Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-01 / 288. szám, csütörtök

6 IIISZÖ Í955. december 1. A genfi tudományéi értekezleten Horni Babh, a kiváló indiai tu­dós felsorolta az energia meg­hódításának néhány példáját. Egy na­pi megfeszített fizikai munkával az ember alig egy fél kilowattóra ener­giát, képes .kitermelni". Jelenleg egy fejlett országban egy laknsra átlag húsz kilowattóra energia esik naponta. Társadalmunk — energiabázisának alapja a szén, az olaj és a földgáz. Jelenleg az összes energia túlnyomó­részét az ember kizárólag ezekből a forrásokból nyeri. Csak az energia 1,5 százalékát szolgáltatják a rohamosan épülő vízierőművek. A valamikor ural­kodó izomenergia napjainkban egy százalékot sem tesz ki. Az emberi haladás egyre több ener­giává változtatja a természeti kincsek gazdag tartalékait. Homi Babh szem­léltető példát említett. Ha az ener­giafogyasztás egységéül elfogadjuk a 33 millió tonna kőszénfngyasztást, idő­számításunktól a XIX. század köze­péig az emberiség elhasznált 9 egy­ség energiát. De egy évszázad alatt 1850—1950-ig már 5 egység energia fogyott el. A technika rohamos fej­lődése következtében az energiaszük­séglet az elkövetkező évszázadban már előreláthatólag 10 egység lesz. Földünk energiakészletének felbe­csülésében a világ tudósainak nézetei megoszlanak. De akármilyenek is a körülmények, az energia készletek nem elégségesek a végtelen időkig. Az emberiségnek még sem kell aggódnia az „energiahiány" miatt. Az új ener­giaforrások birtokába vételének törté­netében már kimondták az új szót: atomenergia. Ennek tartalékai gyakor­latilag kimeríthetetlenek. A magener­gia két forrásából, az uránból és a thóriumból földünkön mintegy 1700 egység létezik. Hogy mennyi energia szabadul fel a magreakciókban? Bát­ran mondhatjuk, hogy végtelen sok. Ha az összes általunk ismert ener­giaforrásokat átszámítjuk benzinre — beleszámítva a földünk mélyén rejlő szenet, olajat és gázt —, az így ka­pott benzin egy centiméteres rétegben takarná a földgömb felületét. Ha a benzinre számítjuk át a föld­kéregben rejlő urán és tórium-tarta­lékokat, a földet takaró benzinréteg száz méterre növekedne. Ha felmér­jük a föld nehézhidrogénben rejlő energiáját, ez olyan gigantikus tar­taléka lesz a benzinnek, amelynek vastagsága megfelel a földgömb át­mérőjének. Hisz a tengerek és óceá­nok minden 10 tonna vizében körül­belül 2 kilogramm nehéz víz van, amelynek egyik eleme a nehéz hidro­gén. Az emberiség most eljutott az atommagig. Nemcsak a képzeletével, eszével, hanem a kutatók óvatos ke­zével is. Ez lehetővé tette az ember­nek ezen gigantikus energia elérését, amiről már egyet s mást elmondot­tunk. Mi módon lehet előállítani ežt a ko­losszális energiát? Az utóbbi időben nyilvánosságra hozott dokmentumok, hozzáférhetővé tett tárgyak kimerítő és helyes választ adnak erre a kér­désre. Mint ismeretes, az egyik elő­állítási mód — az atomreaktorok se­gítségével történt. A mai tudomány és technika különféle típusú reakto­rokat ismer, amelyeknek megvan a maga előnyük és hátrányuk. De mind­egyikük példa arra, hogy az ember mennyire igyekszik a régi energetikai ismeretekre támaszkodva kihasználni a természet új erőit. PILLANTÁS A JÖVŐBE mm M Meg kell találni — és az elkövet­kező években feltétlenül megtalálják — a magenergia közvetlen villamos energiává alakításának módszerét. Hadd dolgozzon a meleget fejlesz­tő kimeríthetetlen atomreaktor. In­nen már bátran feljut az atommozdonyra Az űj vasútvonalak vágányain száz­ezer kilométerekre elegendő fűtő­anyaggal ellátott mozdonyok futnak. Fel lesznek szerelve atomreaktorokkal, turbinákkal, generátorokkal, villany­motorokkal. És ha jelenleg a vasúti kocsik fejlesztését megnehezítik a ha­gyományos keskenynyomtávú vágá­nyok, ki akadályozza meg a jelenle­ginél háromszor-négyszer szélesebb nyomtávú vonalak építését. A régi vasúti kocsikat, amelyeket csak felfe­lé lehet növelni, felváltják az óceán­járókhoz hasonló széles,, tágas ter­mekkel rendelkező gördülő házak. A jövő vasútjának ezen építménye nem szénnel, nem gőzzel működik. Ma egy kilogramm szén körülbelül 15 méterre visz el egy vonatot, egy kilogramm urán 40 ezer kilométerre elég, vagyis egy egész földkörüli útra. Ha az emberiség megoldja a hidro­gén-reakció szintézisét, egy kilogramm hidrogén teljesen elegendő egy föld és hold közötti rakétarepüléshez. Semmivel össze nem hasonlítható jelentőségre tesz szert az atomener­gia a vízálatti közlekedésben Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az energia teljesen megoldja egyik leg­bonyolultabb és legnehezebb kérdést, a vízalatti hajózást. A jelenlegi ten­geralattjáróknak kétféle motora van: a víz színén robbanó motor, a víz alatt akumulátorból táplálkozó elekt­romotor hajtja a hajót. Az atombe­rendezés a tengeralattjárón lehetővé teszi, hogy csak egyféle motort al­kalmazzanak a víz alatt és a víz szí­nén is. Ennek nincs szüksége az égés­hez, se levegőre, se tüzelőanyagra, se vízre. A szárnyaló képzelet ezer mérföl­des utakat tételez fel az utas-szállí­tó tengeralattjárókon, az északi sark­vidék jégtáblái alatt, Ázsia és Ame­rika között. Nem kell áttörni a jég­tömbök között. A hidrogénkészlet elég írta : Vaszilij Zaharastnko Továbbá az atomrobbanás, amivel a „hideg és forró háború" buzgó hívei állandóan fenyegetik a világot, szin­tén az építés robbantásává válhat. A ma még nehezen megközelíthető he­lyeken az építők alig néhány percen belül jelentéktelen előkészítő munka után gigantikus gátat varázsolhatnak elő. / A békés atom egész hegyvidékek ar­culatát segíthet megváltoztatni. Le­hetővé teszi a hegyek mélységeiben rejlő ásványi kincsek feltárását, utak vágását a hegyekben. Idővel hatni fog még a tengeri és légáramlatok meg­változtatására is. Lehetővé vált annak tudományos fontolóra vétele, hogy gát­tal zárják el a Bering-szorost és így határt szabjanak a jégnek és Kam­csatka, Alaszka partjain a sarkvidéki áramlatoknak. Micsoda lehetőségek állnak előttünk az atomenergia segítségével az anyag átalakításában A régi középkori alkimisták makacsul, de hiába törték fejüket az arany és a drágafémcsináláson. Régen az or­vosok hiába kutatták a „bölcsek kö­vét", de mi már mint napjaink tudo­mányának elérhető tárgyaként beszél­hetünk ezekről az alkimista vágyak­ról. Magreakcióval a nitrogént szén­né. a szenet oxigénné lehet változ­tatni, az alumínium foszforrá vagy magnéziummá és egy sor művelettel szilíciummá alakítható. A káliumból argon-gáz lehet és a régi álmodozá­sok megcsúfításaként az aranyból hi­gany és a higanyból arany csinálható. Mesterséges úton sikerül egy új ele­met, a plutóniumot előállítani, ami a természetben soha nem fordul elő. Most nehéz, gyakorlatilag lehetet­len elképzelni, mekkora haladást tesz az emberiség atomenergiát felhasználó ipara. Hiszen már most egy egész sor — az atomrombolással kapcsolatos felfe­dezés a laboratóriumokból az ipari gyakorlatba Országunk egész területeit átalakít- került. Az évi százezer kilowattos tel­hatja az a gigantikus mennyiségű me- jesítőképességű atom-villanytelep egy leg, amit az atomvillanytelep szol- év alatt körülbelül ezer kilogramm lesz a jövő e kitűnően berendezett tengeralattjárója sok száz utasának szállítására. El tudjuk képzelni a holnap repülését Ez is óriási lépést tesz előre. A táv­repülés legnagyobb akadálya a nagy magasságok és távolságok elérésében az a korlátozott mennyiségű üzem­anyag, amit magával vihet a repülő. Bármely nagyobb távolságra szálló gép végeredményben repülő benzintartály­lyá válik. Minél nagyobb a távolság, annál több üzemanyag kell, minél több az üzemanyag, annál nehezebb a re­pülőgép, minél nehezebb a repülő, an­nál rövidebb a hatósugara. így hát a kör bezárul. Képzeletünkben feltűnik egy óriási nyílalakű repülő hatalmas atommoto­rokkal. Ez az atomreaktornak és a turboreaktív motornak kombinációja lehet, vagyis az uránporral működő motor, a beszívott és felhevített le­vegővel a jelenlegi léglökéses repülő­géphez hasonlítana. Ezekben a repülőkben nemcsak kényelmes kabinok, nemcsak film­vetítőtermek, szalonok, vendéglők, für­dőszobák lesznek, hanem a teherszál­lítmány, az autók és más felszerelés számára is lesz hely. Ennek a repü­lőgépnek nem okoz gondot az üzem­anyag. Az űj léghajó óriási magasságba emelkedhet, a