Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-02 / 263. szám, szerda

8 I IJ SZ

Ú 1955. november 10. Emlékezés DCeitk Qzzttkfr-fia A mai fiatalok el sem tudják képzelni, micsoda örömöt és keservet jelentett régen a diáknak a könyv, az épp megjelent újdonság, melyet csak úgv olvashatott, ha megvette, ha pénzzel magához váltotta Hol volt akkor még közkönyvtér, mely az irodalom legújabb jelenségeit a fiataloknak prezentálhatta volna?! A mai fiataloknak már szinte túlságos könnyítéssel, kényeztetve, tálcán hozzák és adják a könyveket, így aztán sokszor elvész a találkozás varázsa, az élmény meleg", mely a könyvet az olvasó személyes ügyévé fokozza. Szülte sajnálom a mai fiatal olvasót, aki nem ismeri a tegnapi olvasó szerelmét, kínját, keservét a vágyott könyv felé és a beteljesülés örömét, ha a könyvet mindennek ellenére mégis a kezében tarthatta. Látom magam negyvenegynéhány év távlatából Rozsnyón, Falvi bácsi könyvesboltjának kirakata előtt. Micsoda szenzáció, öröm és bánat volt egyszerre és egyben: ott látni a legújabb könyveket, a drágákat, melyeket soha meg nem vehettél, és az olcsókat, melyekre heteken át kuporgattad a garasos zsebpénzt. A Világ-Könyvtár, Atheneum-Könyvtár, Modern Könyvtár, Tevan-Könyvtár barna és kék, zöld és sárga könyvei és füzetei áldottak legyenek:, ezek jelentették akkor nekünk a kultúrát, a haladást. Egy korona kilencven fillér volt a legmagasabb ár: két-három hétig kacérkodtál a könyvvel vagy füzettel, amíg benyitottál a boltba, és Falvi bácsi mindent-tudón mosolygott: három hétig figyelte a kirakatablakból a vívódást: venni, vagy nem venni?! 1913-ban így váltottam magamhoz az Atheneum-Könyvtár legújabb kók színű kötetét, Móricz Zsigmond regényét: Kerek Ferkót, mely Móricz Zsigmond összegyűjtött Művei során most jelent meg új kiadásban. Kissé meghatottan forgatom ma ezt az ismeretlenül is ismerős kötetet, egy elmúlt kor emlékét, az író és olvasó életének e tükröző adalékát. Móricz Virág közléséből tudjuk, hogy Kerek Ferkó Móricz Zsigmond életének egyik leggondtalanabb szakaszában született. Móricz Zsigmond 1912 júliusában Borosznó fürdőn nyaralt és itt irta meg művét. A Breznó és Banská Bystrica között fekvő Borosznó-fürdőn (Brusno-Kúpele) most egy éve magam is töltöttem két hónapot. Csak aki ismeri a csendnek és gyógyulásnak ezt a primitívségében is vonzó kis szigetét, értheti meg egészen Kerek Ferkót. Itt csak szemlélődni lehet és nem vívódni, bölcsen mosolyogni és nem sisteregni, a teremtésben gyönyörködni és nem vádolni. Még nincs világháború, ami csontig meztelenítsen, Móricz Zsigmond „Szegény embereí"-ben a kényszergyilkosok még nem vádolnak, a Fáklya még nem serceg, Árvácska még nem vált bosszuló angyallá, Rózsa Sándor sem vonja össze még szemöldökét, az Ori muri még nem csapott át haláltáncba, Móricz Zsigmond még nem írta meg nagy vádló, ítélő müveit, még Kerek Ferkóban gyönyörködik, borosznói teremtményében, aki itt és így válik az úri muri legszimpatikusabb duhajává: „mert mit csináljon a magyar úr, ha nem ilyeneket! Mikor minden szabad neki. mindent lehet és mindezért nemcsak megbocsátanak, de nagyszerűnek is találják, amit tesz". Mit tesz például ez a Kerek Ferkó? Iszik, duhajkodik, várost itat és várost ugraszt. Apja kitagadja, majd visszafogadja. Végül szerelembe esik, heccből, dacból, de a viccből is szenvedés lesz, fogaknak csikorgása, a gőgből alázat és boldogság. és a végén mindenki nevet: „mert az egészséges embernek nevetnie kell az örömtől, hogy él". A földesúr fia és kúnváros polgármesterének lánya egy pár lesz: a gőg megtört, Kerek Ferkó édes boldogságban alázkodik, a civis kúnkutyák győztek. Mindenki örül, mindenki gyönyörködik az ifjú párban és a happy end-et Móricz Zsigmond élvezi a legjobban! E regényben Móricz Zsigmond a teremtménynek, a kreatúrának örül. gyönyörködik embereiben, alakjaiban. Gusztálja, ízleli őket, az ember szinte hallja, mint csettint a nyelvével. A kúnváros zsíros kövérsége, „a túletetett, túltáplált népek jó borízű hangja" köszönti itt ránk a „jaó estét", itt e keretben tombol Kerek Ferkó jóvérű fiatalsága és itt bomlik szerelméért. „Csak az ívó ember az igazi ember. Akkor jön ki belőle a szabad akarat... megvetem ezt a társadalmi rendet, mely bebörtönöz bennünket. Ki akarom rúgni a ház oldalát egyszer": lázong Kerek Ferkó. Akárhogy, de a maga módján mégiscsak lázong Kerek Ferkó, aki józan perceiben sejteni kezd valamit: azt, amit ai író végeredményben tudatosítani és tudatosítani fog egyre cáfolhá^tlanabbul az úri magyar élet bűnökig érő lehetetlenségeit. Kerek Ferkó mulatozásai, „guggesárdásai" még az akasztófahumor jegyében képesztenek: „Gyerünk inni — kiáltott fel Ferkó — szr.mjas vagyok" — „Mire?" — „Mire? Kultúrára!" — „Pfuj!". És néhány sorral odébb e kultúrának, e mulatságnak ennyi a valósága: az ivócimbora, Ferkó volt tanárja, nem engedi, hogy ablakot nyitva friss levegő áradjon az ivószobába: „Isten ments! Az ablakot kinyitni tilos. Mert az az éccaka halála. Ha az ablakot kinyitod, vége az éccakának. Vége a jókedvnek, vége a mulatságnak, mert akkor jön már a friss levegő, a friss ész, a friss baj... Ferkó meghatottan nézett rá. Ki tudja, nem a saját sorsát látja-e ebben a boldogtalan öregben, aki részeg könnyektől borított szemekkel az emberiség keserveit panaszolja? Hát ennek nem ugyanaz a tragédiája, ami az övé? Nem bírja a középszerűséget. Inkább visszasüpped a mocsárba, ha nem szállhat s élhet' boldog magaslatokon". Kerek Ferkó és Ady két világ, d* magyar keservben fogant hangjuk egy: mocsártól riadoznak, a halálos vonzástól: „Vesszünk mi itt a magyar mocsárban. Magyar madarak sár-faló gémek. Ösek és vének". Ady borúlátása e ponton csak kikerülhetetlenséget szövegezhet: „Hiába minden mind lehullunk. Húz a Halál-tó: elveszünk... Erőt mi rajta nem veszünk: Halál-tó marad Magyarországon"... De Kerék Ferkó még iszák és itat, guggesárdásba hevül, és Móricz Zsigmond elfeledkezetten tapsol: szép így ez a bomlás, ez a lányért, mindenért való veszett fogcsikorgatás. Még a kijózanodásnak is van felfigyeltető mondanivalója és melengető varázsa. Kerek Ferko macskajajt kúrálni a pusztába megy: pásztortüzek mellett hallgatja, szinte kinyilatkoztatásként juhászok, csikósok mesélve feltáró adomázását. Jézus negyven pusztanapjának ez a magyar úri változata, itt a népfelfedezés kalandjává szépül. „Kimondhatatlan édességüek voltak ezek az éjszakák": Kerek Ferkó ajándékként ízleli és emészti őket. „Furcsa megható érzésekre" ijed önmagában: a tanyaélet, a pásztorélet lefizethetetlen, letörleszthetetlen úri adósságra döbbenti: a néppel szemben fennálló ezeréves tartozásra. De mit tud tenni egy Kerek Ferkó? A kivénhedt pásztornak hirtelen-kerekedett gavallériával száz forint évdíjat ajándékoz, és az öreg ellenvetésére, hiszen ő azt már nem bírja „ledógozni", így felel: „Már meg is dolgozott érte. Mert amit most nekem elmesélt, többet ér az nekem minden pénznél. Nincs az a híres író, akinek valaha úgy gyönyörködtem volna a beszédjében, mint a magáéban, öregem". Kerek Ferkó, Móricz Zsigmondnak ez a rokonszenves duhaja, azonban nemcsak gyönyörködik, mert a mesén és mesélésen kívül más dolgok is felhívják a figyelmét egy ismeretlen, veszni hagyott világra. Ferkónak például „megdöbbent a lelke, hogy ezek az emberek semmit, de semmit sem tudnak a haza történetéből". Hogy tudnának, amikor ez a történelem nem az övék volt! Ferkó, mint egy idegen világra figyel fel, amikor ilyeneket hall: ,,A mai világban nem a péntek a szerencsétlen nap, hanem a vasárnap; mer akkor úgy hóttra isszák maqukat a népek, hogy hétfőn nincs semmi a dologbúi". De amikor továbbkérdez menten begubózkodnak: „Én nagyságos uram, nem tudok egyebet, csak hogy szegény vagyok, szegénynek születtem, a rózsámat igazán szeretem". Kerületi labdarúgó-bajnokságok Bratislava vidéki kerület: Slavoj" Piešťany

—DA Boj 4:1, Tatran Skalica—Tatran Nové Mesto n. V. 1:3, Iskra Senica—Sokol Čáry 3:0, kont., Slavoj Senec—Slavoj Dun. Streda 3:1, Tatran V. Leváre—Tatran Galanta 0:1, Slavoj Sered—Slavoj Malacky 4:0, A tabella állása: 1. Slavoj Piešťany 20 15 3 2 63:20 33 2. Slavoj Senec 20 14 3 3 67:23 31 3. Tatran Galanta 20 11 I 6 32:32 25 4. DA Bol 18 8 5 5 46:39 2! 5. Slavoj Sereď 20 9 S 8 31:33 21 6. Iskra Senica 20 9 1 10 39:30 19 7. Tatran Skalica 20 8 4 10 36:47 16 8. Slavoj Malacky 21 5 S 10 26:43 16 9. Slavoj Dun. Streda 20 6 3 u 24:26 15 10. Tatran N. Mesto 18 4 6 8 15:34 14 11. Tatran V. Leváre 18 3 6 9 24:54 13 12. Sokol Cáry 19 4 4 11 22:42 12 Nyitrai kerület: Spartak Nové Zámky

—Slavoj Sala 4:0, Slavoj Šurany

—DA Hron 8:0, Iskra Nováky—Iskra Bošany 6:0, Baník i Prievidza

—Dynamo Želiezovce 4:1, Lokomotíva Palárikovo—Slavoj Nové Zámky 2:0, Tatran Levice—Slovan Hlohovec 1:1. A tabella állása: 1. Spartak N. Zámky 22 16 2 3 47:10 34 2. Lok. Palárikovo 20 14 2 t 40:25 30 3. Slovan Hlohovec 21 12 4 5 57:20 28 4. Slavoj Šaľa 21 10 4 7 42:34 M 5. Iskra Bošany 21 8 8 7 38:37 22 6. Baník Prievidza 21 • 3 9 50:44 21 7. Slavoj N. Zámky 21 9 2 10 41:41 20 8. DA Hron 21 7 3 9 37:41 19 9. Iskra Nováky 20 7 3 10 41:45 17 10. Slavoj Šurany 21 5 4 12 31:51 14 11. Tatran Levice 20 3 3 12 24:42 13 12. Dynamo Želiezovce 21 2 4 in 23:81 8 Besztercebányai kerület: Tatran Ondrej

—Spartak Dolné Hámre 11:2, Tatran Poltár—Baník Banská Štiavnica 3:0, Spartak Piesok—Spartak Brezno 1:0, Slavoj Lučenec

