Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-12 / 272. szám, szombat

UJSZ0 12 1955. november 15. Munka után jól esik a pihenés Az állattartók teendői a jó átteleltetés érdekében írta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus A z elmúlt tíz év alatt hazánk ar»* culata egészen újjá formálódott. A háború okozta pusztítás helyén hatalmas ipari üzemek hirdetik az új élet feltartóztathatatlan diadalútját. A közös cél, a gazdagabb élet érdekében egybeolvadt, mezsgye nélküli életadó föld is a szebb, biztosabb jövőt hirdeti. S a jobb élet kézzelfogható és szemmellátható bizonysága, államunknak az emberről való gondoskodása. A sok új iskola, a napközi otthonok, kórházak, szanatóriumok, sportpályák mind az új élet előretörését hirdetik. Szép hazánk sok-sok üdülőtelepe, gyógyfürdője ma mind a dolgozók gondtalan, megelégedett, vidám beszédétől hangos. A dolgozó paraszt, aki valamikor csak az igát húzta s pihenés nélkül — mert az csak az urak kiváltsága volt — hajnaltól sötétedésig igyekezett földecskéjéből kivarázsolni a mindennapit, ma rekreációra utazik. S nincs gondja az útiköltség és a teljes ellátás költségeire sem, mert mindezt jutalomként kapja jó, becsületes munkájáért. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal ajándékául adja a rekreációt azoknak, akik a haladó módszerek bátor alkalmazásával növelték mezőgazdaságunk színvonalát. A földművelőket négy, minden kényelemmel berendezett üdülő várja ősztől tavaszig. Itt találkoznak hazánk szövetkezeti dolgozói, állami birtokaink és gépállomásaink legjobbjai, de kötelességtudó kis- és középparasztjaink is. A Magas Tátra legszebb üdülőtelepén, TátraLomnicon, a Morava és Javorina üdülőiben, Stará Lesnán a Kárpátiában, Új munkamódszerek Luhačovicén pedig a Praha üdülőben gyűjtenek új erőt és gazdag tapasztalatokat mezőgazdasági dolgozóink. Aki részt vett már ilyen rekreáción, minddig szívesen gondol vissza a kellemesen eltöltött napokra Mert itt aztán szórakoztató és tanulságos műsorban nincs hiány. Társas kirándulások, filmelőadások, szakviták tarkítják a napokat. Minden turnuson részt vesz egy szaktanácsadó is mezőgazdasági szakemberünk, kutatóállomásaink tudományos dolgozói, főiskoláink tanárai sorából és sok esetben valamelyik mezőgazdasági szakkönyv szerzője is. Itt aztán bő alkalom nyílik a tapasztalatcserére, mert mind a gyakorlat, mind a tudomány embere szívesen beszél munkájáról. Itt alaposan megtárgyalhatják a módokat, amelyek a korszerű módszerek bevezetésében a legsikeresebbek. Szakirodalomban sincs hiány, mert a Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó minden üdülőben kiállítást rendez a kiadott szakkönyvekből, s ezt állandóan új kiadásokkal egészíti ki. Ezek a könyvek minden érdeklődő rendelkezésére állanak, mindenki érdekkörének megfelelő könyvet kölcsönözhet ki. Az érdeklődés pedig nagy. mert ki ne venné szívesen a jó tanácsot, mely jobb eredmények eléréséhez vezet. A

megérdemelt pihenés, az ózondús levegő, a kitűnő koszt, kellemes környezet új erővel vértezi fel a rekreáció résztvevőit. Az új ismeretek, tapasztalatok pedig a sikeresebb, gazdagabb termésben jutnak majd kifejezésre. L. Máté Irén nagyobb eredmény Tóth József középparaszt 100 mázsával teljesítette túl a cukorrépa beadási tervét Tóth József garammikolai közép paraszt igen jó gazda hírében áll a faluban. Állampolgári kötelezettségeit elsőnek teljesíti és nem feledkezik meg pártunk fontos határozatairól. sem pedig a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Gabonatermése mellett szép eredményeket ér el az állattenyésztés terén is. A jó eredményeket elsősorban a takarmányalap kellő biztosításával magyarázhatjuk. Többek között ez idén különös súlyt fektetett a kukorica- és a cukorrépatermelésre. Mindkét terményből csaknem egy-egy hektáron termelt. Igen nagy az öröm most Tóthéknál, hiszen a szorgalmas munka igen szép jövedelmet eredményezett. Jelenleg a cukorrépáért járó majd 5900 korona összeg okozza a családban a jó kedvet. Érdemes tehát elmondanunk, hogy jutott Tóth gazda ehhez a jelentős öszszeghez. Kora tavasszal kezdődött, amikor az oroszkai cukorgyár képviselője előtt 95 ár cukorrépa termelésére kötött szerződést. Azáltal, hogy a répamagot idejekorán a földbe tette, a növény szép fejlődésnek indult. Persze a nekijáró munkát is idejében elvégezte. Ez volt az elösegítője annak, hogy a 95 ár területről a leszerződött 179.5 mázsa helyett 286.5 mázsát adott el a cukorgyárnak, vagyis száz mázsával többet, mint előirányozták. 'Nem is kell mondanunk, államunk igen nagyra értékeli dolgozó parasztságunk igyekezetét és ez Tóthék esetében az említett 5900 korona összeg mellett még 58 kg cukorban, 1,71 mázsa melaszban és csaknem 100 mázsa répaszeletben jut kifejezésre. Nem követték Tóth példáját Múláson, ahol Fiam Istvánon kívül, akinek 208 mázsa répát kellett volna átadnia és csak 59-et adott, még többen nem teljesítették állampolgári kötelességüket. Hasonlóképpen Máté István, Konc István, Takács András zselízi közép parasztok sem teljesítették répabeadási tervüket. Ez azt jelenti, hogy elsősorban saját magukat rövidítették meg, másodsorban pedig visszaéltek népidemokratikus rendszerünk bizalmával. Szombath Ambrus, Nyitra A hosszú őszi és téli hónapok megpróbáltatás elé állítják minden évben háziállatainkat. Az állatok egész életmódja teljesen megváltozik, a jó levegőn és napon való mozgást a zsúfolt és páratelt istállózás váltja fel. Az átteleltetés hibái az állattenyésztésben a növendékállatok nem megfelelő fejlődésében, a szaporulat és a termelés csökkenésében, az állategészségügy terén pedig a betegségek, elhullások és kényszervágások megszaporodásában nyilvánulnak meg. A biológiailag teljesértékű zöldtakarmányok helyett lényegesen kisebb értékű, nehezebben emészthető száraztakarmányokra kerül sor. Már magábanvéve ezek a tényezők elégségesek ahhoz, hogy háziállataink egészségi állapotát, termelőképességét lényegesen megviseljék és csökkentsék. Ezenkívül az idei év, mely csapadékban rendellenesen gazdag volt, sok — főképpen parazitás megbetegedéseknek lett megteremtője, mert az állandóan nedves legelőkön és kaszálókon lehetővé vált a paraziták elszaporodása és vele az állatok fertőzése. Ha kutatjuk azokat az okokat, amelyek az élősködők okozta betegségeknek szokatlan nagymértékű fellépését indokolják, mindenekelőtt a rendellenes csapadékdús időjárást kell figyelemre méltatni. Ismeretes dolog, hogy nedves, árvizes esztendőkben rétjeinken, legelőinkön, a majorok és udvarok sártegenrében, sőt még az ólakban és istállókban is jelentősen megnövekszik az élősködőkkel való fertőződési alkalom. A nedvesség és a kedvező hőmérsékleti viszonyok azok, amelyek az élősködők csíráinak fejlődését és életbenmaradását biztosítják. Ha mindezt tudjuk, okvetlenül szükséges, hogy necsak konstatáljuk a fenyegető veszedelmet, hanem mindnyájan azon legyünk, hogy elejét vegyük az ebből keletkezhető nagy népgazdasági károknak. Ezért iparkodom felhívni állattartóink figyelmét legalább azon legfontosabb tennivalókra, melyek elkerülhetetlenek, hogy biztosítani tudjuk állatállományunk jó erőnlétben való átteleltetését. Tennivalók szarvasmarháknál, és juhoknál: Mint említettem, az idei esős év megteremtette a mételyek, mételyférgek nagyarányú elszaporodását, minek következtében főképpen a legelőre járó szarvasmarha- és juhállományunk egészen biztosan súlyos mételyfertőzés veszélyének volt kitéve. E betegségek, ha nem gondoskodunk idejében, azaz még az őszi hónapok beálltával a mételyek gyógyszeres módon való eltávolításáról — mérhetetlen károkat okozhatnak. Állattartóink mindenhogy kezelésben részesítenék állataikat, ha nem most, úgy a késő téli hónapokban, amikor már elhullások, legyöngülések és 70—80 százalékos tejcsökkenés állna be; azért nem szabad megvárni azt az időt, mikor már eltávolíthatatlan patológiai elváltozások álltak be főképp a májban és az egész szervezetben, hanem bélsárvizsgálatokkal, vagy közvetlen klinikai vizsgálatokkal már most kell meggyőzniük a mételyes fertőzésről. És amennyiben ez beigazolódik mind a szarvasmarhákat, mind a juhokat az állatorvos tanácsa szerint mételyűző gyógykezelésben kell részesíteniök. Ugyancsak számítani kell birkáknál is, a szarvasmarháknál is a tüdőférgességgel. Birkákat tüdőférgesség esetében közvetlen gyógykezelésben kell részesíteni, szarvasmarháknál pedig biztosítani kell a bőséges és teljes értékű takarmányozást, mert csak jóltartott és etetett szarvasmarhák tudják átvészelni a tüdőférgességet tavaszig úgy, hogy ne álljon be súlyos leromlás és nagyméretű tejhozamcsökkenés. A tüdőférgesség következtében persze könnyen keletkezhet hörgőhurut és egyéb megbetegedése a tüdőnek, ezért fontos, hogy biztosítsuk az istállók állandó szellőztetését és így csökkentsük az istálló levegőjének nyirkosságát. Sertéseknél: Közismert, hogy sertésállományunk normális körülmények között is igen nagy mértékben fertőzött bélférgekkel, főképp orsóférgekkel. Ha figyelemmel vagyunk a fennálló körülményekre, vagyis erre a rendkívül nedves évre, úgy fel kell tételeznünk, hogy sertésállományunk is nagy megpróbáltatás előtt áll. Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy a fiatal és fejlődésben levő szervezet jóval fogékonyabb minden káros behatással, tehát természetesen az élősködőkkel szemben is, mint az edzettebb, idős állatok, márpedig a malacoztatás és így az újszülött malacok is ki lesznek téve eme nagyarányú fertőzésnek, ha nem gondoskodnak most, az őszi hónapokban főleg az anyasertéseknek féregmentesítéséről. Az idei tél folyamán ezért számolni kell főleg a malacok nagyarányú tüdőférgességével is. Tekintve azt, hogy a növendék-szarvasmarháknál és sertéseknél nehéz megvalósítani a tüdőférgesség gyógyszeres kezelését, an-. nál inkább minden erőnkkel arra kell törekedni, hogy a betegség keletkezését megakadályozzuk. Elsősorban sertéseinknél áll az, mert újszülött malacoknál rendes körülmények között is a vírus okozta tüdőmegbetegedések elérik a 25—30 százalékot is. Azt is tudjuk, hogy ezen specifikus sertéstüdővírus ott veti meg a lábát, ahol a sertések bélférgessége következtében ezeknek fejlődő álcái a tüdőben telepednek meg, miáltal ror solják a tüdő szöveteit és nyílt utat biztosítanak ezen vírus megtelepedésének a sertés tüdejében, így sertéseink bélférgességének eltávolításával egyúttal eredményesen védekezünk a sertések vírusos tüdőbántalmai ellen is. Baromfinál: Főképp szárnyas baromfinál a belterjes gazdálkodás következtében a hosszú évek folyamán elhanyagolt baromfiparaziták nem szisztématikus irtása miatt igen elterjedt a bélférgesség (az orsóférgesség és galandférgesség). Nemcsak az, hogy baromfiaknál az anyagcsere sokkal gyorsabban megy végbe, mint a többi háziállatnál, hanem a nagyarányú tojáshozam is megköveteli a szervezet tökéletes egészségi állapotát. Ha ezen követelményeket és ehhez még a bélférgesség okozta károsodást is tekintetbe vesszük, úgy érthető, hogy baromfiaink átteleltetésére nagy gondot kell fordítanunk. Elsősorban biztosítanunk kell az egész tél folyamán a vitaminokban és mészsókban dús takarmányokat, gyógyszeres úton meg kell tisztítanunk az egész állományt a bélférgességtői, mert a keltetés a késő téli és a kora tavaszi hónapokra esik, éppen arra az időre, mikor az említett hibák miatt legyöngült szervezettől a legegészségesebb tenyésztojásokat várjuk. Az elmondottakból közvetlenül következik, hogy elsőrendű feladata állattartóinknak ott, ahol az említett parazitás betegségek előfordulnak, azonnal gyógyszeres kezelésben részesíteni azokat, másodszor pedig nagy gondot kell fordítani a teljes értékű takarmányozásra, a mészsók és vitaminok biztosítására főképp azért, mert az idei nedves év a takarmányokból is kilúgozta az ásványi anyagokat és a hosszú szárítás következtében lényegesen csökkent a vitamin tartalmuk. ' Ha állattartóink elhanyagolják a féregtelenítést és a helyes takarmányozást, úgy nemcsak e betegségek közvetlen hatása fog megmutatkozni állatainknál, hanem az így legyöngült szervezet fogékonyabbá válik majd minden fertőző betegséfl srént. Csilizradványon az utóbbi időkben sok hiba mutatkozott az állattenyésztésben. A pártszervezet — bátran mondhatjuk — jó agitációs és népnevelő munkát végzett, népszerűsítették az új munkamódszereket, de azért előfordult, hogy egyesek vonakodtak az újtól, az új munkamódszerektől. A szövetkezet