Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-15 / 248. szám, szombat

1955. október 15. UJSZO Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi zottságának határozata az építkezés iparosítására és továbbfejlesztésére (Folytatás a 2. oldalról.) építkezési termelésnek és iparosítá­sa szükségleteinek. Főleg nem értük el a nagy könnyűformatégla terme­lésének, a »peciális cementnek, a ha­bos szigetelőanyagoknak, a padlóza­toknak, a fedőanyagok és kémény­anyagok termelésének fokozását. Az új könnyű építőanyagok termelése, mint a keramszit és mások, még min­dig félgyártmány állapotban van. Nem gyártanak megfelelő nagyságú burko­ló tég'ikat. A földtani kutatás, e kuta­tás ellenőrzése és kitermelése je­lentősen lemarad. Az építőanyagok és a kerámia ter­melésének fejlesztését elsősorban azokra a szakaszokra kell irányítani, amelyek lehetővé teszik az építke/és gyors iparosítását és a hiányzó anya­gok, főleg a fa pótlását. Ki kel! bő­víteni a könnyúbeton és az egyéb könnyű, nem égetett és falazóanyagok, valamint a belső burkolatok terme­lését. A lemaradozó szakaszok, mint a nyersanyagtermelés, a kőfejtés, a széntermelés, a kő- és téglakészít­mények termelését a korszerű ipar színvonalára kell emelni. Az építőanyagok termelésében a be­rendezések termelőképességét elég­telenül használják ki. Az építőanya­gok és a kerámia termelésének ma­gasütemű fejlesztéséhez szükséges Le­vezetni az összes elért eredménye­ket á műszaki fejlődés terén, gyorsan be kell fejezni a fáradságos és az egészségre ártalmas két'kézi munkák­nak gépezetekkel való helyettesíté­sét. Ehhez új technikára és a gépe­zetek céltudatos irányítására van szükség. Ki kell küszöbölni e felada­tok biztosításának adminisztratív mód­szereit. A berendezések és szerke­zetek korszerűsítésénél érvényesíteni kell a tegmagasabbfokú mai techni­kát. A berendezések lényeges, jobb ki­használása érdekében \ mindenütt be kell vezetni az előzetes karbantartást és lényegesen meg kell javítani az ezzel kapcsolatos pótalkatrészek gyár­tását. Az építőanyagok ágazatában mind­eddig nem küszöbölték ki az idény­szerűséget. Valamennyi nagyobb idény­üzem folyamatos működésre való át­állítása, és a részleges működés biz­tosítása a kisebb üzemekben, főleg a téglagyártásban fokozza a terme­lést és további megtakarításokat hoz. Nagyobb figyelmet kell szentelni az építőanyagok szállításának. A le­hető legnagyobb gyorsasággal el kell készíteni és üzembe kell helyezni a szabadon felrakott nagy- és kismeny­nyiségű cement szállítására szolgáló berendezéseket. Jelentős hiányosságok mutatkoznak az építőanyag termelésére szolgálé üzemek felépítésében. Biztosítani kell a földtani kutatás idejében való el­végzését és lényegesen meg kell ja­vítani a tervezési munkákat. Az építőanyag termelésének nagy feladatai megkövetelik a következő intézkedések megtételét: A munkásoknak, technikusok­nak, mestereknek és termelésve­zetőknek biztosítaniuk kell a ter­melőüzemek gépi berendezésének egyre hatásosabb kihasználását, a fáradságos munkák gépesítését az anyagok kitermelésében és szállítá­sában, széles méretekben érvénye­síteniük kell a hazai és a szov­jet újítók haladó termelési mód­szereit, fokozniok kell a termé­kek minőségét és gazdaságosságát, új készítményeket és olyan alkat­részeket kell adniok az építkezések részére, amelyek® alkalmasak az építés ipari módszereinek beve­zetésére. Az Építészeti Minisztériumnak gyorsabban kell bevezetnie az új technikát az építőanyagok terme­lésének valamentlyi szakaszán és meg kell teremtenie az előfelté­teleket az eddigi kapacitások maxi­mális kihasználására. Idejében bizto­sítania kell a műszaki dokumen­táció kidolgozását az üzemek nagy­méretű felépítése céljából az épí­tőanyagok minden ágazatában. A Gépipari Minisztériummal együttműködésben gépesített be­rendezések szerkesztését és terme­lését kell biztosítani az építőanyag­termelés számára és meg kell te­remteni az előfeltételeket a terme­lés automatizálásának bevezetésé­hez. 6. Fejlesszük a nyersépítés alkatrészeinek előgyártását — az építőipar új szakaszát Az első ötéves tervben a nyers­építkezések számára készített elő­gyártmányok által elsó ízben vittük át a munkát az építkezés helyéről az üzembe és a kétkézi munkát ipari termeléssel és szereléssel helyettesí­tettük. Elögyártmányokkal helyettesítettük a padlásgerendák fáját 89 000 lakás­ban, deszkával fedtünk 730 négyzet­méter területű ipari csarnokot, 485 000 négyzetméteren végeztük el a csarno­kok egész szerelését. Az 1948—1955. közti időszakban az élőgyártmányok termelése a 20-szorosára emelkedett. Az utóbbi években azonban az Épí­tészeti Minisztérium megtűrte az c!ő­gyártmányok termelésének lassúbbo­dását és az unifikált egységek töme­ges termelése helyett helytelenül a kis sorozatok és egyes konstrukciók termelésére irányította a figyelmet, a termelőhelyek gépesítésének elégtelen fejlesztése mellett. A tervezők és az előgyártmányok üzemei között elégtelen az együttmű­ködés, mindeddig nem adtak Ki ka­talógusokat és műszaki feltételeket. A magas árak akadályozzák az élő­gyártmányok széleskörű használatát Azonban egyre alkalmasabb előfel­tételeket kell teremteni az előgyárt­mányok ipari termelésére, főleg az elemek unifikálását kell végrehajtani nemcsak a lakásépítés keretében, hanem ugyanezen elemek egyidejű legszélesebb alkalmazásával a felépí­tés további szakaszain is. Az elemek gyártott típusainak számát csökken­teni kell és a megállapított típusokat nem kell változtatni, a termékek mi­nőségét és pontosságát viszont szün­telenül emelni kell. . A vasbetonon kívül az előgyártmá­nyok termelésének céljaira könnyűbe­tont, helyi forrásból származó anya­gokat kell alkalmazni, téglatöfnböket kell gyártani, stb. Nem szabad csu­pán a szokásos beton alkalmazására korlátozódni, de a beton technoló­giáját főleg a könnyű töltőanyagok alkalmazásának irányában kell fej­leszteni, valamint a jó minőségű ce­ment és acél alkalmazásának irányá­ban. Nagyobbfokú hordképességet és kisebb súlyt kell elérni kevesebb anyagfogyasztás mellett az egyes szerkezeteknél. A m előgyártmányok termelésében alkalmazni kell a hala­dó technikát. Ki kell építeni az elő­gyártmányok termelési helyeinek há­lózatát, be kell fejezni/az eddigi ter­melőhelyek teljes gépesítését. A kutatás és a fejlesztés terén ter­melési vonalakat kell alkalmazni, ame­lyek a gépesítés magas foka mellett alkalmazhatók lesznek a különféle elemeknél úgy, hogy a kissorozatú elemek mai kézi gyártását ipari ter­meléssel lehet helyettesíteni. Meg kell állapítani azokat a felté­teleket, amelyek mellett gazdaságo­sabb az építkezésen való mozgó ter­melés és e termelési típus számára ugyancsak gépesített termelési vona­lakat kell létesíteni. Számolni kell az­zal, hogy tekintettel az elszórt építke­zések magas százalékára, és a beru­házások szükségszerű átcsoportosítá­sára az egyik körzetből a másikba, a mozgó (hordozható) termelésnek fon­tos termelési technikává kell válnia. Ezért kell, hogy a mozgó termelés hasonló színvonalat érjen el a munka­termelékenységben és a gazdaságosság terén, mint a helyhez kötött termelés. Ezt a termelési szakaszt főleg az ipari objektumok, hidak stb. szerelésénél kell kifejleszteni. A következő intézkedéseket kell megtenni: Az előgyártmányok munkahelyein dolgozóknak az alkatrészek gyártá­sát főleg az ipar, a lakás- és mező­gazdasági építés számára nagy so­rozatokban kell elkészíteniök, jó minőséget és pontosságot kell elér­niök a termékeknél és csökkente­niük kell az önköltséget. Emellett szüntelenül emelniök kell a terme­lés ipari színvonalát. Az Építészeti Minisztériumnak bizto­sítania kell: Az unifikált egységek termelését nagy sorozatokban valamennyi épít­kezés számára. Emellett fokozot­tan kell gondoskodni a beton minő­ségéről és a termékek pontos ki­viteléről. A beton jobb minősége mellett csökkenteni kell a oement­fogyasztást a technológiai előírások jobb betartásával. Jobban kell biz­tosítani a műszaki ellenőrzés osz­tályainak működését. Ki kell bő­víteni a nyers építkezés további ele­meinek gyártását, főleg a tégla- és betontömbök, valamint a természe­tes állapotban felhasznált kőtömbök­készítését, és a könnyebb betonok és új szerkezetek és technológia alkalmazását. Be kell fejezni a fé­lig kész épületeket és új termelőhe­lyeket kell felépíteni. Különös gondot kell fordítani a ter­mékek választékára abból a célból, hogy elérjük a gyártott típuselemek lehető legkisebb célszerű számát. A technológiai termejés és a termelő­vonalak szerkesztési kutatásának magasabb fokon gépesített termelési vonalakat keli szerkeszteni, amelyek emellett univerzális vonalak legye­nek, hogy kisebb helyen elérhető elemsorozatok gyártását is szolgál­hassák a mozgó termelés céljaira. Felüi kell vizsgálni és meg kell határozni az előregyártott részlegek gazdaságos alkalmazásának optimá­lis határait, tekintettel a szállítás igényességére, az építkezés felsze­relésének költségeire stb. Meg kell vizsgálni az összerak­ható építkezések árait, összehason­lítva a hagyományos monolitikus építkezésekkel és az Országépítési Állami Bizottság elé távlati tervet kell benyújtani az intézkedésekre és javítások áraira vonatkozólag úgy, hogy a különféle termelési módsze-. reket összehasonlítható árszínvonal alapján ítélhessék meg. Ojból be kell vezetni a termelési csarnokok gyártásához szükséges elemek gyártását. Érvényesíteni kell a Szovjetunió tapasztalatait az épí­tőhelyek ideiglenes összeköttetése felépítésének céljaira gyártott elő­gyártmányai terén. 7. Szervezzük meg széles méretekben az építkezések befejezéséhez szükséges részek előgyártását hogy valamennyi tervező és konstruk­tőr új előgyártmányok javaslatait dolgozza ki a legnagyobb találékony­Valamennyi építkezési munka és szerkezet közül az építkezések befeje­ző munkálatainál vannak meg az ipa­rosítás legjobb előfeltételei. Ennek az az oka, hogy az ablakok, ajtók, pad­lózatok, könnyű gerendák, lakatos, szerelési és egyéb termékek nemcsak nagy termelési sorozatokban készülnek, hanem termelésük eltérően a nyers építkezés számára készült előgyárt­mányoktól, célszerűbb és gazdaságo­sabb, ha egy vagy több kis termelő­helyre vonjuk össze. Az ilyen ter­mékeknél azután figyelmünket a leg­magasabb technika alkalmazására irá­nyíthatjuk préseléssel, vágással, stb, s elérhetjük a munkatermelékenység gyors és lényeges fokozását. Ezen elő­gyártmányok tömeges termelését és szerelését az építkezések befejezése céljából az iparosítás fő feladatának kell tartani, mivel jelentős részben megvan a beruházási tevékenységben. Ezáltal elérjük a költségek lényeges csökkentését és az építkezések meg­gyorsítását. Az Építészeti Minisztérium elha­nyagolta az ún. építkezési segédüze­mek iparosításának befejező munkála­tait és megtűrte , hogy termelése és szervezése is szétforgácsolt legyen an-' nak ellenére, hogy az elmúlt években az építkezés fontos ipari részévé vál­hatott volna. Ez az állapot megma­radt, jóllehet világos volt, hogy a terv nem teljesítésének egyik fő oka az építkezések késői befejezése az előző építőipari termelés elmaradásának hi­bájából. A befejező munkálatok iparosításá­nak magas színvonala megköveteli, Sággal és technikai kultúrával, szük­séges, hogy minden egyes munkás, szerelő, mester és technikus a segéd­termelésben e haladás kezdeménye­zőjévé váljék és minden szakmabeli tapasztalatát felhasználja arra, hogy az építkezéseket miqél előbb befejez­zék és döntően kiküszöböljék a ter­melés kisiparos módszereit, valamint hogy az ipari termékek minőségük­kel felülmúlják az eddig kisiparosok által végzett munkák minőségét. Haladéktalanul teljesíteni kell a kö­vetkező feladatokat: Az Építészeti Minisztériumnak az illetékes szakosztályokkal együtt biztosítania kell, hogy már 1956­ban megkezdjék és kibővítsék az új komplex előgyártmányok ter­melését. mint pl. a fűtőberende­zések, ablakok, ajtók, padlózatok szerelését stb. Az Országépítési Állami Bizott­ságnak a minisztériumokkal együttműködésben ki kell dol­goznia a befejező munkák iparosí­tásának távlati tervét a legkorsze­rűbb technika alkalmazásával, te­kintettel a nyersanyagalap fejlesz­tésére és úgy, hogy az előgyárt­mányok termelését minden téren az új anyagok kihasználására irá­nyítsák. Ebből a célból szakosítani kell az építkezési iparnak e sza­kaszán végzett kutató munkála­tokat mind az Építészeti Minisz­térium intézeteiben, mind pedig a többi szakosztályokon. 8. Tovább kell gépesíteni az építési és földkiemelési munkákat, valamint az anyagszállítást a gépcsoportok üzembentartása szem­pontjából. Az építkezés terén nagymennyiségű nehéz anyagok feldolgozására és szállí­tására kerül sor. Az első ötéves terv folyamán nagy méretekben gépesítet­tük e munkálatokat. Azok a gépek, amelyeket iparunk az első ötéves tervben az építkezésnek adott, 110 000 munkás munkáját képviselik. Az egyes fajták gépesítésének színvonala a kö­vetkező magasságot éri el: A földmunkálatoknál 81 százalékot, a betonozó munkáknál 90 százalékot, a füogőleges szállításnál 95 százalékot. A gépesítésnek ezzel a színvona­lával sem lehetünk elégedettek, mert inkább csak az egyes munkákat gépe­sítik, pedig ki kell fejleszteni a komp­lex gépesítést és így fokozni kell a gépek kihasználását. A gépek további kihasználását az­által érjük el, hogy lényegesen megrö­vidítjük a gépek leállásának idejét, főleg a gép egyik munkájának befeje­zése és másik munkájának megkezdé­se közötti időszakban. Csökkenteni kell a gépek üzemzavarait a gépek jobb gondozásával és karbantartásával, valamint a pótalkatrészek termelésé­nek jobb biztosításával, ami azt jelen­ti, hogy jobban kell tervezni és nyil­vántartani a gépek munkáját. A komplex gépesítéssel egyidejű­leg szakosított munkacsoportokat kell Az építkezés szakaszán és az építő­anyagok termelésében teljesen figyel­men kívül hagyják azokat az előnyö­ket, amelyeket a kisgépesítés jelent a fáradságos munkák kiküszöbölésében és a termelés termelékenységének fo­kozásában. Azt, hogy az építkezésen még mindig kézzel ácsolnak, vágják a fát és végeznek olyan munkákat, amelyeknek gépesítése nagy munka­időmegtakarítást és a munkások testi fáradságának csökkentését jelentené, a fejlődéstől való elmaradásunk okoz­za. A gépesítés kiterjesztésére és teljes kihasználására a következő intézkedé­seket kell megtenni: A gépesítő dolgozóknak, a szállí­tás irányítóinak, a fuvarosoknak, diszpécserekrtek és vezetőknek a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniok gépeik teljesítő­képességét, jobban kell őket kar­ban tartaniok, kezdeményező mó­don komplex gépcsoportokat és 10. A magas feladatokat az építkezési termelés, a tervezés és kutatások helyes megszervezésével kell biztosítani munkacsoportokat kell összeállí­taniok, s biztosítani kell a gépek tartós üzemképességét. Az épí­tészeti Minisztérium és az építkezési szere'r&i munkákkal fog­lalkozó minisztéri írnoknak bizlosí­taniok kell a gépezetek előkészí­tő munkálatainak jobb minőségét az üzemrészlegekben és vállalatok­ban, emelniök kell a d< igozók szak­képzettségét, a iavitásoKat jó mi­nőségben és olcsón k'-ii elv 6gez­r:iök, csökkeníeniök keli az üzem­zavarok számďt és el keil émiók a gépek veszteglési idejének le­rövidítését. Meg kell javitaníok a gépek tervezését és nyilvántartá­sát, ki kell dolgozniok normarend­szereket és mutatószámokat a gé­pesítési munkákban. A gépek be­állításét operatívabb módon és ki­sebb időveszteségekkel kell végez­niük. A hiányzó láncszemek kiegészí­tésével biztosítani kell az építé­szeti munka komplex gépesítését és 5 év folyamán például a föld­munkáknál az 1955. évi színvonal 2-szeresét, a betonozó munkáknál 3-szorosát kell elérni. Meg kell valósítaniuk a kavics kitermelésé­nek és feldolgozásának komplex gépesítését, fokozniuk kell a mun­kák gépesítését a kőbányákban és be kell vezetniük a komplex gépe­sítést a mészbányákban, téglagyá­rakban, az építkezési kerámiát gyártó üzemekben. A fő munka­folyamatok gépesítését teljesen be kell fejezni. Az illetékes minisztériumokkal együtt biztosítani kell a gépesített szerszámok és segédeszközök szé­leskörű választékának termelését és e szerszámokat tömegesed be kel! vezetni az építőanyag-terme­lésbe, valamint az építkezési ter­melésbe. 9. Teremtsük meg az új technika és termelés bevezetésének objektív feltételeit Az iparosításra irányuló törekvést a dolgozók kezdeményezésének kibonta­kozása kíséri majd, akik bírálattal, hozzászólásokkal és újítójavaslatokkal fognak harcolni a kitűzött feladatok teljesítéséért. A CSKP Központi Bizottsága hang­súlyozza valamennyi vállalati szerv és minisztérium felé, hogy támogassák a dolgozók törekvéseit, éberen tartsák szem előtt javaslataikat és e javasla­tokat gyorsan érvényesítsék. Emellett abból kell kiindulni, hogy a gyakorlati munka maga nagy tanító és feltaláló. Az új technika bevezetésében az eddiginél jobban érdekeltté kell tenni az üzemek és vállalatok vezetőségét. A technika fejlődését jelentős mérték­ben fékezi a régi „megszokott" tech­nikához és termelési technológiához való kényelmeskedő ragaszkod s. Ezt az állapotot gyakran támogatja a ha­tás mutatóinak he'ytelen megállapítá­sa. amellyel az új technika bevezeté­sét akarják elérni. Az új technika fejlesztésének támo­gatására a következő intézkedésekét kell tenni: az Országépítési Állami Bizott­ságnak ki kell dolgoznia az újfajta készítmények tömeges gyártásának bevezetésére szolgáló eljárás nor­máit. A normatívákban össze kell foglalni az eljárás valamennyi elő­írását a kísérlettől kezdve a fejlő­désig, termelésig, kísérleti soroza­tokig, a kísérleti üzemtehelyezé­sig, egészen a tömeges termelésig és biztosítani kell, hogy az építke­zés iparosítása felesleges késede­lem nélkül fejlődjék. Az Építészeti Minisztérium­nak irányelveket kell kiadnia az új technika eredményeinek a tömeges termelésbe való bevezetése céljá­ból. tekintettel arra, hogy elegen­dő gazdasági ösztönzést nyújtson az új technikának a termelésbe való bevezetésére és így biztosítsa az építkezés iparosításának fejlő­dését. Az építkezéseken és az építészeti üzemekben a munkaszervezés jelenle­szervezni, amelyek nélkülözhetetlenek gi állapotában állandóan lényeges hiá­nyosságok vannak. A munka előkészí­tését ritkán végzik jól, gyakran for­(Folytatás a 4. oldalon) /

Next

/
Thumbnails
Contents