Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-22 / 306. szám, csütörtök

1955. dfecember 22. UJSZ0 5 Alkalmazzuk a haladó mezőgazdasági tudomány legjobb tapa

sztalatait ~ íUTMTruTraM

iii

i

Mi n

m ii MI

M

II

II un

ni I

«IM

II m M H

IMI I I A tejképződés élettana írta: Dr. Brauner Iván < llamdijas akadémikus A tejmirigy mindkét nemű állatban megtalálható. A hímállatoké azonban fejletlen. A tejmirigyek - száma összefügg a ivadékok számával. Sertéseknek, húsevőknek 5—6, de kivételesen 7 pár teimirigyük van, -patás állatoknál csak a lágvtáiékon maradt meg fejlettebb formában (pl. tehénnél, lónál). A tó'gyet a sövény két részre osztja, tehénnél négy rés/.re, s a tögyfelek, vagy tögynegyedek egymástól függetlenül, teljesen önállóan működnek. A tőgymirigy termelősejtjei szőlőfürtszerűen ,,alveolusokban" helyezkednek el, melyekből kis mirigycsövecskék indulnak ki. Ezek a mirigvesöveeskék folytatódva te j vezetéket, tejútakat. majd többek egyesüléséből tejcsatornát alkotnak, s azután betorkollnak a tejmedencébe. A tej medence folytatása a csecsbimbóban végződő bimbócsatorna. A csecsbimbó nyílását körkörös izomréteg, mint erős zárógyűrű szorítja össze, s a zárást elősegíti még egy vérrel telt érhálózat is. A csecsbimbónyílás csak a rágyakorolt nyomás (szopás, fejés) hatására nyílik ki, reflex-szerűen. Azért reflex-szerűen, mert a csecsbimbó igen sok idegvégződéséből kiinduló ingerület az ágyéki gerincvelőbe és' innen az agyvelőbe kerül, így tehát biztositódik a reflex hatása. Fiatal állatok tőgyállományát nagyrészt zsírszövet alkotja, és a tőgy kötőszövete is elég fejletlen. Vemhesség idején azonban a mirigysejtek rohamosan szaporodni kezdenek, és a zsírszövet lassan eltűnik. Még nem tudjuk biztosan, de valószínű, hogy a tejmirigveknek ez az átalakulása idegi és hormonális hatásokra következik be. Már egy régebbi cikkemben elmondtam a hormonokról, hogy a fogamzás pillanatától a petefészek hormontermelése és az , agyalapi mirigv hormonkiválasztása serken, és ezen hormonok hatására a tejmirigv sejtiei elszaporodnak és tejkiválasztásra alkalmassá alakulnak. A tejképződés A teiképződést két szakaszra osztjuk. Az elválasztó és kiválasztó szakaszra. A tejképződés elválasztó szakaszán a vérből nyert tejalapanyagok feldolgozását értjük. A mirigysejtek felszívódás formájában átalakító tevékenységükkel veszik fel a vérből a tejképződéshez szükséges alapanyagokat és ezekből állítják elő pl. a tejcukrot, kazeint stb. Hogy ez a folyamat végbemehessen a tejmirigyekben a véráramlás igen lassú, s ígv a megfelelő anyagok fölszívódásához és átalakulásához elegendő idő van. A tőgynek a vénás érrendszere kb. 50-100szorta tágabb, mint az artériás érrendszere. A vérnyomás a tőgvben jelentősen csökken. A normálisan fejlett tehén tőgvén keresztül áramló napi vérmennyiség 9000 literre becsülhető. Ahhoz pedig. hogy a tehénnél 1 liter tej termelődjék, legalább 40—50 liter vérnek kell átáramlania a tőgvön. Természetesen a véráramlás magában még nem tudja minden esetben biztosítani az ilyen menvnyiségű tej keletkezését, mert ehhez még más tényezők is szükségesek. Különösen fontos, mit etetünk az állattal, hogy a vérben a tejhez szükséges alapanyagok bennfoglaltassanak. Fontos to • vábbá, hogy a tejmirigyek fejlettek legyenek, és még egy egész sereg külső tényező hatása is közrejátszik. A tejképződés második szakasza a kiválasztó szakasz, mikor a tej a mirigysejtekből a mirigycsövekbe ömlik. Ez a miripvsejtek belső nyomása következményeként történik. A teüáratokban így összegyűlt tej viszont nyomja a mirigysejteket és a nyomás fokozódásával egyre jobban akadályozza működésüket. Ezért van az, hogy közvetlenül a fejés után a leggyorsabb a tejelválasztás, s majd fokozatosan csökken. Valószínű ez a magyarázata annak is, hogy a gvakori fejéssel naponta több tej nyerhető. Ma már kétségtelenül tudjuk, hogy a fejés közben nem képződik jelentős mennviségű tej. Téves az az állítás. hogy a tei fejés közben termelődik. A kifejt tejmennyiség legnagyobb része benne van a tőgyben, mint valami szivacsban, s csak a kapilláris erők és a csecsb

;mbó záróizmai gátolják szabad elfolyását. A tejleadás A tejleadás reflex módon következik be. Ha a tőgy bőrét simogatjuk, vagy maszírozzuk, a tőgy bőrén levő idegvégződésekből az ingerületek az agykéregbe jutnak, innen az agyalapi mirigybe, ahol ennek hatására azonnal megindul az oxitocín termelése. Az itt keletkező oxitocín azonnal a vérbe kerül, s a vérrel pillanatok alatt eléri a tejcsatornák falát, ahol összehúzódást, a csecsbimbók izomzatában pedig elernyedést vált ki, mire a tej a csecsbimbóba áramlik és az feszes tapintásúvá válik. De nemcsak a bőr masszírozása váltja ki a tejleadást, hanem egyéb hatások is előidézhetik, mint pl. a borjú meglátása, a megszokott fejőedények megpillantása. vagy ezzel való csörömDölés. a fejőgép búgása. Általában az állandó környezet biztosíHaladó módszerek bevezetésével növeljük az állatok hasznosságát A SPIŠSKÉ- HRNOV-1 szövetkezetben uolgozik Tarovský Andrej, mint tehéngondozó. Kezdettől fogva sokat foglalkozott a fejőstehenek hasznosságának növelésével. Többször ellátogatott a Nagylomnici Állam, Gazdaságba, s az ott tapasztaltak után, főként a tejtermeléssel és az ezzel kapcsolatos kérdésekkel kezdett foglalkozni. Tarovský elvtárs már eddig is túlteljesíti a tejtermelést és csökkenti az önköltséget. Ezt pontos takarmányadagolással érte el. Egy fejőstehén napi takarmányadagját így állította össze: 2 kg zabdara, 9 kg takarmányszalma, 16 kg takarmányrépa, 4 kg széna — összesen 33 kg takarmány a szükséges kalóriaértékben. Az első két héten ugyan megtakarított a takarmányon 1058 koronát — de nem érte el a tervezett napi 7 liter tejhozamot. Ebből tanulva a következő héten emelte a tákarmányadagot így a további két héten 707,55 K cs összeqet takarított meg a takarmányon. Ekkor már fokozatos gyarapodás állott be a tejhozamban. A nyári időszakban 30 tehéntől naponta csak 145 liter tejet fejtek. Október 14-től — amikor az önálló gazdasági elszámolásra tértek át — 23 tehéntől naponta már 158 litert fejtek s a zsírtartalom 3,5-röl 3,9 százalékra emelkedett, s ami a legfontosabb, a nyári időszakból a télire való átmenetkor sem csökkent a tejhozam, mint azelőtt. November első hetében már túlszárnyalta a tervezett tejhozamot — egy tehéntől átlag napi 7,8 litert fejt 4,2 százalékos zsírtartalommal. S mindezt a takarmányadag emelése nélkül érte el. Ma egy liter tej önköltsége 0,90 — szemben az októberi 1.48 koronával. EZi A SZÉP EREDMÉNYT Tarovský elvtárs és kollektívája úgy érte el, hogy a legmesszebbmenően kihasználták az adott lehetőségeket és nem idegenkedtek a haladó módszerektől. Nagyon sokat köszönhetnek a szövetkezeti munkaiskolának, ahol már harmadik éve ismerkednek a nagyüzemi gazdálkodás új módszereivel. tása s a zavaró körülmények kizárása azok a tényezők, melyek a feltételes reflex kiváltásával biztosítják a tökéletes tejleadást. A fejés ideje alatt változik a tej összetétele. Az első sugarak kevés zsírt tartalmaznak, az utolsók viszont zsírban igen gazdagok: 8—10 százalék zsír is lehet bennük. Ennek oka az, hogy a fejés kezdetén először a tejmedencében és a tejutakban felgyülemlett tej fejődik ki, s amikor ennek következtében a nyomás már csökkent, a mirigysejtekben felhalmozódott zsírszemecskék is el tudnak távozni. Az állat ellés utáni tejtermelő időszakát laktációnak nevezzük. A tehén 300, a kecske kb. 250 napig tejel, de ha közben nem lesz vemhes, még tovább is. Átlagosan a tehén 3000, a kecske 600, a juh évente 500 kg tejet ad. A laktáció idején nem egyforma a tejtermelés. Ellés után 4—6 hétig a legnagyobb a termelés és azután lassan csökken. A testsúlyhoz viszonyítva a kecske adja a legtöbb tejet, mert évente testsúlyának a 10—12-szeresét termeli, míg a tehén csak 5—6-szorosát. Az állatok közvetlenül az ellés után 1—2 napig különleges öszszetételű tejet, a ,,kolosztrumot" vagy föccstejet választanak el, mely később megváltozik és rendes tejjé alakul át. A föccstej összetétele lényegesen eltér a későbbi' időben elválasztott tejtől. Olyan anyagokat tartalmaz, amelyre az újszülöttnek első napjaiban nagvmértékben szüksége van. Sok hashajtó hatású anyagot tartalmaz. hogy így biztosítsa a magzatkorban összegyűlt bélsárnak, az úgynevezett ..bélszuroknak" eltávolítását. A föccstej vitamintar- tama igen dús. Az anya összes karotin-tartalékát beleadja. Teljesen más az alaptápanyagoknak az összeállítása is, s ami igen fontos, a föccstejben különféle védőanyagok vannak a fertőző betegségek ellen. Ezek védik az első hetekben az újszülötteket az őket fenyegető fertőző betegségek ellen. Ezért minden állattenyésztőnek törődnie kell azzal, hogy az újszülöttek megkapják a szervezetük számára szükséges, szinte nélkülözhetetlen föccstejet. még akkor is. ha mesterségesen nevelik fel őket. Üj munkaformákkal Az Uhŕinšvsi Állattenyésztési Kutatóintézetben a múlt napokban „állattenyésztési napot" rendeztek. Megjelentek ott az élenjáró EFSZ-ek állattenyésztési dolgozói és az állami gazdaságok szarvasmarha-tenyészeteinek kiváló eredményeket elért állatgondozói. A kutatóintézet dolgozói a megjelent érdeklődőknek bemutatták azokat a jejősteheneket és a fiatal üszőket, amelyeket az állattenyésztési termelés új módszerei szerint nevelnek. A felvezetett jószág megtekintése nagy érdeklődést váltott ki. Tudományos kutatómunka az állategészségügy szolgálatában A kassai állatorvosi főiskola újtípusú, fiatal intézmény. Pedagógiai munkájával, a szocialista állatorvosifjúság képzésével, a szövetkezetnek, falvaknak nyújtott konkrét segítségével állattenyész'ésünk fejlesztésében fontos szerepet tölt be. A kassakörnyéki Migléc, Bohdanovce s a többi falvak szövetkezetei példás állattartásának kiépítésében nem kis mértékben volt segítségükre a kassai állatorvosi főiskola. A fiatal tudósok kutatómunkájában a szovjet tudomány áll példaképül. A lépfene elleni védőoltáshoz a szovjet tudósok baktériumokból készített, oltóanyagának (vakcina) mintájára a kassai kutatók egy hasonló, új oltóanyag összeállításán kísérleteznek. A kísérletek eredményét benyújtották a Földmüvelésügyi Minisztériumnak és a Mezőgazdasági Akadémiának. Az új oltóanyagot a tudósok bizottsága elfogadta, s javasolta annak gyakorlati alkalmazását. Ez az oltóanyag főleg a juhok és lovak lépfene elleni védőoltását teszi lehetővé. Bevezetésének jelentőségét- megmagyarázza az a körülmény, hogy az eddig alkalmazott úgynevezett glukozidos lépfene elleni oltóanyaggal juhokat és lovakat nem Legyőzték a kezdeti nehézségeket Zárszámadáskor megkapják a munkaegységek értékének másik felét A tornaijai járás szövetkezetei tek el a tagok a cukorrépájukkal között a lekenyei szövetkezet nem is, amit idén először termeltek, tartozott az ilsök közé. Mégis, ha Ezért úgy döntöttek, hogy jövőtekintetbe vesszük néhány termelési ágát és azok eredményeit, megállapíthatjuk, hogy nincs mit szégyenkezniök, mert fcözös munkával sikerült legyőzniük a kezdeti nehézségeket. A tagok mindenekelőtt arra törekedtek, hc,gy teljessé tegyék mind a szarvasmarha, mind a sertésállományukat, mert tudták, hogy az állatállomány hasznossága fogja képezni a szövetkezetnek a legnagyobb bevételi forrását, llymódon eleget tehetett a szövetkezet a sertéshús beadásának, amit már e napokban százszázalékosan teljesítettek. Ezenfelül még 20' hízót állítottak be, amelyek már szépen híznak, gömbölyödnek. re még nagyobb lendülettel látnak hozzá a cukorrépa-termesztéshez. Ennek érdekében megtették a megfelelő előkészületeket, a föld alapos megszántására és megtrágyázására. A munkaszervezéssel kapcsolatban elhatározták, hogy jövőre a kapásnövények területét a tagok közt egyéni megművelésre osztják szét. Mind a növény, mind az állattenyésztés terén elért bevételük biztosítja a tagoknak, hogy zárszámadáskor megkapják a munkaegység értékének második felét, amely hét koronát tesz ki. Egyes tagok, mint pl. Mázik Laci és Kucserák a szövetkezeti munkájuk elvégzése mellett még külön Az állandóan szaporodó állatál- szerződést kötöttek hízósertések lományuk számára jövőre 102 férőhelyes istállót építenek. A szövetkezet egyébként a tejtermelésben a járás negyedik helyén áll tehenei e j hozama révén. A szövetkezet minden törekvésével oda-hat, hogy növelje a tehenek tejhozamát. E célból biztosítottak a télre megfelelő mennyiségű takarmányt. Kielégítően szép eredményt érbeadására, ami ugyancsak szépen jövedelmez. A szövetkezét vezetősége most odahat, hogy felhasználva az új tapasztalatokat, bevezetik az érdemszerinti jutalmazást és akkor biztos, hogy még szebb eredményekkel járulnak hozzá a falu szocialista építéséhez . Príhradszky Lajos lehetett beoltani. Ez ugyanis veszélyes reakciót váltott ki ezeknél az állatoknál. Az új oltóanyag bevezetése ennek a veszélynek gyökeres elhárítását jelenti. Érthető tehát az az érdeklődés, amely a szövetkezetek részéről az új oltóanyag mielőbbi bevezetése iránt megnyilvánul. A kassai főiskola kísérleti intézeteinek és laboratóriumainak fiatal kutatói sikereket értek el a sertésbénulás elleni védekezés területén is. A sertésbénulás oltóanyagát a legmodernebb elgondolások alapján sikerült tökéletesíteniök, kihasználva az „erős hatású tényezők" jótékony hatását. Ezt az újítást is elismerte az akadémia erre a célra összeült bizottsága. A sertésbénulás ezen új oltóanyagának nagyobb arányú kipróbálása után rövid időn belül ez az újítás is országszerte alkalmazható lesz. Elismerést nyert az itteni kutatómunkának az az eredménye is, mely a sertésorbánc elleni oltóanyag tökéletesítésére, illetőleg annak hatására, az ellenőrzés új módszerére irányul. AÍ új ellenőrzési és tökéletesítési módszer gyakorlati alkalmazása ismét nagy előrehaladást jelent a sertésorbánc elleni küzdelemben. Az akadémiai bizottság ezt az újítójávaslatot is megfelelően értékelte, s bizottságilag való kipróbálását és bevezetését javasolta. A tudományos kutatómunka a kassai állatorvosi főiskolán újabban a növendékállatok betegségének és elhullásának csökkentése érdekében folyik. A kassaiaknak sikerült előállítaniok az immun-savó — azaz a fertőző betegségek ellen ható — legértékesebb kivonatát, az ún. immun gamma-globulint. Ennek alkalmazásával még az elkorcsosodott, köhécselő és hasmenéses malacokat is megmentették. A téli hónapokban, januártól áprílisiq terjedő időben gyakran előfordul szövetkezeteinkben, hogy a takarmány Avitamin hiánya következtében a világrajött borjak mindjárt az első napokban hasmenéses tünetek között hirtelen elhullanak. A borjak megmentésére eddig használt A-vitamin injekciók nem tudták a tömeges élhullást megakadályozni. A kassaiak megtalálták itt is a borjak megmentésének a módját. Ha ugyanis a világrajött avituminózisban szenvedő borjaknak gammaglobulin és A-vitamin injekciót együttesen adjanak be, a borjakat meg tudják menteni. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a qamma-qlobulin a vérsavő azon része, amely a fertőző betegségekre ható ellenanyagokat köti. Az orvostudomány kutatói ezt a savófehérjét igyekeznek különválasztani s besűríteni. Állattenyésztésünk fejlesztésének problémái újabb és újabb kísérletekre ösztönzik a kassai fiatal kutatógárda tudományszomját. Kísérleteik pozitív eredményei állattartásunk színvonalának újabb emelkedését, falvaink jólétének. az ország lakossága hús- zsír-, és tejellátása biztosítását jelentik. Mészáros Gyula