Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-11 / 271. szám, péntek

4 UJSZ0 1955. november 248. L. M. Kaganovics elvtárs az Októberi Forradalom évfordulóján mondott beszédének sajtóvisszhangja London. Az angol lapok első olda­laikon közölték, L. M. Kaganovicsnak a moszkvai szovjet ünnepi ülésén mondott beszédéről szóló hírt. A „Ti­mes" című lap hangsúlyozza a beszéd­nek azon részeit, amelyek a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésére vonatkoznak. A lap megemlékezik a beszédnek azon ré­szeiről is, amelyek a Szovjetunió bel politikai helyzetével foglalkoznak és figyelmet szentel L. M. Kaganovics a nehéziparról és mezőgazdaságról szóló szavainak. A „Daily Express" című lap kiemeli a beszédnek azt a részét, ahol arról van szó, hogy a Szovjetunió békét óhajt, de senkinek sem tanácsolja, hogy próbára tegye erejét. A „Daily Worker" című lap rámutat a Szov­jetunió nagy sikereire a békés ország­építés terén. Párizs. A párizsi lapok első he­lyen közlik L. M. Kaganovicsnak, az SZKP KB elnöksége tagjának és a Szovjetunió minisztertanácsa első el­nökhelyettesének a moszkvai szovjet ünnepi ülésén mondott beszéde tar­talmát. A „Combat" című lap közli a be­szédnek azt a részét, amely hangsú­lyozza, hogy a külpolitikai téren tett szovjet béke ja vaslatok arra irányul­nak, hogy reális lépéseket tegyenek az új háborúk elhárítása, valamennyi európai ország biztonságának biztosí­tása érdekében. A „Franc-Tireur" cikkének a következő címet adta: ,,A Szovjetunió ellenzi, hogy az egyesített Németország belépjen a NATO-ba" A „Le Monde" című lap kiemeli a beszédnek azon részeit, ahol arról van sző, hogy a kollektív biztonság fontos kérdését nem lehet alárendelni a német kérdésnek és a Szovjetunió előre fog haladná a teljes győzelemig. Belgrád. — A „Borba" és „Poli­tika" című jugoszláv központi lapok közölték L. M. Kaganovicsnak az Ok­tóberi Forradalom 38. évfordulója al­kalmából tartott beszéde tartalmát A Borba című lap Kaganovics beszédé­nek tartalmát a következő cím alatt közli: „A szovjet-jugoszláv kapcsola­tok normalizálása hozzájárult a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez". A „Politika" című lap címében a követ­kezőket írja: ,,A Jugoszláviával való baráti kapcsolatok felvétele elősegíti a béke megőrzését." Kairó. — Az „A1 Ahran" című egyiptomi lap beszámol a moszkvai ünnepi ülésről és kiemeli Kaganovics­nak azon szavait, hogy a szovjet po­litika a nemzetközi kapcsolatok meg­javítására irányul. Egy másik egyip­tomi lap, a „Le Progress Egyptien" rámutat L. M. Kaganovicsnak azon ki­jelentésére. hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Indiába, Burmába, és Afganisztánba tervezett útja megszi­lárdítja ezen országok és a Szovjet­unió közötti barátságot. Bejrut. — A libanoni és szíriai lapok első oldalaikon nagy címekkel közölték L. M. Kaganovics beszédének tartalmát, valamint az októberi for­radalom 38. évfordulójának tiszteleté­re, a Vö'ös Téren tartott díszszemléről szóló hírt. Az „A1 Ahbar" című lap vezércik­kében rámutat, hogy a Szovjetunió mindig rokonszenvvel viseltetett az arab nemzetek szabadságáért és nem­zeti függetlenségéért folytatott harca iránt. Nyugati államférfiak külön tanácskozásai Genfben Genf. ČTK. — November 9-én a négy nagyhatalom külügyminiszterei genfi értekezletének délutáni ülése előtt a nyugati nagyhatalmak külügy­miniszterei külön megbeszélést foly­tattak von Brentano bonni külügymi­niszterre!. A nyugati hírügynökségek jelentik, hogy ezen az ülésen egybe­vágóan megállapították a nyugati nagyhatalmak é6 von Brentano mi­niszter elutasító állásfoglalását Molo­tov külügyminiszter keddi beszédé­hez, amelyben Németország két része közeledésének szükségességéről volt szó. Jelentették azt is, hogy november 9-én délelőtt Macmillan és Dulles brit és amerikai külügyminiszterek meg­beszélést folytattak a közép-keleti kérdésekről. A délelőtt folyamán ven Brentano ismét megbeszéléseket folytatott Ollenhauerrel, a nyugat-német Szo­ciáldemokrata Párt elnökével és egyes nyugat-német politikai pártok képvi­selőivel, akik Genfbe érkeztek „hogy a helyszínen tájékozódjanak a genfi értekezlet eddigi lefolyásáról." Bonnban megerősítették, hogy Pi­nay francia külügyminiszter a hét vé­gén Bonnba megy és meglátogatja Adenauer kancellárt, hogy beszámol­jon neki a genfi értekezletről, és eset­leg néhány más problémáról, elsősor­ban a Saar-vidék kérdéséről tárgyal­jon vele. A Kínai Népköztársaság kormánya jóváhagyta a mezőgazdasági szövetkeze­tek alapszabályzatának javaslatát Peking. — A Kínai Népköztársaság államtanácsa november 7-i, 20. ülé­sén megtárgyalta és elfogadta a me­zőgazdasági termelőszövetkezet alap­szabályzatának javaslatát. A kormány elhatározta, hogy az alapszabályzat ja­vaslatát jóváhagyás végett a népi kép­viselők összkínai gyűlésének állandó bizottsága elé terjeszti. A Kínai Népköztársaság államtaná­csa elfogadta a Kínai Népköztársaság gazdasági felépítését szolgáló 1956. évi állami kölcsön kibocsátására tett javaslatot is. Eden a szovjet parlamenti küldöttség Nagy-Britanniába való meghívásáról London. TASZSZ. — A londoni rádió jelentése szerint Eden miniszterelnök az Alsó-Házban kijelentette, hogy a Szovjetunió parlamenti küldöttsége a jövő év júliusában Nagy-BritánniSba látogat és hogy meghívást küldtek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa mindkét képviselőházának elnökeihez. A választások idő előtti megtartásának kérdéséről tárgyal a francia Köztérsasági Tanács Párizs. ČTK. Kedden, november 8-áj; a Köztársasági Tanácsban (Szenátus) megkezdődött a vita a választások idő előtti megtartására tett kormányja­vaslatról, amelyet november 3-án a nemzetgyűlés jóváhagyott. Az általá­nos választójogi szenátusi bizottság csatlakozott a választási rendszer megváltoztatására tett törvényjavas­lathoz. Azt javasolta, vezessenek be két menetű választási rendszert, a vá­lasztási körzetek keretében. E módo­sítás ellen állást foglaltak a bizott­ság kommunista tagjai. Ügyszólván egész éjszakán át tar­tó vita után a köztársasági tanács a javasolt módosítást 227 szavazattal 60 ellenében jóváhagyta. A kommunista szenátorok állást foglaltak a válasz­tások határidő előtt való megtartá­sa mellett, és ellenezték a választási rendszer módosítására tett vslamennyi kiegészítő javaslatot. A törvényjavaslat most ismét a nemzetgyűlés elé kerül második ol­vasásra. Mivel a választási rendszer módosításáról szóló kiegészítő javas­latot csatoltak hozzá, a párizsi meg­figyelők nézete szerint e javaslat is­mét éles vita tárgya le«z a nemzet­gyűlésben és a választások határidő előtt való megrendezéséről szóló ha­tározat veszélyben foroghat. A bizottság 25 szavazattal 18 elle­nében elutasította a Köztársasági Ta­nácsnak a kétmenetü választási rend­szer bevezetésére tett kiegészítő ja­vaslatát is. A választások meggyorsításáról és a választási reformokról szóló tárgya­lások az egész hét folyamán tovább folynak. A francia sajtó e kérdés to­vábbi fejleményeinek három lehetősé­géről ír: 1. A nemzetgyűlés jóváhagyja a Köztársasági Tanácsnak a választási reformra tett javaslatát és a válasz­tásokat megtarthatják az eredetileg javasolt időpontban. 2. A nemzetgyűlés egy más válasz­tási rendszert hagy jóvá, amelyet még e hét folyamán jóváhagy a Köztársa­sági Tanács és a választásokat szin­tén megtarthatják már ez év decem­berében. 3. A Köztársasági Tanács és a nem-« zetgyűlés a választási rendszer kér­désében nem egyeznek meg és ebben az esetben a választásokat legko­rábban a jövő év februárjában tart­hatják meg. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya villamosenergia-szolgáltatást ajánl fel Dél-Koreának Phenjan, november 9. (TASZSZ) — Nyilvánosságra hozták Kim Du Szamnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nehézipari miniszterének nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya Dél-Korea súlyos vil­lamosenergia-nehézségei miatt kész haladéktalanul megkezdeni a villamos­energia-juttatást Dél-Korea vala­mennyi nem hadiüzemének. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya e célból javasolja, hogy novem­ber 25-én Keszonban kezdjék meg a tárgyalásokat a megfelelő dét-koreai szervekkel. eilllllllllllllUllllllllllllllllllflIllllllllllllllllllllllllillltlIllllllllllllllllltlIIIIIllllllllKIIMI A lig oszlik a sűrű ukrajnai éjszaka, már talpon vagyunk. A vonatkísérőnél 35 kopejkáért vett .nagypohár jóízű teát szürcsöljük, közben a felkelő nap fényében tün­döklő kora őszi nylrfaerdőket, aranysárga, fakó­zöld, rozsdabarna és tűzpiros színben játszó cserjéseket bámuljuk. Ameddig a szem ellát, sehol egy púp, egy halom a föld hátán. Felszántott fekete hantok, kalászaikat rejtő embermagas kukoricatáblák, őszi színekben játszó csalitok, tisztavizű pata­kok. Mintha már láttam volna valahol ezt a tá­jat. Meresztgetem a szemem, de csakhamar rá­jövök, hogy csak képzeletben jártam e vidéken a XIX. század nagy mestereinek egy-egy müvét olvasva. Igaz, hogy azóta új világ épült itt. A répát meg a burgonyát kombájnok gyűjtik amott a földeken és a csontig kiszipolyozott, megalázott muzsikból szabad szovjet ember lett. De a múlt nagy írói úgy tudták ábrázolni az Orosz, az ukrán táj lényegét, hogy akkor is rá­ismer az ember, ha a nagy füves puszták he­lyén már traktor szánt, vagy ha villanyfény szűrődik ki a falusi házak ablakán. A kora délelőtti órákban érkeztünk Kievbe, Ukrajna fővárosába. Tengernyi park zöldjében, a bővizű Dnyeper dombos jobb partján húzódik meg már több, mint ezer éve Kiev. Csak az ősi templomok hagymaalakú aranyozott tornyai és a magasai*) if •iii{iiiiiiiiiiiifiiiiiiiiifiiini!iiiiiiiiitiiiiiiiiiitiiiftiiiiiiiiiini>miiiiiiTtiiiririii[iii<ii(it AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS FÖLDJÉN UKRAJNA FŐVÁROSÁBAN. mMMM Rasztrelli építész gyönyörű alkotása, az Andre­jevszkij-templom. Tarasz Sevcsenko szobra a Sevcsenkó-parkban épületek büszke homlokzata emelkednek ki a lombokból és tekintenek le a kényelmes Dnye­perre, amelyen tömzsi kéményü gőzösök meg­rakott uszályokat vontatnak. Csillogó tükrén csónakok siklanak. Bármerre indulsz Kievben, mindenfelé virá­gok, fák Az ember el sem hiszi, hogy a parkok közt megbúvó házakban sokszázezres nagyváros él. (Azt mondják, hogy Kiev a parkok városa, mert átlag minden lakosra körülbelül harminc­öt négyzetméter park jut.) A dimbes-dombos utcákból menjünk fel a magasabban fekvő Andrejevs.zkij temp­lomhoz. Balra elénk tárul a szovjet rendszer alatt épült hatalmas ipari központ. Alattunk a széles Dnyeper homokos balpartján a hatalmas fürdőhely színes napernyői tarkálla­nak és árva csónakok kívánkoznak a vízre. Jobbra, távolabb a több mint másfél kilométer hosszú gyönyörű Paton-híd nyújtózik a folyón. A várost a Darnyickij ipari központtal köti össze. De ha már itt vagyunk, nézzünk be ebbe a mesterien épített Andrejevszkij templomba. A művészi ikonokban, freskókban elgyönyörködik az ember. A hatalmas gótikus oltár és minden a régi orosz és ukrán művészek világraszóló tehetségéről beszél. Már Kievben Meglepett az a szeretet és őszinte megbecsülés, ahogy a szovjet emberek a múlt értékeit őrzik. Nemcsak a forradalmi ha­gyományokat vallják magukénak, hanem az öt­hat festékréteg alól elővarázsolt, kijavított ősi templomi festményeket is. Nap, mint nap sok­sok érdek'ődővel találkoztunk a különféle tör­ténelmi nevezetességű helyeken. Az Andrejev­szkij templom előtt pionírok Rasztrelli építész művészetéről beszélgettek. A Szofijszki kápolna elragadó óriási mozaikjaiban velünk gyönyör­ködtek a katonák, a főiskolások és üzemi dolgo­zók. De nem tudom elfelejteni annak a kolhoz­parasztnak gyűlöletfűtötte hangját sem, aki a kievi Pecserszkaji apátság területén a fasisz­ták által felrobbantott templom üszkös falain megmaradt pótolhatatlan falfestménymaradvá­nyokat nézegette: — A „Keresztes hadjárat" újkori lovagjai igy becsülték az ősi kultúrát. A második világháború, a fasiszta megszállás alaposan tönkretette a várost is. Egész utcák, városnegyedek hevertek romokban. De ma már nyomát sem láthatod a súlyos harcoknak. A pionírvasűt felé útközben végig megyünk Kiev büszkeségén a Krescsatyik utcán. A gya­logjáró és az úttest között élénkszínű virágok patakja fut végig. Az öt-hatemeletes tornyok­kal, szobrokkal, márvánnyal díszített építészeti remekmüvekben a kievi dolgozók laknak. A külvárosban egymás mellett sorakoznak a környező kolhozok elárusítóhelyei. Üzemeket hagyunk el. Mögöttünk marad a filmgyár, a bo­tanikus kert és egy kis erdőnél megállunk. Jobbra, a fák között egy kedves épület homlok­zatán ez áll: Gyermekvasút. N agy a forgalom a pályaudvaron. Tíz perc múlva indul a szerelvény. Fehérkabátos, araný válbántos kis kalauzok komolyan sürögnek, forognak, kezükben tokjába dugott zászlókkal. A mozdonyt két legényke tisztogat­ja nagy szakértelemmel. Mindketten mozdony­vezetőnek készülnek. Vova Jermolajev, és Valja Murovannij még csak nyolcadik osztályba jár­nak, de úgy ismerik már a mozdonyt, akár egy hivatáTo?'. masiniszta. Még megkérdeznék eoy és mást a fiúktól, de jön „palacsintasütőjével" az indító, egy aranysz5ke kislány, Valja felpattan a mozdonyra, kettőt-hármat füttyent a masina. Mi is felszállunk az egyik kocsiba és megismer­kedünk a hatodikos Iher Berezonski ifjú kalauz­zal és tőle tudjuk meg, hogy a négykilométeres vasútnak három állomása és két megállója van. A gyermekvasúton mintegy 700 gyerek teljesít szolgálatot, akik a kievt iskolák vasutas-szak­köreinek tagjai. A szolgálat mindössze két és félóra, úgy, hogy nem megy a tanulás rovására. Közben a kocsikban elhelyezett hangszórók fi­gyelmeztetik az utasokat, hogy milyen állomás következik, nehogy valaki rossz helyen szálljon ki. Mikor visszaérkezünk, már a kis utasok cso­portja türelmetlenül, topogva várja a vonatot, kezükben a jegyet szorongatva. A legkisebbek irigykedve nézik azokat, akiken már egyenruha feszül, s arra gondolnak, hogy néhány év múlva már ők is „munkába állhatnak" itt, de addig is legalább megtapogatják a zászlót, vagy meg­simogatják a tányérsapkát. Hazafelé megállunk egy park előtt. A fák kö­zül büszke tekintetű szobor néz a szemben lévő egyetemre és valahová még messzebbre. Az ukrán nép nagy fiának, Tarasz Sevcsenkónak szobra ez. A nagy költő arról álmodozott, hogy népe egyszer szabad lesz és virágzó életet te­remt hazájában. Sevcsenkó és a proletár forradalmárok álma a szovjet hazában valóra vált Szűcs Béla Iher Berezonszkij, ifjú kalauz a kievi gyermek­vasúton teljesít szolgálatot.

Next

/
Thumbnails
Contents