Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-17 / 276. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. november 17. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 276. szám Az orosz nyalv - a béke és haladás nyelve A szovjet vendégek, akik Csehszlo­vákiába látogattak el, szívesen emlé­keznek arra, hogy hazánkban jól meg­értették magukat, mivel nálunk so­kan tudnak oroszul. Nemcsak azok, akik a közép- és főiskolán tanulták az orosz nyelvet, hanem a munkások és földművesek százezrei, a népi orosz tanfolyamok hallgatói is. Bárhová lá­togattak el a szovjet vendégek, min­denütt nemcsak nyitott szívekre ta­láltak, hanem édes anyanyelvüket is hallhatták — bár a mi szánkból gyak­ran keményebben hangzik, de annál őszintébben. Már a megújhodás korában számos csehszlovák hazafi csodálattal tekin­tett Keletre, a nagy szláv testvér fe­lé. Sok adatot találunk erről irodalmi emlékeinkben, oroszországi útleírások­ban, a gazdag kulturális és tudomá­nyos kapcsolatokban, amelyeket már a múltban ápoltak tudományunk és kultúránk képviselői az orosz művé­szekkel és tudósokkal. És elsősorban az orosz nép volt az, amely csodála­tot ébresztett bennünk. Az 1905-ös események után — ame­lyeknek oly viharos visszhangja volt hazankban — felébredt bennünk a re­mény, hogy éppen az orosz nép lesz az, amely megmutatja a többi nem­zeteknek az utat, hogyan lehet leráz­ni a rabság bilincseit. Az Októberi Forradalom 38 évvel ezelőtt valóra váltotta ezeket az álmokat és hazánk­ban is meggyújtotta a forradalom lángját. Ezzel népünk és az orosz nép közötti kapcsolat elmélyült. Az orosz nyelv — Lenin, Sztálin, Gorkij, Maja­kovszkij nyelve nagyon közel került szívünkhöz. És főleg abban az időszakban, ami­kor a megszállás sötét felhői borítot­ták el a láthatárt, amikor nemzeti harcunk lángját a szovjet hadsereg hősi harca élesztette, amely végül ke­resztül tört a Kárpátokon és megtisz­tította földünket a gyűlölt megszál­lóktól! A nemzeti és szociális szabad­ság hány áldozatos harcosát segítet­ték felnevelni az orosz nyelv illegális körei. Milyen szorgalmasan tanultak akkor oroszul az emberek, akik a fel­szabadítókat nemcsak kenyérrel és só­val szerették volna fogadni, hanem anyanyelvükön is akarták üdvözölni. Mily mélyen meghatottak a moszkvai rádió bemondójának orosz nyelven mondott szavai, amikor közölte váro­saink és falvaink felszabadítását. Az orosz nyelv jelentősége a felsza­badítás utáni életünkben vitathatatlan. Eredeti forrásokból ismerhetjük meg a világ egyhatod részén kommuniz-* must építő nemzetek nagy múltját, még nagyobb jelenét és jövőjét. !gy ismerkedhetünk meg legjobban gaz­dag tapasztalataikkal, amelyek segíte­nek bennünket saját nehézségeink le­győzésében és problémáink megoldá­sában, amelyek hazánkban a szocia­lizmus építésének szakaszán előfordul­nak. Az az óhaj, hogy eredetiben ta­nulmányozhassuk Leninnek és Sztá­linnak, a forradalom klasszikusainak műveit, hogy olvashassuk a szovjet sajtót és folyóiratokat, a technikai, tudományos és szépirodalmi könyve­ket — mindez arra ösztönzi dolgo­zóinkat, hogy szorgalmasan tanulják az orosz nyelvet. Már a népi orosz tanfolyamok első évében 1919-ben 17 400 kör alakult csaknem 300 000 hallgatóval. Azóta több mint egymillió dolgozó végezte el ezeket a tanfolyamokat. Az orosz nyelv tudása hazánkban a polgár mű­veltségéhez tartozik. Nem tudnak nél­küle meglenni a tudósok, a kulturális dolgozók, az újítók, az új munkamód­szerek