—Baník Podbrezová 5:3, Tatran Harmanec— Spartak Fiľakovo 0:5. A tabella állása: Spartak Fiľakovo Slovan B. Bystrica Slavoj Lučenec Tatran Ondrej Spartak Piesok Tatran Poltár Baník Podbrezová Baník B. Štiavnica DA B. Bystrica Spartak Brezno Spartak D. Hámre Tatran Harmanec 22 16 21 14 22 12 21 12 22 9 3 65:23 35 2 64:20 33 5 57:46 29 7 66:39 26 9 35:43 22 9 41:36 21 10 37:42 20 10 35:60 20 9 36:39 18 11 32:43 18 13 38:50 16 20 13:84 2 Ma a bratislavai stadionban: Slovan Bratislava ÚNV

—Simmerínger SC A Slovan ÜNV téglamezei stadionjában ma érdekes nemzetközi labdarúgó-mérkőzésre kerül sor: Az otthoniak ellenfele SC Simmeringer az osztrák államliga egyik jőképességű csapata lesz, amely a VIII. őszi forduló után a tabella közepén szerepel. A bécsiek teljes első csapatukkal jönnek Bratislavába. Soraikban ott lesznek Wallner, NeuDauer, Stojaspal II. A Simmerinqer SC a tavaszi évadban néhány igen figyelemreméltó bajnoki eredményt ért el, így többek között 2:1 arányban győzött a bajnok Vienna és a KK ban is szerepelt Wacker felett, 3:2 arányban legyőzte az Admirát, a híres Rapiddal szemben pedig 2:2 arányú döntetlent ért el. A Slovan ÜNV valószínűleg Vicán ée Cirka nélkül áll majd ki a bécsiek ellen, ezzel szemben a bratislavai Sláviától kölcsönvett Benkóval és Pucherrel, a Krídla Vlasti játékosával erősíti meg csapatát. Vičan és Cirka ugyanis ma Brnóban résztvesznek a válogatott B-csapat közös edzésén. Pillanatfelvétel a Slovan Bratislava ÜNV—Spartak Trnava mérkőzésről. Bflý és Molnár harcban a vendégek védelmével. Balról jobbra Klein, Slanina, Molnár és Bílý. • Jugoszlávia B—Ausztria B 1:1 (1:0). Játszatták Zágrábban. Jugoszláv utánpótlás válogatott—Osztrák utánpótlás válogatott 0:0. Játszották Belgrádban. • Spartak Nové Zámky—Lokomotíva Topolčany 13:3. Barátságos ökölvívó mérkőzés. • Az olasz Luígi Profeta szerdán a milánói Vigorelli-stadionban megjavította a 100 km-es amatőr kerékpáros világcsúcsot. Ideje: 2 ó 28 p 35,4 mp. A régi világcsúcsot ,az ugyancsak olasz ' Milesi tartotta 2 ó 29 p 08,2 mp-cel. Európa legjobb atlétáinak seregszemléje Az olimpia előtti év atlétikai idényének befejeztével különleges figyelmet érdemel az egyes versenyszámokban legjobb eredményt elért 10 európai atléta rangsora. Az újkori atlétika történetében, tehát több mint félszázad óta, nem volt esztendő, amelyben anynyi világ- és országos csúcsot javítottak Európa atlétái, mint 1955-ben. Azelőtt is nagyarányú készülődések és ezekkel járó csúcsok jellemezték az olimpia előtti év atlétikáját. Mindezeken azonban messze túl tett a moet lezárult idény. A teljesítmények csaknem minden egyes versenyszámban ugrásszerűen emelkedtek. Míg azelőtt tizedmásodpercekkel, vagy fél centiméterekkel javítottak rekordokat, s egy-egy csúcs gyakran hosszú évekig „élt", addig 1955-ben valóságos „csúcsszüretre" került sor, elképzelhetetlennek hitt eredmények születtek, s minden jel arra mutat, hogy nincsen megállás, sőt: bizonyos, hogy az elkövetkezendő esztendőben, azaz az olimpia évében a jelenlegi csúcsok javarészét is megdöntik még a versenyzők. Ám beszéljenek most már a számok. Összeállítottuk 21 klasszikus versenyszámban 1955-ben elért legjobb 10 eredményt, s ez áttekintő képet nyújt az erőviszonyokat illetően. A 100 m-es gyorsfutásban a legjobb 10 között nem kevesebb mint 6 szovjet atléta szerepel. A tabella: 10.3 Fütterer (Nyugat-Németország), 10.4 Bartyenyev (Szovjetunió), 10,4 Babiak (Szovjetunió), 10,4 Germar (Nyugat-Németország), 10,4 Tokarjev (Szovjetunió), 10.4 Umlauft (Nyugat-Németország), 10.5 Szuhorukov (Szovjetunió), 10,5 Szanadze (Szovjetunió), 10,5 Kazancev (Szovjetunió), 10.5 Janeček (Csehszlovákia). A 200 m-es futás tabellája: 20.6 Fütterer (Nyugat-Németország), 20,9 Janeček (Csehszlovákia), 20,9 Tokarjev (Szovjetunió), 21,0 Ignatyev (Szovjetunió), 21.0 Germar (Nyugat-Németország), 21.1 Konovalov (Szovjetunió), | 21.1 Lombardo (Olaszország), 21.2 Goldoványi (Magyarország), 21.2 Kluck (Nyugat-Németország), 21.3 Schmidt (Lengyelország). A 10 legjobb lajstromában tehát három szovjet versenyző, három nyugatnémet, egy csehszlovák, egy olasz, egy magyar és egy lengyel kapott helyet. 400 m: 46,0 Ignatyev (Szovjetunió), 46,6 Hellsten (Finnország), 46,9 Haas (Nyugat-Németország), 47,3 Moens (Belgium), 47.3 Degats (Franciaország), 47.4 Boysen (Norvégia), 47.4 W-heeler (Anglia), 47.5 Adamik (Magyarország), 47.5 Haarhoff (Franciaország), 47.6 Blümel (Nyugat-Németország). Ebben a versenyszámban a fenti tabella alapján legjobb a szovjet Ignatyev, a többi helyen pedig hét nemzet színeinek képviselője szerepel. (Folytatjuk.) Kerek Ferkó itt, e pusztatüzeknél fedezi fel a nép világát, és itt eszmélkedve, döbben rá osztálya vétkére: a nép-veszejtésre. De e felismerés nála még csak hangulati tényező: folytatása, kicsengése nincs, és ez valahogy megzavarja a regény szerkezeti egységét is. A pusztába-vonulás, a népre eszmélés nem kapcsolódik szorosan a regény-történésbe, de hatása és igazsága — időtállón — mindennél jobban marad meg az olvasóban. Amikor Falvi bácsi diákja néhány év múlva, ha nem is pusztai pásztortüzeknél, de galíciai tábortüzeknél és a fedezékek svarmkályhájánál ismerkedett | háborús osztályosaival, és a népfelfedezés nagy élményéről levélben próbált dadogni, akkor e hazaírt levelekben élményét Kerek Ferkó pásztortüzes emlékével próbálta hozzávetőlegesen érzékeltetni. A mindennapi realitásnál, az önfelfedezésnél is erősebb volt Móricz Zsigmond népsugalmazó művészete: kölcsönért, szóért, képért, valóságért ide kellett visszanyúlni — Kerek Ferkó pusztai epizódjához! Ez hatott a legjobban, ez maradt meg időtállón: a nép, az örök és halhatatlan nép! Kerek Ferkó, az életében, világában oly ritleán boldog Móricz Zsigmond teremtménye volt. A háborúnak kellett jönni, a Horthy-érának, a neobarokk kulisszák hazugságainak, az ,,úri fajtádról szóló német gőgmese szolgai majmolásának, hogy Móricz Zsigmond Kerek Ferkója, a valóságának, értékelésének megfelelő helyére jusson, Kerek Ferkó, ez a brusznói idill, még hapov end lehetett, de az Ori muri Szathmári Istvánja már öngyilkos lesz: a haláltánccal törvényesedett osztálybomlás menete így követeli. Kerek Ferkó után valójában az „Üri muri"-ban tett pontot Móricz Zsigmond. Kerek Ferkó története itt és íqv kerekedik ki egésszé: ítéletté igazsággá. Fábry Zoltán. „0J SZ<*>" kladia Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkeszfőbizottság Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség Bratislava Jesenského 8—10. rp!' ' M7-16 352-10 Kíadóhlvata

1 Bratislava Gorkého 8. telefon 337-28 Előfizetési dl) havonta Kčs 6.60 Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata Megrendelhető minden oostahivatalA-60399 nál és kézbesítőnél Nyomás: Pravda Szlovákia Kommunista Pártia Központi Bizottságának kiadóvállalata Bratislava.