sztratoszféra felső ré­tegeibe, ahol a levegő ellenállása tel­jesen jelentéktelen. Ezért óránként tíz-húszezer kilométeres sebességet is elérhet. Gyakorlatilag csak órákba telik, hogy az utas egyik földrészből a másikra jusson. Feleslegesnek mu­takozik a leszállás is. A léghajó hosž­szú ideig repülhet a meghatározott irányban. A fel- és leszálló utasokat pedig kisebb összekötő repülőgépek szállítanák hozzá. Micsoda távlatok nyílnak a föld felszínén gáltat. : iÉilll ... Illiili/ különféle rádióaktív anyagot felhal­moz, mint mellékterméket. Ezen mel­léktermékek közül soknak óriási je­lentősége van és már most széleskö­rűen alkalmazzák a technikában, a mezőgazdaságban és az orvosi tudo­mányban. Az emberiség egy új korszakba, az atomkorszakba lépett. De nem a ha­ladás kürtszavára, hanem az első atombomba robbanására tette meg ezt a lépést. Az atomenergia óriási és hatalmas. Gyorsan a holnap felé vi­heti, gyönyörűvé és csodálatossá te­heti az életet. De gyükos erővé is válhat az ember kezében és minden jót megsemmisíthet a földön. Az atomkorszakba lépő emberek minden erejükkel arra törekszenek, hogy az atomenergia az egyetlen he­lyes útra, a felvirágoztatás útjára tér­jen. Más út nincs. (Megjelent az Ogonyokban.) j-Tudomány és technika­ELKÉSZÜLT A TELJES ÉGI ATLASZ A Palomar-hegyi csillagvizsgáló in­tézet 48 hüvelykes (1220 mm-es) Schmddt-féle teleszkóppal 7 évi munka után elkészítette az északi féltekéről látható teljes ég térképét. Az új atlasz 1758 táblából áll, melyeket most szét­küldenek a világ különböző csillag­vizsgáló intézeteinek. A másolatok fényképészeti úton üvegre készültek. A Schmidt-féle teleszkóppal készült térkép — 600 millió fényévnyi távol­ságra behatolva — eddig ismeretlen csillagok, naprendszerek és üstökösök millióit örökíti meg. HIDRAULIKUS MŰKÖDÉSŰ ' KOTRÓGÉP Az építőipar gyors fejlesztése érde­kében a Szovjetunióban egy új típusú kotrógépet szerkesztettek. A kotrógép mérhetetlen előnye, hogy csekély sze­relési munkával traktorra szerelhető. A gép emelődarunak is használható. A kotró maximális teljesítménye a talaj minősége szerint 20—30 köbméter óránként. AZ ELSŐ FÉMPOSTABÉLYEG Magyarországon elkészítették az első fémpostabélyeget. A bélyeg 0,009 mm vastag alumíniumlemezből készül. Ezek a fémbélyegek tetszietősek és a niedvességnek ellenállók. OJ CIPŐGYÁR LENGYELORSZÁGBAN Nowá Terga városában nemrég ké­szült rí az űj rendszerű és nagytel­jesítményű cipőgyár. A gyár termelő­képessége 18 másodpercenként egy pár cipő. VlZFERTŐTLENlTÉS IBOLYÁNTÚLI SUGARAKKAL Svájcban különleges készüléket szer­keszítettek, amely ibolyántúli sugarak­kal fertőtleníti a vizet. A víz egy 3 méter hosszú spirális üvegcsőn keresz­tül halad át 0,2 másodperc alatt. A besugárzás következtében minden bak­térium elpusztul és így a víz tökéle­tesen tiszta lesz. GUMIRÜGÖZÁSO KERÉKPÁR Pranciairszágban a kerékpároknál eddig használatos acélrugókat gumi­rúgókkal helyettesítették. Az újrend­szerű rugózás tökéletesebben tompít­ja a rázkódást. Egyedüli hátránya, hogy rövid élettartamú. MOTOROS SÍTALP Az Amerikai Egyesült Államokban erdészek részére motoros sítalpakat szerkesztettek. A meghajtó motor a sítalp hátsó részén van elhelyezve. Segítségével emelkedésre is 10 kilo­méteres óránkénti sebességgel lehet menni. A benzinfogyasztás naponta átlagosan négy és fél liter körül van. ÜJ TlPUSŰ KERÉKPÁRDINAMÖ A Magyar Népktözársaságban egy új típusú kerékpárdinamót kezdenek gyártani. A dinamó kis sebesség mel_ lett is erős fényt szolgáltat, míg na-, gyobb sebességnél önműködően sza­bályozza a feszültség nagyságát, ami megakadályozza az izzók idő előtti ki­égését. ÜJ CSEHSZLOVÁK HELIKOPTER Országunkban • űj helikoptertípust terveztek. Az új gép Prága „D" motor­ral van ellátva, mely 17 liter benzint fogyaszt és a gép 120 km-es sebessé­get tud vele elérni. A helikopter ható­köre 200 km. SZÉLERŐMŰVEK INDIÁBAN India a következő 5 évben kb. 30 ezer szélerőművet állít fel az ország szeles vidékein. Az erőmüvek öntözés céljára fognak szolgálni. A tervező mérnökök egyszerű és olcsó meg­oldású szerkezetet készítenek erre a célra.

Next

/
Thumbnails
Contents