Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-11 / 297. szám, vasárnap

2 in sm 1955. december 11. Szálljunk harcba az 1956. év, a második ötéves terv első éve minden feladatának teljesítéséért (Folytatás a 1. oldalról.) nagyteljesítményű traktort, munkagépet és szállító eszközt adott a mezőgazdaságnak. A mezőgazdaságot új dolgozók tízezrei erősítették meg. Ennek ellenére a mezőgazdasági munkák elvégzése érdekében ez idén több brigádost kellett kiküldeni a falvakra, mint azelőtt, sőt más rendkívüli intézkedéseket is kellett foganatosítani, mint pl. az üzemi szállító eszközök bevetését. Ez igen korr.oly jelenség, amelyet alaposan meg kell vizsgálni és gyorsan ki kell küszöbölni. A mezőgazdaságban a csúcsmunkák teljesítését 6aját források, különösen a mukaerők és a szállító eszközök helyi forrásainak fokozott mozgósításával kell biztosítani. A mezőgazdasági termelés növelése terén az ez évben elért eredményeket értékelve, egyben vizsgálnunk kell azt is, hogyan teljesítettük idén azokat a feladatokat, amelyek a következő években biztosítani fogják a mezőgazdasági termelés fellendülését. Ezek elsősorban a CSKP X. kongresszusa irányelveiben kitűzött feladatok, mint pl. a beruházási építkezés fejlesztése és a szántóterület bővítése. Meg kell mondanunk, hogy e szakaszokon a helyzet nem kielégítő. A beruházási építkezés tervét különösen a szerelőmunkák terén igen hézagosan teljesítik, sz új építkezéseket igen lassan adják ét küldetésüknek. Ez érvényes mind az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások, mind pedig az EFSZSk beruházási építkezéseire. Ami a Szántóföld területét illeti, mind ez Ideig nem értük el a kitűzött feladatokat. Az 1956. évi tervezett földterületből csupán kerületileg tervezett Üzemeknél kb. százezer hektár a hiány. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy a földnyilvántartásban, még igyekezetünk ellenére sem tudtunk rendet teremteni, másrészt azt, hegy a parlagon heverő föld megművelése terén nem teljesítjük rendesen a feladatokat. Végül a mezőgazdasági termelés eredményeit abból a szemszögből is meg kell vizsgálnunk, hogyan nyilvánul meg a mezőgazdasági termelés növekedése a mezőgazdasági termények begyűjtési tervének teljesítésében, a begyűjtés növekedésében. A múlt évekkel szemben a mezőgazdasági termékek begyűjtése terén bizonyos javulást észlelhetünk. Az eredmények azonban általában nem elégíthetnek ki minket, különösen azért nem, mert ebben az évben is aránylag sokan nem teljesítették kötelezettségeiket. Ez azután arra vezet, hogy a kötelező beadás tervét nem teljesítjük és ugyanakkor magasan túllépjük az állami felvásárlás tervét. Az állam így a tervezett termékek mennyiségének begyűjtésére kénytelen a tervezettnél több pénzt fordítani és így indokolatlanul jelentős pénzügyi eszközöket veszít, amelyeket az ipar felépítésére és az egész társadalom egyéb szükségleteinek kielégítésére kellene fordítania. Ezért egészen természetes az a követelmény, hogy ebben az évben minden mezőgazdasági üzem teljesítse az állam iránti beadási kötelezettségeit. Ezt megköveteli a nemzetgazdaság érdeke és a lakosság ellátását szolgáló szükséges élelmiszeralapok biztosítása. Valamennyi fokozatú nemzeti bizottság és a begyűjtési apparátus előtt a téli időszakban az a komoly feladat áll: érje el, hogy minden mezőgazdasági üzem teljesítse beadási feladataH. A mezőgazdasági termelésben elért eredményeket mindig a szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztése, a mezőgazdaság szövetkezetesítése szemszögéből kell értékelnünk. A mezőgazdasági termelés növekedése csak akkor lehet gyors és tartós, ha ugyanakkor nevekedni fog az EFSZ-ek részaránya az egész földterületben és a mezőgazdasági termelésben. A CSKP KB júniusi ülése után sikerült elérnünk az EFSZ-ek számának bizonyos emelkedését. Ez kétségte'.en siker. Mind ez ideig azonban nem értük el a szövetkezeti szektor mezőgazdaságban való részarányának megfelelő növekedését. Ennek egyik fő oka kétségtelenül az, hogy az új EFSZ-ek alapítására irányuló igyekezetünk még mindig csekély mértékben vonja be a középparasztot a szocialista fejlődés sodrába. Amint látjuk, nincs semmi okunk arra, hogy a mezőgazdasági termelés idei eredményeit túlbecsüljük. Még kevésbé van okunk arra, hogy ezen a szakaszon gyengítsük igyekezetünket. Az idén jelentős mértékben növekedett a lakosság életszínvonala. Ez elsősorban a kiskereskedelmi forgalom növekedésében, a közszükségleti cikkek eladásának jelentős emelkedésében mutatkozott meg. A lakosság életszínvonala az 1953—1955-ös években húsz százalékkal emelkedett. Ezzel egyidőben lényegbevágó változásokra került sor a lakosság fogyasztása terén. A lakosság kereslete mind nagyobb mértékben irányul a jobb minőségű termékekre és olyan árucikkekre, amelyek a magas életszínvonal tünetei. Dolgozó népünk életszínvonalának általános gyors növekedése ellenére néhány ténnyel még sem lehetünk elégedettek. Habár általánosságban sikerült is kielégítenünk a lakosság keresletét, egyes termékeknél, amelyeknél a leggyorsabban emelkedik a kereslet, ez nem sikerült, gyakran annak ellenére, hogy a termelés lényegesen növelte az ilyen árucikkek szállítását a kereskedelem részére. Úgyszintén a legkülönfélébb szolgáltatások terén, különösen a lakásépítés terén távolról sem kielégítő a helyzet. Ami a lakásépítkezést illeti, a jelenlegi helyzet, főként a fiatal embereknél nyilvánul meg kedvezőtlenül és befolyásolja nemzetgazdaságunk alapvető ágazataiban a munkaerők megnyerését és állandósítását is. Az ipari termelés terjedelmének általános növelésében, a munkatermelékenység fokozásában és az önköltségek csökkentésében, valamint a mezőgazdasági termelés és a lakosság életszínvonalának emelkedésében ez évben elért eredmények kétségtelenül munkánk sikereit bizonyítják. Annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a terv teljesítésében és általában a nemzetgazdaság fejlesztésében komoly hiányosságaink vannak. Elsősorban arról van szó, hogy a termelőeszközök termelésének növekvése lassúbb. Ez a fejlődés természetesen nem kielégítő, mivel veszélyezteti a bővült újratermelés ütemét és nemzetgazdaságunk fejlesztésében komoly következményekkel jár. A termelőeszközök és a közszükségleti cikkek termelésének növekedése közti kedvezőtlen aránynak több komoly oka van. Ezek közé tartozik a terv hiányos teljesítése a nehézipar egyes ágazataiban, például a kőszénfejtésben és a színes fém termelésében a szűk keresztmetszetű fontos termékek egész sorának termelése terén. A szénfejtés terve rendszeres teljesítésének és a széntar.talékoknak a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában való megtartásának és kiegészítésének jelentőségét nem kell külön hangsúlyoznunk. Fűtőanyagmérlegünk az ismert aránytalanságok következtében — rendkívül feszült. Annál komolyabb ez, mert az utóbbi hónapok során a széntermelés tervének teljesítése szakaszán kilengésekre, a feladatok nem teljesítésére került sor. Ennek oka a Tüzelőanyagügyi Minisztérium irányító munkája színvonalának csökkenése volt. E minisztérium dolgozói önelégültségbe estek, ami megmutatkozott abban is, hogy csökkent a megfelelő számú munkaerő biztosítására, a kádetek állandósítására irányuló igyekezetük, főként az ostrava-karvini szénkórzetben. Különösen kedvezőtlen az, hogy nem teljesítik a kokszolható szén fejtésének tervét s ez megnyilvánul a koksz gyártása terén, amely ma szűk keresztmetszetű a többi népi demokratikus országban is. A szénfejtés helyzetének gyors megjavítása érdekében a pártnak és a kormánynak komoly szervezés' intézkedéseket kellett tennie, hogy még az idén biztosítsa a szénbányák munkaerőkkel való ellátását. Üjra hangsúlyozottan kell felhívni valamennyi gazdasági szerv és az állami igazgatás szerveinek figyelmét arra, hogy a szükséges számú állandó munkaerők megnyerése rendkívül nagy jelentőségű feladat l nemzetgazdaság szempontiából. Komoly hiányok vannak a terv teljesítésében a nehézipar legnagyobb ágazatában — a gépiparban. A gépipar nem teljesíti sem a nyers értékben, sem az egyes fajtákban a tervet, különösen azoknál a termékeknél, amelyek döntő jelentőségűek a kulcsfontosságú ágazatok építése szempontjából. Másrészt a könnyűiparban gyakran szervezetlenül és nem kívánatosan lépik túl a tervet. Előfordul ez a könnyűipar olyan termékeinél is. amelyek minőségüket és fajtájukat tekintve nem felelnek meg a fogyasztók igényeinek. Ez azután az ilyen nem igényelt árufajták normánfelüli készleteinek növekedéséhez vezet a belkereskedelemben. A termelőeszközök termelése gyorsabb ütemét és az egész nemzetgazdaság fejlesztését a legkomolyabban a beruházási építkezés ki nem elégítő helyzete fékezi, amelyet elsősorban építészetünk általános gyengesége okoz. A beruházási építkezés terveit 1952től rendszeresen és nagymértékben nem teljesítik, s a megvalósított beruházási építkezés terjedelme nem bővül. Az új termelőegységeket rendkívül lassan és ki nem elégítő mennyiségben adják át küldetésének, elsősorban a fűtőany^ci, az energetika, az ércbányák és a vegyiipar szakaszán. A beruházási építkezés azonban ki nem elégítően biztosítja a többi feladatokat is, mint pl. a lakások és iskolák építését. Az építkezés állandó hiányai azt okozzák, hogy az építőipar ma a nemzetgazdaság fejlesztésének és a lakosság életszínvonala emelésének fékezője. Építőiparunknak alacsony a szervezési és a műszaki színvona'a. Fejlesztésének üteme egyenesen összeegyeztethetetlen a beruházási építkezés feladataival, sőt az utóbbi években még lassúit is és sor került a munkaerők számának csökkenésére. Az építészetben lassú a munkatermelékenység emelkedése, az építkezési költségek növekednek, az épülőfélben levő Népgazdaságunk jelenlegi állapotának elemzésével azért foglalkoztam kissé részletesebben, mert ez nemcsak az 1956-os év, hanem az egész második ötéves terv kiindulási pontja, melybe az 1956-os évvel lépünk. A népgazdaság fejlesztése tervének javaslatát a második ötéves tervben alapvető részeiben már kidolgoztuk. Most a ťnásodik ötéves terv egyes kérdéseinek felülvizsgálására és lerögzítésére irányuló munkák folynak. Ez a feladat annak az elvnek érvényesítéséből származik, hogy a demokrácia és a szocializmus táborának államai között nemzetközi méretekben meg kell oszlania a munkáknak, a népgazdaság távlati terveinek egybehangolása útján. A népgazdaság fejlesztése "tervének javaslata a második ötéves tervben abból indul ki, hogy mint a Szovjetunió vezette szocialista tábor szilárd alkotórészének, minden szükséges előfeltételünk meg van ahhoz, hogy a második ötéves terv éveiben biztosítsuk a népgazdaság szakadatlan gyors fejlődését. Abból indulunk ki, hogy belső forrásaink, amelyeket a béketábor országaival való gazdasági együttműködésünk megsokszoroz, elegendők ahhoz, hogy gazdaságunk fejlődése megfeleljen a népgazdaság arányos fejlesztéséről szóló törvény követelményeinek, valamint a szocializmus közgazdasági alaptörvénye követelményeinek és céljának. A távlati terv javaslatának tehát szem előtt kell tartania az ipari termelés további lényeges növelését a termelőeszközök termelésének elsősorban való fokozása mellett és egyúttal meg kell gyorsítani a mezőgazdasági termelés növelését, fokozni kell a közszükségleti cikkek termelését a lakosság életszínvonalának további emelése céljából. Egyelőre arra számítunk, hogy az 1956—1960-as években az ipari termelés egész terjedelme mintegy 50 százalékkal emelkedik. Emellett fontos lesz az, hogy a nehézipar, amely termelőeszközöket gyárt az egész népgazdaság számára, gyorsabb ütemben fejlődjék, mint a könnyűipar, amely közszükségleti cikkeket gyárt. A termelőeszközök termelésének elsősorban való fejlesztése nélkül nem biztosíthatnók tartósan sem a termelés növekedését, sem pedig a dolgozók növekvő szükségleteinek kielégítését. Nem emelhetnők a népgazdaság műszaki színvonalát, ami a munkatermelékenység növekedésének és az önköltségek csökkenésének fő forrása. A termelőeszközök termelésének elsősorban való fokozása nélkül nem termelhetnék meg a szocialista mezőgazdasági nagyegységek hatalmas anyagi és pénzügyi eszközöket kötnek le. A beruházási építkezés ki nem elégítő helyzetéhez komoly mértékben hozzájárul az is, hogy a gépipar elégtelenül teljesíti feladatait,, a gépi berendezéseket gyakran későn és nem mindig hibátlan minőségben szállítja. Ez kedvezőtlenül mutatkozik meg az ágazatok egész sorában, a legkedvezőtlenebbül pedig az energetikai művek építése szakaszán. A nehézipar fejlesztését gátló további komoly körülmény a nemzetgazdaság nyersanyag és fűtőanyag alapjának lassú ütemű földtani kutatása. A földtani kutatás nem előzi meg kellő mértékben a beruházási építkezést, sőt ellenkezőleg, sok termelőegység felépítésének megkezdését gátolja. A földtani kutatás és a beruházási építkezés kedvezőtlen helyzete megmutatkozott azokban az eredményekben is, amelyeket az elmúlt két év során a fűtőanyag, energetikai és ércalap fejlesztésének meggyorsítására irányuló igyekezetünk során elértünk. Igaz, a fűtőanyag termelése és a villanyenergia előállítása terén az elmúlt két év során sikerült elérnünk bizonyos eredményeket, elsősorban az eddigi termelőegységek jobb kihasználása segítségével. A kőszén termelése ez évben az 1953-ik évhez viszonyítva 13 százalékkal, a barnaszéné 17 százalékkal, a villanyenergiáé 27 százalékkal lesz magasabb. Ennek ellenére azonban fűtőanyag és energetikai mérlegünk igen feszült, a tartalékok nem u. .termelés hatalmas anyagi-műszaki alapját, nem fejezhetnők be győzelmesen a szocialista társadalom felépítését. Abból indulunk ki, hogy a népgazdaság fejlődésének arányait a szocializmus .közgazdasági alaptörvénye szabja meg. Ezeknek az arányoknak olyanoknak kell lenniök, hogy a nehézipar az egész népgazdaság fejlődésének alapjaként elsősorban fejlődjék. Emellett azonban a többi ágazatok fejlődéséhez való olyan arányban, hogy a mezőgazdaság és közszükségleti cikkek termelése lehetővé tegye a társadalom szükségleteinek kielégítését és biztosítsa a lakosság életszínvonalának emelkedését. A termelőeszközök termelésének elsősorban való növelése a népgazdaság egészséges fejlődésének normális alapvető feltétele, a lakosság életszínvonala emelésének feltétele. Ezért a nehézipar elsődleges fejlesztésére irányuló törekvésünk nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy kevésbé tevékenyen fogunk dolgozni a mezőgazdasági termelés fejlesztésén és a közszükségleti cikkek termelésének fokozásán. Ez gazdasági politikánk alapvető irányvonalának súlyos megsértése volna, ez annak az alapelvnek gépies, torzított értelmezése volna, amelyhez gazdasági politikánkban igazodunk, ez fejtetőre állítaná a szocializmus közgazdasági törvényét. A gazdaság második ötéves tervben való fejlesztésének feltétele az, hogy törekvéseinket a fűtőanyag-, energetikai és ércalapokban levő elmaradás megszüntetésére összpontosítsuk. E feladatok teljesítése a nehézipar növelésének legfontosabb feltétele és egyben forrása is. Azon a nézeten vagyunk, hogy ezen aránytalanságok felszámolása reális feladat és ezt az új technika segítségével elérjük. A mezőgazdaságban a második ötéves tervnek biztosítania kell a növényi és állattenyésztési termelés további gyors fejlődését. A tervjavaslat egyelőre számít a termelésnek mintegy egy harmaddal való növelésével. Ezt elsősorban a mezőgazdaság belterjességének és termelékenységének fokozásával és a mezőgazdasági szocialista szektor gyors növelésével érjük el. Fontos, hogy a szocializmus győzelme és az egész népgazdaság fejlődése érdekében a mezőgazdaság szocialista szektora túlsúlyba kerüljön a mezőgazdasági termelés és a megművelt földterület terén. Ebből láthatjuk, hogy lankadatlanul gondoskodnunk kell a mezőgazdaságról, sőt még intenzívebbé kell elégségesek. Az ércfejtés szakaszári igen korlátolt eredményeket értünk el. A vasérc termelése idén hozzávetőle-. gesen 11 százalékkal lesz magasabb, mint 1953-ban. Csupán ez évben alakítottuk ki az ércfejtés 1956-ban való nagyobbmérvú növelésének feltéte'eit ércdúsító üzemek építésével. Amint látják, elvtársak, a nemzetgazdaságunkban ez évben elért néhány kétségtelen siker mellett vannak még komoly hiányaink is. Elmarad az építészet, az új termelőegységeket későri adják át rendeltetésüknek, elsősorban a fűtőanyag-termelő iparban és az energetikában. Ez évben sem teljesítik a tervet a termékek egész soránál, amelyek rendkívül szükségesek nemzetgazdaságunk számára. Ez nem teremtette meg éppen a legjobb feltételeket az 1956. évre és az egész második ötéves tervre, különösen ami az alapvető ágazatok fejlesztését ille-' ti. Ez irányban a legerélyesebben kell javulást elérnünk. A népgazdaság fejlődése az idén gyorsabb, a tervet, mint egészet teljesítjük és túllépjük. Emellett azonban nem mondhatjuk, hogy az állami apparátus gazdasági-szervező tevékenysége abból indult volna ki, hogy széleskörűen mozgósítja a népgazdaság tartalékait. Csupán azt bizonyítja, hogy a tartalékok kihasználásának milyen le-i hetőségei vannak és rámutat, hogy milyen csekély mértékben használjuk fel őket az állami terv feladatainak túllépésére főleg az alapvető fontosságú ágazatokban, mily kevéssé használjuk fel a munkatermelékenység fokozására, az önköltségek csökkentésére. tennünk a róla való gondoskodásunkat, E feladatok teljesítésének anyagi-műszaki előfeltételei kellő mértékben biztosítva vannak. Ami a fogyasztási árucikkek temjelését illeti — általában mondva — a mezőgazdasági termelés fő problémája abban rejlik, hogy a rendelkezésünkre álló nyersanyagokból csupán jő'minőségü és bő választékú árucikkeket gyártsunk, melyek megfelelnek a dolgozók egyre növekvő igényei kielégítésének. Továbbá lényegesen emelnünk kell a legkeresettebb árucikkfajták termelését, főleg a gépipari termékeknél. A termelés fokozása kérdéseinek lebecsülése, a közszükségleti cikkek választéka és minősége megjavításának lebecsülése, amiben még sok dolgozó szenved, a párt- és a kormány irányelveinek komoly megsértését je-' lenti . A gazdaság fejlesztési feladatainak teljesítése a második ötéves tervben 80—90 százalékban a munkatermelékenység emelkedésétől függ majd. Ezt elsősorban a technika maximális kihasználásával és az új technikának á népgazdaságba való széleskörű bevezetésével, a műszaki színvonal rendszeres emelésével érjük el. Az a fontos, hogy a műszaki színvonal emelése a második ötéves tervben a termelési feladatok biztosításának fő módszerévé, és a termelési problémák megoldásának legjobb útjává váljék, valóban a szocializmus építésének módszere legyen. A beruházási építkezések keretének 75 százalékos növelésével számolunk, az első ötéves terv időszakával szemben. Emellett fontos lesz az, hogy a beruházási építkezéseket a legnagyobbmérvű takarékosság és célszerűség elvei alapján irányítsuk, fokozzuk a gépek és gépi berendezések részesedését a beruházási költségekben, kihasználjuk az eddigi üzemek rekonstrukciójának és korszerűsítésének előnyeit és a beruházási eszközöket a terv alapvető fontosságú feladatainak megoldására összpontosítsuk. A termelési feladatokkal összhangban a munkatermelékenység emelésével és a gazdaságosság fokozásával karöltve a második ötéves terv javaslata számol a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további jelentós emelésével is. Ez elsősorban a lakosság személyes fogyasztásának növekedésében, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a lakásépítés méreteinek fokozásában nyilvánul meg. (Folytatás a 3. oldalon.) Megkezdjük a második ötéves tervet