Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-10 / 270. szám, csütörtök

1955. november 10. UISZG u TA AVA B A N A llj meg vándor! — mon­dom magamnak a Va­lašská Dubova-i • kocsma vonzó körébe lépve. Pedig a szomjú­ság és az éhség egyáltalán nem gyötör. Másért ereszt gyökeret a lábam. Jánošík áll mellettem két hosszú csövű pisztollyal az övében és t érdrekény szerit ö fo­kossal a kezében. A zsebemhez, illetve az erszényemhez kapok, bár a félelemre semmi okom. A falrafestett betű azt mondja: itt fogták el 1713-ban. Bekukucskálok az idegeneket, helybelieket annyira csalogató gondűzőbe. Tágas, világos a kocsma. Belseje a betyárvilág . emlékeit eleventíti fel. A falat betakaró két olajfestmény egyi­kén öt betyár mulat, egy közü­lök fokossal táncol, kalapja az asztalra dobva. A másikon lé­legzetelállító a pillanat: Jánosi­kot három kopó tartja fogva, a másik három pedig a padlón el­terülve. Nyitom az ajtót és mintha a tizennyolcadik század vará­zsos küszöbén át esnék a gond­űzőbe. Régi, múltébresztö min­den, amit látok, még az ablak is, a rács is. Csak a csapláros­né fiatal benne. Mert ő mai, mint ahogy a pultra könyöklő, tréfákat, élceket mondogató fiatalember is. Furcsán, tapogatóan néznek rám, s a zömök fiatalember meg egyenesen úgy néz, hogy szinte fúródik belém a tekinte­te. Igen jó hangulat most a vendége. A teli pohár kísérte be hozzá a hangulatlátogatót. Leülök az asztalhoz és je­gyezgetek egyet és mást a kocsma belső világáról. A fia­talember vizslaszemekkel kíséri mozdulataimat, ákom-bákomai­mat. Odajön az asztalhoz és felém hajol. De az írásomba nem tud belekóstolni. Azt mondja: — Mi vagy te, szlovák vagy magyar ? — Magyar vagyok — fele­lem csendesen. Gondolataiba merül, majd A BARATSAGROL felszínre tör és a csaplárosnéra mosolyint. — Adjon két féldecit! JJ etelepedik mellém és ad­dig egy mukkot se szól, amíg a féldecis poharak az asz­talon nem ágaskodnak, Koccin­tunk, barátkozunk. Cigarettával is megkínáljuk egymást. Es én máris a kocsmáról és Jánošík hajdani látogatásairól valla­tom Gregor meséli is, hogy ide­járt többedmagával, s ha szo­rult a kapca, a falun köröskörül felhőkbe szúró sziklák hasadé­kaiban bújt meg. Onnan riogat­ta a pénzes urakat és a bő­rüket féltő fogdmegeket. Hallgatás, rumkortyolás kö­vetkezik, mert úgymond Valašská Dubován nem lehet e nemes folyadék nélkül gondolatot cse­rélni. Torokreszelgetés után Gregor legyint, hogy hagyjuk a beiyárvilágot, mert régi do­log már az. Rendben van, hagyjuk. Várom hát, hogy fia­tal barátom milyen érdekesség­gel jön, ha a betyárvilág köze­lebbhozása nem jó? De bizony az én Gregoromnak mintha va­lami zavarná a bőbeszédüségét, kanyarodik egyet és megint az­zal kezdi: — Mi vagy te, szlovák vagy magyar. Mondom neki. — De miért kérded ? S2 regor néz ki az ablakon, mintha tekintetét a dühöngő, fába, épületbe bele­kapó széllel versenyeztetné. Es én úgy látom, hogy képzelete jóval messzebb jutott a tekin­teténél. — Magyar fiúval dolgozom Morvában, — mondja szelíden. Aztán morva földön baran­gol a képzelet. Mert ez a szom­szédfalusi fiatalember oda jár dolgozni. Es neki a munkahe­lyén magyar fiú a legjobb ba­rátja. Érdekes az ismerkedésük. Az építkezésen Gregor az élre­tört. Maga mögött hagyta a többieket. Se mester, se más nem tudta olyan feladattal el­látni, amit ne teljesített volna. Betonozásnál, malterkeverésnél mindig száz százalékon felül teljesítette a normát. Egy, csak egy ember volt ezen a munka­helyen, aki évekig tartotta az első helyet: Gregor. Aztán jött Berci, ez a magyar fiú, aki be­érte őt, aki később vele együtt haladt az élen. Eleinte bosszan­kodott, irigykedett a fiúra, de csak addig a bizonyos értekez­letig, amelyen arról volt szó, hogyha több a kész épülettömb, több a kényelmes munkáslakás is. Ekkor fogta meg először a gondolat, hogy az ő nemes ver­sengésüknek a több, a jobb az eredménye. Azóta testi-lelki jóbarátok! 