Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-01 / 288. szám, csütörtök

1955. december 1. UISZÖ 5 Néhány szó a nyitrai kerület járási földművesújságjaíról ľ [árási földművesújságjaink igen sokat tehetnek az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsítása és elvégzése érdekében. Ezenkívül egyik fő feladatuk, hogy a jó eredményeket népszerűsítsék és serkentsék szövetkezeti tagjainkat, egyénileg gazdálkodó földműveseinket a termelés fokozására. A nyitrai kerületben ezen a szakaszon igén jól teljesíti feladatát a partizánskei „Szocialista Faluért" járási' földművesújság. Sok érdekes írás tarkítja a iapot, melyek tartalmilag is lekötik az olvasók érdeklődését. Különösen jó írásnak minősíthetjük a mezőgazdaságba visszatért dolgozókról írt cikkét, amit igen jól írtak meg. Ez az újság egyébként sokoldalúsága és technikai kivitelezése miatt igen nagy népszerűségnek örvend a járás területén azért is, mivel hetenként röviden beszámol a falvak sporteseményeiről is. Igen jó oldala még e lapnak, hogy nagy figyelmet szentel a rétek és a legelők feljavításának, s ezzel a szilárd takarmányalap megteremtésének. Nem mondhatjuk el ezt az ógyallai „Új Földműves" című járási újságról, amely bonyolult technikai kivitelezésű s igen hoszszú és unalmas írásokat közöl. Semmi esetre sem válik az újság szerkesztőbizottsága dicséretére, hogy november 9-én megjelent számukban az őszi munkák állásáról október 31-i dátummal ad jelentést. Nem csoda tehát, hogy ez a lap nem teljesíti küldetését, nem ösztönöz jobb eredmények elérésére. Azselízi járás újságjáról né** hány nappal ezelőtt közölt bírálatot az Oj Szó, ezért nem tartom szükségesnek a „Bátrabban előre" című járási lappal foglalkozni, csupán annyi a megjegyzésem, hogy többet kell írnia a szövetkezetek továbbfejlesztéséről és megszilárdításáról. Vannak jóeredmények is a zselízi járás területén. Ezek szemléltető módon fejezik ki a közös gazdálkodás előnyeit az egyéni gazdálkodással szemben, csak a járási újság hasábjaira kell vetíteni azokat Jó eredményekért a párkányi járás szövetkezeti tagjainak sem kell a szomszédba menniök, mégis „A ml utunk" járási földművesújság kevés figyelmet szentel a jó eredmények népszerűsítésének. Mennyivel jobb lenne a szőgyéni, bényi, kéméndi EFSZ sertésgondozóinak például, ha ismernék a karvai szövetkezet sertésetetőinek sikereit, akik ez idén 14 malacot választottak el egy anyától. Bizonyára ők is követnék a jó példát, mert Karván 16 korona előleget fizetnek ki minden munkaegységre és még ugyanannyira számítanak a zárszámadáskor. Ez pedig nagyjelentőségű agitáció, mert mindenki láthatja, hogy munkája minősége és mennyisége szerint részesül jutalomban. Hogy a járási újság ezeket a kézzelfogható eredményeket közölni tudja, a szerkesztőnek jól kell ismernie a járás EFSZ-eit. Libádon a tejtermelés módjairól, a szövetkezeti tagok hatalmas takarékossági akciójáról is írni lehetne a járási újságban. Egy ember természetesen képtelen e feladatok megoldására. Ezért aktivizá'ni kell a szerkesztőbizottságot, levelezőket kell szerezni, hogy az úiság hasábjain valóban a falu hangja csendüljön me?. mindazok haneia, akik a jobb életért küzdenek. L| elytelen állásDontot foglal el a járási földművesújsággal szemben a vágsellyei JNB tanácsa. Ebben a járásban a szerkesztőre sok-sok feladatot ruháznak. Többek között neki kell ugvanis gondoskodnia a szövetkezeti munkaiskolák megszervezéséről. Sok olyan feladatot rónak rá, amelyek nem tartoznak hatáskörébe. így hát nem csoda, ha a szerkesztőnek nem jut ideje a legfontosabb munkáiára: az újságírásra, a tömegpolitikai munkára és az agitációra. A „Jobb életért", a Komáromi Járási Nemzeti 'Bizottság földműveslapja minden héten a "nyitrai Kitüntették László Viktor, a rohovcei szövetkezet könyvelője nemcsak a számok világában otthonos, de módfelett kedveli a földművelés és az állattenyésztés mesterségét is. Ezért aztán gyakran beleszól a szövetkezet ügyeibe és hasznos tervezéseivel, meg számításaival jelentékenyen segíti a vezetőség és a tagság munkáját. Hűségének, szorgalmának és hasznos munkájának így aztán nem is maradhatott el a jutalma. A minap a somorjai járás vezetősége egy szép selyem zászlóval, meg a „járás legjobb könyvelője" büszke címmel tüntette ki az ügyes könyvelőt. Határidő előtt A nemrég alakult bodrogszentm áriái szövetkezet építészeti csoportja egy hónap alatt építette fel ezt a sertésistállót 24 nappal a határidő előtt. Az- istállóban már 85 sertést helyeztek el. A szövetkezet építészeti csoportja most egy juhakol építését kezdi meg, amelybe karácsonyig már be is akarják terelni a juhokat. Már most előkészítik a földet a tavaszi vetéshez Az ipolysági járásban a szövetkezetek közötti versenyben eddig az ipolyviski szövetkezet vezet az öszi munkákban. A kapásnövények sikeres betakarítása után nyomban hozzáláttak az ipari növények részére a talaj előkészítéséhez. Eddig mintegy 20 hektárnyi területen a cukorrépa alá végezték el a trágyázást és a szántást. A talaj-előkészítési munkákra nagy súlyt helyeznek s hektáronkint 350 mázsa istállótrágyát adnak. Jól haladnak a munkákkal; Barta Lajos elnök és Kovács György agronómus jó szervezőknek bizonyultak, s bár az időjárás nem volt mindig kedvező, mégis elérték, hogy minden munkát agrotechnikai időben végeztek el. kerületben talán egyedül jelenik meg rendszeresen. Azt hihetnők, hogy mondanivalója is időszerű, mozgósító és nagy segítségben részesíti a járás falvainak mezőgazdasági dolgozóit. Ezzel szemben az igazság az, hogy az újság túlnyomórészben igen unalmasan megírt cikkeket közöl. Mint ismeretes, a komáromi járás területén igen elmaradoznak az új módszerek, mint Malinyina, Ljuszkova bevált tapasztalatai érvényesítésében. A sadóci EFSZ sertéstenyészete például szolgálhatna még a csallóközaranyosiaknak, nagykeszieknek. sőt az ekelieknek is, a járási újság erről semmit sem ír. Főképnen az új módszerek alkalmazások módját kellene kiemelnie. M :ndent egybevetve az a ' megállapításunk, hogy járási újságjainknak következetesebben kell teljesíteniük küldetésüket. A mezőgazdasági termelés egyik legnagyobb fékezője a haladó termelési módszerektől való idegenkedés. A mai követelményeknek megfelelően fel kell számolnunk a régi termelési módot és az egyhelyben topogás! Itt az alkalom, a csehszlovák-szovjet barátság hónapja, amikor a járási földművesújságok igen sokat tehetnek a szovjet módszerek széleskörű propagálása terén. Ha e fogyatékosságokat a járási földművesújságjaink kiküszöbölik, akkor mezőgazdaságunk minden bizonnyal könnyebben teljesíti feladatait a lakosság életszínvonala tbvábbi emelésében. Szombath Ambrus, Nyitra. A somorjai járásban elsőnek a vajkai szövetkezet végezte el az őszi mélyszántást. A szövetkezet vezetősége szombaton, folyó hó 26-án délben jelentette, hogy eleget tett a' kukorica beadási kötelezettségének, a kukoricakórót behordta és a mélyszántást bevégezte. Tanácskozás Már csak néhány száz hektár föld felszántása vár a királyhelmeci gépállomásra. Ezt is a napokban befejezik. A királyhelmeci gépállomás már 109,98• százalékra teljesítette a negyedik negyedévi tervét és 106 százalékra az évi tervét. Ebből a sikeres munkából a leleszi brigádközpont is kivette a részét, amely 110 százalékra teljesítette a tervet. Képünkön Berta János (jobbról) a leleszi brigádközpont vezetője, a Szlovák Nemzzeti Tanács képviselője a brigádrészleg agronómusával beszéli meg a tennivalókat. Eredményesen zárják az évet A közös jövedelemből szépen jut a tagoknak — Több mint 120 ezer koronát az EFSZ különböző alapjaira helyeznek — Kiváló eredmények az állattenyésztésben — Az idén 25 taggal bővült a szövetkezet Miskolczy István elnököt, Tóth József zootechnikust, valamint több más vezető funkcionáriust és még egynéhány szövetkezeti tagot az irodában találjuk. Az ipolysági EFSZ-ben most szívesen beszélgetnek az egész évi munkákról, eredményekről, hisz biztosítva van a tervezett 16 korona munkaegység száz százalékos kifizetése. Az EFSZ-ben nem érték el minden termelési ágban a tervezett hozamokat, azonban egyes növényféléknél jóA kritika nyomálban Szalmaprésből szőlőprés lett A hiúit év végén az Oj Szóban rövid bíráló cikk jelent meg „A gazdátlan szalmaprés" címmel, A cikk írója egy elhagyott gépet akart megmenteni az idő vasfogától, a rozsdásodástól, tönkremenéstől. Elérte vele a célját? Ezt a cikket vágta ki annak idején az O j Szóból Jámbor András, a Toronyai Állami Szőlészet dolgozója. Nem hagyta őt nyugodni a szalmaprés, amely a műhely mellett hevert kihasználatlanul. Gondolkozott a dolgon, hogyan használhatná fel az állami szőlészet céljaira a prést. Azért a saját céljaira, mert a szalmaprés eredeti tulajdonosa, a terebesi gépállomás még máig sem jelentkezett „elveszett' tulajdonáért. A szalmapréselő gép eredeti küldetésének már nem felel meg. Fogaskerekei és egyéb alkatrészei már akkor hiányoztak, amikor a terebesi gépállomás dolgozói hűtlenül cserben hagyták a prést a Slovenské Nové Mesto-i határban. De Jámbor András Madzsár Józseffel, a Toronyai Állami Szőlészet egyik vezetőjével megtalálta a megmaradt alkatrészek értékesítésének módját. Elhatározták, hogy szőlőprést készítenek és ehhez felhasználják az üzemképtelen szalmaprés lendítő kerekét, tengelyét és egyéb alkatrészeit. A szőlőpréselés eddigi módszere a haladó technika mellett bizony egy kicsit elavult, mert mióta egynéhány évtizeddel ezelőtt bevezették az olajés víznyomású prések használata t

{ azóta változatlanul ezt használják, úgy, mint nagyapáink valaha. Egyéni gazdáknak talán még ma is megfelel az ilyen prés, de állami gazdaságokban, ahol sok vagon szőlő vár feldolgozásra, bizony lassú ütemben halad a munka. Ezt a feladatot vállalta magára Jámbor András, aki két legyet ütött egy csapásra. Az üzemképtelen gép alkatrészeinek felhasználásával új, tökéletes préselőgépet készített. Már kora reggel, amikor elindult motorkerékpárján a munkába, azon gondolkozik, azon töri a fejét, mit kell aznap megcsinálnia az új gépen. Esténként nem egyszer maradt a műhelyben és gondolkozott a gép szerkezetén. Ilyenkor nem figyelte az idő múlását, hanem dolgozott serényen, mert fűtötte a gondolat, hogy jön a szüret és nagyon kell a préselőgép. Széjjelszedte a rokkant szalmapréselőt, napokon át fúrt, reszelt, csiszolt és rajz vagy bármilyen technikai leírás nélkül megszerkesztette a nagyteljesítményű szőlőpréselőt. A darálót, amely a préshez van kapcsolva, villanymotor hajtja meg. Innen kerül a szőlő a prés lyukacsos vasgyűrűkkel megerősített hengerébe, ahol ugyancsak villanyimotorral meghajtott dugattyú préseli ki nagy nyomással és utána kiüríti a törkölyt. Ha ránézel a présre, nem is látszik bonyolult szerkezetűnek, de összeállítása és tökéletesítése mégis sok fejtörést és gondot okozott. A múlt héten kipróbálták és Jámbor elvtárs rájött arra, hogy a henger tolattyúja még nem elég jól zár. Ezért kellett ismét átdolgoznia a préselőgép e részét. És az Októberi Forradalom évfordulójának tiszteletére vállalt nagy munkát Jámbor András már csakne'm elvégezte. A gazdátlan szalmaprésből tökéletes szölőprést csinált, olyant, amely egyszerre megváltoztatja a szőlő préselésének eddigi módszerét. Az új préselőgép naponta 2—3 vagon szőlőt képes feldolgozni. Ezáltal több munkaerőt takarítanak meg, mert a gép kezeléséhez két ember elég, míg ugyanezt a munkát ezelőtt 8— 10 ember végezte és sokkal hoszszabb ideig. Helyes volt tehát az Oj Szó bírálata és a cikk elérte a célját, mert a gazdátlan szalmapréselő ismét szolgálatunkban áll, csakhogy most már a tokaji hegyvidék kitűnő minőségű szőlőjét préseli. H. S. val túlszárnyalták a tervezett bevételeket. Például burgonyából 30 000 koronával, cukorrépából 60 000 koronával, tejből 20 000 koronával, tojásból 35 000 koronával és sertéseladásból 50 000 koronával több a jövedelem. Nem érték el a tervezett jövedelmet a borsóból, a zöldségből, a cirokból és a . köménymagból, ezt azonban pótolják azok, ahol túllépték a tervet. A harmadik negyedévi mérleg már világosan megmutatta, milyenek a kilátások az év végére. Hogy ezt így biztosították, köszönhetik többek között annak is, hogy egész évi termelési és pénzügyi tervük egyike volt a járásban a legreálisabb terveknek. Lövi Gyula könyvelő pontos számvetést csinált már és most úgy fel van készülve, hogy könyvek nélkül is tudja, az oszthatatlan alapra 84 000 koronát, szociális alapra 30 000 koronát és kulturális alapra 10 000 koronát adnak ebben az évben. Ahol jó a munkaszervezés, igazságos a jutalmazás, ott jól halad a munka, s a tagság érdekelt a termelés növelésében. Az ipolysági EFSZ-ben e körül nincs hiba.- A tagság egy emberként. kiveszi részét a munkából. Tóth József például elmondja, hogy az állattenyésztésben elért eredményeket főként a haladó szovjet módszerek bevezetésének köszönheti. Surikov gyorshizlalási módszerével a 7—8 hónapos sertések súlya eléri a 120—130 kg-ot is. Az elért eredmények Elek József és Kubišová Anna példás munkáját dicsérik. Hasonlóan jelentős eredményeket' értek el a szarvasmarhatenyésztésben is. Minárik Mihály, Lafka János és Szarka István tehéngondozók példás rendet tartanak az istállókban. Munkájukról az eredmények beszélnek a 'egjobban. A napi tejhozam 8,9 liter egy tehéntől. Tavaly 25 000 liter tejet fejtek, ebben az évben már október végéig 45 336 litert fejtek, 3,7 százalékos átlagos zsírtartalommal. Eddig 20 000 liter tejjel többet fejtek, mint a terv előírja, de év végéig ezt még jóval többre emelik. Amióta bekötöttek, megkezdték a háromszori etetést és fejést. Január elsejétől pedig Malinyina módszerét alkalmazzák. Becsületes munka után gazdag a jutalom is. A tehéngondozóknak eddig egyenként 900 munkaegységük van, melyért 9540 korona pénzjutalom, 18 mázsa búza, 9 mázsa árpa, 4,5 mázsa kukorica, 2,25 mázsa zab, 18 mázsa ^éna és 450 liter tej jár. Ilyen gazdag jövedelmet soha nem értek el az egyéni gazdálkodásban. Ugyanilyen jutalomban részesül egyéb munkaszakaszokon is minden tag, aki állandóan részt vesz a közös munkákban. Ezek a szép'példák oly meggyőzően hatottak, hogy ebben az évben 25 új tag lépett az ipolysági szövetkezetbe. Kaszonyi István