Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-30 / 313. szám, péntek

1S55. december 30. UJSZO 3 A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülése Moszkva, (TASZSZ).— December 28-án délelőtt a Szövetségi Tanács be­fejezte A. G. Zverjev szovjet pénzügyminiszternek a Szovjetunió 1956. évi állami költségvetésiről és az 1954. évi költségvetés teljesítéséről szóló be­számolója megtárgyalását. A Szövetségi Tanács éppúgy, mint a délelőtti ülésen a Nemzetiségi Tanács, egyhangúlag jóváhagyta a Szovjetunió 1956. évi állami költségvetéséről szóló törvényt és az 195é. évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót. A Szovjetunió 1956. évi állatai költségvetésének bevételi része 592 milli­árd 761 millió 156 ezer rubelt és kiadási része 569 milliárd 634 millió 972 ezer rubelt tesz ki. V. T. Lccisz beszámolója a parlamenti küldöttségek kölcsönös Ictogcíosárol , Moszkva, (TASZSZ). — V. T. Lacisz, a Nemzetiségi Tanács elnöke decem­ber 28-án a Nemzetiségi Tanács ülé­sén beszámolót mondott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és más államok par­lamentjei küldöttségeinek kölcsönös látogatásairól. — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa második ülésén 1955. február 9-én — mondotta V. T. Lacisz, — a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa nyilatkozatot tett közzé a világ valamennyi nemze­téhez és parlamentjéhez. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa e nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a parlamentek nagy felelősséget viselnek a béke megőrzéséért és megszilárdítás sáért és főleg arra mutatott rá, hogy a parlamentek közötti közvetlen kap­csolatok felvétele, a parlamenti kül­döttségek kicserélése elősegíti a népek baráti kapcsolatainak és együttműkö­désének fejlődését. V. T. Lacisz rámu­tatott, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nyilatkozatának támogatására megfelelő határozatokat hoztak a kí­nai-, lengyel-, magyar-, bolgár-, albán-, vietnami-, jugoszláv- és az NDK parlamentjei. A nyilatkozatot ro­konszenvvel üdvözölték Számos más ország parlamenti körei is. V. T. Lacisz továbbá bejelentette, hogy a Szovjetuniót már meglátogatta Finnország, Nagy-Britannia, India, Svédország, Szíria, Jugoszlávia, Japán, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Albánia és Ausztria parlamenti kül­döttsége. Jelenleg a Szovjetunióban tartózkodik a Lengyel Népköztársaság és Irán parlamentjeinek küldöttsége. Ezután felsorolta, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségei mi­lyen orszagokba látogattak el. — A parlamenti küldöttségek* köl­csönös látogatásának fő eredménye — mondotta V. T. Lacisz — abban rejlik, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak javaslata teljesen bevált. Nem kétséges, hogy ezek a kölcsönös láto­gatások elősegítették a nemzetközi kapcsolatok további erősödését és a népek kölcsönös mélyebb megismeré­sét. M. P. Taraszov felszólalása V. T. Lacisznak, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa és más államok parla­menti küldöttségei kölcsönös látogatá­sáról szóló beszámolójával kapcsolatos vitában a Nemzetiségi Tanács ülésén felszólalt M. P. Taraszov. Beszédében elmondotta, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a Cseh­szlovák Köztarsaság nemzetgyűlésének meghívására Csehszlovákiába látoga­tott és közvetlen kapcsolatot vett fel az ország parlamentjével. Ä Legfelső Tanács küldöttsége csehszlovákiai tar­tózkodása alatt újból meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió és Csehszlo­vákia népeinek barátsága rendíthetet­len és örök, mert nemcsak a történel­mi múlt tűzi őket egybe, hanem a szo­cializmus és kommunizmus építéséneK nemes céljai is. M. P. Taraszov hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia népe a szovjet parla­menti küldöttséget mindenütt mély, őszinte, forró szeretettel üdvözölte, majd így folytatta: Számos csehszlo­vákiai üzemben jártunk és küldöttsé­günk tagjai megállapították, hogy a munkafegyelem ezekben az üzemekber nagyon magas színvonalon áll. Ugyan­csak jól van megszervezve az üzemek és a műhelyek közötti anyagszállítás is. Mindenütt példás tisztaságot lát­tunk. Megemlékezett továbbá az út­építés és közlekedés magas kultúrájá­ról is. A küldöttség saját szemével győ­ződött meg arról, hogy Klement Gott­wald szavai: „Örök időkre a Szovjet­unióval", Csehszlovákia népének mé­lyen szívében gyökereznek. A Szövetségi Tanács vitája a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatásának kérdéséről A Szövetségi Tanács december 28-i délutáni ülésén V. P. Dzsavanadze, a Szövetségi Tanács alelnöke mondott beszámolót a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a külföldi államok parla­menti küldöttségei kölcsönös látoga­tásáról. V. P. Dzsavanadze hangsúlyoz­ta. hogy a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatására tett felhívását a külföldön melegen üdvözölték. A Szovjetuniót már számos külföldi par­lament küldöttsége látogatta me.g, amelyek meggyőződtek a Szovjetunió­nak a népgazdaság és a kultúra fej­lesztése terén elért sikereiről, s meg­győződtek arról, hogy a szovjet em­berek rendületlenül a békére és ba­ráti együttélésre törekszenek. Rész­letesen beszélt továbbá a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségeinek Finnországban, Lengyelországban, Al­bániában, a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaságban, Csehszlovákiában, Ma­gyarországon és a Német Demokrati­kus Köztársaságban tett látogatásai­ról. — Mindenki előtt, aki elfogulatlanul figyelemmel kíséri a szovjet állam po­litikáját — jelentette ki Dzsavanadze — világos, hogy a Szovjetunió a nem­zetközi együttműködés elveit nemcsak hirdeti, hanem minden téren azok gyakorlati megvalósítására törekszik és erre minden eszközt és lehetősé­get felhasznál. A Szovjetunió javasol­ta a kulturális kapcsolatok fokozott Kibővítését könyvek, kiállítások köl­csönös kicserélésével, hogy ezáltal bővüljenek a tudósok és a gazdaság; körök kapcsolatai, javasolta az utas­forgalom, a sportolók kölcsönös ven­dégszereplése stb. megvalósítását. V. P. Dzsavanadze továbbá a Szov­jetunió és más országok államférfiai­nak kapcsolatairól beszélt és megem­lékezett az indiai, vietnami, finn, bur-' mai, norvég államférfiak, valamint a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság és mas országok államférfiainak szovjetunió­beli látogatásáról. Rámutatott, mily nagy fontosságú volt a béke szem­pontjából N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan jugoszlá­viai útja, valamint N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Indiában, Burmában és Afganisztánban tett látogatása. — A parlamenti küldöttségek köl­csönös látogatásai — mondotta vége­zetül V. P. Dzsavanadze — jó kezdet volt. Nem kétséges, hogy ezek a kapcsolatok tovább fognak fejlődni. A V. P. Dzsavanadze beszámolójával kapcsolatos vitában számos képviselő szólalt fel, akik a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa küldöttségeinek külföl­di országokban tett látogatásairól számoltak be. Beszédeikben hangsú­lyozták a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatásainak nagy fontos­ságát a béke megszilárdítása szem­pontjából. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatásáról A Szovjetunió Legfelső Tanácsa megtárgyalta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és más államok parlamenti küldöttségei látogatásának kérdését és megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 1955. február 9-i nyilatkozata pozitív visszhangra talált, számos ország par­lamentjében és elősegítette a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa és más ál­lamok parlamentjei kölcsönös kapcso­latainak kibővítését és megszilárdítá­sát. A finn, brit, indiai, svéd, szíriai, ju­goszláv, japán, belga, francia, luxem­burgi, osztrák, albán, lengyel és iráni parlamenti küldöttségek látogatása a Szovjetunióban, valamint a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa küldöttségének Finnországban, Lengyelországban, Al­bániában, Jugoszláviában, Csehszlová­kiában, Bulgáriában, Magyarországon és a .Német Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatásai elősegítették a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kép­viselői és más államok képviselői sze­mélyes kapcsolatainak felvételét, s hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megismerjék az illető országok állam­rendszerét, gazdaságát, kultúráját és ezen országok népeinek életét. A Szovjetunióba ellátogatott kül­földi parlamenti küldöttségek meggyő­ződhettek arról, hogy a Szovjetunió néoeinek — amelyek építő munkát végeznek — létérdeke a béke megőr­zése és egyértelműen támogatják a szovjet kormánynak a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése biztosítására irá­nyuló politikáját. Másrészt a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának küldöttsége mindenütt a népek őszinte béketörek­vését tapasztalta. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa úgy véli, hogy a parlamenti küldött­ségek kölcsönös látogatásai, valamint a parlamenti kapcsolatok egyéb for­máinak fejlesztése elősegítik a népek kölcsönös megértésének további ja­'túsát és így kedvező hatással lesz­nak a nemzetközi feszültség enyhí­tésére, az egész világ békéjének meg­őrzésére és megszilárdítására. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ki­jelenti, hogy a parlamenteknek a parla­menti kapcsolatok fejlesztésére irá­nyuló tevékenysége — az országok közötti együttműködés és bizalom megszilárdítása érdekében — továbbra is a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és az egész szovjet nép őszinte rokon­szenvével és teljes támogatásával fog találkozni. Moszkva, Kreml, 1955. december 28. N. A. Bulganyin beszámolója A Szovietunió Legfelső Tanácsának december 29— i ülésén a Szövetségi Tanács és a Nemzetiséai Tanács együttes ülésén N. A. Bulganvin. a Szovietunió Minisztertanácsának elnö­ke beszámolt indiai, burmai és afga­nisztáni látogatásáról. N. A. Bulganyin beszéde bevezető részében rámutatott arra, hoav a Legfelső Tanács ülését az 1955-ös év végén tartia. a naav nemzetközi ese­ménvek évének véqén. amelyek ko­moly változásokat hoztak az államok közötti kapcsolatokban és bizonvos fordulatot a feszült nemzetközi hely­zetben. N. A. Bulqanyin hangsúlyozta, hogy a nemzetközi életben eqvre nagvobb szerepet játszanak most az ázsiai or­szágok, amelyekben a viláa lakosai­nak több mint fele él és kiielentette. hoav a béke meqőrzéséhez kétségte­lenül naav mértékben iárult hozzá a Szovietunió. India, Burma és Afganisz. tán barátságának és együttműködésé­nek feilődése. A következőket mondotta: ..Indiai, burmai és afqanisztáni látogatásunk közvetlen eredménye a Szovietunió és ezen orszáaok baráti kapcsolatainak és eavüttműködésének megszilárdulá­sa és feilődése volt. a szoviet nép és a naav indiai nép. Burma és Afaa­nisztán népei között további közele­désre került sor. A látogatásnak azonban méa más fontossága is volt. A látoqatás nagy nemzetközi je­lentőséget nyert elsősorban azzal, hoav megerősítette a Szovietunió kül­DOlitikáia lenini alapelveinek — a kü­lönböző szociális és politikai rendsze­rű államok békés eavmás mellett élé­se elveinek helvesséaét. A látogatás szemléltetően és meagvőzően bizonyí­totta. hoav ez az elv a népek béké­ié és biztonsáaa measzilárdításának. a népek közötti bizalom és kapcso­latok fejlesztésének meabízható alap­ia." N. Sz. Hruscsov beszéde A Szovietunió Leafelső Tanácsának december 29-i ülésén, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiséai Tanács eavüttes ülésén a Kreml-palotában részt vett számos vendéq. a főváros dolaozóinak képviselői, a diplomáciai testület taaiai. szoviet és külföldi új­ságírók. Az elnökséqi páholyban helyet foqlaltak a kommunista párt vezetői, a szovjet kormánv taaiai és a mi­niszterek. Az ülésen részt vettek a Lenqvel Néoköztársa6áa és Irán parlamenti küldöttséaeinek taaiai is. amelvek a Leafelső Tanács meahívására a Szov­jetunióban tartózkodnak. Meq jelent továbbá a Koreai Néoi Demokratikus Köztársasáa kormánvküldöttséae. amelv a Szovjetunión át vezető útja folvamán megállt Moszkvában. A jelenlevők naav fiavelemmel hall­aatták mea N. A. Bulqanvinnak. a Szovietunió Minisztertanácsa elnöké­nek. a szovjet küldöttséa indiai, bur­mai és afqanisztáni látoaatásáról szó­ló beszámolóját. N. A. Bulganvin be­szédét qvakran félbeszakította a je­lenlevők tapsa. N. A. Bulqanvin beszéde után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Leafelső Tanácsa Elnökséaének taqja emelke­dett szólásra. Beszédének bevezető részében ki­ielentette. hoqv teljesen eqvetért mindazzal. amit.N. A. Bulqanvin mon­dott. N. Sz. Hruscsov rámutatott, hoav a szoviet kormánvküldöttséq naav meaeléaedéssel foaadta India Burma és Afaanisztán kormányának meghívását. Beszéde további részében az eavenjoaúsáa és szuverenitás el­veivel foalaíkozott. _amelvekre a Szov­jetunió a más orszáaokkal való kap­csolatait építi. _ •m A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésének világvisszhangja Világszerte nagy figyelemmel fogadták a Szovjetunió Legfelső Taná­csának IV. ülésszakát, ís főleg a Szovietunió 1956. évi költségvetési ter­L zetét. A költségvetés a szovjet kormánynak az ország gazdasága fej­lesztésére, a lakosság anyagi jólétének további fellendítésére irányidó politikáját tükrözi. A nyugati országokból érkező jelentések szerint ezt még a legreak-' ciósabb tudósítók és kommentátorok is kénytelenek elismerni. Az United Press moszkvai tudósítója például megjegyzi, hogy az előterjesztett költségvetés „békeköltségvetés", írnely „előirányozza a védelmi kiadások 10 százalékos csökkentését és a legjobb kilátásokat nyújtja az orosz fo­gyasztónak". Valamennyi svéd lap ismerteti Zverjev elvtárs beszédének főbb gondolatait, a címben hang-.ilyózzák a katonai kiadások csökken­té ét. A „Morgen Tidningen" is „Békeköltségvetésről" ír, és a lap sze­rint legnagyobb szenzáció a katonai kiadásoknak a múlt évihez viszo­nyított 10 százalékos csökkentése". Letagadhatatlan tény tehát, hogy a Szovjetunió ma is a genfi szellem útján halad, s tettekkel cáfolja meg azoknak ,ágalmait, akik a Szovjet­uniót vádolták a genfi szellem hanyatlásának okozójaként. VAR SÖ A lengyel sajtó részletesen beszá­mol a Szovjeti n'.ó Legfelső Tanácsá­nak csütörtöki üléséről. A Szovjet­unió 1956. évi költségvetése — írja a „Trybuna Ludu" — a békeköltség­vetés. Az ipar és a mezőgazdaság további fejlesztésére és a szovjet emberek életszínvonalának emelésére irányul. A lap hangsúlyozza, hogy a védelemre fordított kiadások, az ál­lami költségvetésben alacsonyabbak, mint tavaly és ez a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló konkrét törekvést tükrözi. A lengyel sajtó megállapítja, hogy a Legfelső Tanács ülésén részt vesz a Lengyel Népköztársaság parlamenti küldöttsége. Ezzel kapcsolatban a lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és Lengyelország népei örök szövetséget kötöttek az emberiség nemes eszmé­nyeiért folytatott harcban. BÉCS A legkülönfélébb politikai Irányza­tokhoz tartozó osztrák lapok nacjv figyelmet szentelnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa IV. ülésszakának. A lapok közlik A. G. Zverjev szov-' jet pénzügyminiszternek, a Szovjet­unió 1956. évi állami költségvetésé­ről szóló beszámolóját és külön ki­emelik, hogy a Szovjetunió az 1955-ós évvel szemben 10 százalékkal csök­kenti a védelmi kiadásokat. A „Neues Oesterreich" című lap ki­emeli Zverjev beszámolójának azt a részét, amelyben arról van szó, hogy 1956-ban csökkentik a védelmi kiadásokat és nagyobb összegeket foi­dítai ak a gazdasági és kulturális fejlődésre. BERLIN A' német demokratikus sajtó ä Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésé­vel kapcsolatos kommentárjaiban hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió 1956. évi állami költségvetése a Szov­jetunió békés politikájának további megnyilvánulása. A Szovjetunió új állami költség­vetése — írja a „Neues Deutschland" — az óriási építkezés, a további gaz­dasági és kulturális fejlődés évét tárja elénk". A ap hangsúlyozza, hogy az új szovjet költségvetés fő része a népgazdaság további fejlesz­tését szolgálja, s megállapítja, hogy a Szovjetunió 10 milliárd rubellel csökkenti a védelemre fordított ki­adásait, abban az időben, amikor az USA agresszív körei a katonai kiadá­sok emelésére törekednek. WASHINGTON A „Washington Post and Times He­rald" című lap a Szovjetunió költ­ségvetési tervezetéről a következő­ket írja: Ha a fenyverkezési költ­ségekre fordított kiadásokhoz hoz­záadjuk az idegen államoknak nyúj­tott segítség p-opramját és az atom­energiára fordított költségeket, ak­ker az USA katonai kiadásai több mnt 40 milliárd dollár fognak ki­tenni, vagyis az egész költségvetés­nek több mint a felét... Az orosz költségvetés, amely az amerikaitól lényegesen különbözik, megmutatja, hogy katonai szükség­letekre csupán a kiadások 17,8 szá­zalékát fordítják. PÁRIZS A „Le Monde" című lap elsősorban megállapítja, hogy „a Szovjetunió Oj állami költségvetésének egyik legjel­legzetesebb vonása az, hogy a tavaly: költségvetéssel szemben a szo.'iális és kulturális célokra előirányzott ki­adásekat 18 milliárddal nagyobb ösz­szegben állapítja meg." A lap véle­ménye szerint ez a tény kétségtele­nül nyugtalanítja az Egyesült Álla­mokat, mert így emeli a Szovjetunió tekintélyét a műszaki értelmiség sze­mében. A lap továbbá megállapítja, hogy a külföld számára különösen figyelemreméltó' a katonai költségek csökkentése. LONDON A Szovjetunió Legfelső TanácsánaK üléséről szóló híreket a legtöbb brit újság közli. Figyelmük középpontjá­ban a védelemre szolgáló kiadások csökkentése áll. A lapok a Legfelső Tanács üléséről szóló híreket ilyen címekkel közlik: „Oroszország csök­kenti védelmi kiadásait". „Moszkvá­ban több ház épül". „Az orosz költ­ségvetés — békeköltségvetés". A „Ti mes" című lap moszkvai tudósítója azt írja, hogy „a költségvetést a fegyveres erőkre fordított kiadások csökkentése és a nehézipari beruhá­zások további fokozása jellemzi". A „Daily' Mail" című lap megállapítja, hogy „a költségvetés alapján lénye­gesen emelik a lakásépítésbe való be­ruházásokat és a fogyasztási árucik­kek termeléséi". A „Daily Worker" című lap hangsúlyozza, hogy a vé­delmi kiadások csökkentése a „szov­jet békeszerető politika újabb bizo­nyítéka". Svédország Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa Stockholm, december 29. (TASZSZ). — December 28-án Stockholmban megkezdődött Svédország Kommu­nista Pártjának XVII. kongresszusa. A kongresszuson 300 küldött vesz részt. A kongresszus ülésein részt vesznek Bulgária, Lengyelország, Csehszlová­kia, a Német Demokratikus Köztársa­ság, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Belgium, Ausztria, Dá­nia, Finnország, Norvégia és Izland testvéri kommunista és munkáspárt jai­nak képviselői. Csehszlovákiát a kong­resszuson Anežka Hodinová-Spurná, a CSKP KB póttagja képviseli. Svédország Kommunista Pártjápak Központi Bizottsága nevében Gustáv Johansson, a „Ny Dag" főszerkesztője nyitotta meg a kongresszust. Azután jóváhagyták a kongresszus következő napirendjét: 1. A Központi Bizottság tevékenysé­géről szóló beszámoló, 2. a revíziós bizottság beszámolója, 3. módosítások a párt alapszabály­zatában, 4. a pártsajtó és a küszöbön álló választási kampány, 5. a párt irányító szerveinek válasz­tása. A napirend első pontjával kapcsolat­ban H. Hagberg, Svédország Kommu­nista Pártjának elnöke szólalt fel. Be­szédében többek között foglalkozott a nemzetközi helyzet alapvető változá­saival a második világháború után, a kapitalizmus általános válságának el­mélyülésével, a béke és demokrácia erőinek növekedésével. Beszéde végén felolvasta a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának a kongresszushoz intézett üdvözlő táviratát. A kongresszus rész­vevői az üdvözletet viharos tapssal fo­gadták. Az indonéziai választások végleges eredménye Dzsakarta, (TASZSZ). — Az indoné­ziai sajtó közölte az indonéziai alkot" mányozó gyűlésbe való választások végleges eredményét. A végleges eredmény szerint a Nemzeti Párt mintegy 8 millió sza­vazatot, a Nahdatul Ulama párt mint­egy 6 millió, Indonézia Kommunista Pártja 5,5 millió és a Maszjumi párt 4,5 millió szavazatot kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents