Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-17 / 276. szám, csütörtök

1 UISZO 1955. november 17. PÁ RTE LET Tapasztalataim a Rozgonyi Gépés Traktorállomáson PSrtunk Központi Bizottságának februári határozata hangsúlyoza a mezőgazdasági termelés növelésének fontosságát, s ezzel kapcsolatban a gépés traktorállomásokra háruló nagy feladatokat. Megszűntette egyúttal az eddig rendszeresített igazgatóhelyettesi beosztást és helyébe a járási pártbizottságok politikai dolgozókat küldtek a gép- és traktoráilomásokra. A járási pártbizottság megbízásából én a rozgonyi GTÁ-ra mentem. Ezt megelőzően a járási pártbizottság vezető titkára részletesen tájékoztatott a jövőbeni munkaköröm feladatairól. A traktorállomásra érve, először ls — úgy mondhatom — terepszemlét tartottam. Ez abból állt, hogy elbeszélgettem az üzemi pártszervezet és az üzemi bizottság elnökével és megismerkedtem az ottani dolgozókkal, hogy tiszta képet nyerjek a helyzetről, megtudjam, hol kezdjem meg a munkát. A beszélgetések során az elvtársak nagy fogyatékosságokról számoltak be, amelyek egy részét — őszintén szólva — túlzásnak tartottam. Megállapítottam azonban, hogy az üzemi pártszervezetnek nincs meg a kellő tekintélye a traktorállomáson, ilyenformán nem teljesítheti nagyjelentőségű küldetését. Pár nap alatt rájöttem a hibák okára, arra, hogy az igazgató a főkönyvelő befolyása alatt áll, s annak a szava döntő a traktorállomáson. Hosszas töprengés után arra a meggyőződésre jutottam, hogy a traktoráilomás munkáját csak akkor lehet megjavítani, ha a főkönyvélőt leváltják. Ez meg is történt. A pártbizottsági üléseken megmagyaráztam az elvtársaknak, mi az üzemi pártszervezet és minden kommunista feladata. Rámutattam arra, hogy a kommunisták mindenért — ami a munkahelyen történik — a pártnak felelősek. Hangsúlyoztam azonban a kollektív vezetés fontosságát, azt, hogy a pártszervezet nem helyettesítheti az igazgatót vagy a szakszervezetet, ellenkezőleg, a pártszervezetnek az igazgató legerősebb támasz-ínak kell lennie a nehézségek leküzdésében. A legapróbb részletekig megvitattuk, milyen mértékben, mennyire teljesíti a gép- traktorállomás feladatát. Az üzemi pártszervezet hétről hétre aktívabb lett. Rendszeresen ülésezett és a párttagok segítségével egyre nagvobb eredményeket ért el gazdasági és politikai téren. Nagy munkát végzett a pártszervezet. A gép- és traktorállomáson az 1953-as évtől kezdve súlyos szabálytalanságok történtek, elsősorban a könyvelésben. Komoly pénzügyi kérdések vetődtek fel. Ennek tudható be, hogy a GTÄ a félévi értékeléskor Szlovákia legrosszabb gép- és traktorállomása lett. A kommunisták azonban nem vesztették el fejüket, sőt jobban összefogtak. A leváltott főkönyvelő és főmérnök után és a megtartott ellenőrzés után, — amely súlyos hibákról és szabálytalanságokról rántotta le a leplet — leváltották az igazgatót te. Ez az eset nyár derekán történt, a legnagyobb munka idején. A traktorállomás ennek ellenére megállta a helyét. Tervét 106,8 százalékra teljesítette. Kerületi viszonylatban a hatodik helyre került. A sikert, amelyből a kommunisták döntő módon kivették a részüket, a traktorállomás a következő módon érte el: A pártbizottság az igazgatóval együtt rendszeresen ellenőrizte a széjjellrt terv teljesítését. A határidőre kitűzött mennyiségi terv teljesítését —napokra bontották fel és a napi tervek teljesítését pontosan ellenőrizték. Ha egy-egy brigádközpont lemaradt a terv teljesítésével, a pártszervezet instruktora, az az elvtárs, akit e funkcióval a pártbizottság megbízott, a brigádközponton segített a nehézségeket leküzdeni. Előfordult nem egyszer, hogy az instruktor 2—3 napig is a brigádközpontban tartózkodott. Ez a munkamódszer igen jól bevált és az instruktorok jelenleg is e formában végzik feladatukat. Volt tennivaló bőven és még most is van. A terv sikeres teljesítését nagyban előmozdította a kifejlődött, széleskörű szocialista munkaverseny. Már az összüzemi ülésen, a félév értékelésekor, többen tettek kötelezettségvállalást és a brigádközpontok versenyre hívták egymást. A cséplő-gépészek közt is megszervezték a versenyt, villámújságok segítségével mozgósították a dolgozókat a terv teljesítésére. Ezenkívül a sajtótízperceken mint főkérdés szerepelt a tervteljesítés. Ily módon a GTÁ minden dolgozójának szívügye lett a napi feladatok valóra váltása és becsületes munkájukkal hozzájárultak a terv teljesítéséhez. A nyári munkák értékelésekor a pártszervezet tárgyilagosan bírálta a helyzetet, azt a tényt, hogy az elért eredmények mellett még nagy fogyatékosságok is mutatkoztak, főként az arató- és cséplőgépeknél, mert a traktorállomás nem készült fel idejében a munkára. Ez természetesen a szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok körében elégedetlenséget keltett. Tanulság ez a kommunistáknak és a GTÄ minden dolgozójának arra, hogy a jövőben hasonló hibák meg ne ismétlődjenek. Tanulság arra is, hogy a munkás-paraszt szövetséget a GTÁ csak jó munkájával erősítheti. Az üzemi pártszervezet a nyári munkák tapasztalatai alapján pártbizottsági ülésen foglalkozott az őszi munkák teljesítésével. Az üzem vezetőségének hozzájárulásával az igazgatóságról két párttagot a brigádközpontra helyeztek ki vezetőnek. Az őszi munkákban a traktorállomás kerületi viszonylatban ma a GTÁ közül a 8-ik helyen van. Ez nem a legjobb eredmény és bizonyos visszaesést jeient a gépállomásra háruló feladatok teljesítésében. Arról tanúskodik ez, hogy a gépállomás pártszervezete még mindig küzd a nehézségekkel, habár soj kat javult a munka. A pártbizottság ma rendszeresen ülésezik, ritkán marad távol egy-egy bizottsági tag, akkor is igazoltan. A taggyűlések színvonala is javult, a tagság 70—80 százaléka megjelenik a taggyűléseken. A brigádközpontokról azonban nem jelennek meg teljes számban. Az igazgató a pártgyűléseken beszámol a gazdasági kérdésekről, a terv teljesítéséről A pártbizottság elnöke vagy egy bizottsági tag rövid politikai beszámolót tart a nemzetközi helyzetről, vagy a gép- és traktorállomáson végzett pártpolitikai munkáról. A taggyűlések ma már magasabb színvonalon folynak, egyre többen kapcsolódnak be a vitába. Az üzemi pártszervezet rendszeresen foglalkozik új tagjelöltek felvételével. A taggyűléseken megmagyarázzák, miért fontos a párt sorait bővíteni. Megmagyarázták a taggyűléseken azt is, hogy a tagjelöltek felvétele nemcsak az elnök, vagy a pártbizottság ügye, hanem minden kommunista feladata. A pártszervezet április 1-től, 12 tagjelöltet vett fel és 3 tagjelölt felvétele folyamatban van. A pártszervezet már jobban érvényesíti a termelés pártellenőrzését. A főmérnök és a főkönyvelő a pártbizottsági ülésen beszámolnak munkájukról. A kommunisták segítik őket, s nemcsak ellenőriznek. így egyre nő a pártszervezet tekintélye. Az eddigi eredmények mellett — meg kell mondani — még nem sikerült minden nehézséget leküzdeni. Főleg tömegpolitikai munkában vannak fogyatékosságok. A pártcsoportok munkája nem kielégítő, az egyes kommunisták nem végzik megfelelően meggyőző munkájukat. A szakszervezet munkájában is van még fogyatékosság, habár ott is javulás tapasztalható. A hiba főleg abban mutatkozik, hogy a vezetőségben a kommunisták nem eléggé aktívak. A CSISZ és a CSSZBSZ tevékenységén is van még javítani való. A traktorállomáson a még meglévő nehézségek ellenére i6 bizakodó a hangulat, mert a pártszervezet jó példát mutat, mozgósítja a dolgozókat, hogy a nyári munkák sikere, eredménye után az őszi feladatokat is sikeresen fejezzék be. Kiss Imre, a kassai járási pártbizottság dolgozója. A barátság stafétájának útja A béke és barátság stafétájának déli ága a Csehországban és Szlovákiában megtett több száz kilométer után a bratislavai Városházától tovább folytatta útját Duna-Püspökin, Somorján, Csallóközcsütörtikon, Lehnicén, Dunaszerdahelyen, Tomašikovon, Moston, Galántán, Szereden, Udvardon, Hlohovecen keresztül Piešťanyba, majd Horná Stredán át Nové Mesto nad Váhomba ért. Este Nové Mestoból Nyitrára érkezett. Az egész útszakaszon az ünnepélyesen feldíszített falvakban és városokban üdvözlő feliratok, virágdíszítések fogadták a stafétát. Több városban a dolgozó nép munkasikereit és kötelezettségvállalásait is csatolták a stafétához. így Csallóközcsütörtökön legjobb gép- és traktorállomásunk dolgozói, akik szombaton vették át a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Szövetsége KB és a Minisztérium vörös zászlaját, vállalták, hogy a még rájuk váró őszi munkákat november hó végéig elvégzik. • • # A staféta északi ágának útja kedden az ostravai építések, kohók és tárnák mellett vezetett. Meleg fogadtatásban részesült Opavában, ahonnan tovább folytatta útját Nový Jičínbe. Itt örömmel üdvözölték a vítkovicei vasmüvek kohászai és az ostravai dolgozók, itt üdvözölte a stafétát A. N. Zemljanszkij, a külfölddel való Kulturális Kapcsolatok Össz-szövetségi Társasága küldötségének tagjai is. Szerdán, november 16-án a staféta Český Tešínből Gottwaldovba folytatta útját. A Csehszlovák Tudományos Akadémia közgyűlése Szerdán, november 16-án tartották meg a prágai Waldstein-palotában a Csehszlovák Tudományos Akadémia ötödik közgyűlését, amelyen kiértékelték az akadémia és intézeteinek eddigi tevékenységét. Az ülést, amelyen részt vettek az akadémikusok és a levelezötagok, dr. Zdenék Nejedlý professzor, miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Az akadémia tevékenységéről beszámolót František Šorm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia főtitkára tartott. A főtitkár beszámolójával kapcsolatos hozzászólások keretében felszólaltak a tagozatok elnökei, az akadémia legfontosabb munkahelyeinek vezetői és a Csehszlovák Tudományos Akadémia több tagja. Szovjet vendégeink Csehországban A Külfölddel való Kulturális Kapcsolatok Össz-szövetségi Társaságának küldöttsége Szlovákiából Csehországba utazott. V. N. Sztoletov professzort, a küldöttség vezetőjét, a Szovjetunió főiskolai miniszterének első helyetlesét, a biológiai tudományok jelöltjét vendégül látta a Károly-egyetem biológiai fakultása és a Csehszlovák Tudományos Akadémia biológiai intézete. Matvej Genrihovics Manizer, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának alelnöke, háromszoros Sztálin-díjas a prágai iparművészeti főiskolára látogatott el. Ivan Alekszandrovics Ljubeznov, az OSZSZSZK érdemes művésze, Sztálin-díjas színész a barandovi filmműtermet nézte me. A. Nyikolajevics Zemljanszkij, a sztálingrádi városi tanács végrehajtó bizottságának első alelnöke az ostravai Ostrava— Sztálingrád telepre látogatott el és megnézte az Ostrava környéki városokat és egyes üzemeket. Anasztászia Afanaszjevna Makarovát, a moszkvai „Bolsevik" cukorgyár igazgatóját szívélyesen üdvözölték az olomouci „Zora" nemzeti vállalat főüzemóben. A bohumíni Gustáv Kliment-vasművek oivasztárai és acélművesei szívélyesen üdvözölték körükben I. N. Kidint, a moszkvai Sztálin acélművek igazgatóját. Este I. N. Kidin részt vett Smetana „Brandenburgiak Csehországban" operájának előadásán az ostravai Zdenék Nejedlý Színházban. K. S. Kiszljakov, a charkovi turbogenerátor-üzem Sztálin-díjas esztergályosa, Znojmóban a Motorpal nemzeti vállalat dolgozóinak vendége volt. • * • Szerdán, november 16-án Prágából, a ruzyni repülőtérről a Szovjetunióba utazott Matvej Genrihovics Manizer, a Külfölddel való Kulturális Kapcsolatok Össz-szövetségi Társasága küldöttségének tagja, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának alelnöke, az OSZSZSZK nemzeti művésze, háromszoros Sztálin-díjas. M. G. Manizer csehszlovákiai útjáról számos gyönyörű élménnyel tért mfg hazájába. Hamarább tér vissza a Szovjetunióba, mint a küldöttség többi tagjai, hogy részt vehessen Leningrádban Michal Ivanovics Kalinin hatalmas szobrának leleplezésén, ami az ő műve. A Garam-völgye szovjet földre emlékeztet Hamvas novemberi ködtől tisztuló reggelre ébredtünk Szliácson. Az egybeolvadó ólmos felhők alatt, mintha csak hatalmas, sűrűsoros rostát tartottak volna, olyan parányi, finom szemcsékben szemerkélt az eső. Bár tűző napsugarak ragyogtatták volna a tájat, melyekben megelevenedne az erdőkkel borított hegyek ékes őszi színegyvelege; a lombjukat hullató fák rozsdás, vörös és sárga s az imittamott őket szegélyező büszke, sudár fenyők haragos zöld színe. Hadd ismerték volna meg teljes pompájában szovjet vendégeink — akik Szlovákiai tartózkodásuk alatt ezt az éjszakát Szliácson töltötték — a Garam-völgy festői szépségét. Öten voltunk az autóban. Elöl Kidin elvtárs és a sofőr ült, hátul ketten újságírók és a tolmács. A hroneci acélöntödébe indultunk ... Kidin elvtárs nézi,nézi a tájat, kezét hirtelen felemeli és halkan mondja: — A hegyek itt olyanok, mint a Kaukázusban ... — majd az országút jobboldalán húzódó, frissen szántott földtáblára mutat, — ez meg olyan masszív, nagy, mint a mi kolhozföldjeink ... A Garam-völgye hazájára, a szovjet földre emlékeztet! Az ismerős környezet láttán nálunk otthon érzi magát ... — Először járok itt Csehszlovákiában — mondja. — Amióta a nyáron láttam a maguk moszkvai kiállítását, még jobban vágyódtam megismerni hazájukat. A kiállítás nappal és az esti órákban is egyaránt tömve volt... És most örülök, hogy itt lehetek... Iván Nyikolajevics Kidin a műszaki tudományok jelöltje, Sztálin-díjas, a moszkvai Sztálin-főiskola acélszakjának igazgatója. Most fejezte be diszszertá iós munkáját. Ojabb tudományos művel gazdagította a kohászati irodalmat. Az acél magasfeszültségű árammal való gyártásának kérdéseivel foglalkozik ... Vajon hogyan nőtt fel, milyen lehetett eddigi élete? Vajon megharagudna, ha élete felöl érdeklődnék? Nem utasít vissza. 1 y^v Wm&i I. N. Kidin elvtárs a hroneci acélöntöde laboratóriumában Ľubomír Zoufal mérnökkel beszélget. nem is vár a kérdésekre. Meséli az életét. Egy Moszkva alatti városkában, Kalugában született. Apja egyszerű lakatosember. Heten voltak testvérek, •köztük ő a legfiatalabb. Nehéz, Ínséges évek köszöntöttek rájuk. A forradalom évében Iván Nyikolajevics négyéves volt. 1921 ben kezdett isf kólába járni. Nyolc évig ült az iskolapadban, majd még hárommal megtoldotta, elvégezte az ipariskolát is. Előbb mozdonyfütö, majd kohászati üzemben mestgr lett. Nem érte be ezzel. Tovább akart tanülni. így került ezerkilencszázharmincötben a moszkvai Sztálin-főiskola acélszakos tanfolyamára. A második világháború első évében fejezte be tanulmányait és tudását a haza szolgálatába állította. Egy repülőgépgyárba került. Tizenhárom-tizennégy órát dolgozott naponta. Ukrajna szenvedett, romokban hevert, két testvérbátyja hősi halált halt a nagy Honvédő Háborúban. Szülővárosa is a fasiszták kezére került. És Ivan Nyikolajevics ekkor már Moszkvában dolgozott, egy mezőgazdasági gépgyárból lőszergyárrá alakított üzemben. Itt mint főkohász dolgozott. Mindent a frontért — volt a jelszavuk. És megkezdődött a nagy ellentámadás. Az első felszabadított helység szülővárosa, Kaluga volt. Elment oda. Szomorú látvány fogadta. A fél város romokban hevert, a szülőháza is. Vajon él-e az édesapja? Megkeresésére indult és rátalált, és milyen büszke lett, amikor megtudta, hogy ez az idős ember maga fogdosott össze a pincékben elrejtőzött néhány fasisztát és átadta őket a vörös hadseregnek. — És utána? — kérdeztem. — Építettük az életünket... Kaluga szebb lett, mint volt... Kidin elvtárs megtekintette a hroneci acélöntődét. Az új üzemben a gyár fiatal vizetője, Ľubomír Zoufal mérnök kísérte. A szovjet vendég sok mindenre volt kíváncsi, a szakmai kérdéseken kívül a dolgozók keresete, az ifjúmunkások továbbképzése is érdekelte, hogy tiszta képet alkothasson az üzemről. És Zoufal mérnök mindenre pontos választ tudott adni. Kidin elvtárs csak eggyel nem volt megbékülve. Amikor megkérdezték tőle, mi tetszett és mi nem az üzemben, kénytelen volt erre így felelni: — Maguk is jól tudják, hogy még nem dolgoznak magas technikai színvonalon. De ami nincs, még lehet... — Meg is lesz, Kidin elvtárs — felelte erre a fiatal mérnök, — Még tovább fejlesztjük az üzemet, tovább j épít jük és minden munkát gépesíteni fogunk ... — Kell is... , — Az év elején húsz százalék volt a selejtünk — folytatta ezután a mérnök, — ma már csak a negyede... azelőtt az öntvénypróba-kovácsolás útján fél óráig tartott, ma csak öt percig tart... — Igaz, gyorsan dolgozik a laboratóriumuk — hagyta helyben Kidin elvtárs. S a látogatás után, amikor újra beültünk az autóba és Besztercebánya felé kanyarodtunk Kidin elvtárs elismerőleg szólt Zoufal Lubomírról. — Derék, jó mérnök az üzem vezetője. Petrőci Bálint.