úttörői, az új szocialista mun­kaviszony hirdetői. A szovjet tapasz­talatok kimeríthetetlen forrása új is­meretek alapját képezik és valameny­nyiunk számára jelentős hozzájárulás az építés művéhez. Ezt bizonyítják Vla­dimír Alliger elvtársnak, a čakovicei J. D'mitrov-üzem munkaérdemrendes gyorsfrézelőjének e szavai: „Avantin, Ptlcsin, Pcpov, Csernov, Tomilin vál­tak tanítóimmá és tanácsadóimmá." Az orosz brosúrákat és könyveket megtaláljuk csaknem minden kultúr­körben: az üzemi könyvtárakban, a könyvkereskedések kirakataiban és a falusi kultúrszobákhan. És ha bené­zünk egy szovjet könyvkereskedésbe Prágában vagy más városokban, min­dig lelkes érdeklődőket találunk ott, akik könyveket és folyóiratokat, ifjú­sági könyveket és mesekönyveket vá­sárolnak, a képes ABC-től kezdve a nagy szovjet Enciklopédiáig. Az orosz nyelv tömeges tanulása hozzájárul a szovjet néppel való ba­rátságunk és szövetségünk megszilár­dításához. Lehetővé teszi számunkra, hogy állandóan mélyítsük és bővítsük kapcsolatainkat a szocializmust építő többi nemzetekkel, megismerjük gaz­dag kultúrájukat és tanuljunk tapasz­talataikból. Aki tud oroszul, az előtt nyitva áll ma az egész világ, mivel az orosz nyelv a nemzetek közötti gyümölcsö­ző együttműködés nyelve. A béke nyelve, amelyet minden békés nem­zetközi találkozón, a fesztiválokon, a tudományos világértekezleteken be­szélnek. Olyan ismeret ez, amely nél­kül kultúremberünk nem tud meglen­ni, amely hozzásegít bennünket az egész világ békeharcosaival való , új barátság megteremtéséhez és a régi barátságok megszilárdításához. (Rudé Právo.) A nyitrai kerület üzemei teljesítették vállalásukat Még kint vannak a nyitrai kerület­ben a felszabadulásra tett kötelezett­ségvállalások hirdető táblái, feliratok az üzemek falán — de már odakerül­tek melléjük a dolgozók versenyző kedvét, újabb nekigyúrkőzést hirdető friss vállalások: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója tiszteletére kibontakozó új versengés céljai. Erre a készségre, az új neki­gyürkőzésre szükség is van. Vannak üzemek, amelyeknek pótolniok kell, amit elmulasztottak. Az egész ipar­ban tovább kell fejlesztem az önkölt­ség csökkentésében elért kezdeti si­kereket. Növelni kell a munka terme­lékenységét az egész iparban. Kerületünk dolgozói mindennek tu­datában következetesen érvényesítik Korabelnyikova, Katajeva és a többi kiváló szovjet mesterek bevált mun­kamódszereit. Széles mértékben fej­lődik kerületünkben az üzemen belüli elszámolás bevezetése is. Ebben az évben 8.303 munkás közül már 4.320­an kötöttek takarékosságra szerző­dést, akik a hozrascsot szerinti gaz­dálkodás nyomán 2,299.020 korona megtakarítást könyvelnek el. Ez után az összeg után a dolgozók mintegy 489.781 korona prémiumban részesül­tek. A felszabadulásunk 10. évfordulójá­ra tett kötelezettségvállalások telje­sítése sikeresen folyik. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 38. év­fordulójára ismét értékes kötelezett­ségvállalások születtek, melyek 8,346,285 korona összeget tesznek ki. November 7_ig ez a vállalás 37%-ra volt már teljesítve és a megtakarítás hárommillió koronára rúg. A siker — tehát üzemi dolgozóink­tól függ s gyáraink eredményei, me­lyek a jól dolgozó munkásoknak azon­nal nagyobb keresetet hoznak — meg annyi lépcsőfokot jelentenek szocializ­must építő boldog hazánk második öt­éves terve útján. (Tudósítónktól). A MAI SZÁMBAN: Szovjet vendégeink Csehország­ban (2. old.) A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat kapcsolatairól szóló egyezményről (3. old.) Hruscsov elvtárs értékelte az el­múlt mezőgazdasági év eredmé­nyeit (4. old.) Tudomány és technika (5. old.) Pártélet Utazás Oravában (6. old.) Tapasztalatcsere (6. old.) Léva kulturális életéből (7. old.) Prágai levél (7. old.) Gyerekekkel az utcán (8. old.) A moszkvai nemzetközi úszóver­seny további eseményei (8. old.) A bratislavai Slovnaft-üzemben dolgozik Pavel Krajčovič eszter­gályos, aki ez évben elnyerte a vegyiipar legjobb dolgozója címét. Krajčovič elvtárs Bikov szovjet sztahanovista bevált módszerét al­kalmazza munkájában. Ennek köszönheti kiváló sikereit Krajčovič elvtárs érdeme nemcsak a magas munkateljesítményben rejlik, jelentős tevékenységet fejt ki tapasztalatainak átadásával is, amivel hozzájárul ahhoz, hogy munkatársai is javítsák teljesítmé­nyüket. r r H AZ A Vi K ELETEBOL Fáradságos munkájuk nem veszett kárba A TREB1ŠOVI járás dolgozó parasztjai eddig az öszi takarmányfélékből, lóheréből, cukorrépa karajból és levél­ből 211 százalékra teljesítették a silózási tervet. Dicséretet érdemelnek a silózásban elért eredménye­kért az egyénileg dolgozó parasztok is. A Zemplinské­Hradište-i dolgozó parasztok már a múlt év őszén gon­doltak arra, hogy az idén bőséges silótakarmányt készí­tenek az állatállomány részére. Egy 20 hektárnyi termé­ketlen legelót feltörtek, s abba közösen cukorrépát ve­tettek. A föld meghálálta a ráfordított fáradságot, mert olyan termést adott, amilyenre nem is számítottak. Hek­táronként 250 mázsa cukorrépát takarítottak be az eddig kevés hasznot hajtó földterületről. sz£p PÉNZT szereztek a cukorrépából. S ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy a karajból és a répalevélből mennyi silótakarmányt nyertek, joggal mondhatjuk, hogy helyesen cselekedtek a Zemplín-Hradište-i dolgozó pa­rasztok. Példájukat követik a sirkiek is. Az itteni dol­gozó parasztok az idén törnek fel szintén 20 hektárnyi terméketlen rétet, s ugyanúgy határoztak a cejkovei dolgozó parasztok is. Alexander Lukács, Kassa Egyetlenegy cukorrépa se menjen tönkre A cukorrépa gyors begyűjtésére indított kerületek kö­zötti verseny döntő fordulatához érkezett, hiszen néhány nap múlva végezni kell a szedéssel és be kell fejezni a cukorrépa begyűjtését. A verseny élén továbbra is a kassai kerület vezet 119 százalékos tervteljesítéssel. Eb­ben a kerületben terven felül már több mint 500 vagon cukorrépát adtak be a dolgozó parasztok. A kassai ke­rület nyomában jár a besztercebányai, amely november 14-ig 116 százalékra teljesítette a cukorrépabegyűjtés tervét. Gyengén áll a begyűjtésben a cukorrépatermelésre úgyszólván a legjobb fekvésű két kerület, a bratislavai és a nyitrai. A bratislavaiban csak 86 százalékos a terv­teljesítés, míg a nyitraiban alig gyűjtötték be a termés háromnegyed részét. Hasonló a helyzet a žilinai és a pre­šovi kerületben is. Az idő sürget. Hidegre fordult az időjárás és bár­mely nap beköszönthetnek az erősebb fagyok. Most te­hát a legelső feladat, hogy a cukorrépát gyorsan ki­szedjük a földből és minél hamarabb a gyárba szállít­suk. E. Cunderlík A Zselízi Helyi Nemzeti Bizottság A csehszlovák-szovjet barátság hó­napjában széleskörű agitációs és meg­győző munkát végez a községben. Eb­ben a kampányban mind az EFSZ tag­jai, mind az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok számos kötelezettségvállalást tettek. Az EFSZ tíz 110 kg-os sertés terven felüli beadását vállalta az 1956-os év­ben és versenyre kelt a nagypeszeki EFSZ-el az állatok hasznosságának nö­velésére a haladó szovjet munkamód­szerek bevezetésével. (Levelezőnktől) Szorgalmuk követésre méltó A Nagypusztai Állami Gazdaság dolgozói sikeresen haladnak az őszi munkákkal. Befejezték a vetést, úgy­szintén a cukorrépa betakarítását is. Dicséretre méltó munkát végeztek a gazdaság dolgozói, de különösképpen az asszonyok. A cukorrépa kiszedésé­nél Molnár Mária 1,20 hektáron, Ba­Iázsik Ágnes 0,85 hektáron, Lehovce Mária 1,20 hektáron, Bodný Mária 1,20 hektáron, Slušný Irén 1 hektáron egye­dül végezték el a cukorrépa kiszedé­sét. Továbbá Barkőci Rozália, Turčik Ernestina, Mičik Rozália, Gubec Mar­git, Slušný Rozália és Puszta Erzsébet példásan vették ki részüket a cukor­répa betakarítási munkáiból. Ered­ményes munkát végeztek a fogatoscso­port tagjai is, akik a beszállításon kí­vül a cukorrépafej silózását és a ta­karmányrépa betakarítását is elvégez­ték. Ezek a szép példák szolgáljanak buzdításul azoknak, akik még mindig nem kapcsolódnak be ezekbe a mun­kákba a Nagypusztai Állami Gazda­ságban. Baranyovszky Gy. Zelíz. Érdemes tanulni tőlük A galántai Sloboda bútorgyár ter­mékei, a remekbekészült vilá­gos és sötét hálószoba-berendezések, kényelmes heverők és más lakásberen­dezési tárgyak nagyon keresettek üz­leteinkben. A gyár termékei azonban nemcsak hazánkban, hanem külföldön is mindnagyobb népszerűségre tesz­nek szert, ismertté váltak Egyiptom­ban, Szudánban, Belgiumban, a Né­met Demokratikus Köztársaságban és más államokban is. A jó minőség, a tetszetős kivitel, a bútorok elkészítésére fordított nagy gondosság, az üzem dolgozóinak lelki ismeretes munkája teremtette meg a galántai bútorgyár jó hírnevét. Ritkán múlik el hét, hogy vala­melyik testvérüzemből ne keresse fel tanulmányi küldöttség a gyárat. A múlt héten például három különböző üzemből jöttek tanulmányozni a mun­keszervezést és az üzemen belüli ön­álló elszámolást. E téren valóban so­kat lehet tanulni a galántaiáktól. Az üzem vezetősége a pártszervezet és a szakszervezet segítségével kiválóan oldotta meg a munkaszervezés kér­dését és azt a feladatok nagyságá­hoz mért színvonalra emelte. Ezáltal biztosította a folyamatos termelést és a jó minőséget, az üzemen belüli ön­álló elszámolással pedig a legnagyobb gazdaságosságra való törekvést. Az üzem dolgozói ez évi tervüket december 24-ig befejezik. A felada­tok napokra vannak szétosztva az egyes munkahelyekre és dolgozókra. E feladatokat a legpontosabban be­tartják. Egyúttal azonban már a jö­vő évre is gondolnak. November 7­től már gyártják a jövő tervhez tar­tozó bútorokhoz szükséges részeket. A bútorgyártásnál ugyanis előrelátó­nak kell lenni. A deszkából egyik napról a másikra nem lehet kész bú­tort előállítani. A szabástól addig, amíg a teljesen kész bútor elhagy­ja a raktá-t, nap telik el. Az egyes munkafolyamatok pedig szorosan egymásba kapcsolódnak. A bútorrészek előregyártásával azonban biztosítva van, hogy az üzem újév el­ső napjától kezdve mindennap szál­líthatja a tervezett bútormennyiséget. r övö évre nagy jelentőségű vál­tozást készítenek elő a mun­kaszervezésben is. A gyártást az ed­digi vonalgyártás helyett szalagrend­szerre alakítják át. Igy a szállítás ki­küszöbölésével az eddig számottevő veszteségidő elesik. Az új termelési forma bevezetése mintegy 30 száza­lékkal fokozza majd a munka terme­lékenységét.

Next

/
Thumbnails
Contents