Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-17 / 276. szám, csütörtök

1955. november 15. UJSZ

0 3 A külügyminiszterek genfi értekezletének keddi ülései A Szovjetunió új javaslatokat terjesztett elő az értekezlet mindhárom napirendi pontjával kapcsolatban Genf, november 15. — A külügyminiszterek kedden délelőtt és délután teljes ülést, ezenkívül zárt ülésen bizalmas megbeszélést tartottak. A teljes üléseken a szovjet küldöttség javaslatokat terjesztett elő az értekezlet mindhárom napirendi pontjával kapcsolatban. Az trte eziet kedd déie őtt> ülése A négy külügyminiszter kedden tartott első ülésén, amely 10.30 órakor kezdődött és 13.25 órakor fejeződött be, Macmillan elnökletével folytatta a vitát H harmadik napirendi pontról a Kelet és Nyugai közötti kapcsolatok kiépítéséről. Molotov szovjet külügyminiszter az ülésen kijelentette: a szovjet küldöttség arra törekszik, hogy a jelenlegi genfi értekezleten konkrét megegyezés jöjjön létre a Kelet és Nyugat közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítéséről. A szovjet küldöttség behatóan tanulmányozta a hétfői ülésen előterjesztett francia javaslatokat és arra a meggyőződésre jutott, hogy azok előre vezető lépést jelenthetnek a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kiépítésének útján. Ugyanakkor — mondotta Molotov — a francia javaslatok egyes pontjait nem tartjuk hasznosaknak és célravezetőknek. A szovjet küldöttség ma új javaslatot terjeszt elő a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kiépítéséről szóló együttes közlemény elfogadására. Ez a tervezetünk figyelembe veszi a négy kormányfő által kijelölt irányelveket, Faure francia miniszterelnök július 22-én Genfben előterjesztett javaslatait, a jelenlegi külügyminiszteri értekezleten lezajlott eszmecserét, valamint a legutóbbi ülésünkön benyújtott francia javaslatokat. Miután Molotov külügyminiszter előterjesztette a szovjet küldöttség javaslatát, az elnöklő Macmillan 20 percre felfüggesztette az ülést. A szünet után a nyugati külügyminiszterek kijelentették. hogy nem fogadhatják el a szovjet javaslatokat. Molotov szovjet külügyminiszter újabb felszólalásában hangsúlyozta: a a keddi ülésen előterjesztett szovjet javaslatok megfelelő alapot nyújthatnak ahhoz, hogy a Kelet és a Nyugai közötti kapcsolatok kiépítésének kérdésében pozitív megállapodás jöjjön létre a négy nagyhatalom között. Nem kell miniszternek lenni ahhoz — mondotta Molotov —, hogy felismerjük: a szovjet javaslatok, amelyek érdemben számolnak az e kérdésben kidolgozott francia tervezettel, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kiépítésének megkönnyítését célozzák. Ha a szovjet javaslatok az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország küldöttei számára elfogadhatatlanok, ennek csak az lehet az oka, hogy nem kívánják a szóbanforgó kérdés építőjellegű megoldását. Ha a nyugati külügyminiszterek ilyen álláspontra helyezkednek, mi ezzel, mint ténnyel számolunk. Molotov a továbbiakban rámutatott, hogy a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kérdésében az október 31-i ülésen előterjesztett nyugati javaslatok ellentétben állnak Faure francia miniszterelnök július 22-i javaslataival. Ezt a két tervezet összehasonlításával nem nehéz megállapítani. A szovjet küldöttség a Faure miniszterelnök által előterjesztett javaslatok nag> részét helyesli és kész ezeket a tárgyalások alapjául elfogadni. A szovjet küldöttség meg van győződve arról, hogy a külügyminiszterek a szovjet javaslatok, a Faure miniszterelnök által előterjesztett elgondolás, valamint a jelenlegi értekezlet során felmerült szempontok figyelembevételével haladéktalanul megegyezhetnek a harmadik napirendi pontra, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kiépítésére vonatkozólag. Csak ilyen alapra épülő megegyezés felelne meg a négy kormányfő által kijelölt irányelveknek. Az értekezlet kedd délutáni ülése A külügyminiszterek keddi második ülése 16 órakor kezdődött és 19,55 órakor ért véget. L. F. Iljicsevnek, a szovjet küldöttség szóvivőjének az esti sajtóértekezleten tartott beszámolója szerint az ülésen az első napirendi pontról, az európai biztonságról és a német kérdésről tanácskoztak. A szovjet küldöttség mégegyszer emlékeztetett korábban tett javaslataira a Németországban állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentéséről, valamint az államcsoportok közti egyezmény megkötéséről. Az ülést több ízben félbeszakították és a szünetekben a nyugati hatalmak külügyminiszterei tanulmányozták a szovjet javaslatokat. Az ülésen a szovjet küldöttség határozati javaslatot terjesztett be a leszerelés kérdésében és ezenkívül új javaslatot tett az első napirendi pontra vonatkoAilag is. Az európai biztonságra és Németország kérdésére vonatkozó szovjet javaslatokkal kapcsolatban a nyugati külügyminiszterek kijelentették, hogy tanulmányozni szeretnék azt, és hogy a következő ülésen kifejtik majd véleményüket. A teljes ülés után a külügyminiszterek zárt ülést tartottak, amelyen az értekezlet záróközleményéről tanácskoztak. Elhatározták, hogy szerdán délelőtt 10 órakor megbízott szakértőik összeülnek a záróközlemény kidolgozására. A szovjet szóvivő ezután részletesebben ismertette a kedd délutáni ülés lefolyását. Elmondotta, hogy a nyugati külügyminiszterek elutasították a Németországban állomásozó külföldi csapatok 50 százalékos létszámcsökkentésére és ezzel egyidejűleg a négy hatalom haderejének létszámcsökkentésére tett szovjet javaslatokat. Molotov ennek kapcsán kijelentette, hogy a szovjet küldöttség sajnálkozással fogadja a nyugati hatalmak képviselőinek ezt a döntését. A szovjet küldöttség javasolta azt is, hogy a négy kormány lépjen érintkezésbe a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányával és már most állapodjék meg velük a két német állam haderejének létszámára vonatkozólag. A nyugati külügyminiszterek ezt a szovjet javaslatot is elutasították. Az államcsoportok közti szerződésre vonatkozó szovjet javaslatról a nyugatiak kijelentették, hogy ilyen egyezményre nincs szükség, mivel az államok és az államcsoportok közti konzultáció, valamint az összhang megteremtése és fenntartása az ENSZ feladata. Molotov helytelenítette ezt a felfogást és kijelentette, hogy a szovjet javaslat a négy kormányfő irányelveiből indul ki. Molotov rámutatott: „Nem akarunk senkit megbántani, de a tények tények maradnak és a tények azt mutatják, hogy a nyugati külügyminiszterek olyan javaslatokat terjesztettek elő az első napirendi pontra, amelyek akadályozzák az európai biztonság megszilárdítását és a német kérdés megoldását, és ezenkívül ellentétben állnak a négy kormányfő irányelveivel, valamint a genfi szellemmel." Molotov elvtárs ezután előterjesztette a hat cikkelyből álló, új szovjet javaslatot, az európai biztonságra és a német kérdésre vnoatkozólag. Ezután elhatározták, hogy a nyugati külügyminiszterek a szovjet javaslatokról azok áttanulmányozása után, szerdán mondanak véleményt. * A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat kapcsolatairól szóló egyezményről A külügyminiszterek, a béke megszilárdításának, a bizalom légköre megteremtésének és a nemzetek közötti együttműködés fejlesztésének érdekei'ól .ezérelve, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, a Francia Köztársaság és az Egyesült Királyság kormányfői irányelveinek megfelelően tanulmányozás tárgyává tették „azokat az intézkedéseket, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket, amelyek a) a népek közötti szabad érintkezést és békés kereskedelmet akadályozó sorompók fokozatos kiküszöbölését és b) az érdekelt orszáaok és népek szempontjából kölcsönösen elönvös szabad érintkezést és kapcsolatok megvalósítását eredményezhetnék." A. A négy nagyhatalom külügyminisztere azokból az irányelvekből kiindulva és azoknak a kérdéseknek fontosságát felismerve, amelyeknek tanulmányozására a szakértői bizottság utasítást kapott, megegyezett abban, hogy illetékes kormányának javasolni fogja: hogy teremtsék meg a békés kereskedelem fejlesztésének kedvező előfeltételeit és e célból tegyenek intézkedéseket a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fennálló akadályainak és korlátozásainak kiküszöbölésére. hogv a kereskedők és kereskedelmi szervezetek szabadabban használhassák fel a Kelet és Nyugat közötti csere által kínált lehetőségeket; hogy tegyék meg a módjukban álló intézkedéseket abból a óéiból, hogv megkönnyítsék az összes országok I hajóinak szabad áthaladását a nemzetközi jelentőségű szorosokon és csatornákon és hogy szüntessék meg azokat a korlátozásokat, amelyek bizonyos államokkal szemben a tengeri közlekedésben fennállnak; hogv könnyítsék meg a könyVek, hírlapok, tudományos folyóiratok, dokumentációs és egyéb filmek, valamint a rádióadások cseréiét kétoldalú, vagy sokoldalú egyezményeknek megfelelően. B. A négy nagyhatalom külügyminiszternek véleménye szerint kívánatos a Kelet és Nyufint közötti kapcsolatok megkönnyítése és kiterjesztése a következő területeken: a) a kulturális csere, főként kiadói téren és kulturális küldöttségek, kiállítások stb. cseréje; b^ tudományos és technikai csere: tudósok részvétele nemzetközi kongresszusokon; c) az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem képviselőinek látogatásai: d) szakmai, tudományos, technikai és művészi szervezetek cseréje; e) tanárok, diákok és előadók cseréje; f) sportemberek és sportegyüttesek cseréje; g) mind a kollektív (tömeges), mind az egvéni idegenforgalom fejlesztése. A négv kormány a fennálló kapcsolatok további fejlesztése céljából szükség esetén meghatározhatja ezeknek a cseréknek módjait. Ezeket a cseréket a legtárgvilaoosabb és a leghatékonyabb körülmények között kell lebonyolítani a megegyezést aláíró országok kölcsönös előnyére. C. A négy nagyhatalom külügyminiszterei úgy vélik, hogy a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséhez tartozó egész sor konkrét probléma van és ezeknek közvetlen tanulmányozása az érdekelt országokra tartozik az illetékes államok érdekeinek és törvényes jpgainak tudomásul vételével. D. A kormányfők irányelveinek megfelelően a négy nagyhatalom külügyminiszterei kijelentik, kívánatos lenne számításba venne az ENSZ szerveinek és intézményeinek az ENSZ alapokmánya elveivel összhangban álló hozzájárulását a jelen értekezlet által megvizsgált intézkedések megvalósításához. A négy külügyminiszter kijelenti, helvesli mindazoknak az országoknak részvételét a nemzetközi szervezetekben (IIO — Nemzetközi munkaügyi sz -vezet, UNESCO — Nevelésügyi, tudományos és kulturális világszervezet. WHO — Egészséaügvi világszervezet. ITU — Nemzetközi távközlési unió stb.), amelyek együtt akarnak működni ezeknek a szervezeteknek munkájában. A szovjet küldöttség határozat — tervezete a leszerelés kérdés ben A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok az Egyesült Királyság és a Francia Köztársaság külügyminiszterei áthatva attól a vágytól, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, az államok közötti bizalom megerősödéséhez, a háborús veszély kiküszöböléséhez és a fegyverkezési teher csökkentéséhez, ugyanúgy mint korábban, megvannak győződve annak szükségességéről, hogy továbbra is megállapodásra törekedjenek egv nagyszabású leszerelési program kérdésében, amely hozzájárulna a nemzetközi békéhez és a biztonsághoz olvan feltételek mellett, amelyekben a világ lehető legkevesebb emberi és nazdasági erőforrását fordítanák fegyverkezési célokra. A miniszterek egyidejűleg- megállapodnak abban, hogy azoknak a jelenleg különféle országokban folyó vizsgálódásoknak, amelyeknek célja megtalálni az egyes államok által a leszereléssel kapcsolatban vállalt kötelezettségek ellenőrzési módszere meg kell könnyíteniök a leszerelés kérdésének megoldását. A miniszterek e célból megegyeztek, hogy a kormányfők irányelveinek megfelelően elsősorban azon rendelkezések tanulmányozását kell folytatni, amelyek benne foglaltatnak: a) a Szovjetuniónak május 10-i és június 11-1, a fegyverek csökkentésére, az atomfegyverek betiltására, az új háború veszélyének kiküszöbölésére tett javaslataiban, b) az Amerikai Egyesült Államok elnökének a régi ellenőrzés és a katonai tájékoztatás-csere tárgyában július 21-én tett javaslatában, c) Nagy-Britannia kormányának a leszerelésre vonatkozóan június 21-én és augusztus 29-én tett javaslataiban és d) a francia kormánynak a leszerelés pénzügyi ellenőrzése és a felszabadult pénzügyi források békés célú felhasználása tárgyában tett javaslatában. A miniszterek ugyancsak megállapítják, hogy teljes összhang nyilvánult meg a tekintetben, hogy a négy hatalom illetékes kormányfői nyilatkozatainak megfelelően kölcsönös kapcsolataiban tartózkodni fog a fegyveres erők alkalmazásától és arra törekszik majd, hogv a köztUk fennálló, vagy bekövetkezhető nézeteltéréseket békés eszközökkel oldja meg. A szovjet küldöttség javaslata az európai biztonság és Németország kérdésével kapcsolatban A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei megállapítják, hogy bár még nem sikerült kellő megegyezésre jutn* az első napirendi ponttal — az európai biztonság és Németország kérdésével — kapcsolatban lefolyt eszmecserék eredményeként mindamellett kiderült, hogy az európai biztonság egész sor fontos kérdésében megegyeznek az álláspontok, Ezek a következők: 1. Az értekezlet valamennyi részvevője állást foglalt amellett, hogy az európai biztonsági szerződés írja elő, hogv a szerződés részvevői egymással való kapcsolataikban lemondanak az erőszak alkalmazásáról; 2. egyetértés jött létre abban, hogy az európai biztonsági szerződés alapián vállalandó kötelezettségeknek együttes intézkedéseket kell előirányozniok .arra vonatkozólag, hogy ellenállást tanúsítanak egy esetleges európai agresszióval szemben; 3. egyetértés jött létre abban is, hogy a szerződésben részvevő államok nem nyújtanak segítséget az agreszszornak; 4. szükségesnek ismerték el, hogy a Kelet és a Nyugat között övezetet kell létesíteni, amelynek területén intézkedéseket hajtanának végre az illető államok fegyveres erőinek bizonyos határok közé szorítására vonatkozólag, megfelelő ellenőrzés mellett; 5. elismerték, hogv a szerződés részvevői között kölcsönös konzultációra van szükség, annak biztosítása érdekében, hogy az államok teljesítsék az európai biztonsági szerződés alapján vállalt kötelezettségeiket; 6. teljes egyetértés áll fenn arra vonatkozólag is, hogv az európai biztonsági szerződés alapján vállalandó kötelezettségek ne érintsék az államok egyéni, vagy kollektív önvédelemre vonatkozó elidegeníthetetlen jogát. Az értekezlet részvevői ugyanakkor megjegyzik, hogy még nem jött létre a megegyezés olyan alapvető kérdésekben, mint az európai biztonság biztosítása az államok közötti együttműködés megszilárdítása alapián, továbbá a német kérdés megoldása és Németország egységének helyreállítása. Az értekezlet részvevői kifejezésre iuttatták azt a törekvésüket, hogy folytatiák erőfeszítéseiket e megegyezés létrehozására. A genfi értekezlet november 16-i ülése Genf, novembei 16. (ČTK). — Szerdán, november 16-án 11.30 órakor a négy nagyhatalom külügyminiszterei Genfben megtartották sorrendben 16. ülésüket. Az ülésen V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere elnökölt. Az ülés, amelynek újból az európai biztonság és Németország kérdéséről kellett tárgyalnia, csupán fél óra hoszszat tartott. Dulles, amerikai külügyminiszter rövid .nyilatkozatot tett, amelyben rámutatott, hogy a szovjet küldöttség november 15-i javaslata nem fejezi ki a nyugati nagyhatalmak nézetét és ezért a nyugati hatalmak számára elfogadhatatlan. Dulles után a szovjet javaslatot elutasította Pinay francia külügyminiszter is. A nyugati nagyhatalmak miniszterei ezután benyújtották a genfi értekezlet határozati javaslatát a leszerelés kérdésével kapcsolatban. E nyilatkozatok után Molotov külügyminiszter, az ülés elnöke sajnálatát fejezte ki a fejlemények felett és mivel több hozzászólás nem volt, a délelőtti ülés 12 órakor véget ért. A délutáni ülés programján a négy nagyhatalom külügyminiszterei genfi értekezletének zárónyilatkozatáról szóló javaslat megtárgyalása szerepelt. A javaslatot a négy nagyhatalom megbízott szakértőinek bizottsága dolgozta ki. A Francia Köztársasági Tanács másodszor utasította ei a választások idő előtti megtartásáról és a választási rendszer megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot Párizs, november 15. (ČTK). Nyolc napon belül a Francia Köztársasági Tanács másodszor utasította el a választások idő előtti megtartásáról és a választási rendszer megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot, melyet a nemzetgyűlés jóváhagyott. Újból 231 szavazattal 50 szavazat ellenében elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megállapítja a kétmenetű többségi választási rendszert a kis választási körzetekben. Ezt a választási rendszert, mint ismeretes, elítéli az egész francia haladó közvélemény. A választások időelőtti megtartásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a köztársasági tanács kiegészített a választási rendszer megváltoztatásáról szóló módosítással, ismét visszaadják a nemzetgyűlésnek már harmadik megtárgyalásra. A francia alkotmány rendelkezései szerint a javaslat a köztársasági tanács és a nemzetgyűlés közötti „ingajárata" 100 napig tarthat, amennyiben a két szerv nem ér el megegyezést. A Kínai Népköztársaság és az USA képviselőinek genfi tárgyalásai Az USA elutasítja a Kínai Népköztársaság békés javaslatait Genf, november 15. (ČTK). — Micliael Hoffman. a New York Times című lap genfi tudósítója írja hogy Alexis Johnson nagykövet, amerikai képviselő november 10-én Van Pin-nannal, a Kínai Népköztársaság képviselőjével tartott 25. ülésén elutasította a Kínai Népköztársaságnak azt a javaslatát, hogy a két fél — az ENSZ alapokmányával összhangban — közös nyilatkozatot írjon alá, amelyben leszögezné, hogy nem alkalmaznak erőszakot a nemzetközi kérdések megoldásában. Amint a Francé Presse hírügynökség genfi tudósítójának jelentéséből kitűnik, az amerikai küldöttség továbbra is csökönyösen ragaszkodik ahhoz, hogy „nem lehet megegyezést elérni addig, amig Kínában nem bocsátják szabadon azokat az amerikai polgári személyeket, akiket ott fogva tartanak". Az amerikai küldött álláspontjának tarthatatlansága, aki „előzetes felvételeivel" lehetetlenné teszi, hogy a kínai—amerikai tárgyalásokon további haladást érjenek el, egyre jobban kitűnik. /