Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)
1955-11-13 / 273. szám, vasárnap
4 UJSZ0 1955. november 12. A gyarmati hatalmak akadályozzák a népek önrendelkezési fogának megvalósulását Az E-MSZ szociális, humanitárius és kulturális bizottságának ülése New York, november 11. (TASZSZ) Az ENSZ szociális, humanitárius és kulturális bizottsága arról tárgyalt, hogy az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezményekbe cikkelyt iktassanak be a népek és nemzetek önrendelkezési jogáról. E cikkelyt a szovjet küldöttség, valamint az egyiptomi, chilei és más küldöttségek javaslatai alapján dolgozták ki. A cikkely kimondja, hogy „minden népet és nemzetet megillet az önrendelkezési jog, vagyis az a jog, hogy szabadon határozza meg politikai, gazdasági, szociális és kulturális rendszerét." E kérdés megvitatása során a gyarmattartó hatalmak küldöttségei kísérletet tettek az önrendelkezési jogról szóló cikkely megvitatásának elhalasztására. Mikor ezt elutasították, az angol küldöttség javasolta, hogy hagyják ki az egyezménytervezetekből a népek és nemzetek önrendelkezési jogára vonatkozó cikkelyt. Ezt a javaslatot sem fogadták el. A közgyűlés folyosóin rámutatnak arra, hogy rendkívül kedvezőtlen benyomást keltett a világ közvéleményében az Egyesült Államok és Anglia küldöttségének e kérdésben elfoglalt álláspontja. Az Egyesült Államok küldöttsége évek során át részt vesz az ENSZ emberi jogok bizottságában a szóbanforgó egyezménytervezetek kidolgozásában, de még a munka befejezése előtt, 1953-ban az amerikai kormány kijelentette, hogy nem fogja támogatni az egyezmények elfogadását, s álláspontja azóta is változatlan. Az amerikai és az angol küldöttség még a fenyegetésektől sem riadt viszsza, hogy nyomást, gyakoroljon a kis országokra. Azzal fenyegetőztek, hogy csökkentik a gazdaságilag elmaradt országoknak nyújtott gazdasági segélyt. A gyarmattartó hatalmak álláspontjával szemben a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, India, Afganisztán, Egyiptom, Szíria, SzaúdArábia, Burma, Indonézia, Bolívia, Mexikó és sok más ország küldöttsége támogatta a bizottságban a népek önrendelkezési jogára vonatkozó cikkely szövegét. P. D. Morozov szovjet megbízott kijelentette, hogy a nemzeti önrendelkezési jog minden egyéb emberi jog és szabadságjog megvalósításának legfontosabb feltétele. Afganisztán, Egyiptom, Szíria, Szaúd-Arábia és egész sor más ország küldöttei megállapították: a gyarmatosító hatalmak küldöttségei valóban meg akarják akadályozni, hogy az ENSZ valamilyen intézkedést fogadjon el, amely segíti a népek önrendelkezési jogának megvalósulását. Ázsia és Afrika népei — jelentette ki Hakim szíriai megbízott — harcba indultak nemzeti függetlenségükért és az ENSZ kötelessége támogatni e népek igazságos követeléseit. A gyarmattartó hatalmak kívSnsága ellenére a bizottság november 8-i ülésén úgy döntött, hogy kilenc állam (Lengyelország, India, Görögország, Szíria, Pakisztán, Costarica, Salvador, Brazília, Venezuela) képviselőiből albizottságot küld ki azzal a megbízatással, hogy a bizottságban lefolyt vita figyelembevételével 1955. november 19-ig dolgozza ki a nemzeti önrendelkezési jogra vonatkozó cikkely tervezetének végleges szövegét. N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan megbeszélései E. Gerhardsen norvég miniszterelnökkel A Francia Kommunista Pári választási nyilatkozata A l'Humanité pénteki száma „A de-j, mokratikus erők egységéért, a baloldal győzelméért" címmel közölte a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozatát. A nyilatkozat a közelgő Választások alkalmából kifejti: megvalósulhat a francia nemzet követelése, a francia nép életérdekeinek megfelelő politikai változás. A nagyburzsoázia emberei félnek az új népfront lehetőségétől, ezért olyan választójogi törvényt akarnak elfogadtatni, amelynek alkalmazásával a kommunistákra szavazó franciák millióit megfoszthatnák igazságos képviseletüktől. Azt remélik, hogy igy megakadályozhatják a baloldali irányzatú népi mozgalom kibontakozását és továbbra is hatalmon maradhatnak. A kommunista párt az arányos választási módszer mellett foglal állást, mert egyedül ez igazságos. Az arányos választási módszer alkalmazása esetén baloldali többség jönne létre. Franciaországban van lehetőség a határozott baloldali politikára — emeli ki a Francia Kommunista Párt nyilatkozata. Minden feltétel megvan olyan programban való megegyezésre, amely a szociális igazságon és a haladáson alapul. „A munkásosztály egységakciója, akárcsak 1936-ban, ellenállhatatlan népi előretörés döntő tényezőjévé válhat" — jelenti ki a nyilatkozat, majd hangsúlyozza: a párt kész arra, hogy támogasson minden intézkedést, amely a népi követeléseknek megfelel. A politikai bizottság felhívja a párt valamennyi szervezetét, annak jegyében folytassa munkáját, hogy Franciaországban megvannak a politikai változás szükséges erői. A feladat mindezeknek az erőknek a tömörítése. A nyilatkozat felszólítja a párt valamennyi tagját, minden barátját, mozdítsák elő a Francia Kommunista Párt választási sikerét. Moszkva, (TASZSZ). — Gerhardsen norvég miniszterelnök a szovjet kormány meghívására november 10-én kíséretével Moszkvába érkezett. A vnukovői repülőtéren Bulganyin és Mikojan elvtársak fogadták a norvég kormányfőt. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese november 11-én a Kremlben fogadták Einar Gerhardsen norvég miniszterelnököt és megbeszéléseket folytattak vele. A megbeszéléseken részt vett norvég részről: A. Skaud norvég miniszter, E. Braadland Norvégia Szovjetunióbeli nagykövete, S. Sonnerfelt, a Szovjetunióban tartózkodó norvég kereskedelmi küldöttség vezetője és H. Heiberg, a norvég külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. Szovjet részről a megbeszéléseken részt vettek: I. Kabanov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, V. A. Zorin és V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettesei és G. P. Arkagyejev, a Szovjetunió norvégiai nagykövete. A brazil hadsereg alakulatai megbuktatták az ideiglenes köztársasági elnököt Az államcsíny Kubitschek ellenségeinek hatalomrajutását akadályozta meg Nyugati hírügynökségek közlése szerint a brazíliai hadsereg pénteken Lott tábornok vezetése alatt kezébe ragadta a hatalmat a fővárosban és megbuktatta Carlos Coimbra de Luz ideiglenes elnököt. Lott tábornok csupán csütörtökön este mondott le a hadügy miniszteri tárcáról. A londoni rádió értesülése szerint a lemondás tiltakozás volt az ellen, hogy az ideiglenes államelnök nem volt hajlandó fegyelmi intézkedéseket foganatosítani egy magasrangú tiszt ellen, aki azt követelte, hogy mondják ki érvénytelennek a múlt hónapban megtartott elnökválasztásokat. Pénteken délelőtt Rio de Janeiróban a hadsereg "csagatai körülvették az elnöki palotát, az egyéb állami épületeket és a rádióállomásokat, elfoglalták a város minden stratégiai pontját, — jelenti az UP tudósítója, hozzátéve, hogy a hadügyminisztérium előtt légvédelmi ágyúkat állítottak fel. Jelentések szerint Lott tábornoknak nem sikerült megnyernie akciójához a haditengerészet és a légierők támogatását. Üjabb hírek szerint a haditengerészet vezetői kijelentették, hogy elfogadják a képviselőház és a szenátus bármilyen döntését. Az AP hírügynökség jelentése szerint Lott tábornok táviratot kapott Minas Gerais állam kormányzójától, aki biztosította őt államának támogatásáról. Későbbi jelentések szerint Belo Horizonte iparvárosból (Kubitschek megválasztott