Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-04 / 265. szám, péntek

1 m sz ú r 1955. november 9 . A külügyminiszterek genfi értekezletének ötödik ülése A genfi értekezlet napirendjén továbbra is az európai biztonság és Németország kérdése szerepel Genf, november 3. — A négy nagyhatalom külügyminisztereinek genfi értekezlete csütörtök délelőtt is az első napirendi pontról, az európai biz­tonság és Németország kérdéséről tárgyalt. A szerdai ülésen, amelyen V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere a német kérdés megoldásához vezető utakról beszélt és benyújtotta az össznémet tanács megalakítására tett javaslatot, a nyugati miniszterek ki­jelentették, hogy e javaslatot mindeddig még nem tanulmányozhatták át és csupán általános megjegyzésekre szorítkoztak. Ezért várható, hogy a csütörtöki ülésen nyilatkozatot tesznek a szovjet küldöttség által benyúj­tott javaslatról. Csütörtök délelőtt a Német Demokratikus Köztársaságnak Genfben meg­figyelőként résztvevő kormányküldöttsége sajtóértekezletet rendezett. Hand­ke, az NDK külügyminisztériumának titkára az értekezleten nyilatkozatot olvasott fel, amelyben hangsúlyozza, hogy Németország sorsáról nem lehet sikeresen tárgyalni a németek részvétele nélkül. A nyilatkozatban és a kérdésekre adott válaszaiban Handke megmagyarázta, mily nagyfontossá­gú volna Németország egyesítése szempontjából az össznémet tanács meg­alakítása, amit Molotov elvtárs javasolt a genfi értekezleten. V. M. Molotov fogaďást adott H. Macmillan tiszteletére (Folytatás a 3. oldalról.) két önálló német állam áll fenn és még az első lépéseket sem tették meg ezen államok kölcsönös közeledéséhez, ami lehetővé tenné a szükséges meg­egyezés fokozatos elérését közöttük. És ez ismét összefügg az egész euró­pai helyzettel, amelyet Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzése, egymással farkasszemet néző katonai csoporto­sulások fennállása és az európai ál­lamok közötti szükséges bizalom hiá­nya jellemez. Meg kell egyeznünk abban, hogy ér­telmezzük Németország egyesítésének feladatát és milyen módon akarjuk azt elérni. Németország egyesítésének, amely megfelelne az európai biztonság biz­tosítása érdekeinek, békés és demok­ratikus alapokon kell megtörténnie és emellett intézkedéseket kell tenni a német militarizmus újjáélesztésének megakadályozására. A jelenlegi körülmények között a német probléma megoldása és Német­ország egyesítése csupán a hatásos európai biztonsági rendszer kiépítése, az európai feszültség további enyhí­tése, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság igazi közeledésének és együttműködésének fejlesztése alapján lehetséges. Az egyesített Németországot men­tesíteni kell azoktól a kötelezettsé­gektől, amelyeket Németország bár­melyik része előzőleg vállalt a más or­szágokkal kötött katonai és politikai egyezményekben. Az egyesített Né­metországnak köteleznie kell magát, hogy nem csatlakozik más államok ellen irányuló koalíciókhoz és katonai szövetségekhez. Eddig csak a Német Demokratikus Köztársaság jelentette ki, hogy egyetért ezzel. A jelenlegi helyzetben, mikor Né­metország területén ténylegesen már hosszú idő óta két önálló német ál­lam áll fenn, ezen államok egységes, békeszerető és demokratikus német állammá való egyesítése elsősorban az NDK és az NSZK közötti megegye­zéstől függ. Emellett tekintetbe kell venni az NDK kormányának azt a ki­jelentését, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság nem adhatja fel demokratikus és szociális vívmányait, Németország egyesítésénél megfelelő­en figyelembe kell venni mind az NDK, mind pedig az NSZK érdekeit. A német kérdés megoldása szem­pontjából nagy fontosságú volt a négy nagyhatalom, valamint Németország két "része — az NDK és az NSZK — kö­A Szovjetunió, az USA, Nagy-Bri­tannia és Franciaország külügyminisz­terei attól a törekvéstől vezérelve, hogy hozzájáruljanak a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság műiden téren való együttműködésének fejlesztéséhez, va­lamint a német kérdés és Németország egyesítése szabad választások útján való megoldása feltételeinek megte­remtéséhez a német nép nemzeti ér­dekeivel és az európai biztonság érde­keivel összhangban kijelentik: Az eddigi körülmények között, ami­kor a német nép meg van fosztva at­tól, hogy egységes államban élhessen, egyre sürgetőbben szükséges megte­remteni az együttműködést az NDK és az NSZK között, ami megkönnyítené Németország nemzeti egyesítése fel­adatának megoldását. E célnak megfe­lelne, ha a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetségi Köz­társaság közötti megegyezés alapján össznémet szervet létesítenének, amely egybehangolná a német nép politikai, zötti kapcsolatok normalizálása is. Ép­pen eszerint igazodik a Szovjetunió, az európai biztonság és Németország kérdésének megtárgyalásában, vala­mint a két német államhoz fűződő kapcsolataiban. Nemrégen, már a kormányfők genfi értekezlete után a moszkvai tárgya­lások alapján megegyezést értünk el a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai kap­csolatok felvételére. Ez az egyezmény, amely megfelel az európai feszültség enyhítése és az államok közötti bi­zalom megszilárdítása érdekeinek, ked­vezőbb lehetőségeket teremt mindkét ország számára kölcsönös kapcsolataik megszilárdítását, valamint a német kérdés megoldása módszereinek kere­sését illetőleg. Reméljük, hogy a nagy­követek kicserélése a Szovjetunió és az NSZK között lehetővé teszi a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság jobb kölcsönös megérté­sét. Ezek az utak Szabadon állanak a három nyugati hatalom és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kap­csolatok előtt is. Nem lehet szemet húnyni azon ne­hézségek előtt, amelyek mindeddig az egész német probléma megoldásának útjában állanak. Itt az értekezleten nem voltunk képesek megegyezni ab­ban sem, hogy meghallgassuk a két német állam képviselőit. Normálisnak mondható-e, hogy mindeddig még az első lépéseket sem tették meg Né­metország két részének közeledésé­hez? Természetes, hogy Németország két részének közeledése és Németország egyesítésének ügye elsősorban maguk­nak a németeknek az ügye. A négy nagyhatalom azonban már most olyan intézkedéseket tehetne, amelyek ha­táskörébe tartoznak, hogy hozzájárul­janak a német probléma megoldása kedvező feltételeinek megteremtésé­hez. A Szovjetunió az egyik ilyen intéz­kedésként javasolja, vonják vissza 3 hónapon belül Németország területéről a külföldi csapatokat az illető államok területére és hogy Németországban csak a szigorúan korlátozott állomá­nyokat hagyják meg. Ezzel egyidejű­leg az európai biztonság érdekében már most meg lehetne egyezni az NDK-val és az NSZK-val fegyveres alakulataik létszámának korlátozására, ami kedvező befolyást gyakorolna Né­metország két részének közeledésére. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya, mint ismeretes, késznek nyilatkozott e kérdésben hozzájárulni gazdasági és kulturális törekvéseit, valamint igyekezetét a többi államok­kal való együttműködésre a béke meg­szilárdítása érdekében. A német nép ilyen képviseleti szerve lehetne az össznémet tanács, amely a következő elvek alapján létesülne: 1. Az össznémet tanácsot a Német Demokratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság parla­menti képviselőiből alakítják, mint ta­nácsadó szervet a Német Demokrati­kus Köztársaságot és a Német Szö­vetségi Köztársaságot érintő kérdések megtárgyalására. 2. Az össznémet tanács mellett ve­gyesbizottságokat létesítenek az NDK kormányának és az NSZK kormányá­nak képviselőiből a két nemet állam közötti gazdasági és kulturális kap­csolatokat, a német pénzegység kérdé­sét, a Németországon belüli pénzügyi elszámolásokat, vámügyeket, a posta­és távösszeköttetés, stb. kérdéseit illetőleg. 3. Az össznémet tanács biztosítani •a Német Szövetségi Köztársasággal való megegyezéshez. Az értekezletünkhöz és a német néphez intézett nyilatkozatában a Né­met Demokratikus Köztársaság kormá­nya javaslatot tett egy általános né­met szerv megteremtésére, amely egybehangolná a két német államnak Németország egysége felújítására irá­nyuló törekvéseit. A Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya javasolja ezen össznémet tanács megalakítását az NDK és az NSZK törvényhozó szerveinek képviselőiből. Az összné­met tanácsnak az volna a feladata, hogy elősegítse a Keleten és Nyuga­ton lakó németek közeledését és meg­szervezze együttműködésüket a Né­metországon belüli kapcsolatok vala mennyi területén, valamint Németor­szág egyesítése feltételeinek előkészí­tésében. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a' Német Demokratikus Köztársaság kormánya javaslatot tett az össznémet tanácsnak ama jogos nézet alapján való megalakítására, hogy ez az össz­német szerv fontos hozzájárulást je­lentene mindkét német állam közele­déséhez, mindpedig a többi országok­kal való » együttműködésük terén az európai biztonság biztosításához. Ezután V. M. Molotov benyújtotta megtárgyalás céljából a szovjet kor­mánynak az össznémet tanács meg­alakítására tett javaslatát. * # * V. M. Molotov beszéde után ismét Dulles, Macmillan és Pinay miniszte­rek szólaltak fel. Azt mondották, hogy mindeddig nem nyílott lehetőségük alaposan megismerkedni a szovjet ja­vaslattal és ezért csak néhány meg­jegyzést fűztek a megtárgyalt kérdés lényegéhez. V. M. Molotov annak a reményének adott kifejezést, hogy a nyugati kül­döttségek gondosan áttanulmányozzák a szovjet javaslatot és azután elér­hető lesz az álláspontok még na­gyobbfokú közeledése. Ezzel a külügyminiszterek ötödik ülése véget ért. A következő ülés időpontját november 3-án 15 órára tűzték ki. * * * Szerdán délelőtt a négy nagyhata­lom szakértői, akiket a harmadiik na­pirendi ponttal — a Kelet és Nyugat közötti "kapcsolatok fejlesztésének kér­désével — kapcsolatos javaslatok ki­dolgozásával bíztak meg, megtartot­ták első ülésüret. fogja a megegyezést a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság határai és terü­letei védelmének biztosítására szüksé­ges fegyverzetek és alakulatok létszá­mát és elhelyezését érintő kérdések­ben. 4. Az össznémet tanács biztosítani fogja a megegyezést a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság részvételét Ille­tőleg az európai biztonság megszilár­dítására irányuló intézkedésekben. Köl­csönös megegyezés alapján megtár­gyalja azokat a kérdéseket, amelyek Németországnak, mint békés és de­mokratikus államnak egyesítésére irá­nyuló előfeltételeket érintik. A Szovjetunió, az USA, Nagy-Bri­tannia és Franciaország külügyminisz­terei reményüket fejezik ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság mindent megtesznek, hogy megegyezést érje­nek el az össznémet tanács megala­kításában. Francia tudósok sikert kivannak a genfi értekezletnek Párizs, november 3. (TASZSZ). „A francia tudósok mozgalma a harma­dik világháború veszélye ellen" elne­vezésű francia közszervezet Edgár Faure miniszterelnökhöz levelet inté­zett, amely többek között rámutat: „Nem engedhető meg, hogy bármilyen nehézség az egyik, vagy másik kér­désben, főleg Németország egyesíté­sének kérdésében feltartóztathassa vagy fékezhesse más kérdések megtár­gyalását és akárcsak részben is meg­akadályozhassa olyan megoldás eléré­sét, amely hozzájárulhat a nemzetkö­zi feszültség enyhítéséhez. Reméljük, hogy Genfben kölcsönös megyezést ér­nek el a leszerelés kérdésében. Genf, november 3. (TASZSZ). V. M. Molotov, a négy nagyhatalom külügy­miniszterei genfi értekezletén részt­vevő szovjet küldöttség vezetője no­vember 2-án fogadást rendezett H. MaCmillanak, Magy-Britannia küldött­sége vezetőjének tiszteletére. A fogadáson részt vettek G. Harri­Moszkva, (TASZSZ). November 2-án a Kremlben N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke, ,N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének tagja és A. I. Mi­kojan, a Minisztertanács elnökének első helyettese megbeszélést tartott U Nu burmai miniszterelnökkel. A baráti légkörben lefolyt beszélge­tésen részt vettek: Bo Min Gaung, a Burmai Szövetség népellátásügyi mi­nisztere, U Mong Ohn, Burma Szovjet­New York, november 3. (ČTK) — Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsá­ga november 2-án délelőtt tovább foly­tatta az atomsugárzás hatásáról szóló általános vitát. Dr. Vietor Belaunde, Peru küldötte hangsúlyozta, hogy az- atomerő békés felhasználásánál vagy a nukleáris rob­banásoknál keletkező atomsugárzás ár­talmas hatásának problémái nem vá­laszthatók el egymástól. Ajánlotta, hogy az atomerő hatásainak megvizs­gálására alakítandó technikai bizottsá­got működésében semmiképpen sem korlátozzák és hogy minden állam e szervvel szorosan együttműködjön. A politikai bizottság délutáni ülésé­nek megkezdése előtt a szovjet és az indiai küldöttségek kiegészítő ja­vaslatokat nyújtottak be Ausztrália, Kanada, Nagy-Britannia és az USA közös határozati javaslatához, amely­Moszkva, november 2. (TASZSZ). — K. Holyoake, Oj-Zéland-i miszterel­nökhelyettes és földművelésügyi mi­niszter N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP főtitkárának a következő táviratot köldte: Tisztelt Hrucsov úr, Londonból való elutazásom alkalmá­val szükségesnek tartom kijelenteni önnek, mily nagyra beesülöm azt, hogy ön fogadott engem a Krímen. son, Tring ellentengernagy, I. Kirk­patrick és Grey, a moszkvai brit nagy­követség tanácsosa. Szovjet részről a fogadáson részt vettek: A. A. Gromiko, V. D. Szokolov­szkij, a Szovjetunió tábornagya, Sz. A. Vinogradov és G. M. Puskin. A fogadáson részt vett V. J. Jerofe­jev, az értekezlet főtitkára is. unióbeli nagykövete, U Hla Maung, Burma Kínai Népköztársaságbeli nagy­követe, U Csín, Burma Nagy-Britan­nia-i nagykövete és U Than, a minisz­terelnök titkára. Szovjet részről jelen voltak: V. A. Zorin és N. T. Fedoren­ko, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettesei, valamint A. D. Scsigorin, a Szovjetunió burmai nagykövete. November 2-án U Nut, a Burmai Szövetség miniszterelnökét fogadta M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének első helyettese is. hez csatlakozott Dánia, Izland, Norvé­gia és Svédország is. A szovjet kül­döttség kiegészítő javaslataiban köve­teli, hogy nemzetközi egyezmény út­ján tiltsák be az atomfegyvert, szigo­rú nemzetközi ellenőrzés alá vessék e tilalmat és e megegyezéshez vezető első lépésként szüntessenek be minden nukleáris fegyverekkel végzett kísér­letet. A szovjet kiegészítő javasla­tok többek között követelik, hogy ai atomsugárzás hatásával foglalkozó tu­dományos bizottságban legyenek képviselve a Kínai Népköztársaság és Románia tudósai és valamennyi állam­nak lehetősége nyíljon együttműködni e bizottsággal. Az indiai küldöttség kiegészítő ja* vaslata főként a tudományos bizott­ság tevékenységére vonatkozik, hang­súlyozza, hogy a bizottságnak együtt kell működnie az ENSZ főtitkárával és az összes érdekelt államokkal. Ogy vélem, hogy megbeszéléseink gyü­mölcsözők voltak és számomra na­gyon értékesek. Meggyőződésem, hogy találkozásunk és látogatásunk az Önök nagy orszá­gában elősegíti a baráti kapcsolatok felvételét és az együttműködést né­peink között és így hozzájárul az egye­temes béke megőrzéséhez. Az ön őszinte K. Holyoakeja. A francia nemzetgyűlés a parlamenti választások határidő előtti megtartása mellett foglalt állást Párizs, november 3. (ČTK) Az AFP hírügynökség jelentése szerint a fran­cia nemzetgyűlés november 3-ára vir­radó éjjel 330 szavazattal 211 ellené­ben bizalmat szavazott a kormánynak. Faure miniszterelnök a bizalmi kérdést azzal a kormányjavaslattal kapcsolat­ban vetette fel, hogy a nemzetgyűlés funkciós Időszaka január 2-án érjen véget és hogy eddig az ideig tartsák meg az új választásokat. Jaques Duclos a szavazás előtt a kommunista képviselők nevében kije­lentette, hogy a kommunisták tovább is a kormány ellen vannak, azonban a kormány javaslata mellett fognak sza­vazni, mert az a nézetük, hogy az űj választásokat minél előbb meg kell tar­tani A nemzetgyűlés feloszlatására jóvá­hagyott javaslatot most a köztársasági tanács elé terjesztik jóváhagyás végett. Az AFP tudósítója azonban megjegyzi, hogy „a képviselőknek az a nézetük, hogy a kormányjavaslat jóváhagyása gyakorlatilag a választási kampány kez­detét jelenti". Dulles madridi útjáról Genf, november 2. (ČTK) — A Frankfurter Rundschau nyugatnémet lap november 1-i számában cikket kö­zöl, amely elítéli Dulles amerikai kül­ügyminiszter madridi útját, amelyet a genfi értekezlet alatt tett. A lap azt írja, hogy a genfi érte­kezlet egyes köreinek nézete szerint Dulles Francónál tett látogatásával tudomásul adja, mily kevéssé érdek­li őt a genfi értekezlet. Ez érvényes a Brioniba tervezett útjára is. Ezek­ben a körökben szintén egy kevéssé illetlennek tartják, hogy az államtit­kár a genfi értekezlet közepén éppen olyan embert keres fel, mint Franco. A lap rámutat, hogy Dulles ezzel „a Keletnek - alkalmas propagandaérveket nyújt a nyugati nagyhatalmak politi­kája ellen. Nem lehet fellépni a Szov­jetunióval szemben a szabadság és a demokrácia védelmezőjeként és egyben tüntető baráti látogatással tisztelni meg Európa utolsó hatalmon levő ak­tív fasisztáját." A szovjet kormánynak az össznémet tanács megalakítására tett javaslata N. A. Bulganyinj N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan megbeszélést tartottak U Nuval Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának november 2-i ülése K. Holyoake új-zélandi miniszterelnökhelyettes, földművelésügyi miniszter távirata N. S. Hruscsovhoz, az SZKP főtitkárához

Next

/
Thumbnails
Contents