Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-20 / 279. szám, vasárnap

1955. november 17. U

JSZO 303 Bródy Sándor igazsága és „A tanítónő" I

A rá

df

ktív izotópo

kf

,

k

j

almaz

á

L

s

a ° laz Iparban és az ©rvasMemásiyhan A Magyar Területi Színház bemutatója TÖBB MINT HÄROM évtizede annak, hogy Bródy Sándor, a magyar kritikai realizmusnak ez az élenjáró művésze megfáradt szívvel, úgyszólván mindenkitol elhagyatva és a Horthy-világ irodalmi közvéleményétől kiközösítve meghalt. Utolsó regényeben. a „Rembrandt"-ban ezt írja a nagy holland festőkirályról. „Volt népszerű, volt híres, aztán, mint a dolgok rendje hozza, öregtdett és mint öregedő, száradó: jobb és különb ember lett." Ezek a sorok őt magát, az írót jellemzik, aki élete végén tisztán látta, hogyha következetesebben váltja, valóra gondolatait és merész álmait, maradandóbb és becsesebb, teljesebb müveket hagyott volna az utókorra. De még így is nagy író volt, többre hivatott, mint amennyit megtennie sikerült. „Pazarló volt, de amit elpazarolt, annak jórésze a nyomában lévők kezében vagyonná vált

1', írta róla Schöpflin Aladár. A sorozatosan megjelenő Fehér könyv utolsó kötetében Bródy felismeri és felméri az álmai és tettei közti ellentéteket és szinte tragikus meghasonlottsággal vallja. „Fázva és megalázva látom, hogy abból, amit ' terveztem, sőt ígértqjn, alig váltottam be valamit... Csaknem mindennel adós maraotam magamnak ... A Fehér Könyv nem az a bátor, új szó, amivel' tele voltam, amikor belekezdtem ... ... Az úrhatnám és elpuhult belletrista győzött az elkeseredett és elszánt Tiborc fölött." Marcangoló, éles önvád ez, amelyben lehet igazság, de aki legnagyobb müveit a „Dadát", vagy „A tanítónőt" ismeri, felmentést ad a tragédiáját oly mélyen átérző és megszenvedő művésznek. És ez a felmentés teljesebbé válik az előtt, aki számba veszi, hogy a Jövendő című folyóiratában helyet adott az új utat kereső fiatal írók és költők munkáinak és értékeli, hogy az elsők között volt, aki lapjában megjelentette Magyarországon Gorkij, Csehov, Leonyid novelláit, megállapítván, hogy „az új orosz irodalom az ember igazi felemeléséért harcol." Bródy színművei a kor erkölcseire s magára az egész úri társadalomra vetítenek éles fényt. Az író vádol magában a mesében, de még inkább a figuráiban, amelyek, mint Ady Endre művészetének nagy elismerője és az új-, ságírásban tanítványa megállapítja, többet mondanak, mint maga a darab. „Annyi bizonyos, hogy merészsége a külföldre is kicsapott és nagyon sokunk hite, hoyy évtizedek óta értékesebb színpadi alkotás nem született", írja Ady a Dadáról. Friss ez az ifjúkori novellájából írt drámája, társadalomkritikája is bátor, ugyanekkor a színpad technikájához értő művész kezének jellegét is magán viseli szerkezetbeli tökéletessége. S ugyanilyen bátran veti fel a századforduló problémáit „A tanítónő" című drámája is. • * • . A MAGYAR TEROLETI SZÍNHÁZ helyes műsorpolitikát követett, amikor Bródy Sándor színmüvét műsorára tűzte. „A tanítónő

1' helyenkénti sematikus vonásai ellenére is kitűnő képet fest a századforduló földesúri, szolgabírás, sokszor igen embertelen, majdnem mindig népelíenes, szellemtelen, sárbaragadt világáról. Egy isten háta mögötti bácskai faluba betoppan Tóth Flóra sok nemes vágyával, tiszta eszményeivel: a parasztok gyermekeit emberré akarja nevelni. De kudarcot kell vallania, mert szembekerül a falu uraival, a haladást gátló káplánnal és szalgabíróval, de magával a parasztnábob kiskirályoskodó fiával, Nagy Istvánnal is, aki úgyszólván a földesúri „első éjszaka" középkori jogán szeretőjévé akarja tenni. Tudjuk, hogy Bródy meggyőződése és hite szerint harcosan akarta befejezni a drámát, azonban a Vígszínház urai és pénzemberei ezt nem engedték meg és happyendes toldalékot írattak a szerzővel. Ma a Magýar Népköztársaság színházai és . a MATt-SZ is az eredeti formájában játsszék a drámát. Tóth Flóra, a fiatal tanítónő mélyen és szinte egy életre elkötelezően szereti a parasztnábob fiát, ifj. Nagy Istvánt, hiszten sok minden van benne, amit szeretni lehet. Volna remény arra is, hogy Flóra mellett Nagy István talán meg is változnék, de nem az a lényeg. Flóra felismeri, hogy a szülői ellenzés olyan gát szerelmük közt, amelyet át nem léphet. Nem lehel István élete párja, hasztalan szaval a parasztnábob fia ideálokról, ez valójában csak egy munkát nem ismerő ember papírízű szólamhülmozása. Az osztályellentétek döntően kibukkannak és ezeket az ellentéteket semmiféle szerelem nem tudja áthidalni. Kettőjük közt nincs híd, át nern hidalható a szakadék. De Tóth Flóra a búcsú pillanatában elmondhatja, hogy emelt fővel jött és fejét fölemeli, amikor elmegy. Az ő drámáját nemessé teszi a hivatástudat, a felelősség. Nagy István "Irámája lelieSebb végzett szerűbb Flóra mellett élhetett, talán értékes emberré válhatott volna, de osztályhelyzete és múltja megtagadta tőle ezt a lehetőséget. „A TANÍTÓNŐ" bemutatáséval a Magyar Területi Színház új állomáshoz, léte fordulópontjához érkezett. Ezt a fordulatot az a tény idézte elő, hogy a színház Lendvay Ferenc, 6 Pécsi Nemzeti Színház főrendezője személyében olyan szakemberhez jutott, aki megmutatta, hogyan kell tiszta színpadi helyzeteket kidolgozni, az előadásnak ritmust adni, légkört teremteni, eleven lüktető életet teremteni a színpadon. Elsősorban a vendégrendező érdeme, hogy a néző tisztán megérzi a magyar vidéki életet, az eszménytelen falusi világot, amelybe tiszta vágyaival belecsöppen Tóth Flóra. Lendvay Ferencnek sikerült a nagy nehézségekkel küzdő, gyakran (nűkedvelői szintre visszahulló együttest öszszefogni és művészi teljesítményre sarkallni. Színészeink a betanítás rövid hetei alatt rengeteget tanultak. A színház főképpen az ő érdeméből nagy sikert könyvelhetett el, arra az útra térhetett, amely az igazi színház, valódi művészi, nagy élményt nyújtó színjátszás felé vezet. Kétségtelen, hogy vonzó Bródy drámájának mondanivalója, de ez egymaga még nem jelentett volna sikert, ha a rendező nem dolgozza ki az együttessel oly nagy szakértelemmel a dráma eszmei mondanivalóját és nem vigyáz minden színésznél arra, hogy az általa alakított figura reális, hiteles legyen és pontosan beleilleszkedjék az együttes összjátékába. Lőrincz Margit nagy hittel és hivatástudattal játszotta meg a szép fiatal szegénylányt, aki tanítani akar, de éhes hímek a testét kívánják, értéktelen ronggyá akarják tenni, olyanná, amilyenek ők. Hálás, ragyogó szerep ez, amelyhez sok természetesség, őszinteség és szív kell. Az Aranyember Atháliája után, amellyel Lőrincz Margit elég nehezen birkózott meg. Flórát könnyebben tudta magáévá tenni. Megindítóan írja Veres Péter a szerelemről és szépségről, hogy a szépség az a nyelv, amelyen az istenek az emberekhez szólni szoktak: a muzsika szépsége, a dal szépsége, a simatollú madarak szépsége és a kerekhátú üszők, csikók szépsége és persze legelőször is a lány tekintet és a lányalak szépsége. Varázs ez: csak az igazi szerelmesek és a valódi művészek érzik. A néző ilyennek látja és érzi Flórát, az új magyar színműirodalomnak ezt az egyik legvarázsosabb leányalakját. Lőrincz Margitnak jórészben sikerült ezt éreztetnie; Flórája törékenytestü teremtés, szerény, tartózkodó, de ugyanakkor szenvedélyes is. Amikor ót bántják, úgy érezzük, az életet és a szerelmet csúfolják meg. Amikor elhagyta a színpadot, elhittük róla a dráma legszebb szavait, amit az író al A

z atomenergia békés felhasználáFőúr szájába ad: « f™ á.9

a a „, , ,, . . aktív izotopok alkalmazasa mind a „Eleresztettetek az életet, a pvot! | termelés

b^ mjnd a gyógyászatban. Flóra mellett a Főúr a legemberibb í(

Ezeknek az ÚJIiZer

u anyagoknak elteralakja a darabnak. Okos, szinte bölcsigjedése szinte lavinaszerűen ment végminden mondása. A harmadik felvo-Kbe és gyakorlati alkalmazásuk pedig násban, ahogy Flórától búcsúzik, mint-sok olyan megoldhatatlan probléma ha búcsút venne az élettől. Bródy nagy fi megoldását tette lehetővé, amely hátértője volt a színpadnak, de ezt a bű- l'í váltatta fejlődésünket. Előnyük a kicsút nem a rutin, hanem a szív iMe-Sj^ helyszükséglet, ami sok rég!, , -,ľ , •• , -'..nagymeretu berendezest tesz felesletett melege szülte. Király Dezső ala: kításában a Fóúr megrázóan s felejt- V Használják a rádioizotópokat különhetetlenül emberi. Király Dezső, az SÍ féle sugárforrások, elsősorban röntegyüttes legszínesebb, leggyakorlot-V gen-berendezések helyettesítésére, tabb tagja, semmivel sem maradt adó- jjj minthogy sugárzásuk, hasonlóan a sa szerepének. Az élet hívságait elnéző k rűntgen-sugarakéhoz, átlátszatlan, a filozófust, az öregségében is szeltemi- f láthat

ó, f

é"y , számára fttjárhatatlan len friss iósáaos embert mutatta akitť a

ny

a9°kon is keresztül hatol. Hasznaleg tnss, josagoo emtert mutatta, a,MtSI,

ják nem láthgtó tárgyakj mutatő

k korulleng a romantika varázsa. f!

s

rintek, stb. helyzetének jelzésére. Hatvany Laszlo ifj: Nagy szerepeben U Fontos tulajdonságuk, hogy a környeegy fokkal lemaradt. Őszinte indulatai- fjző légteret rádióaktív kisugárzásuk ioban és fékezetlen vadságában játéká- ^nizálja (elektromos vezetővé teszi), nak vannak teljesen kiegyensúlyozott ami szintén sokoldalú alkalmazásukat pillanatai, intonálása azonban még bi- biztosítja. Az orvostudományban szinzonytalan, olykor még csak szöveget '

é

n sugárzó és jelző anyagokat mond s játéka nem oldódik életté. De így is érezzük, hogy IOI fogta meg az . pšrp valamint a kártevők irtására és alakot és a további előadások során el . .távoltartására alkalmazzák, tudja mélyíteni alakítását. jjí Hogy az jzoto

p fogalmát megértsük A színház a dráma legnehezebb fi- legelőször is az atomot kell elképzelguráját, a tanítót Turner Zsigtiiond- nünk. Az atom naprendszerünkhöz hara osztotta, aki erős jellemet tudott • sonütható, mert az elektronok olyanformálni ebből a hol nevetségesen és formán keringenek az atommag körül, szánalmasan ható hol meg tragikussá Kamelv orotonokból és neutronokból váló figurából. Turner el tudja kerülni

mint a bolygók keringenek a nap koa nphp? <^7prpn hi-ktatóit elnvomntt S-™

1- A orotónok száma eavenlő az a nehez szerep buktatóit az elnyomott.

ekktronok S

í.

