Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-02 / 263. szám, szerda

4 III 1955. november 2. A külügyminiszterek genfi értekezleténei negyedik ülése A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fepeszfésére benyújtott szovjet javaslat (Folytatás a 3. oldalról.) A 6zovjet küldöttség ezért úgy véli, hogy a szakértők bizottságának feladatává kellene tenni, hogy megtárgyalja az eddigi diszkriminációs intézkedések kiküszöbölésének kérdését, amelyek fékezik az államok kölcsönös gazdasági kapcsolatainak fejlődését. Ez megfelelne .annak, amiről a kormányfők által a kapcsolatok fejlesztéséről kiadott irányelvek első részében van 6ZÓ. Ma, amikor enyhülni kezd a nemSok a teendő még a kultúra, a tudomány és a technika szakaszán a kapcsolatok kibővítésében. Sikeresek lesznek az ipari, mezőgazdasági tapasztalatcserékre vonatkozó intézkedések, a közéleti és kulturális tényezők küldöttségei cserelátogatásainak kibővítése, az utasforgalom fejlesztése. Ez megfelel majd a kormányfőknek a kapcsolatok fejlesztéséről kiadott irányelvek második részének. Macmillan úr például a közvélemény valamilyen szabályozásáról beszélt a Szovjetunióban. Foglalkozott a Szovjetunió belső életének néhány más kérdésével is. Az ilyen támadásokat mi már ismerjük. Mi nem akarunk ugyanerre az útra lépni Anglia belső éietét illetőleg. Azok azonban, akik ismerik orszáqunk történetét, népünk történetét, könnyen meggyőződhetnek róla, mily szabadságszerető a mi népünk, amely annak idején oly határozott akciókkal szabadult fel a cárizmus alól, és azután a régi Oroszország kivételezett vagyonos osztályainak ránehezedő nyomása alól is. Könynyen meggyőződhetnek arról is, hogy országunkban az egész közéletet, kormányunk egész munkáját mily mértékben hatja át a nép javáról való gondoskodás, hogy biztosítva legyen számára a politikai, gazdasági és kulturális élet minden megnyilvánulásában a fejlődés teljes szabadsága mind az országon belül, mind a szovjet népnek a többi népekkel való kapcsolataiban is. A Szovjetunió minden módon hozzájárul a Szovjetunió és más államok kapcsolatainak kibővítéséhez. Erre sok példát sorolhatnánk fel. Az utóbbi időben a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására ellátogattak többek között hozzánk Anglia, India, Svédország, Szíria, Finnország, Jugoszlávia, Japán, Franciaország, Belgium és Luxemburg parlamenti küldöttségei. E küldöttségeknek a legszélesebbmérvű lehetőség nyílott, hogv megismerkedjenek a Szovjetunió népeinek életével és békés munkájával. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésére irányuló intézkedések konkrét előkészítésével — mint már mondották — négyoldalú szakértői bizottságot kell megbízni. Emellett kívánatos volna, ha a szakértők munkájuk folyamán szem előtt tartanák a következő feladatokat: 1. Olyan ajánlat kidolgozását, amely meghatározná a kölcsönös előnyös j eltét eleken nyugvó nemzetközi kereskedelem fejlesztését elősegítő intézkedéseket, s emellett szem előtt tartaná a meglévő akadályok és korlátozások kiküszöbölését a Kelet és Nyugat közötti nemzetközi kereskedelem terén, valamint a legnagyobb előnyök elvének érvényesítését a kereskedelemben és a tengeri közlekedésben. 2. Javaslat kidolgozását, mely szerint a négy nagyhatalom a lehetőség szerint olyan intézkedéseket tegyen, amelyek elősegítenék valamennyi ország kereskedelmi hajóinak zavartalan áthaladását a nemzetközi fontosságú tengerszorosokon és csatornákon és amelyek kiküszöbölnék néhány országgal való tengeri közlekedési összeköttetés eddigi korlátozásait. 3. Javaslatok kidolgozását a tudományos és technikai kapcsolatok kibővítésére. E javaslatok többek között az atomerő technikában, mezőgazdaságban, orvostudományban való békés felhasználásának tapasztalatai kicserélésére irányulnának, a megfelelő szakértők értekezleteinek összehívása alapján. Kívánatos volna, hogy legközelebbi intézkedésként 1956-ban összehívják az atomerőnek az egészségügyben való alkalmazásáról szóló nemzetközi értekezletet. 4. Javaslatokat dolgozzanak ki a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kibővítésére és fokozására az ipar, mezőgazdaság, népnevelés, kultúra, zetközi feszültség, még fontosabb, hogy ezeket a normális nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődését akadályozó gátakat eltávolítsuk és hogy érvényesüljön a legnagyobb előnyök elve a kereskedelemben és' a tengeri közlekedésben. A Szovjetunió emellett abból indul ki. hogy a zavartalan nemzetközi kereskedelem a népek közötti együttműködés egyik fő tényezője és ha ez fejlődni és virulni fog. akkor jelentős mértékben hozzájárul az egyetemes béke megőrzéséhez és megszilárdításához. Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben felélénkültek a Szovjetunió ée számos más ország — közöttük Anglia, Franciaország, az USA — kölcsönös kulturális kapcsolatai. Ez év augusztusától októberig a Szovjetunióba nem kevesebb, mint húsz brit küldöttség látogatott el. Közöttük voltak tanítók, szakszervezetek, tudósok, mezőgazdasági dolgozók, orvosok, sportolók, stb. küldöttségei. Ugyanebben az időben a Szovjetunióból Angliába látogattak a Szovjetunió könnyűipari dolgozói, vegyiipari, építészeti, hajógyári dolgozói, a szovjet rádió munkatársai, stb. Bővülnek a francia-szovjet kulturális kapcsolatok is. A szovjet nézők körében nagy érdeklődésnek örvendett a Szovjetunióban megrendezett francia filmhét és a francia sportolók fellépése. Párizsban sikeresen vendégszerepel a szovíet művészegyüttes, emelkedett a Szovjetunióba érkező francia utasok száma is. A Szc-vjetunióba ellátogatott úgyszólván valamennyi fontos francia lap képviselője. Lehetőségük nyílott arra, hogy jól megismerkedjenek országunk életével. Franciaország és a Szovjetunió között bővült a tudományos, technikai és kereskedelmi körök küldöttségeinek kicserélése. A Szovjetunióba látogattak a francia iparosok. energetikai, építészeti dolgozók, tanítók, tudományos és kulturális dolgozók küldöttségei. A szovjet ipar dolgozói, a szovjet kulturális dolgozók viszont Franciaországba látogattak. Bizonyos haladás állapítható meg a Szovjetunió és az USA közötti kulturális kapcsolatok javulásában is. Megvalósult az újságírók küldöttségeinek cserelátogatása. Az Egyesült Államokba szovjet mezőgazdasági küldöttség, a Szovjetunióba amerikai mezőgazdasági küldöttség látogatott el. Most kezdik megszervezni az Egyesült Államok és a Szovjetunió színházi dolgozóinak cserelátogatását. valamint az utasforgalom fejlesztése terén, kiildöttségcseréket, tudományos, technikai, mezőgazdasági és szépirodalmi kiadványok kicserélését. Célszerű volna megegyezést elérni az országok együttműködésében a rádió terén is abból a célból, hogy a rádiót a kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztésére és az országok közötti kölcsönös megértés megszilárdítására használják fel. Ugyancsak kívánatos volna megszervezni a rádió és a televízió technikai fejlesztése terén szerzett tapasztalatok kicserélését. A Szovjetunió a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok legszélesebbkörű fejlesztésének híve volt és híve ma is és kész mindent megtenni, ami módjában áll, hogy ezen a téren is pozitív eredményeket érjünk el és ilyen módon elősegítsük a nemzetközi feszültség további enyhítését. A szovjet küldöttség kidolgozta a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről szóló közös határozat javaslatát és azt megbírálás céljából az értekezlet elé terjeszti. E javaslat kidolgozásánál tekintetbe vette a négy kormányfő genfi értekezletének irányelveit és figyelmet szentelt a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó óhajoknak, amelyeket számos nyugati ország kereskedelmi körei, közéleti tényezői, tudományos és kulturális dolgozói, sportszervezeteinek képviselői és egyes személyek fejeztek ki. A szovjet küldöttség meg van győződve