Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-05 / 266. szám, szombat

1955. november 5. UJSZ0 ' 7 fpáji&s luipxiľ a Tjátľd tôoth&i y annak számok, amelyeket'szem­léltetön k»*l' megmagyarázni hogy az ember képet alkothasson ma­gának róluk. Kheopsz piramisát a leg­nagyobb alkotások egyikének tartják, amelyet emberi kéz valaha is létre­hozott. Magassága 137 méter, hossza a talapzatnál 227 méter, élei alulról a csúcsáig 173 méternyiek. Építésé­hez 2,600.000 köbméter követ hasz­náltak fel. Hétmillió köbméterből két Kheopsz piramist lehetne felépíteni és melléjük még egy kisebbet. Hétmillió köbméterből két méter magas és egy méter vastag falat húz­hatnánk köztarsaságunk körül. Mind­ezt csak úgy összehasonlításképpen mondom. Ma senki sem építene hét­millió köbméterből két nagy, meg egy valamivel kisebb piramist, az se jutna eszébe senkinek, hogy két méter ma­gas és egy méter vastag fallal kerít­se körül országunkat. Az embereknek manapság más gondjaik vannak. Az emberek gyáraikat, városokat, utakat, vasutakat építenek. A Barát­ság Vasútvonalán öt esztendőn keresz­tül viaskodtak a kemény talajjal. A vonal utolsó, legnehezebb szakaszán, Kolinovce és Kassa között hétmillió köbméter földet és követ kellett meg­mozgatni, hogy felépíthessék az új vasutat. De nemcsak ez volt a mun­ka ... Három alagutat fúrtak, egyikük hosszát tekintve a világon a tizenket­tedik. Huszonhat hidat építettek, tu­catszámra vágták at a völgyeket, két­százezer köbméter betont teregettek el, nem számítva bele a három alag­út betonköpenyét. A vonalra 340.000 köbméter kavicsot hordtak, a töltés felpúpozására. Napról napra harminc kotrógép váj­ta a földet. Harmincnégy földgyalu és kilenc talajnyeső egyengette a talajt, hordta egyik helyről a másikra az irdatlan földtömeget. 178 keskenyvá­gányú vasúti mozdony serénykedett elszállítani a kiemelt hétmillió köb­métert. összesen négyezer gépegysé­get állítottak munkába ezen a szaka­szon. A Barátság Vasútvonalon beve­tett gépek kilencezer ember munká­ját végezték el. Nem gyakori eset, hogy ennyi masinát összpontosítsa­nak egy építkezésen. A legnagyobb munkáslétszám a Barátság Vasútvona­lán tízezer ember volt. Hatéves át­lagban a vonal építésén ötezer mun­CSUPA SZAM-RIPORT kás, művezető és műszaki dolgozó se­rénykedett. Az ember néha hallja vagy olvassa, hogy az emberek helyére gé­pek lépnek, elvégzik helyettük a leg­nehezebb munkát. Ki • kételkedne eb­ben ennyi számadat olvasása -után? Hat esztendőn keresztül kilencezer munkásnak kellett volna forgatnia a csákányt, lapátot, hogy elvégezzék azt, amit helyettük a gépek tettek meg. A talaj pedig nem volt akármi­lyen. Javarészt kő és szikla. ^ z emberek, akik a Barátság Vas­útvonalát építették, itt él­tek, laktak, étkeztek és aludtak. Sza­bad idejükben szórakozni is akartak. Az ípítővállalat a vonal hosszában hu­szonnyolc munkástábort létesített, ahol összesen nyolcezer- noylcszáz embernek volt szállásheiye. Körülbelül annyi ez, mint egy nem éppen kicsi város la­kossága. Ha azonban a munkásak csa­ládostul itt lakhattak volna, azt mond­hatnánk, hogy az építkezés hat éven keresztül akkora várost táplált, mint Besztercebánya. Valamikor az ilyesféle építkezéseken furcsa módon gondoskodtak a munká­sokról. Lelkiismeretlen kupecek ki­használták, hogy a munkahely isten háta mögött van és selejtes áruval látták el a dolgozókat, amelyért gya­lázatosan nagy árat követeltek. Pél­dául a Felsőstubnya—Besztercebá­nyai vasútvonal építkezésekor arany­bányával felért, ha valakinek kis bó­déja volt a munkahely közeiébén, ahol egyet-mást árusítgatott. A Barátság Vasútvonalán 30 üzemi étkezdét, 4 nagy áruházat létesítettek, számos ki­sebb elárusítóhely és kantin mellett. Az áruházakat a legjobb minőségű holmival látták el. A Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság ügyelt arra, hogy senki se vetemedjék árdrágításra és ne használja ki a helyzetet. A múltban az efféle építkezések az erkölcstelenség és a bűn melegágyai voltak. Virágzott a prostitúció, sze­rencsejátékosok fosztogatták a mun­kásokat, fegyveres gangszterek tá­madták meg és rabolták ki az embe­reket. A kultúrális élet fő része az italozás volt. A Barátság Vasútvonalán sok mun­kás először jutott könyvhöz. A tábo­rokban jól felszerelt könyvtárak mű­ködtek. Nem egy dolgozó itt tanult meg írni-olvasni. A kultúrházakban a legjobb szlovák művészek léptek fel. Maguk a dolgozók tíz műkedvelő színiegyüttest, néhány énekkart, tánc­csoportot és zenekart szerveztek. 1176 filmelőadást. 355 kultúrestét, 263 lab­darúgómérkőzést, számos más kultúr­és sporteseményt rendeztek. |^ik dolgoztak ezen a vasútvona­lon? Segédmunkások, akik a kelet-szlovákiai falvakból kerültek az építkezésre. Nem egy közülük isínert szakmunkás lett. Az üzemi munkais­kolákban több mint 7000 ember ta­nult, közülük 428 aknász, 455 gépész, 291 karbantartó géplakatos, 270 tech­nikus, 330 művezető, 302 társadalmi munkás lett. Szocializmust építő ha­zánk minden eszközzel lehetővé teszi fejlődésüket, tudásbeli gyarapodásu­kat. Már maga az a tény, hogy részt vettek a Barátság Vasútvonalának építésén, megbecsült ajánlólevél. A Barátság Vasútvonalának építésé­ben fontos szerepet játszottak az ön­kéntes munkabrigádok. 1951-ben az építkezés kezdetén, amikor legnagyobb szükség volt emberekre, a népi milí­ciák 25 000 tagja váltotta itt egymást. Mindegyikük egyhetes szabadságáról mondott le a Barátság Vasútvonalának javára, sokan egész szabadságukat itt töltötték. A Vasútvonalon dolgozott az Ifjúsági Szövetség 5300 brigádosa, akikre az iskolai brigádokkal együtt a munkaváltások 6,5 százaléka esett. A CSISZ-brigádok ezenfelül 60 kilo­méternyi vasútvonalat építettek át kettősvágányúvá Kassától keletre. If­júságunk döntő módon kapcsolódott be e fontos vasútvonal építésébe. íme. néhány szám a Barátság Vas­útvonaláról. Nem soroltunk fel min­den adatot, beszélhettünk volna még az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájáról, az elfogyasztott élelmi­szermennyiségekről és sok más do­logról. Sok újságolvasó nem szereti a számokat. Azt mondják, az adatok szárazak, unalmasak. Már akinek. AZok, akik ismerik életünket, a szám­adatok mögött látják országépítésünk lázas, alkotással terhes lendületét. Azok számára, aki ért belőlük, a Ba­rátság Vasútvonaláról szóló adatok azt is bizonyítják, hogy úgy, mint ez a vasútvonal, nálunk még semmi nem épült. Joggal büszkék lehetünk rá mind, akik szorgosan, áldozatos igye­kezettel részt vettünk e munkában. Ladislav Mňačko. A Bratislavai Tejfeldolgozó Vállalat elnyerte a minisztérium vörös zászlaját A bratislavai tejüzem egyike a leg­újabb és legmodernebbül berendezett tejüzemeknek. 1952-ben helyezték üzembe. Azóta évről évre javult szer­vezési és műszaki téren. Az itt elért sikerek alapján a tej­ipari dolgozók tapasztalataikat átad­ták Szlovákja majd minden tejüzemé­nek. így ma a műszaki erők, mesterek, a felvásárlás és az üzemek dolgozói jó munkája nyomán a Bratislavai Tejfel­dolgozó Vállalat az élelmiszeripar e fiatal ágazatában — a szlovákiai tej­iparban — az első helyet foglalja el. A vállalat dolgozói a harmadik ne­gyedévben csehszlovákiai méretben minden mutatószámban felülmúlták a szocialista versenyben kitűzött felada­tokat. A termelékenység tervét 113,4 százalékra teljesítették, ami 10 száza­lékkal több, mint a múlt évben volt. Az önköltségeket 600 000 koronával csök­kentették, a tervvel szemben 400 000 koronával. Ennek következtében az akkumulációs tervet is 14 százalékkal túlteljesítették. A magasabb termelé­kenységet elsősorban a szocialista ver­seny segítségével érték el. Az egymás közt versenyző 10 kollektíva közül Smutný elvtárs csoportja nyerte el a vajgyártás részlegén a „Példás minő­ség brigádja" cimét. A nagy megtaka­rításokat annak köszönhetik a dolgo­zók, hogy ma már minden munkahe­lyen Csutkih és Korabelnyikova mód­szerei szerint dolgoznak. Az egyes üzemek és részlegek problémáinak el­intézésében hathatósan támogatja Kusy igazgató elvtársat a pártszervezet és az üzemi bizottság. Az üzemen belüli önálló elszámolás bizottsága minden héten értékeli az egyes üzemekben és osztályokban elért eredményeket. A vállalat vezetősége rendkívüli figyelmet fordit a tejfelvásárlás kérdésére. A fel­vásárlás dolgozói világosan és helye­sen magyarázták meg a földművesek­nek a terven felüli tejbeszolgáltatás előnyeit. így biztosították a tejnek egyenletes és állandóan növekedő be­szolgáltatását. Ezzel elérték, hogy a tejtermelés is egyre fokozódik. Az EFSZ-ek és a magángazdálkodók meg­győződtek róla, hogy mit jelent szá­mukra a szerződésen felül beszolgál­tatott állami tejfelvásárlás. A Bratislavai Tejfeldolgozó Vállalat az év elejétől -kezdve 113 százalékra teljesítette a tejbegyűjtés tervét és így a bratislavai kerület köztársaságunkban az első helyre került. A bratislavai vál­lalat az elmúlt kilenc hónapban csupán az EFSZ-eknek 12,7 millió koronát, a magángazdálkodóknak pedig 9,2 millió koronát fizetett ki a szerződési köte­lezettségen felül leszállított tejért. A legjobb dolgozók közé tartoznak Moróc és Hölzl elvtársak, akik a nagy­megyeri és dunaszerdahelyi járásban 128 százalékra teljesítették a tejbí­gyüjtés tervét. Ezekben a járásokban a „nemteljesltés" ismeretlen fogalom. A harmadik negyedévben beszolgál­tatott tej zsírtartalma azonban nem ' érte el a terv szerinti 3,5 százaiékot. Ez alkalommal joggal bírálhatjuk a nagyfödémesi, pusztafödémesi és tár­noki állami gazdaságokat, ahol alacsony a tej zsírtartalma. Ezzel szemben ki kell emelnünk a vágsellyei és a Brati­slava-környéki állami gazdaságokat, amelyek magas zsírtartalmú tejet szál­lítanak. Ha a vállalat eléri az átlagos terv szerinti zsírtartalmat, akkor leg­alább 20 tonna vajjal emelheti a vaj­gyártást. A bratislavai vállalat jól szervezett munkájával vezető helyet foglal el és a harmadik negyedévben elnyerte a mi­nisztérium vörös zászlaját. J. H. Az építészek méltóan megünneplik a barátság hónapját A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 38. évfordulójának ünnepségeire a bratislavai Magasépítészeti vállalat dolgozói is készülnek. A csehszlovák­szovjet barátság hónapjában gazdag kultúrműsorral szerepelnek. Az ünnep­ségeket ünnepi gyűléssel kezdik meg. Egyidejűleg megnyílik a „Szovjet könyv a békeharcban" című kiállítás. Itt állítják ki festményeiket és rajzai­kat az üzemben működő képzőművé­szeti kör tagjai is. Az építészek továb­bá beszélgetéseket rendeznek Gorkij „Anya" című könyvéről és a nagyobb építkezéseken bemutatják a „Távol Moszkvától" című filmet. A barátság hónapjában megkezdik működésüket a népi orosz nyelvtanfo­lyamok. Ezenkívül előadásokat és be­szélgetéseket rendeznek az építészet új munkamódszereiről és azok érvé­nyesítésének szükségességéről. Befeje­zésül kultúr és szórakoztató műsorral egybekötött gyűlést rendeznek. Ivan Pohovej, Bratislava sében jelentős feladat a beruházási kapacitások, gépek és általában a gépi berendezések maximális kihasználása. A népgazdaság valamennyi ágazatában vannak olyan gépeink és berendezéseink, amelyeket mindeddig elégtelenül hasz­náltuk ki. A jó munkaszervezésnek arra kell irányulnia, hogy a meglevő teljesítőképes gépeket a lehető legjob­ban kihasználjuk, fokozzuk hatásukat. A jó munkaszervezés feladata, hogy nyomást gyakoroljon a kapacitások ki­használásának emelése érdekében, de egyben előkészítse ennek feltételeit is. Miben állanak ezek a feltételek? El­sősorban a jó előkészítésben, karban­tartásban és a termelési berendezések javítómunkálatai határidejének lerövi­dítésében, továbbá az előírt műszaki eljáiások betartásában, a rendszeres anyagjuttatásban és nyersanyagszál­litásban s a készáruk gyors forgal­mában. Továbbá az egyes termelési folyamatokat úgy kell megszervezni, hogy egyenletesen kövessék egymást, hogy célszerűen, a lehető legrövidebb időn belül elkészüljön a gyártmány. Ezt a termelési felületek fokozott ki­használásával a gépek „sorbaállításá­val", a műveletek ideje megrövi­dítésének egybekapcsolásával, vagy egyes műveletek kihagyásával érjük el. A munkaszervezés gazdaságosságá­nak megjavítását nem csupán a ter­melési berendezések megjavításával és az új technika bevezetésével érjük el, hanem ezzel egyidejűleg magát a készítményt is módosítani kell azok­hoz a feltételekhez, amelyek lehetővé teszik fokozott termelését. Ez a ter­mék standardizálása, az egész ter­melési folyamat normalizálása vagy legalábbis a termékek részeinek tipi­zálása, a választékok unifikálása stb. A termelés standardizálása, tipizálása és unifikálása lehetővé teszi a jobb és célszerűbb munkamegosztást a vál­lalat, az ágazat és az egész népgaz­daság szempontjából való jobb kihasz­nálását, a termékek minőségének meg­javítását, a munkaerómeg takarítást és a káderek szakosítását, a magasabb munkatermelékenységet és az önkölt­ségek csökkentését. Ezzel összefügg a termelés szako­sítása és az egyes vállalatok célsze­rű együttműködése. Természetesen nem a mindenáron való együttműkö­dés, amit némelyik vállalat csupán azért tesz, hogy fokozza a nyerster­melés mutatóját. Az együttműködés­nek a szakosítás elvén kell épülnie, ami lehetővé teszi a termelés kiváló minőséget alacsony költségek és ma­gas munkatermelékenység mellett. Azonban a munkaszervezésnek nem csupán az útja van meg. hanem ez az út bizonyos kitűzött célhoz is vezet. A műszaki haladás további fejlődését, a technika, a meglevő termelési be­rendezések kihasználása, a termelés szakosítása stb. teszi lehetővé. Mind­ez előre meghatározza a munkaszer­vezés feltételeit. Ezek az előfeltételek sok mindenben közösek, mások viszont különlegesek az egyes termelési aga­zatok, vállalatok, munkahelyek, dolgo­zók, termelési berendezések szerint. Közös feltétel elsősorban a munka­szervezés jó előkészítése. E téren hi­bák fordulnak elő számos vállalatunk­ban. A jó előkészítés azzal kezdődik, hogy idejében megmagyarázzák a ter­melési programot valamennyi téren (a mennyiség, minőség, választék te­rén), továbbá a jő minőségben elvég­zett tervezési vagy szerkesztési mun­ka, a gépek és gépi berendezések elő­készítése a következő termelési prog­ramra. Elsősorban biztosítani kell a zavarmentes üzemet, a pótalkatrésze­ket, szerszámokat és készítményeket. Az előkészítés után anyagilag kell biz­tosítani a termelési folyamatot. Meg kell állapítani a műszaki-gazdasági normákat, számításokat, rajzokat kell készíteni, biztosítani kell az anyag, a nyersanyag és az energia kel'ő mennyiségű és idejében való juttatá­sát. A sikeres munkaszervezés felté­tele a dolgozók helyes előkészítése. Ez megköveteli, hogy necsak elegen­dő számú, hanem lehetőleg megfelelő szakképzettséggel és szaktudással ren­delkező dolgozót biztosítsunk. Értékte­len volna a termelési folyamat jó elő­készítése és anyagi biztosítása, ha nem volna elegendő szakképzett dolgo­zónk. Ezeket a szakképzett dolgozó­kat azonban célszerűen is kell széthe­lyezni azon elv alapján, hogy mind­egyik azon a munkahelyen dolgozzon, ahol a legjobban érvényesítheti képes­ségeit és a legjobban tudja kihasznál­ni a gépet, amelyen dolgozik. A jó munkaszervezés tehát megköveteli a jó és idejében való előkészítést, va­lamint a termelés komplex biztosítá­sát mind termelési berendezésekkel, mind pedig nyersanyagokkal és dol­gozókkal. Ebben nagy segítséget nyújt a tervezés, amelynek összhangban kell állania a munkaszervezéssel, nehogy fékezze a terv teljesítésének sikeres fejlődését. A jó munkaszervezés nem végződik a termelés biztosításával. Megköveteli azt is, hogy a termelést operatív módon irányítsák és közvet­lenül s pontosan ellenőrizzék.. Ezért szükséges, hogy a termelés szervezői és irányítói, az ezzel megbízott szer­vek élénk kapcsolatban álljanak a ter­meléssel, a dolgozókkal és közvetlen beavatkozással, segítséggel biztosítsák a terv teljesítését. A jól előkészített és biztosított termelés is, amelyet csak papiroson bürokratikusán irányí­tanak és ellenőriznek vagy egyáltalán a véletlenre hagynak, nem tanúsko­dik jő munkaszervezésről. És végül az élénk kapcsolat, az operatív vezetés, a termelés munkájának ellenőrzése és irányítása megköveteli, hogy az összes dolgozók együttműködjenek és kezde­ményezően részt vegyenek az egész kollektíva munkájában. A dolgozók ak­tív részvételét nagyban elősegíti a műszaki-szervezési intézkedések terve, amely kedvező előfeltételeket teremt a terv sikeres teljesítésére. A dolgozók aktív részvétele a munkaszervezés megjavításában megmutatja a szocia­lista munkához való viszonyukat és a legjobb bizonyítéka B szocialista munkaszervezésnek. A jó munkaszer­vezés segíti a szocialista munkaverseny kibontakozását. A jó munkaszervezés, a technikai haladás célja a terv egyenletes tel­jesítése és túlszárnyalása valameny­nyi mutatóban. A szervezési intézke­dések tehát akkor jók, ha elősegítik a terv teljesítését mind mennyiségben, mind minőségben és választékban, ha elősegítik a tervezett munkatermelé­kenység túlszárnyalását és az önkölt­ség csökkentését. Az új technika a meglevő terme­lési berendezések, a tipizálás, a sza­kosítás, stb. felhasználásával szük­ségszerűen megmutatkozik a munka­termelékenység fokozásában, a ter­melés növelésében és az önköltség csökkentésében. Már a termelési folya­mat megszervezésénél figyelembe keli venni azt, hogy elérjük a nyersanyag­és anyag maximális kihasználását, s hogy csökkenjen a nyersanyag, anyag és energiafogyasztás. Az értékes anya-­gokat pótanyagokkal kell helyettesíte­ni és a hulladékokat további feldol­gozásra kell felhasználni. A nyersanyag kihasználásának fokozásával csökken­teni kell az egy termékre eső fogyasz­tást és költségeket, az energiafogyasz­tást. Ebben segítséget nyújtanak a műszaki-gazdasági normák, amelyek a jó, célszerű és takarékos munkaszer­vezés egyik legfontosabb előfeltételét képezik. Iparunk hatalmas fejlődése a má­sodik ötéves tervben valamennyi gaz­dasági dolgozóra, mérnökre és mun­kásra nem csekély feladatot ró. El kell érnünk iparunk további műszaki fejlődését, a termelést intenzívvé kell tennünk és a gazdaságosságot fokoz­nunk keli a munkatermelékenység fo­kozásával és az önköltség csökkentésé­vel. E cél felé és ezen az úton kell haladnia a munkaszervezésnek ipa­runkban. Minden előfeltételünk megvan ah­hoz, hogy a második ötéves tervben kiváló eredményeket érjünk el. Maga­san fejlett iparral rendelkező ország vagyunk, szilárd és széles ipari alap­pal rendelkezünk, ;ó hagyományakkal értékes kádereink, mérnökeink és munkásaink vannak, napról napra nö­vekszik a szocialista munkaverseny, fokozódik a fegyelem, a dolgozók ön­tudatossága és szakképzettsége, ön­zetlen segítséget nyújt nekünk a Szov­jetunió. Rendületlenül vezet bennünket kommunista pártunk, amely győzött a burzsoázia felett és melynek vezetésé­vel szívósan harcolunk a termelés mű­szaki színvonalának emeléséért, a dol­gozók életszínvonalának növeléséért, a békéért és a szocializmusért. Dr. BLAHOMIL NEMYNÄÉ

Next

/
Thumbnails
Contents