Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-10 / 296. szám, szombat

4 ül S20 1955. december 10. Az indiai sajtó tiltakozik Dulles állásfoglalása ellen Goa kérdésében Delhi, december 9. (ČTK). — A kü­lönféle irányzatú indiai sajtószervek felháborodottan tiltakoznak Dulles amerikai külügyminiszternek Goa por­tugál tartomány kérdésében elfoglalt álláspontja ellen, amelyet. Cunha por­tugál külügyminiszterrel közösen ki­adott nyilatkozata tartalmaz. A „Basumati" című kalkuttai lap hangsúlyozza, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov szovjet képviselők nyilatkozata, akik elítélték az imperialista államok tá­vol-keleti politikáját, mély megelege­déssel töltötte el India és egész Ázsia népeit, mert ezek a nyilatko­zatok megfelelnek az ázsiai népek érdekeinek. Mindenki előtt világos — írja a lap —, hogy az Egyesült Államok támogatják az imperializmust. A „Bharat" című lap elutasítja Dul­lesnak azt az állítását, hogy a szovjet képviselők gyűlöletet szítanak a Kelet és Nyugat között és hazugsággal vá­dolják Dullest, A nyugati hatalmak kegyetlen politikát folytatnak Ázsiá­ban és Afrikában, elnyomják a fel­szabadító mozgalmat és a faji meg­különböztetésen alapuló diszkriminá­ciós politikájuk azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak szítanak gyűlöletet a Kelet és Nyugat között. • A „Hindustan Times" című lap Dul­les és a portugál külügyminiszter kö­zös nyilatkozatát olyan kísérletnek nyilvánítja, amely az Egyesült Álla­mokat egy sorba állítja Portugáliával a gyarmati rendszer védelmében és az idegen fennhatósági területek megtar­tásában. A „Hindustan Times" emel­lett emlékeztet N. Sz. Hruscsov nyi­latkozatára, aki elítélte a gyarmati uralmat és hangsúlyozta, hogy Goa olyan terület, amely jogosan tartozik Indiához. A „Statesmann" című lap a követ­kezőket írta: Semmilyen jogi alap nem mentheti Dulles nyilatkozatát. A portugálok­nak nincs helyük sem Goában, sem India egyéb területein. Az „Indián Express" című lap rá­mutat arra, hogy Dulles és Cunha nyi­latkozata megmutatja, mily ellentét tátong az amerikai politika szavai és tettei között. Szükséges — írja a lap —, hogy az Egyesült Államok meg­változtassa politikáját az ázsiai és af­rikai országokkal szemben. A lap emellett emlékeztet Nehru indiai mi­niszterelnök nemrégen tett nyilatko­zatára, amely szerint a Goa kérdésében elfoglalt álláspont az egves országok őszinteségének mércéje. Hogy egyes országok e kérdésről hall­gatnak, rossz lelkiismeretükről tanús­kodik. Dulles ezt a hallgatást meg­törte, de csak azért, hogy a dolgot még jobban elrontsa. Ottó Grotewohl meglátogatta Csou-En-lajt Peking, december 8. (ČTK). — Az Üj Kína sajtóiroda jelenti, hogy Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke december 8-án délután, röviddel Pekingbe való érkezése után meglátogatta Csou En­lajt, a Kínai Népköztársaság Állam tanácsának elnökét. Grotewohl kísére­tében voltak a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tagjai. Kínai részről megjelent Csen Jun, az Államtanács elnökének helyet­tese és az Államtanács több tagja. Csou En-laj, az államtanács elnöke feleségével december- 8-án vacsorát adott Ottó Grotewohl miniszterelnök és felesége tiszteletére, amelyen jelen volt dr. Lothar Bolz, a miniszterelnök helyettese és külügyminiszter, vala­mint a kormányküldöttség más tagjai. A Japán Kommunista Párt választási nyilatkozata Peking, december 9. (ČTK). — Az Oj Kína sajtóiroda jelenti a Japán Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki a japán parlament felsőházába való választásokkal kapcsolatban, amelyekre jövő év tavaszán kerül sor. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a liberális és a demokrata párt egyesü­lésének igazi oka az a törekvés, hogy olyan kormányt alakítsanak, amely még hatásosabban megakadályozhat­ja a demokratikus erők növekedését „Japán ma fontos történelmi ha­tárvonalon áll. Az egyik út a mili­tarizmus felújításához és az atom­háború előkészületeihez vezet Ázsiá­ban. A másik út megszilárdítja a nemzeti felszabadulás és demokrá­cia egységes frontját, Japánt békés demokratikus országgá alakítja át és elősegíti függetlenségének' eléré­sét. Ez a másik út a Japán Kom­munista Párt programja és a japán nép előrehaladásának útja." A politikai bizottság az indusok Délafrikai Unióbeli helyzetéről tárgyal New York, december 9. (ČTK). — Az ENSZ-közgyűlés politikai albizott­sága csütörtökön, december 8-án dél­után megkezdte utolsó napirendi pontjának — a Délafrikai Unióban élő indiai származású lakosság helyzeté­nek megtárgyalását. Az ENSZ-köz­gyűlés tavalyi határozata alapján In­AZ ENSZ TIZEDIK ÜLÉSSZAKA Tovább folyik a leszerelési vita a politikai bizottságban New York, (ČTK). — Az ENSZ első bizottsága december 8-án folytatta a leszerelés kérdéseiről és a nemzet­közi feszültség további enyhítésére irányuló intézkedésekről szóló vitát. A jugoszláv küldött után Palmarcsuk, az Ukrán SZSZK küldötte a négy nagyhatalom benyújtott javaslatáról megjegyezte, hogy az csupán Eisen­howernek a katonai tájékozások ki­cserélésére és a repülőgépről való fényképezésre irányuló tervével fog­lalkozik. t Ellentétek Franciaország és Nyugat-Németország között a Saar-vidéki kérdésben Párizs, december 9. (TASZSZ). — Sajtójelentések szerint a nyugatné­met parlament külügyi bizottsága azt a nézetét fejezte ki, hogy a Saar-vi­déknek a Német Szövetségi Köztársa­sághoz való csatlakozását csupán a Saar-vidéki képviselők kétharmados szavazattöbbségével való alkotmány­módosítással lehet megoldani. A „Le Monde" című lap szerint be­folyásos párizsi körökben hangsú­lyozzák, hogy a Saar-vidéki parlament nem illetékes dönteni a területi sta­tútumról. Rámutatnak továbbá, hogy e kérdéssel kapcsolatos döntések nem lesznek érvényesek, amennyiben ezek­hez nem járul hozzá Franciaország. Ezek a körök hozzáteszik, hogy sem a Saar-vidék, sem a Német Szövetsé­gi Köztársaság nem dönthet Saar-vi­déknek Nyugat-Németországhoz való csatlakozásáról. A soronkövetkező Faltörő Noulend amerikai szenátor, aki az Egye­sült Államok legreakciósabb köreinek érde­keit védi, a Szovjetunió gazdasági válsá­gát jósolja. dia, Pakisztán és a Dél-Afrikai Unió kormányainak e probléma meg-1 oldására kellett volna töreked­niük közvetlen tárgyalások út­ján és az ENSZ főtitkárának jelen­tést kellett tenniök. A Délafrikai Unió kormánya azonban kijelentette, hogy az indiai származású személyek hely­zete a Délafrikai Unióban teljesen bel­ügy és nem volt hajlandó bármilyen együttműködésre e kérdésben. A vita során G. N. Zarubin szovjet küldött kijelentette, hogy nem lehet egyet­érteni a Délafrikai Unió kormányának nézetével és ajánlotta, hogy az ENSZ közgyűlése tovább törekedjék e prob­léma megoldására. Á négy nagyhatalom elismerte Ausztria „örökös semlegességét" A Szovjetunió után az Egyesült Ál­lamok, Nagy Britannia és Franciaor­szág elismerte Ausztria „örökös sem­legességét". A nagyhatalmak kormá­nyai erről jegyzékben értesítették az osztrák kormányt. (A Krokogyilból) Algéria lakossága mind­inkább ellenzi a januári választásokat Párizs, december 8, (MTI) Párizsi polgári lapok szerint Algéria lakossága mindinkább ellenzi a januá­ri választásokat. Az algériai nemzet­gyűlés törvényhozó bizottsága szerdán 7 szavazattal 1 ellenében javaslatot fogadott el, amely követeli, hogy Al­géria területén a választásokat ha­lasszák el. A választások elhalasztásá­val nemcsak a muzulmánok értenek egyet, hanem egyre több európai is. Az algériai parlament muzulmán kol­légiumának 61 tagú csoportja — amely mint ismeretes, felemelte szavát az integrációs politika ellen — elha­tározta, hogy a választásokon nem állit jelölteket. niiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinimniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii •iiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiHfiiiiiiniiiiiiiiiininitiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii •fc íiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiuiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiui NEM LEHET a Fekete-tenger partjáról eleget írni! Nem le­het betelni szépségeivel! Képzeletemben megjelennek a középületek, szanatóriumok, pá­lyaudvarok, hajóállomások, szín­házak oszlopsoros márványos csarnokai, az impozáns szobrok, díszes kandeláberek. Az épüle­teket majdnem kivétel nélkül nagy térségeken építették. A legtöbb új épület művészi re­mekmű. A homlokzatok erké­lyei, kiugró ablakszegélyei, a népművészet jellegzetes motívu­mai, nagyon előnyösen érvénye­sülnek és vonzóvá teszik az épületeket. Harmóniájukkal, íz­léses kivitelezésükkel a rend­szer nagyságát, a kommunizmus jelentőségét sugározzák. A szocsi állomást inkább für­dőépületnek nézném. Ha bent a gyorsvonat, nagy a nyüzsgés. Nyaralók érkeznek, mások ha­zautaznak. Az utazás izgalmától felhevült gyerekek zsivalyognak. Mindenben érzeni a Szovjetunió derűjét, erjét. és nagy szívének dobogását.. A széles sugárutak, a közpon­ti terek, a parkok, monumentá­lis emlékművek létesítése a városépítészet hálás feladatai közé tartoznak. A ligetek, a vi­rágból kirakott, mindig pontos naptár, hozzájárulnak a dolgo­zók jó hangulatához. Tervszerű­ség jellemzi a szovjet építkezés nagyvonalúságát, tudományos alaposságát. Ilyen környezetben szinte ünneppé válik az egysze­rű hétköznap is. De egyet soha sem szabad szem elől tévesz­teni — az út ezekhez az alko­tásokhoz tűzön, véren keresz­tül vezetett. A Szovjetunió munkásosztálya vérben és vas­ban vívta meg forradalmát s győzelmével megnyitotta az utat a mi fejlődésünk felé is. * * * EGYRŐL-MÁSRÓL FÜRDŐZÉS ÉS NAPOZÁS, gondtalan hancűrozás. Ez is jel­lemzi a csehszlovákiai turisták fekete-tengeri útját. Aki erre az útra eljött, szereti a vizet, a tengert. Kiváló írók sok min­denről tudnak szépen, szemlél­tetően írni. Alakjaik, hőseik ki­lépnek regényeikből, novelláik­ból, barátaink lesznek, de a ten­gert leírni, — hisz olyan sok­féle arca van — talán a legne­hezebb feladat. Vladimír Heinrich, a prágai Károly-egyetem tudós csilla­gász-matematikus, csoportunk legidősebb tagja hetvenegy éves. Mindig jókedvű, jóétvayyú. Nem maradisagbčl, hanem gyakorlati okokból hozta magaval széies­karimájú szalmakalapját. Jó hasznát veszi. A közkedvelt ta­nár minden alkalommal mélyen kiúszik a tengerbe. Az Európát körülölelő -tengereket mind jól ismeri. — A Rivéria kismiska ahhoz képest, amit ez a tenger és a szovjet turisztika jó megszer­vezése nyújt — mon-Jja és sza­vait mindazok helyeslik, akik már láttak tengert. * * * ESTÉRE A KOLHOZPARASZ­TOK eladják portékájukat a ba­tumi piacon és vacsorára betér­nek egy kisebb vendéglőbe. Mi is kíváncsiak voltunk egy ilyen kikötővárosi kiskocsmára. Be­mentünk hát, mert hallottu 1:, hogy ott főzik a legjobb torok kávét az egész környéken. Csak­hogy ember tervez ... Grúz kol­hozparasztok, akik a piacon már látták és tudták, hogy Csehszlo­vákiából jöttünk, meghívtak asztalukhoz. Előkerült a finom kolbász és bár a legfinomabb grúz bort nyakalták, kedvün­kért, mert úgy hallották, hogy a sör kedvelői vagyunk, sört hozattak. Barátkoztunk, ettünk és ittunk. De aztán megmond­tam, Grúziában nekünk is job­ban ízlene a bor. Ez végre az ő nyelvükön való beszéd volt. It­• tunk aztán hazánk, a béke és mindannyiunk egészségére, el­beszélgettünk grúz szokásokról, mikor kell fenékig üríteni a megtöltött poharat, kivel hogyan kell koccintani, mikor és ho­gyan isznak az ökör szarvá­ból. Grúz népi zenekísérettel együtt énekeltük a Szuli'kót. Ér­deklődéssel néztem a tarát, a furcsa formájú pengetőhang­szert és csodáltam, milyen kel­lemes dallamokat varázsol elő belőle hozzáértő öreg mestere. Tíz óra előtt véget kellett vetni a zenének, hogy idejére vissza­érjünk a hajóra. Szergej Gav­rilovics Mankia, aki Konyev marsall hadseregében tüzér volt, és Prágában is, Bratislavában is járt, elkísért a kikötőig. Nehe­zen tudott, megválni tőlünk. Batumban aznap este, Szocsi­ba való elindulásunk előtt jócs­kán zuhogott az eső, mintha vedrekből öntötték volna. A 15. iskola növendékei megtudták, hogy csoportunknak tanítónő tagjai is van. Kijött hát bú« csúztatásunkra az egész iskola. A gyerekek elhozták szüleiket, azok ismerőseiket és esernyők alatt zengett a dal, szólt áz ének, mindenki a maga nyel­vén énekelte az ismertebb dalok szövegét: oroszul, grúzul, adzsa­rul, csehül, szlovákul, bolgárul, lengyelül. Előkerült egy fúvós­zenekar, táncra kerekedett min­denki. A be nem avatott azt hi­hette, valami népünnepélyt ren­deztek a kikötőben. Az esőcsep­pek összekeveredtek az öröm­könnyekkel, gazdát, cseréltek a pionírkendők, éltették Zápotocký elnök elvtársat, Csehszlovákiát, a népek barátságát, a békét. Virágerdővel halmoztak el mind­annyiunkat, a csokrokat aztán szívbeli jókívánságainkkal ki­sérve visszadobtuk a hajóról. A megmaradt virággal a felszol­gálószemélyzetnek kedvesked­tünk. * * * KONSTANCÁTÖL OGYESZ­SZÄIG elszállásolásunkról és kosztolásunkról a Nagy Péter parancsnoksága gondoskodott. Ogyesszában láttuk először, mit tud a 7000 alkalmazottat fog­lalkoztató INTURISZT. Szergej Szergejovics Kandaurov, a nagy­múltú vállalat egyik igazgatója az utazás úttörő jellegére való tekintettel személyesen kisért útunkon és még szempillantá­sunk rebbenéséből is leste, mi­ben lehet kedvünkre. Ö iktatta műsoron kívül utazásunk prog­ramjába a Filatov-intézet, až Artyek megtekintését, ő lepett meg motorcsónakkirándulással a tengeren, sétahajózással a pionírok miniatűr gőzhajóján a batumi park taván és ő intézte el, hogy egésznapos kirándulás­ra mehettünk a Kaukázus egyik legfestőibb helyére, az ezer mé­ter magasan fekvő Rica hegyi tóhoz. Az előzékeny és figyelmes Kandaurov direktoron kívül két fiatal tolmács is kisér. Igor Vla­gyimirovics Szokolov és Borisz Vaszilievics Kameňov, az IN­TURISZT központjának alkalma­zottai sohase voltak Csehszlo­vákiában. Elvégezték a moszk­vai külkereskedelmi főiskolát és ott tanultak meg folyékonyan, kissé oroszos hangsúllyal cse­hül beszélni. * * * Až INTURISZT-tal való tapasz­talataim megerősítik jó hírne­vét. Bárhová érkeztünk, ott vár­tak az időjárás szerint nyitott vagy zárt 'ZIS autóbuszok. Meg­figyeltem, hogy a szovjet sofő­rök, akárhol megjelennek, pil­lanatok alatt olyan szabályos kocsiparkot rendeznek, hogy hajszálpontosan egy vonalban van a kocsik orra. Mintha ver­senyfutásra várakoznának. A tűző nap csillogóan vibrál a ko­csik fénylő zománcán. Pontosan várnak ránk a kisérő idegenve­zetők és percnyi késedelem nél­kül vehetjük nyakunkba a vá­rost. vagy a környéket. Csopor­tunk maga dönthet arról, mit óhajt megtekinteni. Kitárul előt­tünk minden kapu. Az INTU­RISZT semmiben sem erősza­kolja ránk saját elképzelését. Mindenki bárhová mehet, azzal beszélhet, akivel akar és azt örökítheti meg fényképezőgépé­vel, amihez kedve van. A figyelmesség szinte intéz­ményszerű az INTURISZT dolgo-t zóinál. Kovács Irén pőstyéni ol­vasónk és Václav Húla prágai tisztviselő a reggelinél megle­petve vették észre, hogy asz­talukon virágcsokor, fénykép­album és finom vajastorta van. Kiderült, hogy az INTURISZT emberei nyilvántartották szüle­tésnapjukat, és ezzel a figyel­mességgel kedveskedtek nekik, így történt, hogy nem éreztük magunkat turistáknak, legalább is nem abban az értelemben, ahogy megszoktuk a turista szó fogalmát. Vendégeknek érezzük magunkat és pedig nem csak az INTURISZT vendégeinek, hanem minden szovjet polgár személyes vendégének, akivel összehozott a véletlen. Ütünk folyamán, bárhol is megállt a Péter, rögtön ott ter­mett. a szovjet postás, elhelyez­te a hajón a levélszekrényt, drótot húzott a legközelebbi telefonpóznától és máris csen­gett a telefon, összekötött az otthonnal, az egész világgal. Micsoda pontosság, kényelem, micsoda pompás hasznosítása az értelemnek és a technikának. Hírül adhatjuk az egész világ­nak: itt vagyunk a Szovjetunió­ban, boldogak vagyunk, hogy megismerkedhetünk a szovjet emberrel és mindennapi életé­vel. Magam Szuhumiból felhív­tam Prágát, nem egészen egy negyedóra alatt kapcsoltak és úgy beszéltem az otthoniakkal, mintha a szerkesztőségből tele­fonáltam volna. JÖ SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents