Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-30 / 313. szám, péntek

ül %w 1955. december 30. Az érsekújvári Elektrosvit dolgozói a második ötév es terv folyamán űj technikai módszer alapján akarnak dolgozni Az életszínvonal emelése a második ötéves terv fel­adatainak jó telje­sítése és túltelje­sítése által — ez komoly indító >k arra, hogy az ér­sekújvári Elektrosvit dolgozói komo­lyan felkészüljenek. Már a múltban is arattak sikereket nem egyszer és a jövőben vissza akarnak térni a si­ker útjára. A közeljövőben a máso­dik ötéves terv első negyedévében í?' akarnak sorakozni hazánk legjobb vállalatai és legjobb dolgozói közé. Mindez azonban csak üres szó szapo­rítás volna, ha nem támasztanánk alá tényekkel. Az Elektrosvitnek a máso­dik ötéves terv első évében 22 szá­zalékkal több hűtőszekrényt ke" gyártania, mint amennyit 1955-ben készített és a termelési költségeket 9 százalékkal kell csökkentenie. A világító eszközök termelésében a terv ugyancsak nagyobb feladatot ró a dolgozókra. Az Elektrosvit dolgozói azon iparkodnak, hogy a műszaki-szerve­zési intézkedések segítségéve! kikü­szöböljék a fárasztó munkát. Igy pl. egy alkatrész hajlítását eddig kéz­zel két munkás végezte. Egy új ha.j­lító-készülék segítségével ezt a mun­kát annyira gépesítik, hogy már nem lesz fárasztó ts emellett 40 000 ko­ronát megtakarítanak vele. Ez szép példája a kisgépesítés felhasználású­nak. Nem kisebb figyelmet szentelnek az Elektrosvit dolgozói azon újitőjávas­latok realizálásának, amelyeket be­vonnak a műszaki-szervezés; intéz­kedések tervébe. Nemrégen még pél­dául a hűtőszekrények ajtainak kap­csait hosszadalmas eljárással erősítet­ték rá a szekrényre csavarok segít­ségével, ami nem mutatkozott célsze­rűnek. Kassa László újító rájött ar­ra, hogy sokkal jobban és gyorsab­ban lehet ezt a munkát ponthegesz­téssel elvégezni. Újítójavaslata a vállalatnak egy év alatt több mint 30 000 korona megtakarítást jelent. Az önköltségek csökkentésében szép eredmény érhető el a selejtanyag fel­használásával is. Az Elektrosvitben például a hűtőszekrény hátsó olda­lának kivágása után fennmaradó anyagból gyártják a hűtőkészülék bordáit, miáltal 6900 koronát takarí­tanak meg. Vállalatainkban bizonyara éppen ebben az irányban akadhatunk sok tartalékra, amelyet ki kell hasz­nálni. Nagy segítséget jelent a terme­lésben a termelési helyi .égek rende­zése és célszerű kihasználása. Meg­történt már az Elektrosvitben, hogy az egyes termelési eljárások alkalma­val a hűtőszekrények kelleténél hosz­szabb ideig hevertek a műhelyben és ezáltal akadályozták a munka fo­lyamatosságát. A munkahely helyes beosztásával ez az akadály elhárult és két munkaerő felszabadult. A munkahelyek helyes elrendezésével jobban ki lehet használni a gépek kapacitását, ami 24 000 korona meg ­takarítást hoz az üzemnek. A felhozott példák bizonyítják, hogy a műszaki-szervezési intézkedé­sek helyes előkészítésével és terv­szerű megvalósításával népgazdasa­gunknak nagy összeget takaríthatunk meg. Azonban az Elektrosvit dolgozói nemcsak ebben az irányban készülnek fel az új ötéves tervre. Tüzetesen megvizsgálják a szocialista munkaver­seny elmélyítésének lehetőségét. Az egyes munkarészlegek már ma ver­senyeznek a vállalat vezetősége és a szakszervezet üzemi tanácsa zászla­jának elnyeréséért. Verseny folyik a legjobb mester és a legjobb dolgozó címéért az egyes munkaszakokban. És nem csekély figyelmet szentelnek az Elektrosvit dolgozói az üzemen be­lüli önálló elszámolás bevezetésének és a személyi takarékossági számlák terjesztésének. Az új ötéves terv az Elektrosvit dolgozóit nem találja készületlenül. A jó előkészületekből arra 'ehet kö­vetkeztetni, hogy szép eredményeke! fognak felmutatni a jövőben, ame­lyeknek az érsekújvári Elektrosvitben már előre örülnek./Ha az Elektrosvit dolgozói az új ötéves terv folyamán olyan lelkesedéssel fognak dolgozni, mint amilyennel arra felkészülnek, nincs kétség aziránt, hogy ismét fel­sorakoznak hazánk legjobb vállalatai és dolgozói közé. JOZEF STAS3 RÉGI ANYAG ÚJFAJTA GYÁRTÁSA Dolgozóink igényességének növeke­désével együtt nő a kereslet több és jobbminőségü gyártmány után. A la­kosság széles rétegei nagy érdeklődést mutatnak mosógépek, jégszekrények, porszívók és rádiókészülékek iránt. Mindezek a gépek úgynevezett „flexo­zsinórral" (gumival szigetelt villany­zsinnór) vannak ellátva, amelyet a bra­tislavai Kablo-üzem gyárt. A flexo­zsinórok utáni kereslet állandóan nö­vekszik. ' A bratislavai Kablo-üzem ebből a gyártmányból a jövő évben 50 száza­lékkal többet fog készíteni. Ez nagy feladat, különösen ha tudjuk, hogy a flexo-osztéjy kapacitását ebben az év­ben már majdnem a végső határig használták ki. Egyike azon problémák­nak, amelyeket a flexo-osztályon a bratislavai Kablo-üzem dolgozóinak meg kell oldaniok, a további gépesítés és automatizálás kérdése. Hiszen a bratislavai Kablo ezt a terméket 1923­ban kezdte gyártani, azóta az automa­tikus préseken kívül a termelés tech­nológiájában alaposabb változás nem történt. A munka nagy részét továb­ra is kézzel végzik. A kézimunka sok felesleges eröpazarlással jár, a flexo­zsinór aránylag alacsony ára mellett ennek gyártása egyre kevésbé jöve­delmező. Így a flexo-zsinórok fokozott gyártása a jövő évben kedvezőtlen ha­tással lehet a munkatermelékenység növekedésére az üzemben. Ezt csak úgy küszöbölhetik ki, ha a kézzel vég­zett munkát gépi munkával váltják fei. A gyártás technikájának megválto­zására és a munkatermelékenység nö­vekedésének biztosítására a Kablo­üzem műszaki osztálya a dolgozók együttműködésével a technikai-szerve­zési intézkedések keretében a követ­kező lépéseket tette: átszervezték a flexo-osztályt, a munkahelyeket kibő­vítették és ma már két teremben dolgoznak ezen a részlegen. Az üzem vezetősége néhány elvtársat megbízott olyan terv kidolgozásával, amellyel a legkisebb beruházás mellett bevezetik a kisgépesítést. A kisgépesítés meg­valósításában nagy feladatok várnak a technikusokra és az újítókra. A flexo-osztályt újabb munkaerők fel­vételével is megerősítik a jövő évben. Különösen marósokra van szükségük. Ez a munka nagy pontosságot és kéz­ügyességet követel, ezért az új marő­1 sok betanításához legalább három hét­re lesz szükség, eltérőleg más üze­mektől, ahol a betanítási idő rövidebb. Jó előre gondoskodtak a más üzemek­től szállított alkatrészek megrendelé­séről. Slabej elvtárs, a bratislavai Kablo­üzem műszaki vezetője az új intézke­désekről kijelentette: — Minden tudásunkkal azon leszünk, hogy ezt az osztályt, amelyre oly nagy­feladatok várnak a jövő évben, műsza­ki szempontból a legjobban felszerel­jük. Igy elérjük, hogy a flexo-osztály nagy segítségünkre lesz a második öt­éves terv feladatainak teljesítésében. H. T. Az egyenletes tervteljesítés útjára lépnek-e a Gömöri Vasércbányák ? Ä fejtés éi a tömedékelés grafikonjának betartásával biztosíthatjuk az egyenletes tervtel.,esítést A gömöri vasércbányák eddig nem teljesítették egyenletesen fejtési ter­vüket, amivel a vállalatnak és népgaz­daságunknak is nagy károkat okoztak. Második ötéves tervünk alapfeladatai azonban megkívánják üzemeink vala­mennyi dolgozójától, hogy céltudatosan harcoljanak a terv egyenletes teljesí­téséért. Mit kell tennünk ezen a téren? 1. Mindenekelőtt tudnia kell min­denkinek a maga munkahelyén, hogy az egyenlőtlen tervteljesítés kárára van népgazdaságunknak. 2. Ahhoz, hogy céltudatosan harcol­junk az egyenlőtlen tervteljesítés el­len, szükséges, hogy kidolgozzuk a fej­tés és tömedékelés grafikonját. 3. A fejtés és tömedékelés grafikon­ját előre kell kidolgoznunk minden egyes bányaüzem, bányaszakasz és munkacsoport számára. 4. Az egyes üzemek technikusainak az eddiginél sokkal jobb munkafelté­teleket kell biztosítaniok a grafikon teljesítésére. 5. A fejtés és tömedékelés grafikon­jának kidolgozása után a technikusok és a bányamesterek következetesen fognak ragaszkodni annak betartásá­hoz és idejében kiküszöbölik a munka­helyeken észlelhető hibákat. 6. A munkacsoport vezetői elsajátít­Ví. ják- a grafikon szerinti munkairányí­tást, megismertetik ennek jelentősé­gét munkatársaikkal, hogy azt min­denki megérthesse és szerinte dolgoz­hasson. Egyúttal a bányaközlekedés dolgozói is bevezetik a közlekedés harmonog­ramját, hogy a munkahelyeket egyen­letesen elláthassák üres csillékkel. Ha az egyenletes tervteljesítésért folyó harc minden egyes dolgozó ügyé­vé válik, akkor elérjük kitűzött célun­kat. Ezzel nemcsak kiküszöböljük a káros hónapvégi hajrákat és a nagy erőmegfeszítést, hanem egyúttal gaz­daságosabbá tesszük a termelést, s az egy tonnára eső önköltséget 4—6 szá­zalékkal csökkenthetjük. üzemeink központi kérdése 1956-ban a nehéz és fárasztó munkálatoknak legalább 60 százalékos gépesítése lesz. További feladat pedig az, hogy minde­nütt, ahol csak a geológiai feltételek megengedik, új fejtési módszereket vezessünk be, melyek még jobban hoz­zájárulnak a munkatermelékenység fo­kozásához. A vashegyi báriyaüzemben két újabb Ignis-kemence felépítésével egészségesebbé tesszük a munkafolya­matot és jelentősen növeljük a terme­lés gazdaságosságát. A munkatermelé­kenységet ezen a szakaszon 400 száza­lékkal fogjuk növelni. Döntő harcot kezdünk a termelés gazdaságosabbá tételéért. A népgazda­ság fejlesztésének állami terve felada­tunkká tette, hogy termelésünket a jövő é.vben, 1955-el szemben 2,87 szá­zalékkal tegyük gazdaságosabbá. Ezt úgy biztosítjuk, hogy a vállalat és az üzemek vezető gazdasági dolgozói a termelés gazdaságosabbá tételére mű­szaki-szervezési intézkedések benyúj­tására szervezik munkatársaikat. Pártunk X. kongresszusa a bánya­ipar dolgozóinak, tehát nekünk is fel­adatunkká tette az ércalapok kibővíté­sét. Mit tettünk ennék érdekében? Nem sokat. Hogy biztosíthatjuk az ércalapok bővítését? Jelentőségének felismerésével a kutatás és feltárás feladatainak rendszeres teljesítésével. Nagy feladatok várnak reánk 1956­ban, második ötéves tervünk első évé­ben. Merészen és örömmel indulunk harcba ezek teljesítéséért. S ez siker­rel is fog járni, ha mindenki a maga munkahelyén ismerni fogja feladatait, hogy túlszárnyalhassa őket. Závatzky mérnök, a gömöri vasércbányák vállalati főmérnöke, Rozsnyó. A köztársasági elnök köszönete a jókívánatokért Antonín Zápotocký elvtárs, a köz­társaság elnöke 71. születésnapja al­kalmából számos üdvözlő távirato­és levelet kapott a köztársaság min­den tájáról az üzemek, a mezőgaz­daság dolgozóitól, a párt- és tö­megszervezetektől, a *-anuló ifjúság­tól, különféle intézményektől és egyénektől. A köztársaság elnöke különösen nagy örömmel fogadta azokat az üd­vözleteket és köszöntő üzeneteket, amelyekben üzemeink dolgozói az évi terv feladatainak határidő előtt való teljesítését és új munkakötelezettsé­gek vállalását jelentették. Antonín Zápotocký elvtárs, a köz­társaság elnöke ez úton mond köszö­netet mindazoknak, akik jókíváVia­taikkal felkeresték és az új év alkalmá­ból munkájukban sok sikert kíván. A köztársaság elnöke fogadta a csehszlovákiai katolikusok békeküldöttségét Antonín Zápotocký köztársasági el­nök szerdán, december 28-án fogadta a prágai Várban a Békevédők Csehszlo­vákiai Bizottságának küldöttséget, amely visszatért a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságból. A küldöttség tagjai voltak: R. Petera, „Lidová de­mokracie" című lap főszerkesztője, dr. F. Drábek prelátus, a Békevédők Cseh­szlovákiai Bizottságának tagja, J. Be­neš kanonok, a Katolikus Papság Or­szágos Békebizottságának főtitkára és L. Polák kanonok, a Szlovák Katolikus Karitász főigazgatója. A küldöttség Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek beszámolt csak­nem hét heti tartózkodásáról a Viet­nami Demokratikus Köztársaságban, ahol meglátogatta különösen azokat a területeket, amelyeken katolikusok laknak. A küldöttség a köztársasági el­nöknek egyúttal átadta Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének üdvözletét és a vietnami dol­gozók ajándékait, mint a csehszlovák néppel szemben érzett barátságuk megnyilvánulását. A küldöttség fogadásánál jelen vol­takor. J. Plojhár egészségügyi minisz­ter, a katolikus papság Állami Béke­bizottságának elnöke, V. Dávid kül­ügyminiszter, dr. J. Havelka, az Egy­házi Ügyek Állami Hivatalának elnöke és L. Novák, a köztársasági elnök iro­dájának vezetője. A fogadáson részt vett Dinh Van Duc, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság prágai ügyvi­vője. A szlovákiai mezőgazdasági kutatók értekezlete December 29-én Bratislavában ösz­szegyűltek a mezőgazdasági kutató­intézetek legjobb dolgozói, az EFSZ­ek, a qép- és traktorállomások s az állami gazdaságok újítói, valamint a népi kutatók, hogy értekezletükön értékeljék eddigi munkájukat és rész­letesen megismerkedjenek azokkal a fontos feladatokkal, amelyek a má­sodik ötéves terv első és további éveiben rájuk várnak. A mezőgazdasági kutató munkála­tok eredményeiről és azoknak a gya­korlati érvényesítéséről a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésében Voj­tech Fibich, a Földművelésügyi Meg­bízotti Hivatal kutatási és propa­ganda főosztályának igazgatója tar­totta meg fő beszámolóját. A me­zőgazdasági kutatóintézetek dolgozói 1955-ben figyelemreméltó eredmé­nyeket értek el a növényi és állatte­nyésztési termelés terén. Igy pél­dául Ján Hlaváč, a Veľká Lomn:­ca-i burgonyanemesítő állomás igaz­gatója magasan túlteljesítette a bur­gonya- és karfiol elit ültető anyagá­nak termelési tervét és érdemeket szerzett a „Lomnicai mozgalom" ver­senyének terjesztésében, mely a bur­gonya magas hozamáért folyik. Karol Fojtík, a nyárasdi Kukoricatermelé­si Kutatóintézet vezetője nagy siker­rel végzi a kukoricafajták kereszte­zését, miáltal 20—25 százalékkal ma­gasabb termést ér el. Štefan Samák, a diószegi Kerületi Mezőgazdasági Kutatóintézet agronómusa érdeme­ket szerzett a gabonanemüek és hü­velyesek jő minőségű fajtáinak neme­sítésében és termesztésében, vala­mint a növények egyes fajtáinak kártevők elleni védelmében. Az ál­lattenyésztési termelés terén dr. Au­gustín Sokol szerzett rendkívüli ér­demeket az állatgyógyászat terén végzett kutatásokkal. Hasonló sike­reket ért el dr. Rudolf Švec, az ivánkai Baromfitenyésztő Kísérleti Intézet igazgatója, valamint további kutatók is. Az EFSZ-ek újítói közül Jozef Paštéka, a farkasdi EFSZ zoo­technikusa megoldotta a növendék­állatok takarmányozása legcélszerűbb keverékének kérdését. Bőjtös András, az imelyi EFSZ dolgozója sikerrel végez kísérleteket a homokos talaj megmunkálása terén. Michal Brezi­na, a hranovnicai EFSZ tagja szép eredményeket ért el a sertések kí­sérleti nevelésében stb. A gép- és traktorállomások újítói közül František Trstenovič és Ma­tej Ďuraj, a Surányi Gép- és Trak­torállomás dolgozói átalakították a vetőgépet a kukorica négyzetes­fészkes vetésére, Severin Trnák, a Piešťany-i Gép- és Traktoríliomás dolgozója az SK-2 jelzésű burgonya­ü'tetőt alakította át. Štefan Litav­ský, a Királyhelmeci Állami Gazdaság dolgozója figyelemreméltó sikereket ért el a rizstermelésben végzett kí­sérleteivel. Az értekezlet délután vitával foly­tatódott, melynek ?orán a kísérleti dolgozók beszámoltak a mezőgaz­dasági termelés egyes szakaszain vég­zett munkájukról, valamint az EFSZ­ekkel és más mezőgazdasági üze­mekkel való együttműködésről a me­zőgazdasági kísérletek eredményének érvényesítése terén. Az értekezletet František Košek, a földmüvelésügyi megbízott helyettese zárta be. Segítsük és fejlesszük az újító mozgalmat (Folytatás az 1. oldalról) ezer koronával tették gazdaságos­sabbá termelésüket. Az újítások­kal sikerült a színes fémek gaz­daságosabb feldolgozásában új technológiát is bevezetniük, ami iránt sajnos a rokon-üzemek nem tanúsítanak különösebb érdeklő­dést. Ez az eset arra hívia fel fi­gyelmünket. hogv a jövőben na­gyobb gondot kell fordítanunk az országos jelentőségű értékes újí­tójavaslatoknak az üzemek közötti terjesztésére is. A iövő évre szóló tervelőkészí­tésekből. a műszaki-szervezési in­tézkedések összeállításából sok üzemben az újítók is derekasan kivették részüket. A nováki ve­gyészeti üzemben, a lónvabányai Magnezit-üzemben, az apátfalusi Poľanában az újítók számos ia vaslatát elfogadták, melyek nagy segítséget nvúitanak maid a iövő évi tervfeladatok egyenletes tel­jesítésében. Láthatjuk, hogy azokban az üze­mekben. ahol kihasználják az újí­tások nyújtotta lehetőségeket, szebb és gazdaságosabb eredmé­nyeket érnek el a termelésben. És ennek nemcsak az üzemek egy részében. hanem valamennyi üzemben így kellene lennie! A szakszervezeti bizottságokon, de elsősorban a kommunistákon a sor. hogy hathatós segítséget nyújtsanak az újítóknak és kifej­lesszék mozgalmukat s egyúttal a tervteliesítések kiértékelése al­kalmával kérdezzék meg az üze­mek vezetőitől:hogyan is állunk az újítási mozgalommal?" — mert csak akkor fejleszthetjük ki iga­zán a szocialista munka úttörői­nek ezt a fontos mozgalmát, ha az üzemekben mindenkit érde­keltté teszünk az ügy iránt. Ezt vária tőlünk oártunk és kormá­nyunk. amikor sürgős feladatként tűzték elénk a műszaki feilesztés meggyorsítását, a technika úi vív­mányainak következetes bevezeté­sét.

Next

/
Thumbnails
Contents