Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-25 / 309. szám, vasárnap

1955. december 25. UI5ZÖ 5 A cukorrépatermelés fejlődése Az emberek túlnyomó része szere- jezése után, azaz 1945-ben volt. A ti az édeset és azt az anyagot, amely az édességet megtestesíti, a cukrot. Eleinte az emberek mézzel édesísítettek, és így az édesség fogalmának jelképe maradt a méz. őskori gyűjtéséről érdekes adataink vannak. A spanyolországi Valenc'a mellett az Arana-barlang falán sziklafestmény tanúskodik róla, hogy már a kőkorszak embere gyűjtötte a vadméhek mézét. Ugyanígy az egyiptomi kultúra emlékei sok bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a mézet már régen fogyasztották. Az indusok szent könyveiben először szerepel a cukornád, melynek eredete Indiában k—esendő. Innen terjedt át Kínába, Perzsiába, íszakAfrikába, majd Spanyolországba és Olaszországba, a Kanári-szigetekről pedig átterjedt Amerikába. A nagy vetélytárs, a cukorrépa 1747-ben jelent meg a színen, amikor Marggraf német vegyész, a berlini tudományos akadémia tagja a fehérrépában (Beta vulgáris) megtalálta a cukrot. Később tanítványa, a francia Achard 1801-ben megalapította az első répacukorüzemet Sziléziában. A cukorrépa őshazája vagy a Kaukázusban, vagy a Káspi-tenger környékén volt. Innen hozták el Görögországba, a Földközi-tenger partjaira, s később Franciaországba, Németországba. Achard érdeme volt, hogy a kezdetben csak 6 százalékot tartalmazó cukorrépa nemesítését sikeresen e'indította és cukortartalmát .megkétszerezte. Ugyanebben az időben Oroszo-szágban Bindheim dolgozott ki eljárást a cukor gyártására. Az első cukorgyárat ott 1802ben helyeztek üzembe. A répacukorgyártás kezdeti nehézségei már az ipar létét fenyegették, amikor Napoleon zárlatot rendelt el a tengerentúli árukra. Ez a répacukorgyártás fejlődését erősen elősegítette, úgy hogy Franciaországban már 40 gyár működött. Németországban Koppy gyára 1806-ban már 35 mázsa répát dolgozott fel naponta. A régi Magyarország területén később Tessedik Sámuel kezdeményezésért 3 kisebb üzem létesült. Morvaországban 1829-ben alakítottak répacukorgyárat. Sz'ovákia területén az első répacukorgyártás 1830-ban Nagyfödémesen és Bátorkeszin indult meg. A legelső cukorgyár 1854ben Surányban létesült, majd utána Diószegen és azután Trnaván épült cukorgyár. A többi cukorgyár a huszadik század első éveiben létesült. Legutoljára Nyitrán 1928-ban. A cukoripar legnagyobb konjunktúrája az 1912—13-as évekre tehető. Az új konjunktúra 1923—24-ben volt, amely 1930-ig tartott. A legkevesebb répatermés 1900 óta a háború befecukorkivitel is nagyarányú emelkedést mutatott 1925—1926-ban, amikor a termelés csaknem 82 százalékát külföldre szállították. A szlovákiai cukorgyárak ekkor például Olaszországba, Törökországba, Perzsiába és Indiába is szállítottak cukrot. Az 1929-ben beállott világgazdasági válság ennek a kivitelnek részben véget vetett. A cukoripar nyersanyaga révén összekötő kapcsolatot jelent a mezőgazdaság és az ipar között. A cukoripart a mezőgazdaság nehéziparának szokták nevezni. • A cukorrépatermesztésben Szlovákia a hektárhozamok terén még mirid'g lemarad. A csehországi átlagos hektárhozamok soKkal nagyobbak m'nt nálunk. Az egyes EFSZ-ek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ez a lemaradás nem szükségszerű, mert utolérhetők a cseh országrészek fejlett termelési módszerei. Hiszen ezt bizonyítják az Ifjúsági Falu eredményei is, ahol a prosenicei mozgalom keretében több mint 600 mázsát értek el hektáronként. Sz'ntén erről tanúskodik a mezőkeszi EFSZ, ahol a prosenicei mozgalom keretében 586 métermázsát, átlagban pedig 322 mázsát takarítottak be, míg az örsújfalusi Állami Gazdaság 645 mázsa, illetve 370 mázsa átlaghozamot ért el. Az ez idei eredmények közül kiemelhető a kispeszeki és Horná Streda-i EFSZ-ek eredményei, ahol több mint 400 mázsás hektárhozamot értek el. Ha visszatekintünk a második világhábohú előtti évekre, bizonyítékul szolgál az a tény is, hogy 1919 óta Szlovákiában a leggazdagabb átlagos hektárhozam 1934-ben 251 mázsa volt, viszont a legsilányabb hektárhozam a katasztrófális szárazság következtében 1947-ben 85,4 mázsát tett ki. A Csehországban elért átlagos hektárhozamokat a Szlovákiában termesztett jő minőségű vetőmaggal kell biztosítani. Harc a répamoly és egyéb kártevők ellen és az agrotechnikai Határidők betartása jelentősen fokozhatják a cukorrépa termését. Az agrotechnikában nincsenek

1 merev szabályok. A körülmények határozzák meg, hogy valamely eljárás mikor és hogyan alkalmazható. Mert bizony jaj annak az agronómusnak, akiről észreveszik, hogy csak „könyvből" beszél. Az ilyenekre a termelők nem sokat adnak. A cukor értékesítésében népi demokratikus rendszerünkben oly tényező lépett fel, amely a válságokat megszünteti. Ez elsősorban a dolgozó nép életszínvonalának emelkedése, amely törvényszerűleg a cukorfogyasztás fejadagénak növekedéséhez vezet. -GR.Ahol a bányászok szórakoznak Az osztravai Hlubina-bánya üzemi klubja. „Micsoda? Szénbrigádra akartok menni Ostravára? Barátaim, ott az vár rátok, hogy munka után ledültök az ágyra és alusztok a legközelebbi váltásig. Semmi szórakozás, semmi kultúráiét!" Ilyen tanáccsal szolgálnak még ma is egyes „szakértők", akik Ostravát soha nem is látták. Ilyen ajánlást tesznek a bátor brigádosoknak, akik Ostravába utaznak, hogy köztársaságunk segítségére legyenek a szénbányászatban. De aki egyszer eljött a bányába, az ezeket a becsmérlő beszédeket csak neveti. Mert hiszen a valóság egészen más. Tudjátok mit, gyertek velünk sétára a Hlubina-bánya üzemi klubjába. A bányától nem messze, a telep alacsony házaitól oldalvást — ezt a telepet még Larisch szénbáró építette, — emelkedik a hlubinai bányászok magas, világos krémszínű palotája. A bányászok üzemi klubja. Mielőtt szóba elegyednénk azokkal az emberekkel, akik új életet hoznak az épületbe, tekintsük meg a belső berendezést. A főteremben 650 ülőhely van; kis erkélyekkel ellátott filmterem ez, amely átalakítható színházzá is. A zenekar számára mélyített játszóhely van készítve. A terem forgó színpaddal rendelkezik. A nézőtér korszerű fény és hangszórőberendezéssel van ellátva. Vannak itt ruhatárak is a szólóénekesek és a kar részére. Az első emeleten vannak a dolgozók érdekkörei. A körök tagjainak 12 fényűzően berendezett klubhelyiség áll rendelkezésére. A bányászoknak van itt technikai kabinetjük is könyvtárral. A táncegyüttesnek saját táncstudiója van (padozatára nehéz cipővel lépni tilos). A sakkozóknak nagy helyiség áll rendelkezésükre 30 asztallal. Most éppen a városi sakkverseny folyik. A játékosok és érdeklődők tucatjai töltik Üj házak, új utcák épülnek Kopácsik József családjával új házában. „Hol a boldogság mostanában? Barátságos. meleg szobában", ez a régi vers jutott eszembe elemista koromból amikor beléptem Kopácsik József, a vágsellyei szövetkezet elnökének új házába. A korszerű bútorokkal berendezett tágas konyhában, egy-két nappal ezelőtt lezajlott disznótor nyomai. Hatalmas sódarok, nagy darab szalonnák még ott vannak a nagy teknőben a ház parádés bejáratának előszobájában, a konyhában pedig friss töpörtyü és forralt bor mellett élénk vita folyik a család tagjai és a véletlenül betévedt szomszédok, jóbarátok között. Beszélnek az új házról, a szövetkezeti tagok jövő terveiről a közelgő zárszámadásról. Három hónappal ezelőtt költözött az új házba a Kopácsik család és ma már olyan oňhonosan érzi magát, mintha mindig itt éltek volna. — A melléképületekkel együtt hetvenkétezer koronába került az új ház felépítése — ad kérdésemre szívesen magyarázatot a családfő. — Másfél évvel ezelőtt 36 000 korona építkezési kölcsönt kaptam az államtól és az idei karácsonyt legnagyobb örömünkre már a kényelmes, új fészekben tölthetjük el. A két szoba utcára nyíló ablakain szép függönyök, az asztalon terítő bizonyítja a háziasszony jó ízlését. A rend, tisztaság, szép bútor még melegebbé varázsolja a nemrég felépült családi házat. A szobában jó kályha ontja a meleget, az asztal körül pedig a 10 éves Józsika és a nagymama könyvekkel foglalatoskodnak. Mennyi melegséget és boldogságot nyújt lakóinak az új ház, gondolom magamban miután, minden zugát megszemléltem. A vasrácsos kapu, a fészer, mind mind a család dolgos kezenyomán épült rövid idő alatt. Az itteni szövetkezeti tagok munkájának eredményei valóságban, kézzelfoghatóan láthatók. Oj házak, egész új utcák épülnek Vágsellyén és a szövetkezeti tagság megelégedve tép át az új évbe, a második ötéves terv gazdag perspektívája elé. Kopácsik József feleségével együtt 1120 munkaegységet dolgozott le ebben az évben. A zárszámadásnál minden munkaegységre 8 koronát kapnak, ami körülbelül 9000 koronát tesz ki. Az ilyen kereset mellett el is hiszem Kopácsik elvtársnak, hogy 2—3 év múlva nemcsak új háza, hanem személyautója is lesz a családnak. HORVÁTH SÁNDOR. meg minden este a klubhelyiséget. Egy kis játszóterem a bábszínház számara épült. Az alagsorban két billiárdaszta! van elhelyezve. A klub belső falait faberakással vonták be. Az épület kívülről Is gazdagon van díszítve. És az emberek? ne ismerné a népszerű fúvószenekart, az országos verseny győztesét? František Piechnik apó all a 40 zenész élén és vezeti őket sikerre. Most vonószenekart létesít és januárra világhírű operák áriáinak hangversenyét készíti elő az üzem dolgozóiból nevelt szólistákkal. Az énekkar már hagyománnyal rendelkezik és kiegészíti a fúvószenekart. A dalkört Edvln Bartoš, a tröszt igazgatója vezeti, akinek kitűnő módszerét országszerte ismerik. „A bányászbajtársak" című dalt tökéletes előadásban hallhatjuk. A dalkörben öregek és ifjak énekelnek együtt. Ott találjuk a hatvanötéves Adamovskýt, valamint a fiatal Hettenbergert is. A fényképészkörben a szenvedélyes fotoamatőrök hódolhatnak szenvedélyüknek. Ki ne ismerné Ostraván Vaclav Bryndáč gépész fényképeit, Kristóf, Doležál és mások színes képeit? Nemrég egész esti előadást rendeztek saját filmjeikből. A képzőművészeknek, a festőknek külön műtermük van. Vilém Wünsche akadémiai festőművész vállalta feleltük a védnökséget. iNaponta összejönnek és kiállításokat rendeznek munkájukról. A tánccsoport szintén megszervezte az ifjú dolgozókat. Az együttes jelenleg szorgalmasan gyakorol, meglepetést készít elő. Mindenkit szívesen fogad, aki érdeklődik a tánc iránt. A színjátszókor négy játékot tanul be. A bányászok gyermekei számára jelenleg a „Hamupipőkét" játssza és Gorkij „Polgárok" című darabjára készül. Az üzemi klub megnyitása alkalmával a drámai kör tagjai a „Vojnárká"-t játszották. Ezeken kívül a bányászoknak vadász. rekreációs, kertészeti, billiárd és előadási köreik vannak. A klubnak a Beszkidekben üdülőhelye van. & z üzemi klubban minden este ** összejönnek a bányászok, a brigádosok, a közeli vidék lakói. Ki vonhatná ki magát az alól, hogy megtekintse Goldoni „Mirandoliná"-ját, melyet a drámai kör mutatott be; ki nem hallgatná meg „Az eladott menyasszony" eredeti cseh dallamait, vagy a. „Traviata" elragadó áriáit az Állami Színház előadásában és ki maradna fekve ágyában, mikor a teremben minden héten a nevetés hullámait váltják ki az esti esztrádműsorok. Nem, a brigádosok már nem hisznek azoknak a szavaknak, amelyek leszólják Ostravát és azt állítják, hogy ott nincs kultúrélet. Mennyi szép akcióban volt részük ebben az egy üzemi klubban. Meghallgatták a Morvái Tanítók Dalegyüttesét, részt vettek az „Esték a klubban" clgiü kultúrműsorokon, amelyeket a Csehszlovák Rádió sugárzott, számos koncertet, beszélgetéseket, előadásokat, sakkversenyeket, esztrádokat látogattak meg, részt vettek a technikai kör színvonalas vitáiban és egyéb szórakozásban. Larisch szénbáró valamikor azt hangoztatta, hogy a bányászoknak kulturális szempontból elég a kártya a kocsmákban. Ha ma az előadások alkalmával látná a zsúfolt nézőteret, meg sem ismerné volt bányászait. A bányamunkások kultúrélete ma már nem Hamupipőke. Eddig nem ismert mértékben bővül, a bányászok ezreit vonzza, megmutatja, mennyi szépség, mennyi ötlet és alkotó készség van népünkben. Ott rejtőzködik ez minden újonnan festett képben, amatőr fényképben, dalestén. És hogy mindezt az a munkás társadalom teremtette meg, amely valaha az utolsók közé tartozott, ez a legszebb a dologban. A Hlubina-bányászok üzemi klubjának kulturális sikerei világos bizonyítékai ennek. Milan Danék AZ ÉLELMISZERIPAR ÚJDONSÁGAI második ötéves tervünkben A nemzetgazdaság fejlesztésének állami terve élelmiszeriparunknak az 1956-os évben a munkatermelékenység 5 százalékkal, az össztermelés 5,3 százalókkal való emelését és az önköltség lényeges csökkentését írja elő. Ezenkívül emelik az értékes élelmiszerek számát, bővítik a választékot, főleg azokban az árufajtákban, amelyek aránylag csekély mértékben kerültek piacra. A hústermelés szakaszán az 1955-ös évvel szemben 12,5 százalékkal emelkedik a termelés. Úgyszintén emelkedik a tej, vaj, sajtok és speciális tejtermékek termelése. Több sajtfajtánál megjavítják a minőséget és növelik a zslradéktartalmat. A cukorkagyártás terén az ostyafélék termelése emelkedik. Konzervgyáraink a nagy keresletnek örvendő készételek gyártását növelik, többek között töltöttkáposzta, rizses csirkehús, diétás baromfiaprólék gyártását. Az 1956. évben növekszik a minőségi sörök gyártása is. A dohányzók számára új cigarettafajta, a „Letka" kerül forgalomba, amely hasonló a közismert „Dzsunkához", de ez sem tűnik el a piacról. Hazai dohányból újabb cigarettafajta készül, a „Zorka" és az „Ostrava". A kisgépesítés kifizetődik Már ebben az évben megmutatkoztak a kisgépesítés első eredményei üzemeinkben, mégpedig elsősorban a termelés gazdaságosságában. A lőnyabányai magnezitüzemben a kő szállítását végző berendezés módosítására 5000 koronát fektettek be, ami ez idén 400 000 korona megtakarítást eredményezett. A kékkői szénbányákban néhány módosítást végeztek, ami összesen 90 000 koronába került. Befektetésük kifizetődött, mert az év végéip nemcsak a terv teljesítését segítette elő ez az újítás, hanem 135 ezer korona megtakarítást is hozott. A žarnovicai fafeldolgozó üzemben kisgépesítéssel 113 000 korona megtakarítást értek el és a nyerstermelés értékét több mint 900 000 koronával emelték. Ezek az eredmények serkentsék a többi üzemeket is a jövő évben a kisgépesítés nagyobbmérvü megvalósítására.