Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-30 / 287. szám, szerda

4 / UJSZ0 1955. november 30. N. Sz. Hruscsov : Á békéért harcoló nemzetek közötti nagy barátságot és szeretetet tovább fogjuk szilárdítani Bulganyin és Hruscsov elvtárs indiai útjának további állomása: Madrasz állam erősíteni. Azt akarjuk, hogy a köztünk levő békés ba­ráti kapcsolatok a többi országok között is létrejöj­jenek. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov beszédei az össze­gyűltek körében hatalmas tapsot és nagy elismerést arattak. A gyűlés befejezése után a vendégek India egyik legfestőibb vidékére,, a Kék-hegyre mentek, amely Koinbaturtól 60 mérföldre van. A Kék-hegyekben 2500 méternyi magasságban fekvő Utakamand hegyifürdőbe ve­zető út körübelül 5 óráig tartott. Otközben Hruscsov és Bulganyin elvtársak a madraszi állami hivatalok meghívá­sára megtekintettek több mezőgazdasági vállalatot. Mindenütt, ahova a szovjet vendégek ellátogattak, a helyi hivatalok, a farmok dolgozói a legszívélyesebben és legbarátságosabban fogadták. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov délután a tea- és kávéültetvényeket nézték meg Utakamandtól nem mesz­sze. A szovjet vendégek ezután megtekintették a kisebb kávé- és teafeldolgozó üzemeket si. A vendégek Utaka­mandban töltötték az est további részét. Utakamand, (TASZSZ). — November 27-én a helyi időszámítás szerint 10 órakor érkezett meg az a repülő­gép, amellyel N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja Bangalorból útnak indult — a koinbaturi repülőtérre, amely Madrasz állam­ban Dél-India fontos ipari központjainak egyike. A ven­dégeket eljöttek üdvözölni: S. R. Sethupathi közmun­kaügyi miniszter, valamint a helyi polgári és katonai hi­vatalok képviselői. A repülőtéren virágfűzérekkel és zászlókkal gyülekezett a nép. A repülőtér kijáratánál a vendégek tiszteletére hat hatalmas ünnepélyesen feldí­szített elefánt állott arany feidíszekkel és a magas színes nyergeken világoskék takarókkal. A városban nagy­gyűlést szerveztek. A szovjet vendégeknek az emel­vényen átadták a hagyományos virágfüzéreket, mint a város közszervezeteinek ajándékát. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov üdvözlő beszédeket mondtak. N. A. Bulganyin köszöríetet mondott a szívélyes fogadtatásért, amelyben a szovjet küldöttség Koinbatur­ban részesült és éltette a szovjet-indiai barátságot. Utána N. Sz. Hruscsov mondott beszédet. A szovjet nép nevében tolmácsolta a tisztelet és szeretet őszinte baráti érzéseit, amelyeket a szovjet dolgozók India nem­zetei iránt táplálnak. A nemzeteink, valamint a békéért harcoló nemzetek közötti nagy barátságot és szeretetet tovább fogjuk szilárdítani — mondotta N. Sz. Hruscsov. Ezt a barátságot nem akarjuk más nemzetek kárára Amint már közöltük, november 26-án Bangalorban a szovjet vendégek tiszteletére nagy gyűlést szerveztek, amelyen körülbelül kétszázezer polgár vett részt. A gyűlésen N. Sz. Hruscsov a nemzetközi kérdésekről mon­dott beszédet. W. 'Jlbrichtnak, a nyugat-németországi szociáldemokraták csoportjával folytatott beszélgetéséb ől Á német munkásosztálynak közös ellensége van — a militarizmus Berlin, (TASZSZ). — Berlinben Walter Uulbricht, az NDK Szocia­lista Egységpártja Központi Bizott­ságának első titkára, a szociáldemok­rata funkcionáriusok csoportjával, Nyugat-Németország különféle vidé­keinek képviselőivel beszélgetést foly­tatott. A beszélgetés folyamán felvetődtek az egész német munkásosztályt érin­tő kérdések, elsősorban a Németor­szág egységesítéséért; folytatott harc­cal kapcsolatos kérdések. Ulbricht, Németország egységesíté­séről többek között kijelentette: „A külügyminiszterek genfi értekez­lete megmutatta, hogy Németország­ban a tárgyalások napirendjén van ez a kérdés: Milyen Németországot akar­tok? Békeszeretőt és demokratikusát, vagy oiyan Németországot, amelyben a militarizmus uralkodna? Mi béke­szerető Németországot akarunk. Ez alatt azt érjük, hogy Nyugat-Német­országban a militaristák kormányát fel kell számolni. Ez azt jelenti, fel kell számolni a falvakon a militaristák ha­talmas pozícióit, a junkereket és nagybirtokosokat." Ulbricht a továbbiakban a német­országi új helyzettel foglalkozott és kijelentette: A helyzet megváltozott és kérem a szociáldemokrata elvtírsakat, hogy el­sősorban ezt vegyék figyelembe. Ab­ban változott meg, hogy az erőpoli­tika sikertelenségre van ítélve. .Ulbricht a továbbiakban megállapí­totta, hogy a Szociáldemokrata Pártok vezetőségének álláspontja nem felel meg a munkásosztály érdekeinek. A szociáldemokrácia vezetőségének indokolatlan javaslataira is rámutatott, amelyek a külügyminiszterek genfi ér­tekezletére vonatkoznak, mivel ezek­ben a javaslatokban nincs szó konk­réten arról, hogy milyen legyen Né­metország. A szociáldemokrácia vezetősége ér­deklődik aziránt, hogy milyen lesz az egyesített Németország katonai sta­tutuma. Mi legelőször Németország két részének közeledését akarjuk elér­ni és azért össznémet tanács létesíté­sét javasoljuk. Ulbricht a továbbiakban a szociál­demokrata párt vezetőségének állás­Osszjapán értekezlet a diplomáciai kapcsolatokról Tokió, november 29. (ČTK). — A to­kiói rádió közli, hogy november 28-án megkezdődött Tokióban a Kínával és a Szovjetunióval való diplomáciai kap­csolatok megújításával foglalkozó ér­tekezlet. Az értekezleten 170 küldött vett részt Japán minden részéből. Fu­naszu Kuhara elnök fiz értekezlet meg­nyitásakor hangsúlyozta a diplomáciai kapcsolatok megújításának hatalmas jelentőségét Japán szempontjából. Az ülésen beszédet mondott Szuzuki, a Japán Szocialista Párt elnöke, Szanzo Noszoka, Japán Kommunista Pártjának első titkára és Ivai, a Japán Szakszer­vezetek főtanácsának főtitkára. Az ér­tekezlet részvevői azután meghallgat­ták a Kínával és a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok megújításával foglalkozó nemzeti bizottság tevékeny­ségéről szóló beszámolót. pontjáról beszélt, amely nem ismeri el a Német Demokratikus Köztársaságot és kijelentette: a Szociáldemokrata Párt vezetősége Németország egye­sítését akarja, de közben kijelenti: a Szövetségi Köztársaság úgyszólván alap. A szociáldemokrata munkás ho­gyan tarthat alapnak egy olyan álla­mot, melyben monopolista töke ural­kodik? Ez burzsoá nézet. Az impe­rialista burzsoázia uralma tehát a szociáldemokrácia vezetősége szem­pontiából jobb, mint a munkások é6 a földművesek uralma. Ulbricht az össznémet választások megvalósításával kapcsolatban kijelen­tette: Most is az össznémet válasz­tásokat akarjuk. De mivel a berlini értekezlet után bizonyos lépéseket tettek Nyugat-Németország felfegy­verzésére, szükséges elsősorban ezeket az intézkedéseket eltávolítani, hogy meq lehessen valósítani a demokrati­kus és szabad össznémet választáso­kat. A szociáldemokraták egyike, aki részt vett a beszélgetésen, hangsúlyoz­ta, hogy a szociáldemokraták általá­ban véve egyetértenek Ulbricht nyi­latkozatával a német egységhez ve­zető útról. Kijelentette, hogy csak de­mokratikus és békeszerető Németor­szág lehetséges. Terror Németország Kommunista Pártja ellen Nyugat-Németországban München, november 29. (ČTK). — Az ADN -sajtóiroda közleménye szerint a müncheni rendőrség és 20 bűnügyi tisztviselő a hét végén megtámadta Németország Kommunista Pártja já­rási szervezetének aktíváját München­ben. A rendőrség elkobozta az „Ernst Thälmann — osztályának vezére" cí­mű filmet, melyet a szociáldemokrata és pártonkívüli vendégek részvételével mutattak be a gyűlésen. A rendőrség provokációja ellenére a gyűlés tovább folytatódott. Sepp Neuberger járási titkár beszámolójá­ban megemlítette az 1933. évi ta­pasztalatokat és felhívta a szociálde­mokrata és pártonkívüli munkásokat, hogy csatlakozzanak kommunista tár­saik harcához. A dórtmundi országos bíróság bün­tető kamarája hétfőn, november 28-án egy év börtönbüntetésre ítélte Her­bert Jacobit, a „Neue Volkszeitung"­nak, Németország Kommunista Pártja esseni sajtószervének volt felelős szerkesztőjét azért, hogy állítólag ve­szélyeztette az állam biztonságát és becsmérelte az államot. Kujbisevnél új mederbe kényszerült a Volga A kujbisevi erőmű építésének körzeté ben befejeződött a Volga vizének el­zárása. A hatalmas orosz folyót az er ős vasbetongát mesterséges mederbe kényszerítette. A gátba 1400 tíz tonnás piramist és több ezer tonna követ építettek be a dolgozók. Képünkön az éjszakai műszakban a gátat erősítik Ünnepi ülés Tiranában Albánia felszabadulása 11. évfordulója tiszteletére Tirana, november 29. (ČTK) — No­vember 28-án ünnepi ülést rendeztek Tiranában, Albániának a fasiszta meg­szállóktól való felszabadítása 11. év­fordulója alkalmából. Az Albán Nép­köztársaság és a Szovjetunió állami zászlóival kidíszített Nemzeti Színház termében gyülekeztek az albán ipar és mezőgazdaság példás dolgozóit, a tudomány, kultúra és művészet mun­kásai és a közszervezetek képviselői. Az elnökségben helyet foglaltak En­ver Hodzsa, az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Meh­met Sehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Hadzsi Lesi. az albán nemzetgyűlés elnök­ségének elnöke, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága politikai irodá­jának. a nemzetgyűlés elnökségének tagjai és a kormány tagjai. Az ün­nepi ülésen továbbá résztvett K. D. Levicskin, a Szovjetunió albániai naqykövete és a Tiranában akkredi­tált diplomáciai képviseletek főnökei. Az ülést Hiszni Kapo, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága poli­tikai irodájának tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese nyitotta meg. Fő beszámolót Albánia felsza­badítása 11. évfordulója alkalmából Bekir Balluku. az Albán Munkapárt Központi Bizottsága politikai irodá­jának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese mondott.. Többek kö­zött ki .jelentette: 11 évvel ezelőtt Albánia munkás­osztálya és dolgozó parasztsága a kommunista párt vezetésével, vagyis a Munkapárt vezetésével, hála a szovjet hadsereg dicső győzelmének, TITO: Szocialista országban nem lehet kétféle termelési mód: szocia­lista és kapitalista, ha teljesen f el akarjuk építeni a szocializmust. J. Broz Tito elnök beszámolója Jugoszlávia Dolgozói Szocialista Szövetségi Bizottságának plenáris ülésén Belgrád, november 29. (TASZSZ). — | ban szükséges volt, mivé' meg kellett A jugoszláv rádió jelentése szerint november 27-én Belgrádban ülést tartott Jugoszlávia Dolgozói Szocia­lista Szövetségének Szövetségi Bizott­sága, melyen a gazdasági problémák­ról tárgyaltak. Joszip Broz Tito, köztársasági el­nök, aki Jugoszlávia Dolgozói Szocia­lista Szövetségének elnöke, az idő­szerű gazdasági kérdésekről beszélt. Beszámolójával kapcsolatban Szlavkov Komár, Miha Marinko, Radoljub Cso­lakovics, Szvetozár Bukmanovics-Tem­po és mások szólaltak fel. Befejezé­sül a plenáris ülés határozatot foga­dott el a népgazdaság feladatairól a •cövetkező időszakban. Tito elnök beszámolójának bevezető részében kijelentette, hogy itt az ide­je annak, hogy megvalósítsák az előre jelzett változásokat, jobban mondva megvalósítsák a jelzett módosításokat a jugoszláv ipar és gazdaság távlat­terveiben. Az, hogy Jugoszláviában most meg­változik a további ipari fejlődés irány­zata, ahogyan ezt közölték, még nem jelenti azt, hogy hiba volt, hogy a figyelmet a nehézipar fejlődésére for­dítottuk. A nehézipar fejlődése a ju­goszláv gazdaság többi ágazatainak, főleg azon ágazatoknak lemaradására vezetelt amelyek szükségesek a la­kosság é ie (színvonalának emeléséhez, mint például a mezőgazdaság és né­hány ipari feldolgozó ágazat. A nehéz­ipar előnyös fejlődése Jugoszláviá­birkózn; az ipar fejlődésében fennálló nagy elmaradottsággal. Az anyagi eszközök hiánya lehetet­lenné tette annak a kiterjedt építés­nek megvalósítását, amely az összes gazdasági ágazatokra vonatkozik és lehetővé tenné a lakosság életszínvo­nalának gyors emelkedését. De most a nehézipar fejlődése olyan fokot ért el, hogy kiépítettük azt az alapot, amelyen a jövőben lassabban és foko­zatosan építhetünk. Ez nem jelenti azt. hogy a nehézipart most kizárjuk az ország további fejlődésének mene­téből. Most arról van szó, hogy az ipar fejlődése lassabban és fokozato­sabban folytatódjék. A jövőben meqvalósítandó beruhá­zási politika szem előtt tartja azt. hogy a beruházások elsősorban a bel­ső szükségletek kielégítésére irányul­janak, vagyis a gyorsabb belső fejlő­désre. Elsősorban az ipart fogjuk épí­teni és fejleszteni, amely földolgozza a iugoszláv forrásokból kikerülő kü­lönféle nyersanyagokat. Sokkal eló­nyősebb kész termékeket kivinni! mint nyersanyagot. A jövőben meg­valósítandó népgazdasági politika fő feladatainak egyike lesz. hogy ú.i le­hetőségeket keressen a mezőgazdasági termékek kivitelére. Intézkedéseket kell tenni a gazda­ságosabb építésre — mondotta. A mostani időszakban, amikor Jugoszlá­viában anyagi eszközökben hiány mu­tatkozik. nincs szükségünk olyan üze­mekre. amelyek a kor emlékeivé vál­nak. hanem olyan üzemekre és qvá­rakra. amelyek minél olcsóbban é6 minél rövidebb időn belül termelni tudnak. A bekövetkező időszakban tehát összhangba és arányba hozhatjuk a könnyű és nehézipar fejlődését. Ami a földművesszövetkezeteket il­leti, Tito elnök kijelentette, hogy Ju­qoszlávia nem tért el a szocialista ter­melési mód kiterjesztéséről a falvakon sem. Ez azért van, mivel szocialista országban ha teljesen fel akarja építe­ni a szocializmust nem lehet kétféle termelési mód. szocialista és kapita­lista. Arról van szó. hoqy különféle esz­közök seqítséqével fokozatosan lehe­tővé váljon a már meqlevö juqoszláv szövetkezeteknek, hoqy a lehető leg­nagyobb mértékben meqmutathassák a legjobb oldalukat úgy. hogv az ösz­szes magán-mezőqazdasági termelők példájává váljanak, akik eddiq azt hi­szik. ho.qv szövetkezeten kivül jobban élhetnek és jobban fejleszthetik qaz­dasáqukat. A szövetkezetekre hárul most a feladat, hoqv az egyénileg qazdálkodó földművesektől felvásárol­ják a mezőgazdasági termékeket, ami ielentős lépés előre a belső piacnak mezőgazdasági termékekkel való ál­landó elátásának szakaszán. Úgy vé­lem, hogy ezáltal a szövetkezeteknek iehetőséqük nyilik fejleszteni termelé­süket. De a mezőgazdasági termékek felvásárlójának funkciója nem a fő feladat a földműves szövetkezetek munkájában. A szövetkezeteknek el­sősorban aktiv tényezőkké kell vál­niok a mezőgazdasági termeiéi foko­zásában. Beszámolójának befejező részében Tito elnök, a jugoszláv külkereskede­lem és a belföldi piac problémáiról be­szélt. országából kiűzte a fasiszta megszál­lókat, megbuktatta a népellenes, rend­szert és uralomra juttatta a népi kor­mányt. Az a győzelem, amit 1944. novemberében harcoltunk ki, népünk legnagyobb győzelme, a szabadságért és függetlenségért vívott harc ezer­éves történetében. Ez a győzelem az új, boldog élet építésének — a szocializmus építésé­nek nagyszerű távlatait nyitotta meg népünk előtt. Az elmúlt 11 év folya­mán az albán nép jelentős sikereket ért el a szocializmus alapjainak építé­sében. Az országban kiépült az ipar. Bekir Balluku a továbbiakban a mezőgazdaság szakaszán elért sike­rekről beszélt. Ebben az- évben 54 százalékkal több kenyérgabonát és 62 százalékkal több gyapotot termelnek, mint a háború előtt. A vetésterület az 1938. évhez viszonyítva 70 százalékkal szaporodott. A népuralom éveiben 7700 kilométer hosszúságban építet­ték ki az öntöző és lecsapolócsator­nákat. A gép- és traktorállomásokon a traktorok száma az 1947-hez év­hez viszonyítva 19-szeresére szapo­rodott. A dolgozó parasztok saját tapaszta­lataikból győződnek meg arról, hogy a földművesszövetkezetek jelentik számukra a fényes jövőt. 1946-ban •Albániában hét földművesszövetkezet volt. Ma már 242 működik. A külpolitikában — mondotta a to­vábbiakban a szónok — az Albán Mun­kapárt és a kormány a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés envüttélésének lenini elvéhez igazo­dik­A szónok befejezésül, köszöntőt mondott az albán nép, az Albán Mun­kapárt és a kormány tiszteletére, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok tisz­teletére. Az ülés részvevői lelkesedéssel fo­gadták azt a táviratot, amit a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB-ának és a Szovjetunió Minisztertanácsának küldenek. Az ünnepi ülés befejező részében gazdag művészi műsor volt. VASÁRNAP, NOVEMBER 27-ÉN ün­nepi esttel nyitották meg Budapesten a magyar-ukrán barátság hetét, ame­lyen részt vett V. N. Titov, a Legfelső Tanács küldöttségének tagja, valamint a magyar politikai és kulturális élet jelentős személyiségei. A magyar-uk­rán barátság hetének keretében až egész országban számos kulturális kezdeményezést, előadást és hangver­senyt rendeznek. (ČTK) AZ UTÓBBI IDŐBEN a magyaror­szági állami gazdaságokban 50 moder­nül beréndezett laboratóriumot létesí­tettek. A laboratóriumokban tapasztalt mezőgazdasági szakemberek tanulmá­nyozzák a talaj összetételét és a vető­mag minőségét. Ezenkívül meteorolő­qiai meqfiqveléseket is véqeznek. (ČTK A RUSZI Juraj Dimitrov mezőgazda­sági gépüzemben elkészült az első bol­gár kukoricagyűjtő kombájn, a „KU-2" típusú szovjet kombájn nyomán. Az üzem kollektívája készül 400 kombájn sorozatgyártására. (ČTK) NOVEMBER 28-ÄN a Szovjetunió V. I. Lenül állami könyvtárában megnyi­tották a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság kikiáltása 10. évfordulóia al­kalmából rendezett kiállítást. (TASZSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents