Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-18 / 277. szám, péntek

4 ül S20 1955. november í8. Szovjet-norvég nyilatkozattal befejeződtek E. Gerhardsen moszkvai tárgyalásai November 15-én a moszkvai Kremlben szovjet—norvég okmányokat írtak alá. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és E. Gerhardsen norvég miniszterelnök parafálta a szovjet—norvég közös közlemény szövegét. A közös nyilatkozat a többi között hangoztatja: Ez év november 10-től 16-ig a szovjet kormány meghívására Moszkvában tartózkodott Einar Gerhardsen norvég miniszterelnök.. Moszkvai tartózkodása során A. Skaug kereskedelmi miniszterrel együtt találkozott vezető szovjet államférfiakkal és megbeszélést folytatott N. A. Bulganyinnal, N. Sz. Hruscsovval és A. I. Mikojannal. Mindkét fél kifejezte szilárd elhatározását, hogy elősegíti a baráti jószomszédi kapcsolatok fejlődését a Szovjetunió és Norvégia között. A közlemény ezután rámutat: a megbeszélések folyamán kifejezésre jutott az az óhaj, hogy a teljes kölcsönösség alapján továbbfejlesszék a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, s megegyeztek abban, hogy mindkét részről elősegítik a kereskedelmi körök képviselőinek kölcsönös látogatásait. A nemzetközi helyzetre vonatkozó eszmecsere 6orán mindkét fél kifejezésre juttatta, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítésére és valamennyi nép békés együttműködésére törekszik a függetlenség ós a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos megbeszélések elősegítették a felek álláspontjának világosabb megértését és kétségtelenül a Szovjetunió és Norvégia közötti kapcsolatok megjavításának ügyét szolgálják. A többi között megállapították, hogy a két kormány álláspontja egész sor olyan kérdésben megegyezik, amelynek megvitatása most folyik az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Szovjet részről feltett kérdéssel kapcsolatban E. Gerhardsen miniszterelnök ígéretet tett, hogy a norvég kormány nem fogja elősegíteni az agresszív célokat követő politikát és nem ad támaszpontokat norvég területen külföldi fegyveres erők számára mindaddig, míg Norvégiát nem éri támadás vagy nem fenyegeti támadás. A közös nyilatkozat parafálását követően a két ország kereskedelemügyi minisztere aláírta az 1956—1958. évekre szóló szovjet—norvég áruforgalmi jegyzőkönyvet, valamint az 1956. évre szóló áruforgalmi pótjegyzőkönyvet. Az említett jegyzőkönyvek a Szovjetunió és Norvégia áruforgalmi keretét 1940 millió rubelben határozták meg. A magyar országgyűlés meghallgatta az 1956. évi tervjavaslatot Budapest, november 17. (ČTK). — A magyar országgyűlés üíése, ame lyen részt vett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége is N. M. Pegov vezetésével, november 16-án meghallgatta Berei Andornak, a Magyar Népköztársaság Állami Tervhivatala elnökének beszámolóját az 1956-os évre szóló népgazdasági terv javaslatáról. Az 1956. évi tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem 1955-tel szemben 6,2 százalékkal emelkedik, a beruházásokra 30 százalékkal nagyobb összeget fordítanak, mint 1955-ben. Az 1956-os év fontos feladata lesz a nehézipar fejlesztése, amely az egész szocialista ipar termelésében 46,5 százalékban részesedik. A nehézipari termelés 1955-tel szemben 10,1 százalékkal emelkedik. Nagy figyelmet szentelnek azoknak az iparágazatoknak, amelyek nyersanyaggal látják el a többi ágazatokat. A gépipari termelés az 1956. évi terv szerint 11,9 százalékkal emelkedik. Nagy feladatok állanak a magyar mezőgazdaság előtt, melynek termelése 1956-ban a terv szerint 3 százalékkal fog emelkedni. Különösen nagy súlyt fektetnek a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére. 1956-ban a magyar mezőgazdaság 673 millió forint értékű gépeke? kap. Jelentősen emelkedik az állattenyésztési termelés is. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésével arányban javul a közlekedés is. Nagy összegeket irányoznak elő lakásépítésre, szociális és kulturális célokra, a dolgozók életszínvonalának emelésére. Berei Andor beszámolója végén rámutatott mily nagy tartalékok rejlenek a nyersanyag megtakarításban, valamint a technológiai és munkafegyelem betartásában. Fontos tartalékot jelent a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országaival való gazdasági együttműködés megjavítása Közös közlemény Csou En-laj és a japán küldöttség tárgyalásairól Peking, november 17. (ČTK). — Az Üj Kína sajtóiroda jelenti, hogy Pekingbe közös közleményt adtak ki Csou En_laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke és a japán nemzeti alkotmányvédelmi szövetség küldöttsége között lefolyt tárgyalásokról. A közlemény rámutat, hogy széleskörű véleménycserére került sor Kína és Japán közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A nézetek megegyeznek a következő alapelvekben: Csou En-laj, az Államtanács elnöke és Katajama, a japán küldöttség vezetője úgy vélik, hogy a népeknek békében kell egymás mellett élnáök, s a közöttük felmerülő ellentéteket és problémákat tárgyalások útján, nem pedig fegyveres erőkkel kell megoldaniok. A Kínai Népköztársaság, amely következetesen békés politikát folytat, megbecsüli a japán népnek azt a békés óhaját, hogy mindenkorra lemond a háborúról. A kínai és japán nép biztosítani akarják a szuverén jogok kölcsönös tiszteletbentartását, a kölcsönös meg nem támadást, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást, a távol-keleti béke és biztonság megőrzése érdekében. A közlemény továbbá hangsúlyozza, hogy a két ország népének tartós kölcsönös baráti és jó szomszédi kapcsolatokat kell kialakítania és elsősorban a két ország kapcsolataiinak felújítására kell törekednáe. A japán nép békés törekvésed, ellenállása az ország újrafelfegyverzésével szemben, valamint a békés alkotmány védelmére irányuló mozgalom — mondja végül a közlemény — nagyban hozzájárul Kína és Japán diplomáciai kapcsolatainak felújításához, valamint a két ország népei barátságának fejlesztéséhez. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Magyarországon Budapest, november 17. (ČTK), — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, amely Magyarországon tartózkodik látogatáson, november 16án részt vett a Magyar Népköztársaság országgyűlésének ülésén. A napirenden Hegedűs Andrásnak, a Minisztertanács elnökének beszédével kapcsolatos vita szerepelt. A küldöttség tagjai szerdán délelőtt látogatást tettek a Magyar Munkásmozgalmi Intézetben. NÉHÁNY SORBAN A Szovjetunió a 18 ország ENSZ-be való felvétele mellett foglal állást ! Genf, november 16. (TASZSZ). — Jól tájékozott körök hírei szerint azokon a megbeszéléseken, amelyekre az utóbbi napokban V. M. Molotov és Dulles, valamint Molotov és Macmillan között került sor. megtárgyalták az új tagok felvételének kérdését is az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. V. M. Molotov, amint e körökben rámutatnak, az USA és Nagy-Britannia külügyminisztereinek bejelentette, hogy a szovjet kormány állást foglal amellett, hogy ezt a sokat halogatott kérdést az ENSZ közgyűlésének még ezen az ülésszakán megoldják. Ezért a szovjet kormány teljesen támogatja azt a kanadai javaslatot, hogy az ENSZ-be egyidejűleg vegyék fel a következő 18 államot, amelyek felvételüket kérték: Ausztriát, Albániát, Bulgáriát, Magyarországot, Olaszországot, Romániát, Finnországot, Ceylont, a Mongol Népköztársaságot, Nepált, Jordániát, Libériát, Laoszt, Kambodzsát, Portugáliát, Írországot, Spanyolországot és Japánt. V. M. Molotov emellett annak a reményének adott kifejezést, hogy az Amerikai Egyesült Államok és NagyBritannia szintén támogatni fogják ezt a kanadai javaslatot. N. A. Bulganyin, A. I. Mikojan és N. Sz. Hruscsov elvtársak november 16-án meglátogatták az indiai házi ipari készítmények kiállítását Moszkvában, és több mint két órán keresztül nagy érdeklődéssel megtekintették a kiállítás anyagait. * * « A Kínai Népköztársaság Földművelésügyi Minisztériumának • jelentése szerint a' gabonafélék idei termése 6 százalékkal, a gyapottermés 28 százalékkal magasabb a tavalyinál. Összesen 180 millió tonna gabonát takarítottak be és 5 millió tonnával több rizst, mint tavaly. • * * A TASZSZ jelenti, hogy november 16-án Moszkvában árucsere-egyezményt írtak alá a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság között az 1956. évre. A Szovjetunió Mongóliának mezőgazdasági gépeket, teherautókat, traktorokat, kőolajkészítményeket és egyes fogyasztási árucikkeket szállít. A Mongol Népköztársaság a Szovjetuniónak állattenyésztési termékeket ad. Ben Gurlon izraeli miniszterelnök és honvédelmi miniszter a parlamentben november 15-én nyilatkozatot tett, amelyben Eden brit miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy NagyBritannia közvetítse az izraeli-egyiptomi konfliktus megoldását, élesen bírálta. Ez a javaslat — jelentette ki Ben Gurion — „nem alapul semmilyen jogi, erkölcsi, vagy logikai alapon és nem lehet róla tárgyalni". • • • A NEMZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM közli, hogy a katonai iskolákba és a hivatásos altisztek iskolájába jelentkezők felvételéről felvilágosítást a járási katonai osztályok nyújtanak a jelentkező lakóhelyének körzetében. A kérvényeket is ide kell benyújtani. A jövő iskolai évre a katonaiskolákba való toborzás már megkezdődött. A jelentkezők . érdeke, hogy a felvételi kérvényeket idejében benyújtsák. * * * E. Gilels, a Szovjetunió nemzeti művésze befejezte művészi körútját az Egyesült Államokban és november 15én Mexikóba repült. oiliiiiiiiiiMiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A

leningrádiak azt mondják, hogy városukban átlag évenként 35 a tiszta, verőfényes napok száma. Gyakran ólmos köd áramlik a tenger felől, amit csak nagyritkán tör at a tüzes napsugár. Úgy látszik, nekünk kedvez a szerencse, mert olyan tiszta kék az ég Leningrád felett, hogy a szürke bárányfelhők széplőnek tűnnek fel rajta. Nyílegyenes zsinórutakon robogunk végig. A háztetőkön megszámlálhatatlan televíziós antenna. Alig akad ház, ahol ne árulkodna az antenna a televíziós vevőkészülékről. Az utcák ragyogó tiszták, sehol egy papírdarab, eldobott autóbuszjegy. A tengerparton fekvő 180 hektárnyi Győzelem Parkja felé haladunk, amelynek terveit még Kirov elvtárs dolgozta ki. Az út mentén terebélyes öreg tölgyfa áll. Dús lombja alatt akár egy iskola ifjúsága elférne. A tölgyet több, mint kétszáznegyven éve I. Péter ültette. A hajóépítéshez, amit Oroszországban jelentősen fejlesztett, nem elég a fenyőfa. A haladó szellemű uralkodó ezzel a tettével is példát akart mutatni. Nemsokára a Győzelem Parkjában, közvetlenül a finn öböl partján épült Kirov-stadionnál állunk meg. Micsoda szépség! Mennyi alkotó szenvedély! A stadionról csak annyit, hogy 56 hektár területen fekszik és százezer ember befogadására alkalmas. A virágokkal, dísznövényekkel szegélyezett sétányok a tengerhez visznek, amelynek háborgó, vagy márványsima tükrén vitorlás halászhajók ringatóznak. A látóhatár peremén zöld csomó ül a tengeren: Kronstadt. Nehezen tudunk megválni a tengertől. Kattognak a fényképezőgépek és kitágult pupillával habzsoljuk a nem mindennapi látványosságot. — Majd Petrodvorecen, a szökőkutak birodalmában még láthatjuk a tengert, biztat kísérőnk. A/Tögöttünk marad Leningrád. Nem messze emlékmű jelzi, hol húzódott a város hős védőineK vonala. Jó órát megyünk autón és nem is ^ejtjük, hogy életünk egyik legfelejthetetlenebo élménye vár Petrodvorecben. Egyelőre csak annyit tudunk meg, hogy a 800 hek'táro" nemzeti parkot I. Péter létesítette Kronstaat és Leningrád között a Finn-öböl déli •ff •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiliiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiniiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiii -AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS FÖLDJÉN Á SZÖKŐKUTAK BIRODALMÁBAN partján. Két évszázados művészi fejlesztéssel ma a világon egyedülálló a maga nemében. A háború előtti 187 szökőkútból már 126 működik. (A huszonhét hónapos fasiszta megszállás alaposan tönkretette.) De már meg is érkeztünk. Boldog izgalommal várjuk, mi lehet ott az egyszerű kapun túl. Százados hársak között lépkedünk, ismeretlen virágok hullatják már szírmaikat és a tenger A szökőkutak birodalmának központi része, a tengerhez vezető csatornával és sétányokkal. felől nehéz felhők tornyosulnak. Vízcsobogás üti meg fülünket. Jobbra a fák közül élőbukkan a XVIII. században épült Sakk-hegy. Egyre süllyedő három egymás után következő óriási márvány sakktábláról ömlik a víz és elvész a kövek között. Két oldalt öt-öt márványfigura kiséri a kristálytiszta víz útját. Ujabb szökőkutak tűnnek fel. A Piramis, ahol a 10—15 méter magasba ,törő víz csillogó piramist alkot. Egy medence közepén a Napsugár, vagy a Koszorú vízsugarai helyéhez láncolják a nézőt. Mindenfelé büszke fasorok. Egyik helyen csillagszerűen összefutnak, máshol mendencék, szobrok, szökőkutak fogják össze a kereszteződést. Hát ez meg mi a csuda? Óriási gombaalakú, esernyőszerü építmény padokkal. De alig pihenünk le, vízfüggöny zár el a külvilágtól és aki ügyesen ki nem használja a kedvező pillanatnyi szünetet, bizony estig ott ülhet, ha nem óhajt egy kis hideg zuhanyt. Máshol a kavicsok közül szökik fel a víz, vagy éppen a pihenésül kiválasztott pad körül buggyan fel. Micsoda fantázia, az alkotó emberi ész milyen szívet-lelket gyönyörködtető műve. Az egész szökőkutrendszert még a XVIII. században dolgozták ki. Az ember hinni alig akarja, hogy még ma is a régi tökéletes rendszer alajyán, szivatytyúberendezések nélkül működik ez a csodálatos rendszer. Olyan vízmennyiség áll a szökőkutak rendelkezésére, hogy tíz-tizenkét napig egyfolytában működhetnek. (A világhírű versaillesi szökőkútrendszer csak három-négy órát működhet naponta.) Elég e rendszer zsenialitására csak egyetlen példa: másodpercenként 30 600 liter vizet emésztenek meg a szökőkutak. Ki győzné felsorolni a szebbnél-szebb szemkápráztató szökőkutakat. De a legcsodálatosabb, aminek láttán még lélegzeni is elfelejt az ember és nem veszi észre a múló perceket, a központi palota környéke. A büszke kastély a magas part peremén a tengerre néz. Fentről a legkülönfélébb szökőkutak erdeje ereszkedik le a félköralakú medencéig, amelyet keskeny csatorna köt össze a tengerrel. A csatornát két oldalán szökőkutak és sétányok kísérik. Azt a gyönyörűséget, melyet ez kelt, nem lehet elmondani, azt csak érezni lehet és felejthetetlen emlékké elraktározni. Kimentünk a tengerhez is. Eső szitált és a nagy szürke víztömeg haragosan paskolta a partokat. A nagy fürdő kihalt. Az éles szél sárguló faleveleket csap a hullámokba. Itt az ősz. Ma utolsó nap van nyitva Petrodvorec. A restaurációs munkálatok még folynak. Gondos kezek gyógyítják be még az évszázados fák sebeit is. Könyvtár és művészeti múzeum is van Petrodvorecen. Itt is van egy Ermitázs. Erre azonban időnk nincs, és holnap amúgy is megtekintjük a világhírű leningrádi Ermitázs múzeumot. A ki Leningrádba eljut a világ bármely ré** széről, anélkül nem igen hagyja el a várost, hogy az Ermitázst meg ne tekintse. Persze, ha csak egy-két napja van erre a célra, csak kutyafuttában nézheti meg a 400 teremben kiállított több mint két millió tárgy egy részét. A hallatlanul gazdag múzeumban a kőkorszaktól kezdve a modern nyugati festészetig minden szellemi, művészeti iránynak, iskolának itt található egy sor legjellegzetesebb, legjobb alkotása. Galina Szemjonova, kedves fiatal vezetőnk szeretne nekünk mindent megmutatni. Nagy hozzáértéssel magyarázza az egyes müvek történetét. De hiába minden igyekezet. Szétszéledünk, mint a nyáj és valahol mindenki tovább elidőz, mint mások. A leány csak mosolyog. Megszokta. Az Ermitázsnak az elmúlt évben 242 millió látogatója volt. Nézem a harmincféle márványból készült asztalokat, a Szovjetunió 45 ezer drágakőből alkotott térképét, a 12 féle fából csinált különféle motívumú parkettokat, a mesteri zenélőórákat, csupa brilliánssal, igazgyönggyel kivert lószerszámokat, az időszámításunk előtt ezer évvel készített színarany eszközöket. Végre megnézhettem Leonardi da Vinci eredeti festményeit, Rafael, Tizian, Murillo műveit. Rubensnek 45, Rembrandtnak 25 képét láttam (több képük van az Ermitázsban, mint hazájukban), hogy csak a legnagyobbak nevét említsem. Láttam a Téli Palota meseszép termeit (az !s a múzeumhoz tartozik) Alekszandr Nyevszkij 1546 kilogramm ezüstből kovácsolt koporsóját, és ki győzné még elmondani, mi mindent. A mit ifjú éveimben könyvekből magamba gyűjtöttem, a történelemből, a művészet vilá gáből megismertem, mindabból Leningrádban nagyon sok mindent a valóságban megláthattam és egy ember számára ennél megnyugtatóbb, boldogabb érzés talán nem is lehet. Szűcs Béla