Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-02 / 263. szám, szerda

1955. november 2. UJSZ0 5 Ä külügyminiszterek genfi értekezletének negyedik ülése (Folytatás a 4. oldalról.) nem mentesítheti a résztvevő államokat azoktól a kötelezettségektől, amelyeket a fennálló szerződések és paktumok alapján vállaltak és ezt egyenesen kifejezésre kell juttatni a szerződés szövegében is. Ugyanez vonatkozik az államoknak egyéni és kollektív önvédelmi jogára is fegyveres támadás esetében, az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye szerint. Ezt a jogot semmiképpen sem szabad érintenie annak, hogy az államok kötelezettségeket vállalnak az európai biztonsági szerződésben. Az európai biztonság megvitatásánál a Szovjetunió nemcsak a saját biztonságát és a jelen értekezleten képviselt államok biztonságát tartja szem előtt. A Szovjetunió indokoltan gondoskodik saját biztonságának biztosításáról, e kérdést azonban nem foghatja fel másképpen, mint mindazoknak az európai államoknak a biztonságával kapcsolatban, amelyeknek különösen nagy szenvedéseket okozott a német agresszió. Ezek az országok természetesen aggódnak biztonságukért a német militarizmus felújítására irányuló tervekkel és olyan katonai csoportosulások létezésével kapcsolatban, amelyekben Nyugat-Németország is részt vesz és amelyekben később az egyesített Németországnak is részt kellene vennie. Ha európai biztonságról tárgyalunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Görögország és más európai államok biztonságát, amelyek népeinek a hitleristák támadása felmérhetetlen szenvedéseket okozott. Figyelemre méltó, hogy a „Németország egyesítésével kapcsolatban vállalandó különleges biztosítékokról" szóló szerződés javaslata egy szóval sem emlékezik meg arról, vajon ez a szerződés biztosítja-e például a Németországgal szomszédos államok biztonságát, bár e kérdés nem hagyható figyelmen kívül, ha az európai biztonságról beszélünk. Kívánatos lenne, hogy e kérdésben kellő magyarázatok hangozzanak el. Az imént elmondottak alapján a szovjet küldöttség megvitatás céljából az értekezlet elé terjeszti az európai biztonsági szerződésről szóló javaslatát, amelynek szövege a következő: Az európai biztonsági szerződés javaslata A béke megszilárdítására irányuló törekvésektől indíttatva és elismerve annak szükségét, hogy minden módon hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és az államok közti kapcsolatokban a bizalom megteremtéséhez, az Egyesült Nemzetek Szervezetének békeszerető célkitűzéseit és elveit követve, kormányai elhatározták, hogy a következő szerződést kötik meg. A szerződésben részt vevő államok ünnepélyesen kijelentik, hogy ezeket a kötelezettségeket fogadják el: 1. CIKKELY A szerződő felek kötelezik magukat, hogy nem alkalmaznak egymással szemben fegyveres erőket, továbbá kölcsönös kapcsolataikban lemondanak az erőszakkal való fenyegetőzésekről és minden köztük felmerülhető vitás kérdést békés eszközökkel oldanak meg. 2. CIKKELY Amennyiben Európában a szerződés egy vagy néhány részt vevő államát bármely állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás érné, a szerződés többi részvevő állama annak az államnak vagy államoknak, amely vagy amelyek ellen ilyen támadást indítottak, tüstént minden eszközzel segítséget nyújtanak, beleértve a katonai segélynyújtást is, amely szükségesnek mutatkozik a világbéke, valamint az európai biztonság helyreállítására és fenntartására. 3. CIKKELY A szerződésben részt vevő államok kötelezik magukat, hogy semmiféle ürüggyel nem nyújtanak sem közvetlen, sem közvetett segítséget egy Európában támadó államnak. 4. CIKKELY A szerződésben részt vevő államok kölcsönös tanácskozást folytatnak minden olyan esetben, ha bármelyikük nézete szerint fennáll Európában a szerződés egy vagy több részvevő állama ellen irányuló fegyveres támadás veszélye, hogy hathatós intézkedéseket tegyenek e veszély megszüntetésére. Azonnali szükséges tanácskozásokat folytatnak egymással minden olyan esetben, ha meg kell állapodni a szerződésben részt vevő bármelyik állam elleni támadás esetében a béke helyreállítását szolgáló intézkedésekről. 