Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-01 / 288. szám, csütörtök

4 UJSZ0 1955. december 1; N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét és N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának tagját, ünnepélyesen üdvözlik Indiában. Delhiben a Radzs Path sugá rúton ezrekre menő tömeg köszönti •N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot, akik az első autóban D. Nehru indiai miniszterelnök mellett láthatók. „A gyarmati rendszer pnsz'ulj s nincs több' visszatérés hoz?ž ŕ < Buljar.yin és Hruscsov elvtárs látogatása Madraszban Madrasz, november 29. (TASZSZ) — N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov, valamint kíséretük november 28-án Madraszba érkezett. Madrasz Dél­India nagy ipari és kultúrközpontja, másfélmillió lakosa van és igen fon­tos kikötő az ország keleti partvi­dékén. A szovjet vendégeket a városon át vezető útjukon a nép lelkesen kö­szöntötte. Szóltak a népi hangszerek, táncolt a fiatalság, álarcokban és színpompás öltözetekben. „Szívélyes üdvözlet a szovjet vezetőknek!" „Él­jen a szovjet-indiai barátság!" — hirdették a feliratok az utcák fölött. A szovjet államférfiak megtekin­tettek egy állami vagongyárat, majd a városi stadionba mentek, ahol mintegy ötvenezer madraszi gyermek gyűlt össze. Az ujjongó gyermekse­reg üdvözlő kiáltásokkal fogadta N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot, amikor nyitott gépkocsin körbehalad­tak a zsúfolásig megtelt lelátók előt­ti úton. A gyermekek különböző színű reflektorok fényében torna- és sport­gyakorlatokat, indiai népi táncokat mutattak be, népdalokat adtak elő. Bulagnyin és Hruscsov elvtárs, vala­mint kíséretük nevében N. A. Mihaj­' lov, a Szovjetunió kulturális _ ügyeinek minisztere üdvözölte a gyermekeket. SZÉLJEGYZET i ulganyin és Hruscsov elvtársak baráti indiai látogatása alkal­mából célszerű felidézni, hogy Sztálin elvtárs 1923-ban a XII. pártkongresz­szuson tartott referátumában felvá­zolta, hogy a nemzeti kérdés szovjet­unióbeli megoldásának milyen hatása lesz az egész világon és különösen a gyarmatokon. Kifejtette, hogyha a izovietunió megteremti a népek va­lóban testvéri viszonyát, valóságos együttműködését, akkor az egész Kelet a szovjet népek szövetségében „fogja látni saját felszabadulásának zászlaját, élcsapatát, amelynek nyomdokain kell haladnia neki is, s ez lesz a világ­imperializmus összeomlásának kezde­te". (J. V. Sztálin Művei, V. kötet, 257. oldal, Szikra kiadás, 1951). A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége először a történelem folyamán megoldotta a nemzeti kérdést és az elnyomott gyarmati, függő nemzetek zászlaja lett. A Szovjetunió nemzetei­nek virágzása hatalmas ébresztője és lelkesítője az imperialista gyarma­tosítók rabságában sínylődő népek nemzeti felszabadító harcainak. E har­cok a második világháború után át­törték az imperializmus láncát. Fel­szabadult a hat százmilliós Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, Vietnam. A hírhedt láncot egyre nagyobb erővel feszítik Ázsia és Af­rika sok más országaiban is. A gyár­mati és függő országokban megindult az imperializmus gyarmati rendszeré­nek összeomlása. Szily Imre. B 1 Amikor a szovjet vendégek elhagy­ták a városi stadiont, és a városon keresztül a Bengáli-öböl partja felé tartottak, ahová a városi nagygyűlést hívták össze, Madrasz lakossága meg­töltötte az utcákat. A vendégek nyi­tott gépkocsija lelkesen ünneplő tö­megek sorfala között haladt el. A nagygyűlésen N. A. Bulganyin beszédet mondott. Rámutatott, hogy a szorgalmas in­diai nép, amely kiharcolta hazája nemzeti függetlenségét, ma az építés munkájával van elfoglalva. A Szovjetunió népeit ugyancsak békés alkotó munka foglalkoztatja. Oj társadalmat építenek más békesze­rető népeikkel együtt, «a eltökélt szándékuk, hogy nem engednek kitör­ni egy újabb világháborús tűzvészt, mert saját taoasztalatukfcxM tudják, ml a háború. A szovjet nép bármikor kész kiáll­ni a küzdőtérre, de következetesen vé­delmezi a béke ügyét, minden erőfe­szítésével azon van, hogy kivívja a nemzetközi feszültség enyhülését, ki­küszöbölje az újabb háború veszélyét, és biztosítsa a feltételeket valameny­iy állam békés együttműködéséhez, függetlenül társadalmi és szociáäis rendszerüktől — mondotta Bulganyin elvtárs, majd így folytatta: — A szovjet nép örül annak, hogy sok szövetségese van e nemes munkában és közöttük olyan dicsőséges szövet­séges, mint nagy országuk népe. Har­colnak a szüárd és tartós béke meg­őrzéséért Ázsia más népei is, ame­lyek most történelmük nagy fordu­lópontját élik át. Ázsia népei hosszú . évtizedeken, sőt évszázadokon keresz­tül sínylődtek idegen elnyomás alatt, önfeláldozóan harcoltak szabadságu­kért és nemzeti függetlenségükért, s a gyarmati rendszer pusztul és visz­szahoztatlanul a múltba tűnik. (Taps.) Egyes európai államok azonban mind ez ideig nem tudjál< megérteni, hogy elmúlt az idő, és nincs visz­szatérés a régi gyarmati rendszerhez. Teljesen indokolatlan, hogy India ősi területén mindmáig ott található Goa portugál gyarmat. Ez a civilizált né­pek szégyene. (Taps.) A szovjet nép rokonszenve mindig azok oldalán volt és lesz, akik a gyar­mati rendszer és maradványai ellen harcolnak. (Viharos taps.) Nem lehet elmondani, hogy Ázsia népei már minden nehézséget leküz­dötték a független fejlődéshez vezető úton. Vannak még kísérletek arra, hogy letérítsék őket a békés fejlődés útjáról, rávezessék a militarizálás és az új háború előkészítésének útjára. Egvebek között ezt a célt szolgálják a Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és a világ más részein létesülő kü­lönböző katonai paktumok és tömböd­Ezek métán keltenek gyanakvást Ázsia népeiben, mert kezdeményezőik azok — erők. amelyek annak idején terjesz­tették és védelmezték a gyarmati rendszert. Az önök kormánya, élén Dzsavaharlal Nehru úrral, korunk ki­váló államférfiával, bölcs döntést ho­zott, amikor távoltartotta magát ezek­től a katonai csoportosulásoktól, vi­lágosan látva, hogy ezek gátolják a népeknek a szilárd és tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseit, s hogy az ilyen csoportosulások léte lényegesen fokozza az új háború ve­szélyét. Megelégedéssel állapltjuk meg azt a tényt, hogy sok ázsiai állam ha­tározottan ellenezte idegen katonai támaszpontok létesítését és idegen csapatok elszállásolását saját terüle­tén — tisztán átlátva, hogy az Idegen katonai támaszpontok létesítése és külföldi csapatok elhelyezése terüle­tükön azzal a komoly veszéllyel jár, hogy e területek a háború és a pusz­títás színterévé válnak. A szovjet emberek őszinte megelé­gedéssel állapítják meg, hogy India az első sorokban küzd a népek békés egymás mellett éléséért (taps), annak az öt^elvnek a megvalósításáért, ame­lyet D'zsavaharlal Nehru és Csou En-laj közös nyilatkozata, valamint a közös szovjet-indiai nyilatkozat hangozta­tott, amelyet Nehru miniszterelnök­nek a Szovjetunióba tett legutóbbi látogatása eredményeképpen hoztak nyilvánosságra. A szovjet nép nagyra értékeli Indiának és kormányának hozzájárulását a béke ügyéhez, vala­mint a megoldatlan nemzetközi prob­lémák békés rendezéséhez. A bé­kéért és a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítéséért vívott harcban azo­nos nézetet valló szövetségesét látja az Indiai Köztársaságban és kormá­nyában. Ezután N. Sz. Hruscsov szólt rö­viden Madrasz polgáraihoz. Kijelentet­te: Ha ésszerűen használjuk fel barát­ságunk erejét és egyesítjük erőfeszí­téseinket a békéért folytatott harc­ban, akkor nem rettent meg semmi­féle olyan erő, amely új háború fel­idézésére törekszik, ezeket az erőket el fogjuk söpörni és a béke biztosítva lesz. (Viharos Taps.) N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov, valamint kísérőik november 29-én re­pülőgépen Madraszból Kalkuttába ér­keztek. A szovjet vendégeket a re­pülőtéren Nyugat-Bengália főminisz­tere fogadta. A főminiszter üdvözlő beszédet mondott. Beszédére N. A. Bulganyin válaszolt. Kalkutta utcáin a szovjet vendége­ket az indiai hatóságok becslése sze­rint legalább 3 millió ember fogadta. Megbukott Edgár Faure kormánya Párizs, november 29. (ČTK). A fran­cia nemzetgyűlés keddj ülése, ame­lyen Edgár Faure kormánya felvetet­te a bizalmi kérdést, nagyon viharos volt. Amint ismeretes, Faure a bizalom kérdését egpbekapcsolta azzal, hogy a nemzetgyűlés halassza el a kor­mány egész politikájánr.k megtárgya­lását és elsősorban az időelőtti vá­lasztásokra tett törvényjavaslatról és a választási rendszerről tárgyaljon. Az ülés azzal kezdődött, hogy a Darlamenti csoportok képviselői meg­magyarázták, miként fognak szavaz­n és megindokolták döntésüket. A jobboldali csoportok két képviselőjé­nek beszéde után, akik sajnálatukat fejezték ki afelett, hogy a kormány vonakodik megmagyarázni politikáját és megállapították, hogy a miniszte­rek véleménye nem egységes a vá­lasztási rendszer kérdésében, Louis Vallon képviselőnek adtak szót, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a francia politika csődöt mondott Vietnamban, a Saar-vidéken és Ma­rokkóban is. A kormány megkísérelte leplezni az amerikaiak beavatkozását a marokkói és vietnami belügyekbe, jelentette ki Vallon, mert mindig meghátrál Franciaország tengerentúli szövetségeseinek követelései előtt. Vallon hangsúlyozta továbbá, hogy a francia kereskedelmet béklyóba verik a Kelettel folytatott kereskedelem korlátozásai. Depreux szocialista párti képviselő beszédében bírálta a kormány pénz­ügyi és gazdasági politikáját. Ezután Jacques Duclos, a kommu­nista párt parlamenti csoportjának elnöke szólalt fel, akinek beszédét a képviselők nagy figyelemrtiel hallgat­ták meg. Duclos elítélte a gyarmati terror politikáját Efczak-Afrikában. Csupán tárgyalások alapján lehet ki­építeni — mondotta — az igazi Francia Uniót. Duclos a múlt választások példá­ján okulva rámutatott a kis körze­tekben való választási rendszer nép­ellenes voltára és kijelentette, hogy a kormány minden téren támogatja e rendszer híveit. Duclos hangsú­yozta, hogy ez a demokrataellenes v álasztási rendszer nem járulhat hozzá a kormány megszilárdításához éí a kommunisták minden erejükke harcolni fognak e rendszer érvénye­sítése ellen. Franciaország Kommunista Pártjá­nak nevében Duclos elvtárs ezután kijelentette, hogy a kommunisták ké­szek megtenni mindent, hogy az ed­digi reakciós politika megváltozzék Ezért a kommunista képviselők a kormány ellen fognak szavazni. A vita végén Edgár Faure minisz­terelnök rövid beszédet mondott. Csökönyösen védelmezte azt a tézi­sét, hogy minden áron el kell halasz­tani az egész politikáról tartandó bármilyen vitát, mindaddig, míg nem döntik el az időelőtti választások kérdését és a választási rendszer megváltoztatását. , Ezután szünetet tartottak, majd 19 órakor megkezdődött a szavazás. Edgár Faure kormányának 3 IS szavazattal 218 ellenében bizalmatlan­ságot szavaztak. A szavazás eredményeinek kihirde­tése után a megbukott kormány rend­kívüli ülést tartott. A nemzetgyűlés folyosóin, a nemzetgyűlés esetleges feloszlatásáról beszéltek, mert a kor­mány úgynevezett alkotmányos több­séggel (312 szavazat) bukott meg és így erre a lépésre az alkotmány fel­jogosítja őt. A Szovjetunióban végzett hidrogénfegy ver-kisér!etek külföldi visszhangja NAGY-BRITANNIA. — A londoni rádió sajtószemléjében beszámolt a brit lapok cikkeiről, amelyek a Szov­jetunióban végzett hidrogénfegyve­rekkel végrehajtott kísérletekkel fog­lalkoznak. A DAILY MAIL-t a legnagyobb mér­tékben felháborítja az emberek állás­foglalása, „főleg Indiában", akik támo­gatják az atom- és hidrogénfegyverek eltiltására tett szovjet javaslatot. Minden indokolás és logika ellenére elégedetlenségüket fejezik ki afelett, hogy „senki sem tiltakozott Oroszor­szágnál" a hidrogénfegyverrel végzett kísérletek ellen. A Daily Mirror igyek­szik kételkedést kelteni a fegyverke­zés csökkentésére és a tömegpusztító fegyverek eltiltására tett javaslatok őszinteségét illetően. FRANCIAORSZÁG. — A Liberation jelenti, hogy az atomerő francia bi­zottsága és a Puy-de-Dome megyében levő külön megfigyelő állomás novem­ber 28-án megcáfolták az egyes jobb 1 oldali lapok által terjesztett rosszaka­ratú híreszteléseket, amelyek szerint a Szovjetunióban legutóbb végzett hidrogénfegyverkísérletek fokozták a Párizs feletti légkör radioaktivitását. A l'HUMANITÉ felhívja a figyelmet arra, hogy a Franc-Tireur éppen úgy, mint a többi jobboldali lap annak ide­jén nem elégedetlenkedett a japán ha­lászok halála felett, akiket az ameri­kai hidrogénbomba robbanása ölt meg. Most ezek a lapok minden téren igye­keznek a hidrogéübombával végzett szovjetunióbeli kísérleteket a „hideg­háború" propagandájára felhasználni. llllllllllllllllllllllllllilllllHllllllllllllllllIIIIIIIIIMIIIIIIIMlIllllillllllllllllllllllllllllllll Rákmódra Néhány katonai személyiség és újságíró azon fáradozik Nyu­gaton, hogy felélesszék a hideg háborút.

Next

/
Thumbnails
Contents