Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-12 / 272. szám, szombat

1955. november 12. UJSZ0 3 A külügyminiszterek genfi értekezletének csütörtöki ülése Molotov elvtárs beterjesztette a szovjet kormány javaslatát a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról Franciaország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az USA külügyminiszterei csütörtökön megtartott tizedik ülésükön, amint az előző ülésen megegyeztek, a napirend második pontjáról — a leszerelés kérdéséről tárgyaltak. Az ülésen H. Macmiilan brit külügyminiszter elnökölt. A megtárgyalt kérdéssel kapcsolatban először V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere tett nyilatkozatot. Utána J. F. Dulles, az USA államtitkára, A. Pinay francia külügyminiszter és H. Macmiilan brit külügyminiszter szólaltak fel. Az alábbiakban ismertetjük a csütörtöki ülés lefolyását. L. F. lljicsov, a külügyminiszteri értekezleten részvevő szovjet küldöttség szóvivője esti sajtóértekezletén közölte, hogy a csütörtöki ülésen mind a négy külügyminiszter felszólalt. Molotov, a szovjet küldöttség és Macmiilan a három nyugati hatalom nevében javaslatot terjesztett elő a leszerelés kérdésében. A külügyminiszterek elhatározták, hogy péntek délután 3 órakor zártkörű ülésen beszélik meg az értekezlet további munkarendjét, majd félnégy órakor teljes ülésen folytatják a leszerelés kérdésének tárgyalását. A 10. ülésen Molotov szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy a kormányfők irányelvei értelmében az értekezletnek meg kell vizsgálnia, vajon a négy nagyhatalomnak módjában áll-e további hasznos kezdeményező lépéseket tenni a leszerelési probléma megoldására. A Szovjetunió álláspontját — mondotta Molotov a továbbiakban — a szovjet kormány május 10-én előterjesztett javaslata tükrözi. A Szovjetunió magáévá tette a nyugati hatalmak javaslatait az öt naovhatalom fegyverzetének csökkentéséről és javasolta a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek eltiltását. A szovjet kormány magáévá tette azt a nyugati javaslatot is, hogy az atomfegyverek eltiltása fokozatosan történjék. Ezenkívül a szovjet kormány május 10-i javaslata fontos kezdeményezést tartalmaz a haderők létszámcsökkentésének és az atomfegyverek kiküszöbölésének nemzetközi ellenőrzésére vonatkozólag. E szovjet javaslatokkal szemmelláthatólí.g kialakultak az előfeltételek leszerelési egyezmény létrehozására. Közben azonban New Yorkban az ENSZ leszerelési albizottságában nem történt további előrehaladás, sőt egyes részletkérdésekben inkább visszafejlődés mutatkozott. Az Amerikai Egyesült Államok képviselője egyenesen kétségbevonta az atomfegyverek eltiltásának lehetőségét. Molotov ezután részletesen foglalkozott azzal a nyugati érveléssel, hogy a leszerelés technikai ellenőrzésére jelenleg nincs megfelelő módszer. Természetes — hangoztatta a szovjet külüovminiszter, — hogy tudományos kutatás útján meg kell találni a leszerelés műszaki ellenőrzésének hatásosabb módszereit. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy már addig is megkezdjük' a leszerelést és az atomfegyverek kiküszöbölését. A népek egyre határozottabban követelik ezt. A szovjet küldöttség úgy véli: a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyverek eltiltásának éppen azért lenne annál hatalmasabb erkölcsi és politikai jelentősége, mert a leszerelés ellenőrzésének technikai előfeltételei még nem alakultak ki teljesen. Erre mutat az a tény is, hogy a vegyi- és bakteriológiai háború betiltásáról 1925-ben kötött egyezményt a második vüágháborúban egyetlen hadviselő fél sem merte megszegni. Jó válasz ez azoknak a borúlátóknak, akik kétségbevonják az atomfegyverek eltiltásának hatalmas erkölcsi és politikai fontosságát. Molotov ezután Eisenhower amerikai elnöknek a négy kormányfő értekezletén előterjesztett javaslataival foglalkozott. Hangsúlyozta: Eisenhower elnököt a katonai információ kicserélésére és légi felvételek készítésére tett javaslataiban kétségtelenül jószándék vezette. Meg kell azonban állapítani, hogy ezek a javaslatok nincsenek szerves összefüggésben a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyverek eltiltásának problémájával. Molotov hangsúlyozta, hogy Eisenhower javaslatainak megvalósítása nem szabadítaná meg a népeket attól a félelemtől, hogy váratlan támadás érheti őket, sőt ellenkezőleg fokozná aggodalmukat, hogy egyes országok más országok katonai berendezéseiről készített fényképfelvételek és más, értékes katonai adatok birtokában támadást kockáztathatnának meg. Molotov ezután kijelentette: ez nem jelenti azt, hogy teljesen elutasítjuk Eisenhower elnök úr javaslatait. Ha mód lenne összekapcsolni e javaslatok megtárgyalását a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyverek eltiltásara vonatkozó javaslatok megvitatásával és ha a tárgyalások eredményeként kötendő egyezmény mindezeket a kérdéseket felölelné, akkor szó lehetne Eisenhower javaslatainak felhasználásáról. Ami Faure francia miniszterelnök úrnak a kormányfők értekezletén a katonai költségvetések kölcsönös csökkentésére tett javaslatát illeti, a Szovjetunió ezzel kapcsolatban pozitív álláspontra helyezkedik. A szovjet küldöttség véleménye szerint Eden angol miniszterelnök úrnak a négy kormányfő értekezletén tett javaslata is komoly figyelmet érdemel. A szovjet küldöttség reméli, hogy a nyugati hatalmak külügyminiszterei gondosan és tüzetesen áttanulmányozzák majd a leszerelés kérdésében előterjesztett szovjet javaslatokat. Dulles amerikai, Pinay francia és Macmiilan angol külügyminiszter a csütörtöki ülésen kijelentette, hogy nagy figyelemmel fogja tanulmányozni a szovjet javaslatokat. A nyugati külügyminiszterek azonban előző felszólalásaikban azt állították, hogy a jelenlegi viszonyok között nincs lehetőség a fegyverzet csökkentése és az atomfegyverek eltiltása széleskörű programjának megvalósítására, ilyen körülmények között — hangoztatta a sajtóértekezleten lljicsov — a kormányfőknek az az irányelve, hogy a négy hatalom a külügyminiszteri értekezleten tegyen újabb kezdeményező lépéseket a leszerelés érdekében, nem jut kifejezésre és nem jut érvényre. A helyzet az — mondotta lljicsov —, hogy a nyugati hatalmak ma már saját korábbi javaslataikat sem akarják megvalósítani. A nyugati hatalmak képviselői most egyszerűen megtagadják korábbi javaslataikat, amelyeket időközben a Szovjetunió magáévá tett. A szovjet küldöttség javaslata A négy nagyhatalom külügyminisztere értekezletének határozata a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyverek eltiltásáról: A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország kormánya az államok közti kapcsolatokban fennálló feszültség csökkentése, a kölcsönös bizalom megszilárdítása és egy új háború veszélyének kiküszöbölése érdekében szükségesnek tartja, hogy a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyverek eltiltására vonatkozó nemzetközi egyezmény mielőbbi megkötésére törekedjék. A fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyverek eltiltásáról folytatott eszmecsere után a következőkben állapodtak meg: 1. Az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína hadserege létszámának felső határát e hatalmak mindegyike számára 1 000 000—1 500 000 főben, az Egyesült Királysťg és Franciaország hadserege létszámának felső határát pedig mindkét országra nézve 650 000 főben határozzák meg, beleértve, hogy a Kína esetében leszögezendő felső határt és a Kína fegyveres erőire vonatkozó más kérdéseket a Kínai Népköztársaság kormányával együttműködve kell megvizsgálni. Az összes többi állam hadserege létszámának felső határa nem lépi majd túl a 150 000—200 000 főt, és egy illetékes nemzetközi értekezlet egybehangzó határozatának tárgyát kell képeznie. 2. Az atom- és hidrogénfegyverek teljes eltiltása a hagyományos típusú fegyverzetnek és a fegyveres erőknek a megegyezéses korlátozások 75 százalékos arányában történt tényleges csökkentése után lép hatályba. Az államok az alatt az idő alatt küszöbölik ki fegyverzetükből ezt a fegyvert és semmisítik meg, mialatt a fegyverzetet a megegyezéses korlátozások utolsó 25 százalékos arányában csökkentik. Az összes atomanyagokat ezután már csak békés célokra használják fel. 3. A fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését célzó rendszabályok végrehajtásával egyidőben és még az atom- és hidrogénfegyverek teljes eltiltásáról szóló egyezmény hatályba lépése előtt a négy nagyhatalom ünnepélyesen kötelezi magát arra, hogy nem alkalmazza a nukleáris fegyvert, amelynek használatát magára nézve betiltottnak tekinti. E szabály alól az agresszióval szembeni védekezés esetében kivétel fogadható el, amenynyiben a Biztonsági Tanács így dönt. 4. Az atom- és hidrogénfegyverekkel rendelkező államok a fegyverzet csökkentését és az atomfegyverek eltiltását célzó program végrehajtásának első intézkedéseként kötelezik magukét arra, hogy megszüntetik a kísérleteket az ilyen típusú fegyverekkel. 5. A fegyverzet csökkentésére és az atomfegyverek eltiltására vonatkozó intézkedések hatálybaléptetése hatékony nemzetközi ellenőrzés tárgyát képezi majd. A négy hatalom külügyminiszterei szükségesnek ismerték el, hogy erőfeszítéseiket olymódon vessék latba, hogy elérjék a szükséges egyetértést a fentemlített egyezménnyel kapcsolatos, még függőben levő kérdésekben. Ezt az egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretén belül meg kell vizsgálni. A miniszterek attól a kívánságtól áthatva, hogy csökkentsék a nemzetközi feszültséget, erősítsék a bizalmat az államok között és véget vessenek a fegyverkezési hajszának, megállapodtak abban, hogy e célból elsősorban azokat a pontokat kell tanulmányozni, amelyek a következő javaslatokban szerepelnek: (A) A Szovjetunió ez évi május 10-i javaslatában a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyverek eltiltásáról és egy új háború veszélyének kiküszöböléséről; (B) Az Amerikai Egyesült Államok elnökének július 21-1 javaslatában a légi ellenőrzés és a katonai értesülések kicserélése tárgyában; (C) Nagy-Britannia kormányának a leszerelési problémával foglalkozó javaslataiban, amelyeket július 21-én és augusztus 29-én terjesztett elő és (D) A francia kormány javaslatában a leszerelés pénzügyi ellenőrzéséről és a felszabadított pénzügyi források békés célokra való felhasználásáról. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya eltökélve, hogy nem engedi meg az atom- és hidrogénfegyverek használatát, amelyek az emberek tömeges megsemmisítésének fegyverei, és hogy megszabadítja a népeket egy pusztító atomháború veszélyétől, ünnepélyesen kijelenti: A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyverek eltiltására vonatkozó nemzetközi megállapodás megkötését várva, kötelezi magát, hogy nem használ elsőként atom- és hidrogénfegyvereket egyetlen ország ellen sem és felhív minden államot, csatlakozzék a jolen nyilatkozathoz. A genfi értekezlet pénteken tovább tárgyalt a leszerelésről Genf — november 11. — A négy nagyhatalom külügyminiszterei — az előző napon létrejött megegyezés alapján — péntek délután először rövid ülést tartottak, amelyen az értekezlet további programmját érintő kérdésekről tárgyaltak. A genfi értekezleten résztvevő politikai megfigyelők köreiben péntek délelőtt úgy vélték, hogy e tárgyalások folyamán elsősorban az a kérdés szerepel, hogy a miniszterek mikor foglalkozzanak a szakértők bizottságának beszámolójával. Ezt a szakértői bizottságot a harmadik napirendi pont — a Nyugat és Kelet közötti kapcsolatok fejlesztése kérdésének megtárgyalásával bízták meg. Amint ismeretes a külügyminiszterek e kérdés előzetes megtárgyalása után október 31-én a szakértők bizottságát megbízták azzal, hogy az értekezletnek november 10-én tegyen jelentést munkájáról. E bizottság ülései zártak, azonban nyugati forrásokból származó sajtóhírek szerint, a bizottság megbeszélései folyamán bizonyos nehézségekbe ütközött. E nehézségeket az a tény okozza, hogy a nyugati hatalmak kitartanak az úgynevezett stratégiai anyagoknak a szocializmus táborához tartozó országokba való kiviteli tilalma mellett. Ez a tilalom — mint ismeretes — komolyan akadályozza a Nyugat és Kelet közötti kölcsönös kereskedelem fejlődését. A politikai megfigyelők között felmerültek }lyan nézetek is, hogy a munka programrpl tárgyaló ülések foglalkozhatnának esetleg további napirendi pontok besorolásával is az értekezlet programjára. Ezeket a nézeteket azonban egyik részről sem erősítették meg, így tehát meg kell várni a megbeszélések után kiadásra kerülő közleményt. A napirendi kérdésekkel foglalkozó megbeszélések után a miniszterek megtartották az értekezlet tizenegyedik rendes ülését, amelyen tovább folytatták a második napirendi pont — a leszerelés kérdésének megtárgyalását, amelyhez csütörtökön a szovjet küldöttség beterjesztette javaslatait és a három nyugati miniszter közös javaslatot nyújtott be. Az ENSZ politikai bizottsága megkezdte a koreai kérdés tárgyalását New York, november 11. (ČTK). Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága november 10-én délután megkezdte a koreai kérdés tárgyalását. Jacob Blaustein amerikai küldött javaslatot tett, hogy a bizottságba meghívják DélKorea képviselőjét. A szíriai küldöttségnek azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy Dél-Korea képviselőivel együtt hívják meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit is, rámutatott, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőinek nincs joguk részt venni a vitában, mert nem ismerték el az ENSZ illetékességét ebben a kérdésben és azt mondotta, hogy a politikai bizottság nem politikai értekezlet, amelyen képviselve kell lennie mind a két félnek. J. A. Malik szovjet küldött hangsúlyozta, hogy küldöttsége nagy fontosságot tulajdonít a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői részvételének a vitában, hogy a bizottság teljesen és tárgyilagosan megtárgyalhassa a koreai kérdést. Hangsúlyozta, hogy a koreai kérdés megoldása hozzájárul a távol-keleti feszültség enyhítéséhez és reményét fejezte ki, hogy a többi küldöttségek is támogatni fogják a szíriai javaslatot és így kedvezőbb légkör alakul ki a koreai kérdés megoldására. Ing. Jiri Nősek csehszlovák küldött hangsúlyozta, hogy a koreai kérdés békés megoldása és az egységes, független és demokratikus koreai állam megalakítása nem lehetséges az érdekelt felek részvétele nélkül. Az amerikai küldöttnek azon javaslatával kapcsolatban, hogy csak az egyik felet hívják meg, megjegyezte, hogy ez ellenkezne az igazságossággal és ártalmas volna a kérdés gyakorlati megoldása szempontjából is. J. Katz-Suchy lengyel küldött kijelentette, hogy az utóbbi évek tapasztalatai megmutatták, hogy Korea egyesítését nem lehet elérni egyoldalú akcióval, hanem csak a két fel széleskörű együttműködésével. Krisna Menőn indiai küldött rámutatott, hogy az első bizottság tulajdonképpen szélesebb értelemben vett politikai értekezlet és ha meghívják az egyik felet, akkor nem emelhetnek kifogást az ellen sem, hogy a másik felet is meghívják. D. Kiszelev, a Bjelorussz SZSZK képviselője kiemelte, hogy a szíriai javaslat az igazságosság elvén alapul és küldöttségének nézete szerint a koreai kérdés sikeres megoldása nagymértékben a szíriai javaslat sorsától fog függeni. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői — mondotta — részt vettek a genfi békekonkonferencián és ezért igazságos volna, hogy részt vegyenek ezen a vitán is. Az olasz képviselőház az Olaszországban levő külföldi csapatok kérdéséről tárgyal Róma, november 11. (TASZSZ). Az olasz képviselőház november 9-én megkezdte két nemzetközi egyezmény megtárgyalását, amelyek külföldi csapatoknak a NATO tagállamaiban való tartózkodására és a NATO vezérkarainak statutumára vonatkoznak. Ezek az egyezmények, amelyeket az olasz szenátus jóváhagyott, kiváltságokat nyújtanak a NATO tagállamainak területén tartózkodó külföldi csapatoknak. Ezekre a csapatokra nem vonatkozik az olasz polgári és katonai bíróságok jogköre. A vita megkezdése előtt felszólalt Luigi Longo képviselő. Azt óhajtotta, hogy a kérdés megtárgyalását halasszák el egy évvel. Longo hangsúlyozta, hogy egyik egyezmény sincs még ratifikálva, jóllehet már négy évvel ezelőtt aláírták őket. Ez nemcsak politikai okokból történt, hanem a kormány nehéz helyzete és határozatlansága miatt is, amely tudatában van ezen egyezmények népszerűtlenségének Longo ezután rámutatott ezen egyezmények alkotmányellenességére és hangsúlyozta, hogy ezek az egyezmények megsértik az olasz szuverenitást. Végül kijelentette, hogy ezen egyezmények megtárgyalásának egy évvel való elhalasztása lehetőséget adhat arra, hogy kivárják a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló politika fejleményeit. Ennek a politikának az egymással szemben álló katonai tömbök kiküszöbölésére, nem pedig megszilárdítására kell vezetnie. Martino olasz külügyminiszter kijelentette, hogy Olaszország hű marad az Atlanti Szövetséghez. Az olasz képviselőház tagjainak kormánytöbbsége elutasította Longo javaslatát. A parlament ezután megkezdte az egyezményekről szóló vitát. A New York Témes Görögország esetleges kilépéséről a balkáni szerződésből New York, november 11. (ČTK). Az Associated Press hírügynökség a New York Times című lapra hivatkozva jelenti, hogy a görög kormány nem szándékszik kitartani Görögország, Törökország és Jugoszlávia külügyminiszterei értekezletének összehívása mellett. Ezt az értekezletet ez év végén Aténban szándékoztak megtartani. A lap szerint a görög kormánynak most inkább érdeke, hogy valamilyen kétoldalú megegyezést kössön Jugoszláviával, mint hogy részt vagyen háromoldalú balkáni szerződésben, amelynek tagja volna Törökország is. A lap kijelenti, hogy ha a balkáni szerződés országainak értekezletét nem hívják egybe az év végéig,, ez a szerződés megbontását fogja jelenteni.