Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-10 / 270. szám, csütörtök

6 UJSIÖ 1955. november 10. Versenyben a terv egyenletes teljesítéséért BAR HÉTKÖZNAP VAN, s kevéssel munkaidő után, a nagy teremben mégis ünnepi a hangulat. A falakat az állami és vörös zászlókon kívül a szovjet és a népi demokratikus államok zászlai díszítik. A fehér terítőkkel letakart, virágokkal díszített asztalok körül a „Nemzetközi Nőnap március 8-a'' üzem dolgozói , apák, anyák, de nagyobbrészt csinosan öltözött, vidám fiatal lányok foglaltak helyet. Azért jöttek össze, hogy Hrušovský elvtárs, a könnyűipari megbízott jelenlétében értékeljék munkájukat, s a harmadik negyedévben elért kimagasló eredményekért átvegyék a Könnyűipari Minisztérium és Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vörös zászlaját, amelyet az országos versenyben nyertek el. Anna Obuchová elvtársnő, az üzemi szakszevezeti bizottság elnöke megnyitó beszéde után Jozef Soukup, a vállalat igazgatója mondott beszédet. A munkások, mesterek, technikusok és hivatalnokok feszülten figyelik a beszámolót. Hol az egyik, hol a másik bólint egyet fejével, helyeslésül. — Bizonyára sokan vannak, akik nem is gondolnak arra, hogy nemcsak a gyárban változott meg sok minden, de ők maguk is megváltoztak. A gyár volt tulajdonosai önkényének kitett, és elnyomott munkások öntudatos, kezdeményező, a hibákra bátran rámutató dolgozók lettek. A párt nevelt bennünket öntudatos emberekké, akiknek joguk van beleszólni az üzem dolgaiba, — mondja Soukup elvtárs. Az igazgató beszédében foglalkozik a népnevelő agitációs munkájával is. Vladimír Vorosin szovjet sztahanovista munkamódszerének alkalmazásával kapcsolatban több vitát rendeztek a népnevelők. Az első vitában megmagyarázták a munkásnőknek, hogy mit kell érteniök a termelési kultúráért folytatott harc fogalma alatt. Egyes j munkásnők a kultúrát egyoldalúan értelmezték. Voltak olyanok is, hogy azt mondták: „Hát nem mindegy, milyen a munkahely? Fontos, hogy minél több jóminőségű cérnát készítsünk." Türelmesen kellett megmagyarázni, hogy rend, tisztaság nélkül nem érhetnek el fokozott munkatermelékenységet és jó minőséget. Ma már minden munkásnő ügyel a tisztaságra. Meggyőződtek arról, hogy a rend, a tiszta munkahely elősegítik a teljesítmény fokozását és csökkentik a selejtképződést, ami nagyon fontos, hiszen az anyag minden grammja érték. ALIG EGY ÉVVEL MÉG az országos versenyben az uto'

rók között kullogtak. Ma ö.röm deríti mosolyra az üzem minden dolgozójának arcát a nagy kitüntetés, a minisztérium vörös zászlaja láttára. Velük együtt örülnek a Stupavai Egységes Földművesszövetkezet tagjai is, akik egy asztalnál ülnek a vállalat legjobb munkásaival. — Büszkék lehetünk, hogy olyan üzem védnöksége alatt állunk, amely példás munkájáért kitüntetésben részesült. Csak az az üzem segíthet igazán a falunak a szebb és jobb jövő megteremtésében, amely elsőnek a saját portáján teremt rendet, — mondja üdvözlő beszédében Mráz elvtárs, a szövetkezet elnöke. A csehországi és szlovákiai textilüzemek képviselői is üdvözölték a Nemzetközi Nőnap-üzem dolgozőit, az országos verseny győzteseit, akik derekasan megállták helyüket a versenyfeltételek teljesítésében. Növelték a munkatermelékenységet, megjavították gyártmányaik minőségét és anyagtakarékosságban is jelentős eredményeket értek el. A versenytársak képviselői meggyőződtek arról, hogy az üzem vezetősége az év első napjától kezdve alapos munkát végzett. Gondoskodott a cérna gyártásához szükséges anyagok idejében való beszerzéséről, a terv minden műhelyre és dolgozóra való pontos szétírásáról, mert a jó munkaszervezés alapja a munkahely elosztása és szakosítása. Angela Pavelková, Krajčovičová, Brunnerová és a többiek éppen azért érnek el komoly sikereket, mert az ésszerű munkaelosztás és a szakosítás útjára léptek. Ennek segítségével lényegesen túlszárnyalják a múlt évi átlagos teljesítményüket. A dolgozók alkotó kezdeményezését mutatja az is, hogy egyre szélesebb körben terjednek el a szovjet sztahanovisták munkamódszerei az üzemben. Az üzemrészlegeken teret hódított a technika jobb kihasználásáért indított szocialista munkaverseny is. A termelés kultúrája nemcsak azt jelenti, hogy minden műhelyben tisztaság és rend uralkodik, hanem azt is, hogy szigorúan betartják a gyártási és munkafegyelmet. Pontosan járnak munkába, takarékoskodnak a termelési eszközökkel és karbantartják a gépeket. Az üzem dolgozói követték Pavelková elvtárenő példáját, aki nemcsak gondozza gépét, hanem a kisebb javításokat is elvégzi rajta. Ezzel nemcsak időt nyer, hanem megismeri segítőtársának, a gépnek minden részecskéjét. Pavelková szemléltetően mutatja meg munkatársainak, hogyan növeli a termelést, s ezzel együtt keresetét. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a normán alul teljesítő munkásnők utolérjék a legjobb dolgozókat menynyiség és minőséget illetően. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG dekádonként értékeli az elért eredményeket. A munkaverseny győztesének nevét a műhely díszhelyén függesztik ki. A selejt elleni harc fokozásában az üzem vezetőcége, a párt és a szakszervezet tel együtt rendszeresen értekezleteket hív egybe, amelyre nemcsak a leg jobb dolgozókat hívják meg, hanem azokat is, akik selejtes munkát végeznek. Ezeken az értekezleteken leleplezik a fogyatékosságokat, megmutatják a hibák orvoslásának útját, és feltárják a selejtképződés okait. Az egyik fonónő fegyelmezetlenül dolgozott, több időt fordított a szomszédaival való társalgásra, mint a munkára, és a figyelmeztetést sem vette komolyan. Az üzem vezetősége elhatározta, hogy az általa okozott selejtet közszemlére teszi ki. Ezekután a fonónő kijelentette, hogy megjavítja munkáját, hogy ne forduljon elő nála többet selejtáru. Így tanulták meg a pontosságot, fegyelmet mindazok, akik okozói voltak a terv egyenetlen teljesítésének. Ma már tisztában vannak azzal, hogy az ő szorgalmuktól is függ más üzemek tervteljesítése, amelyekben számukra is készülnek a szép, ízléses ruhák és cipők. A népnevelők munkájának eredményeként a Könnyűipari Minisztérium és az FSZM zászlajának átvétele alkalmából az üzem dolgozói elhatározták, hogy az évi tervet határidő előtt teljesítik és két és félmillió korona értékű árut gyártanak terven felül. Erdősi Ede. A kábel- és szigetelőanyag kutató intézetben W zocializmust építő államunk íó. célja népünk életszínvonalának •melése a termelés fejlesztésével a legújabb technika alapján. E fő cél érdekében dolgoznak kutatóintézeteink is, hogy gyáraink a legmodernebb technika segítségével elégíthessék ki népünk állandóan növekvő szükségleteit. A kábel- és szigetelőanyagkutató intézet indulása még 1950-re nyúlik vissza, amikor mint „kábelkutató és fejlesztő üzem" a bratislavai kábelgyárban volt a mainál sokkal szerényebb keretek között elhelyezve. Négy évvel ezelőtt, 1951. november 9-én azonban már a kábelgyárral szemben épült intézete nagyfeszültségű próbatermében ünnepelhette új épülete hivatalos megnyitását. Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy világviszonylatban is páratlan ez a kutatóintézet, mert oly sok különböző szakmát ölel fel, hogy teljesen önállóan tud komplex kutatófeladatokat megoldani. Az ötlettől az új anyagokon át a kész káliéiig és ennek kipróbálásáig minden az intézet falai közt bonyolódik le. Igy például a nagyfeszültségű kábelhez saját erejéből kutatta ki a kisveszteségű olajat, a félvezető papírt, a desztilált gyantát, az ólomköpenyt és a kísérleti módszereket. A kész nagyfeszültségű kábeleket és izolátorokat millió woltot meghaladó lökőfeszültséggel próbálják ki a már említett nagyfeszültségű teremben, mely az intézet külön büszkesége. Ez eddig államunk legnagyobb feszültségű kísérleti csarnoka (amíg el nem készül a Prága mellett épülő bechovicei hárommillió voltos próbaterem). A szigetelő műanyagok kutatására és előállítására nagyszámú laboratórium, illetve kísérleti üzem szolgál. Ezek ma már nem pótanyagok, hanem a természetes szigetelőanyagok (pl. selyem, kaucsuk, azbeszt, sellak, ásványolaj) tulajdonságait jóval felülmúló