Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-11 / 297. szám, vasárnap

« 1955. december 11. UJSZ0 3 Szálljunk harcba az 1956. év, a második ötéves terv első éve m nám feladatának teljesítéséért ra. Az 1956. évi állami terv fő feladatai (Folytatás a 2. oldalról) Az 1956. évi állami terv a népgazdaság eddigi fejlődéséből és a második ötéves terv irányvonalából kiindulva, a kormányhatározattal összhangban a következő fő feladatokat tűzi ki: 1. Az anyagi termelés terén a népgazdaság arányos fejlesztése érdekében el kell érni: a termelőeszközök termelésének, főleg a villanyenergia, fűtőanyag- és nyersanyagtermelésnek elsősorban való növelését; lényeges javulást a beruházási építésben, főleg az építőipar beruházási iparosításával és a kifogástalan minőségű gépek, gépi berendezések idejében való szállításával; a mezőgazdasági termelés belterjességének és termelékenységének további fokozását, összhangban a CSKP X. kongresszusának irányelveivel és a párt Központi Bizottságának határozataival, a szövetkezeti nagytermelés gyorsabb fejlesztése mellett; a közlekedés munkájának megjavítását, hogy biztosítsuk a népgazdaság gyors és zavartalan ellátását. 2. Intenzíven elő kell készíteni és gyorsan be kell vezetni az új technikát a népgazdaságban a CSKP KB-nak és a köztársaság kormányának téziseivel összhangban, mert a műszaki színvonal emelése a békés feladatok biztosításának fő módszere, fő útja. a munkaternjelékenység gyors növelésének és az önköltségek csökkentésének fő forrása. 3. A népgazdaság fejlesztésével kapcsolatban tovább kell emelni és úgy kell irányítani a lakosság anyagi és kulturális színvonalát, hogy a legnagyobb mértékben összhangban álljon a lakosság szükségleteivel. Végezetül ki kell elégíteni az ország védelmének szükségleteit és ki kell egészíteni az anyagtartalékokat, hogy biztosítsuk a népgazdaság folyamatos menetét és megerősödjék az ország védelmi képessége. Az ipari termelés egész térfogata 1956-ban az ez évi várt tényekkel szemben 9 százalékkal emelkedik. A munkatermelékenység az iparban 7,1 százalékkal növekedik. A termelőeszközök termelésének elsősorban való növelését az e csoportba tartozó termelés 10 százalékkal való fokozása biztosítja. 1956-ban tovább csökkentjük a tüzelőanyag- és energetikai alap fejlesztésében tapasztalható lemaradást. A kőszénfejtés több mint 6 százalékkal, a barnaszénfejtés 12 százalékkal, a villanyenergia termelés 10,3 százalékkal emelkedik. A vasércfejtés 18,5 százalékkal, a nyersvastermelés 12,6 százalékkal, a kénsavtermelés 11.4 százalékkal, a viszkoza-fonal termelése 10 százalékkal, a cementgyártás 9,1 százalékkal, a téglagyártás 15 százalékkal növek-szik. A közszükségleti cikkek termelése a terv szerint 7 százalékkal gyarapszik. A mezőgazdaságban a bruttótermelés több mint 9 százalékkal emelkedik. A beruházási építés terjedelme több mint 20 százalékkal, ebből az építőipari termelésé 18 százalékkal növekedik. A nemzeti jövedelem 8,4 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 4,7 százalékkal emelkedik. A népgazdaságban foglalkoztatott dolgozók száma további 2,5 százalékkal növekszik. 1,400.000 négyzetméter lakóterületet adunk át használatba éa#az iskolákban további 30 ezerrel több tanuló tanulhat. Amint látható, az 1956-os állami terv közgazdasági-politikai feladatai nagyon igényesek. Az 1956. évi népgazdasági állami terv megtárgyalásával és jóváhagyásával foglalkozó kormányülés jelentéséből világos, hogy ezek a feladatok nagyok és mozgosítő erejűek, főleg az iparban, Ss a beruházási építésben. Teljesítésük nemcsak az 1956. évi terv céljainak elérésétől. hanem a második ötéves terv további éveiben a népgazdaság sikeres fej'.:_ tésétől is függ majd. Most szeretném figyelmüket azokra a feladatokra és problémákra irányítani, amelyek népgazdaságunk minden ágazatában közösek és amelyektől a terv valamennyi feladatának sikeres teljesítése függ. E kérdések elsősorban a beruházási építést illetik, továbbá a műszaki fejlesztés problémáit, a népgazdaság műszaki színvonala gyors emelésének, az állami gazdasági apparátus irányító funkciója lényeges megjavításának kérdései és végül a műszaki termelési- és pénzügyi tervek, valamint a műszaki szervezési intézkedések előkészítésének biztosítása az üzemekben. Először is beszéljünk a beruházási építkezésről. A beruházási építkezésnek az 1956. évi állami terv alapján több mint 21 százalékkal kell növekednie az ez évi várt tényekkel szemben. Az állami terven kívüli beruházásoknál, melyhez elsősorban az egységes földművesszövetkezetek felépítése tartozik, még nagyobb lesz a növekedés. Természetesen nem arról van szó, hogy a beruházási építkezést valamennyi szakaszon egyenlően fokozzuk, A terv az anyagi és pénzügyi eszközöket a fő ágazatokra összpontosítja: a tüzelöanyagfejtésre, a villanyerőtermelésre, és a nyersanyagforrások kiépítésére, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A terv ezzel kedvező feltételeket teremt a népgazdaság arányos fejlesztésére az $gész második ötéves tervben. A beruházási építkezésnek e kulcsfontosságú szakaszokra való irányításából nyilvánvaló az is, hogy a döntő fontosságú eszközöket miért összpontosítjuk elsősorban a következő kerületekbe: Ostrava, Osty nad Labem, Karlovy Vary és Praha. Ez az irányvonal kifejezi népgazdaságunk arányos fejlesztése törvényének helyes érvényesítését. Ezért, valamennyi népgazdasági szakasznak figyelmét az említett felépítés további fő részeire kell fordítania és minden téren támogatnia kell e kulcsfontosságú problémák megoldását. Ez teljes mértékben vonatkozik például a munkaerőkkel való gazdálkodásra is, ahol elsősorban a tüzelőanyag és az építkezés szektorát kell ellátnunk. A beruházási építkezés növelésének ezt a gyors ütemét 1956-ban az a szükségesség kívánja meg, hogy behozzuk a beruházási építkezés eddigi késedelmét. Még a beruházási építkezés ilyen magas növelése mellett sem lehetett a tervbe belefoglalni számos szükséges építkezést. Nem akarjuk veszélyeztetni a már amúgy is nagy feladatok reálisságát, nem akarjuk megengedni, hogy tovább szaporodjanak a félig kész épületek. Nem akarunk be nem fejezett beruházásokkal további óriási anyagi- és pénzügyi eszközöket letkötni, amire szükségszerűen sor kerülne az építkezési szerelési szervezetek elégtelen kapacitása és az elégtelen tervezési felkészültség mellett. A beruházási építkezés problémáinak megoldása nem terjedelmük további bővítésében rejlik, nem abban áll, hogy újabb beruházásokat soroljunk a tervbe. A megoldás abban van, hogy erélyesen minden erőfeszítésünket arra összpontosítsuk, hogy a beruházási építkezés tervezett terjedelmét teljes nagyságában biztosítsuk, elsősorban az építkezési-szerelési szervek kapacitásával. Ezt az építkezés gépesítésével, a korszerű ipari építkezési módszerek bevezetésével, az építkezési termelés magasfokú megszervezésével érhetjük el, hogy lényegesen olcsóbbá tegyük az építkezést, hogy lényegesen megrövidítsük idejét. Arról van szó, hogy egy villanymű építése ne tartson 5—6 évig, mint eddig, hanem legfeljebb 3 évig, hogy egy lakóház építése ne tartson 2—3 évig, hanem legfeljebb 1 évig, hogy az iskolák építése ne húzódjon 5 sőt több évig, hanem 1 év alatt befejeződjék. A beruházási építkezés rendkívüli fontossága, az aránytalanságok enyhítése és a gazdaság egész fejlesztése szempontjából a második ötéves tervben megköveteli olyan szervezési intézkedések foganatosítását, amelyek biztosítják, hogy az 1956. évi beruházási építkezés tervét sikeresen te'jesltjük. Emellett különös súlyt kell helyezni arra, hogy képesek legyünk maximálisan kihasználni a bekövetkező téli időszakot. A következőkről lesz szó: 1. Biztosítani kell a beruházási építkezés feladatait az építkezési, szerelési szervezetek megfelelő kapacitásával. Ezzel kapcsolatban különös fontosságot nyer a gazdaság építkezési gépekkel- és berendezésekkel való ellátása megszervezésének és lényeges megjavításának kérdése, hogy e gépeket sokkal jobban kihasználjuk. Az építkezési szerelési szervezetek kapacitása fokozásának második feltétele, hogy az építkezést munkaerőkkel lássuk el. 2. ötletesen kell megvalósítani az építkezési termelés iparosításának politikáját, a lehető legszélesebb mértékben érvényesíteni kell az előgyártmányok, panelek, új építőanyagok alkalmazását, rendszeres figyelmet kell szentelni az előgyártmányok, valamint az összes többi építőanyagok és anyagok termelése fokozásának és olcsóbbá tételének. 3. El kell érni az építkezési szerelési munkák megszervezésének lényeges javulását, be kell vezetni a haladó szervezési formákat, mint például a lakásépítés folyamatos módszerét, az új villanyművek, bányák, üzemek építésének horizontális módszerét sokkal szélesebb mértékben kell érvényesíteni, mert meggyorsítja az új kapacitások építését E módszer bevezetésének és érvényesítésének alapvető feltétele azonban az ipari szervezés biztosítása és az építkezési-szerelési munkálatok pontos időbeli egybehangolása a gépek és berendezések szálj lításával. A lakás és iskolaépítés kérdéséről külön szeretnél^ néhány szót mondani. A párt és a kormány legnagyobb erőfeszítése ellenére és az eszközök fokozása ellenére, amelyeket a felépítésnek ezen a szakaszán a jövő évben kiadunk, nem volna lehetséges egyes kerületek és járások lakás- és iskolaépítési igényeit kielégíteni. A kormány teljes mértékben tudatában van e követelés sürgősségének és jogosságának, teljesen megérti, mily fontos ez a lakosság életszínvonalának emelése és Üdvözlő távirat a csehszlovák-szovjet szerződés aláírásának 12. évfordulója alkalmából Václav Dávid külügyminiszter V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Szovjetunió külügyminiszterének a csehszlovák-szovjet szerződés aláírásának 12. évfordulója alkalmából a következő üdvözlő táviratot küldte: VIACSESZLAV MIHAJLOVICS MOLOTOVNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Szovjetunió külügyminiszterének MOSZKVA Tisztelt Viacseszlav Mihajlovics, engedje meg hogy a csehszlovák-szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának 12. évfordulója alkalmából a legszívélyesebb jókívánataimat küldjem önnek. E szerződés aláírása Csehszlovákia nemzetei haladó erőinek történelmi győzelme volt. A Szovjetunióval való szilárd szövetségben mindig a szabadság, a csehszlovák nép állami és nemzeti függetlenségének megbízható biztosítékát láttuk. A szerződés szilárd alapokra helyezte Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzetei közötti sokoldalú és örök testvéri együttműködés fejlődését. A Csehszlovák Köztársaságnak a dicső szovjet hadsereg által a fasiszta járomból való felszabadítása után gazdag, gyümölcsöző kapcsolatok fejlődtek ki a csehszlovák és a szovjet nép között, mely kapcsolatok a teljes egyenjogúság, barátság és kölcsönös segélynyújtás elvein alapultak. Azok a történelmi jelentőségű sikerek, amelyeket a szovjet nép a szocializmus építésében eddig elért és amelyeket országában a kommunista társadalom kiépítése terén naponta elér, erőt és buzdítást jelentenek és értékes tapasztalatok forrásai Csehszlovákia dolgozó népe számára a szocializmus kiépítéséért folytatott harcában. Ezért a csehszlovák nép határtalan nagyra becsüli a szovjet néppel való barátságot és alkotó együttműködést és a jövőben is műiden igyekezetével azon lesz, hogy a csehszlovák és szovjet kapcsolatok továbbra is szilárduljanak és minden téren fejlődjenek a két ország népei érdekében. A Csehszlovák Köztársaság az 1943. december 12-én megkötött csehszlovák-szovjet szerződés szellemében és az egész csehszlovák nép akaratával megegyezően tántoríthatatlanul támogatja a Szovjetunió béketörekvéseit, amelyek a nemzetek közötti békének, a különböző szociális, gazdasági rendszerű országok békés együttélésének, valamint a béke és szocializmus tábora további megszilárdításának biztosítására irányulnak. Éljen és virágozzék Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzeteinek megbonthatatlan barátsága! VÄCLAV DÁVID, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere új nemzedékünk nevelése szempontjából. A kormány kész ezt az égető problémát teljes súllyal és a lehető legrövidebb idón belül megoldani. Azonban még több lakás és iskola építésének besorolása az 1956-os tervbe ezt a dolgot nem oldaná meg. Ezen a szakaszon is óriási számban félig IV. kész építkezéseink vannak, amelyeket elsősorban kell befejezni. Csupán azzal, ha a jövő évben biztosítjuk az összes szükséges feltételeket építőiparunk általános lemaradásának megszüntetésére, teremtjük meg a lakásés iskolaépítés problémái gyors megoldásának feltételeit is. A technikai színvonal emelése — a szocialista felépítés alapvető feladata A népgazdaság fejlesztésének további fontos problémája az új technika kérdése, a műszaki színvonal emelése. A párt- és a kormány már világos irányelveket adott arra, hogyan kell tovább fejleszteni a legmagasabb tech nikát. Kiadták a CSKP KB-nak és a köztársaság kormányának a technika fejlesztéséről szóló téziseit, összehívták a legfontosabb ágazatok dolgozóinak értekezleteit, amelyek konkréten kidolgozták ezen ágazatok műszaki fejlesztésének problémáját. Ezek a dokumentumok alapvető irányelvek és ezeket most a gyakorlatban, a konkrét tevékenységben kell tovább fejleszteni. A technikai fejlődés kérdése — a munkatermelékenység, a szocializmus győzelmének kérdése. A szocializmus végleges győzelmét nem biztosítjuk, ha nem érünk el magasabb munkatermelékenységet, mint a kapitalizmus. Nem érünk el magasabb munkatermelékenységet, mint a kapitalizmus, ha nem vezetjük be gyorsabb ütemben az új technikát, ha nem emeljük minden téren a műszaki színvonalat. A műszaki színvonal emelése nélkül a második ötéves tervben nem lehet biztosítani a munkatermelékenység megfelelő növekedését, olyan növekedését, amely a szabad munkaerő nagyon korlátozott forrásai mellett biztosítani képes a termelés tervezett növekedését. A termelés növekedését a második ötéves tervben csaknem 90 százalékban a munkatermelékenység fokozásának üteme fogja meghatározni. A technikai fejlődés ütemének lényeges meggyorsítása annál nagyobb jelentőségű, mivel a magfizika jelentős felfedezéseivel kapcsolatban, valamint az atomenergiának a Szovjetunióban elért békés felhasználása elsó sikeres eredményeivel és a termelő erők beláthatatlan fejlődésével kapcsolatban, amelyet az atomerő békés felhasználása nyit meg, a szó szoros értelmében hatalmas tudományos, műszaki forradalom küszöbén állunk. Ezt természetesen nem elég csupán megállapítani, ehhez rendszeresen biztosítani kell az összes szükséges feltételeket. Elkerülhetetlen, hogy lényegesen nagyobb figyelmet és rendszeres gondosságot szenteljünk a kutató tevékenység megszervezésének és irányításának; sokkal gyorsabban biztosítsuk a tudomány eredményeinek és a technika vívmányainak a termelési gyakorlatban való bevezetését; gondoskodjunk a műszaki alakulatok tevékenységének lényeges megjavításáról, helyesen osszuk szét és használjuk ki a tervezőket az üzemekben. Ami magát a termelést illeti, el kell érnünk azt, hogy nehéziparunk legkorszerűbb, legnagyobb teljesítményű, technikailag legtökéletesebb gépeket és berendezéseket gyártson. Nincsen itt sző arról, hogy minden áron iöveljük a termelőeszközök termelését, hanem arról van szó, hogy elsősorban azért növeljük ezt a termelést, mert a népgazdaság gépeket és berendezéseket szállít, amelyek megfelelnek a technika legmagasabb követelményeinek. Eddig, mint tudjuk, nem volt mindig ilyen nálunk a helyzet. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy egyes ágazatokban technikai tekintetben lemaradunk a világ legfejlettebb országai mögött Ennek oka az, hogy az utóbbi években kevesebb figyelmet szenteltünk a technika kérdéseinek, nagy mértékben hamis önelégültség lett úrrá felettünk, azt hittük, hegy aránylag magas a technikánk és általában országunk ipari színvonala. Természetesen a kapitalista országokban a technikai fejlődés céljaival a dolgozó tömegek érdekei ellen irányul, alá van vetve a jelenlegi tőkésrendszer közgazdasági alaptörvényének, a kapitalisták maximális nyereségének és a dolgozó tömegek elszegényedésének. Ez nem csökkenti, hanem kiélezi a kapitalizmus belső ellentéteit. Ha azt mondjuk, hogy bizonyos tekintetben technikailag elmaradtunk a világ legfejlettebb országai mögött, akkor ezt azért mondjuk, hogy elsősorban világosan tudatosítsuk feladataikat és a feladatok eléréséhez vezető utakat. Nem lehet kétséges, hogy a szocializmus győzelmes előretörésének feltételei között minden lehetőségünk megvan a hibák gyors helyrehozására. Technikánk elmaradása néhány téren a világ legfejlettebb országai mögött természetesen nem jelenti azt, hogy technikailag elmaradottak vagyunk. A technika néhány területén — és nem kevés ilyen területünk van — becsületesen lépést tartunk a legfejlettebb országokkal. Ezt szemléltetően megmutatta például a brnói gépipari kiállítás. Ezt azoknak a sikereknek köszönhettük, amelyeket a népi demokratikus rendszer elmúlt tíz éve alatt értünk el Csehszlovákiában, az alatt a tíz év alatt, amikor országunk már a Szovjetunió vezette szocializmus táborához tartozott. Az új technika bevezetésének, a technikai színvonal emelésének mély (Folytatás a 4. oldalon)