­mel, akkor a helyi nemzeti bizottság kis- vagy középparasztnak adja hasz­nálatba a földet. Ugyanígy jár el a HNB, ha a kis- vagy középparaszt bár­milyen más okból nem gondoskodik a föld megműveléséről a HNB figyel-* meztetése ellenére sem. A földet nem lehet olyan kis- vagy középparasztnak adni, aki azt személyi okból (betegség, öregség stb.) vagy munkaerőhiány miatt nem tudná megművelni. Ha a kis- vagy középparaszt nem képes a számára használatba adott földet meg­művelni, akkor felmenthető e kötele­zettség teljesítése alól. Ha a helyi nemzeti bizottságnak nem sikerül biztosítania a föld megművelé­sét sem a szocialista szektor, sem va­lamely kis- vagy középparaszt i/ által, akkor a járási nemzeti bizottság a gép- és traktorállomásnak adja a föl­det használatra. A kis- és középparaszt földjének használatáért térítés jár. Ennek ösz­szegét a járási nemzeti bizottság föld­művelésügyi osztálya állapítja meg. Ha a föld tulajdonosának és családjá­nak megélhetése biztosítva van, akkor a térítés megállapításától eltekinthet. Hat év letelte után a föld használatba adása meghosszabbítható. Ha a föld haszonélvezője rendesen gazdálkodott, akkor beleegyezése nélkül a földet másnak használatba adni nem lehet. A rendelet hasonló módon biztosítja a kulákok földjének megművelését is. A kulák akkor sem kap térítést a föld használatáért, ha önként ajánlotta fel azt a részt, amit nem képes megmű­velni. A kuláknak joga van földjét in­gyen felajánlani az államnak. A rendelet arról is intézkedik, hogy a földtulajdonos, aki sajátmaga nem gazdálkodik, szintén köteles gondos­kodni a föld megműveléséről. Ezek a i földtulajdonosok felajánlhatják, hogy földjüket, az állam ingyen tulajdonába vegye. Ha a földtulajdonos, aki sajátmaga nem gazdálkodik, nem gondoskodik a föld megműveléséről, akkor a helyi nemzeti bizottság a föld megművelését hasonló módon biztosítja, mint a dol­gozó földműveseknél. , A rendelet külön foglalkozik a föld­művesmunkák elvégzéséhez szükséges segítség megszervezésével (pl. ön­kéntes szomszédi segítség, munkaerő­toborzás stb.) és a gazdasági felsze­relés biztosításával. A gazdasági fel­szerelés tulajdonosai kötelesek, ameny­nyiben nincs szükségük rá, felszerelé­süket legfeljebb egy évre átengedni, vagy a szükséges munkát elvégezni. Mindkét esetben joguk van térítésre. A rendelet végül intézkedéseket tar­talmaz az eddig meg nem művelt ter­mő- vagy más föld (háztelek) kihasz­nálásáról. Ilyen esetben a nemzeti bi­zottságok ingyen is használatba adhat­ják a földet. Dr. Klein Imre A dunaszerdahelyi traktorosok kitettek magukért A Dunaszerdahelyi Gép- és Traktor állomás dolgozói az őszi munkák el­végzésénél ismét bebizonyították, hogy első traktorosai kerületüknek. A mélyszántás tervét már november 30 -án 109,9 százalékra teljesítették, sőt azt 15 nappal le is rövidítették. Szép munkájukért december 4-én meg is kapták a kerületi vándorzászlót, ami azt jelentette, hogy legjobb traktoro­sai lettek a kerületnek. De egész évi tervieljesítésükben sem maradtak le a szerdahelyiek, amennyiben évi tervüket 13,4 százalékkal teljesítették túl. A gépállomás traktorosai közül Mészáros Lajos budafai és Mészáros Vince dercsikai traktorosok teljesítették leg jobban tervüket. Mészáros Lajos 198,7 százalékra végezte el a mélyszántást, 817 (hektárt szántott fel lánctalpas trak­torával, 70 liter üzemanyagot takarí tott meg és hektáronként 12 literre csökkentette az üzemanyagot. — Mészáros Vince 406 százalékra teljesítetté szántási tervét, 125 liter üzemanyagot takarított meg, és kerekes traktorával