ámáv

ai s íg

y ezek a rées erzéseiben megcsúfolt embert szecské

k ellenkező elektromos töltéőszinte érzéssel s a groteszk ele- _ 5ükkel egyensúlyban tartják egymást. mek elkerülésével keltette életre. Az A neutronok száma viszont egyazon öreg Nagyot Konrád József játssza, elem atommagján belül különböző leKevés szóval sokat kell kifejeznie és het, a protonok száma azonban mingyakran a némaságában is sokat mon-,,

d

i9 azonos. dania. Konrád bebizonyította, hogy ' A protonok és a neutronok száma . . .. .' , .' adja meg elenyeszo eltéressel az illető nincs kis szerep. Nagy Istvánja teljes ,;

el

e

J

m at

o

a

msúl

y

v

á

t ember, a színpadon mindig van hitele. •, ,, , , , . , .... r " ' Valamely elem vegyi termeszetét Parasztnábob, mérhetetlenül gazdag . atommagja határozza meg. Ha az atom a távolság növekedésével.' Alkalmazást nye>-* pl. a csővezetékekben történő áramlás szabályozásának jelzésénél is. Telefonia Naav nehézségekbe ütközött idáig a telefonkábelek sérülésének meglelése, amit eddig sűrített levegővel vizsgáltak. A vezetékbe nagy nyomású levegőt nvomtak, mely ólomburokkal van védve és a nyojjiás csökkenéséből következtettek a hibára. A sérülés meqállapítása ilyenformán lehetséges volt, azonban a hiba helyének megkeresése fáradságos és nehéz volt. Mín most a levegőbe gáznemű rádioaktív izotó-ot kevernek és a vonal menten gépkocsival végighaladva vaav az egyes szerelőaknákban a sugárzás erősségét mérve rövid idő alatt pontosan meg tudják állapítani a hiba helyét. Textiiirmr A textiliparban is meglelték az izotópok alkalmazásának lehetőségét, éspedig az egveníetes festés szabályozásában, a fonalvastaqságok állandósításában és a hibakeresésben. A festékbe rádioaktív izotópokat kevernek, ami oontosan szabályozza egy segédkészülék segítségével a festék eqyenletes vastagságát. Ugyanígy a fonalvastaqságot is szabályozni tudják a sugárzás erőssége szerint, mely Dontosan a fonalon halad kereszti.'' az ellenőrző készülékbe. Miheh't a fonSJ vastagabb lesz. a készüiéiT kevesebb erősséqet mér és qvors szabályozással csökkenti a fonal vastagságát. A hibakeresésnél a, szálszakadást, vaqv nedig a csomósodási szintén ezen az alapon jelzi a készülék. Papírgyártás A napírgvártásban leggyakrabban előálló nehézség a súrlódás miatt fellépő sztatikus elektromos töltés, mely a vékony anyagok egymáshoz tanadását idézi elő az elektromos vonzás következtében. Ebben az esetúr, sorsok korlátlan és kegyetlen in- ..

m

agj

ab

ói protonokat távolítunk el, az tézője, de olykor szív is csillan benne, ^más elemmé alakul át. Ha csak a ami egésszé, emberré teszi. A Nagynéť • neutro'nok száma változik valamely játszó Botka Zsuzsa szigorú és konok,''elem atommagjában, akkor izotóp ke- ben pedig a rádioizotop ionizáló ké* • . ... pességét használják ki, s a veszélyes helyeket sugárzásnak vetik alá, s íqv az elektromos töltést levezetik. KULTÚRHÍREK DECEMBERBEN ül össze a fiatal szovjet írók harmadik országos tanácskozása. Programja a következő: 1. Azsajev beszámolója a szovjet irodalom fiatal tehetségeiről s az írószövetség nevelőmunkájáról. 2. Vita. 5. Háromnapos szeminárium műfajok szerint (próza, költészet, dráma, forgatókönyv, ifjúsági irodalom és kritika). 4. A szemináriumok tanulságainak értékelése, zársző és határozat. A tanácskozás idején a fiatal írók találkoznak a kiadók, a folyóiratok és a Lityeraturnaja Gazeta" munkatársaival, több filmet és színdarabot néznek meg együtt. SHAKESPEARE müveinek új kiadása jelent meg Kínában. Eddig a következő I a szovjet irodalom. mint a szerző előírja. Nem illik légy Ő letkezik. Ha ezek az izotópok sugaralényéhez ez a szeren és tehetségét di-$

ka

t bocsájtanak ki. akkor rádioaktív cséri, hogy ezt sokszor el tudja feled- fjizptópokról beszélünk. Az izotópok te. t . ,r. , .... r. , ... ' • hát ugyanolyan elemnek olyan atom1 velun

k' Toth If

sz

o, szo

,9^4változatai, amelyek csak atomsúlyukbeképzelt, pöfteszkedó, léha es korlá-^

ban különbözne

k egymástól, egyébként toltsága mellett is veszélyes alak, hi-jj.

v

egyi tulajdonságaik azonosak. A szó, szen hatalom van a kezében. Sok úri'jja görög izotoposz kifejezésből szármakedvtelése van, akár Nagynak, de per-Jfzik és azt jelenti: ugyanazon a helyen, sze itt a faluban nem ő a prímhegedüs.^mert a Mendelejev-táblázatban az eleEz is jellemzi lényét, ez teszi durváb- mek a

z atomok protonjainak száma bá a kelleténél. Tóth tehetségesen ál- .

szerint vanna

k csoportosítva, lítja színpadra ezt az íróilag kitűnően i' A

z stopokat már mesterségesen jellemzett alakot. A szemforgató ái_ f s elő tudják állítani ciklotron segit. . ,. , .... .Viségével, vagy pedig mint az atomreakszent Káplánt Tancs János alakítja fi »

y mellékterméJceít. Ma már a mesmár meglepő biztonsággal, jól beleil-^ térséges izotópok száma meghaladja leszkedve az együttes játékába. Mihá-^

a

z 1200-at és elenyésző kivétellel mind !yi Mária is kedves a férfiakat agyon-Itrádioaktívak, mert az állandó továbbetető jószívű kántorkisasszony szere-^bomlás közepette különféle sugarakat pében. Sípos Jenő kitűnő karakterfigu-Í bocsájtanak ki. Az ismert elemek ráit egy újabbal egészíti ki, Ferenczy J atomjainak legnagyobb részben előállíAnna is ugyanilyen kitűnő az affektáltl

iz

íľ

;óoo

k ^'"JftmÜ' A , 9- J ... radioizotópok nagyban való előállítása, Ida kisasszony szerepeben. .,

)amint már említettüki az atomrea

kKülön ki kell emelnünk Fazekas lm-torban végbemenő maghasadás közerét, aki a Prímás párszavas figurájául pette, melléktermékképpen lehetséges, ból kabinetalakítást remekelt. De Hús-Jjmert az atommáglyá működése közben vár Ferenc, Gyurkovics Mihály, Korai Jf nagymérvű neutronáramlás létesül. Ez Ferenc és Bulgár Béla neveit is fel|"P

ed

i9 a behelyezett atomokat izotókell jegyeznünk, mind hozzájárultak a!i;P

okká alaki

tj

a á

t- mivel ezek az atokitűnő előadás megérdemelten naov* mok szlnte

n neutron bombazasnak vankituno eloadas megerdemeiten nagy ' nak k;téve A rádioaktív izotópoka

t sikerehez. ^sugárzásuk erőssége szerint osztályozRózsás János két díszlete hangula-J(

zák és s

zj

n

tén az erősség szerint altos és jó játéklehetőséget biztosít a kalmazzék a szükségnek megfelelően, színészeknek. ... $ A továbbiakban részletesebben ráBRÖDY SÁNDOR DRAMAJANAK Y

MUTATUNK a rádióizotópok néhány előadásáért, a művészi rendezésértIjjalkalmazására az egyes felhasználási minden dicséretet megérdemel a Ma-ííágak szerint, gyar Területi Színház. Jelzi azt, hogy f | megérett további nagy feladatok vál-|j lalására. <,

( A gépiparban leginkább anyagvizsEGRI VIKTORJjgáló eszközként használják őket. Az Jjiellenőrizendő tárgyakat sugárzás alá [({vetik, s az egyes anyaghibákat így jjjkönnyűszerrel meg tudják állapítani. "íj'Az alkatrészekről, öntvényekről rönti',{genfelvételt készítenek, mely hűen műveket fordították le: Romeo és Ju-ji|visszatükrözi az anyag belsejében lia, Ahogy tetszik, A velencei kalmár,Sjrejtőző repedéseket, üregeket. Á heMacbeth, A vihar, Hamlet, Othello, Le-.

,í

f;

esztésvarra

tí

),

k. vizsgálata szintén . , :Miven módon történik. Hoqy a merear király, stb. v Kohászat A nagy-olvasztó tűzálló bélésének ellenőrzése egészen a lequtóbbi időkig nehézkes volt. Legújabban a kiégés ellenőrzésére a kobalt rádioaktív izotópját használják fel, melyet a tűzálló bélésbe változó mélységgel építenek. Ioy a sugárzás csökkenése alapján pontosan meg tudják állapítani. hogv mikor érkezik el a nagyolvasztó javításának ideje. Gépipar U. IMVfUVi! uui telim. HVJM.y a flieicA tekről is tájékozva legyünk egy ilyen SZERGEJ JESZENYIN hatvanadik-!;

ellenörz

ő készülék nem nagyobb egy születésnapja alkalmából megjelent ^^ költő válogatott müveinek kétkötetes,ijtópoknak az automatizálásban is, kiadása. A szovjet sajtó több cikketjj.mert kikapcsolónak. szabályozónak, szentel a kötetnek és a költő emléké-'{számlálónak, méretellenőrzőnek hasznek. Jeszenyin nem tudott végleg jjjnálhatók eqyszerű megoldással. megszabadulni reakciós kispolgári né-|í OloiÍDar zeteitől, s ezért nem értette egészeníj ' • a forradalmat,' pesszimista, elkesere-.ij Az olajtermelésben ielenleg mint dett hangulatok rabja lett, de verseit!!'jelzőkészüléket használják. Az egyes őszinte hazaszeretet, igaz érzés hatjaílfertályok oelsejében úszó izotópokat t , ... ., , .,'. . ihelveznek el, meivek a suqarzas erosát, s ezért költészetét magaénak vallja^, szerjnt ielzjk a szmtmaflassá3o

t. ll'uqvanis a sugárzás erősséqe csökken Építőipar A porózus anyagok levegőáteresztő képességét könnyűszerrel meg lehet állapítani, ha a levegőbe gáznemű rádioaktív izotópot adagolnak. Orvostudomány Az orvostudományban gyógyszeres formában: szájon fit. befecskendezve, vaqv mint kenőcsöt adagolhatják. Mint hogy úgy hatnak mint a rádium — vagv a röntgen-sugarak, bi- zón vos rékfa.iták és eqvéb rosszindulatú daqanatok gyógyításánál máris beváltak. A további kísérletek annál biztosabban alakulnak, mert számos elemnek, illetve veqvületnek az a tulajdonsága, hog.v a szervezetbe jutva. csak bizonyos meghatározott szervekbe, pľ. a pajzsmirigybe, májba, vagy vesébe jutnak el. Ha tehát az ilyen anyagokhoz meq felelő rádioaktív izotópot kevernek, hatása a beteq testrészre összpontosítható. így a rádioizotop csak a beteg sejteket pusztítja el sugaraival, a környező egészséges szöveteket pedig megkíméli, ami a rádium- és a röntgensuqárzásról vajmi ritkán mondható el. A betegséqek qyors és pontos kutatására is kitűnően alkalmazható csekély menn.yiséqben adagolva. Kívülről a sugárjelző készülékkel nyomon het követni útját. Az eljárás „nyomjelző módszer" nevet kapta. Szintén nagy jelentősége van a gvóqvászatban a legutóbb szerkesztett hordozható röntgenkészüléknek is. amelv elektromos áram nélkül a rádioaktív tullium izotópja segítségével működik. A röntgenkészülék súlya mindössze 4 kg. Csekély mérete és kis súlva mellett még további előnve. hoqy törésre, rázkódásra teljesen érzéketlen. Teljesítménye mégis akkora mint egy 100 ezer voltos röntgenkVúiléké. Az ismertetett néhánv alkalmazási lehetőségből következtetni tudunk a rádioizotóook mérhetetlen lehetőségeire, melyek szinte új' korszakot nyitnak mindennapi életünkben.