Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-02 / 263. szám, szerda

1955. november 2. UJSZO 3 A külügyminiszterek genfi értekezletének negyedik ülése Genf (ČTK). — Hétfőn, október 31én a négy nagyhatalom külügyminiszterei sorrendben negyedik ülésüket tartották Genfben. Az ülésen J. F. D u 11 e s államtitkár elnökölt. Az ülés 15 órakor kezdődött és csaknem 20 óráig tartott. A szombati ülésen hozott megegyezés aiapján a miniszterek hétfőn megkezdték a napirend harmadik pontjának — a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének megtárgyalását. Szünet után a miniszterek visszatértek az első ponthoz, az európai biztonság és Németország kérdéséhez. A Kelet- és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséhez elsőnek A. Pinay szóit hozzá: Kijelentette, hogy Franciaországban nagy megelégedéssel üdvözölték annak jeleit, hogy a Szovjetunió az utóbbi időben érdeklődést mutatott a szabadabb kulturális csere iránt. Ml szintén a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése mellett vagyunjc — mondotta Pinay — és az a meggyőződésünk, hogy ennek kedvező gazdasági és lélektani hatása lesz. Pinay kijelentette, hogy a Franciaország és a Szovjetunió közötti kereskedelem méreteinek csökkenése nem Franciaország hibájából történt, hanem szerinte a kelet-európai országok kereskedelmi politikájának következménye volt. Ami a kereskedelem korlátozását illeti, az ún. stratégiai árucikkeknek a nyugati országokból a Szovjetunióba való kiviteli tilalma következtében A. Pinay állítása szerint az a szektor, amelyben ezek a korlátozások érvényesülnek, túlságosan szűk ahhoz, hogy a kereskedelem jelentős növekedését várhatnók e korlátozások megszüntetésétől. A. Pinay fenntartotta magának a jogot, hogy később terjesszen be bizonyos javaslatokat és végezetül kijelentette: A szovjet küldöttség előtt ismeretes, hogy éppen az én országom ismertette meg a nyugati világot Xurgenyev, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij nagy műveivel, hogy Franciaország nagyrabecsüli az orosz zene jelenlegi iskoláját, bőven felhasználja az orosz kultúra tapasztalatait. Kérem Molotov urat, higgye el nekem, hogy országunk vágyva-vágyik felújítani azokat a hagyományos kapcsolatokat, amelyek a múltban oly termékenyek voltak. M a c m i 11 a n, a következő felszólaló, szintén hangsúlyozta, hogy a brit kormány nagyon fontosnak tartja, hogy elhárítsák azokat az akadályokat, amelyek a nemzetek közötti szabad mozgást és békés kereskedelmet akadályozzák. Ehhez a kérdéshez reálisan kell közeledni. Bármilyen haladást érjünk el e pontban — és remélem, hogy ez jelentős haladás lesz —, ez értékes lesz, amennyiben a napirend első két pontjában elért haladás fogja kísérni. Macmillan azt állította, hogy a Szovjetunió és Anglia közötti kapcsolatok elégtelen fejlődésének alapvető oka az a körülmény, hogy a Szovjetunióban — amint mondotta — „szabályozzák a közvéleményt". A brit külügyminiszter továbbá kiemelte, hogy a brit küldöttség konkrét javaslatokat tesz a kulturális csere kérdésében, amint az értekezlet A külügyminiszterek genfi értekezletének ülésterme. Szemben a szovjet küldöttség, középen V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, a küldöttség vezetője. elérkezik a kölcsönös kapcsolatok kérdésének részletes megvizsgálásához. Macmillan a kereskedelmi csere fejlesztéséről Pinayhoz hasonlóan kijelentette, hogy a Szovjetunióval szemben fennálló ama kereskedelmi korlátozások az ún. stratégiai árucikkeknél, amelyek a Nyugaton érvényesek, nem túlságosan fontosak. Végezetül Macmillan kijelentette, hogy a brit küldöttség kész kedvezően megítélni bármilyen javaslatot, amely hozzájárulhat a világkereskedelem bővítéséhez. Ezután V. M. Molotov szólalt fel és tett nyilatkozatot a megtárgyalt kérdéssel kapcsolatban. Az értekezlet elé terjesztette megtárgyalás céljából a szovjet küldöttségnek a Kelet és Nyugat közötti kaocsolatok fejlesztésére tett javaslatát. Utána J. F. D u 11 e s fejtette ki az USA küldöttségének állásfoglalását a napirend harmadik pontjához. Az Egyesült Államok — mondotta Dulles — az akadályok kiküszöbölésének és az államok közötti szabad kapcsolatok létesítésének, valamint a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének kérdéséhez reménnyel, de egyben éberséggel is közeledik. Tudjuk, hogy feszült légkörben nem lehet mindjárt elérni a mozgási szabadságot, van v a kereskedelem normalizálását. Szét kell azonban törnünk a bűvös kört, amelynek következménye a további meg nem értés, a kapcsolatok hiánya és a feszültség. J. F. Dulles azt mondotta, hogy az USA sok mindent szeretne meatudni a Szovjetunióról és annak népéről és reméli, hogy ez mentörténik. A közöttünk kialakítandó jó kapcsolatoknak — folytatta Dulles — szilárd alapjai vannak. Hisz igaz, hogy a történelem nem ismer olyan esetet, hogy egymás ellen harcoltunk volna. J. F. Dulles azt állította, hogy az USA és a Szovjetunió közötti kapcsolatok a Szovjetunió intézkedései következtében romlottak el. Hozzátette, hogy az utóbbi időben a szovjet kormány állásfoglalása változik és ő ezt üdvözli. J. F. Dulles a kapcsolatok kérdését három részre osztotta fel: 1. A tájékoztatások és gondolatok szabad kicserélése 2. Szabad személyforgalom és utazás, 3. A Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fejlesztése. Azt állította, hogy a tájékoztatások kicserélését — amint mondotta — a Szovjetunióban „,a sajtó és a rádió univerzális cenzúrája" akadályozza. A tájékoztatások kicserélésének megjavítása céljából J. F. Dulles azt javasolta, hogy a Szovjetunióban ismét adják ki az „Amerika" című orosz nyelvű folyóiratot és hogy engedélyezzék hasonló hivatalos szovjet folyóirat kiadását az USA-ban, vetítsenek amerikai filmeket a Szovjetunióban és a két állam fővárosaiban létesítsenek tájékoztató központokat. Javasolta továbbá, hogy változtassák meg a rubel árfolyamát. Ami a személyforgalmat illeti, J, F. Dulles a következőket mondotta: A szovjet mezőgazdasági dolgozók egy csoportja ellátogatott az USA-ba és amerikai farmerek csoportja látogatott a Szovjetunióba. Jelenleg az USA-ban tanulmányúton vannak a szovjet építészek és szovjet újságírók csoport- . jai. Az USA-ba meghívtak két kiváló szovjet zeneművészt és egyikük már meg is érkezett Amerikába. Továbbra is kedvezően ítéljük meg az ilyen látogatásokat, amennyiben előnyösek mindkét ország számára és az igazi együttműködés megnyilvánulásai. Dulles javaslatot tett arra, hogy a szovjet repülőgépek szabadon leszállhassanak a New York melletti repülőtéren és az amerikai repülőgépek a Moszkva melletti repülőtéren. A kereskedelem fejlesztésének kérdésében J. F. Dulles csatlakozott A. Pinay és Macmillan megjegyzéseihez. Az ún. stratégiai árucikkekk e 1 való kereskedelem korlátozásáról azt állította, hogy a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi forgalom alacsony színvonalát nem a nyugati országok által foganatosított diszkriminációs intézkedések okozzák a kereskedelem terén, hanem állítólag a Szovjetunió érdeklődésének hiánya. Dulles megkérdezte, vajon a Szovjetunió kész-e ma fokozni kivitelét, hogy hozzájáruljon a Nyugattal folytatott kereskedelem kibővítéséhez, és ha igen, milyen árut kínálhat? Ha a Szovjetunió úgy véli — mondotta Dulles —, hogy fennállanak a Nyugat által okozott komoly akadályok, akkor szeretnénk tudni, melyek ezek az akadályok? J. F. Dulles hozzátette, hogy Genfbe való elutazása előtt az illetékes minisztériumok vezetőivel folytatott tanácskozáson intézkedéseket tett, hogy fokozatosan egyszerűsítsék a „szovjet tömb" országaiba való kivitelt érintő egyes eljárásokat, hogy megkönnyítsék a kereskedelmet. A. Pinay ezután Franciaország, Nagy-Britannia és az USA küldöttségeinek nevében emlékiratot nyújtott be, amely a három küldöttség javaslatát tartalmazza a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésében. Emellett megállapította, hogy nézete szerint ez a dokumentum számos olyan pontot tartalmaz, amelyek megközelítik a szovjet küldöttség javaslatait. J. F. Dulles javasolta, hogy a szakértők munkájuk folyamán vegyék tekintetbe a minisztereknek a mai ülésen elhangzott beszédeit az előterjesztett javaslatokkal kapcsolatban. A miniszterek bejelentették a kormányaik által kinevezett szakértők nevét. Franciaország képviselője a szakértők bizottságában J. B a i 11 o u, Nagy-Britannia képviselője H. H o h 1 e r , a Szovjetunió képviselője S z. A. Vínográdov és az USA képviselője W. Jackson lesz. Elhatározták, hogv a szakértők bizottsága november 10-én számol be a minisztereknek a bizottság munkájáról és a miniszterek azután tűzik ki az időpontot, amikor e beszámolót ülésükön megtárgyalják. A miniszterek a szünet után, amint már előzőleg megegyeztek ebben, újból visszatértek a napirend első pontjának — az európai biztonság és Németország kérdésének megtárgyalására. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere javasolta, hogy a német kérdés megtárgyalásához hívják meg az értekezletre a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőit. E szovjet javaslatról tartott vita után a három nyugati nagyhatalom miniszterei elvetették az NDK és az NSZK képviselőinek meghívását. A szovjet küldöttség kijelentette, hogy ez az állásfoglalás a német kérdés megtárgyalásához nem lesz kedvező befolyású a külügyminiszterek értekezletén. V. M. Molotov ezután előterjesztette az európai biztonság kérdésére tett új szovjet javaslatot. Macmillan brit külügyminiszter kijelentette, hogy a szovjet javaslatokat nagyon érdekeseknek tartja és szeretne néhány megjegyzést fűzni hozzájuk. Azt mondotta, hogy a nyugati küldöttségek nagy figyelemmel fogják áttanulmányozni e javaslatokat. Első tekintetre úgy tűnik — mondotta Macmillan —, hogy a szovjet javaslatok bizonyos irányban nagy lépést jelentenek a haladás' útján. Macmillan továbbá kijelentette, hogy szívesen meghallgatná a szovjet küldöttség nézetét a német kérdésről is. V. M. Molotov megköszönte Maemillannak a szovjet javaslatok értékelését és azt a reményét fejezte M, ho<jy a három nyugati nagyhatalom miniszterei állást foglalnak a szovjet javaslatokhoz. A szovjet küldöttség azután előadja a német kérdésben elfoglalt álláspontját. J. F. Dulles megjegyezte, hogy Macmiilan kifejezte az ő nézeteit is. Ezzel a hétfői ülés véget ért. A külügyminiszterek következő ülésüket november 2-án, szerdán tartják és folytatják a napirend első pontjának — az euróoai biztonság és Németország kérdésének megtárgyalását. liiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiioiiiiii + •''•''•"•''•"•"•''•''•"•"•"•"""•"""•"•HiiiiiiiiiiiiiniMiiiiittmiiiininHwiiitniiumm Elnök úr! A négy nagyhatalom kormányfői a külügyminiszterek feladatává tették, hogy szakértők segítségével tanulmányozzanak át bizonyos intézkedéseket, többek között olyan intézkedéseket is az Egyesült Nemzetek. Szervezetének szerveiben és intézményeiben, amelyek: először is a népek közötti szabad kapcsolatokat és békés kereskedelmet gátló akadályok fokozatos kiküszöböléséhez vezetnének és másodszor az érdekelt országok és népek számára kölcsönösen előnyös szabad kapcsolatok és összeköttetés megvalósítását eredményeznék. Feladatunk abban áll, hogy a kölcsönös megértés szellemében síkeresen folytassuk a megkezdett munkát. Ezzel hozzájárulunk a nélkülözhetetlen kölcsönös tisztelet és kölcsönös bizalom légkörének megteremtéséhez. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének 1955. augusztus 5-én tartott beszámolójával kapcsolatos határozatában, amely beszámoló a négy nagyhatalom kormányfői genfi értekezletének eredményeit értékelte, megállapította, hogy „a legszélesebbkörű politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok felvétele az országok között, tekintet nélkül társadalmi és politikai rendszerükre, a szuverénjogok tiszteletbentartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján megfelel a népek érdekeinek s a béke. barátság és kölcsönös együttműködés megszilárdításához vezet".. A szovjet kormány intézkedéseket V. M. MOLOTOV NYILATKOZATA a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről tett az ilyen együttműködés fejlesztésére, a jobb, kölcsönös megértés elérésére. Javaslatot nyújtottak itt be, hogy alakítsunk szakértőbizottságot a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésére. A szovjet küldöttség az ilyen bizottság megalakítását hasznosnak tartja és amellett van, hogy az' késedelem nélkül megkezdje munkáját. Hogy a bizottság munkája gyümölcsöző legyen, véleménycserét keli folytatni arról, mivel foglalkozzék a bizottság és meg kell kísérelni munkájának irányítását. Természetesen megelégedéssel állapítom meg, hogy Pinay és Macmillan urak, akik előttem szólaltak fel, szükségesnek tartják az országaink közötti kapcsolatok fejlesztését, valamint általában a keleti és nyugati országok kapcsolatainak fejlesztését. Ez összhangban áll a négy nagyhatalom kormányfőinek irányelveivel. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy ezeket a kijelentéseket néhány kikötés kíséri, amelyek egyáltalában nem vitathatatlanok, ha a dolog ténybeli oldalát ítéljük meg. Ezt kell például mondanom Pinay és Macmillan uraknak arról a megjegyzéséről, melyet a keleti és nyugati országok normális gazdasági kapcsolatai megsértésének okairól tettek. A tények itt jól ismertek. Én azonban úgy vélem, hogy feladatunk nem az, hogy polemizáljunk és semmiképpen sem az, hogy kísérleteket tegyünk egyik, vagy másik ország belügyeibe beavatkozni, hanem az a törekvés, hogy hozzájáruljunk a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének terén szükséges pozitív eredményekhez a kereskedelem, a kultúra, a tudomány, az útiforgalom, stb. területén. Még lehetőségünk nyílik konkrétan foglalkozni azzal, ami a kapcsolatok fejlesztése terén összefügg az államokban fennálló szociális különbözőségekkel. Biztosíthatom azonban az értekezletet, hogy a Szovjetunió állásfoglalása ebben a dologban a szovjet nép érdekvédelmének szilárd alapján nyugszik, nem pedig ilyen, vagy amolyan kivételezett szociális csoportok érdekeinek védelmezésén, hogy a Szovjetunió állásfoglalása egyben a béke érdekeit és a népek közötti baráti kapcsolatokat védelmezi. Érvényesüljön a legnagyobb előnyök elve a kereskedelemben Nézetünk szerint a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése csupán akkor lesz sikeres, ha az államok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésén alapul, ami elképzelhetetlen az egymással folytatott kereskedelmük normális fejlesztése nélkül. Teljesen nyilvánvaló, hogy a kereskedelem zavartalan fejlesztése megfelel valamennyi ország népei érdekeinek. Minden országnak akadálytalanul kell eladnia azt, amit el akar' adni, és megvásárolnia azt, amire szüksége van más országoktól, mindenféle igazságtalan megkülönböztetés nélkül. Az egyenjogú és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok felvétele az államok között elősegíti a nemzetközi kereskedelem normalizálását. Azonban az országok közötti kereskedelem normális fejlesztésének útjában nem kevés akadály, nem kevés mesterségesen létesített gát áll. Mindenki ismeri azokat a diszkriminációs intézkedéseket, amelyeket számos ország a Szovjetunióval és néhány más állammal szemben alkalmaz. Ezekhez az intézkedésekhez tartozik pl. számos árufajta kivitelének tilalma, a szokásos kölcsönös kapcsolatok megsértése a hitel terén, a kereskedelmi hajók szabad hajózásának akadályozása, stb. A kereskedelmi tilalmak és korlátozások bizalmatlanságot teremtenek az egves országok kölcsönös kapcsolataiban. ártanak a hagyományos gazdasági kapcsolatoknak, meghiúsítják nemcsak a gazdasági, hanem más kapcsolatok megszilárdítását is az államok között. Szükségesnek kell tehát elismerni a nemzetközi kereskedelemben bevezetett korlátozások megszüntetését, miáltal megmutatnók őszinte készségünket a nemzetközi gazdasági együttműködés kibővítésére, valamint az országok közötti bizalom megszilárdítására, a népek közötti kapcsolatok fejlesztésére. Nem hihető, hogy a kereskedelem zavartalan fejlesztése egyik országnak érdeke, a másiknak nem. Ez valamennyi ország érdeke, mert a kereskedelem normális fejlesztése szilárd gazdasági kapcsolatokat teremt az országok között, elősegíti a piacok biztosítását és reális alapot teremt a népek közötti kapcsolatok és baráti kötelékek felvételéhez és fejlesztéséhez. Néha azt állítják, hogy a Szovjetunióval való kereskedelem fejlesztésének nincs igazi alapja, mert állítólag nincsen olyan áru, amellyel a Szovjetunió más országokkal kereskedhetne. Hogy ez az állítás mily messze van a valóságtól, már abból is látható. hogy a Szovjetuniónak más államokkal folytatott külkereskedelmi forgalma a háború után a háború előtti időszakkal szemben a négyszeresére emelkedett. (Folytatás a 4. oldalon)