Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-05 / 266. szám, szombat

I MI SZ0 1955. november 5. A HARAG NAPJA A tavalyi Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon a Munka nagydíjával kitüntetett „Életjel" után egész sor kiváló magyar film került nézőink elé, köztük a Simon Menyhért születése, a Budapesti tavasz, a Hintón járó szerelem és a Liliomfi. A sikeres új magyar filmek sorát most az 1953ban készült „Harag napja" egészíti ki. A film 1919 tavaszán lejátszódó története a magyar bányavidékre, egy Salgótarján melletti határvároskába visz. Alig egy nap eseményeiben ott tükröződik a magyar proletárforradalom minden hősiessége, a magyar munkásosztály bátor kiállása és önfeláldozása. Lenyűgöző drámai erővel tolmácsolja a film a kisváros forradalmárainak élet-halál harcát, az ellenforradalom erőivel, az antanttal szövetkező hazaárulókkal, a földesurakkal, a későbbi Horthy-rendszer pribékjeivel és a szociáldemokrata köpönyegforgatókkal. Osztályok küzdenek egymással, világnézetek ütköznek össze, és az összecsapások széttépik a vérségi kapcsolatokat. Máriáss tanár úr nem politizál, nem tart sem a kommunistákkal, sem az ellenforradalmárokkal. A döntő pillanatokban nem tudja megvédeni a forradalmi törvényszék elé állított Endre fiát, az ellenforradalmárok vezetőjét. Amikor a kocka fordult, és fia, Muriáss Endre, a volt királyi bíró lefogatja féltestvérét, a kommunista Sós Ferencet, a forradalmi törvényszék vádbiztosát, — őt sem tudja megvédeni. A történés azonban kitör a szűk családi keretből és osztályok összeütközését" tükrözi. Diadalmas erővel mutatja be a proletariátus erkölcsi fölényét és kíméletlen őszinteséggel leplezi le az urak, a „nemzetfenntartó" prókátorok aljasságát. Az egész történés — akár Sándor Kálmán nagysikerű színdarabja is, amelynek alapján a film készült — voltaképpen két tárgyalás köré csoportosul. Az egyiken a leleplezett ellenforradalmi banda áll a forradalmi törvényszék előtt. Máriáss Endre és úri társai egymásra kenik a bűnöket, s gyáván marakodnak. Amikor aztán néhány órára az ellenforradalmárok kerekednek felül és fordul a kocka, Sós Ferencék hősiességét látjuk. Ők nem csupán a maguk, hanem az egész osztályuk ügyéért állnak ki megfélemllthetetlenül és ezért ügyük erejében bízva, tántoríthatatlanok maradnak a legnagyobb veszély pillanataiban is. De a harag -napján lelepleződnek a kétkulacsos munkásárulók is. Viznicz Gyula szociáldemokrata tanácselnök nagy hangon közös pártróf szaval, amikor a forradalmárok győznek és gyáván összecsuklik, kegyelemért könyörög, amikor az ellenforradalmárok kerülnek hatalomra. Kitűnően érzékelteti a film, hogy az ilyen patkányt még az úri banda is megveti, csak addig tűri sorai közt, míg érdekeit szolgálja. Amikor a kisvárosban až ellenforradalmi erők megkezdik aknamunkájukat a fiatal Magyar Tanácsköztársaság ellen, a forradalom ügye válságossá válik. Olasz parancsnok vezetése alatt antant-katonák és cseh intervenciósok fenyegetik létét. Az ellenséget vissza kell verni — adja ki a válságos pillanatban a parancsot a forradalmi kormányzótanács küldötte, és a bányászok, a keményöklű munkások, akik csak erre a parancsra várnak, megkezdik harcukat a proletárhazáért, a szabadságért. Futásra kényszerítik az intervenciósokat és felszabadítják az ellenforradalmárok kezére juttatott kisvárost is. A film értékeinek sorából külön ki kell emelnünk, milyen kitűnően sikerült beállítani a cseh burzsoázia katonaságának, az intervenciósoknak szerepét a magyar proletárforradalom megtörésében. Ami a Rákóczi hadnagyánál teljesen félresiklott, itt a történelmileg következetes pártos ábrázolás következtében olyan igazzá válik, hogy azok a jelenetek, amelyek a cseh burzsoázia szerepét jellemzik, egyetlen pillanatban sem érthetők félre. Pedig a veszély itt is fenyeget, hiszen az ellenforradalmi erők — megfeledkezve a régi ellentétekről — minden reményüket az intervenciósokba helyezik. A kommunista Sós Ferenc és munkástársai szemét azonban nem homályosítja el a helyzet. A legszorongatottabb pillanatban Sós ki tudja mondani az igazságot, hogy nem a cseh nép, nem a cseh nép fiainak katonasága, hanem a cseh burzsoázia vonul fel ellenük. Azzal, hogy a film ily világosan fejezi ki a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság eszméjét, megnyeri a cseh néző szívét is, aki két esztendővel ezelőtt Prágában ugyanilyen elfogulatlanság- | gal tudott tapsolni a Hadsereg Színházban bemutatott drámának. Sándor Kálmán forgatókönyvének és Várkonyi Zoltán művészi rendezésének nagy érdeme, hogy a színdarab cselekményét szélesebbre bontotta ki és űj elemekkel gazdagította. A film élt a gyakori helyváltoztatás lehetőségével, teljesebben ecseteli a két osztály összeütközését, érzékletesebben tárja 4 néző elé a magyar munkásosztály hősi korszakát jellegzetes munkás típusaival. A széles történelmi freskó azonban részben háttérbe szorítja a film hőseinek egyéni sorsát, különösen Sós Ferencnek és édesanyjának emberi kapcso'atát. Hogy mégsem érezzük ezt nagyobb hiánynak, ez elsősorban a fórraJalmár Sós édesanyját alakító Somogyi Erzsinek köszönhető, aki a proletárasszony alakjában felejthetetlen élményt nyújt. Bessenyei Ferenc inkább szerepe hősi forradalmár jellegét emeli ki és részben adósunk marad Sós Ferenc érzelmi életének ábrázolásával. A Harag napja az eiső olyan magyar filmalkotás, amely a magyar munkásosztály hősi múltját örökíti meg, s ezért nagyon tanulságos számunkra is. Egri Viktor. KULTŰRHÍREK J A Svéd Akadémia az 1955. évi irodalmi Nobel-díjat Halldor Kiljan Laxnessnak, a kiváló izlandi regény- és színdarabírónak ítélte oda. Gustáv Adolf svéd király december 10-én adja át a Nobel-díjat'. Laxness az izlandi irodalom egyik kimagasló alakja, a haladó mozgalom tevékeny harcosa; elnöke az Izlandi-Szovjet Társaságnak egyik vezető egyénisége a nemzetközi békemozgalomnak; 1955-ben a BékeVilágtanács budapesti ülésszakán tagjává választotta. Irodalmi műveinek íő témája Izland és az izlandi nép, a nép harca szabadságáért és nemzeti függetlenségéért. * * * Tallinban „A népi demokratikus országok irodalma" címen könyvkiállítás nyílt. Észtországban a népi demokráciák íróinak legjobb műveit eddig hetventzer példányban jelenttették meg. * * * A felszabadulás óta eltelt 11 év alatt a Román Népköztársaságban orosz és szovjet írók mintegy 750 000 művét adták ki, összesen 74 millió példányszámban. * * * Jean-Paul Sartre francia író, a BékeVilágtanács tagja és Simoné de Beauvoir francia írónő a Szovjet írószövetség meghívására Moszkvába érkeztek. A vnukovói repülőtéren a vendégek fogadására megjelentek a Szovjet írószövetség képviselői Szimonovnak, az írószövetség vezetősége titkárának vezetésével. Rendbehozták Móricz Zsigmond kisfiának sírját Móricz Zsigmond ismerősei közül is kevesen tudják, hogy Móricz Zsigmond első fiacskája, a 8 hónapos korában elhúnyt Bandika, a rozsnyói temetőben nyugszik. Hogy a nagy magyar író kisfiának sírja hogyan került a rozsnyói temetőbe, arra vonatkozólag csak annyit: Móricz 1906-ban rokonainál volt látogatóban és több napot töltött Rozsnyón. Itt betegedett meg kisfia, aki állítólag agyhártyagyulladást kapott. A gyereken az elkésett orvosi beavatkozás már nem segített: Bandika meghalt. Sírja így került a rozsnyói temetőbe. Mikor e sorok írója egy tanulmányt olvasva a sír Hollétéről értesült, nyomban felkeresésére indult. Az érdeklődőt a sírnál kellemes meglepetés érte. A ,,Bandika 1905—1906" felírású márványtáblácskát éppen a napokban állították fel egy újonnan épített betonalapra. A sírt is fölhantolták és halottak napján már virág díszítette, gyertya égett rajta. Illetékesektől érdeklődve megtudtuk, hogy a kis sírt eddig nem gondozta senka. Rendbehozása Molnár Béla és Sikur János érdeme. A két rozsnyói polgár a magyar irodalom nagyja iránt érzett tiszteletből, egyéni kezdeményezésre fogott hozzá a sírt rendbehozásánoz. Molnár Béla és Sikur János munkájukkal példáját adták egy nagy íróhoz fűződő emlék megbecsülésének. Rozsnyón jártunkban felkerestük a helyi, magyar nyelvű tanítóképző írodalomszakos tanárját és javasoltuk, hogy ezentúl az iskola tanulói gondozzák a sírt. Javasla+unkat elfogadták. Móricz Zsigmond kisfiának sírja így a jövőben is gondozott lesz. (b) A magyar kulturális élet a napokban ünnepelte Hatvany Lajos 75. születésnapját. A tudósnak készülő Hatvany a radikális polgári demokrácia harcosai között szervezte az új magyar irodalom harcát az akadémikus maradiság ellen és a haladás táborával tartott az 1918-as polgári demokratikus forradalomig. A proletárforradalomtól visszatorpant, emigrált, de a két világháború között élesen támadta az ellenforradalmat. 1927-ben visszatért Magyarországra, de a hitleri fasizmus térhódítása hontalanná tette, és rsak 1947-ben tért újra haza. Azóta tevékenyen részt vesz a magyar kulturális életben. Legjelentősebb műve: az „így élt Petőfi" című többkötetes Petőfi-életrajz. • * # A Német Demokratikus Köztársaságban élő Friedrich Paulus volt tábornagy, a sztálingrádi német csapatok egykori parancsnoka könyvet írt a sztálingrádi csatáról. * * * Morvég pedagógus-küldöttség érkezett a Szovjetunióba. • * » Szovjetunióban vendégszerepel a Slak lengyel állami ének- és táncegyüttes. * * * A londoni Unity Theatre nagy sikerrel játssza Makarénkq „Az új ember kovácsa" című könyvének színpadi változatát, mely Miloslav Stehlik, a legkiválóbb cseh drámaíró feldolgozása alapján készült * * * A varsói vajdaság területén a felszabadulás óta tíz járási kultúrházat, 720 falusi, 34 városi és 25 kerületi kultúrotthont, 291 könyvtárt és 169 mozit létesítettek. » » * A német nép halhatatlan vezetője életéről szóló „Ernst Thälmann — osztályának vezére" című DEFA-film második részét, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság alapításának 6. évfordulóján mutattak be Berlinben hatalmas sikerrel, eddig több mint egymillió néző tekintette meg. A filmet mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták, nagyra értékelve eszmei tartalmát és nagyhatású művészi szépségeit. • * * Belgrád felszabadu'ásának 11. évfordulója alkalmából kiosztották a kiváló művészek jutalmazására alapított „Októberi díj''-at. Miroslav Csamgalovics, Ljubósa Jovanovics és Petar Lubarda részesült fejenként 400 000 dinár összegű díjazásban. Iparunk munkaszervezésének prob émái Csehszlovákia a világ első ipari országai közé tartozik. A csehszlovák ipar magas színvonalát igazolják a világszerte rendezett különféle nemzetközi kiállítások látogatóinak nyilatkozatai és megerősíti az a magas elismerés, amelyben az élenjáró szovjet tényezőktől és egyszerű szovjet polgároktól részesültünk a moszkvai gépipari kiállításon. A brnói kiállítás és az egyre növekvő külkereskedelem, amely éppen az ipari termékek terén fejlődik, mindez a csehszlovák ipar fontosságát bizonyítja, annak magas színvonaláról tesz tanúságot és népi demokratikus államunknak jelentős helyet biztosít világméretekben is. Éppen azért, mert fokozódik a nemzetközi verseny, nő ipari termelésünk növekedésének és fejlődésének fontossága. Az ipari termelés hazánkban a háború előtti évekkel szemben kétszeresére emelkedett; leginkább emelkedett a gépipari termelés, amelynek részaránya az 1950. év össztermelésének 20 százalékáról 1955-ben 30 százalékára emelkedett. A második ötéves tervben még jobban megnövekszik a gépipari termelés részaránya: legalább további 80 százalékkal emelkedik az 1955-ös évvel szemben, miáltal részaránya ' az ipari termelés összterjedelmében még jobban megnövekszik. A gépipari termelés gyors növekedése, amely sikeresen folyó iparosításunk jellemző vonása, biztosítja a többi iparágazatok további fej'ődését. A CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya téziseket adott ki a csehszlovák ipar további műszaki fejlesztéséről. Ezekben a tézisekben kiemelte iparunk fontos feladatát, s egyben megmutatta az ipar sikeres fejlesztéséhez vezető utakat. A lehető legnagyobb figyelmet kell tehát fordítani iparunk problémáira, hogy a feladatokat biztosítsuk, a hibákat feltárjuk és kiküszöböljük. Miben rejlik iparunk mai fejlesztésének fő problémája? Amint a CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya által kiadott tézisekből kitűnik, az ipar teclinikai fejlesztésének kulcskérdése az új haladó technika, amely növeli és tökéletesíti a termelést. A termelés tökéletesítésének fogalma alatt nemcsak a termékek minőségének megjavítását kell érteni, hanem a munkatermelékenység fokozását és az önköltségek csökkentését is. Természetesen e cél érdekében kell megszervezni a munkát és irányítani ipari vállalatainkat. A műszaki színvonal emelésének fő irányelve a termelési folyamatok fokozott gépesítése. Ez azt jelenti, hogy csökkentjük a kézzel végzett munkákat az egyes termékeknél, csökkentjük a dolgozók számát egy termelési egységnél s ezzel fokozzuk a munkatermelékenységet. Ha csökken az egy termékre eső munka, akkor csökkennek a ráeső költségek is és általánosan érvényes, hogy ezzel alacsonyabb lesz az egy termékre eső önköltség is. A gépesítés akkor hoz. gazdaságos eredményeket, ha azt komplex módon végezzük, ha gépesítjük az összes fő termelési folyamatokat. A termelési folyamatok részleges gépesítése, — amennyiben azt helytelenül végezzük, — néha aránytalanságokat, az összhang hiányát okozhatja az egyes termelési folyamatok között. Ennek eredményeképpen a gépesítést nem használják ki teljesen, vagypedig a termelési folyamatoknál oly nagyszámú munkaerőt és anyagot használnak fel, ami nem gazdaságos. Elsősorban arról van szó, hogy a. gépesítést a fáradságos munkáknál vezessük be, hogy több tízezer munkás kézzel végzett munkáját gépekkel helyettesítsük. A fáradságos munkák gépesítésének jelentősége nemcsak abban áll, hogy könnyebbé teszi a munkások munkáját és a fáradságos munkákat a gépekkel végezteti el, hogy fokozza a munka termelékenységét és csökkenti az önköltséget, hanem abban is, hogy jelentős mértékű munkaerőmegtakarítást tesz lehetővé. Aránylag éppen a fáradságos munkáknál van a legtöbb munkaerő alkalmazva. Munkaerőmérlegünk egyenesen megköveteli e fáradságos termelési folyamatok gépesítését, hogy a dolgozókat szabaddá tegyük magasabb minősítésű munkákra s így biztosítsuk az ipar további fejlődését. A fáradságos • munkák gépesítését azonban nemcsak nagy beruházásokkal, új, nagy gépekkel leh„t megvalósítani, hanem az ún. kisgépesítéssel is. A fáradságos munkák'és termelési folyamatok kisgépesítését általában nagyon gyakran figyelmen kívül hagyjuk. Ehhez gyakran elég egy csekélység, amit gyorsan és kevés költséggel meg lehet valósítani saját vállalatunkban, anélkül, hogy sok anyagra, munkaerőre, vagy nyersanyagra volna szükség. A termelési folyamatok gépesítése a munkaszervezés alapvető problémája. Látszólag magasabb igényeket támaszt a munkaszervezéssel szemben, de a valóságban nincs így. Ha megtanítjuk az embereket arra, hogy a gépek és gépezetek kezelését elsajátítsák, -parancsoljanak nekik, türelmesen kezeljék őket. akkor a munkaszervezés egyszerűbbé, ütemesebbé, takarékosabbá válik. Egy bágert látszólag nehéz beállítani, mert technikai gondoskodást követel meg. De ha már üzemben van ez a báger és munkáját megszervezték, akkor az általa elért eredmények sokkal nagyobbak és gazdaságosabbak, mint sok kétkézi munkás munkájának eredménye, akik a földet kézzel lapátolják. Minden új technika magasaob műszaki megszervezést és biztosítást követel meg, de e munka mégis kifizetődik és megéri a fáradságot. A termelési folyamat gépesítésének magasabb foka az automatizálás. Erre akkor térhetünk át, ha már a termelés gépesítése magas fokon áll. Az automatizálás egyszerűsíti a munkaszervezést, mert helyettesíti a gép és a munkaerők együttműködését, tehát a gazdaságos termelés megszervezésének legmagasabb foka. A gépesítésen és az automatizáláson kívül figyelmet kell szentelni a termelés kemizálásának is, utakat kell keresni az új technika és a haladó technológia bevezetésére a termelésbe. Iparunk munkaszervezésének alapvető irányelve tehát az ú'j, haladó technika bevezetése és ezért ennek kel! alávetnünk a többi ietézkedést. Ez elsősorban az összes doigozők szakszínvonalának és szakképzettségének emelését követeli meg, mégpedig a műszaki kádereknél éppúgy, mint a munkásoknál. Főleg a műszaki kádereknél fontos, hogy aktív tevékenységet fejtsenek ki a haladó technika bevezetésénél, ne maradjanak csupán az újítójavaslatok és intézik dések beadásánál, hanem maguk biztosítsák e javaslatok megvalósítását és elsajátítását. Ehhez szükséges a munkásokkal való szoros együttműködés, tanulni kell tőlük, de egyben tanítani is kell őket az űj technika elsajátítására, szakképzettségük emelésére. Ez a munkaszervezés teljes értelme, a technikai haladás értelmezésének magasabb foka. Nemcsak ajánlani és alkotni kell az új dolgokat, hanem harcolni kell valóraváltásukért és érvényesítésükért. A műszaki fejlődés ilyen komplex értelmezése megköveteli, hogy türelmesen szervezzük meg a munkát, megköveteli, hogy gondosan bánjunk az emberekkel. Az új technika és munkaszervezés komplex értelmezésével egyidejűleg érvényesíteni kell a felelős gazda elvét is. Ez az elv valamennyi dolgozóra érvényes. Természetes, hogy az új, haladó technológia értelmében való munkaszervezés nem jelenti a meglevő technológia elhanyagolását. Ellenkezőleg, ez a technológia megköveteli a meglevő technika maximális kihasználását, a termelési folyamat intenzitásának fokozását a meglevő berendezéseken, az alapágazatokban úgy, ahogy azt a CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának a csehszlovák ipar további technikai fejlesztéséről kiadott tézisei mondják. A munka gazdaságos megszervezé-