elnök szülővárosa) az ott állomásozó csapatok megindultak a brazil főváros felé, hogy támogassák Lott tábornokot. A brazil képviselőház pénteken rendkívüli ülésre gyűlt egybe. A képviselőház Nereu Ramost, a szenátus elnökét túlnyomó többséggel Brazília ideiglenes köztársasági elnökévé választotta. A választás eredményét a szenátus is megerősítette. Az AP tudósítója így foglalja össze a pénteki brazíliai eseményeket: „Az államcsíny célja az volt, hogy ellensúlyozzanak egy másik államcsínyt, amely meg akarja akadályozni Kubitschek elnök hatalomra jutását." niiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiniiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiii SZEPTEMBER 17-e. reggel. Állok a széles Patyomkin-íépcsőkön. A történelemből és a népszerű Eisenstein-filmből sokan nálunk is ismerik ezt a gránitlépcsőt. Itt ereszkedik le a kikötőbe a tengerhez. Vakulincsukra és a többi mártírra gondolok. Ezeken a lépcsőkön fullasztotta vérbe a cár az ogyesszai forradalmat és ezeken a lépcsőkön nyomultak a városba 1944. április 10-én a fekete-tengeri szovjet flotta rettenthetetlen tengerészei. Az öreg forradalmárok mai utódai szabadították fel Ogyesszát a fasiszta betolakodóktól. Megnéztem a bejáratát a város alatt széltében-hosszában elhúzódó barlangoknak, ahonnan Ogyessza hős partizánjai irányították a megszállás alatt a város életét. Sétálok a több mint hatszázezer lakosú, a náciktól sokat szenvedett élénk forgalmú városban és megilletődve megállok a ház előtt, amelyben Moszkvából való száműzetése után. 1822—23-ban Alekszander Szergeievics Puskin, a nagy orosz költő élt. Sok a történelmi és építészeti érdekesség Ogye«6zában. A bécsi operaházra emlékeztető opera és balettszínház nagyvonalúsága, gazdag berendezése egészen elbűvöl. A színháznak nagy múltja van. Glazunov, Rimszkij-Korszakov is megtisztelték látogatásukkal. 1893 januárjában a Pigue-Dame bemutatója alkalmából meglátogatta a színházat Peter Iljics Csajkovszkij. Este megnéztem a Hófehérke történetére írt Tavaszi mese című balettjét. A nagy zenei haqyománvokkal rendelkező színház előadása vetekszik bármilyen fővárosi előadással. De kísérőim. Mária Míha.jlovna Csernomordika. az egyik középiskola történelmi szakos pedagógusa szerényen megjegyzi, hogy most nincs kimagasló képességű tag.ja az együttesnek. Meglepett, hogy a mese teljesen ukrán népi környezetbe voltbeépítve. A rendező ukrán népi motívumok felhasználásával kelti életre a mesevilág képeit OGYESSZA 5s látvánvos jelenetek beiktatásával emeli ki a mű mondanivalóját. Orosz és ukrán prózai színház is működik a városban. Ezenkívül ifjúsági- és bábszínház, állami filharmónia, lllandó cirkusz, 11 mozi, 49 kultúrház és üzemi klub. Jelenieq további üzemi klubokat szerveznek és hatalmas befogadóképességű hangversenytermet építenek. Esténként százezer dolgozó szórakozhat. 16 főiskola, 26 ipariskola, 98 középiskola van a városban. Munkások. tengerészek tömege esti tanórakon egészíti ki tudását. A TÖRTÉNELMI EMLÉKMŰ Voroncev-palota oszlopcsarnovasdaruk itt vas-zsiráfokká nőttek. Fülembe cseng a kikötői forgalom. A fekete-tengeri útvonal egyik fontos ere a Szovietunió vízi közlekedési rendszerének. 58 országgal tart fenn a Szovjetunió hajózási kapcsolatot és az ogyesszai kikötőnek jelentős szerepe van e forgalom lebonyolításában. A ki- és berakodási munka 98 százalékát már qépesítették. Maxim Gorkijnak, aki valaha rakodómunkás volt itt, ma nem kellene súlyos terheket cipelnie vállán. De a szovjet ember nem nvuqszik. Állandóan újabb tökéletesítéseken töri a fejét. Most a kikötő nagyszabású kigondtalan gyermekek játszanak, sétálunk majd be Ogyessza városába. SOK-SOK KÜLFÖLDI HAJÖ mellett pillantásunk a Szlávára, a 30.000 bruttoregiszter-tonnás óriási halászha.jóra esik. Tizenhat kisebb hajóból álló flottilláiával időnként bekalandozza az egész világot és mindig bőséges zsákmánnyal megrakodva tér vissza otthonába. A Szláva azonban nemcsak halászhajó. Konzervgyár, amely maga dolgozza fel a zsákmányt és teljesen kész. csomagolt állapotban rakja ki a parti kikötőkben. Éppen készül tizedik nagy útjára, az Antarktisz felé. •Jf •]IIIIIIIIIIIMI!llliaillllllllUllllnlllillll>llllllllllllllll!lllllllltlll!llll!llllllll>lll»l!IMIIIIII Nagyezsda Alekszandrovna Pucskovszkája, a 80 éves Filatov professzor tanítványa és helvettese egész előadást tart. amikor az intézetet a délutáni órákban váratlanul megrohanjuk. A világhírű tudós már csak délelőttönként jár be az 1936-ban létesített intézetbe, de jó utánpótlásról gondoskodott. — Filatov fiatal kora óta tanulmányozza a szem különleges megbetegedéseit — mondja a kellemes hangú Nagyezsda Alekszandrovna. forrón túz a nap. Köröskörül minden buja zöldben pompázik és a déli nap meleg sugaraiban fürdik. Enyhe tengeri szellő frissíti a levegőt. A szabadnapos dolgozók, vagy azok, akik a Szovjetunió más vidékeiről töltik itt szabadságukat, a tenoeroarton, a híres Árkádiján sütkéreznek, a vízben lubickolnak, csónakáznak, vagy vitorlásokon kisebb kirándulásokon vesznek részt. Mások nagyobb hajóúton vannak. Megint mások a csokoládébarnára sült halászokat fíQvelik, ahogv csónakjaikból kirakják a halakat. 40 km hosszúságban húzódnak a parton a szökőkutakkal, szobofyeuzjil Arkadija strandján, Az ogyus-^a. . cujuii.n..^ kából nézem a másfél kilométeres hosszúságú kikötő nyüzsgő forgalmát. Ebben a palotában ülésezett először az októberi forradalom napjaiban az ogveszszai szovjet. 1936 óta a pioníroké. Elnézem ezt a nagy tengeri állomást, a megszokott bővítését vették tervbe, hogy a vízi- és vasúti közlekedés együttműködése még szorosabbá váljon. A Patyomkin-lépcsők tövében építik fel az óriási kikötő- és teherpályaudvart. Kéthárom év múlva a vakítóan tiszta lépcsőkön, ahol most Az ogyesszai kikötőben állomásozik az öreg Tovariscs, az ottani kereskedelmi tengerészeti akadémia iskolahajója. Bratislavai ifjak is tanulják rajta a hajózás merész művészetét t SZEPTEMBER KÖZEPÉN még rokkal, értékes növényzettel díszített szebbnél szebb parkok, amelyeknek dús zöldje mögül kikandikálnak a szanatóriumok és üdülők hófehér épületei. Itt van V. L. Filatov szemészprofesszor tudományos kísérleti intézete is. — Százezer számra jönnek hozzánk vizsgálatra a betegek. Intézetünkben 300—320 súlyos esettel foglalkozunk. Ez a grúziai páciensünk — mutat egy középkorú törékeny asszonykára. 15 éves kora óta világtalan volt. Látóképessége csak 3 százalékos volt, vagyis kinyújtott karja ujjait sem látta. Megoperáltuk, lefejtettük a hályogot és már ápoló nélkül jár, sőt olvas. Erről rögtön magunk is meggyőződtünk, mert a beteg könyvet vett elő és olvasni kezdett. Ez az asszony újjászületett. Szinte énekel, olv szépen olvas, csak méq bátortalan, maqa sem hiszi el. hogy ilven szép az élet. AZ INTÉZETBEN új operációs módszereket honosítottak meq és a halottak szemén végzik a kísérleteket. Köztudomású ugvanis, hogy a halál bekövetkezte után a test szövete bizonvos ideiq még él. A halott szaruhártyájánaK áthelyezése a hályoqbeteg szembe már ismert módszer az eqész viláqon. Csupán a Szovjetunióban 8000 ilyen ooerációt hajtottak végre eredményesen. Plantációs műtéteket a legkülönbözőbb megbetegedéseknél alkalmaznak. Sok szerencsétlen embert tettek az ogyesszai Filatov-intézetben boldogqá. Sok embernek adták vissza bizalmát, életörömét, a munka qyönyörűséqének érzését. Az intézet az emberi tudományba vetett hit főiskolája. Az élenjáró szovjet tudomány hétmérföldes fejlődése természetes folyamat. JÖ SÁNDOR