Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-23 / 281. szám, szerda

'1955. november 23. ül S20 3 A szovjet államférfiak indiai látogatása határkő az ázsiai országok békés együttműködésének megszilárdításában BULGANYIN: Ai a sió, hogy „béke" egyformán szent mind India, mind a Szovjetunió népei előtt • NEHRU: Az egyetlen tábor, amelyhez tartozni akarunk: a béke és a jóakarat tábora Buiganyin és Hruscsov elvtársak iafogatása Agra városában N. A. Buiganyin és N. Sz. Hruscsov november 20-án ellátogatott a Delhitől kélsz-z kilométerre délkeletre fekvő Agra városba, ahol a nagy mogulok birodalmúnak korszakából fennmaradt építészeti emlékek láthatók. Agra — Delhivel egyidejűleg — székhelye volt a dinasztia Indiát évszázadokon át kormányzó császárainak. A repülőgépek, amelyek N. A. Bulganyint, N. Sz. Hruscsovot és kíséretét szállították, a várostól 12 kilométerre fekvő repülőtéren szálltak le. A vendégeket K. M. Munsi, Utlar ťrades állam kormányzója, valamint a helyi polgári és katonai hatóságok magasrangú képviselői fogadták. A városhoz vezető út két oldalán a körzet lakói álltak tömör sorfalat, akik nagy utat tettek meg, hogy N. A Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot üdvözöljék. A vendégek megjelenésekor lelkes kiáltások hallatszottak: „Az indiaiak és az oroszok testvérek!" „Éljen Buiganyin és Hruscsov!" „Éljen a Szovjetunió!" „Éljen India!" — harsant a tömegek kiáltása. Az emberek a két baráti ország loboguit lengették. N. A. Buiganyin és N. Sz. Hruscsov melegen üdvözölte a lakosságot. A gépkocsik megérkeztek a város peremére, ahol Tadzs-Mahal, a nagy mogi!:ok birodalmának nagyszerű építészeti emléke emelkedik. A Tadzs-Mahalt a XV'll. szazad közepén Sahtdzsahan császár parancsára építették. Ez a csodálatos épület fehér márványból készült, drágakövekkel díszített sírbolt. Szinghal, a bizottság képviselője üdvözölte a vendégeket és átadta nekik a város ajándékát. Ezután a megjelentek viharos tapsa közepette N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra. Hruscsov elvtárs beszéde Engedjék meg, hogy a magam nevében, valamint barátom, Nyikolaj Alekszandrovics Buiganyin és a bennünket kísérő barátaink nevében üdvözöljem önöket és kifejezzem önöknek baráti érzéseinket és jókívánságainkat. (Taps). Nincs szó, amellyel ki lehetne fejezni a lelkünket, most eltöltő érzéseket. Nagyon sokra értékeljük az indiai nép barátságának azon megnyilvánulásait, amelyekkel mindenütt, rövid itt-tartózkodásunk alatt találkoztunk. Biztosíthatom önöket, hogy népünk a maga részéről a legőszintébb baráti érzéseket táplálja India népei iránt. (Viharos taps). Önök a nemzeti felszabadulás és országuk önálló irányításának csodálatos tavaszát élik. De szeretném figyelmeztetni önöket, hogy a szabadságot és függetlenséget csak akkor lehet megszilárdítani, ha fejleszteni tudják iparukat. kü'önösképpen pedig a gépgyártást. (Taps). Nem akarok tanácsokat adni önöknek. Azt hiszem, hogy önök kitűnően megértik mindezt. Most tekintettük meg az emberi kéz csodálatos alkotását, e gyönyörű sírboltot. Amikor megcsodáltam ezt az épületet, kétféle érzés merült fel bennem: az első az elragadtatás érzése volt egy nép nagysága, művészete, kultúrája, tudása iránt, amely már sok évszázadokkal ezelőtt virágzott. Ez a műemlék — népük büszkesége. De egy másik érzésem is támadt. Űjból megértettem, hogy a királyok és cárok mennyire nem kímélték az emberi munkát, mennyire pazarlóan bántak vele. Amikor ilyen emlékműveket alkottak alárendeltjeik kezével, egyetlen cél érdekében, saját dicsőségükre merítették ki a nép erejét és anyagi forrásait. És abban az időben az emberek milliói haltak éhen. íme, az egyik oldalon gazdagság és a másik oldalon nyomorúság. Bocsássanak meg nekem, hogy eltérek a tárgytői, de el akartam monda.nl, hogy mit éreztem, amikor megtekintettem ezt a műemléket. Sok boldogságot és minden jót kívánok mindnyájuknak! (Viharos taps). mének összpontosulnia. Ehhez minden előfeltételünk és lehetőségünk megvan, elsősorban a legfontosabb feltétel — a korszak és a feladatok magaslatán álló emberek — és erről számtalan bizonyíték tanúskodik. A mi Jawa motorkerékpárjaink nagyon népszerűek és technikusaink, munkásaink munkája általános tiszteletnek örvend Lengyelországban. Ezért a Prágában tartózkodó lengyel vendégeink szívesen látogatják meg a Május 9. üzemet és azt várják, hogy e világhírű motorkerékpárokat nagy korszerű gyárakban készítik, amelyek a legmodernebb berendezéssel vannak ellátva. De meglepődéssel tapasztalják, hogy ezeket a jó gépeket egy kicsiny, aránylag elavult berendezésű üzemben gyártják. Most arról van szó, ho°y magas szakképzettséggel rendelkező munkásaink kezébe a legtökéletesebb gépeket, világviszonylatban is élenjáró technikát adjunk. Világos, hogy ennek milyen következményei lesznek, mily átütően fokozódik ezzel a munkatermelékenység s így népünk életszínvonala is. Az is világos. hogy ezt a feladatot nem teljesíthetjük a legszélesebbkörű nevelési és meggyőző kampány nélkül, mert új. fontos időszak küszöbén állunk a szocializmus építésében és a szocializmus gazdasági alaptörvényeinek teljesítésében. És mint mindig, ma is e komoly feladat téljesítésében a köztársaság egész dolgozó népéhez fordul pártunk. Milliók pártja vagyunS — mondotta Gottwald elvtárs. Ha ez a párt mozgósítani fog, ha pártunk a tömegeket megnyeri, akkor nincs olyan nehézség, amit le ne küzdenénk. Az adminisztratív intézkedések mirrá csupán póteszkö zök azok ellen, akiknél már sem mi sem segít, akik nem hagyják magukat meggyőzni. De lakosságunk túlnyomó többségénél érvényesül tömegpolitikai munkánk. Ha jobb szervezési és politikai j munkát fogunk végezni és ha a ' pártot egészként mozgósítjuk arra, hogy a tömegek közé menjen, a tömegeket megnyerje a becsületes munkának, a párt irányvonalának és a népi demokratikus államnak, akkor minden feladatot elvégzünk és hamar végzünk el. Erre tanította Klement Gottwald a párttagokat, erre vezette a pártot. A párt ezért tudja a dolgozó népet vezetni, mert rendszeresen kiküszöböli azokat az akadályokat, amelyek gátolják a párt és a nép szoros egységbe való tömörülését. Az „Arccal a tömegek felé" — gottwaldi jelszó munkánk állandó jelszava. Emellett azonban vannak egyesek a nemzeti bizottságok dolgozóinak soraiban, akik úgy látszik — saját, magánjelszót okoskodtak ki maguknak, amely így hangzik: „Háttal a tömegek felé." Komoly veszélyt jelent ez, a DOIgárokban bizalmatlanságot szül a népi demokratikus rendszer iránt és megbonthatja a párt és a nép kötelékeit. Ezért meg kell tanulnunk. hogy kiküszöböljük a bürokratizmus minden jelenségét, elsősorban az állami szervek tevékenységében. Természetesen erélyesen kell harcolni ellene mindenütt, ahol befurakodott a párt életébe is. A párt a dolgozókkal mindig világosan és nyíltan beszélt. Ezért a kommunista párt mindig bizalommal fordulhat a dolgozókhoz támogatásért, ezért a párt tevékenységében mindig szilárdan a dolgozókra támaszkodik. A nyílt beszéd — ez is a népünk iránti hűség megnyilvánulása, amint azt Klement Gottwald példás életéből és művéből tanuljuk. Szovjet államférfiak Indiában. Képünkön Dzsavaliarlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, Indira Gandhi, N. A. Buiganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Szarvapalll Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság elnöke látható. (A Moszkvai Pravda képe) N. ň. Buiganyin beszéde Nehru miniszterelnök vacsoráján Beszéde elején a következőket mondotta: Országaink a történelem folyamán baráti kapcsolatban álltak egymással és népeink nagy megbecsüléssel viseltettek egymás iránt. A Szovjetunió és India népei erkölcsi támogatásra találtak egymásnál a jobb jövőért vívott harcukban. Barátságuk, együttműködésük még inkább megerősödött most. amikor Indiának és a Szovjetuniónak sok közös érdeke van a békéért, az emberiség boldogulásáért vívott harcban. Kapcsolataink az ismert öt elven alapulnak. Ezeket az elveket Nehru úrral ez év júniusában közös nyilatkozatunkban deklaráltuk, amikor az egész szovjet néppei együtt örömmel üdvözöltük őt országunkban. A Szovjetunió szigorúan ragaszkodni fog ezekhez az elvekhez az Indiához és más olyan békeszerető országokhoz fűződő kapcsolataiban, amelyek már szintén kihirdették ezeket az elveket, vagy készek csatlakozni ezekhez az elvekhez. India és a Szovjetunió — békeszerető ország. Különböző politikai és társadalmi rendszerünk van és különböző utakat választottunk ahhoz, hogy biztosítsuk népeink boldog életét és felvirágzását. De az a sző, hogy „béke", egyformán szent mind India, mind a Szovjetunió népei előtt. Ez a békeakarat hoz közel bennünket egymáshoz, ez egyesít bennünket és ez teszi lehetővé számunkra, hogv tevékenyen, együttesen síkraszálljunk a vitás nemzetközi kérdések békés rendezéséért. A kormányfők találkozása után öszszegyűltek a külügyminiszterek, akiknek meg kellett volna találniok a négy hatalom kormányfőinek irányelveiben megszabott kérdések megoldására vezető utat. Mi számos erőfeszítést tettünk a megegyezéses döntések elérése érdekében. Nagy sajnálatunkra a miniszterek értekezlete nem ment túl a vélemények nyílt kicserélésén. A szovjet kormány mindazonáltal nem veszíti el a reményt és meg van győződve arról, hogy a négy hatalom végül is a kellő módon megoldja az előtte álló problémákat. Mi mindig ellene voltunk a hidegháborúnak és nem akarjuk, hogy a hidegháború visszatérjen. Mi a jövőben is az atom- és hidrogénfegyver eltiltására, a hagyományos fegyverzet csökkentésére, az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére és az államok között támadt konfliktusok békés módon való megoldására törekszünk. Ami a német kérdést illeti, a mi álláspontunk v/.ltozatlan volt és az is marad. E probléma megoldásához időre és türelemre van szükség. Ügy véljük, hoqy e kérdés megoldásánál mindenekelőtt a német népre kell számítani és nekünk az a feladatunk, hogy segítsük őt ebben az ügvben. Öriási történelmi változások mentek és mennek végbe Ázsiában, amelynek legnagyobb országai: a Kínai Népköztársaság, India és a Szovjetunió. Az általános béke ügye szempontjából rendkívül fontos az a tény, hogy e három hatalom egymáshoz fűződő kapcsolatai a békés egymás mellett élés, a barátság és az együttműködés szilárd elvein nyugszanak. Az Indiai Köztársaság nemzetközi tekintélye évről évre növekszik. India egyre jelentősebb szerepet tölt be Ázsia — de nemcsak Ázsia — problémáinak megvitatásánál és megoldásánál. Mindenki előtt világos, hogv India tekintélye nemcsak azért növekszik. mert a világ egyik legnagyobb országa, hanem azért is, mert a béke következetes és fáradhatatlan bajnoka. Ennek kapcsán ismét meg kell említenünk az ázsiai és az afrikai onszáqok bandungi értekezletének óriási jelentőségét. Ez az értekezlet elősegítette a „bandungi szellem" — egy olyan légkör megteremtését, amely meqkönnylti az ázsiai és az afrikai népek sorsát érintő problémák megoldását. Forrón reméljük, hogv Indiai látoqatásunk országaink barátságának és eqvüttműködésének további megszilárdítását szolgálja. A szovjet kormány az indiai népnek és vezetőiének — Dzsavaharlal Nehru úrnak, a bátor békeharcosnak — további sikereket kíván az új India építéséhez. Nehru miniszterelnök beszéde Tisztelt szovjet vendéqeink még csak két és fél napot töltöttek Delhiben. Ez alatt a rövid idő alatt tanúi voltak annak a páratlan fogadtatásnak, amelyet e város lakossága rendezett számukra. Ehhez a fogadáshoz hozzátenni valamit feleslegesnek tűnik, mert népünk világosan szólt és mi csak a nép képviselői vagyunk. Mégis a magam és kormányunk nevében szeretném forrón üdvözölni Buiganyin urat, Hruscsov urat és többi szovjet vendégünket. Ez nem csupán hivatalos üdvözlés. Az események megmutatták, hogy nagy országaink népei között mélységes a barátság és a kölcsönös megértés, ami sokkal többet jelent minden hivatalos üdvözlésnél. A kölcsönös megértés és a barátság állandóan nőtt annak ellenére, hogy az utak, amelyeken országaink haiadnak, kü'önböznek egymástól. A problémáink megoldásának módjában mutatkozó eme különbség ellenére — ami sz orszáqaink és népeink helyzetét meghatározó körülmények miatt elkerülhetetlen — nem volt közöttünk a konfliktusnak semmi eleme. Ellenkezőleg, kölcsönös közeledés történt a tevékenység sok fontos területén. Boldog lennék, ha nemcsak most, hanem a jövőben is íqy lenne. Mindössze nyolc év telt el azóta, hogy szuverének és füqqetlenek lettünk. E nyolc év alatt minden eszközzel sokirányú problémáink meqoldására törekedtünk. Ezek nagy problémák, mert eqy hosszú ideiq nyomorban élt 370 miliős nép lövőjét és ióíétét érintik. Hisszük, hoqv megoldhatjuk ezeket a problémákat, és létrehozhatjuk országunkban a társadalom szocialista szerkezetét, utat nyitva minden eqves embernek a jólét és a haladás felé. Tudiuk azonban, hoqv ez nehéz feladat és időt iqényel. De nincs olyan feladat, ami túl nehéz volna olyan nép számára, amely szilárdan eltökélte, hoqy sikert ér el. Ez az elhatározás megvan bennünk és népünkbe vetett hit tölt el bennünket. Ügy véljük, hogy nemcsak céljainknak Kell jóknak lenrriök, hanem jóknak kell lenniök eszközeinknek is, mert másképp új problémák támadnak és maguk a célok is megváltoznak. Hisszük azt is, hogy naqy célokat nem lehet erőszakkal és gyűlölettel elérni, és hogy a viláqméretű problémákat csak a barátság és az eqyüttmüködés megteremtésére irányuló erőfeszítésekkel lehet megoldani. Ezért baráti kezet nyújtunk minden országnak és minden népnek. üdvözöljük az orszáqok közti eqyüttmüködést és más orszáqok baráti secvitségét, de tudjuk, hogy a nemzet saját erőfeszítései, saját erői révén fejlődik. A magunk erejére építve vívtuk ki fügqetlenséqünket és reméljük, hogy uqyanúqy cselekedve elérjük a maqunk elé tűzött célokat. Katonai szempontból és az anyagi javak szempontjából nem vaqvunk erősek. De erőssé tesz bennünket a népünkbe vetett hit. Ebben a rettegéstől és félelemtől áthatott világban kellő szerényséqqel akarom kijelenteni, hoqv nem félünk. Miért kellene félnünk? Másokkal barátsáqban akarunk élni. Miért kellene retteqnünk, ha népünket az erejébe vetett hit hat- ia át? Nincsenek más orszáq, vaqy más nép ellen irányuló követeléseink. Mindenkinek jót kívánunk és forrón törekszünk arra, hogv a szabadság, a szociális és a qazdasáqi haladás minden ország közkincsévé váljék. A szabadság tagadása és a faii meqkülönböztetés nemcsak megengedhetetlen, de olvan maqvakat relt magában, ameIvekből qonosz konfliktusok és a háborúk fáia nő ki. Nera akarunk másokat kioktatni, de meqqyőződésünk. hoqv a viláq békéjét és biztonságát nem '.ehet háborús szövetségesek és szerződések segíteéqével. vaqy feqyverzet felhalmozása révén elérni. Nem vaqyunk militaristák és nem helyeseljük a háborús frazeológia használatát és a mai problémák háborús megoldását. Sok szó esik a „hidegháborúról". a versenyző táborokról és csoportosulásokról, a katonai tömbökről és szövetségről és mindez „a béke nevében" történik. Nem tartozunk eqyik táborhoz vagy katonai szövetséqhez sem. Az eqvetlen tábor, amelyhez tartozni akarunk' a béke és a jóakarat tábora. Ennek a tábornak minél több orszáqot kell átfoqnia és nem szabad szemben állnia senkivel. Az eqyetlen szövetséq, amelyre törekszünk, a jóakaraton és az együttműködésen alapuló szövetséq. Ha békét keresünk, azt békés módszerekkel, a béke és a jóakarat nyelvezetét használva kell tennünk. Mint önök tudják, abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meglátogathattam a Szovjetuniót Láttam, hoqy a Szovjetunióban hatalmas feladatokat tűztek ki és sokat tettek a nép jólétéért. Mindenekelőtt állhatatos és széles körben elterjedt béketörekvést láttam. Ez a hatalmas, munka és ez a létfontossáoú iqény egybeesett a saját érzésemmel és láttam, hoqy a két orszáq közötti eqvüttműködés lehetősége qazdaq és Aéleskörű. Nagyméltóságtok indiai látogatása kétségtelenül elő foqia segíteni a méq mélyebb kölcsönös meqértésnek és eqvüttműködésnek ezt a folvamatát. Ezért kétszeresen üdvözöl jük a látogatást. Azt szeretném, ha nagvméltősáqtok átadnák kormánvuknak és naqv népüknek üdvözletünket és tolmá"solnák ióakaratunkat és együttműködési készsraünket.