Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-10 / 270. szám, csütörtök

2 Ml 1955. november 10. Szovjet zeneművészek első hangversenye Prágában Szovjet vendégeink Prágában Kedden, november 8-án megte­kintette Prágát a Külfölddel való Kulturális Kapcsolatok össz-szö­vetségi Társaságának küldöttsége, amely a csehszlovák-szovjet ba­rátsági hónap ünnepségeire látoga­tot el hazánkba. Oleg Homoía kép­viselőnek, a CSSZBSZ központi tit­kárának kíséretében megnézték a főváros nevezetességeit: az Óvárosi teret, a Hradéanyt és a Letnán lévő hatalmas Sztálin-emlékművet. A szovjet vendégek V. N. Sztole­tov professzorral, a Szovjetunió fő­iskolai miniszter helyettesével az élen igen éiénk érdeklődést nyil­vánítottak a prágai műemlékek iránt és részletesen tudakozódtak történetük felöl. il-í E * • >4 "? i * mWm A DELHI MELLETTI REPÜLŐTÉREN ünnepség keretében adta át Fran­tišek Komzala, Csehszlovákia indiai nagykövete Nehru miniszterelnöknek a csehszlovák nép és a kormány ajándékát a Super Airo 45-ös típusú sport­repülőgépet. A képen Nehru miniszterelnök érdeklődéssel nézi a szép aján­dékot, melyről dícsérőleg nyilatkozott. Kedden, november 8-án tartották meg a prágai Reprezentációs Ház Smetana-termében a szovjet zenei küldöttség első hangversenyét. A ki­váló művészek — kedves vendégeink részt vesznek hazánkban a csehszlo­vák-szovjet barátsági hónap ünnepsé­gem. A megnyitó hangversenyen részt vettek Zdenék Fierlinger, a nemzet­gyűlés elnöke, Václav Kopeeký mi­niszterelnökhelyettes, dr. Ján Bar­tuška igazságügyminiszter, Václav Dávid külügyminiszter, dr. František Kahuda iskolaügyi miniszter, dr. Zde­nék Nejedlý professzor, miniszter, La­dislav Štoll professzor, a kulturális ügyek minisztere és közéletünk szá­mos más képviselője. Az ünnepségen megjelent N. D. Szi­tyenko, a Szovjetunió prágai ügyvivője a nagykövetség tagjaival. A díszpá­holyban helyet foglaltak a szovjet ze­nei küldöttség tagjai I. P. Iljinnel, a Szovjetunió Kulturális ügyeinek Mi­nisztériuma mellett működő szovjet rádió-osztályainak főszerkesztőjével az élen. A hangversenyen a szovjet előadó zeneművészek idősebb és ifjabb nem­zedékének két kiváló képviselője mu­A nemzetek közötti békés együtt­élés ellenségeinek, akikhez a „Keresz­teshadjárat a szabadságért" név alatt rejtőző csoport is tartozik, különféle módszereik vannak. Amint ismeretes, a Német Szövetségi Köztársaság te­rületéről ballonokat bocsátanak a le­vegőbe, amelyek hazánk területére szállítják az úgynevezett „Szabad Eu­rópa" uszító röpiratait. Míg csak az a céljuk, hogy valamilyen módon befo­lyásolják embereink gondolkodását — eddig ez csak nevetséges probálkozás. De mindenképpen megérdemli, hogy felháborodva elítéljük, mivel — mint a Mengušovce község melletti eset is mutatja — minden máshoz hozzájá­rult, csak nem a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok megjavításához. Ennek a provokációs tevékenység­nek egyúttal más — nem kevésbé elitélésre méltó — oldala van, ahogy tatkozott be a prágai közönségnek. A Prágai Rádió Szimfonikus Zenekarát A. V. Gauk professzor, ismert szovjet karmester, az OSZSZSZK nemzeti mű­vésze, az Össz-szövetségi Rádió nagy szimfonikus zenekarának főkarmeste­re vezényelte. Az est szólistája Lazar N. Berman fiatal zongoraművész, a berlini III. Világifljúsági Találkqzó versenyének győztese volt. A műsorban korunk három legna­gyobb szovjet zeneszerzője, Dimitrij Sosztakovics, Szergej Prokofjev és Aram Hacsaturján művei szerepeltek, nagy sikert aratott a közönség köré­ben Sosztakovics - ünnepi előjátéka. Óriási élmény volt Sosztakovics IX. szimfóniája. Az est második részében L. N. Ber­man Prokofjev I. zongorahangverse­nyének művészi előadásával nyerte el a közönség tetszését. Befejezésül a Prágai Rádió Szimfonikus zenekara Gauk vezénylésével részleteket adott elő Aram Hacsaturján Spartak című balettjéből. A prágai közönség a szovjet mű­vészeket kiváló teljesítményükért lel­kes tapssal jutalmazta. ezt V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének moszkvai látogatása alkalmából foly­tatott tárgyalások folyamán tett nyi­latkozatában már ez év szeptemberé­ben hangsúlyozta. A levegőbe eresz­tett ballonok átmérője néha nyolc mé­ter éj tizenhat méter magasak. V. M. Moiotov ezzel kapcsolatban akkor ki­jelentette, hogy „ezek a ballonok ve­szélyesek a légiforgalomra, mivel kü­lönböző időszakban különböző magas­ságban és különféle irányban repül­nek." De nemcsak a repülőgépben utazók veszélyeztetéséről van szó. Más anya­gi károkat is okozhatnak és ami a legkomolyabb — az embereket is ko­molyan megsebesíthetik. „A kereszte­sek ballonakciója" követői cinikusan csökkenteni igyekeznek az ilyen fi­gyelmeztetések jelentőségét. De mit A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 38. évfordulójának nap­ján a szénfejtés növelésére irányuló példás kezdeményezésért és a szép munkateljesítménveikért az ostrava­karvini körzetből 102 bányász és tech­nikus vette át a megtisztelő jelvényt, melyet Jozef Jonáš tüzelőanyagügyi miniszter adományozott nekik. mondhatunk nekik az után a komoly baleset után, melyet vasárnap, no­vember 6-án két ballon okozott, ame­lyek a poprádi járásban levő Mengu­šovce község mellett estek le? Az eset a következő: A ballonok egyikét meg akarta nézni N. Čonkova 32 éves polgárnő és haza vitte. De a ballon még nem volt teljesen mentes gáztöltésétől — és így abban a he­lyiségben, ahol nyitott tűzhelyen égett a tűz, hatalmas robbanás kö­vekezett be. A robbanás következmé­nyei: nyolc személy égési sebeket szenvedett vagy megsebesült, a ház pedig összedőlt. A szerencsétlenül jártak túlnyomó része 5—15 éves gyermek. Ezek tehát az eredményei a „bal­lonakciók" provokációs módszereinek, melyeket a „Kereszteshadjárat a sza­badságért" csoport tagjai folytatnak. K. B. KULTŰREST. A Fasiszta Ellenes Harcosok Szövetségének járási bizott­sága és a Népművelődés Háza 1955. no­vember 10-én a Redoute kisteremében 19.30-kor kuitúrestét rendez a követ­kező címmel: Ján Nálepka kapitány­nak, a Szovjetunió hősének nyomában a Szovjetunióban. Az esten részt vesz­nek Ján Nálepka kapitány szülei is. A beszélgetést dr. Milos Kmo író vezeti. Az est kultúr részében fellép a „Technik" együttes. AZ ÜJ IDÖ 24 számának tartalma: A népek nem tűrik a „hidegháború fölélesztését. Figyelő: . Üj helyzet, régi módszerek. Nyilatkozatok: Beszél­getés Pietro Nennivel, az Olasz Szo­cialista Párt főtitkárával és lord Stansgat-tel, az Interparlamentáris Unió Tanácsának elnökével. Korotkova: Irán érdekei ellen. Lenin: Az angol labouristák értekezletének eredményei Kurov: A szovjet-görög kapcsolatok. Makszimov: Egyiptom törvényes joga (Külföldi sajtószemle). Nemzetközi élet (Jegyzetek). Vinogradov: A bel­grádi szlavisztikai találkozó. Honcsa­rov: Két hét Svédországban. Könyvis­mertetés. A PRÄGAI Magyar Kultúra helyisé­geiben