Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-10 / 296. szám, szombat

1955. december 10. UJSZO 5 LOSONCTÓL KILENC KILOMÉTERRE ... A KÖZSÉG CSENDES, Néha az átsuhanó motoros járművek zaja veri fel a falu csendjét. Az idegen ösztönével indulok el a Fő utcán. Nagyméretű falusi házak, tágas udvarok, s ugyanolyan gazdasági épületek ragadják meg a figyelmemet. Hamarosan ráakadok Rufini Bélára, az EFSZ elnökére. A szövetkezetről kezdünk beszélgetni. Rufini Béla kevesetmondó egykedvűséggel válaszol kérdéseimre. — Tudja, az úgy van, — hangzik bi2onytalan hangja, — hogy mi nem nagyon dicsekedhetünk valami kiváló eredményekkel. Éppen csak hogy vagyunk. Kezdetben kissé zavaros bizonytalansággal beszél, de lassan felenged a feszültség, s végül magam előtt látom a vilkei EFSZ ötéves múltját. Bizony, a hallottak nem valami „nagy elismerést váltanak ki bennem. Áz első évektől jóformán alig fejlődött a szövetkezet. Eltekintve attól a két sertésistállótól és a tyúkfarmtól, amellyel öt év alatt bővült a szövetkezet. Egyébként minden a régiben van. Tehénistállót egyet sem építettek. Hogy miért? Erről Rufini Béla sem szívesen beszél. Ellenben sikerült megtudnom, hogy a vilkei EFSZ az utóbbi két év alatt különös események színhelye volt. Noha a falu nagy része már 1952-ben a közös gazdálkodás útjára tért s aránylag jól is indult, mégis 1953—54-ben 32 kis- és középparaszt újból az egyéni gazdálkodást választotta, vagyis kilépett a szövetkezetből. Nagyon furcsa eset, a kilépés oka Rufini Béla előtt ismeretlen. PEDIG HA JÓL belenézünk a szövetkezet ügyeibe, könnyű megtalálni az okokat. A kisparasztok eltávozása a szövetkezetből egyrészt azért történt, mert Vilkén az EFSZ megalakulásától megszűnt az osztályharc és nemcsak hogy békés viszony tapasztalható a kulákokkal szemben, de még a szövetkezetbe is bevették őket, sőt mi több, valamennyit a legfontosabb munkaszakaszokra állították. Természetesen mind jól keresnek. A szövetkezet irányításában övék a döntő szó. A kis- és középparasztok pedig nem is igen szólhatnak bele a dolgokba. Éppen ezért az utóbbi időben sok panasz és bírálat hangzott el. Ezekről leginkább Csaba Béla és Sinka Imre elvtársak mertek beszélni. A többiek valami „szörnyűséges" ijesztgetéstől hallgatnak. Az öreg Koleta János például így nyilatkozott: — Nehogy említse a nevemet valahol, mert úgyis sok bajom volt már abból, hogy megláttam és bíráltam a hibákat. Nem csoda, hiszen Koleta bácsi itt-ott ki meri nyitni a száját, s megmondja az igazat. Mindez arra mutat, hogy Vilkén nem a kisés középparasztok a helyzet urai, hanem az a „titkos erő", amit a kulákok képviselnek. S mindeddig sem a helyi, sem a járási szervek nem igyekeztek ezen változtatni. DE NÉZZÜK MEG közelebbről, mik a hibák s főképpen mi az, ami a kisparasztokat a szövetkezetből való kilépésre kényszerítette? A szövetkezet tagjai annak ellenére, hogy megvolt a szükséges építkezési anyag, nem építették fel a tehénistállókat. Az anyagot szétosztották a faluban, csupán egy névsor maradt bizonyítékul valahol az EFSZ irodai szekrényének mélyén. Felvetődik a kérdés, miért nem építettek. Rufini Béla erre azt mondja, hogy a taggyűlés ellene szavazott. Igen, de kik voltak a taggyűlésen és kik vezették, arról ő is hallgat. Ám a kisparasztok, ha látiák, hogy valaki komolyan érdeklődik sorsuk iránt, nem maradnak szűkszavúak és felfedik a valóságot. így tudtam meg. hogy az EFSZ állatállománya a kulákok istállóiban van elhelyezve. ahol ők a gondozók is, s a gondozáséri annak idején elég magas egységeket szabtak meg maguknak. Üs?v ahogy dolgoznak is, de jól élnek, s egyáltalán nem törődnek azzal, hogv a kisparasztok megvannak-e elégedve?! Vajon kik a szövetkezet „oszlopos tagjai"? Vesyük csak sorra a múltban és a jelenben kifejtett tevékenységüket. Kovács Miklós 24 hektáros zsírosparaszt, állandóan részért és szezonmunkásokkal dolgoztatta földjeit, és még a felszabadulás után is szolgát tartott. A beadást sohasem teljesítette, amiért meg is büntették. Ma a szövetkezetben van és saját istállójában napi két munkaegységért 24 borjút gondoz. Feltesszük a kérdést: van-e Kovács Miklósnak helye a szövetkezetben? DE MENJÜNK TOVÁBB. Idősb. Benedek István, 25 -hektáros, volt cséplőgéptulajdonos Kovácshoz hasonlóan élt, s ő sem riadt vissza a kizsákmányolás semmiféle eszközétől. Öreg már, de ott van a fia, aki örökölt csavaros eszével nem csúfolta meg fajtáját, ha a kizsákmányolásról van szó. Annak ellenére, hogy birtokán egyedül gazdálkodott, a HNB nagylelkűségével sikerült magából kisparasztot csinálnia. A birtok egy részét a távollévő testvérekre írták, hogy neki kevesebb maradjon. Benedek István a múlt évben a szövetkezet juhásza volt, mert hát ki lehetett volna más, ha a szövetkezet birkái az ő istállóiban vannak. Az eredmény: megbetegedtek a juhok, a gyapjúból jóformán semmi (jövedelem sem volt éš az egész évi tejtermék 48 kg sajt. Szomorú dolog ez. Hasonszőrű társuk Brachna György, akinek a szövetkezet átvette 18 hektáros gazdaságát, hogy könnyítsen rajta. Ki találja ki, hogy az öreg kulák mit csinál? Ő is tehéngondozó a saját istállójában, gondjaira 18 tehén etetését és fejését bízták. Munkáját felesége segítségével havi 70 munkaegységért végzi. Emellett ők mérik a tejet a tehénnel nem rendelkező szövetkezeti kisparasztoknak. Ott látjuk a többiek sorában a Zsemberi fivéreket is. A nős Jánost és a nőtlen Ferencet. János fogattal dolgozik, Ferenc pedig sertésgondozó, s havonta 70—75 munkae

avséget keresnek. Noha a két testvér egy háztartásban él, mégis rendkívül kivételes előnyt élveznek, mert háztáji gazdálkodásukban két tehenet tartanak. Hogy elégedettek, az érthető, hiszen 150 munkaegységet nem akármelyik család keres egy hónapban. Ugyanakkor egyáltalán nem fáj a fejük azért, ha Nagy László, Harabács Mátyás és Gál László csak 25—30, esetleg 40 munkaegységet tudnak havonta megkeresni. Nekik csupán az a fontos, hogy a szövetkezetben is a húsos fazék mellett üljenek. Uraskodnak, basáskodnak s építik a szocializmust, ahogy ők mondják, de csak saját maguknak. HA MÁR MINDENKIRŐL megemlékeztünk, miért hallgatnánk Skrečkó Pálról, hiszen ő sem különbözik a többiektől. Ő is több mint 20 hektárral rendelkezik, s emellett rendkívüli előnyöket élvez. Tavaly három, az idén pedig két tehenet tart háztáji gazdaságában. Ő is 20 tehenet gondoz az istállójában, ahol az ő két tehene is iól él a szövetkezeti tehenek mellett. A kizsákmányolásban hasonlď a többiekhez, azzal Dupla haszon A nyitrai járásban lévő Berencs község szövetkezeti tagjai a rizsföldek mellett egy hektárnyi ter.iileten halastavat létesítettek, amelybe 12 000 pontyot tettek. A műit napokban leeresztették a vizet a rizsparcellákról, s összefogdosták a halakat. Az első „halfogás" után 10 mázsa pontyot eladtak, öt mázsa halat pedig a tagok között osztottak szét. Az idei karácsonyi vásárra még 35 mázsa pontyot szándékoznak vinni. Kifizetődő az efajta termelési mód, mert szép jövedelme volt a szövetkezetnek rizsből és nagy bevétele lesz a halakból is. a különbséggel, hogy ő főként a fuvarozással szerezte az olcsó munkaerőket. Végül említsük meg Palik Gyula könyvelőt is, aki egy húron pendül a kulákokkal. Ez érthető, hiszen apósánál, akivel együtt lakik, szintén 24 borjú van az istállóban. Meg aztán nekik is két tehenük van háztáji gazdaságukban, amelyek olyannyira kihíztak a közös takarmányon, hogy kiállításra lehetne vinni őket. így beszélnek róla a faluban. Mindezek után világos, miért nem kell Vilkén közös istálló. Sokkal jobban kijönnek, ha az állatállomány, a közös gazdálkodás alapja, a kulákok istállóiban van elhelyezve. EZ A HELYZET a vilkei EFSZ-ben. A kulákok befészkelték magukat a legjobb munkahelyekre, de jól élnek, fütyülnek a kisparasztokra. S nincs senki, aki a helyzeten változtatna. A HNB sokat tehetne, de Sós Lajos elnöknek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy belenézzen a szövetkezet ügveibe. Sós Lajos a tanácsüléseken rendszeriint a jelenlévők elnézését kéri, hogy a gyűlésre nem tudott felkészülni, s ezzel részéről minden el van intézve. Bohács Gyula HNB-tag pedig soha sem ér rá valamit is tenni, azonban a gyűlésen nagy hangon jelenti be, hogy bírálni fogja a tanácstagok hiányos munkáját. Egyedül Csaba Béla az, aki törekszik, s rámutat a hiányosságokra, de egyedül keveset tud tenni. Ügy mondják, hogy Sós Lajost az apósa irányítja, aki nem szívesen venné, ha veje az igazságot keresné, a kisparasztok mellé állna és szembeszállna a kulákokkal. Vagy ott van a helyi pártszervezet, amelynek kezébe kellene vennie az irányítást a községben, az sem tesz sokat. Végül ott volna a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság. Vilke csak kilenc kilométerre van Losonctól s nem kerülne nagy nehézségbe! ha a járási szervek sűrűbben látogatnának el Vilkére, s vé^ül olyan rendet teremtenének, hogy a kisparasztok örömmel visszatérjenek a szövetkezetbe. Kászonyi István. Az új technika napjai December 6-án és 7-én Nové Mesto nad Váhom-ban megrendezték az új technika napjait a fémek forgácsoló módszerrel való megmunkálásáról. A rendezésen gépipari üzemeink 70 technológusa és konstruktőrje vett részt. A részvevők kilenc előadáson megismerkedtek a kisgépesítés különböző lehetőségéivel és gazdasági jelentőségével a fémmegmunkálás terén. Az összejövetelen a legjobb üzemek és a kísérleti kutatóintézetek dolgozói átadták egymásnak tapasztalataikat. Nagy érdeklődést keltettek a másoló berendezések gyakorlati bemutatásai. Képünkön az IKS hydraulikus kopírozó berendezés bemutatását látjuk, amelyet a Sezimovo Ustí-i Kovosvit vállalat már sorozatban gyárt. A berendezést a bratislavai Technika Házá-nak dolgozója, Michal Szabó és Michal Kubica esztergályos mutatta be. Az építészek háza A bratislavai Velehrad utcában októberben kezdték meg a magasépítészeti vállalat dolgozói az építészek háza alapjainak ásását. Amikor az építkezésre jöttünk, jelen volt Privrel elvtárs, az építkezés egyik vezetője. Kérdésünkre elmondta, hogy az építőipari dolgozók számára épüló szállodát négy emeletesre tervezik, központi fűtéssel, fürdőszobákkal és étteremmel látják el. A szálloda jó szolgálatot tesz sok építőipari nőtlen munkásnak. Az épületen dolgozó munkacsoportok kitesznek magukért. Mészáros hattagú csoportja szükség esetén segít a kőműveseknek is. Az állványokat Forró csoportja állítja fel. Macháček ácscsoportjával karöltve dolgozik, minden erejét megfeszítve a 11 tagú betonozó csoport Angyal elvtárs vezetésével. Lelkiismeretes munkát végeznek a gépek karbantartói Barcsai Lajos és Mach János is. Az építkezés dolgozói megértik munkájuk jelentőségét, mert az új munkás-szállás sok bejáró és beutazó dolgozónak nyújt kényelmes, korszerűen berendezett lakást Ezenkívül az új munkás-szálloda nagymértékben hozzájárul az építkezéseinken eddig még gyakori müszakmulasztás és munkaerőhullámzás kiküszöböléséhez. Az építőipari dolgozók a második ötéves tervre készülnek A CSKP KB határozata az építészet továbbfejlesztéséről, valamint az első országos építészeti értekezlet határozatai nagy feladatokat rónak az építészeti dolgozókra, amelyeknek célja az építészet iparosítása. A bratislavai Magasépítészeti Vállalat gazdasági eredményei emelkedő irányzatot mutatnak, nem merítik ki azonban az új technika alkalmazásának alapján a munkatermelékenység fokozásának minden lehetőségét. Az eddigi munkamódszerek tehát nem felelnek meg; a bratislavai kerületben a lakások és épületek építésének módját magasabb színvonalra kell emelni már azért is, mert feladataik a második ötéves terv első évében lényegesen nagyobbak, s teljesítésük alapos előkészítést és jobb munkaszervezést követel. Az idei feladatok teljesítésének biztosítására irányuló intézkedések ezzel a kérdéssel alaposan foglalkoznak és keresik a módot, hogyan készüljenek fel a második ötéves terv megkezdésére. E törekvésük bizonyítéka, az a dokumentum, melyet az üzem dolgozói dolgoztak ki és amely többféle fontos módszert és lehetőséget tartalmaz a munkatermelékenység fokozására és a lakásépítés iparosításának fejlesztésére az 1956. évben. A bratislavai építészeti vállalat dolgozói a fokozottabb termelést és munkatermelékenységet az építészet folyamatosságával és iparosításával, a munka új progresszív módszereinek érvényesítésével és más intézkedésekkel akarják biztosítani. Az építészet iparosításában a jövő évben 501 lakásegységben valósítják meg a szuterének tömbépítését. A panel oszlopokat és lépcsőket 309 lakásépítésénél alkalmazták a nagyobb telepeken. Előregyártott alkatrészeket 500 lakás építkezésen alkalmaznak, előregyértott vasbeton tetőzetet pedig több mint 400 lakásegységen. Nagy gondot fordítanak az építkezéseken a folyamatos módszer bevezetésére is. A folyamatos módszert a bratislavai Párička utcai építkezésen, valamint a dubnicai Vorosilov-telepen már sikerrel alkalmazzák. A folyamatos építkezésnél diszpécser irányítással biztosítják, hogy a munkaszervezés minél jobb legyen. Ebben az évben 13 építkezésen vezették be az üzemen belüli önálló elszámolást, amit 1956-ban tovább akarnak terjeszteni. A földmunkák gépesítését a vállalat további 20 százalékkal fokozza, úgy hogy az ásások több mint 80 százalékát gépekkel végzik. A vakolómunkák szakaszán mutatkozó szűk keresztmetszet kiküszöbölésére széleskörűen elterjesztik a gépi vakolást és kb. 360 000 négyzetméternyi vakolást végeznek gépek segítségével. Az önköltség csökkentése céljából az anyagellátási osztályon bevezetik az üzemen belüli önálló gazdálkodást minden bratislavai építkezésen. A szakemberek hiányát száz kőműves és vakoló, negyven ács, tíz építésvezető, tíz mester, és számos iparos iskolázásával küszöbölik ki. Fejlesztik a szocialista munkaversenyt és tömegpolitikai munkával fognak harcolni a munkából való elmaradás és munkaerőhullámzás ellen. Hogy ez milyen nagy jelentőségű, ezt a következő adat szemléltetően mutatja: az 1956. évben a munkából való elmaradás 1,58 százalékkal való csökkentése a munkatermelékenység 2 százalékos növekedését biztosítja. Az említett dokumentum nem meríti ki az összes lehetőségeket arra, hogyan lehetne még jobban megjavítani a vállalat munkáját. Ugyanis további és további módok mutatkoznak arra, hogyan lehetne hozzájárulni a bratislavai kerületben a lakásépítés iparosításához. Ezért szükséges, hogy a bratislavai építészeti vállalat dolgozói necsak segítsenek az egyes újítások megvalósításában, hanem mindennapos munkájukkal, tettekkel egészítsék ki ezeket, hozzájárulva építőipari termelésünk állandó javításához. Ivan Pohovej •:taiiai:iiiaiiaiiBiiasiaiiaiiaiiBMBi<a:iaitaiiaitBiiaita!iBiiatiaiianarFa!iaiiBiiai]aiTBiTaiiitiaitaiiaiiBi:BiiBiiaiiaiiaiiBi]BnBiiaiiaiiaiiaiiBi:aiiau Bővül a kingyesi szövetkezet Ezekben a napokban három új tag jelentkezett a kingyesi szövetkezetbe, Habardik János, Nagy János és Nagy Lőrinc, akik belátták, hogy a szövetkezetben sokkal nagyobb jövedelmet érhetnek el, mintha egyénileg gazdálkodnának. A szövetkezet az utóbbi időben 50 birkát vett, hogy növelje az állatállományt. Megfelelő gondozóról is gondoskodtak, aki ért a sajthoz, a fejéshez és a gondozáshoz. Most minden munkaerejüket az állattenyésztési telep kifejlesztésére irányítják, így még decemberben be akarják fejezni egy 60 méter hosszú istálló átépítését. Ezenkívül egy autógarázst és egy juhaklot építenek még ebben az évben. Nemrégen egy sofőrt is vettek fel a szövetkezetbe, Pinke Jánost, aki öntudatos, odaadó munkás. Annak ellenére, hogy a járási funkcionáriusok keveset járnak ebbe a szövetkezetbe és hogy a martosi brigádközpont nem támogatja a szövetkezetet munkájában, mégis elérték, hogy az összes őszi munkákat már elvégezték. A kingyesi szövetkezet nem egy esetben kért traktort a martosi brigádközponttól kavicshordásra vagy szántásra, de előfordult olyan eset is, hogy a brigádközpont nem adott a kingyesi szövetkezetnek traktort azzal a kifogással, hogy nincs eke stb. A szövetkezet tagsága részt vesz a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség munkájában is, ahol népszerűsítik a szovjet kolhozokban elért tapasztalatokat. Pór Gyula, ögyalla