arról, hogy e munkaterv megvalósítása megjavítja az országok közötti kölcsönös megértést és megszilárdítja baráti kapcsolataikat; ez elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhítését, ami teljesen megfelel a népek mindnyájunk előtt ismert vágyainak. Genf, október 31. (ČTK). A Szovjetunió, az CSA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfőinek a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatban kiadott irányelvei rámutatnak. arra, hogy tanulmányozni kell „az intézkedéseket, többek között olyan intézkedéseket is az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerveiben és intézményeiben, amelyek a) a népek közötti szabad érintkezés lés békés kereskedelem akadályainak fokozatos kiküszöbölésére vezetnének és b) az érdekelt országok és népek számára kölcsönösen előnyös szabad érintkezés és kapcsolat megvalósításáhaz vezetnek". Ennek alapján a négy nagyhatalom külügyminiszterei attól az óhajtól vezettetve, hogy hozzájáruljanak az államok békés együttműködésének megszilárdításához, a következőkben egyeztek meg: I

Szükségesnek tartják olyan in* tézkedéseket tenni, amelyek elősegítik a nemzetközi kereskedele'/n fejlesztését; emellett szem előtt tartják a Kelet és Nyugat közötti nemzetközi kereskedelemben lévő akadályok és korlátozások kiküszöbölését, valamint a legnagyobb előnyök elvének érvényesítését a kereskedelemben és a tengeri közlekedésben. 2

A négy nagyhatalom lehetőségei • szerint olyan intézkedéseket tesznek, amelyek elősegítik valamennyi ország kereskedelmi hajóinak zavartalan áthaladását a nemzetközi fontos- | ságú tengerszorosokon és csatornákon és kiküszöbölik a tengeri közlekedés eddigi korlátozásait, amelyek néhány állammal szemben fennállanak. 3

Intézkedéseket foganatosítanak • a nemzetközi tudományos és technikai kapcsolatok kibővítésére, főleg az atomerő békés felhasználása terén (technika, mezőgazdaság, orvostudomány, stb.) az illetékes szakértők értekezleteinek összehívásával, stb. Hasonló lépéseket tesznek a négy nagyhatalom képviselői azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyek a nemzetközi együttfriűködés kérdéseivel foglalkoznak a tudomány és a technika terén. Kívánatosnak tartják, hogy legközelebbi intézkedésként 1956-ban nemzetközi értekezletet hívjanak össze az atomerőnek egészségügyi téren való alkalmazásáról. 4

A négy nagyhatalom állást fog• Ial amellett, hogy a nemzetközi szakosított szervezetekben (nemzetközi munkaügyi szervezet, UNESCO, WHO, ITA és Inasok) részt vegyenek mindazok az államok, amelyek együttműködni óhajtanak ezekben a szervezetekben. 3

Támogatni fogják a következő • intézkedéseket, amelyek elősegíthetik a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok megszilárdítását az Ipar, a mezőgazdaság, a kulturális kapcsolatok és a személyforgalom fejlesztése te| rén, többek között esetleges intézkedéseket az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerveiben és intézményeiben. a) A küldöttségek kölcsönös kicserélése, valamint ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tényezők kölcsönös tanuftnányútjai tapasztalatcsere céljából, valamint azért, hogy megismerkedjenek az illető országok e szakaszokon elért sikereivel. b) Az országok közötti kulturális kapcsolatok kibővítése, amelyek a tudományos és kulturális dolgozók közötti szélesebbkörű kölcsönös kapcsolatok fejlesztését és a kulturális egyezménycseréket szolgálják. Kívánatosnak tartják, hogy a kulturális együttműködésről megfelelő egyezményeket kössenek az egye* országok között. c) A kiadványok kölcsönös kicserélésének kibővítése (könyvek, folyóiratok, újságok, stb.) a kutatóintézetek, könyvtárak, tudományosés kultúregyesületek, társadalmi szervezetek és magánszemélyek között. d) A nemzetközi utasforgalom es az országok sportkapcsolatainak széleskörű fejlesztésére irányúié intézkedések. e) Intézkedések az eddigi mesterséges akadályok kiküszöbölésére az emigrációs és egyéb előírások terén, amelyek megnehezítik az államok közötti fentemlített kapcsolatok kibővítését. NSZK képviselőinek lapíthatjuk, hogy ha erre az útra" lépünk, a puszta kívánságoktól és deklarációktól gyakorlati lépésekhez jutunk el, és lényegesen támogatjuk a német nemzetet abban, hogy megvalósítsa nemzeti vágyait. Remélni kívánom, hogy a szovjet kormánynak ez a felfogása kellő támogatásra talál Franciaország, NagyBritannia és az USA külügyminisztereinek részéről. Nem látunk olyan okokat, amelyek meggátolhatnák a német nép képviselőit abban, hogy értekezletünkön részt vegyenek a német kérdés megvitatásában. Elmondhatnák nézeteiket, állásfoglalásukat a német kérdés megoldásával és Németország egységének helyreállításával kapcsol?tos javaslatokról és tervekről. amelyeket már az értekezlet elé teriesztettek, vagy a német kérdés megvitatása során terjesztenek elő. A szovjet küldöttség ezért azt javasolja. hogy értekezletünk nevében hívjuk meg Ottó Grotewohlt, az NDK miniszterelnökét és Konrád Adenauert, az NSZK szövetségi kancellárját, hogy maguk iöjjenek el vagy küldiék el képviselőiket Genfbe a német kérdés megvitatásában v§ló részvételre. A szakértők bizottságának munkaterve V. M. Molotov nyilatkozata az es az Elnök úr, a szovjet küldöttség a napirend első pontjához nyilatkozatot kíván tenni a német kérdés megvitatási módjáról értekezletünkön. A szovjet küldöttség szükségesnek tartja, hogy a német kérdés megvitatásáb n részt vegyenek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetséqi Köztársaság képviselői. Ez annál fontosabb, mivel csupán a Szovjetuniónak vannak közvetlen kapcsolatai mind a Német Demokratikus Köztársasággal, mind a Német Szövetségi Köztársasággal. Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok közvetlen kapcsolatot ezen államok egyikével tartanak csak fenn és ezért nincs lehetőségük arra, hogy teljes képet alkossanak maguknak mindkét német állam állásfoglalásáról. A kormányfők utasításai, amelyeket mindnyájunknak tiszteletben kell tartanunk és követnünk kell, megállapítják. hogy a napirenden szereplő kérdés megvitatásánál a külügyminiszterek bármilyen intézkedést tehetnek, amit kívánatosnak tartanak ahhoz, hogv biztosítsák más érdekelt meghívásáról felek részvételét vagy a velük való ! tanácskozásokat. A szovjet küldöttség ennek alapján azt javasolja, hogy a német kérdés megvitatásában való részvételre hívjuk meg a német nép képviselőit. Megjegyezni kívánom továbbá, hogy a kormányfők értekezletén N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kifejezésre juttatta a szoviet kormány határozott meggyőződését, hogv a német kérdés nem vitatható meg a Német Demokratikus Köztársasáq és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői nélkül. Volt idő. amikor a négy nagvhatalom a németek nélkül döntött Németországról. A háború utáni első években ez érthető is volt. De más a helvzet ma. amikor Németorszáq területén két szuverén német állam jött létre. Az adott viszonyok között abnormális ielenség volna, ha a német kérdésrőt e két állam képviselőinek részvétele nélkül hoznának határozatokat. Ha meg akarjuk gyorsítani a német kérdés megoldását, hozzá kell járulnunk a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledéséhez. Biztosan megálV. M. Nolotov nyilatkozata az európai biztonságról Elnök úr! Kicseréltük nézeteinket a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatos javaslatáról, valamint Franciaország, Nagy-Britannia és az USA idevonatkozó javaslatáról. Ez az eszmecsere megmutatta, hogy az értekezlet részvevői még nem jutottak a szükséges megegyezésre e fontos kérdésben, Európa biztonságának problémájában. Bár az értekezlet minden résztvevője kijelentette, hogy keresi a feladat megoldásával kapcsolatos megegyezéshez vezető utat, kiderült, hogy e megoldás módozatát különféleképpen értelmezik. A szovjet kormány úgy vélte és úgy véli, hogy az európai béke megszilárdítása érdekeinek legjobban olyan európai biztonsági rendszer megteremtése felel meg, amelyben részt vehetne minden európai állam, amennyiben részt kíván venni benne, tekintet nélkül társadalmi és államrendszerére, részt vehetne továbbá e biztonsági rendszerben az Amerikai Egyesült Államok is. A Szovjetunió kormánya meg van győződve arról, hogy éppen ez az út, az európai államok erőfeszítései összefogásának útja katonai csoportosulások fenntartása helyett biztosíthatná az európai népek békés fejlődését. Noha ebben az értelemben még nem jutottunk megegyezésre, a szovjet küldöttség úgy véli, hogy még nem merítettünk ki minden lehetőséget ahhoz, hogy kedvező eredményeket érjünk el az európai biztonság kérdésében. A szovjet küldöttség azt javasolja, vitassuk meg az európai biztonsági szerződés megkötésének lehetőségét, amelyben kezdetben az érdekelt államok szűkebb köre venne részt. Ismeretes, hogy a kormányfők által elfogadott irányelvekben kötelességünkké tették az európai biztonság elérésére irányuló különféle javaslatok, mégpedig mind egész Európa számára, mind pedig Európa egy része számára kötendő biztonsági paktum megvitatását. A szovjet kormány e kérdésben figyelembe vette azokat a konstruktív javaslatokat, amelyeket a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezletén elsősorban Eden űr, Nagy-Britannia miniszterelnöke terjesztett elő. Számba vesszük továbbá a három nagyhatalomnak ezen az értekezleten előterjesztett javaslatait is. Ami az európai biztonsági szerződésben résztvevő államok körét illeti, azt javasoljuk, hegy vegyen részt benne a négy nagvhatalom — a Szovjetunió, az USA, Franciaország és Nagy-Brittannia —, valamint a Nyugateurópai Unió és a varsói szerződés többi részvevője, köztük a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság. A szovjet kormány továbbá egyetértene azzal is, hogy a szerződésben részt vegyenek más európai államok, amelyek csatlakozni kívánnának a szerződéshez, például Jugoszlávia és Dánia. Felmerül természetesen a kérdés, milyen jellegűek legyenek a kötelezettségek, amelyeket az európai biztonsági szerződésben résztvevő államok vállalnának. Nézetünk szerint ezek az államok a következő fő kötelezettségeket vállalnák: a) Kölcsönösen lemondanának arról, hogy fegyveres erőket alkalmazzanak és a szerződés részvevői között esetleg felmerülő minden vitát békés eszközökkel oldanának meg. b) Kölcsönös támogatást nyújtanának egymásnak, beleértve a katonai segítséget is, ha Európában a szerződés bármelyik tagállamát támadás érné. c) A szerződés részvevői kölcsönösen tanácskoznak egymással mind az a) pontban, mind a b) pontban feltüntetett kötelezettségek kérdésében. d) A szerződés részvevőinek külön megállapodása alapján olyan szerv (vagy szervek) létesítendők, amelyek megszervezik az említett értekezleteket és egyéb intézkedéseket tesznek, amelyek szükségeseknek mutatkoznak ahhoz, hogy as államok eleget tegyenek szerződésileg vállalt kötelezettségeiknek. A szovjet kormány e javaslatát előterjesztve abból indul ki, hogy a jövőben az eddigi szerződéseknek és paktumoknak (Északatlanti Tömb, Nyugateurópai Unió, Varsói Szerződés) érvényüket kell veszteniük és az alapjukon kialakult katonai tömörüléseket fel kell számolni. Jelenleg azonban a szovjet kormány a szóbanforgő európai biztonsági javaslattal kapcsolatban nem indítványoz konkrét határidőt e szerződések érvényességének megszüntetésére és helyettesítésükre összeurópai szerződéssel. Lehetségesnek tartjuk, hogy a szerződésben annak megállapítására szorítkozzunk, hogy mindaddig érvényben marad, amíg nem lép helyére szélesebbkörű megállapodás az európai biztonságról, amely egyben intézkedik a fennálló szerződések és paktumok helyettesítéséről is. A szovjet kormány továbbá abból indul ki, hogy a szerződés megkötése (Folytatás az 5. oldalon.) A Szovjetunió és más országok kapcsolatainak fejlesztésében elért haladás