Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-16 / 275. szám, szerda

1955. november 16. Ul SI0 5 hatodik világrészbe Bevált tapasztalatok nyomán A jő munkamódszerek átvétele, hasznos felhasználásuk a szocializmus építésében fontos szerepet tölt be. Itt csak néhány példával 'gazoljuk, hogy a jől alkalmazott szovjet módszerek milyen gyakorlati eredményekkel járnak. A poprádi járás CSSZBSZ járási bizottsága rendszeresen felkeresi a körletébe tartozó üzemeket. Az oktatók lemennek a bányákba, hogy népszerűsítsék a Szovjetunióban jól bevált eljárásokat. Á švábovcei ércbánya dolgozói az érvek hatása alatt megkísérelték Boriskin módszerének átvételét. Az eredmény minden érvnél töbfeet mondott, 17 méter járattal többet nyitottak meg egyazon idő alatt, teljesítményben 550 tonnával többet értek el. Megtakarítottak az üzemnek 91 000 koronát. Az elért jó eredmény magával ragadta a bányászokat, ma már 10 munkacsoport dolgozik Boriskin módszerével. Az eredményhez hozzájárult, hogy a bánya dolgozói 52 szocialista vállalást tettek, melyekből eddig 49-et becsülettel teljesítettek. A CSSZBSZ járási bizottsága együtt dolgozik az üzem vezetőségével, a pártszervezettel és a tömegszervezetekkel. A jő összműködés eredményei a számokban mutatkoznak meg. A poprádi lokomotívdepó a szeles alapú Lunin-módszert vette át. A kassai ČSD 141 munkaszakaszon használja Katajev módszerét. A gölnici járás instruktorai sem maradnak el szomszédjuk mögött. A korompai MEZ-üzemben tartott egyik értekezlet eredménye 30 412 korona önköltség-megtakarítást hozott. A Kovohuta dolgozói is átvették Boriskin módszerét s eredménnyel alkalmazzák. A falvak is fényesen igazolják, milyen felületesek az olyan nézetek, hogy a falu nem veszi át a haladó termelési formákat. Lelesz, Bély, Kisgéres, Tárkány a Szovjetunióban eredményesnek bizonyult rideg borjúnevelési módszert alkalmazva, értek el feltűnően jó eredményeket. Nagytárkány, Királyhelmec szövetkezetei a szoviet Déldán elindulva, sertéseiknél napi 54 deka súlygyarapodást értek el. A szövetség állatorvos tagjai mindjárt az istállókban gyakorlatilag mutatják az új módszerek használatát. Nagyon sok esetben híveket szereznek e módszereknek a szövetkezetek tagjai sorából. A CSSZBSZ kassai kerületi titkársága rendszeres kapcsolatokat tart fenn a kerület üzemeivel és szövetkezeteivel. örvendetes, hogy a leellenőrzött és a dolgozók által átvett termelési eljárások mind több követőre találnak. Még azok is, akik irtóznak minden új átvételétől, kénytelenek elismerni az új munkamódszerek előnyeit. A Szovjetbarátok Szövetsége mind társadalmi, mind termelési síkon közkinccsé teszi azokat az eredményeket, melyek hozzájárultak ahhoz a nagy sikerhez, mely a Szovjetuniót a világ első államává tette. Az egészségügy terén is népszerűsítik az újításokat. A tátrai szanatóriumokban, Hágiban, Üjfüreden, Pol'ankárí, Csorbán mindenütt Pavlov-körök alakultak és eredményesen működnek. Nagy súlyt fektetnek arra, hogy az ápoló- és kisegítő személyzet a Szovjetunióban bevált módszerek szerint foglalkozzék betegeivel. Gondoskodnak az ápoltak szórakoztatásáról, az ismert szocialista írók műveinek olvasását teszik lehetővé. így elérik, hogy betegeik nem foglalkoznak annyit saját bajaikkal, de derűsekké, bizakodóvá válnak. Nem mulasztják el annak bizonyítását, hogy a Szovjetunióval az élen milyen hatalmas küzdelem folyik a béke megőrzéséért. A kassai kerületben 1004 körben 16 000 hallgató tanulja az orosz nyelvet. November 7-ig 350 tanfolyam indult meg. Csak Kassán 200-nál több kör működik. A hallgatók fokozatosan sajátítják el a társalgási nyelvet. A nyelvtudás terjedésének bizonyítéka, hogy a kerületben november 7-ig újabb 2600 dolgozó fizetett elő a szovjet sajtóra, folyóiratokra. A múlt visszasírói, a tegnap szerelmesei szeretik bizonyítgatni a burzsoá irodalom, művészet felsőbbrendűségét a szocialista realitás művészete felett. Erre a hamis elméletre ad választ a szovjet filmek állandóan emelkedő látogatottsága. A kassai kerületben az elmúlt 10 hónapban 1437 950 néző élvezte a szovjet filmeket. Sok mindenre lehet következtetni a másfél milliónyi tömegsikerböl. Elsősorban azt bizonyítja, hogy dolgozóink ízlése milyen változáson ment át. Az idegizgalomra, az érzékiségre épült burzsoá filmek mindinkább elvesztik varázsukat. Nem a giccses, minden valóságot nélkülöző mákonyt, hanem az életet ábrázoló realitás művészi alkotásait keresik. A filmek nevelő hatását jól értékesítik a falvakban is. A kassai járás falvaiban 10 hónap alatt 125 filmet mutattak be a szovjet ember életéből. . Stein Jenő, Kassa U t ásás a Egy balti-tengeri kikötőből nemsokára útnak indul az Ob, a 12 ezer tonnás Diesel-elektromos jégtörő hajó. Fedélzetén utazik a szovjet tudóscsoport. amely a III. nemzetközi geofizikai év keretében részt vesz a titokzatos hatodik világrész, az Antarktisz felkutatásában. Az 1957 júliusától 1958 végéig tartó nemzetközi geofizikai évnek az a célja, hogy a Földünkön és annak légkörében végbemenő jelenségeket kutassa. Ennek előkészítése érdekében kerül sor az Antarktisz-kutató nemzetközi expedíció kiküldésére. A munkában részt vesz a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Uj-Zéland, Belgium, Norvégia, Chile, Ausztrália, Japán és még számos ország. Ahol még nem járt ember. A titokzatos Antarktisz Földünk legelszigeteltebb szárazföldje. DélAmerika partjaitői 1000, Ausztráliától 3100, Afrikától 4000 kilométerre, a Déli Sark körül terül el. Az ismeretlen hatodik világrészt a nemzetközi expedícióban résztvevő országok — kutatási terület szempontjából — felosztották egymás között. A Szovjetuniónak az egyik legérdekesebb rész, az Antarktisz északi határvidéke, az úgynevezett Knox-föld jutott, amelynek csúcsán terül el a Déli Sark. Ezen az óriási területen még nem járt ember. A részvevő országok expedíciói még ez év végén elindulnak. A Szovjetunió expedícióját Mihail Mihajlovics Szomov, a földrajztudományok doktora, az egyik legismertebb szovjet sarkkutató vezeti. Szomov akadémikus vezette az Északi Sark II. néven ismertté vált kutatóállómást. Az Ob és a kísérő szállítóhajők gyomrába már rakják a szétszedhető és fűthető házakat, repülőgépeket, helikoptereket, hernyótalpas vontatókat, több száz kilowattos teljesítményű hordozható áramfejlesztő berendezéseket, terepjáró autókat, motorcsónakokat, kutyaszánokat, rádióállomásokat, laboratóriumokat, tudományos műszereket, üzemanyagot, csepfolyosított gázzal töltött fémpalackokat, és ki tudná még felsorolni mi mindent. A barátság hónapját ünnepeljük. írnak és beszélnek róla. Az ember itt is, ott is megfordul, körültekint és bólint. Barátság hónapja — mondjd az újság, ha belehull a tekintetünk. Egyszer-másszor elsiklunk a mondatok felett, a szó a gondolat felületén marad, s a napi gondok elfújják a lényeget, a kis örömök vagy kellemetlenségek elterelik figyelmünket. Aztán ha rázódunk a villamoson, egy plakát újra eszünkbe juttatja, belénk idegzi egy elhullajtott szó, egy elvillanó arc. És mint a világot felgyújtó hajnal világosodik meg értelmünk és a szovjet néppel kötött barátságunk már nem betű, nem szó többé, hanem az élet... Egy töpörödött öregasszonyt láttam tegnap reggel. Nehézkesen tipegett az utca forgatagában. Fakó arca ismerős volt. Emlékeztetett valakire. Az emberáradat tovasodorta a nénikét, de hajlott alakja, kiégett szeme belémfogódzott, megtapadt lelkemben. Elalvás előtt, amikor az otthon csendjében elpergett előttem a nap sok mozzanata, élesen rajzolódott fel az öregasszony arca is. És egy pillanat ezredrésze alatt megvilágosodott bennem, kire hasonlít. Persze, Ágota nénire. A falumbeli kedves, csendes öregasszonyra. Mikor is halt meg? Két éve, ha jól emlékszem. Érdekes, hogy ö már nincs többé és bennem mégis él, mozog, beszél, őszi-napsugár mosolya mintha most is simogatna. Talán öt éve annak, Amiről térkép sincs. Az expedíció 25 ezer kilométert tesz meg az óceánokon. Az út legnehezebb szakasza az Antarktisz partvidéke. Az indiai óceánnak ez a Déli Sark körüli része tele van úszó jéghegyekkel. A partvonal pedig 20—30 méter magas, meredek jégfal. Az Antarktisz szovjet kutatási területét, | az úgynevezett Knox-földet csak a vezérhajó fedélzetéről felszálló helikopterek útmutatásával lehet elérni. A szovjet expedíció különlegesen kiképzett építőmunkásokat is visz magával. Velük kell a kirakodás után összeszerelni a lakóépületeket, laboratóriumokat. De a legnehezebb feladat maga a kirakodás lesz, mert a Knox-földnek még nincs térképe. A jégmezőkkel borított magas parton üti fel tanyáját az expedíció első parti állomása. Itt építik fel az első repülőteret és az első rádióállomást. A déli féltekének ezen a táján az év egy részében hónapokig tart az éjszaka. A sarki éjszakában borzalmas hóviharok dúlnak. Áthághatatlan —- iM amikor utoljára találkoztam vele az életben ... Tavasz volt és a kispadkán sütkérezett, szemevilága könnyesen rebbent a fényben. — Itthon jársz, fiam, itthon? — morzsolgatta elém a szót és szokása szerint megkérdezte. — Nem láttad-e a Pistit? — Nem. Nem láttam. Ágota néni mélyet sóhajtott és pillájából még kövérebb cseppek qurulmK lefelé. Nem is szólt többet, mintha torkába csuklott volna a szó. Ült roskatagon, mosoly talan. De ha ismét útjába került valaki, nem mulasztotta el, hogy Pisti felöl érdeklődjön. Pistivel ébredt, aludt, róla gondolkozott. Ez a Pisti egy orosz katona volt. Több, mint tíz éve történt. ' Keményen ropogtatta a januári fagy a telepelyhezett fákat, szinte megdermedt, magábaroskadt az élet. A falu népe a dohos pincékbe szorult, mert az áavúk már a hegy alatt morogtak. Kiapadt szemmel, elnehezült szívvel várták az emberek sorsuk jobbrafordulását. Ágota néni nem sietett a pincébe. — Minek — felelte a szomszédok invitálására. — Megözvegyültem, egyedül élek, öreg is vaavok már, ha meghalok, nem kár értem. Nem ment hát a pincébe. Járt-kelt kis házacskájáhótorlaszok keletkeznek. Sokkal keményebbek a fagyok, mint amilyeneket az Északi Sarkon valaha ismertek. A legalacsonyabb itt észlelt hőmérséklet minusz 61 fok, de az évi középhőmérséklet is minusz 25 fok. Innen 1700 kilométerre nyugat felé fekszik a Föld mégneses déli sarka, amelyet 1909-ben fedezett fel az angol j Shackleton expedíciója. A Föld déli mágneses sarka egy 2000 méter magas jégfennsíkon terül el, amelyet még senki át nem kutatott. Másfél kilométer vastag jégpáncél. A szovjet expedícióban igen nagy szerepe van a repülőgépeknek. A repülési viszonyok itt egészen mások mint az Északi Sark vidékén. A pilótáknak és a navigációs személyzetnek mindent újból el kell sajátítaniok. Az Északi Sark vidékén csak kisebb távolságokra és alacsonyan kellett repülni. Az Antarktiszon azonban, melynek területe 14 millió négyzetkilométer (Európa másfélszerese), óriási távolságok vannak, és nem ritkák a 6000 p itp ^ t* m & —' ^ ^ & LEK — ban, kinézett az udvarra is, magot hintett tyúkjainak. A nagy támadás is az udvaron érte. Tyúkólját csapta szét egy akna és Ágota nénit földhöz teremtette a légnyomás. Elájult és jóidéig hevert a hóban, míg magához tért és bevánszorgott a konyhába. Súlyos tüdőgyulladással, lázban feküdt a dikón, mikor rányitották az ajtót a szovjet katonák. A nyurga, szeplösarcú Sztyepan is köztük volt. Ahogy megpillantotta az önkívületben fekvő öregasszonyt, lélekszakadva rohant a századorvoshoz. — Szálláshelyemen egy súlyosan beteg öregasszonyt találtam — jelentette kifulladva. A századorvos éppen az egyik sebesült karját igazította sínbe. Sürgetöleg felelte. — Eredj vissza azonnal, fiam! Rakj erős tüzet, mert a betegnek melegre van szüksége. Csavard testét langyos-vizes lepedőbe, takard be ayapjú pokróccal. Néhány perc múlva én is ott leSzek... Es ettől a naptól foqva, Sztyepan hűségesen ápolta Ágota nénit. Szinte állandóan körülötte volt, figyelte lélegzetvételét, mérte a lázát, fát vágott, teát főzött neki és még a tyúkjait sem felejtette el megetetni. Társait csendre intette, ha hangosabban beszélgettek. Néha-néha felsóhajtott. méteres hegyek. Az egész teriiletet vastag jégpáncél borítja, a jég vas-, tagsága sok helyen eléri az 1500 métert! A repülők jó munkájától függ úgyszólván az egész expedíció sikere. A partraszállás megtörténte után a repülők megkezdik a szárazföld belsejének felderítését, leszálló- és táborivelyek kikeresését a fennsíkokon és hómezőkön. A tavasz beálltával kezdődik a legfontosabb feladat: a tudósok beszállítása a szárazföld belsejébe és két újabb tudományos kutatóállomás telepítése. Ezek közül az egyik a földrajzi értelemben vett sark közelében, a másik a Knóx-föld partja és a mágneses déli sark közötti félúton lesz. A köztük lévő távolőág több mint 2000 kilométer, de a három állomás állandó repülő- és rádiókapcsolatban lesz egymással. Huszonöt millió éves leletek. Szükség lesz majd a részvevő országok együttműködésére is, hiszen a hatodik világrész titokzatos jégvilágában olyan megdöbbentő „csodák" is vannak, mint a működő tűzhányók, például a 4000 m magas Erebus és a 3280 méteres Terror vulkán. De ez még nem minden! Larsen norvég hajóskapitány 1892-ben ősmaradványokat talált az Antarktisz egyik szigetén. Azóta pedig újabb és újabb ősmaradványok, trópikus növények és fák kövületei kerültek napvilágra, ami arról győzte meg a tudásokat, hogy a mai jégmezők helyén egykor trópikus őserdők buja növényzete zöldéit. Az itt talált növényzet korát 25 millió évre teszik a tudósok. E sok millió éves leletek páratlan érdekességű újabb felfedezések lehetőségét rejtik magukban és óriási távlatokat nyitnak a tudomány nemzetközi együttműködése előtt. Erre történt is a kezdeményezés. Szomov, a szovjet expedíció vezetője nemrégen azt a reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok, amelynek kutatási területe a Szovjetunió területe mellett van, egyik állomását a szovjet alaptábor szomszédságában helyezi majd el, s így a két ország tudósai szorosabban együttműködhetnek. A Komszomolszkája Pravda mellékelt térképe szerint ez meg is valósul. (Megjelent až Oj Világban) — Mintha csak az én édesanyám volna — mondotta ilyenkor. — Az én őszhajú jó édesanyám. Ágota néni néhány nap múlva magához tért, de még annyira gyenge volt, hogy nem tudott beszélni. Csák nézte, nézte kitágult szemmel a körülette sürgölődő idegen katonát és hálásan mosolygott. r gyszer aztán, amikor Sztyepan meleg levessel etette, váratlanul megszólalt. — Hogy hívnak, édes fiam? A katona megérezte az idegen nyelven sóhajtott kérdést. — Sztyepan vagyok, Sztyepan ... Piszta. — Pista... 6, Pisti — suttogta Ágota néni és szemébe gyűlt szívének minden melege... Sztyepan elment, elsodródott a háború forgatagában, de Ágota néni élete végéig emlegette kedves fiát, aki a nagy orosz puszták felől jött, hoay megvigasztalja elárvult sorsában ... 1/ is történet ez az élet nagy sodrásából, mégis nagy tüzek lobognak ki belőle. Sokan őriznek hazánkban hasonló emléket a szoviet emberekről, akik a halál kapujából ragadtak ki nemzeteket és népeket, embereket, akiket a fasizmus és a háború halálra ítélt. A szovjetek vérüket és életüket adták a népek szabadságáért. de vérben és szenvedésben is érző, szerető emberek maradtak. Dénes G y ör au 0 m\ * t*m # fcr*•»»»>•» U Xori-Wt i t#*t*ni Antarktisz térképe a részvevő országok kutatóállomásainak tervezett helyével. A sötéttel vonalkázott rész a Szo vjetunió kutatási területe.