5. CIKKELY A szerződő felek kölcsönös megállapodás alapján különleges szervet (vagv szerveket) létesítenek, amely megszervezi az említett tanácskozásokat és más, a biztonság biztosítását szolgáló intézkedéseket foganatosít, amelyek szükségesnek mutatkoznak az államoknak e szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítése szempontjából. 6. CIKKELY A szerződésben részt vevő államok megegyeztek abhan, hogy e szerződésben vállalt kötelezettségeik nem befolyásolják azokat a kötelezettségeket, amelyeket a fennálló szerződésekben és paktumokban vállaltak. 7. CIKKELY Az államok e szerződésben vállalt kötelezettségei nem csökkenthetik a részvevő államok jogát egyéni vagy kollektív önvédelemre fegyveres támadás esetében, az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye szerint. 8. CIKKELY E szerződés ideiglenes és addig marad érvényben, amíg nem lép helyére más, szélesebbkörű európai biztonsági szerződés, amely helyettesíti a fennálló szerződéseket és megállapodásokat. A szovjet küldöttség fel kíván vetni továbbá még egy kérdést, amely közvetlenül összefUgg az európai biztonság biztosításával. Ismeretes, hogy a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezletén olyan javaslatot is terjesztettek elő, elsősorban Eden úr, Nagy-Britannia miniszterelnöke, hogy nem volna-e célszerű Európában különleges övezetet létesíteni, amelyben korlátoznák és ellenőriznék a fegyverkezést. Ismeretes az is, ' hogy N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedvezően nyilatkozott Eden úr javaslatairól. Mindnyájunk emlékezetében van, hogy a kormányfők irányelvei megemlékeznek a „Kelet és Nyugat közötti övezet létesítéséről, amelyben a fegyveres erők elhelyezése kölcsönös megállapodás alapján lesz lehetséges". Ez a szövegezés „a Kelet és Nyugat közötti övezet létesítéséről" megfelel Eden úr javaslatának. Ha azonban a „Kelet és Nyugat közötti" övezet létesítéséről beszélünk, természetesen számolnunk kell azzal, hogy a Kelet és Nyugat közötti vonal ott halad végig, ahol a valóságban húzódik. A három miniszternek erről az övezetről szóló javaslatában azonban valami egészen másról esik szó. E javaslatban olyan övezetről beszélnek, amely „az egyesitett Németország és a keleteurópai országok közti demarkációs vonal mindkét oldalán helyezkedik el". Ez a javaslat nem felel meg a kormányfőknek a „Kelet és Nyugat közötti" övezetről szóló irányelveinek és nem felel meg a közismert reális helyzetnek sem. Világos, hogy e körülmény felett nem térhetünk napirendre. A szovjet kormány gondosan megvizsgált minden egyes eddigi javaslatot, beleértve az említett övezetre vonatkozó javaslatot is, és arra a következtetésre jutott, hogy e kérdés különös figyelmet érdemel és szükség van arra, hogy ebben az ügyben egy. behangoljuk álláspontjainkat, annál is inkább, mivel sok pontban megegyeznek. Azzal a szándékkal, hogy közeledjünk Eden úr javaslatához, a négy nagyhatalom kormányfőinek irányéi veivel összhangban a következő megállapodást indítványozzuk: Európában az az övezet, amelyben korlátozzák és ellenőrzik a fegyverkezést, a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a velük szomszédos államok, illetve ezen államok közül egyesek területét foglalja magában. 1. 2. megegyezésben meg kell állapítani az USA, a Szovjetunió, NagyBritannia és Franciaország ez övezetben idegen államok területén elhelyezett katonaságának maximális létszámát. A létszámok kérdését utólag vitatják meg. 3

A fegyverkezés korlátozásával és • ellenőrzésével kapcsolatban az államok részéről az illető megegyezéseklien vállalt kötelezettségek kérdésében azokkal az államokkal is megállapodásra kell jutni, amelyek szuverén jogaiknak megfelelően szabadon dönthetnek e kérdésben. a Annak érdekében, hogy teljesítsék a fegyverkezés korlátozásáról az övezetet alkotó területen vállalt kötelezettségeket, közös szerv létesül, amely ellenőrzi a szerződésben résztvevő államok fegyveres erőit és fegyverzetét. Ha mi megállapodásra jutnánk e kérdésben és ha később megegyezés jönne létre a többi érdekelt állammal, ez így igen nagy jelentőségű volna a béke megszilárdításának szempontjából és hozzájárulna az európai feszültség enyhítéséhez. Az említett megegyezés elérése egyben megkönynyítené a lefeqyverzés problémáinak megoldását, mivel Európa egy bizonyos területének példáján rámutathatnának olyan intézkedések alkalmazására a lefegyverzés terén, amelyeket később szélesebb körben is érvényesíteni lehetne. A Szovjetunió küldöttsége kifejezésre kívánja juttatni azt a reményét, hogy a szovjet kormány ez új javaslatai, amelyeket, mint már említettük, az értekezlet többi részvevői illető ja\ -slatainak számbavételével dolgoztunk ki, megfelelő alapot nyújtanak álláspontjaink közelebbhozására és hozzájárulnak ahhoz, hogy a négy nagyhatalom között az európai biztonság biztosításának fontos kérdésében szükséges megegyezés jöjjön létre. A genfi értekezlet sajtóvisszhangja V. M. Molotov vacsorái adott J. F. Dulles tiszteletére Genf. november 1. (TASZSZ) — V. M. Molotov. a Szovjetunió külügyminisztere október 31-én vacsorát adott J. F. Dullesnak, az USA államtitkárának tiszteletére. A vacsorán részt vettek Ch. E. Wilson. az USA honvédelmi minisztere. I továbbá L. Merchant, Ch. Bohlen, H. Phleger és R. Bowie. Szovjet részről a vacsorán részt vettek A. A. Gromiko, V. D. Szokolovszkij, a Szovjetunió tábornagya, Sz. A. Vinogradov, G. M. Puskin, V. Sz. Kemenov, L. F. Iljicsov és Sz. K. Carapkin. V. M. Molotov fogadta N. Saret izraeli miniszterelnököt Genf, november 1. (TASZSZ) — V. M. Molotov. a Szovjetunió külügyminisztere október 31-én fogadta M. Saret izraeli miniszterelnököt és külügyminisztert. London — A legtöbb brit lap azt a propagandavonalat követi, amelyet még a külügyminiszterek genfi értekezletének megnyitása előtt kezdtek el és továbbra is megkísérlik, hogy az értekezlet körül borúlátást és bizalmatlan légkört teremtsenek. Jellemző, hogy számos brit lap a genfi értekezlet megnyitásával kapcsolatos kommentárjában igyekszik megkerülni az európai biztonság kérdését, amelyet a négy nagyhatalom kormányfőinek irányelvei az első napirendi pontban az első helvre helyeztek. A hírmagyarázók igyekeznek ezt a fő kérdést háttérbe szorítani és egész figyelmüket a német kérdésre összpontosítják, amely, mint ismeretes. mellékes és másodrendű kérdés az európai államok biztonsága kérdésével összehasonlítva. Az „Observer" című lap diplomáciai megfigyelője csodálkozik, hogy a nyugati hatalmak külügyminiszterei bírálat tárgyává váltak azért, mert olvan dokumentumot nyújtottak be. amely „mindjárt az első tekintetre lehetetlent kíván Oroszországtól. — azt. hoay Németországnak a NATOhoz való csatlakozása az egész terv megvalósításának előzetes feltétele leqven". A megfigyelő szerint „ezáltal Molotovnak pompás alkalma nyílik kijelenteni. hogy a nyugatiak Németországot csak azért akarják egyesíteni, hogy felfegyverezhessék". Berlin — A „Freies Volk", Németorszáq Kommunista Párt iának központi laoia október 31-i számában állást foglal a nyugati hatalmaknak a genfi értekezlet elé terjesztett ama javaslatához, mely szerint egész Németországot bekapcsolnák a NATO-: ba. A lap ezzel kapcsolatban rámu-' tat, hogv a nyugati hatalmak és velük bizalmas egyetértésben Adenauer kormánya Genfben leálcázták titkos gondolataikat. Nemcsak Nyugat-Németországot akarják csatolni a NATOhoz. hanem az egyesített Németországot is. A javaslat fegyverkezést és militarizációt jelent. Adenauer kormánya, a monopolisták és » militaristák olyan körülményeket alakítottak ki, amelyek a szabad választásokat a mai