műanyagok. Három nagy csoportra oszlanak: a hőn keményedő műanyagokra, a hőn lágyuló műanyagokra és az elasztomérekre. Az utóbbi évek fontos műszaki fejlődését jelenti, hogy lehetségessé vált a három .különböző csoportba tartozó műanyagok egymásközti kombinációkban való előállítása. E téren az atomizotópoktól várunk még forradalmosítóbb fordulatot, melyek segítségével a hőn lágyuló anyag hőn keményedővé válhat s így egyesíti mind a két csoport előnyeit. A különböző új műanyagot a kábelgyártó próbaüzemben használják fel praktikus bevezetés céljából; míg a legtöbb osztály élén fiatal vezető áll, ezt az osztályt öreg, tapasztalt kábelgyári szakember irányítja. Szinte kaleidoszkópszerűen hat az üzem kiállítási célokra készült mintatáblája, melyen finommechanikai (pl. varrógép) célokra szolgáló aprókábeltói, a vaskos méretű bányakábelig mindenfajta méret és szigetelőanyag-minőség megtalálható. A kísérleti kábelek persze éppúgy, mint a felhasználásra kerülő szigetelőanyagok a fizikai és kémiai próbatermekben többszörös vizsgálaton esnek át. Itt nemcsak az új műanyagok elektromos és mechanikai tulajdonságait ellenőrzik, de ezek magatartását is különböző igénybevétel esetén. A trópusok részére készült anyagokból a nedvesség és hőség tetszőlegesen beállítható periódikus változásának hatását különleges, teljesen automatikusan dolgozó akklimatizációs kamrában figyelik. Az erősen igénybe vett anyagokon a természetes öregedési folyamatokat az intézeten kívül, a szélsőgséges éghajlati viszonyokon, mint pl. a lomnici csúcson és a nemrég Kínában létesített trópusi megfigyelőállomáson próbálják ki. A fizikai-kémiai osztályon a készülő anyag struktúráját vizsgálják a szovjet gyártmányú, legidőszerűbb és legnagyobb szpektograf és más modern műszer, mint a polaroszkóp, univerzális fotomikroszkóp, egy század fokra pontos ultratermosztát, mikroröntgen, stb. segítségével. Q Idalakat írhatnánk az analitikai, anorganikus, organikus laboratóriumról, mely titán és szilícium alapú hőálló szigetelőkön dolgozik és a többi kémiai osztályról, hol folyékony izolálásokon kívül különböző hőálló fedő-zománchuzal- és impregnáló lakkot kutatnak, a trópusok részére készülő réteges szigetelőkről, valamint a konstrukciós, gép- és szerelési osztályról, mely már eddig is számos prototípusú bonyolult gépet és műszert készített el az ittlevő legkülönbözőbb szakmák kutatási céljaira, stb. Azonban már az eddig elmondottakból is láthatjuk, mennyi szakma és érdekesnél érdekesebb miniatűr és hatalmas műszer van itt együtt, egy fedél alatt. De most látom, hogy a 20 ezer kötetes könyvtárral, rengeteg fotókópiával, mikrofilmmel rendelkező tanulmányi osztályról megfeledkeztem. Közel 300 különböző nyelvű szakfolyóiratot is járat az intézet. A bratislavai kábelkutató intézet és a hazánkban létesített számos kutatóintézet dolgozói munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak gazdaságunk műszaki fejlesztésének meggyorsításához. Kolár Lajos mérnök, Bratislava. A sviti űj hűskombinát A napokban helyezték üzembe Szlová kia legmodernebb húsüzemét — a sviti húskombinátot. A Tátra alatti város szép, új üzemének termelését tökéletesen gépesítették és automa tizálták, amivel igen magas teljesítőképességet tudnak majd elérni speciális és tartós hústermékek gyártásánál. ÜZEMI LEVELEZŐINK ÍRJÁK Meggyorsítják a lakások építését A CSKP KB határozatát az építészeti termelés továbbfejlesztéséről és feladatairól, valamint az el6Ő országos építészeti értekezlet határozatait megvitatták és helyesen érvényesítik a tmavai magasépítészeti üzem dolgozói. Értékes kötelezettségvállalásokkal és azok teljesítésével, valamint időszerű intézkedésekkel akarják megjavítani és meggyorsítani a lakásegységek építését. Jén Misáik és Imrich Fiala csoportjai elhatározták, hogy a pőstyéni 18 lakás építését már ez év december 15-ére befejezik, amivel az építkezés határidejét fél évvel megrövidítik. Egyidejűleg e határidőig elvégzik a nyersvakolást további 12 lakás építkezésén. Ezenkívül mindkét csoport vállalta, hogy a második ötéves tervben a lakásépítést csupán folyamatos munkamódszerrel fogják végezni. A lakások építésének meggyorsítását tartja szem előtt az üzem vezetőségének az a határozata, hogy a trnavai 84 és a galántai 24 lakás építkezésén bevezetik a kettős műszakot és a meghosszabbított műszakokat. Ezenkívül be akarják vezetni az előgyártott épületelemek használatát Trnaván és Szereden további két lakásegység építésén. Ivan Pohovej, Bratislava. A korláti kőbányászokról A füleki járásban erdőktől övezve fekszik a korláti bazaltkőbánya, melynek termelése jelentékenyen hozzájárul országunk szocialista építéséhez. Nagy lendülettel folyik itt a munka, a kőbányászok napról napra teljesítik normájuk/tt. \ serény munkának meg is van az eredménye, mert sikeresen teljesítik évi feladataikat. Az üzem menete, de főleg a terv teljesítése a múlt évhez viszonyítva sokkal eredményesebb, ami főleg annak tulajdonítható, hogy az üzemi pártbizottság is rendszeresen foglalkozik a termelési kérdésekkel, a felmerülő problémákat operatívan oldja meg és a pártbizottsági üléseken előre megtárgyalja a soronkövetkező feladatokat. Az üzemi pártszervezet karöltve az üzem vezetőségével, s a szakszervezeti bizottsággal a dolgozókat a terv sikeres teljesítésére mozgósítja. Sok példás dolgozója van a korláti kőbányának, mint pl. Fábián Ferenc, Fröchlik János és munkatársai, akik termelési tervüket jóval száz százalékon felül teljesítik. Az üzemi terv teljesítésében nagy érdemeket szereztek az idős bányászok is, Házas János, Fábián János és mások, akik nemcsak jó munkájukkal, hanem tapasztalataik átadásával is kitűntek. A korláti bazaltkőbányában és a bányászok életében is nagy változás történt szabad életünk tíz esztendeje alatt. Sok egészséges lakás épült a kőbányászok részére, gyermekotthont, kultúrotthont, szép üzemi klubhelyiséget is kaptak. S ami a legfontosabb, ma már egészségügyi ház is létezik Korláton, állandó orvosi rendelővel. Szükség esetén már nem kell orvosért szaladgálniok a járási székhelyre, mint azt a múltban tették. Tankina István Fülek. Az építőipar fellendülése a kassai kerületben Hazánk újjáépítésében felszabadulásunk első napjától kezdve egészen a mai napig komoly feladatokat kellett megoldania építőiparunknak. Ezt bizonyítja az is, hogy a kassai kerületben a felszabadulás óta 15148 lakásegységet építettek fel. A kerületben több új lakótelep épült, többek között Poprádon, Krompachyn, Prakovcén, Rozsnyón, Revúcán, Čierna nad Tisoun, Kassán, Spišská Nová Vesen stb. Falvainkban éf városainkban új negyedek, utcák, lakótelepek épültek. A királyhelmeci járásban például az első ötéves tervben 923 családi ház épült. Ez a fejlődés azonban nemcsak a királyhelmeci járásban, hanem a kerület más járásaiban is tapasztalható. A munkások, szövetkezeti tagok, kisés középparasztok, a dolgozó értelmiség tagjai több száz családi házat építettek fel. A késmárki járásban levő Lubica községben például az idén körülbelül 100 családi házat építenek. Kerületünkben sok új üzem is épült. Több közülük Kassán, a Tátra-Vagon Poprádon, az SZLKP IX. kongresszusának üzeme Spišská Nová Vesen, a Magnezit-gyár Kassán, a PREFA Krásna nad Hornádon, a Vápenka Margecanyn, számos téglagyár Kassán, Revúcán, Batizovcén stb. Üj élelmiszeripari üzemeket építettek Trebišovon, korszerű ..péküzemeket Revúcán, Szepsiben és Mníšek nad Hnilcomon. Üj, hatalmas magnezittéglát gyártó üzem épül Lubenyikon és magnezitégetö kemencéket építenek Teplá Vodán Gelnicán és Revúcán új kórházak is épültek. Vízierőmű épült Dobšinán és számos más kisebb üzem a kerületben. Minden járásban nagyméretű építkezés folyik. Az EFSZ-ak és állami gazdaságok számára sok helyen lakásokat és mezőgazdasági épületeket építettek. Trebišovský Nový Majeron például egész lakótelep épült a dolgozók száméra. Építőiparunk az államosítás óta jelentős munkát végzett. Hosszú oldalakon lehetne felsorolni mindazt, amit az itt említetteken kívül a kassai kerületben alkottak. Az elért sikerek dolgozóink jó munkáját és államunk gondoskodását bizonyítják. Ján Kuneo, Kassa, f