megnyitották Sándor K. ismert magyar képzőművész karikatúráinak kiállítását. A kiállításon, melynek cí­me: „Kivel találkoztam Csehszlovákiá­ban'', az élenjáró csehszlovák írók, költők és művészek 40 karikatúrája látható, ezenkívül mutatványszámok vannak J. Berva akadémiai festő mű­veiből. MEGÉRKEZETT PRÄGÄBA a Német Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttsége, hogy tárgyalásokat foly­tasson a két baráti ország között a határmenti folyókról szóló egyezmény megkötéséről. A LŐCSEI járásban e héten meg­kezdték munkájukat a szövetkezeti munkaiskolák. A hallgatók túlnyomó része szövetkezeti tag, de részt vesz­nek a tanulásban a falvak kis- és kö-i zépparasztjai is. IDŐJÁRÁS Reggel borús, ködös idő. Délelőtt enyhe felhőzet, a napi hőmérséklet 9—13 fok. Enyhe déli szél. Mát idéznek elő az ellenség provokációi Nyolc személy megsebesült a „Szabad Európa" ballonjának robbanásakor A marxizmus-leninizmus legyőzhetetlen zászlaja alatt A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 38. évfordulóját az előző évekhez hasonlóan azoknak a nagy sikereknek a jegyében ünnepeljük, amelyeket a Szovjetunió és az egész szocialista tábor a gazdaság és kul­túra építésében, valamint a békeharc­• ban aratott. A szocializmus és a béke ügyének minden újabb győzelmében azoknak az eszméknek újabb diada­lát látjuk, amelyeknek hatása alatt létrejött a szovjet. állam. Eddig még nem volt olyan forradalom a világ­történelemben, amelynek célja és tar­talma tudományosan annyira megala­pozott, mint a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomé, hiszen ebben a for­radalomban klasszikusan testet öltöt­tek a marxista-leninista elmélet tu­dományos tételei. A világtörténelem­ben azelőtt nem volt még olyan állam, mely oly következetesen hű maradt volna azokhoz az eszmékhez, amelyek alapján létrejött, mint a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége. Minden év egyre újabb és meggyőzőbb tényekkel bizonyítja a marxista-leni­nista elmélet mély tudományosságát és életképességét, mert ez az elmélet a világ minden országában az em­berek mind újabb és újabb seregét tömöríti egy zászló alá. A marxista-leninista elmélet mély igazsága, legyőzhetetlen er»je és ha­tékonysága abban rejlik, hogy a konk­rét történelmi feltételeknek megfe­lelően szakadatlanul fejlődik. Ha a marxizmus fejlődése megállt volna azon a ponton, ahová Marx és En­gels munkássága nyomán eljutott, ha Lenin, Marx és Engels ügyének láng­eszű folytatója nem fejlesztette vol­na tovább elméletüket, nem lstt vol­na biztos a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme sem. S ugyanígy elképzelhetetlen lett volna a szovjet állam sikeres fejlődése, számos más államban pedig a népi demokratikus rendszer létrejötte és a szocializmus építése, ha a marxista-leninista el­mélet szellemében nem doloozzák fel Irta Viliam Široký, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga Politikai Irodájának tagja, a Cseh­szlovák Köztársaság miniszterelnöke. • újra meg újra alkotó módon azokat az időszerű kérdéseket, amelyeket a történelmi fejlődés felvetett. A marxista-leninista tanítás ellen­ségei puszta utópiának- tartották a szocializmus számos követelését és célját. Utópiának nevezték például azt a követelést, hogy a kizsákmányolás­sal együtt még kell szűntetni a nyo­mort és a munkanélküliséget is: azt állították, hogy a szocializmus csak „proletarizálódásra", vagyis az egész társadalom elnyomorodására vezet. Az azonban már régen bebizonyoso­dott, hogy a szocializmus követelé­sei és céljai nem utópiák, hanem reális és teljesen megvalósítható dolgok. A Szovjetunióban és a népi demokrati­kus országokban már rövid idővel a munkásosztály győzelme után meg­szüntették a kapitalista társadalom fekélyeit, például a tömeges munka­nélküliséget, az éhínséget, a nyomort és a velük együttjáró jelenségeket. A mai fejlődés azt bizonyítja, hogy a jólét növekedésének a szocialista társadalomban gyakorlatilag nincs ha­tára, hogy a dolgozók jóléte évről évre szakadatlanul növekszik, hogy a felsza­badított nép abban a boldog tudat­ban építi a szocializmust, hogy anya­gi és kulturális életszínvonala állan­dóan emelkedni fog. A szocializmus gazdasági alaptörvénye maximális pon­tossággal fejezi ki ezt a lényeges vo­nást. A szocializmus táborának va­lamennyi országában az a kommunista és a munkáspártok gazdasági politi­kájának fő feladata és célja, hogy minél jobban megvalósítsák a gyakor­latban a szocializmus gazdasagi alap­törvényének követelményeit és bizto­sítsák az egész nép jólétének és kul­túrájának szakadatlan növekedését. A marxista-leninista elmélet helyes­ségét igazolja az összes kapitalista országok fejlődése is. Bebizonyosodott hogy a tókés rendszerben semmilyen intézkedéssel sem küszöbölhetők ki a gazdasági válságok, nem szüntethető meg a tömeges munkanélküliség, s nem lehet megszüntetni a kapitalizmus mind jobban élesedő ellentmondásait sem. A szocializmus elenségei lázálom­nak nevezték a kicsiny és a nagy nemzetek, a fehér és a színes bőrűek teljes egyenjogúságának követelését is és gúnyt űztek a proletár nem­zetköziség elveiből. Az imperialista burzsoázia ideológusai azt állították, hogy a nemzetek és fajok közti harc az emberiség természetes állapota. A fejlődés ebben a tekintetben is a mar­xista-leninista elméletet igazolta. A nagy október megsemmisítette Orosz­országban a népek börtönét. A tőkés­országok munkásosztálya a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom eszméit követve szilárd és biztos támasza lett a gyarmati népek felszabadító har­cának. A proletár nemzetköziség a ka­pitalista béklyókból kiszabadult népek hatalmas egyesítő ereje. A proletár nemzetköziség talaján virágzik, erő­södik és mélyül a népek barátsága. Maga az élet bizonyította be, hogy a népek közti kapcsolatoknak nem kell egyes népeknek más népek fölötti uralmán és az erőszakon alapulniuk, hanem a teljes egyenjogúságon és a testvéri együttműködésen is alapul­hatnak. A proletár nemzetköziség elveinek alkalmazására elsősorban a Szovjetunió ragyogó példa. A Szovjetunió a sok­nemzetiségű állam bonyolult belső problémáinak és valamennyi nemzet­közi, politikai- és gazdasági problé­máinak a megoldásában következetesen ragaszkodik a más népek függetlensé­ge és érdekei tiszteletben tartásá­nak elvéhez, a teljes egyenjogúság el­véhez. Az imperializmus lakájai, akik a „csatIósok"-ról csapnak lármát, ez­zel csak nagyon rosszul leplezik afö­lött érzett dühüket, hogy az egykor kizsákmányolt kis népek a szocialista nagyhatalom barátságára és szövet­ségére támaszkodva ma bátran szem­beszállhatnak minden merénylettel, amely a szabadságuk és függetlensé­gük ellen irányul, s hogy ma ezek a kis népek érdekeiknek és akaratuknak megfelelően építhetik az új életet. A második .világháború után a béke­tábor megalakulása már magábanvéve is nagy diadala volt a proletár nem­zetköziség elveinek. A Szovjetunió nem csupán felszabadította a népe­ket a fasiszta járom alól, hanem egy­idejűleg óriási önzetlen segítséget nyújtott nekik a valóban szabad élet megteremtéséhez, a szocializmus épí­téséhez. A népi demokratikus orszá­gok megalakulásával létrejöttek a nem­zetközi munkásmozgalom és a nemzet­közi haladó mozgalom új rohambrigád­jai, amelyek éppúgy, mint a Szovjetunió, a világ munkásosztályának és összes haladó embereinek rokonszenvét, sze­retetét és támogatását élvezik, a ma­guk részéről pedig példát mutatnak, átadják tapasztalataikat és támogat­ják a ívilág munkásosztályának és ha­ladó embereinek erőfeszítéseit. A szo­cialista tábor megalakulásával és meg­szilárdulásával kapcsolatban olyan tör­ténelmileg új formák közt fejlődnek a proletár nemzetköziség elve*, mint a demokratikus tábor országai közti kölcsönös kapcsolatok. Ezeknek az el­veknek következetes alkalmazása tet­te lehetővé, hogy egyszer s minden­korra kiküszöbölődjenek az egyes or­szágok közti viták, amelyek gyakran évszázadokon át megrontották ezek­nek az országoknak a jószomszédi vi­szonyát. Például az imperialista Né­metország és kapitalista szomszédai közt a történelem során nemegyszer támadtak súlyos, véres összeütközé­sek, viszont a Német Demokratikus Köztársaság és a népi demokratikus Csehszlovákia vagy Lengyelország közt egyszer s mindenkorra megszűnt a gyűlölködés és állandóan fejlődő, őszinte baráti, testvéri kapcsolatok alakultak ki. A proletár nemzetköziség elvei alapján a demokratikus tábor országai közt eddig ismeretlen viszonyok jöttek létre: a teljes egyenjogúság és a köl­csönös megbecsülés, más országok függetlenségének és érdekeinek szigo­rú tiszteletben tartása, a sokoldalú és őszinte együttműködés és kölcsö­nös segítség. Ezek az űj viszonyok a közös felemelkedés biztosítására irányuló törekvésen alapulnak. Nagy­arányú és eredményes együttműködés bontakozott ki a demokratikus tábor országai közt a népgazdaság, a tu­domány és a technika területén. En­nek az együttműködésnek az ered­ményei már ma is igen jelentősek, no­ha óriási lehetőségeit még korántsem használjuk ki teljesen: az eredmé­nyek messze túlszárnyalják mindazt, amit az országok közti kölcsönös kap­csolatokban a történelem során va­laha is elértek. A demokratikus tábor valamennyi országában rohamosan fej­lődik a népgazdaság, s ezért át lehet térni a munkamegosztáson, valamint ai egyes államok szükségleteinek és lehetőségeinek minden szempontból történő kölcsönös számbavételén ala­puló együttműködés fejlettebb formái­ra. A Szovjetunió széleskörű és sok­oldalú segítsége lehetővé teszi, hogy a népi demokratikus országok a tu­domány legújabb vívmányainak megfe­lelőén a legmagasabb technikai szín­vonalon fejlesszék népgazdaságukat. A demokratikus táborhoz tartozó or­szágok közti testvéri kapcsolatok le­hetővé teszik a széleskörű tapasztalat­cserét a szocialista társadalom építé­sében és ez megkönnyíti ezeknek az országoknak a szocializmusba való át­menetet. A béke megőrzéséért és meg­szilárdításáért folyó harcban a szocia­lista táborhoz tartozó valamennyi or­szág érdekeinek és céljaiinak teljes egysége, valamint az eszmei egységük az alapja a széleskörű együttműködés­nek és a biztonság kölcsönös megszi­lárdítására irányuló törekvésüknek. A szocialista tábor országai közül egyik­nek sem érdeke idegen terület elfog-

Next

/
Thumbnails
Contents