Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-08 / 294. szám, csütörtök

4 UJSZ0 1955. december 13. bár ez nem tetszik egyeseknek Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. Egyes újságoknak nem tetszett az igazság a múltra vonatkozólag, de bizonyos vagyok abban, hogy nem tetszik nekik az igazság a mára vonatkozólag sem. De az igazság igazság és beszélnem kell róla. Felvetődik például ez a kérdés: miért szállták meg az amerikai csapatok Tajvant és a körülötte levő más szigeteket, amelyek a Kínai Népköztársaság törvényes területét képezik? Miért akadályozzák a kínai népet földjei felszabadításának befejezésében ? A burzsoá újságírók közül azonban senki sem meri felemelni szavát az ilyen lépések ellen. Az angol sajtóban nincsenek komoly tiltakozó hangok a portugál gyarmattartők garázdálkodása ellen, akik törvénytelenül tartják kezükben Goát, India elidegeníthetetlen részét. Mint látható, a gyarmattartók még mindig nem mondtak le terveikről és intézkedéseikről, bár uralmuk ideje lejárt. Ezt egyenesen és nyíltan megmondjuk. Vagy vegyük a másik esetet: immár több mint hat éve erősödik és virágzik a Nagy Kínai Népköztársaság. Egyes államok azonban az ép értelem ellenére akadályozzák a Kínai Népkötársaság törvényes jogainak érvényesítését az Egyesült Nemzetek Szervezetéb n. Csangkajsekisták próbálják képviselni e szervezetben a kínai népet. Ez kirívó igazságtalanság. Az angol sajtó azonban nem száll szembe ezzel a'z igazságtalansággal, hanem csupán ártatlan megállapításokra szorítkozik. Ne gondolják, hogy valakit leckéztetni akarok. Nem, csupán a tényeket említem. A tények pedig — makacs dolgok. Szeretnék még visszatérni a második világháború eseményeire. Köztudomású, hogy amikor a hitleri Németország szerződésszegően a Szovjetunióra támadt és az ellene vívott harcban mi Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok szövetségesei lettünk, országunk becsületesen és lelkiismeretesen teljesítette szövetségesi kötelességeit. A szovjet nép sokkal nagyobb mértékben hullatta vérét e háborúban, mint valamennyi szövetségesünk egvüttvéve, de mi megbecsüljük és kellő tisztelettel adózunk az angol, francia, amerikai és más csapatoknak, amelyek a hitleri Németország és csatlósai ellen harcoltak. Kemény harc volt, de az emberiség derűs jövőjéért, szabadságáért és függetlenségéért, a vérgőzös hitlerizmus ellen harcoló összefogott hadseregeink kivívták a legnagyobb győzelmet. A közös ügyért vívott harc e tapasztalatai nagy jelentőségűek. A második világháború megmutatta, hogy az angol, francia, amerikai és szovjet emberek a legjobb barátok lehetnek nemcsak nyugalmas időben, hanem a legkeményebb és a legnehezebb megpróbáltatások idején is. Ha szövetségesek voltunk a háborúban, mi akadályozhat meg bennünket, hogy ugyanolyan jó barátok legyünk a béke megőrzéséért és megszilárdításáért folyó harcban? Üjból és újból elmondjuk: a szovjet nép síkraszáll a tartós békéért, valamennyi nép barátságáért. És mi nemcsak mondjuk ezt, hanem meg is teszünk mindent e barátság fejlesztéséért és elmélyítéséért. Tulajdonképpen ezt akartam elmondani az angol sajtónak az én beszédeimmel és Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin beszédeivel foglalkozó néhány kommentárja kapcsán. Beszédem befejezéseképpen szeretnék a magam nevében, barátom, Bulganyin elvtárs és a burmai útunkon velünk járt valamennyi barátunk nevében a legőszintébben köszönetet mondani Burma kormányának és népének a szívélyes fogadtatásért. (Viharos taps). Külön köszönetet mondunk U Nu elvtársnak irántunk és országunk iránt tanúsított szívélyes magatartásáért. (Viharos taps), ö helyesen megértette és értékelte országunk népeinek Burma népei iránt táplált baráti érzéseit, bátran rálépett a Burmai Unió és a Szovjetunió közeledésének, országaink barátsága fejlesztésének és erősítésének útjára. (Viharos, hosszantartó taps). Ezt országa érdekében teszi, egyben bizonyságot tesz jövőbelátásárói. (Taps). Amikor Burma miniszterelnöke hozzám és Nyikoláj Alekszandrovics Bulganyinhoz fordult, elvtársaknak nevezett bennünket. Igen, mi elvtársak vagyunk a béke és a barátság érdekeiért vívott közös harcban. (Taps). Elvtársi kapcsolataink a legszívélyesebb alapon fognak növekedni és erősödni. Fejlődni fognak mind országaink politikusai között, mind államaink között népeink érdekében. (Taps). Éljen és virágozzék Burma és a Szovjetunió népeinek barátsága! (Mindenki feláll, a taps viharos ünneplésbe megy át. (TASZSZ). Bulganyin elvtárs beszéde Rangún, december 6. (TASZSZ). — Elnök úr, miniszterelnök úr, tisztelt vendégek és barátaim! Látogatásunk a vendégszerető Burmában sajnos végefelé közeledik. Az a hat nap, amikor megismerkedtünk az önök országával, rövid idő, de amit ez alatt az idő alatt láttunk és megismerhettünk, örökre bevésődik szívünkbe. Több várost és több történelmi jelentőségű helyet látogattunk meg, találkoztunk országuk néhány körzetének polgáraival és személyesen meggyőződhettünk a burmai nép baráti és őszinte testvéri érzéseiről a Szovjetunió nemzetei iránt. A fővárosukban, Ranqunban és Felső-Burma körzetében rendezett gyűléseken, amelyeken részt vettünk, a hivatalok képviselői és a nép mindenütt szívélyes és őszinte fogadtatásban részesített. Ezért a vendégszeretetért, a testvéri érzésekért és gondosságukért szívélyes köszönetet mondunk saját nevünkben és a szovjet nép nevében is, melyet képviselünk. Szeretném elmondani, hogy ez a szívélyes és őszinte fogadtatás és az önök érzéseinek őszintesége és mélysége nem véletlen éppen úgy, mint ahogy nem volt véletlen az az őszinte fogadtatás és vendégszeretet sem, melyben népünk részesítette a Szovjetunióban U Nu-t, miniszterelnöküket, tisztelt barátunkat. A barátság mindig kétoldalú és mi valóban úgy éreztük magunkat az önök nagyszerű országában, mint testvéreink között. Burma és a Szovjetunió sokban különböznek. Eltérőek természeti feltételeik és éghajlati viszonyaik, történelmi és élethagyományaik. Nemzeteink művészetében és kultúrájában sok különleges jellegzetesség van. Különbözik országaink gazdasági, és politikai rendszere is. De, mint a tények mutatják, ez nem akadályoz bennünket abban, hogy ne legyünk jó és hű barátok és ne fejlesszük az együttműködést és kölcsönös kapcsolatokat a legkülönbözőbb körzetekben. Ma írtuk alá a burmai látogatásunkról szóló közös nyilatkozatot. A beszélgetések keretében kicseréltük nézeteinket az országainkat érdeklő kérdésekben, — amelyeknek megoldása mindkét fél részére előnyös lesz — és a nemzetközi jelentőségű halaszthatatlan problémák egész sorával kapcsolatos kérdésekben. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a személyes kapcsolatok megteremtése és a vezető államférfiak közötti tárgyalások hathatós út a kölcsönös megértés és bizalom megszilárdításához, és hogy az ilyen kapcsolatok hozzájárulnak a nemzetközi barátság fejlesztéséhez. Engedjék meg, hogy kifejezésre juttassam ama meggyőződésemet, hogy a Burmai Szövetség és a Szovjetunió nemzetei közötti barátságos együttműködés egyre jobban fog szilárdulni és fejlődni nemzeteink érdekében, a világbéke megszilárdítása érdekében. Emelem poharam Burma és a Szovjetunió közötti barátságra és együttműködésre! A Burmai Szövetség nemzeteinek sikerére és felvirágzására! A Burmai Szövetség vezető tényezőinek egészségére! A Burmai Szövetség elnökének, dr. Ba U-nak egészségére! U Nu elvtársnak, Burma miniszterelnökének egészségére! A Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökségének határozata Varsó, december 7. (ČTK) — A Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának javaslatára a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának Elnöksége határozatot hagyott jóvá, amely kimondja, hogy minden üzemben az alkalmazottak számának megfelelően „vöröe sarkot", üzemi klubot, vagy kultúrotthont kell létesíteni. Vörös sarkot kell létesíteni a több mint 100 alkalmazottal rendelkező üzemekben, üzemi klubot a több mint 1000 alkalmazottal bíró és kultúrotthont a több mint 2000 alkalmazottal bíró üzemekben. A Minisztertanács Elnökségének határozata egyben meghatározza a népnevelés terén dolgozóknak, a vörös sarkok, üzemi klubok és kultúrotthonok alkalmazottainak új fizetéseit. A Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsa ebben az értelemben jóváhagyta a vörös sarkok, üzemi klubok és kultúrotthonok új alapszabályzatát. Ezen intézmények tevékenységét az üzemi tanácsok irányítják. 99 Moszkva, december 7. (TASZSZ). — A moszkvai Pravda december 7-i számában a fenti címen közli a „Szemleíró" című cikkét. A cikk többek között rámutat; hogy az utóbbi időben az amerikai és a brit diplomaták megkísérlik, hogy füstfalat ' emeljenek, amellyel elleplezzék a nyugati hatalmak eltérését eddigi pozícióiktól a leszerelés kérdésében. A nyugati hatalmak képviselői beszédeikben és nyilatkozataikban nem merik egyenesen megmondani, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaorszáa lemondtak e kérdésben tett javaslataikról. Ennek beismerése az egész világ előtt megmutatná, hogy ezeknek az országoknak bizonyos nagyon befolyásos körei nem a leszerelést, hanem további lázas fegyverkezést óhajtanak. Ezért nem marad más hátra számukra, mint hogy kiforgassák a tényeket és primitív trükökkel ártatlanokat vádoljanak a leszerelés kérdésének halogatásáért. A szovjet kormánynak a fegyverkezés csökkentésére, az atomfegyverek eltiltására és a nemzetközi ellenőrzés létesítésére tett javaslata a nyugati diplomaták körében bizonyos zavart keltett. Nem utasíthatták el egyszerűen, mert a javaslat számos fontos kérdésben tekintetbe veszi a nyugati FUSTFAL iá CIPRUS LEGYEN A CIPRUSIAKÉ A ciprusi diákok görög zászlókkal tün letnek. Követelik az önrendelkezési . jogot és a Görögország gal való egyesítést. hatalmak javaslatait. Valamennyi ország népe oly egyhangúlag támogatta és oly nagy méretekben a szovjet javaslatot, hogy az amerikai, brit és francia államférfiak akkoriban nem merészeltek nyíltan fellépni ellene. Megakadályozták azonban a javaslatok azonnali megtárgyalását, mert remélték, hogy az idő számukra dolgozik és elkerülhetik e javaslat megfelelő megtárgyalását és azután a közvélemény elé eltorzítva állíthatják és végül, mint elfogadhatatlant elvethetik. A Szemleíró cikkében végül rámutat, hogy a brit diplomaták inkább elleplezték azt, hogy visszalépnek eddigi pozícióikból a leszerelés kérdésében azzal a szándékkal, hogy elferdítsék a leszerelésre és az atomfegyverek csökkentésére tett szovjet javaslatok lényegét. Chile Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése New York, december 7. (TASZSZ). — Az „L Siglo" című chilei lap jelenti, hogy nemrégen tartották Chile Kommunista Pártja Központi Bizottságának 21. plenáris ülését, amely megtárgyalta az ország helyzetét. A plenáris ülés nyilatkozatában rámutat arra, hogy az ország most nagyon rossz gazdasági helyzetben van, amelyet a drágaság és az infláció szüntelen növekedése okozott. A brit kormány kitart a hidrogénfegyverek gyártása mellett London, december 7. (TASZSZ) — Mason Labour-párti képviselő december 6-án a brit alsóházban megkérdezte Eden miniszterelnököt, vajon Eisenhower elnökkel és Bulganyin miniszterelnökkel való tárgyalásuk folyamán nem fogja-e javasolni, hogy tárgyaljanak az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetéséről. A Press Association hírügynökség jelentése szerint Eden a következőket válaszolta: „Határozatunkat, amely szerűit hidrogénbombát termelünk, február 17-én közzétettük a védelemről 6zóló nyilatkozatban, amelyet az alsóház március 2-án jóváhagyott. A brit kormány nem szándékozik eltérni ettől a határozatától." A brit miniszterelnök amerikai útjáról Washington, december 5. (TASZSZ). — Hagerti, a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette, hogy Eisenhowernek, az USA elnökének meghívására január 30-án Washingtonba érkezik A. Eden, brit miniszterelnök. Edent, H. Macmillan brit külügyminiszter is elkíséri. Amint az Associated Press hírügy • ség washingtoni tudósítója rámutat, Edent nem nemzetközi kérdések megtárgyalására hívták meg. A moszkvai Pravda tudósítói a szovjet államférfiak észak-burmai útjáról J, Zsukov és O. Oresztov, a moszkvai Pravda tudósítói mandalaji tudósításukban részleteket közölnek N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ÉszakBurma városaiban és falvaiban tett utazásáról. A cikkírók rámutatnak arra, hogy a szovjet vendégeket utazásuk során mindenütt a béke hírnökeiként üdvözölték. Burma népe tudja — írják a tudósítók —, hogv a Szovjetunióval való barátság, amelynek szilárd alapjait most vetették meg, igen fontos tényező az új világháború megakadályozásában. Ez magyarázza azt a tényt, hogy a szovjet vendégeket mindenütt lelkes és baráti fogadtatásban részesítik. Az a meleg fogadtatás, amelyben Burma népe a szovjet vendégeket részesíti — hangzik tovább a tudósítás — feldühíti egyes angol és amerikai burzsoá lapok tudósítóit, akik nem tágítanak a szovjet államférfiak mellől. Indiához hasonlóan itt is minden erővel úgy próbálják feltüntetni a dolgot, mintha ezek a találkozások nem lennének önkéntesek, szívélyesek és nem a nép érzelmeiből fakadnának, hanem „parancsra rendezik" őket. December 3-án este ezek a tudósítók valahonnan előkerítettek egy embert, aki papírra Irta a szovjet vezető személyiségek nevét, hogy jól ki tudja mondani és e papírdarabról olvasva éltette a szovjet vendégeket. Az amerikai és angol fotóriporterek sietve körülfogták és minden oldalról fényképezni kezdték ezt az embert, viharosan és minden illendőséget mellőzve, örvendeztek azon, hogy sikerült találniok egy „beszervezett" embert December 4-én a szóbanforgó tudósítók a repülőtéren felkérték az ott állomásozó katonai alakulat egyik utászát, hogy aknakeresőjét állítsa fel a szovjet vendégek számára emelt sátor mellett és tegyen únv. mintha keresne. Az egyik amerikai, aki fényképezőgépével a mit sem sejtő katona körül okvetlenkedett, hangosan odakiáltotta honfitársainak: „Igy kell érdekes tudósítást csinálni." A fenti jeleneteket Dean, a londoni Observer tudósítója rendezte. Dean, mint ismeretes, a koreai háború ideién a koreai néphadsereg fogságába került; amikor szabadon bocsátották, azzal tünt ki, hogy féktelen rágalmakat szórt a Koreai Népidemokratikus Köztársaságra. Az effajta mesterkedések, amelyeket a nagytőkések a burzsoá sajtó területén működő rabszolgái rendeznek — írja Zsukov és Oresztov — a szemtanúkban csak undort keltenek. Semmiféle hamisítás nem homályosíthatja el azt a szemmellátható tényt, hogy Burma népe, uovanúgy, mint India népe, melegen és szívélyesen üdvözli a szovjet vendégeket, akik jóindulatról tanúskodó látogatást tesznek náluk. Szukarno indonéz elnök beszéde Dzsa^arta, december 7. (TASZSZ) — Szukarno elnök, aki beutazza Szumatra városait, december 5-én a Medanban tartott gyűlésen 400 ezer ember előtt beszédet mondott. Az elnök felhívta Szumatra lakosságát, hogy egységesen harcoljanak az ország teljes függetlenségéért, a nyugati hatalmak terveinek meghiúsításáért. amelyek megkísérlik a köztársaság felszámolását. Felhívta továbbá őket, hogy harcoljanak a „Dar-Ul-Islam" bandák ártalmatlanná tételéért. Szukarno elnök egy Padangban tartott nagygyűlésen rámutatott arra a veszélyre, amely az „imperialista hatalmak" részéről fenyeget. Ezek a hatalmak felforgató tevékenységet fejtenek ki a köztársaság felszámolása érdekében. Rámutatott, hogy a hivatalos szervek kezébe olyan dokumentumok jutottak, amelyek az imperialistáknak a köztársaság megszüntetés sére irányuló terveit tartalmazzák és „arra mutatnak, hogy fel akarják •újítani a gyarmati rendszert Indonéziában". Szukarno a népet éberségre és egységre hívta fel. Betiltották a politikai pártokat Dél-Vietnamban Hanoi, december 7. (TASZSZ). — A hanoi rádió délvietnami hírekre hivatkozva jelenti, hogy Ngo Dinh Diem Dél-Vietnamban kihirdette valamennyi politikai párt, szak- és kulturális szervezet betiltását. Szajgonban és más délvietnami városokban tömegesen leéleti tényezőket. Bírósági eljárás nélkül hoznak felettünk Ítéletet. Sajtó jelentések szerint Szajgon— Chalon körzetében a békevédők számos tagját letartoztatták, továbbá több ismert politikust, közöttük a szocialista párt főtitkárát. A jelentés rámutat, hogy letartóztatják a francia közigazgatás egyes volt alkalmazottait is. tartóztatják a fontos politikai és közIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIMIIIIIIIIIIIIIlflIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII IMPERIALISTA MESTERKEDÉS M rí*"

1 e PC K BAlUrí .V <

A M GÍÍNXK VtjA r Dulles: Hátha sikerül! (Neues Deutschland).