Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)
1955-12-01 / 288. szám, csütörtök
6 IIISZÖ Í955. december 1. A genfi tudományéi értekezleten Horni Babh, a kiváló indiai tudós felsorolta az energia meghódításának néhány példáját. Egy napi megfeszített fizikai munkával az ember alig egy fél kilowattóra energiát, képes .kitermelni". Jelenleg egy fejlett országban egy laknsra átlag húsz kilowattóra energia esik naponta. Társadalmunk — energiabázisának alapja a szén, az olaj és a földgáz. Jelenleg az összes energia túlnyomórészét az ember kizárólag ezekből a forrásokból nyeri. Csak az energia 1,5 százalékát szolgáltatják a rohamosan épülő vízierőművek. A valamikor uralkodó izomenergia napjainkban egy százalékot sem tesz ki. Az emberi haladás egyre több energiává változtatja a természeti kincsek gazdag tartalékait. Homi Babh szemléltető példát említett. Ha az energiafogyasztás egységéül elfogadjuk a 33 millió tonna kőszénfngyasztást, időszámításunktól a XIX. század közepéig az emberiség elhasznált 9 egység energiát. De egy évszázad alatt 1850—1950-ig már 5 egység energia fogyott el. A technika rohamos fejlődése következtében az energiaszükséglet az elkövetkező évszázadban már előreláthatólag 10 egység lesz. Földünk energiakészletének felbecsülésében a világ tudósainak nézetei megoszlanak. De akármilyenek is a körülmények, az energia készletek nem elégségesek a végtelen időkig. Az emberiségnek még sem kell aggódnia az „energiahiány" miatt. Az új energiaforrások birtokába vételének történetében már kimondták az új szót: atomenergia. Ennek tartalékai gyakorlatilag kimeríthetetlenek. A magenergia két forrásából, az uránból és a thóriumból földünkön mintegy 1700 egység létezik. Hogy mennyi energia szabadul fel a magreakciókban? Bátran mondhatjuk, hogy végtelen sok. Ha az összes általunk ismert energiaforrásokat átszámítjuk benzinre — beleszámítva a földünk mélyén rejlő szenet, olajat és gázt —, az így kapott benzin egy centiméteres rétegben takarná a földgömb felületét. Ha a benzinre számítjuk át a földkéregben rejlő urán és tórium-tartalékokat, a földet takaró benzinréteg száz méterre növekedne. Ha felmérjük a föld nehézhidrogénben rejlő energiáját, ez olyan gigantikus tartaléka lesz a benzinnek, amelynek vastagsága megfelel a földgömb átmérőjének. Hisz a tengerek és óceánok minden 10 tonna vizében körülbelül 2 kilogramm nehéz víz van, amelynek egyik eleme a nehéz hidrogén. Az emberiség most eljutott az atommagig. Nemcsak a képzeletével, eszével, hanem a kutatók óvatos kezével is. Ez lehetővé tette az embernek ezen gigantikus energia elérését, amiről már egyet s mást elmondottunk. Mi módon lehet előállítani ežt a kolosszális energiát? Az utóbbi időben nyilvánosságra hozott dokmentumok, hozzáférhetővé tett tárgyak kimerítő és helyes választ adnak erre a kérdésre. Mint ismeretes, az egyik előállítási mód — az atomreaktorok segítségével történt. A mai tudomány és technika különféle típusú reaktorokat ismer, amelyeknek megvan a maga előnyük és hátrányuk. De mindegyikük példa arra, hogy az ember mennyire igyekszik a régi energetikai ismeretekre támaszkodva kihasználni a természet új erőit. PILLANTÁS A JÖVŐBE mm M Meg kell találni — és az elkövetkező években feltétlenül megtalálják — a magenergia közvetlen villamos energiává alakításának módszerét. Hadd dolgozzon a meleget fejlesztő kimeríthetetlen atomreaktor. Innen már bátran feljut az atommozdonyra Az űj vasútvonalak vágányain százezer kilométerekre elegendő fűtőanyaggal ellátott mozdonyok futnak. Fel lesznek szerelve atomreaktorokkal, turbinákkal, generátorokkal, villanymotorokkal. És ha jelenleg a vasúti kocsik fejlesztését megnehezítik a hagyományos keskenynyomtávú vágányok, ki akadályozza meg a jelenleginél háromszor-négyszer szélesebb nyomtávú vonalak építését. A régi vasúti kocsikat, amelyeket csak felfelé lehet növelni, felváltják az óceánjárókhoz hasonló széles,, tágas termekkel rendelkező gördülő házak. A jövő vasútjának ezen építménye nem szénnel, nem gőzzel működik. Ma egy kilogramm szén körülbelül 15 méterre visz el egy vonatot, egy kilogramm urán 40 ezer kilométerre elég, vagyis egy egész földkörüli útra. Ha az emberiség megoldja a hidrogén-reakció szintézisét, egy kilogramm hidrogén teljesen elegendő egy föld és hold közötti rakétarepüléshez. Semmivel össze nem hasonlítható jelentőségre tesz szert az atomenergia a vízálatti közlekedésben Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az energia teljesen megoldja egyik legbonyolultabb és legnehezebb kérdést, a vízalatti hajózást. A jelenlegi tengeralattjáróknak kétféle motora van: a víz színén robbanó motor, a víz alatt akumulátorból táplálkozó elektromotor hajtja a hajót. Az atomberendezés a tengeralattjárón lehetővé teszi, hogy csak egyféle motort alkalmazzanak a víz alatt és a víz színén is. Ennek nincs szüksége az égéshez, se levegőre, se tüzelőanyagra, se vízre. A szárnyaló képzelet ezer mérföldes utakat tételez fel az utas-szállító tengeralattjárókon, az északi sarkvidék jégtáblái alatt, Ázsia és Amerika között. Nem kell áttörni a jégtömbök között. A hidrogénkészlet elég írta : Vaszilij Zaharastnko Továbbá az atomrobbanás, amivel a „hideg és forró háború" buzgó hívei állandóan fenyegetik a világot, szintén az építés robbantásává válhat. A ma még nehezen megközelíthető helyeken az építők alig néhány percen belül jelentéktelen előkészítő munka után gigantikus gátat varázsolhatnak elő. / A békés atom egész hegyvidékek arculatát segíthet megváltoztatni. Lehetővé teszi a hegyek mélységeiben rejlő ásványi kincsek feltárását, utak vágását a hegyekben. Idővel hatni fog még a tengeri és légáramlatok megváltoztatására is. Lehetővé vált annak tudományos fontolóra vétele, hogy gáttal zárják el a Bering-szorost és így határt szabjanak a jégnek és Kamcsatka, Alaszka partjain a sarkvidéki áramlatoknak. Micsoda lehetőségek állnak előttünk az atomenergia segítségével az anyag átalakításában A régi középkori alkimisták makacsul, de hiába törték fejüket az arany és a drágafémcsináláson. Régen az orvosok hiába kutatták a „bölcsek kövét", de mi már mint napjaink tudományának elérhető tárgyaként beszélhetünk ezekről az alkimista vágyakról. Magreakcióval a nitrogént szénné. a szenet oxigénné lehet változtatni, az alumínium foszforrá vagy magnéziummá és egy sor művelettel szilíciummá alakítható. A káliumból argon-gáz lehet és a régi álmodozások megcsúfításaként az aranyból higany és a higanyból arany csinálható. Mesterséges úton sikerül egy új elemet, a plutóniumot előállítani, ami a természetben soha nem fordul elő. Most nehéz, gyakorlatilag lehetetlen elképzelni, mekkora haladást tesz az emberiség atomenergiát felhasználó ipara. Hiszen már most egy egész sor — az atomrombolással kapcsolatos felfedezés a laboratóriumokból az ipari gyakorlatba Országunk egész területeit átalakít- került. Az évi százezer kilowattos telhatja az a gigantikus mennyiségű me- jesítőképességű atom-villanytelep egy leg, amit az atomvillanytelep szol- év alatt körülbelül ezer kilogramm lesz a jövő e kitűnően berendezett tengeralattjárója sok száz utasának szállítására. El tudjuk képzelni a holnap repülését Ez is óriási lépést tesz előre. A távrepülés legnagyobb akadálya a nagy magasságok és távolságok elérésében az a korlátozott mennyiségű üzemanyag, amit magával vihet a repülő. Bármely nagyobb távolságra szálló gép végeredményben repülő benzintartálylyá válik. Minél nagyobb a távolság, annál több üzemanyag kell, minél több az üzemanyag, annál nehezebb a repülőgép, minél nehezebb a repülő, annál rövidebb a hatósugara. így hát a kör bezárul. Képzeletünkben feltűnik egy óriási nyílalakű repülő hatalmas atommotorokkal. Ez az atomreaktornak és a turboreaktív motornak kombinációja lehet, vagyis az uránporral működő motor, a beszívott és felhevített levegővel a jelenlegi léglökéses repülőgéphez hasonlítana. Ezekben a repülőkben nemcsak kényelmes kabinok, nemcsak filmvetítőtermek, szalonok, vendéglők, fürdőszobák lesznek, hanem a teherszállítmány, az autók és más felszerelés számára is lesz hely. Ennek a repülőgépnek nem okoz gondot az üzemanyag. Az űj léghajó óriási magasságba emelkedhet, a sztratoszféra felső rétegeibe, ahol a levegő ellenállása teljesen jelentéktelen. Ezért óránként tíz-húszezer kilométeres sebességet is elérhet. Gyakorlatilag csak órákba telik, hogy az utas egyik földrészből a másikra jusson. Feleslegesnek mutakozik a leszállás is. A léghajó hosžszú ideig repülhet a meghatározott irányban. A fel- és leszálló utasokat pedig kisebb összekötő repülőgépek szállítanák hozzá. Micsoda távlatok nyílnak a föld felszínén gáltat. : iÉilll ... Illiili/ különféle rádióaktív anyagot felhalmoz, mint mellékterméket. Ezen melléktermékek közül soknak óriási jelentősége van és már most széleskörűen alkalmazzák a technikában, a mezőgazdaságban és az orvosi tudományban. Az emberiség egy új korszakba, az atomkorszakba lépett. De nem a haladás kürtszavára, hanem az első atombomba robbanására tette meg ezt a lépést. Az atomenergia óriási és hatalmas. Gyorsan a holnap felé viheti, gyönyörűvé és csodálatossá teheti az életet. De gyükos erővé is válhat az ember kezében és minden jót megsemmisíthet a földön. Az atomkorszakba lépő emberek minden erejükkel arra törekszenek, hogy az atomenergia az egyetlen helyes útra, a felvirágoztatás útjára térjen. Más út nincs. (Megjelent az Ogonyokban.) j-Tudomány és technikaELKÉSZÜLT A TELJES ÉGI ATLASZ A Palomar-hegyi csillagvizsgáló intézet 48 hüvelykes (1220 mm-es) Schmddt-féle teleszkóppal 7 évi munka után elkészítette az északi féltekéről látható teljes ég térképét. Az új atlasz 1758 táblából áll, melyeket most szétküldenek a világ különböző csillagvizsgáló intézeteinek. A másolatok fényképészeti úton üvegre készültek. A Schmidt-féle teleszkóppal készült térkép — 600 millió fényévnyi távolságra behatolva — eddig ismeretlen csillagok, naprendszerek és üstökösök millióit örökíti meg. HIDRAULIKUS MŰKÖDÉSŰ ' KOTRÓGÉP Az építőipar gyors fejlesztése érdekében a Szovjetunióban egy új típusú kotrógépet szerkesztettek. A kotrógép mérhetetlen előnye, hogy csekély szerelési munkával traktorra szerelhető. A gép emelődarunak is használható. A kotró maximális teljesítménye a talaj minősége szerint 20—30 köbméter óránként. AZ ELSŐ FÉMPOSTABÉLYEG Magyarországon elkészítették az első fémpostabélyeget. A bélyeg 0,009 mm vastag alumíniumlemezből készül. Ezek a fémbélyegek tetszietősek és a niedvességnek ellenállók. OJ CIPŐGYÁR LENGYELORSZÁGBAN Nowá Terga városában nemrég készült rí az űj rendszerű és nagyteljesítményű cipőgyár. A gyár termelőképessége 18 másodpercenként egy pár cipő. VlZFERTŐTLENlTÉS IBOLYÁNTÚLI SUGARAKKAL Svájcban különleges készüléket szerkeszítettek, amely ibolyántúli sugarakkal fertőtleníti a vizet. A víz egy 3 méter hosszú spirális üvegcsőn keresztül halad át 0,2 másodperc alatt. A besugárzás következtében minden baktérium elpusztul és így a víz tökéletesen tiszta lesz. GUMIRÜGÖZÁSO KERÉKPÁR Pranciairszágban a kerékpároknál eddig használatos acélrugókat gumirúgókkal helyettesítették. Az újrendszerű rugózás tökéletesebben tompítja a rázkódást. Egyedüli hátránya, hogy rövid élettartamú. MOTOROS SÍTALP Az Amerikai Egyesült Államokban erdészek részére motoros sítalpakat szerkesztettek. A meghajtó motor a sítalp hátsó részén van elhelyezve. Segítségével emelkedésre is 10 kilométeres óránkénti sebességgel lehet menni. A benzinfogyasztás naponta átlagosan négy és fél liter körül van. ÜJ TlPUSŰ KERÉKPÁRDINAMÖ A Magyar Népktözársaságban egy új típusú kerékpárdinamót kezdenek gyártani. A dinamó kis sebesség mel_ lett is erős fényt szolgáltat, míg na-, gyobb sebességnél önműködően szabályozza a feszültség nagyságát, ami megakadályozza az izzók idő előtti kiégését. ÜJ CSEHSZLOVÁK HELIKOPTER Országunkban • űj helikoptertípust terveztek. Az új gép Prága „D" motorral van ellátva, mely 17 liter benzint fogyaszt és a gép 120 km-es sebességet tud vele elérni. A helikopter hatóköre 200 km. SZÉLERŐMŰVEK INDIÁBAN India a következő 5 évben kb. 30 ezer szélerőművet állít fel az ország szeles vidékein. Az erőmüvek öntözés céljára fognak szolgálni. A tervező mérnökök egyszerű és olcsó megoldású szerkezetet készítenek erre a célra.