Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-04 / 291. szám, vasárnap

2 ÖISZO 1955. december 4: AZ ÚJ SZO POSTÁJÁBÓL A füleki 11 éves iskola életéből A füleki 11 éves iskola CSISZ tagjai négy tánccsoportot létesítet­tek, amelyek jól működnek. Szín­darabokat is tanulnak be, s így a közeljövőben Gárdonyi Géza „A bor" című darabja kerül bemuta­tásra. Sportcsoportunk is eredmé­nyesen szerepel. A fiúk kézilabda­csapata a járási iskolák közötti versenyen az első helyen végzett. Elnyerte a vándorzászlót és dísz­oklevelet, amelyekre minden Sportkedvelő diák büszke lehet. Ezen a versenyen sajnos csak a fiúk vettek részt, mert olyan isko­lák között folyt a vetélikedés, ame­lyekbe lányok nem járnak. Azon­ban mi lányok is kivetjük részün­ket osztálytársaink támogatásából és odaadással „szurkoltunk" paj­tásainknak. Cimtko Ägota, Fiľakovo Jól dolgoznak a bök pusztai fiatalok A Bökpusztai Állami Gazdaság CSISZ-szervezete propagációs munká­val hozzájárul az őszi munkák gyors elvégzéséhez, mivel ez a jövő évi ter­més alapját képezi. A szervezet 13 tagja közül tizenketten részt vettek a silőzás munkálataiban. 250 köbméter kukoricaszárat silóztak le, 100 órát dolgoztak a süógödrök elkészítésén, 1500 őrát pedig a répa és a kukorica betakarításában. A CSISZ-tagok kultúrpolitikai mun­kát is végeztek. Megszervezték a po­litikai és az olvasókört. Az olvasókör­ben 11 tag szerezte meg a Fučík-jel­vényt. Ebben az évben 3 kultúrelő­adást tartottak. Szeptemberben az „Ifjúsági sajtó" hónapjában rávettük a Bökpusztai Ál­lami Gazdaság valamennyi fiatalját — 14—26 évig —, hogy járassa az ifjú­sági sajtót. (Levelezőnktől.) Oj rádió az ifjúság részére Détérben Détérben gondoskodunk róla, hogy az ifjúság téli szórakozását a kultúr­munkában találja meg. Van 423 kötetes könyvtárunk. Törődünk azzal, hogy a község lakossága, főleg a fiatalság rendszeres kultúréletet éljen, minél többet olvasson. Alakítottunk egy gyermek és egy vegyes énekkart. A pio­nírénekkar már szerepelt is, a Petőfi-énekkar meg mostanában fog fellépni. Kultúrházunk a napokban egy nagy rádiót is kap. Bálint Lajos, Détér Pádár községben kigyúlt a fény Hideg szél nyargal végig Pádár községben, amikor a helyi nemzeti bizottság épülete elé érünk, amelyen egy vörös zászló és az ál­lami lobogó leng. A 145 házból álló falu utcáján csoportokban állanak az emberek: öregek, fiatalok egy­aránt, kipirult arccal, ragyogó, fénylő sze­mekkel várják a lámpák felvillanását. A lakosság leírhatatlan nagy örö­mére Pádár községben bevezették a villanyt. A község 1. sz. kis házában szép, tiszta la­kásba toppanok be, ahol a 70 éves Simon Klára kis unokahugával együtt fogad. Megkérdezem az idős asszonyt, milyen érzés fogta el, amikor meghallotta, hogy vil­lanyt vezetnek be a fa­luba. — Bizony, bevallom — válaszolja Simon Klára — nagyon meg­hatódtam, mert végre megérhettem, hogy gyertya és petróleum­lámpa helyett a mi la­kásunkban is kigyulladt a villanyfény. A koros néni azután elmondja, hogy ő és a férje, Simon Sámuel, három hektár földjük­kel már 1952-ben be­léptek a III. típusú egy­séges földművesszövet­kezetbe, amelyben Klári és Gizella leányaik oda­adó, szorgalmas tagok módjára dolgoznak és az idén már 450 munka­egységet szereztek. A leányok keresetéből fi­zették meg a villany bevezetéséért járó ösz­szeget és rádiót is vá­sároltak. Valamennyien igen boldogok. Este a helybeli állami iskolában Ünnepélyt rendeztek, amelyen megjelentek a párt, a kerületi, járási, helyi nemzeti bizottság, a katonaság, a közbizton­sági szervek, a védnök­ségi üzem képviselői, valamint a villanyszere­lési dolgozók is. * Réthy István, Rimaszombat A „Volgában" H r a valaki megkérdezné azt a néhány ezer dolgozót, akik a táira­lomnici „Volga" üdülőben tölt öl i ék szabadságukat, hogyan vannak meg­elégedve az elhelyezéssel, a kiszolgá­lással, valamennyien bizonyára így válaszolnának: — Nagyon jól éreztem magam a Volgában, sokáig emlékezni f^^ok azokra a napokra, amit ott töltöltem. — Felejthetetlen szabadság — ír­ja Otto Schrőder berlini élmunkás és Franz Flügel drezdai dolgozó 270 tar­sa nevében, akik az idei nyáron a Német Demokratikus Köztársaságból jöttek ide üdülni. Ha az üdülőközpont emlékkönyvét lapozgatja az ember, száz és száz ne­vet talál benne. E nevek viselői elis­meréssel adóznak az üdülőközpont kedves és áldozatkész személyzet énei. Nem találni ebben a könyvben egyet ­len bíráló mondatot sem. A húsätua i kollektíva igazán megérdemli a dicsé­retet. K, özkedveltségnek örvend az 52 éves Nyári néni, aki nemcsak k:tiin 'j szakácsnő, hanem gondos, jó gazdasz­szony is és annak a néhány fiatal lánynak, akik a konyhában vele dol­goznak, második édesanyja. — Nyári nénivel nagyon jó dolqoz­ni — mondják a lányok. — Türelme­sen tanít és nevel minket. Nyári néni nemcsak a konyhasze­mélyzet „mamája", hanem az :gész üdülőé. Sokat emlegetik őt volt kosz­tosai. ' Az ország minden tájáról hoi.­za a postás a leveleket, üdvözletedet. A felszolgálást ügyesen végzi a esi • nos, mindig mosolygó Michelné Jai­nák Anka. Jó kedvvel dolgozik Julka Halöinová és Iréna Kolurflbero'ié. A szobákban, a hallban és a tágas társal­góban példás a rend és tisztásán. A szobalányok is kifogástalanul dnlgoz­nak. Nélkülözhetetlen személyiség az üdülőközpontban a 0? éves Taisz bá­csi, aki portás, informátor, tolma:s és statisztikus egy személyben. Az ridu• lök védnöke, a „mindentudó." Több nyelven folyékonyan beszél. Dicséretet érdemel Ženišek elvtárs, az üdülő kultúrfelélóse is. ErtC'ces kultúrműsorokat, kirándulásokat szer­vez és különféle szórakozási lehetősé­gekről gondoskodik, hogy tmnden üdülő jól érezze magát. M r ichel elvtárs, az üdülő vezetője joggal büszke erre a hinztagú kol­lektívára, mert jól teljesíti feladatát. BARTÓK JÁNOS Starý Smokovec A pótjutalmazás bevezetésének gyümölcse­Egy esztendeje még nagy ne­hézségekkel küzdöttek a tornóciak. Szövetkezetükben azonban azóta gyökeresen megváltozott a hely-! zet. Ha ma megnézed a fejőstehe-­neket, bizony elcsodálkozol. Nem kell szégyenkezniök a fejőknek sem miattuk. Jól tejelnek, van olyan tehén, amelyik 18 liter tejet ad naponta. Az átlagos napi tej­hozam csaknem a kétszeresére emelkedett, s a borjak elhullása pedig 1 százalékra csökkent. Ma már a tavalyi 4 literről közel 6 literre emelkedett minden tehénnél a napi tejhozam. Hogy minek kö­szönhető ez a szép eredmény, azt szívesen elmondja Kreszan András, az egyik fejő. — Igaz, hogy az állatok egy ré­sze már öreg, kevés hasznothajtó tehén volt, — kezdi a magyaráza­tot. Azután szemét a földre sze­gezve folytatja: — A nagyoobik hiba azonban bennünk, állatgon­dozókban volt. Majd töviről-hegyire elbeszéli, hogy az állatgondozók közül sokan hanyagul végezték munkájukat, ke­veset törődtek a gondjaikra oizott tehenekkel. Egy rakásra hányták a sok takarmányt az állatok elé a jászolba, s aztán rájuk se néztek. Kreszan András ezt a nemtö­rődömséget egyrészt azzal magya­rázza, hogy az állatgondozókat nem jutalmazták a kifejt tej szerint, többnyire átlagosan egyformán kapták a munkaegységeket. Más­részt a pótjutalmazás be nem ve­zetésének tudja be a hibát, mivel­hogy a dolgozók nem voltak érde­kelve a többtermelésben. A nagyszámú borjúelhullást is egyrészt a nemtörődömség okoz­ta, továbbá az állatok elégtelen es rossz elhelyezése és az egészség­telen istállók. Az állatok kis fé­rőhelyen voltak összezsúfolva, s emellett a tehénistálló alja oeton­padló volt. A borjúk még az any­jukban átfáztak, s világra jöttük után pár nap múlva elpusztultán. Amelyek életben maradtak is, gyen­gék és egészségtelenek maradtak. A leromlott, öreg tehenektől nem is lehetett már sokat várni. Egyszer azután mégis belátták a szövetkezetesek, hogy Igy nem mehet tovább. Elhatározták, hogy véget vetnek ennek az állapotnak. Üjév után tehát hozzáláttak a munkához. A teheneket a fejők kapták gondozásra, ők etették, tisztították és fejték az állatokat. Minden fejőnek egyformán 17 te­henet bíztak gondjaira. A munKáju­kat azután érdem szerint jutal­mazták és bevezették a pótjutal­mazást. Most, hogy érdekelve van­nak a pótjutalmazásban, javuk a munkájuk. Gondosan végezték fel­adataikat, ami rövidesen szép eredményeket hozott. Most már az állatok elhelyezése­ben sincs hiba. Év közben ezt a problémát is megoldották. Felépí­tettek egy új, modern isállót, ami­nek eredménye meg is mutatko­zik a borjaknál. Kreszan András, a legjobb fejő pl. 19 borjút ne­velt fel ez ideig a gondjaira bízott 17 tehéntől, s még kettőre szá­mit az év végéig. Utána a másik legjobb fejő, Mirt János, aki ugyancsak 16 borjút nevelt fel ez ideig. Kreszan András is, meg a többi fejők is büszkék az elért ereJme­nyekre. Szívesen tanulnak egymás­tól, hogy egyre nagyobb eredmé­nyeket érhessenek el, s méltó har­cosaivá váljanak a szövetkezetnek. Halász Ambrus Vágsellyf < Gondoskodjunk a rétekről és a legelőkről A Földművelésügyi Minisztérium felhívása A földművelésügyi miniszter kollé­giuma a rétek és legelők őszi gon­dozásának és trágyázásának szaka­szán mutatkozó helyzettel foglalko­zott. A rétek és legelők a legfonto­sabb takarmányok forrásai. Gondozá­sukkal megteremtjük a sokkal gazda­gabb takarmánytermés elérésének feltételeit. A rétek és legelők gondozása sza­kaszán mutatkozó jelenlegi állapot ki­értékelése után a kollégium felhívja a figyelmet arra, hogy a lényeges késés ajlenére is teljesíteni lehet még ezt a feladatot. A gép- és traktorál­lomásokon elég kerekes traktor van, fel lehet használni minden fogatot és rendelkezésre állnak'a szükséges trá­gyák is. Csak rendesen ki kell hasz­nálni mindezeket az eszközöket és a munkát jól meg kell szervezni. Fő­leg a fűvel benőtt vízlevezető csator­nák és berendezések kitisztításáról van szó. Továbbá a porhanyós és szá­raz talajú réteket és legelőket hen­gerelni kell, hogy szilárdabbá, váljon a talaj felszíne és biztosítva legyen a fű jobb kitelelése. A műtrágyával be­hintett réteket és legelőket meg kell boronálni. A réteken és legelőkön ősz­szel a legfontosabb munka a trágyá­zás. Teljes mértékben ki kell hasz­nálni a műtrágyákat, a trágyalevet és a komposztokat. Ezért fontos, hogy most nagyobb mértékben létesítsünk a réteken kom­posztokat, hogy minden évben leg­alább a rétek egynegyed részét meg lehessen trágyázni. A műtrágyák kö­zül elsősorban Thomas-lisztet és a meszes és mésztartalmú műtrágyák összes fajtáit kell alkalmazni. A ré­teken és legelőkön végzett munkákra szükséges felszabadítani és bekapcsol­ni a gép- és traktorállomások ren­delkezésére álló összes szükséges szá­mú kerekes traktorokat, de főleg a fo­gatokat kell kihasználni. A kerületekben és járásokban meg kell szervezni „a rétek és legelők pél­dás gondozásának hetét", hogy min­den napot kihasználjanak a réteken és legelőkön végzett munkára. Ä szovjet zeneművészek hangversenye Prágában December 2-án a prágai Művészek Házában ünnepi hangversennyel fejez­ték be kőrútjukat hazánkban a cseh­szlovák-szovjet barátság hónapjának ünnepségén részt vevő szovjet zenemű­vészek. A szovjet zeneművészek záróhang­versenyén jelen voltak: Václav Kopec­ký miniszterelnökhelyettes, Jifi Hend­rych, a CSKP KB titkára, Václav Dá­vid külügyminiszter, dr. Zdenék Ne­jedlý rofesszor, miniszter, a CSSZBSZ KB elnöke, Ladislav Stoll professzor, a kulturális ügyek minisztere és köz­életünk más képviselői. A hangversenyen részt vett M. J. Kapuran, a Szovjetunió prágai nagy­követségének tanácsosa, a nagykövet­ség többi tagjaival együtt. Az ünnepi est műsorát az állami Bo­rogyin-vonósnégyes műsora nyitotta meg. A műsor második részében szim­fonikus zenemüveket játszottak. A prágai szimfonikus zenekart A'lek­szandr Gauk, az OSZSZSZK nemzeti művésze vezényelte. A műsor sike­réhez hozzájárultak Daniel Safran Sztálin-díjas zongoraművész, Lázár Bermann zongoraművész és Lev Oszt­rin zongorista. A szovjet művészeket minden műsorszám utáň lelkes tapssal jutalmazta a közönség. A hangverseny befejezése után I. P. Iliin, a Szovjetunió Kulturális Ügyei­nek Minisztériuma mellett működő szovjet rádióosztály főszerkesztője mondott köszönetet és örömét fejezte ki afelett, hogy a küldöttséget érte az a megtiszteltetés, hogy a csehszlo­vák-szovjet barátság hónapjában a szovjet művészetet képviselje. A hangverseny után Ladislav Stoll, a kulturális ügyek minisztere a szovjet zenei küldöttség tiszteletére a Wald­stejn-palotában fogadást rendezett. A klodnói Antonín Zápotocký Elnök Bánya teljesítette az egész évi tervet Szombaton, december 3-án a kiad­nói Antonín Zápotocký Elnök Bánya bányászai és technikusai teljesítették az egész évi tervet. Ezt az örömteli hírt Antonín Zápo­tocký elvtárs köztársasági elnök­kel a bánya dolgozóiból álló küldöttség közölte, melyet Jiri Duda elvtárs üzemigazgató vezetett. A köztársasági elnök szívélyesen elbeszélgetett a küldöttség tagjaival munkájukról és gratulált nekik az idei szép eredményekhez. Annak a meggyőződésének adott kifejezest, hogy a bánya technikusai és dolcozói becsületesen és sikerre! fogják teljesí­teni a második ötéves terv feladatait, és ehhez sok sikert kívánt nekik. Sajtóértekezlet a bányák és építészet részére történő munkaerőtoborzásról Szombaton, december 3-án délelőtt Prágában a Csehszlovák Újságírók Klubjában sajtóértekez'etet rendeztek a bányák és építészet részére tórcenó munkaerők toborzásáról. A fontos ipari ágazatok számara történő új munkaerők megnyerései kapcsolatos feladatokról és eredme­nyekről Jozef Tesla munkáét óúnyi miniszter beszélte Többek között be­jelentette, hogy szeptember 26 óta 8556 dolgozó jelentkezett a bányákba. Közülük novemberben 6170 új dol­gozó kezdte meg munkáját, akik na­ponta 12 000 tonna szenet fejtenek. N. D. Pszurcev, a Szovjetunió postaügyi minisztere a Klement Go.twa d Mauzóleumban N. D. Pszurcev, a Szovjetunió pjs­taügyi minisztere dr. Alois Ne illan­nak, a Csehszlovák Köztársaság pos taügyi miniszterének, valamint Vác­lav Pašeknak, a CSKľ KB titkírának és František Wolfnak, a Postaalkalma­zottak Szövetsége KB elnökének kísé­retében koszorút helyezett el a Kle­ment Gottwald Mauzóleumban. Az ostravai kerület kohászati üzemei rekorderedményt értek el az acéltermelésben A vitkovicei, kunčicei, tŕineci és bo-' humini kohászoknak a múltban soha sem sikerült annyi acélt termelniük terven felül, mint ez év tizenegy hónapja alatt. Az idei felemelt tervet 93 869 tonnával szárnyalták tű'. Az ostravai kerületben az acé'ter­melési terv túlteljesítésében nagy ré­szük van a vitkovicei Klement Gott-" wald Vasműnek új acélüzeme dolgo­zóinak, akik november végéig 37 92/ tonna ércet olvasztottak tervor. fe­lül. Az Új Idő 29. száma A vezércikk Bulganyin és Hruscsov indiai látogatásának jelentőségét mél­tatja. A lap második szerkesztőségi cikke a genfi értekezlet eredményeit elemzi. Figyelő cikke a Szovjetunió és Norvégia viszonyával foglalkozik. Nyina Popova, az NDNSZ alelnöke részletesen beszámol a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tízeszten­dős működésének eredményeiről. Mel­nyikov a német kérdés megoldásának reális útját világítja meg. Két nyilat­kozat számol be a Szovjetunió ide­genforgalmi kapcsolatainak fejleszté­séről. B. Sztahajev Adam Mickiewicz­nek, a lengyel nép nagy költőjének életművéről írt figyelemre méltó ta­nulmányt. A kassai kerület teljesítette a toborzás fe!adatait Szombaton, december 3-án a kassai kerület 112,1 százalékra teljesítette a bányák és az építészet részére tör­ténő toborzás egész évi felada'ait A toborzást az utolsó negyedévben a kerület 13,5 százalékkal szárnyalta túl. Október 1-től a kassai kerüiet üzemeiből 82 dolgozóval több ment a bányákba, mint ahogyan azt a terv megszabta. A toborzásban dolgozók az SZ! KP KB irodájának felhívása után vállal­ták. hogy a kassai kerületben de­cember 20-ig terven felül 40 új dol­gozót nyernek meg a handlovai bá­nyába.

Next

/
Thumbnails
Contents