Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)
1955-12-10 / 296. szám, szombat
6 WIS20 1955. december 10. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A FÖLDTAN I KUTATÁS KORSZERŰ SEGÉDESZKÖZE A Messerschmidt német vállalat háromkerekű aerodinamikus »* formájú személygépkocsit készít. A kétüléses gépkocsi egyhengeres, 200 köbcentiméteres kétütemű motorral van ellátva, amely 10 lóerőt szolgáltat. A meghajtás láncáttétellel történik pgy stockholmi gépkocsivezető a központi fűtés vezetékét kivezette az utcára és gumicsövek segítségével rákapcsolta a gépkocsi hűtővezetékét. így a gépkocsi motorja állandóan megfelelő hőfokon van tartva, ami lehetővé teszi, hogy a motort bármilyen fagyban is könnyen indítani lehes ;en. A Német Demokratikus Köztár saságban az öntvények tisztítását egy új módszer alapján v ügzik. A tisztítási eljárás vízsugár segítségével történik. Az öntvényeiét 36 atmoszféra nyomású vízsugárral tökéletesen megtisztítják a forma-homoktól, amely így nem vész kárba. Ez 50 százalékos meg takarítást tesz lehetővé. O laszország autóiparának újdonsága a gépkocsiban alkalmazott távbeszélőkészülék, amely az autofon nevét kapta. A távbeszélőkészülék segítségével bármely városi állomás felhívható 20—30 kilométeres körzetben. A készülék rádióhullámok segítségével te-emti meg a kapcsolatot. Az új készüléket a legutóbbi gépipari kiálításon mutatták be. • A cementet pórusos anyagokkal keverik és így könnyűfajsúlyú betont nyernek. Ezt az anyagot külföldön, például Svájcban igen elterjedten használják. A könnyűbeton elemek előnye a csekély fajsúly, a jő alakíthatóság és a nagy szilárdság. A földtani kutatásra a második ötéves tervben nagy feladatok várnak. Megoldásukhoz kétségtelenül nagy mértékben hozzájárul mérnökeink és technikusaink nagyszerű alkotása, az új csehszlovák mozgó fúrótorony, amely a szükségnek megfelelően helyét könnyen változtathatja. Nyáron: Egy nap alatt 100 liter fagylalt • • • mwmMmm -Ä lllllll A kolíni Frigera nemzeti vállalat gyártja ezeket az új típusú fagylaltkészítő gépeket Az űj szalámivásíó gép A kereskedelemben a higiénia emelése rendkívül fontos feladat. Ezt a célt szolgálja a képen látható modern gép. A régiek mesékbe szőtték álmodozásaikat, vágyaikat. Varázsere jű mesehősök, csodálatos szerszámok, soha nem látott állatok és növények szerepeltek a mesékben. A mesék szájról szájra, nemzedékről nemzedékre szálltak és hosszú évszázadok után napjainkban érkezett el az az idő, amikor a valóság utolérte, sőt túlszárnyalta a mesék világát. A mesebeli kisbalta gazdája parancsára kiment az erdőbe és egyetlen éjszaka kivágta és felaprította az egész erdőt. Míg a csodálatos kisbalta dolgozott, gazdája nyugodtan aludt az ágyban. A mesebeli „Fanyüvő óriás" pedig úgy rángatta ki a hatalmas szálfákat, mint a kertész a gyomot. Eddig a mese és mi a valóság? A mesebeli kisoalta utóda Érdekes fafeldolgozó gép tervét készítették el szovjet mérnökök. A hatalmas lánctalpakon mozgó gépóriás acélfogaival előbb letarolja az erdő fáit és bokrait. A gépbe kerülő fákat apró forgácsokra ^ zúzza és a forgácsokból vegyi kezelés után értékes nyersanyagot, cellulózet áltít elő. Míg a hatalmas gépóriás felt art óztathatlanul halad előre és a szó szoros értei(Dalóra váll mese mében nyeli az erdőt, addig vasúti rakomány számra ontja magából a fűrészárut és u vegyiipar számtalan értékes nyersanyagát. A cellulózen kívül műanyag-alapanyagokat, lakkokat, festékeket, alkoholt és még számtalan más vegyiipari nyersanyagot állít elő. A csodálatos készülék nemcsak kiirtja és feldolgozza az erdőt, hanem rögtön új erdőt is telepít a régi helyére. Igaz, hogy a gép gazdái nem alszanak, míg a csodálatos masina dolgozik, hanem figyelik, irányítják, szabályozzák az önműködő gyár munkáját. A mesemondónak a legmerészebb álma sem érte el ezt a teljesítményt, számára még elegendő volt a tűzrevalónak felaprított erdő, de hogy abból papír, filmszalag, vagy műfonal készüljön — nem is juthatott eszébe. A repülő fanyüvő óriás A mesebeli fanyüvő csodálatos erejét is pótolta már a technika. Nemrégiben érkezett híre annak, hogy sikerrel alkalmazták Svájcban a helikoptereket az erdöírtásban. A rendkívüli teljesítményű repülőgépek felülről ragadják meg a szálfákat és egyszerűen tövestül kihúzzák a földből, majd könnyedén a feldolgozó helyre röpítik. A mesemondó óriássá tette az embert, hogy az a hatalmas fát tövestül tudja kitépni — korunk technikája olyan gépet szerkesztett, mely még csodálatosabb tettek elvégzésére teszi képessé az embert. Építkezéseknél, különösen a vízmüvek, gátak, hidak építésénél feltétlenül szükséges, hogy fém- vagy faoszlopokat sülylyesszenek a földbe. Ezek egyrészt az építmény alapját erősítik, másrészt a vízszivárgást akadályozzák meg. A cölöpverés legősibb formái mindmáig megmaradtak. így a csigán átvetett kötél, melynek egyik végében felemelik a súlyt, majd leejtik és így verik a cölöpöt. A súly felemelését emberi erő, vagy motor végzi. Ez az eljárás azonban hosszadalmas és nehézkes. Cölöpverő az utazótáskában A Szovjetunióban folyó hatal -' mas gátépítéseknél sokszor több kilométer hosszúságban kell a földbe süllyeszteni egymáshoz simuló vaslapokat. A sürgető szükség megteremtette az új cölöpverő készüléket. A tervezők olyan szerkezetet készítettek, mely nem egyes hatalmas ütésekkel veri le a cölöpöt, hanem percenként több ezer apró ütést mér a cölöpre. A leverendő fémgerenda végére helyezik az álig utazótáska nagyságú cölöpverő készüléket, melyet elektromos áram tart működésben. A cölöp egyszeriben szemlátomást süllyed a földbe a gép munkája nyomán és csupán az ütések egyetlen zúgásba olvadó hangja érzékelteti, hogy itt új, nagyszerű gép dolgozik. Az apró ütések egyébként megközelítően sem roncsolják annyira össze az oszlop fejét, mint a régebbi cölöpverők. Csupán hármat ragadtunk ki a nagy erejű gépek közül. Kettő közülük óriási, a harmadik törpe, de mindegyik a tervező, kutató ember hatalmas erejét mutatja, mellyel a természet erőit szolgálatba kény szerit ette. PÁL ISTVÁN Népgazdaságunkban a dolgozók anyagi érdekeltségének jelentősége kell, hogy elsősorban azon gazdasági dolgozóink figyelme tárgyát képezze, akik a bérezés szakaszán dolgoznak. Pártunk és kormányunk határozata az új technika fejlesztéséről iparunkban megvalósítatlan maradna, ha a munkáért járó jutalmazás rendszere anyagilag nem ösztönözne az új technika fejlesztésére. A szocialista társada'o nban a bért nem a munkaerő ára szabja meg, mint a kapitalista gazdaságban. Tehát a szocializmusban a bér nem a munkaerő ára. A bér a szocialista gazdaságban pénzbeli kifejezője annak, hogy minden dolgozó egyénileg hogyan részesül a nemzeti jövedelemből, ugyanakkor lehetetlen figyelmen kívül hagyni azt, hogy e részesedés mérvét kizárólag annak a munkának mennyiségével és minőségével szabhatjuk meg, melyet a munkás a társadalomnak adott. Ha figyelmen kívül hagynók ezt az összefüggést, akkor ez egyenlősdiséghez vezetne a bérezésben, ami a szocialista gazdaságban megengedhetetlen és az új technika fejlődésével kapcsolatban gazdaságunkban nagyon kedvezőtlen tünetekre vezetne. A béregyenlősdiség okai abból a helytelen nézetből erednek, hogy népgazdaságunkban minden dolgozó egyforma. Ez az egyenlőség nem abban van, hogy minAz anyagi érdekeltség jelentősége az űj technika fejlesztésében denkinek egyenlő részt kellene kapnia. A szocialista egyenlőség elsősorban azt jelenti, hogy mindenkinek egyenlő joga van a munkára és egyformán mentesül a kizsákmányolástól. Látjuk tehát, hogy az anyagi érdekeltség kérdéseit nem lehet figyelmen kívüi hagyni, ha a népgazdaságban el akarjuk érni a kívánt eredményeket. A szocialista gazdálkodást nem lehet csupán a lelkesedésre építeni. A dolgozók munkalelkesedését feltétlenül anyagi érdekeltséggel kell kiegészíteni. Az alapvető közgazdasági tényező, amely befolyással van a dolgozók anyagi érdekeltségére — a bér. De természetesen nem bármilyen bér, hanem a helyesen meghatározott bér. Milyen szerepet "-kell betöltenie a bérnek? A munkást anyagilag érdekeltté kell tennie a társadalmi munka termelékenységének növelésében. Azok az alapvető tényezők, amelyek hatással vannak a társadalmi munka termelékenységének növelésére, a következők: 1. a technika, 2. a munkaszervezés, 3, a dolgozók szakképzettsége. Ez tehát azt jelenti, a bért úgy kell meghatározni, hogy az új technika elfogadására, az új munkaszervezésre, a szakképzettség növelésére serkentse az összes dolgozókat. n. De bérpolitikánk helyzete azt mutatja, hogy számos üzemben éppen a helytelen bérek akadályozzák az új technika fejlesztését és a szakképzettség növelését azzal, hogy a kézzel végzett munkáért magasabb béreket fizetnek, mint a géppel végzett munkáért. Példaképpen a detvai gépüzem munkásainak átlagkeresetei szolgálhatnak. Ebben az üzemben 1955. júniusában az átlagkeresetek a különböző hivatások szerint a következők voltak: esztergályosok 4.10 korona, mázolok 9.45 korona, segéderők a közlekedésben 4.95, ruhatárosok 3.85 korona. Mit mutatnak ezek a számok? Elsősorban azt, hogy a közlekedési segéderőknek, tehát a szakképzettség nélküli dolgozóknak magasabb órabérük van, mint az esztergályosoknak, a ruhatárosoknak pedig valamivel kevesebb. Ilyen viszonyok között a munkás nincs rákényszerítve arra, hogy gyarapítsa szakképzettségét, mely feltétlenül szükséges az új technika fejlesztésében. Az egyes hivatásokban megállapított helytelen bérek mellett az új technika fejlődését még az alacsony teljesítménynormák is akadályozzák. A üzem dolgozóinak negyven százaléka több mint két teljesítménynormát teljesít. A normák ilyen állapota megnehezíti az új technika bevezetését, mivel a dolgozók a meglévő berendezések mellett is magasan túlteljesítik a normákat. A felhozott példa sajnos nem egyedülálló tünet népgazdaságunkban. Más üzemekben is hasonló állapotok vannak. És mi ennek az eredménye? Az eredmény az, hogy termelésünk lomarad a világszínvonal mögött. E következmények bizonyítéka, hogy gépiparunkban a géppel végzett munka aránya nagyon alacsony az elvégzett összmunkához viszonyítva. Gépiparunkban a géppel végzett munka 40 százalékot tesz ki, míg a munka többi részének még műidig kisipari jellege van. A világszínvonal a géppel végzett munka 60—70 százaléka. Mit bizonyítanak ezek a tények? Azt, hogy az új technika fejlesztésének problémáit feltétlenül az üzem dolgozóinak az új technika bevezetése szakaszán való anyagi érdekeltségével kapcsolatban kell megoldani. Ezért a pártszervezetek feladata lesz, hogy az ötéves terv előkészítésével kapcsolatban ellenőrizzék az üzemekben a bérek állását, szem előtt tartva az új technika fejlesztésének szempontjait. A problémák nehézsége vitathatatlan. Elsősorban a normázók munkája minőségének javításáról van szó. Míg a gépi termelés szakaszán többé kevésbé pontosan meg tudjuk határozni a munka elvégzéséhez szükséges időt, addig a kézzel végzett munkánál ez nincs így. Ez a tény arra vezet, hogy a kézzel végzett munka elvégzéséhez szükséges idő a géppel végzett munkához viszonyítva kedvezőbb elbírálásban részesül, ami a magasabb béreken mutatkozik meg. Üzemeinkben nagyon gyakran figyelmen kívül hagyják a prémium kihasználásának lehetőségét, mint a dolgozók fokozódó anyagi érdekeltségének eszközét a társadalmi munka termelékenységének növekedésében, az önköltség csökkentésében és a termékek minőségének fokozásában. De a szakmánybér és a helyesen alkalmazott prémiumrendszer legelőnyösebb eszközei annak, hogyan lehet ökonómiailag önállósítani minden dolgozót és hogyan lehet biztosítani a munkáért járó jutalmazás helyes elvét. Napjainkban a prémiumrendszert, az új technika fejlesztésére kell felhasználnunk. Fejtegetésünk befejezéseképpen hangsúlyozni kell, hogy ha nem használjuk ki jól az összes közgazdasági eszközöket és elsősorban a béreket a dolgozók anyagi érdekeltségének növelésére az új technika fejlesztésében, akkor nagymértékben gyengítjük munkásainknak és technikusainknak az ti j technika fejlesztésére irányuló lelkesedését. Jaroslav Wypota