vezetősége ezért leváltotta azokat a dolgozókat, akik csökönyösen csak a régi nótát fújták, s helyükre fiatalok kerültek. Az eredmény már megmutatkozik. Még az év elején 1,5 liter volt az átlagos tejhozam, ma 7 liter az átlag. Az eredményt úgy érték el, hogy a takarmányozást az összeállított takarmányozási terv szerint végzik, s bevezették Malinyina etetési és fejési módszerét is. A jobb takarmányozás eredménye, hogy a tehenek tejhozama jóval emelkedett, a növendékállatoknál pedig 50—65 dkg-os súlygyarapodást érnek el naponta. A sertésállománynál a takarmányozási terv szerint szabályozzák az adagolást. Itt is jobbak az eredmények. A hízósertéseknél a napi gyarapodás 0,80 kg. Az évi átlagos malacszaporulat 11, de minden feltétel megvan arra, hogy az év végén a 12-őt is elérik. Sághy Lajos, Nyárad A győzelmes Október nyomdokain a falu jólétének emelkedéséért NOVEMBER 7-ÉN, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóját Pered község egész dolgozó népe hatalmas ünnepség keretében ülte meg. A falu utcáit csaknem teljesen megtöltötték az EFSZ tagjai és a magángazdálkodók. A stafétában öregek-ifjak váltották egymást. Ott láttuk a staféta hordozói között az 55 éves Danada Pált, Karádi Ernőt, Takács Jánost, akik nagy lelkesedéssel vettek részt a stafétában. Nincsen szó, mely kellőképpen kifejezésre juttatná a falu dolgozóinak örömét. Ezért mondjuk csak el sorban, mit hozott számukra az Októberi Forradalom győzelme. Pereden a szövetkezeti gazdálkodás már 95 százalékban ölelte fel a kis- és középparasztságot, akik hallatlan igyekezettel munkálkodnak közös gazdaságuk felvirágoztatásán. A korszerű mezőgazdasági épületek felépítése megteremtette az alapot a jóléthez. Nem lebecsülendő azonban a növénytermelésben elért eredményük sem. Főleg a cukorrépa hektárhozamai emelkednek ki, ez idén 300 mázsára rúgnak. Az állattenyésztés fejlesztése és hasznosságának megjavítása magával hozta többek között, hogy a tejbeadást már október elsejével, a sertéshúst szeptember első felében, a tojást pedig már augusztus hónapban teljesítették. Ez mind arra vall, hogy jó úton halad a szövetkezeti gazdálkodás, egyre szebb élet távlatai nyílnak meg a közösbe tömörült parasztság előtt. A SIKEREK MELLETT azonban nem lenne helyes, ha a hiányosságokat elhallgatnók. A szövetkezet vezetőségében lábra kapott a sógorság-komaság elve, ami a jövőben igen nagy mértékben fékezője lehet eddig elért sikereiknek. Danada András, a szövetkezet elnöke, Danada Pál, a szövetkezet zootechnikusa és Gubín András könyvelő rokonok. A helyi pártszervezet vezetősége már több ízben bírálta ezeket a fogyatékosságokat, de nem fogadtak el konkrét határozatot a rendellenességek megszüntetésére. Azokon a helyeken, ahol a sógorság-komaság kap lábra, rendszerint lebecsülik a tömegpolitikai munkát és elhanyagolják a politikai tudat elmélyítését. És ezekkel találkozhatunk a szövetkezetben. Itt kell megemlítenünk egy nem mindennapos esetet, mely megtörtént a szövetkezetben. Tavaly Lelovics Ferenc 1 hektáros kisparaszt az említett hiányosságok miatt elhatározta, hogy a közös gazdálkodásból kilép és egy éven át, mint egyénileg gazdálkodó folytatta munkáját. Az idei nyári munkák alatt azonban belátta tévedését és felismerte, hogy a parasztság felemelkedésének egyedüli járható útja a szövetkezeti gazdálkodásban van. Ezért a cséplés idején újrafelvételét kérte a szövetkezetbe. Nagy meglepetésére a vezetőség, de főleg az elnök és említett rokonai visszautasították Lelovics kisparaszt kérelmét, holott az rendesen bekapcsolódott a közös munkába és lelkesen dolgozik. MINDEZEK LÁTTÁRA a helyi pártszervezet megtette a szükséges lépéseket és lehetővé tette Lelovics Ferenc újrafelvételét a szövetkezetbe. De többet is kell tennie, hogy hasonló esetek elő ne forduljanak a szövetkezetben. Erre leginkább az idei pártiskolázást, a szövetkezeti hároméves munkaiskolát kell felhasználni, hogv a szövetkezet tagjai és a vezetőség is elsajátíthassák a szükséges szak- és nolitikai ismereteket. Ezek nélkül nem képzelhető el sikeres előmenetel, sem okos gazdálkodás a peredi szövetkezetben. (Tudósítónktól)