Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-20 / 279. szám, vasárnap

302 M 1SZ 0 1955. november 15. NÉPHADSEREGÜNK A BEKE ŐRE_ A szovjet tüzérség napja 1942. november 19-én hajnalban a sztálingrádi fronton hatalmas sor­tüzet adtak le a szovjet ágyúkból a német fasiszta hadseregre. Ez az ágyúdörgés jelezte a szovjet népnek és az egész világnak a Nagy Hon­védő Háborúban a döntő fordulat kezdetét. A front minden kilométerén a fő ellenállás irányában 70 ágyú és aknavető és 25 harckocsi volt össz­pontosítva, amelyeknek tüze pusztította az ellenség sorait, erődítmé­nyeit és így megnyitotta az utat a szovjet katonák előrehaladásának a hitleri betolakodók körülzárására és teljes megsemmisítésére. A szovjet ágyúk, amelyeket a világ legjobb tüzérei kezeltek, döntő erővé váltak, amely lehetővé tette a szovjet katonáknak, hogy hatalmas ellentámadásba, gigantikus csatába menjenek át, melynek eredménye a történelmi jelentőségű sztálingrádi győzetem volt. A szovjet tüzérség érdeme, hogy a sztálingrádi harcok döntő pillanataiban a főhadiszállás főparancsnokának helyettese, Vaszilevszkij vezérezredes jelenthette J. V. Sztálin főparancsnoknak, hogy a harc hatalmas területre terjedt ki és teljes mértékben behatolt az ellenség védelmi állásaiba. Az áttörés szakaszán harckocsizó, lovas és motorizált osztagokat vetettek be. Min­den szakaszon sikert arattak. November 19-e, a szovjet tüzérek dicső­ségének emléknapja, az egész szovjet nép ünnepévé — a szovjet tüzér­ség napjává vált. A szovjet nép lelkesen ünnepli ezt a nagy ünnepet, mivel büszke tü­zérségének sikereire, bátorságára és hősiességére. A Nagy Honvédő Há­borúban szerzett érdemeikért méltóan jutalmazták őket. Több mint tizenegyezer hazafit jutalmaztak a Szovjetunió hőse címmel, akik közül több mint 1600 tüzér volt. Végül Berlin volt az, ahol a szovjet tüzérség soha nem látott csapást mért az elkeseredetten védekező fasisztákra és egyengette a szovjet ka­tonák útját, hogy végre kitűzhessék a vörös zászlót a Reichstag felett. Hadseregünk, tüzéreink ma a szovjet emberekkel együtt hálásan em­lékeznek a szovjet tüzérségre. Főleg ezekben a napokban emlékeznek erre, amikor az emberiség oly forrón óhajtja a békét. Egységünk életéből — Ki segít a kultúrszoba díszítésé­nél? — tette fel a kérdést Kopka elvtárs, egységünk politikai dolgozója. A kezek emelkedtek, sok volt a jelent­kező. Másnap mindjárt neki is fogtak a munkának. Legtöbbet segítettek Szabó, Sasek, Bílek, Jerábek, Kobilka elvtársak, meg az egységünk politikai dolgozója, aki minden szabad idejét az itteni munkára fordította. Egységünknél megválasztottuk a kulturális bizottságot s most már csak tőlünk függ, hogy a szépen kidíszített kultúrszobát szabad időnkben jól ki­használjuk. • * * Egységünkben gazdag könyvtár van, amelyben könyvárusítást is vezettek be. Nem egészen három hét alatt egységünk katonái 4000 korona érték­ben vásároltak könyveket. » * * Nemrégiben brigádmunkán voltunk a védnökségi EFSZ-ben. öt óra alatt több hektárról takarítottuk be a cu­korrépát. Gottlieber Ferenc, közkatona Ahol a kulturális bizottság jól működik Porubsky tiszt egységénél a kultú­rális bizottság jó segítséget nyújt a katonák pihenőjének biztosításában. Kővár elvtárs például agilis funkcio­nárius. Gondoskodik arról, hogy egysé­günk tagjai hetente egyszer értékes filmeket tekinthessenek meg a mozi­ban. Az egység zenekarral is rendel­kezik, melynek tagjai rendszeresen gyakorolnak és amelyet most az újon­cokból kibővítenek. Egységünk tagjai minden vasárnap felkeresik a városi uszodát, ahol epvéb vízisportokon kívül országos jelentősé­gű vízipólómérkőzéseket tekintenek meg és versenyeznek az itthoniakkal. Lőrincz László, őrvezető Két év után Garamszentgyörgyön Éjjel érkeztem meg szülőfalumba. Az utcák ki voltak világítva és a la­kóházak ablakaiból is a villany fénye szűrődött az utcára. Két évvel ezelőtt éjszakánkint sötétség lakozott az ut­cákon, és a házakban petróleumlám­pákkal világítottak. Az a nyílegyenes utca sem volt két évvel ezelőtt Ga­ramszentgyörgyön, amelyet új és épü­lő házak szegélyeznek. A régi falusi bolt helyén ma modern áruház van. Mindezek a fejlődés szembetűnő példái. Itt is láthatjuk kommunista pártunk és kormányunk gondoskodá­sát. Pásztor Ernő közkatona Otthonosan érezzük magunkat Örömmel vonultam be katonának. A kedvemet tetézte az, hogy a másod­éves katonák az altisztek és a tisztek barátságosan fogadtak bennünket és törődtek azzal, hogy minél előbb meg­szokjuk az új környezetet. Szép volt a kultúrműsor is, melyet a fogadá­sunkkor adtak elő. A környezet tiszta és kellemes és a kollektíva nagyon jó. Már egészen otthonosan érezzük ma­gunkat. Mindenünk megvan, csak egyes magyar nemzetiségű elvtársak­nak hiányzik valami. A szolgálati nyelv ismerete. De ez sem okoz nagyobb gondot. A hadseregben nagy lehető­ségek vannak a szolgálati nyelv elsa­játítására. Ha valaki igyekvő és meg­tanulja a szolgálati nyelvet, könnyeb­ben tanulja meg mindazt, amire a ka­tonai eskü példás teljesítéséhez szük­sége lesz. Tóth Géza, közkatona Mi van a katonaládával ľ Az idei bevonulásnál nem láttunk már katonaládán üldögélő fiatalokat az állomásokon. Sokan felvetették a kér­dést: mi van a kufferral? A válasz nagyon egyszerű. Ma már semmi szük­ség rá. nem úgy mint valaha, amikor még a szekrényt a széket és az asz­talt is helyettesítette. Ma jól felsze­relt ebédlők, hálószobák és olvasóter­mek várták a bevonuló fiatalokat. Mindenkinek van saját szekrénye és minden tárgynak megvan a saját he­lye. Ezek után joggal mondhatjuk, hogy a fekete katonaláda már csak a múlté. Bartha Vilmos, őrvezető Még büszke lehet rá az édesapja Az újoncok első napjai a kaszár­nyákban gyorsan repülnek. Szorgal­mas munkával töltik idejüket. Az új katonák megtanulják a menetelést, a a fordulást, a köszöntést, megismer­kednek a katonai szolgálat jelentő­ségével és sok más dolgot megta­nulnak, amit minden katonának jól kell tudnia. Nem könnyű megszokni a katona­életet. Hiszen annyira különbözik a civilélettől. A rendet, szervezettséget a civiléletben sokan nem ismerték. Egyikük könnyebben szokja meg, mások lassabban. Az újoncok parancs­nokai gondos figyelmet fordítanak arra, hogy a haza védelme váljék egyedüli mozgató ereiévé a katonaéletnek. Sokszor nagy munká­ba kerül ez. De a végén mégis si­kerül. Stacho katona, aki ma olyan ügye­sen, készségesen gyakorolt, nem olyan könnyen kezdte. Annak ellené­re, hogy a jelentkezőlapból úgy lát­szott, hogy éppen Stacho lesz a pa­rancsnok fő támasza. Nézzük csak meg ezt kérdőívet. Stacho foglalko­zása hajós. A Dunc kék hullámain bejárta Magyarországot, Bulgáriát, sőt a szovjet kikötőket is. Es a ha­jón, ezt a szárazföldön élő emberek is jól tudják — mindig példás rend van. A következő rovatban, ahol az előképzettségről van szó, a követke­zőket olvashatjuk: kitüntetéssel vé­gezte a kétéves iskolázást. A továb­biakból megtudjuk, hogy a Hadsereg­gel Együttműködök Szövetségének tagja volt. A végkövetkeztetés tehát egyszerű: Stachóból fegyelmezett, ta­nulékony katona lesz, mert már tud valamit a katonaságról. De a valóságban egészen más volt a helyzet Stachó esetében. Ágyának rendbentartása nem a legjobban ment. A személyi dolgai sem voltak rendben. És a gyakorlatokban sem volt jobb a helyzet. Amikor a parancsnok figyelte, akkor Stacho torná­szott, ahogy illik, de ha máshova né­zett, akkor Stacho igyekezetének is vége lett. Dehát az ilyen parancsnok még maga mögé is lát. Stachoval kapcsolatban elhangzottak a parancs­nokok első megjegyzései. Az egész azzal fejeződött be, hogy Stacho viselkedését megvitatták a katonák, a szakaszparancsnokkal, Ve­verka tiszttel. A szakaszparancsnok sokáig' beszélgetett Stachoval, szülei­ről, civil éTeléről. Keresték az okát, hegy Stacho miért viselkedik közöm­bösen a katonai szolgálattal szemben És amikor megmagyarázták neki a katonai szolgálat jelentőségét, a ka­tonai eskü lényegét és elmondták neki, hogy ezt az esküt az egész népnek teszi, akkor Stacho katona is megértette, hogy a katonaság nem valamilyen „lógás", hanem harci is­kola, életünk, hazánk védelmére. Attól kezdve, hogy Stachó katona ezt tudatosította, új korszak kezdő­dött életében. A szakaszparancsnok már a második nap a kiképzéskor nyugodtan elfordulhatott. Tudta, hogy Stacho szorgalmasan gyakorol, hogy igyekszik. Űjból szóba került aztán Stacho, amikor a parancsnok a politikai dol­gozókkal együtt, gondolkodott a ka­tonák további beosztásán. — Stacho meg fog felelni — mon­dotta Veverka elvtárs — igaz, hogy „nagy betyár", a huncutságot látni a szeméből, de hiszem, hogy jó ka­tona lesz belőle. A politikai dolgozó egyetértett ve­le és így a döntés az lett, hogy Sta­cho hajósból harckocsivezető lesz. Ha folytatni ]ogj'a azt az utat, amit a szakaszparancsnokkal való beszélgetés után megkezdett, akkor valóban jó harckocsizó laz belőle. Nemcsak i parancsnoknak, hanem apjának, a bra­tislavai téli kikötő munkásának is öröme lesz benne. K tiszt. A kommunista erkölcs Motto: Nyolcvanöt évvel ezelőtt született Mihail lva­novics Kalinyin, a nagy szovjet államférfi, a kom­munista erkölcs lánglelkű hirdetője. „De vajon van-e kommunista er­kölcs? Van-e kommunista erkölcsös­ség? Persze, hogy van. Gyakran úgy tüntetik fel a dolgot, hogy nekünk nincs erkölcsünk és a burzsoázia gyakran azzal vádol bennünket, hogy mi, kommunisták, minden erkölcsöt tagadunk. Ez a fogalmak összezavará­sának módszere, amelynek segítségé­vel port hintenek a munkások és pa­rasztok szemébe. Milyen értelemben tagadjuk mj az erkölcsöt? Milyen ér­telemben tagadjuk az erkölcsösséget? Abban az értelemben, ahogy csak azt a burzsoázia prédikálta, amely az er­kölcsöt az isten parancsolataiból ve­zette le ..." Vlagyimir Iljics Lenin szavai ezek, amelyek arra tanítanak minket, hogy merőben más a burzsoázia és más a szocializmust, a kommunizmust építő ember erkölcse. * * * Nincs állandó, örök erkölcs. Az er­kölcs történelmi kategória. Mit jelent ez? Azt, hogy a társadalom anyagi életének új feltételei, változásai ma­gával hozzák a beidegzett erkölcsi normák elavulását és az új erkölcs kialakulását. Kétségtelen, hogy pl. az antik Görögországban annak idején nem láttak semmi erkölcsbontót ab­ban a szörnyű tényben, hogy a fejlet­len, hibás gyereket a Tajgetosz-sziklá­ról a mélybe taszították. Ezer és ezer hasonló példát lehetne felhozni arra, hogy az erkölcs is állandóan fejlődik. De a társadalom anyagi életének vál­tozásait csak bizonyos idő múlva kö­veti az erkölcsi normák változása e6 ez a magyarázata annak, hogy. a régi erkölcs maradványai még sokáig ott kisértenek az emberek tudatában. Ma­ga ez a fejlődési folyamat nem auto­matikus. Az emberek erkölcsi arcula­tának kialakulását befolyásolja pl. a fennálló jog, filozófia, művészet, val­lás, amelyek gyorsíthatják vagy fé­kezhetik az új erkölcs kibontakozását. A materialista filozófia nemcsak azt tanítja, hogy az erkölcs történelmi ka­tegória, hanem hangsúlyozza annak osztályjellegét is az osztálytársada­lomban. Hiába állították és állítják a burzsoá ideológusok azt, hogy a bur­zsoázia erkölcsi törvényei, szabályai örökéletűek, minden osztályra érvé­nyesek. Maga az élet bizonyítja, hogy az, ami jó s igaz a tőké6 számára, törvényszerűen rossz, igazságtipró a munkás számára. A kizsákmányoló osztályok erkölcsével szemben, amely­nek legjellemzőbb vonása az indivi­dualizmus, az önzés, mindenkinek mindenki ellen folytatott harca, új erkölcs született és születik, a dol­gozó parasztsággal szövetségben álló, hatalomra jutott munkásosztály kom­munista eokölcse. Ennek a kommunis­ta erkölcsnek egyik fontos vonása a dolgozók személyi érdekeinek és a társadalom érdekeinek összhangja. Ez annyit jelent, hogy a szocialista tár­sadalom állandó fejlődésének biztosí­tása valamennyi dolgozó személyes érdeke, mert csak ez az út vezet egyéni jólétéhez, boldogságához. A kommunista erkölcs jellemzője továb­bá magas eszmeisége, mivel a? új rendet építő ember erkölcsi arcula­tának formálásában a legnagyobb sze­repet a marxista-leninista ideológia viszi. A kommunista erkölcs további vonása az, hogy az avult, a levitéz­lett elleni és az újért, a fejlődésért folytatott harcra jievel. Ez az erkölcs ugyanakkor elmélyíti az emberben az optimizmust, megerődíti a kommu­nizmus győzelmébe vetett hitét. Mihail Ivanovics Kalinyin több mint húsz évig állt a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szerve élén. S mégis, ma bárhol is szóba kerül a neve, nem a nagy szovjet politikust, államférfit emlegetik elsősorban, hanem az em­bert formáló pedagógust, a kommu­nista erkölcs terjesztésének apostolát. A kommunista nevelésről szóló könyvé nálunk is az egyik legolvasottabb mű. Az embert nemcsak a közvetlen hang, a kristálytiszta okfejtés ragadja meg, hanem főleg a mondanivaló embe­rien mély, tanulságos igaza. M. I. Kalinyin ma is tanít minket az új ember nevelésére, arra, hogy ebbe az emberbe beoltsuk a legjobb emberi tulajdonságokat — a kommu­nista erkölcsöt. Ezen a téren még sok a tennivaló. Elsősorban forró szocialista hazasze­retetre és a nép szeretetére, vala­mennyi nemzet dolgozóinak megbe­csülésére, a proletár internaciolizmus­ra, s ugyanakkor a nép, a béke és a demokrácia ellenségei elleni gyűlölet­re kell nevelni. De a kommunista er­kölcs egyben bolseviki elvhűséget, bá­torságot, fegyelmet és szervezettséget is jelent. Nemkülönben megköveteli a munkához és "a társadalmi tulajdonhoz való új viszonyt, és a szocialista hu­manizmus elveinek tiszteletben tartá­sát. Ha a kommunista erkölcsre ne­velünk, egyúttal az optimizmusra, az élet szépségeinek megbecsülésére, a kollektíva szeretetére, az elvtársi ífcsz­szetartásra, s egyben a szerénységre, becsületességre, igazmondásra is ne­velni kell. S nevelnünk kell nemcsak az ifjúságot, hanem minden becsületes polgártársunkat is. „A nevelés egyike a legnehezebb faladatoknak; a legkiválóbb pedagógu­sok azt tartják, hogy nemcsak tudo­mány, hanem művéáSet is. Az iskolai nevelésen kívül — amely viszonylag szűk korlátok közé van szorítva — az élet iskolájában is szakadatlanul fo­lyik a tömegek nevelése; itt a nevelő maga az élet, az állam, a párt, a ta­nítványok pedig a felnőtt, különféle gyakorlati és politikai tapasztalatokkal biró emberek milliói" — mondja M. I. Kalinyin. Kell, hogy erre á nehéz fel­adatra az eddiginél még sokkal na­gyobb gondot fordítsunk, mert az e téren elért siker bőven kamatozik: az új, szebb, a kommunista erkölcsű embermilliók meggyorsítják a társa­dalmi fejlődést, rohamléptekben vi­szik végső győzelemre a kommuniz­mus diadalmas vörös zászlaját. Gály Iván. P lj 1 1 1 i" 11 1 l lj 1 1 1 ' ! i, ÍV i MUNKAÉRDEMRENDDEL tüntették ki a 70 éves születésnapja alkalmával MUDr. Mária Pellovát, a gyermektH­berkulózis ellen folytatott munkájáért. A PREŠOVI KERÜLETBEN ebben az évben 18 községben építették meg a villamos vezeték hálózatot az áram­szolgáltatás részére. Az év végéig ez a szám harminckilencre emelkedik. Ezek között vannak Bajerov, Vyšná Šebestová, Veľopolie, Vyšná Jablonka, s több más falu. AZ ÖNTÖDÉK dolgozói Brnóban tartották második országos értekezle­tüket, amelyen megvitatták a mun­kájukban felmerülő problémákat. A MAGYARORSZÁGI kohászok kül­döttsége csehszlovákiai tartózkodása alatt ellátogatott a vitkovicei Klement Gottwald vasművekbe. Az üzem meg­tekintése után vendégeink elbeszélget­tek a vasmüvek élenjáró dolgozóival. A MAGAS TÁTRA szlovák és len­gyel üdülőhelyein, Tátrafüreden és Zakopanéban még a nyár folyamán megkezdődtek a kölcsönös látogatások a két baráti nép között. A Csehszlo­vák-Lengyel Barátság Szövetségének tevékenysége keretében a kultúrk^p­csolatok a Tátra vidékének mindkét oldalán kölcsönösen elmélyülnek. A napokban a zakopanei lengyel Moni­uszki-Színház tagjai látogatnak el néhány napos baráti látogatásra ha­zánkba. A színészek Ötátrafüreden, Késmárkon és Szepesbélán lépnek fel. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA HVIEZDA: Lela (szovjet) 16, 18.15, 20.30. SLOVAN: A bátrak sorsa (szovjet) 16, 18,15, 20.30. POHRANIČNÍK: Parti őrjárat (szovjet) 16, 18.15, 20.30. PRAHA: Ismerkedés (szovjet) 16, 18.15, 20.30. A bratislavai színházak műsora HVIEZDOSLAV SZlNHÄZ: Herodes és Herodlás (14 és 19) NEMZETI SZÍNHÁZ: Keszkenő (14), Bohém élet (19). ÜJ SZÍNPAD: Az elvarázsolt testvérek (14). Lenavelvér (19). I DÖJARAS Az éjszakai fagyok után a reggeli érákban köd. Később borús idő, főleg a dél és délnyugati vidékeken csa­padék várható. A nappali hőmérsék­let 1—4 fok. Északi szél.

Next

/
Thumbnails
Contents