hektáronként mindössze 4,7 liter üzemanyagot fogyasztott. A gépállomás brigádközpontjai közül Csöllei István hegyétei brigádja dol­gozott legjobban amennyiben 197,46 százalékra végezte el az idei szántási tervet. Bár a dunaszerdahelyi járás szántóterületének mintegy kéttized százaléka szántatlan még, a gépállomás máris hozzáfogott a gépek téli javításához. Az élelmiszeripar felkészült az új feladatok teljesítésére A Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottságának ülése A Szlovák Nemzeti Tanács gazda­sági és költségvetési bizottsága 5. ülé­sén megtárgyalta Ján Marcelly élelmi­szeripari megbízott beszámolóját az élelmiszeripar fejlesztéséről, fellendí­téséről és távlatairól Szlovákiában. A beszámolót Vojtech Beňa, az élelmi­szeripari megbízott első helyettese is­mertette. Arról volt szó benne, milyen utat tett meg az élelmiszeripar főleg 1948 óta, hogyan emelkedtek fokoza­tosan az ipari üzemek színvonalára az elmaradt kisipari termelőüzemek. Ma az élelmiszeripar szervezete már ki van építve, 21 termelő ágazatot, 71 vállalatot és több mint 1400 termelő­üzemet foglal magában. Az élelmiszer­ipar vállalataiban széles mértékben fejlődött ki a szocialista munkaver­seny, számos üzemben érvényesitik az üzemen belüli önálló elszámolás rend­szerét. Az iparág felkészült azon fel­adatok megoldására, amelyek a jövő évben és az ötéves terv további évei­ben még nőni fognak. Fokozódik pl. a vaj, hús, hústermékek, disznózsír, fi­nom péksütemény, zsiradékok, stb. termelése. Előtérben a termékek mi­nőségének fokozása, 'a termékek tet­szetős kinézése, az áruk választékának kibővítése áll. A beszámoló foglalko­zott az élelmiszeripar gépesítésével és automatizálásával is. Nagyon értékes volt a vita, melynek' keretében a képviselők főleg az élel­miszeripar három ágazatára összpon­tosították figyelmüket: a tejfeldolgozó, a pék- és a húsipari ágazatokra. Vala­mennyien megállapították a lakosság élelmiszerellátásának lényeges javulá­sát, de felhívták a figyelmet számos hiányosságra is, tolmácsolták a fo­gyasztók — választóik követelé­seit is. Például dr. Štefánik' kép­viselő az árufajtákban mutatkozó hiányosságokról beszélt, arról, hogy a fogyasztók diétás konzerveket követel­nek, a közélelmezési üzemek pedig fa­gyasztott zöldséget nagy csomagolás­ban, ezzel szemben viszont a háztartá­sok paradicsombeföttet kérnek kisebb csomagolásban, stb. Több képviselő felhívta a figyelmet a vágóhidak rossz állapotára, azokra a nehézségekre és a gazdasági veszteségekre, melyeket az állatok rendszertelen beadása okoz. Hodálová bošanyi képviselőnő és má­sok a tejjel és tejtermékekkel való el­látás szakaszán mutatkozó hiányossá­gokra hívták fel a figyelmet. Követel­ték az üveges tej árusításának fokozá­sát. Javasolták az Élelmiszeripari és a Kereskedelmi Megbízotti Hivataloknak, gondolkodjanak afelett, nem lehetne-e a tejet megrendelésre egészen a ház­hoz szállítani. Urminský prievidzai képviselő azt bírálta, hogy Nováky nincsen kellőképpen ellátva kenyérrel és követelte egy új péküzem felállítá­sát. A vita keretében felszólaltak az élelmiszeripar szakértői is, akik a kép­viselők számos hozzászólására vála­szoltak és megígérték, hogy az összes hozzászólásokat felülvizsgálják és min­den hozzászólásra írásbeli választ ad­nak, amint ezt a vita zárórészében Vojtech Beňa elvtárs, az élelmiszer­ipari megbízott helyettese is kijelen­tette. Az ülés befejező részében, melyét Ondrej Meliška, a gazdasági és költ­ségvetési bizottság elnöke irányított, a bizottság határozatot fogadott el, melyben hangsúlyozza az élelmiszer­iparban az új technika érvényesítésé­nek, a higiénia fokozásának, a jobb piacellenőrzésnek, az új termékek pro­pagálásának és helyes felhasználásának szükségességét. i A kassai téglagyárban panelokból építenek fel egy üzemrészleget A kassai téglagyár udvarán decem­ber 12-én megkezdték egy hatalmas panelokbol készült üzemrészleg szere­lését, amely Kelet-Szlovákiában eddig egyedülálló. Imrich Luterán csoportja, Mészáros József mérnök vezetésével eddig néhány hatalmas panel-ívet ké­szített, a további kettő pedig még a formában van. Az első pár panelt nem egészen egy óra alatt emelték fel és szerelték össze. A fő termelési csar­nok építését január közepén fejezik be és akkor már megkezdik a téglagyár­tást, a lakásépítés meggyorsítására. Az első téglatömböket a kassai Kamen­ský-utcában épülp, 80 lakásegységből álló lakóház építésére használják fel. A szénfejtési terv teljesítése H Szombaton, december 10-én az egyes körzetek a szénfejtési tervet a következőképpen teljesítették. FEKETESZÉN: Karvina 102,2%, Or­lova 100,8%, Ostrava Észak 100.10/ 0, Ostrava-Dél . 104,4%, Ostrava-Karvinai körzet összesen 101,8%, Kladno 101,2% Plzeň 97,5%, Trutnov 100,6%. Rostice 102,5%, A feketeszén fejtési tervét 101,5%-ra teljesítették. BARNASZÉN: az északcsehország­bamaszénkörzet trösztjei: Komorany 111%, Mos t-Észak 93%, Duchcov 96%, Bilina 88%,; az északcsehországd barnaszénkörzet mélybányai a tervet 95,5%-ra, a felszínibányák 102,9%-ra teljesítették. Az északcsehországi bar­naszénkörzet összesen 100%. Sokolov­mélybánya 102,8% Sokolov-felszíni bánya 95,2%, Sokolov összesen 97,1%, Handlová 70,7%, Kékkő 132,4%, Szlo­vákiai szénbányák Prievidza 91,3%, Barnaszén összesen: 98,9%. LIGNIT: Csehországi lignit-üzemek 103,9%, Délmorvaországi Lignit-üze­mek 82,70/o, Béke-bánya 98,6% Lehota­bánya 105,9%. Lignit összesen: 91,8%. Gondoskodnak öltözködésünkről A béketábor országaiban a dolgozók egyre emelkedő életszínvonala megkö­veteli az öltözködés kultúrájának fo­kozódását, valamint a ruházat tech­nikai és esztétikai színvonalának nö­vekedését is ezekben az államokban. A legjobb versenymodelleket ipar sze­rűen gyártják az összes részvevő ál­lamokban azon útmutatás alapján, amelyben fel vannak tüntetve az ösz­szes szükséges technikai adatok. Ebből a szempontból nagyon jó a VI. nem­zetközi verseny mérlege, melyet ez idén Berlinben tartottak. A jövő évben megkezdik a nemzetközi kollekciókba besorolt legjobb modellek gyártását; a Szovjetunióban 150, az NDK-b.an 213, Romániában 146, Magyarországon 110, Lengyelországban 140, Csehszlo­vákiában pedig 109 mQdell kerül for­galomba. Az elmúlt napokban összeült Prá­gában, a nemzetközi öltözködési ver­seny állandó titkárságának székhelyén az elnökség, amely a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Románia, Bul­gária, Magyarország és Csehszlovákia ruhaiparának képviselőiből állt, hogy megtárgyalja a versenyfeltételek fon-' tos kérdéseit. Elhatározták, hogy a nemzetközi öltözködési verseny hete­dik évfolyamát 1956 júniusában Len­gyelországban rendezik meg. A győz­tes modelleket a dolgozók ruhabemu-' tatóin mutatják be Varsóban, Krakkó­ban, Gdanskban, Sztálinogrodban, Lodzsban és bemutatják őket a pots­dami nemzetközi nagyvásár látogatói­nak is. Azokon kívül, akik Prágában megtárgyalták az új versenyfeltétele­ket és az 1956. évi nemzetközi öltöz­ködési verseny hetedik évfolyamának előkészítését, mint megfigyelők részt vesznek a versenyben a Kínai Népköz­társaság, Jugoszlávia és Albánia ru­haiparának képviselői is. I

Next

/
Thumbnails
Contents