Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)
1955-11-04 / 265. szám, péntek
1 m sz ú r 1955. november 9 . A külügyminiszterek genfi értekezletének ötödik ülése A genfi értekezlet napirendjén továbbra is az európai biztonság és Németország kérdése szerepel Genf, november 3. — A négy nagyhatalom külügyminisztereinek genfi értekezlete csütörtök délelőtt is az első napirendi pontról, az európai biztonság és Németország kérdéséről tárgyalt. A szerdai ülésen, amelyen V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere a német kérdés megoldásához vezető utakról beszélt és benyújtotta az össznémet tanács megalakítására tett javaslatot, a nyugati miniszterek kijelentették, hogy e javaslatot mindeddig még nem tanulmányozhatták át és csupán általános megjegyzésekre szorítkoztak. Ezért várható, hogy a csütörtöki ülésen nyilatkozatot tesznek a szovjet küldöttség által benyújtott javaslatról. Csütörtök délelőtt a Német Demokratikus Köztársaságnak Genfben megfigyelőként résztvevő kormányküldöttsége sajtóértekezletet rendezett. Handke, az NDK külügyminisztériumának titkára az értekezleten nyilatkozatot olvasott fel, amelyben hangsúlyozza, hogy Németország sorsáról nem lehet sikeresen tárgyalni a németek részvétele nélkül. A nyilatkozatban és a kérdésekre adott válaszaiban Handke megmagyarázta, mily nagyfontosságú volna Németország egyesítése szempontjából az össznémet tanács megalakítása, amit Molotov elvtárs javasolt a genfi értekezleten. V. M. Molotov fogaďást adott H. Macmillan tiszteletére (Folytatás a 3. oldalról.) két önálló német állam áll fenn és még az első lépéseket sem tették meg ezen államok kölcsönös közeledéséhez, ami lehetővé tenné a szükséges megegyezés fokozatos elérését közöttük. És ez ismét összefügg az egész európai helyzettel, amelyet Nyugat-Németország újrafelfegyverzése, egymással farkasszemet néző katonai csoportosulások fennállása és az európai államok közötti szükséges bizalom hiánya jellemez. Meg kell egyeznünk abban, hogy értelmezzük Németország egyesítésének feladatát és milyen módon akarjuk azt elérni. Németország egyesítésének, amely megfelelne az európai biztonság biztosítása érdekeinek, békés és demokratikus alapokon kell megtörténnie és emellett intézkedéseket kell tenni a német militarizmus újjáélesztésének megakadályozására. A jelenlegi körülmények között a német probléma megoldása és Németország egyesítése csupán a hatásos európai biztonsági rendszer kiépítése, az európai feszültség további enyhítése, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság igazi közeledésének és együttműködésének fejlesztése alapján lehetséges. Az egyesített Németországot mentesíteni kell azoktól a kötelezettségektől, amelyeket Németország bármelyik része előzőleg vállalt a más országokkal kötött katonai és politikai egyezményekben. Az egyesített Németországnak köteleznie kell magát, hogy nem csatlakozik más államok ellen irányuló koalíciókhoz és katonai szövetségekhez. Eddig csak a Német Demokratikus Köztársaság jelentette ki, hogy egyetért ezzel. A jelenlegi helyzetben, mikor Németország területén ténylegesen már hosszú idő óta két önálló német állam áll fenn, ezen államok egységes, békeszerető és demokratikus német állammá való egyesítése elsősorban az NDK és az NSZK közötti megegyezéstől függ. Emellett tekintetbe kell venni az NDK kormányának azt a kijelentését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem adhatja fel demokratikus és szociális vívmányait, Németország egyesítésénél megfelelően figyelembe kell venni mind az NDK, mind pedig az NSZK érdekeit. A német kérdés megoldása szempontjából nagy fontosságú volt a négy nagyhatalom, valamint Németország két "része — az NDK és az NSZK — köA Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei attól a törekvéstől vezérelve, hogy hozzájáruljanak a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság műiden téren való együttműködésének fejlesztéséhez, valamint a német kérdés és Németország egyesítése szabad választások útján való megoldása feltételeinek megteremtéséhez a német nép nemzeti érdekeivel és az európai biztonság érdekeivel összhangban kijelentik: Az eddigi körülmények között, amikor a német nép meg van fosztva attól, hogy egységes államban élhessen, egyre sürgetőbben szükséges megteremteni az együttműködést az NDK és az NSZK között, ami megkönnyítené Németország nemzeti egyesítése feladatának megoldását. E célnak megfelelne, ha a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti megegyezés alapján össznémet szervet létesítenének, amely egybehangolná a német nép politikai, zötti kapcsolatok normalizálása is. Éppen eszerint igazodik a Szovjetunió, az európai biztonság és Németország kérdésének megtárgyalásában, valamint a két német államhoz fűződő kapcsolataiban. Nemrégen, már a kormányfők genfi értekezlete után a moszkvai tárgyalások alapján megegyezést értünk el a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételére. Ez az egyezmény, amely megfelel az európai feszültség enyhítése és az államok közötti bizalom megszilárdítása érdekeinek, kedvezőbb lehetőségeket teremt mindkét ország számára kölcsönös kapcsolataik megszilárdítását, valamint a német kérdés megoldása módszereinek keresését illetőleg. Reméljük, hogy a nagykövetek kicserélése a Szovjetunió és az NSZK között lehetővé teszi a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság jobb kölcsönös megértését. Ezek az utak Szabadon állanak a három nyugati hatalom és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatok előtt is. Nem lehet szemet húnyni azon nehézségek előtt, amelyek mindeddig az egész német probléma megoldásának útjában állanak. Itt az értekezleten nem voltunk képesek megegyezni abban sem, hogy meghallgassuk a két német állam képviselőit. Normálisnak mondható-e, hogy mindeddig még az első lépéseket sem tették meg Németország két részének közeledéséhez? Természetes, hogy Németország két részének közeledése és Németország egyesítésének ügye elsősorban maguknak a németeknek az ügye. A négy nagyhatalom azonban már most olyan intézkedéseket tehetne, amelyek hatáskörébe tartoznak, hogy hozzájáruljanak a német probléma megoldása kedvező feltételeinek megteremtéséhez. A Szovjetunió az egyik ilyen intézkedésként javasolja, vonják vissza 3 hónapon belül Németország területéről a külföldi csapatokat az illető államok területére és hogy Németországban csak a szigorúan korlátozott állományokat hagyják meg. Ezzel egyidejűleg az európai biztonság érdekében már most meg lehetne egyezni az NDK-val és az NSZK-val fegyveres alakulataik létszámának korlátozására, ami kedvező befolyást gyakorolna Németország két részének közeledésére. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya, mint ismeretes, késznek nyilatkozott e kérdésben hozzájárulni gazdasági és kulturális törekvéseit, valamint igyekezetét a többi államokkal való együttműködésre a béke megszilárdítása érdekében. A német nép ilyen képviseleti szerve lehetne az össznémet tanács, amely a következő elvek alapján létesülne: 1. Az össznémet tanácsot a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság parlamenti képviselőiből alakítják, mint tanácsadó szervet a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot érintő kérdések megtárgyalására. 2. Az össznémet tanács mellett vegyesbizottságokat létesítenek az NDK kormányának és az NSZK kormányának képviselőiből a két nemet állam közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat, a német pénzegység kérdését, a Németországon belüli pénzügyi elszámolásokat, vámügyeket, a postaés távösszeköttetés, stb. kérdéseit illetőleg. 3. Az össznémet tanács biztosítani •a Német Szövetségi Köztársasággal való megegyezéshez. Az értekezletünkhöz és a német néphez intézett nyilatkozatában a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javaslatot tett egy általános német szerv megteremtésére, amely egybehangolná a két német államnak Németország egysége felújítására irányuló törekvéseit. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja ezen össznémet tanács megalakítását az NDK és az NSZK törvényhozó szerveinek képviselőiből. Az össznémet tanácsnak az volna a feladata, hogy elősegítse a Keleten és Nyugaton lakó németek közeledését és megszervezze együttműködésüket a Németországon belüli kapcsolatok vala mennyi területén, valamint Németország egyesítése feltételeinek előkészítésében. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a' Német Demokratikus Köztársaság kormánya javaslatot tett az össznémet tanácsnak ama jogos nézet alapján való megalakítására, hogy ez az össznémet szerv fontos hozzájárulást jelentene mindkét német állam közeledéséhez, mindpedig a többi országokkal való » együttműködésük terén az európai biztonság biztosításához. Ezután V. M. Molotov benyújtotta megtárgyalás céljából a szovjet kormánynak az össznémet tanács megalakítására tett javaslatát. * # * V. M. Molotov beszéde után ismét Dulles, Macmillan és Pinay miniszterek szólaltak fel. Azt mondották, hogy mindeddig nem nyílott lehetőségük alaposan megismerkedni a szovjet javaslattal és ezért csak néhány megjegyzést fűztek a megtárgyalt kérdés lényegéhez. V. M. Molotov annak a reményének adott kifejezést, hogy a nyugati küldöttségek gondosan áttanulmányozzák a szovjet javaslatot és azután elérhető lesz az álláspontok még nagyobbfokú közeledése. Ezzel a külügyminiszterek ötödik ülése véget ért. A következő ülés időpontját november 3-án 15 órára tűzték ki. * * * Szerdán délelőtt a négy nagyhatalom szakértői, akiket a harmadiik napirendi ponttal — a Kelet és Nyugat közötti "kapcsolatok fejlesztésének kérdésével — kapcsolatos javaslatok kidolgozásával bíztak meg, megtartották első ülésüret. fogja a megegyezést a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság határai és területei védelmének biztosítására szükséges fegyverzetek és alakulatok létszámát és elhelyezését érintő kérdésekben. 4. Az össznémet tanács biztosítani fogja a megegyezést a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság részvételét Illetőleg az európai biztonság megszilárdítására irányuló intézkedésekben. Kölcsönös megegyezés alapján megtárgyalja azokat a kérdéseket, amelyek Németországnak, mint békés és demokratikus államnak egyesítésére irányuló előfeltételeket érintik. A Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei reményüket fejezik ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság mindent megtesznek, hogy megegyezést érjenek el az össznémet tanács megalakításában. Francia tudósok sikert kivannak a genfi értekezletnek Párizs, november 3. (TASZSZ). „A francia tudósok mozgalma a harmadik világháború veszélye ellen" elnevezésű francia közszervezet Edgár Faure miniszterelnökhöz levelet intézett, amely többek között rámutat: „Nem engedhető meg, hogy bármilyen nehézség az egyik, vagy másik kérdésben, főleg Németország egyesítésének kérdésében feltartóztathassa vagy fékezhesse más kérdések megtárgyalását és akárcsak részben is megakadályozhassa olyan megoldás elérését, amely hozzájárulhat a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Reméljük, hogy Genfben kölcsönös megyezést érnek el a leszerelés kérdésében. Genf, november 3. (TASZSZ). V. M. Molotov, a négy nagyhatalom külügyminiszterei genfi értekezletén résztvevő szovjet küldöttség vezetője november 2-án fogadást rendezett H. MaCmillanak, Magy-Britannia küldöttsége vezetőjének tiszteletére. A fogadáson részt vettek G. HarriMoszkva, (TASZSZ). November 2-án a Kremlben N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, ,N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja és A. I. Mikojan, a Minisztertanács elnökének első helyettese megbeszélést tartott U Nu burmai miniszterelnökkel. A baráti légkörben lefolyt beszélgetésen részt vettek: Bo Min Gaung, a Burmai Szövetség népellátásügyi minisztere, U Mong Ohn, Burma SzovjetNew York, november 3. (ČTK) — Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága november 2-án délelőtt tovább folytatta az atomsugárzás hatásáról szóló általános vitát. Dr. Vietor Belaunde, Peru küldötte hangsúlyozta, hogy az- atomerő békés felhasználásánál vagy a nukleáris robbanásoknál keletkező atomsugárzás ártalmas hatásának problémái nem választhatók el egymástól. Ajánlotta, hogy az atomerő hatásainak megvizsgálására alakítandó technikai bizottságot működésében semmiképpen sem korlátozzák és hogy minden állam e szervvel szorosan együttműködjön. A politikai bizottság délutáni ülésének megkezdése előtt a szovjet és az indiai küldöttségek kiegészítő javaslatokat nyújtottak be Ausztrália, Kanada, Nagy-Britannia és az USA közös határozati javaslatához, amelyMoszkva, november 2. (TASZSZ). — K. Holyoake, Oj-Zéland-i miszterelnökhelyettes és földművelésügyi miniszter N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP főtitkárának a következő táviratot köldte: Tisztelt Hrucsov úr, Londonból való elutazásom alkalmával szükségesnek tartom kijelenteni önnek, mily nagyra beesülöm azt, hogy ön fogadott engem a Krímen. son, Tring ellentengernagy, I. Kirkpatrick és Grey, a moszkvai brit nagykövetség tanácsosa. Szovjet részről a fogadáson részt vettek: A. A. Gromiko, V. D. Szokolovszkij, a Szovjetunió tábornagya, Sz. A. Vinogradov és G. M. Puskin. A fogadáson részt vett V. J. Jerofejev, az értekezlet főtitkára is. unióbeli nagykövete, U Hla Maung, Burma Kínai Népköztársaságbeli nagykövete, U Csín, Burma Nagy-Britannia-i nagykövete és U Than, a miniszterelnök titkára. Szovjet részről jelen voltak: V. A. Zorin és N. T. Fedorenko, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettesei, valamint A. D. Scsigorin, a Szovjetunió burmai nagykövete. November 2-án U Nut, a Burmai Szövetség miniszterelnökét fogadta M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese is. hez csatlakozott Dánia, Izland, Norvégia és Svédország is. A szovjet küldöttség kiegészítő javaslataiban követeli, hogy nemzetközi egyezmény útján tiltsák be az atomfegyvert, szigorú nemzetközi ellenőrzés alá vessék e tilalmat és e megegyezéshez vezető első lépésként szüntessenek be minden nukleáris fegyverekkel végzett kísérletet. A szovjet kiegészítő javaslatok többek között követelik, hogy ai atomsugárzás hatásával foglalkozó tudományos bizottságban legyenek képviselve a Kínai Népköztársaság és Románia tudósai és valamennyi államnak lehetősége nyíljon együttműködni e bizottsággal. Az indiai küldöttség kiegészítő ja* vaslata főként a tudományos bizottság tevékenységére vonatkozik, hangsúlyozza, hogy a bizottságnak együtt kell működnie az ENSZ főtitkárával és az összes érdekelt államokkal. Ogy vélem, hogy megbeszéléseink gyümölcsözők voltak és számomra nagyon értékesek. Meggyőződésem, hogy találkozásunk és látogatásunk az Önök nagy országában elősegíti a baráti kapcsolatok felvételét és az együttműködést népeink között és így hozzájárul az egyetemes béke megőrzéséhez. Az ön őszinte K. Holyoakeja. A francia nemzetgyűlés a parlamenti választások határidő előtti megtartása mellett foglalt állást Párizs, november 3. (ČTK) Az AFP hírügynökség jelentése szerint a francia nemzetgyűlés november 3-ára virradó éjjel 330 szavazattal 211 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. Faure miniszterelnök a bizalmi kérdést azzal a kormányjavaslattal kapcsolatban vetette fel, hogy a nemzetgyűlés funkciós Időszaka január 2-án érjen véget és hogy eddig az ideig tartsák meg az új választásokat. Jaques Duclos a szavazás előtt a kommunista képviselők nevében kijelentette, hogy a kommunisták tovább is a kormány ellen vannak, azonban a kormány javaslata mellett fognak szavazni, mert az a nézetük, hogy az űj választásokat minél előbb meg kell tartani A nemzetgyűlés feloszlatására jóváhagyott javaslatot most a köztársasági tanács elé terjesztik jóváhagyás végett. Az AFP tudósítója azonban megjegyzi, hogy „a képviselőknek az a nézetük, hogy a kormányjavaslat jóváhagyása gyakorlatilag a választási kampány kezdetét jelenti". Dulles madridi útjáról Genf, november 2. (ČTK) — A Frankfurter Rundschau nyugatnémet lap november 1-i számában cikket közöl, amely elítéli Dulles amerikai külügyminiszter madridi útját, amelyet a genfi értekezlet alatt tett. A lap azt írja, hogy a genfi értekezlet egyes köreinek nézete szerint Dulles Francónál tett látogatásával tudomásul adja, mily kevéssé érdekli őt a genfi értekezlet. Ez érvényes a Brioniba tervezett útjára is. Ezekben a körökben szintén egy kevéssé illetlennek tartják, hogy az államtitkár a genfi értekezlet közepén éppen olyan embert keres fel, mint Franco. A lap rámutat, hogy Dulles ezzel „a Keletnek - alkalmas propagandaérveket nyújt a nyugati nagyhatalmak politikája ellen. Nem lehet fellépni a Szovjetunióval szemben a szabadság és a demokrácia védelmezőjeként és egyben tüntető baráti látogatással tisztelni meg Európa utolsó hatalmon levő aktív fasisztáját." A szovjet kormánynak az össznémet tanács megalakítására tett javaslata N. A. Bulganyinj N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan megbeszélést tartottak U Nuval Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának november 2-i ülése K. Holyoake új-zélandi miniszterelnökhelyettes, földművelésügyi miniszter távirata N. S. Hruscsovhoz, az SZKP főtitkárához