feltételek között lehetetlenné teszik. A nyugati hatalmak javaslatának tehát csak az a céljuk, hogy megtévesszék a népeket. A szabad össznémet választáso-' kat csak akkor lehet megtartani, ha véget vetnek a katonai szervezeteknek". Delhi — A „Naja Zamana" című indiai lap vezércikkében üdvözli a külügyminiszterek genfi értekezletét. Ezzel kapcsolatban a következőket íria: „Ha a nyugati hatalmak a genfi szellemhez tartják magukat és ha nem hún.vnak szemet a valóság előtt, a külügyminiszterek értekezlete sikert érhet el e kérdések megoldásában. A lap ezután felhívja a nyugati hatalmakat. hogv mondjanak le Németország újrafelfegyverzésének politikájáról és emlékeztet arra, hogv ez lehetővé tenné a békés és eqysjges Németország megteremtéséhez vezető utat. amely olv nagyfontosságú a békére és az európai biztonságra nézve. Kam írnak, a Koreai Mépi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének távirata az ENSZ főtitkárához és az ENSZ tizedik ülésszakának elnökéhez Pheniari, november 1. (TASZSZ) — Nam Ir. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ közgyűlés tizedik ülésszaka megtárgyalja a koreai kérdést, október 31-én táviratot intézett Dag Hammarsk.jöldhöz, az ENSZ főtitkárához és Jósé Mazohoz. az ENSZ tizedik ülésszakának elnökéhez. A távirat rámutat, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársasáq kormányának az a nézete, hogy a koreai kérdés egyoldalú megtárgyalása nem vezethet gyakorlati megoldáshoz és ezért tegyék lehetővé á Koreai Népi Dernokratikus Köztársaság képviselőinek, hogy részt vehessenek a koreai kérdés megtárgyalásán az ENSZ közgyűlésének ülésén. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának szilárd meggyőződése — mondja a távirat, — hogy csupán a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőinek részvétele az ENSZ-nek a koreai kérdésről táravaló ülésén biztosítja e kérdés igazságos megtárgyalását és seqlti elő az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkáját. Közlemény a koreai-japán kapcsolatokról Phenjan (ČTK). — Az Üj Kína sajtóiroda jelentése szerint október 29én Phenjanban közös közleményt tettek közzé a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Japán kapcsolatainak normalizálására irányuló konkrét intézkedésekről. A közlemény többek között kiemeli, hogy Kim Ir Szen tábornagy, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népgyülésének elnöike fogadta a japán parlamenti küldöttséget és tárgyalásokat folytatott vele a diplomáciai kapcsolatok normalizálásáról, valamint a két országot érintő más fontos kérdésekről. Megegyezést értek el a következő kérdésekben: A kulturális csere a két ország kölcsönös megértésének és barátsága megszilárdításának alapvető eszköze. Mindkét országnak arra kell törekednie, hogy megvalósítsa művészküldöttségek, sportolók, tudósok, írók és egyetemi tanárok küldöttségeinek, - újságíróknak kölcsönös látogatását, könyvek, tudományos J és technikai dokumentumok, valamint filmek kölcsönös kicserélését és a két ország rádiótársaságainak együttműködését. A két országnak ezenkívül pontosan teljesítenie kell a koreai és japán cégek között megkötött kereskedelmi egyezményeket. NÉHÁNY SORBAN OLASZORSZÁG Kommunista Pártján nak vezetősége jelentést tett közzé az Olasz Kommunista Párt 1955. évi tagsági igazolványainak kicseréléséről. Szeptember 30-ig a pártnak 2 091 000 tagja volt. Ebből 160 000 az új tag, akiket 1955-ben vettek fel. (TASZSZ) RAAB OSZTRÁK KANCELLÁR a bécsi rádióban mondott beszédében kijelentette, hogy kereskedelmi, politikai szempontból a Szovjetunióval megkötött kereskedelmi és hajóközlekedés: szerződés nagyon előnyös. Az osztrák ipar e szerződés alapján nagy piacot nyerhet abban az országban, amely a saját részéről fontos ellenértékeket szállít. (TASZSZ) -» 1-"* A Szovjetunióban tartózkodó U Nu burmai miniszterelnök meglátogatta a Szovjetunióban élő budhistäk jejét L. N. Darmajev lámát.