'H'li'a-1-ľ'' :iir:|::l;lii|,ľľii, ;iui;| ; r Élenjáró traktorosok Az őszi munkák sikere jórészben a gépek gazdaságos ki­használásától függ. De ahhoz, hogy a gép erejét a legjobban fel tudjuk használni, szakmájukhoz értő kiváló traktorosokra van szükség. Sok ilyen traktorosunk van már, akik szebbnél szebb eredményeket érnek el az őszi munkákban. A csallóközcsütör­töki traktorállomáson Michal Krištovčák lánctalpas traktorával november l-ig 498 hektár földet művelt meg. Rudolf Sándor Királyhelmecről Zetor traktorral 325 hektárt művelt meg 332 százalékos teljesítménnyel. gyre szebben, egyre őszintébben szólal meg a szlovák fiú szíve. Most Mor­vában, a barakképületben ül a szótalan Berci mellett. Az asz­talon víztócsa, kenyérmorzsa, és ennek az itteni vidéknek hí­res sajtja: az ostyepka. Mint édestestvérét kínálgatja a ma­gyar fiút a drága hazaival, Mert holnap este a Csallóközből hoz szalonnát a posta, azon kell majd osztozkodni. — A munka, a közös gond hozott bennünket össze, — je­lenti ki ez a derék fiú. Annyira figyelünk egymásra, észre sem vesszük, hogy a fél­decis poharak üresen ásítanak. Intek a csaplárosnénak, mérje tele még egyszer. Üjabb kor­tyolgat ás után fizetünk és me­gyünk. Kint a szél haragosan csap az arcunkba, vinné a kalapun­kat, kabátunkat. A házak is összebújnak a természet szeszé­lyes ostora előtt. Egymás mellett lépegetünk a hegy meredekén felfelé és oly­kor-olykor visszapillantunk a Jánošík kocsmára. Izgalmas tör­ténetekről, a nép ajkán élő le­gendákról kellett volna szólni. S mi Gregorral a gyönyörű olaj­festmények alatt mégis a szlo­vák és a magyar fiú barátsá­gáról beszéltünk. ert szép és érdekes min­den Jánošíkhoz fűződő emlék, hagyomány, de ennél sokkal érdekesebb Gregor és Berci barátsága. Morvában is­merkedtek meg s kötöttek egy életre szóló barátságot. S az egymásba fonódó szálak azért széttéphet etlenek mert azt a nagy, megbonthatatlan szocia­lista építkezes szálai tartják össze. Mács József A fejlődi és útján AZ 1GLÖI járás Jamník községében az idei aratás folyamán alakult meg az egységes földművesszövetkezet, amelynek máig 31 tagja van. A tagok létszáma állandóan növekszik, mivel az egyéni gazdálkodók szemtanúi a jó munkafegyelemnek. Amikor ez a jónéhány jamníki magángazdálkodó arra hatá­rozta el magát, hogy szövetkezetet alakít, azt is kimondta, hogy mindjárt kezdettől fogva a szövetkezeti mintaszabályzat sze­rint fog gazdálkodni. Elhatározásuk megvalósításában nehéz­ségek is mutatkoztak, főleg az, hogy nem volt közös istálló, amelyben összpontosították volna állatállományukat. A problé­mát még az aratás ideje alatt megtárgyalták és úgy határoz­tak, hogy átalakítással szerzik meg a szükséges épületeket. Mindjárt hozzá is láttak a munkához, befuvaroztak kétszáz mázsa meszet, ugyanannyi cementet é6 a szükséges mennyisé­gű homokot. Az átalakítási munkálatokat Szobránci János, a szövetkezet elnöke szervezi és irányítja. Az építkezésnél azon­ban nem kapnak kellő szakmabeli segítséget. Ez nagy hiba, mert az űj szövetkezeti tagok veszítenek munkakedvükből, ha a járási Agroprojekt részéről ilyen nemtörődömséget látnak. AZ ÜJ SZÖVETKEZETI TAGOK tehát minél előbb a III. típus rendszabályai szerint akarnak gazdálkodni. Elkészítették a kö­zös állomány részére a szükséges takarmányt is. Már a csép­lés ideje alatt, amelyet közösen végeztek, mind a takarmányt, mind az alomszalmát közös helyen gyűjtötték össze. Ott he­lyezték el a 100 mázsa herét és őszi szénát is. Kiásták a siló­gödröket, amelyekbe eddig tarlókeveréket silóztak be. Jól ha­ladnak előre az őszi munkálatok elvégzésével is. Már 307 hek­tár területen szántották fel a barázdát, amelybe 36 hektáron rozsot és 26 hektáron pedig búzát vetettek el. Ugyancsak gon­doskodnak a rétek és legelők feljavításáról is. A jamníki szövetkezeti tagok hetenként tanácskoznak tag­gyűléseiken a mintaszabályokról és arra a meggyőződésre ju­tottak, hogy a szövetkezeti életet csakis az egységes földmű­vesszövet&ezetek magasabb típusában lehet fejleszteni, ahol már pótjutalmazást is kapnak a tagok. Ezért nemcsak a csa­ládfő, hanem a családtagok is bejelentették belépésüket a szö­vetkezetbe, sőt olyanok is vannak, akik eddig az iparban dol­goztak és gnost visszatértek a mezőgazdaságba. Ezek között van például Fifik István, Dobránszky János fiai, Cvaniga István lánya és még többen. A TAGOK AZT AKARJÄK ELÉRNI igyekezetükkel, hogy még november végéig befejezik az istállók adaptálását s az állat­állomány összpontosításával áttérjenek a III. típusú szövetke­zeti gazdálkodásra. Lukács Sándor, Kassa. Almaszüret Káván A kavai EFSZ-ben most folyik az almaszüret. A Vág partján levő gyümölcsösük különböző nemes almafajtáiból szüretelhet­nek a szövetkezet tagjai. Fürgén szedik a gyönyörű almákat, mert minél előbb teljesíteni akarják az almabeadást. Azonban a beadás teljesítése után sok marad -még a szövetkezet tagjai­nak is ebből a vitamindús gyümölcsből. A tagok között fejen­ként két kilő almát osztanak szét ledolgozott munkaegységek szerint. Barta Vilmos, Kamemčná Ostrov, lalása, egyiknek sincs katonai támasz­pontja más államok területén. Ezek az országok teljesen egységben és egyet­értésben tesznek erőfeszítéseket a nemzetközi feszültség egyhltésére, az összes államok közti békés együttmű­ködés fejlesztésére, a kölcsönös bizal­mon és kölcsönös megértésen alapuló jószomszédi nemzetközi kapcsolatok megteremtésére, s ezzel jelentékenyen hozzájárulnak a világbéke megőrzésé­hez és megszilárdításához, A marxizmus-leninizmus — a mun­kásosztály ideológiája a szocializmus táborának országaiban az egész nép ideológiájává, az állam ideológiájává is vált. Ez az ideológia egyszersmind a demokratikus táborhoz tartozó ösz­szes népek és államok szálárd és egye­sítő erejévé lett, mert kifejezi közös érdekeit és szükségleteiket A marxizmus-leninizmus egyesítő erővé vált olyan országok számára, amelyek a gazdasági fejlődés kü­lönböző fokain és szociális átalaku­lásuk különböző fokain vannak, s a konkrét feltételektől és körülmé­nyektől függően bizonyos sajátos mód­szereket alkalmazva építik a szocializ­must. A legkülönbözőbb rendű és rangú opportunisták hasztalan próbálják bebizonyítani, hogy a leninizmus csak Oroszországban vagy hasonló sajátos körülmények közt alkalmazható. A leninizmus — az imperializmus és a proletárforradalmak korszakának marxizmusa — az imperializmus fej­lődésének és a forradalmi világmozga­lom tapasztalatainak általánosítása­ként jött létre, s ezért kezdettől fog­va nemzetközi jelentősége volt. A nagy Lenin rámutatott, hogy a munkásosz­tály forradalmi hatalmának — külö­nösen a fejlettebb országokban — meglesznek a sajátosságai. Lenin lángeszű előrelátással megjövendölte, hogy bár megvannak a közös döntő, fő vonásai annak a forradalmi útnak, amelyen valamennyi ország halad a szocializmus felé, mindegyik a maga sajátosságaival lép erre az útra: sokfélék a konkrét formák, eszközök, módszerek és különféle a fejlődés üteme. A demokrácia és a szocializmus táborának létrejötte a második vi­lágháború után fényesen igazolta ezeket a lenini tételeket. A burzsoá-" zia és a jobboldali szociáldemokra­ták a kapitalizmus sorsáért aggódva a nagy október után csaknem harminc évvel azt bizonygatták, hogy a szocializmus építésének forradalmi útja, amelyet a Szovjetunió sikeresen vé­gigjárt, főleg a fejlett kapitalista or­szágok számára nem alkalmas. Azt állították, hogy a Szovjetunió csakis azért arathatott sikereket, mert a szocializmus ott egy gazdaságilag gyenge, elmaradott országban nyit­hatta meg a néptömegek előtt a nagy­arányú gazdasági fejlődés távlatait, s azoknak az országoknak, amelyek már végrehajtották az iparosítást — természetesen a kapitalista iparosí­tást — a szocializmus állítólag sem­' mit sem adhat. A második világháború után oly országok léptek a szocializmus építé­sének útjára, amelyeknek a történel­mi, gazdasági, politikai és kulturális feltételei és körülményei teljesen különbözők. A szocialista építés út­jára lépett egy óriási világhatalom, a Kínai Népköztársaság, mely egykor félfeudális, félgyarmati ország volt; a szocializmus felé halad számos európai, egykor gazdaságilag el­maradott ország; a szocializmust építi Csehszlovákia, mely az imperia­lista burzsoázia uralma idején a vi­lág iparilag legfejlettebb államai közé tartozott; a szocializmust építi a Német Demokratikus Köztársaság, amely korábban az egyik első im­perialista hatalom része volt. A marxizmus-leninizmus forradalmi elméletének világraszóló jelentőségét és legyőzhetetlen erejét fényesen iga­zolja a Csehszlovák Köztársaság tör­ténete. Csehszlovákiában már 1918­ban, a Csehszlovák Köztársaság kelet­kezésekor erős volt a munkásmozga­lom, s a munkásosztályt áthatotta az a törekvés, hogy megteremtse az új, szocialista rendszert. De akkor mégis a burzsoázia győzött és a Csehszlovák Köztársaság burzsoá köztársasággá vált. Miért történt így? Főleg azért, mert a munkásmozgalom nem volt kapcsolatban a forradalmi elmélettel, hanem ellenkezőleg, az opportunisták és a reformisták pórázán járt. Csupán a marxista-leninista elmélettől vezé­relt CSKP létrejöttével állt a munkás­osztály élére olyan erő, amely képes győzelmes harcot vívni a hatalomért és megdönteni a burzsoázia uralmát. Masaryk és Beneš, a cseh burzsoázia ideológusai makacsul és rendszeresen harcoltak a marxizmus-leninizmus el­len: mindegyre azt bizonygatták, hogy a marxizmus-leninizmus nem al­kalmas a csehszlovák feltételek között, s „érveiket" a kapitalista állam ren­delkezésére álló minden hatalmi esz­közzel alátámasztották. A Csehszlovák Köztársaság újjászületése mindennek ellenére a marxista-leninista forra­dalmi ideológia nagy győzelmének je­gyében ment végbe. Csehszlovákia pél­dája tanulságos a szocialista építés problematikája szempontjából is. A kapitalista Csehszlovákia gazdasági szerkezete és osztályösszetétele sok tekintetben hasonlított ahhoz, ami még ma is megvan több fejlett európai tő­kés országban. Hasonló volt gazdasági és politikai problémája is. A kapitalis­ta Csehszlovákia ugyanúgy gazdasági nehézségekkel küzdött, ugyanúgy zsák­utcába jutott a gazdasági fejlődés táv­latai tekintetében, ugyanúgy alá volt vetve a külföldi monopóliumok befo­lyásának és nyomásának és ugyanúgy nem tudott munkát és kenyeret bizto­sítani az egész népnek, mint a mai, iparilag fejlett kapitalista országok. A lenini forradalmi út Csehszlovákia szá­mára kiutat nyitott mindezekből a ne­hézségekből, s feltárta előtte az óriási, azelőtt elképzelhetetlen fejlődés távla­tát. Csehszlovákia teljesen megszaba­dult a külföldi monopóliumoktól való függéstől, s széles alapon kifejlesztette iparát, amely már több mint kétszere­sen túlszárnyalja a háború előtti ter­melési színvonalat és lehetővé teszi az egész nép életszínvonalának szakadat­lan emelését. Az egyes népi demokratikus orszá­goknak megvannak a sajátosságaik (és ezek fejlődésük szempontjából igen fontosak); de éppen azoknak a"formák­nak a különbözősége, amelyek segítsé­gével a munkásosztály megragadta és gyakorolja a hatalmat, csak hangsú­lyozza ezeknek az országoknak a kö­zös, a legfontosabb és lényeges voná­sait és hangsúlyozza különösen azt a tényt, hogy a szocialista forradalom törvényszerű és elkerülhetetlen, s fő tartalma a proletariátus diktatúrája. A dolgozó nép csakis a parasztsággal tartós szövetségben együtt haladó mun­kásosztály vezetésével tudta megvaló­sítani hatalmát és az államosított ipar­ra és pénzrendszerre támaszkodva, csak ennek a munkásosztálynak a ve­zetésével tudott rátérni a szocializmus építésének útjára. A demokratikus tá­bor létrejötte és fejlődése újból meg­mutatta és mecfmutatja a marxizmus­leninizmus ideológiájának hatalmas erejét. A marxizmus-leninizmus esz­méin nevelkedett kommunista és mun­káspártok nemcsak következetesen al­kalmazták ezeket az eszméket, hanem országuk történelmi fejlődésére és konkrét feltételeire alkalmazva sikere­sen fejlesztik is őket. Számos európai és ázsiai ország kommunista és munkáspártjai a Szov­jetunió önzetlenségével minden fogya­tékosságuk és nehézségük ellenére is történelmi fordulatot vívtak ki orszá­guk fejlődésében. Ezek az országok, amelyek azelőtt gazdaságilag és poli­tikailag a kapitalista nagyhatalmaktól függtek, s hasztalan kerestek kivezető utat a nyomorból és a munkanélküli­ségből, a jelenlegi történelem során először váltak igazán szabad és füg­getlen államokká. Ezeknek až orszá­goknak a népe a saját kizsákmányolói­nak és a külföldi kizsákmányolóknak az uralmát megdöntve, először kapott teljes lehetőséget arra, hogy saját kí­vánsága és szükségletei szerint építse fel államát és fejlessze országa nép­gazdaságát. Lenyűgöző látvány ez! A földkerek­ség óriási részén, a Csendes-óceán partjaitól Berlinig százmilliók céltuda­tos akarattól vezérelt és irányított szorgos munkájával emelkedik a ma­gasba az új társadalom hatalmas épü­lete. Kilencszázmillió ember, aki sorsa gazdája lett és gyors ütemben gyara­pítja országainak gazdaságát, építi a nagy gyárakat, gátakat, virágzó ker­tekké változtatja a földet, s az em­beriség javára fordítja az atomenergi­át. Mindez a marxista-leninista eszmék diadala, a marxista-leninista elmélet gyakorlati megvalósítása, annak igazo­lása, hogy a világon semmi sem tar­tóztathatja fel az emberiséget a szo­cializmus és a kommunizmus felé való haladásában. Üjra eltelt egy év amelynek folya­mán ragyogó sikereket arattunk a szo­cialista építésben, a békeharcban és a nemzetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló törekvésünkben. Üjabb feladatok és újabb problémák várnak ránk. Be­léptünk a műszaki haladásért vívott fokozott harc időszakába. A gyors ütemben fejlődő ipar nagy követelmé­nyeket támaszt a népgazdaság terve­zésével és vezetésével szemben. Igyek­szünk kiküszöbölni a mezőgazdasági termelés elmaradását és a szétforgá­csolt kisüzemü gazdálkodást nagy­üzemű szocialista termeléssé átalakí­tani. Harcolunk a béke ellenségei el­len, akiknek nincs ínyükre „Genf szel­leme". Arra törekszünk, hogy politikai és gazdasági rendszerünktől függetle­nül gyarapítsuk gazdasági és kulturális kapcsolatainkat minden országgal. A marxizmus-leninizmus halhatat­lan eszméi napról napra fényesebben tündökölnek a világ fölött, s napról napra világosabban bebizonyosodik nagyságuk és igazságuk. A marxiz­mus-leninizmus eszméi testet öltöttek a demokratikus tábor országai közti kölcsönös kapcsolatok új formáiban, s most világítótoronyként ragyogják be a népek előtt a szocializmus fényes útját. (A „Tartós békéért, népi demok­ráciáért" legújabb számából.) /

Next

/
Thumbnails
Contents