Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-13 / 273. szám, vasárnap

4 UJSZ0 1955. november 12. A gyarmati hatalmak akadályozzák a népek önrendelkezési fogának megvalósulását Az E-MSZ szociális, humanitárius és kulturális bizottságának ülése New York, november 11. (TASZSZ) Az ENSZ szociális, humanitárius és kulturális bizottsága arról tárgyalt, hogy az emberi jogokról szóló nem­zetközi egyezményekbe cikkelyt iktas­sanak be a népek és nemzetek önren­delkezési jogáról. E cikkelyt a szovjet küldöttség, valamint az egyiptomi, chilei és más küldöttségek javaslatai alapján dolgozták ki. A cikkely kimondja, hogy „minden népet és nemzetet megillet az önren­delkezési jog, vagyis az a jog, hogy szabadon határozza meg politikai, gaz­dasági, szociális és kulturális rendsze­rét." E kérdés megvitatása során a gyar­mattartó hatalmak küldöttségei kísér­letet tettek az önrendelkezési jogról szóló cikkely megvitatásának elhalasz­tására. Mikor ezt elutasították, az an­gol küldöttség javasolta, hogy hagyják ki az egyezménytervezetekből a népek és nemzetek önrendelkezési jogára vo­natkozó cikkelyt. Ezt a javaslatot sem fogadták el. A közgyűlés folyosóin rámutatnak arra, hogy rendkívül kedvezőtlen be­nyomást keltett a világ közvéleményé­ben az Egyesült Államok és Anglia küldöttségének e kérdésben elfoglalt álláspontja. Az Egyesült Államok kül­döttsége évek során át részt vesz az ENSZ emberi jogok bizottságában a szóbanforgó egyezménytervezetek ki­dolgozásában, de még a munka befeje­zése előtt, 1953-ban az amerikai kor­mány kijelentette, hogy nem fogja tá­mogatni az egyezmények elfogadását, s álláspontja azóta is változatlan. Az amerikai és az angol küldöttség még a fenyegetésektől sem riadt visz­sza, hogy nyomást, gyakoroljon a kis országokra. Azzal fenyegetőztek, hogy csökkentik a gazdaságilag elmaradt országoknak nyújtott gazdasági se­gélyt. A gyarmattartó hatalmak álláspont­jával szemben a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Jugoszlávia, India, Afganisztán, Egyiptom, Szíria, Szaúd­Arábia, Burma, Indonézia, Bolívia, Mexikó és sok más ország küldöttsége támogatta a bizottságban a népek ön­rendelkezési jogára vonatkozó cikkely szövegét. P. D. Morozov szovjet megbízott ki­jelentette, hogy a nemzeti önrendelke­zési jog minden egyéb emberi jog és szabadságjog megvalósításának legfon­tosabb feltétele. Afganisztán, Egyiptom, Szíria, Sza­úd-Arábia és egész sor más ország küldöttei megállapították: a gyarma­tosító hatalmak küldöttségei valóban meg akarják akadályozni, hogy az ENSZ valamilyen intézkedést fogadjon el, amely segíti a népek önrendelkezési jogának megvalósulását. Ázsia és Afrika népei — jelentette ki Hakim szíriai megbízott — harcba indultak nemzeti függetlenségükért és az ENSZ kötelessége támogatni e né­pek igazságos követeléseit. A gyarmattartó hatalmak kívSnsága ellenére a bizottság november 8-i ülé­sén úgy döntött, hogy kilenc állam (Lengyelország, India, Görögország, Szíria, Pakisztán, Costarica, Salvador, Brazília, Venezuela) képviselőiből albi­zottságot küld ki azzal a megbízatás­sal, hogy a bizottságban lefolyt vita figyelembevételével 1955. november 19-ig dolgozza ki a nemzeti önren­delkezési jogra vonatkozó cikkely tervezetének végleges szövegét. N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan megbeszélései E. Gerhardsen norvég miniszterelnökkel A Francia Kommunista Pári választási nyilatkozata A l'Humanité pénteki száma „A de-j, mokratikus erők egységéért, a baloldal győzelméért" címmel közölte a Fran­cia Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának nyilatkozatát. A nyilatkozat a közelgő Választások alkalmából kifejti: megvalósulhat a francia nemzet köve­telése, a francia nép életérdekeinek megfelelő politikai változás. A nagy­burzsoázia emberei félnek az új nép­front lehetőségétől, ezért olyan válasz­tójogi törvényt akarnak elfogadtatni, amelynek alkalmazásával a kommunis­tákra szavazó franciák millióit meg­foszthatnák igazságos képviseletüktől. Azt remélik, hogy igy megakadályoz­hatják a baloldali irányzatú népi moz­galom kibontakozását és továbbra is hatalmon maradhatnak. A kommunista párt az arányos választási módszer mellett foglal állást, mert egyedül ez igazságos. Az arányos választási mód­szer alkalmazása esetén baloldali több­ség jönne létre. Franciaországban van lehetőség a határozott baloldali politi­kára — emeli ki a Francia Kommunis­ta Párt nyilatkozata. Minden feltétel megvan olyan programban való meg­egyezésre, amely a szociális igazságon és a haladáson alapul. „A munkásosztály egységakciója, akárcsak 1936-ban, ellenállhatatlan népi előretörés döntő tényezőjévé vál­hat" — jelenti ki a nyilatkozat, majd hangsúlyozza: a párt kész arra, hogy támogasson minden intézkedést, amely a népi követeléseknek megfelel. A po­litikai bizottság felhívja a párt vala­mennyi szervezetét, annak jegyében folytassa munkáját, hogy Franciaor­szágban megvannak a politikai válto­zás szükséges erői. A feladat mind­ezeknek az erőknek a tömörítése. A nyilatkozat felszólítja a párt vala­mennyi tagját, minden barátját, moz­dítsák elő a Francia Kommunista Párt választási sikerét. Moszkva, (TASZSZ). — Gerhardsen norvég miniszterelnök a szovjet kor­mány meghívására november 10-én kíséretével Moszkvába érkezett. A vnukovői repülőtéren Bulganyin és Mi­kojan elvtársak fogadták a norvég kormányfőt. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese november 11-én a Kremlben fogadták Einar Gerhard­sen norvég miniszterelnököt és meg­beszéléseket folytattak vele. A megbeszéléseken részt vett nor­vég részről: A. Skaud norvég minisz­ter, E. Braadland Norvégia Szovjet­unióbeli nagykövete, S. Sonnerfelt, a Szovjetunióban tartózkodó norvég ke­reskedelmi küldöttség vezetője és H. Heiberg, a norvég külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. Szovjet részről a megbeszéléseken részt vet­tek: I. Kabanov, a Szovjetunió külke­reskedelmi minisztere, V. A. Zorin és V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének helyettesei és G. P. Arkagyejev, a Szovjetunió norvégiai nagykövete. A brazil hadsereg alakulatai megbuktatták az ideiglenes köztársasági elnököt Az államcsíny Kubitschek ellenségeinek hatalomrajutását akadályozta meg Nyugati hírügynökségek közlése szerint a brazíliai hadsereg pénteken Lott tábornok vezetése alatt kezébe ragadta a hatalmat a fővárosban és megbuktatta Carlos Coimbra de Luz ideiglenes elnököt. Lott tábornok csu­pán csütörtökön este mondott le a hadügy miniszteri tárcáról. A londoni rádió értesülése szerint a lemondás tiltakozás volt az ellen, hogy az ideig­lenes államelnök nem volt hajlandó fe­gyelmi intézkedéseket foganatosítani egy magasrangú tiszt ellen, aki azt követelte, hogy mondják ki érvény­telennek a múlt hónapban megtartott elnökválasztásokat. Pénteken délelőtt Rio de Janeiróban a hadsereg "csagatai körülvették az elnöki palotát, az egyéb állami épü­leteket és a rádióállomásokat, elfog­lalták a város minden stratégiai pont­ját, — jelenti az UP tudósítója, hoz­zátéve, hogy a hadügyminisztérium előtt légvédelmi ágyúkat állítottak fel. Jelentések szerint Lott tábornoknak nem sikerült megnyernie akciójához a haditengerészet és a légierők tá­mogatását. Üjabb hírek szerint a hadi­tengerészet vezetői kijelentették, hogy elfogadják a képviselőház és a sze­nátus bármilyen döntését. Az AP hírügynökség jelentése sze­rint Lott tábornok táviratot kapott Minas Gerais állam kormányzójától, aki biztosította őt államának támo­gatásáról. Későbbi jelentések szerint Belo Horizonte iparvárosból (Kubit­schek megválasztott elnök szülőváro­sa) az ott állomásozó csapatok meg­indultak a brazil főváros felé, hogy támogassák Lott tábornokot. A brazil képviselőház pénteken rend­kívüli ülésre gyűlt egybe. A képviselőház Nereu Ramost, a sze­nátus elnökét túlnyomó többséggel Brazília ideiglenes köztársasági elnö­kévé választotta. A választás eredményét a szenátus is megerősítette. Az AP tudósítója így foglalja össze a pénteki brazíliai eseményeket: „Az államcsíny célja az volt, hogy ellen­súlyozzanak egy másik államcsínyt, amely meg akarja akadályozni Kubit­schek elnök hatalomra jutását." niiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiniiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiii SZEPTEMBER 17-e. reggel. Állok a széles Patyomkin-íép­csőkön. A történelemből és a népszerű Eisenstein-filmből so­kan nálunk is ismerik ezt a gránitlépcsőt. Itt ereszkedik le a kikötőbe a tengerhez. Vaku­lincsukra és a többi mártírra gondolok. Ezeken a lépcsőkön fullasztotta vérbe a cár az ogyesszai forradalmat és eze­ken a lépcsőkön nyomultak a városba 1944. április 10-én a fekete-tengeri szovjet flotta rettenthetetlen tengerészei. Az öreg forradalmárok mai utódai szabadították fel Ogyesszát a fasiszta betolakodóktól. Meg­néztem a bejáratát a város alatt széltében-hosszában el­húzódó barlangoknak, ahonnan Ogyessza hős partizánjai irányí­tották a megszállás alatt a vá­ros életét. Sétálok a több mint hatszáz­ezer lakosú, a náciktól sokat szenvedett élénk forgalmú vá­rosban és megilletődve megál­lok a ház előtt, amelyben Moszkvából való száműzetése után. 1822—23-ban Alekszander Szergeievics Puskin, a nagy orosz költő élt. Sok a történelmi és építé­szeti érdekesség Ogye«6zában. A bécsi operaházra emlékezte­tő opera és balettszínház nagy­vonalúsága, gazdag berendezése egészen elbűvöl. A színháznak nagy múltja van. Glazunov, Rimszkij-Korszakov is megtisz­telték látogatásukkal. 1893 ja­nuárjában a Pigue-Dame bemu­tatója alkalmából meglátogatta a színházat Peter Iljics Csajkov­szkij. Este megnéztem a Hó­fehérke történetére írt Tava­szi mese című balettjét. A nagy zenei haqyománvokkal rendel­kező színház előadása vetekszik bármilyen fővárosi előadással. De kísérőim. Mária Míha.jlov­na Csernomordika. az egyik kö­zépiskola történelmi szakos pe­dagógusa szerényen megjegyzi, hogy most nincs kimagasló ké­pességű tag.ja az együttesnek. Meglepett, hogy a mese telje­sen ukrán népi környezetbe volt­beépítve. A rendező ukrán né­pi motívumok felhasználásával kelti életre a mesevilág képeit OGYESSZA 5s látvánvos jelenetek beikta­tásával emeli ki a mű monda­nivalóját. Orosz és ukrán pró­zai színház is működik a vá­rosban. Ezenkívül ifjúsági- és bábszínház, állami filharmónia, lllandó cirkusz, 11 mozi, 49 kultúrház és üzemi klub. Je­lenieq további üzemi klubokat szerveznek és hatalmas befo­gadóképességű hangversenyter­met építenek. Esténként száz­ezer dolgozó szórakozhat. 16 főiskola, 26 ipariskola, 98 kö­zépiskola van a városban. Mun­kások. tengerészek tömege esti tanórakon egészíti ki tudását. A TÖRTÉNELMI EMLÉKMŰ Voroncev-palota oszlopcsarno­vasdaruk itt vas-zsiráfokká nőt­tek. Fülembe cseng a kikötői forgalom. A fekete-tengeri út­vonal egyik fontos ere a Szov­ietunió vízi közlekedési rend­szerének. 58 országgal tart fenn a Szovjetunió hajózási kapcso­latot és az ogyesszai kikötőnek jelentős szerepe van e forgalom lebonyolításában. A ki- és be­rakodási munka 98 szá­zalékát már qépesítették. Maxim Gorkijnak, aki valaha rakodómunkás volt itt, ma nem kellene súlyos terheket cipel­nie vállán. De a szovjet ember nem nvuqszik. Állandóan újabb tökéletesítéseken töri a fejét. Most a kikötő nagyszabású ki­gondtalan gyermekek játszanak, sétálunk majd be Ogyessza vá­rosába. SOK-SOK KÜLFÖLDI HAJÖ mellett pillantásunk a Szlávára, a 30.000 bruttoregiszter-tonnás óriási halászha.jóra esik. Tizen­hat kisebb hajóból álló flottil­láiával időnként bekalandozza az egész világot és mindig bő­séges zsákmánnyal megrakodva tér vissza otthonába. A Szláva azonban nemcsak halászhajó. Konzervgyár, amely maga dol­gozza fel a zsákmányt és tel­jesen kész. csomagolt állapot­ban rakja ki a parti kikötők­ben. Éppen készül tizedik nagy útjára, az Antarktisz felé. •Jf •]IIIIIIIIIIIMI!llliaillllllllUllllnlllillll>llllllllllllllll!lllllllltlll!llll!llllllll>lll»l!IMIIIIII Nagyezsda Alekszandrovna Pucskovszkája, a 80 éves Fila­tov professzor tanítványa és helvettese egész előadást tart. amikor az intézetet a délutáni órákban váratlanul megrohan­juk. A világhírű tudós már csak délelőttönként jár be az 1936-ban létesített intézetbe, de jó utánpótlásról gondoskodott. — Filatov fiatal kora óta tanulmányozza a szem külön­leges megbetegedéseit — mondja a kellemes hangú Nagyezsda Alekszandrovna. forrón túz a nap. Köröskörül minden buja zöldben pompázik és a déli nap meleg sugaraiban fürdik. Enyhe tengeri szellő frissíti a levegőt. A szabadna­pos dolgozók, vagy azok, akik a Szovjetunió más vidékeiről töltik itt szabadságukat, a ten­oeroarton, a híres Árkádiján sütkéreznek, a vízben lubickol­nak, csónakáznak, vagy vitor­lásokon kisebb kirándulásokon vesznek részt. Mások nagyobb hajóúton vannak. Megint má­sok a csokoládébarnára sült ha­lászokat fíQvelik, ahogv csónak­jaikból kirakják a halakat. 40 km hosszúságban húzódnak a parton a szökőkutakkal, szob­ofyeuzjil Arkadija strandján, Az ogyus-^a. . cujuii.n..^ kából nézem a másfél kilométe­res hosszúságú kikötő nyüzsgő forgalmát. Ebben a palotában ülésezett először az októberi forradalom napjaiban az ogvesz­szai szovjet. 1936 óta a pioní­roké. Elnézem ezt a nagy ten­geri állomást, a megszokott bővítését vették tervbe, hogy a vízi- és vasúti közlekedés együttműködése még szorosab­bá váljon. A Patyomkin-lépcsők tövében építik fel az óriási ki­kötő- és teherpályaudvart. Két­három év múlva a vakítóan tiszta lépcsőkön, ahol most Az ogyesszai kikötőben állo­másozik az öreg Tovariscs, az ottani kereskedelmi tengeré­szeti akadémia iskolahajója. Bratislavai ifjak is tanulják rajta a hajózás merész művé­szetét t SZEPTEMBER KÖZEPÉN még rokkal, értékes növényzettel díszített szebbnél szebb parkok, amelyeknek dús zöldje mögül kikandikálnak a szanatóriu­mok és üdülők hófehér épü­letei. Itt van V. L. Filatov szemészprofesszor tudományos kísérleti intézete is. — Százezer számra jönnek hozzánk vizsgálatra a betegek. Intézetünkben 300—320 súlyos esettel foglalkozunk. Ez a grú­ziai páciensünk — mutat egy középkorú törékeny asszonyká­ra. 15 éves kora óta világtalan volt. Látóképessége csak 3 szá­zalékos volt, vagyis kinyújtott karja ujjait sem látta. Meg­operáltuk, lefejtettük a hályo­got és már ápoló nélkül jár, sőt olvas. Erről rögtön magunk is meggyőződtünk, mert a be­teg könyvet vett elő és olvasni kezdett. Ez az asszony újjászü­letett. Szinte énekel, olv szé­pen olvas, csak méq bátorta­lan, maqa sem hiszi el. hogy ilven szép az élet. AZ INTÉZETBEN új operá­ciós módszereket honosítottak meq és a halottak szemén vég­zik a kísérleteket. Köztudomá­sú ugvanis, hogy a halál be­következte után a test szöve­te bizonvos ideiq még él. A halott szaruhártyájánaK áthe­lyezése a hályoqbeteg szembe már ismert módszer az eqész viláqon. Csupán a Szovjetunió­ban 8000 ilyen ooerációt haj­tottak végre eredményesen. Plantációs műtéteket a legkü­lönbözőbb megbetegedéseknél alkalmaznak. Sok szerencsétlen embert tettek az ogyesszai Filatov-in­tézetben boldogqá. Sok ember­nek adták vissza bizalmát, élet­örömét, a munka qyönyörűséqé­nek érzését. Az intézet az em­beri tudományba vetett hit fő­iskolája. Az élenjáró szovjet tudomány hétmérföldes fejlődé­se természetes folyamat. JÖ SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents