Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-15 / 248. szám, szombat

4 UIS70 1953. október 15. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata am építkezés iparosítására és továbbfejlesztésére (Folytatás a 3. oldalrsl.) máMs és nincs megfelelő módon biztosítva technikailag és szervezésileg. Nincsenek megszervezve a szakosított munkacsoportok, nincsen biztosítva számukra megfelelő módon a folyamatos munka és ennek megfelelően az anyag- és gépszállítás. Nincsenek megfelelő módon megszervezve a szakosított villalatok az ipari építkezés nagy feladatainak és az egyes területekre összpontosított lakás- és mezőgazdasági építkezésnek megvalósítására. Az építkezés szerelési munkájának az egyes beruházási minisztériumok saját szervezetei által való megvalósítása nem hozta meg a várt eredményeket. Annak ellenére, hogy az Építészeti Minisztériumnak az egész építészeti termelésben való részesedése csaknem egy harmadával csökkent, rosszabbul teljesíti a tervet, mint eddig és ugyanez érvényes a többi minisztériumokra is. Lényegesen szaporodott a technikai és adminisztratív dolgozók száma a munkásság számához viszonyítva. A szervezés nem célravezető, ha nem biztosítja a fő feladatok teljesítését. Ha a következő években a szervezés az építészeti tevékenységnek fő részét képezi a termelés iparosításában, aktkor alája kell rendelni is biztosítani számára minden szervezési intézkedést. Ebből a szempontból kell irányítani * minisztérium és a vállalatok belső Szervezési tevékenységét. A fő feladat az, hogy az ismétlődő munkákhoz biztosítsák beosztott állandó csoportok munkáját ugyanazon segédeszközökkel és gépekkel. Ebből folyik, hogy szakosítani kell a munkafolyamat megszervezését is mindenütt, ahol bizonyos fajtájú munka terjedelme megengedi az állandó, folyamatos, szakosított és ismétlődő termelési menetet. Az üzemekben és vállalatokban a tervben és a technikai-szarvezési intézkedésekben Céltudatosan meg kell teremteni a termelés szakosításának, sorozatgyártásának és folyamatosságának feltételeit Ugyanilyen irányban kell megszervezni az üzemeket és vállalatokat és meg kell teremteni a szakosított tényezőket es munkafolyamatokat. Az ilyen tényezők megteremtéséhez csak akkor lehet hozzákezdeni, ha megvan hozzá a tényleges alap a megfelelő terjedelmű folyamatos termelésben. Az iparosítás fejlesztése szempontjából nem célszerű felaprózni a termelési szervezeteket, sőt ellenkezőleg, összpontosítani kell őket úgy, hogy a nagyobb egészek keretében jobban lehessen szakosítani a termelést és meg lehessen valósítani helyileg összpontosítva az építkezést nagy sorozatokban. Ezért fokozatosan megvalósítjuk az építészeti egységek összpontosítását az Építészeti Minisztérium keretében. Más minisztériumok építészeti szerelési szervezeteinek keretében a szerelési szervezeteknek tevékenysége a generáljavitásokra és karbantartásokra, valamint azokra a munkákra, korlátozódik, amelyek speciális feladatokkal függnek össze. Ezzel kapcsolatban erélyes intézkedéseket kell végrehajtani az Építészeti MinisztéA technikai szakszínvonal építészeti dolgozóink jelentős részében magas. Számos munkás és technikus szakmai tudása eléri a világszinvonalat, merész müveket alkotnak, amelyek merész szerkezetükkel, kivitelükkel és tökéletességükkel csodálatot keltenek. De általánosságban a termelés alacsony színvonala és a dolgozók közömbössége az építkezések minőségének csökkenését idézi elő, nem nyernek meg újabb dolgozókat, sőt ellenkezőleg, csökken a számuk. Emellett csökken a szakmai képzettséggel rendelkező dolgozók száma is az építészetben. Ezzel kapcsolatban a termelés irányításának is alacsony a színvonala és az adminisztratív apparátus egyidejű növekedésével az üzemekben és vállalatokban bürokratizálódik. A dolgozóknak, de főleg a termelés rium irányító tevékenységének lényeges megjavítására. Az 1956. év végéig meg kell valósítani üzemzavar és gazdasági veszteségek nélkül az építészeti termelés ilyen jellegű összpontosítását és az adminisztratív technikai apparátusban a munkások számához viszonyított gazdaságos arányt kell elérni. Az adminisztratív technikai apparátusban el kell érni a szakismeret és rugalmasság lényeges fokozódását, továbbá a felelősség növekedését is az építészet új feladataihoz mért arányban. Az építészet nagy feladataira kell irányítani a tervezési tevékenység szervezését és azokban a minisztériumokban, amelyeknek tervezési intézeteik vannak, biztosítani kell a hathatósabb irányítást és ellenőrzést, összhangba kell hozni a technikai osztályok tevékenységét a kutató- és tervezési intézetekkel. A tervezési intézetek vezetőit nagyobb hatáskörrel kell felruházni a munka rugalmasabb irányítása érdekében, növelni kell felelősségüket a tervezési és kutató munkák tervének minőségi és mennyiségi teljesítéséért. A kutatás szervezésének az építészet iparosításának fő irányához kell alkalmazkodnia, felhasználva az építkezéshez szükséges egységesített alkatrészek előgyártásában az egyre magasabb technika állandó alkalmazását, valamint az új könnyű anyagok és szerkezetek termelésével kapcsolatos tökéletesítő munkákat és az öszszes építkezéseken a termelési folyamatok egyre hathatósabb komplex gépesítését. Emellett az építkezési kutatásnak hathatós és szervezésileg tartósan biztosított együttműködést kell megteremtenie a saját osztályai szakosított kutató részlegeiben. Az épiI tészeti kutatás szakaszén a mostani szervezési szétforgácsoltságot ki kell küszöbölni. Mivel az építészet iparosítása a gazdasági ágazatok további szakaszaira is kihat, a különféle reszortok termelési, tervezési és kutató részlegeinek tevékenységét egységes tervvel kell irányítani. Ez lesz az állami építészeti bizottság feladata, amely tevékenységének keretében igy biztosítja behatóan a beruházási építkezést az építészet iparosításának útján. Ezen feladatok biztosítására a következő intézkedéseket kell tenni: Me^ kell teremteni a kormány objektív szervét, az állami építészeti bizottságot, amely a- beruházási építkezés szükségleteinek legszélesebb áttekintése alapján előkészíti a kormány részére a rendszeres intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, amelyek biztosítják az építészetben a magasfokú gazdaságosságot, a technikai haladást, a beruházások kulturális színvonalát és a technikai fejlődést. Az építészeti szereléssel kapcsolatos tevékenység összpontosítását ét kell vinni az Építészeti Minisztériumba, úgy, hogy a többi minisztériumokban csupán azon építészeti szerelési tevékenység maradjon, amely összefügg speciális feladataikkal. A generál javítások és karbantartások túlnyomó részét a Helyi Gazdálkodási Minisztérium végzi. vezetőinek és szervezőinek alacsony szakképzettsége és a kiképzésre fordított nem kielégítő gondoskodás nem mozdítja elő a munkások szakmai képzettségének növekedését. Minden téren támogatni kell az összes dolgozók szakszínvonalának emelkedését és meg kell teremteni a termelés jobb irányításának feltételeit. Ugyanígy meg kell javítani a kádermunkát is; számos olyan eset van, amikor a rossz kádermunka következtében az építészetben fontos helyekre tehetségtelen dolgozókat tettek, akik megalkuvásokkal, a bírálat elnémításával és a munkahelyeken szakismeret nélküli beavatkozásukkal közvetve komolý veszteségeket okoztak a termelésben. Ha sikerrel akarunk végezni olyan nagy feladatokat, mint az építészet iparosítása, akkor az ügyhöz odaadó emberekre kell támaszkodnunk, akikben lelkesedést tudunk kelteni e feladatok teljesítésére, akikben megvan az áldozatkészség a munkában és a rátermettség a munka irányítására. Ez szükségszerűen megköveteli a dolgozók kádereinek állandósítását, szakmai képzettségük fokozását, a szakosított munkacsoportok szervezését, a mesterek és technikusok hatáskörének és felelősségének emelését. Az építkezés befejezése után nem keil szétbocsátani a dolgozók munkát végzett együttesét, hanem fokozatosan újabb építkezésre áthelyezni és ezzel csökkenteni a káros munkaerőhullámzást. Különösen fontos haladéktalanul hozzálátni a munkások toborzásához, főként a szakmai képzettséggel rendelkező mesterek és technikusok toborzásához, akik ma a népgazdaság más ágazataiban dolgoznak és szaktudásuk, tapasztalataik ott nincsenek kih»»análva. Szükséges, hogy azok az építészeti munkások, technikusok és mesterek, akik ma nem dolgoznak az építészetben, elgondolkodjanak afelett, hogy becsületbeli ügyük, hogy részt vegyenek a második ötéves terv kiépítésében azokon az építkezéseken, amelyeknek üzembehelyezésétől függ a termelőerő": további fejlesztése ós a dolgozók életszínvonalának további emelkedése. Sok rendetlenségnek és elégedetlenségnek komoly oka az, hogy a Tnunka átgondolt irányítása helyett nagyon gyakran előfordul, hogy az építkezéseken irányítás nélkül, csak úgy magától megy a munka, nincsen biztosítva a szükséges anyag és a gépek. Ennek következtében és a ki nem "egyensúlyozott normák miatt az építészetben előfordul az, hogy beírják az el nem végzett munkát és igy kifizetik azokat a béreket is, amelyek nem járnak a munkásnak. Az Építészeti Minisztérium eddig nem biztosította azt, hogy a kifizetett jutalmak az építkezések időtartamának megrövidítésére és elvégzésére irányítsák a dolgozókat. Az Építészeti Minisztérium és a többi építkezési termelési minisztériumok kötelessége a következő: Ellenőrizni a kádermunkát az üzemekben, vállalatokban és minisztériumokban, törődni minden vezető szakmai képzettségének fejlesztésével és nem megfeledkezni arról, hogy a jó vezetőnek feltétlenül összefüggésbe kell hoznia az irányítás politikai és szakmai oldalát. Az Építészeti Minisztériumnak és a többi építészeti termelési minisztériumoknak, a Munkaerőügyi Minisztériummal és a nemzeti bizottságok tanácsaival együtt gyors ütemben meg kell szervezniük a munkásoknak, főként a szakmai tudással rendelkező mestereknek és technikusoknak toborzását az építészeti termelésbe. A toborzást azokra a helyekre kell összpontosítani, ahol a legnagyobb építkezéssel számolnak, mint pl. Ostrava, Os ty, Karlovy Vary vidéke és a prágai kerület. Az összes többi minisztériumoknak segíteniük kell az építészetet azzal, hogy meggyőzik a szakmai képzettséggel rendelkező építészeti munkásokat, mestereket és technikusokat, akik üzemeikben dolgoznak, arról, hogy feltétlenül szükséges az építészetbe való visszatérésük. Meg kell teremteni az állandó munkáskáderek megtartásénak feltételeit és lehetőséget kell nyújtani számukra a szakmai képzettség megszerzésére, biztosítani kell a tanulók nevelését, szaporítani kell a tanonciskolák számát és el kell érni azt, hogy minél nagyobb számban legyenek alkalmazva a nők. A nőket elsősorban az építkezések befejező munkáinak végzésére kell betanítani. Az Építészeti Minisztérium fel, adata, hogy biztosítsa a kölcsönösen kiegyenlített teljesítmény-normák kidolgozásét, hogy hathatós eszközeivé váljanak a dolgozók anyagi érdekeltségének a jövő évi tervezett feladatok teljesítésében. A mérnök-technikai dolgozókat jutalmakkal kell érdekeltekké tenni, elsősorban az építkezések befejezésének teljesítésében és a határidő megrövidítésében, valamint a jó munka végzésében. A rend bevezetésének feltétele az építkezéseken, hogy ki kell küszöbölni az el nem végzett munka beírását rendes ellenőrzéssel és a termelés előkészítésével. Szükséges, hogy mindezek az intézkedések a fő feladat teljesítését támogassák, azt, hogy jobban, gyorsabban és olcsóbban kell építeni. kát végző vállalati igazgató helyettesének funkcióját. Szükséges, hogy a pártszervezeted a szakszervezetek és CSISZ-szervezetek mindennapos tevékenysége az egész építészetben, az építkezéstől kezdve a tervezési szervezeteken keresztül egészen a minisztériumig egy irányban haladjon: az összes dolgozók meggyőzésére és mozgósítására a párt Központi Bizottsága határozatában megszabott feladatok teljesítésében. Az összes párttagok, főleg a szakszervezetekben és a CSISZ-ben működő kommunisták kötelessége, hogy I harcoljanak az ellen, hogy az építészetben a hiányosságokat objektív okokkal magyarázzák, vagy pedig elhallgatják; kötelességük, hogy ezeket a hiányosságokat nyílt, elvtársi kritikának vessék alá. Szükséges, hogy a kommunisták alapossága és a hiányokkal szembeni meg nem alkuvása biztosítéka legyen annaik, hogy a fejlődés éj az építészet iparosításának akadályai, valamint a tervteljesltés hiányosságai egy percre sem maradnak észrevétlenül és haladéktalanul ki fogják őket küszöbölni. Az összes dolgozók meggyőzése és mozgósítása megköveteli, hogy a párttagok eszmeileg és szakmailag fel legyenek vértezve. A kerületi és járási bizottságoknak rendszeresen kell foglalkozniuk az építészetben fennálló gazdasági helyzettel és a pártmunka színvonalával. A pártszervezeteket arra kell irányítani, hogy rendszeresen tárgyalják a feladatok teljesítését, teljes mértékben érvényesítsék a párt alapszabályzatát és főleg az üzem vezetőségének reájuk ruházott ellenőrzési jogát. Éppen úgy a vezető gazdasági helyeken működő dolgozókat személyes felelősségre kell nevelniök a feladatok teljesítéséért, akikkel megtárgyalják és ellenőrzik munkájukat. Végül biztosítaniuk kell a szervezetekben és a vezető dolgozóknál a hathatós segítség nyújtását gazdaságunk azon szakaszain, amelyektől segítséget kell kérni az építészet iparosításában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy e határozatban adott nagy feladatokat és távlatokat dolgozóink Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével teljesítik és így jelentős módon hozzájárulnak népgazdaságunk további megerősítéséhez és a nép életszínvonalának emeléséhez. 11. Az építészet számára biztosítani kell a munkaerőket, fokozni kell a szakképzettséget, meg kell javítani az építészeti termelés irányítását és a dolgozók anyagi érdekeltségét 191. Ä pártszervezetek álljanak az építészeti termelés magasabb színvonaláért folytatott harc élére A párt politikája az építészeti kérdésekben helyesen biztosította népgazdaságunk legelmaradottabb ágazatainak egyikében a jelentós változásokat Ezen ágazat változásaihoz és munkaeredményeihez nagymértékben hozzájárultak az építészet pártalapszervezetei. Segítségükkel sikerült a pártnak fellendíteni a szétforgácsolt építőipart az első ötéves terv épitőfeladatainak színvonalára és sikerült felhasználni köztársaságunk önállósága és védelmi képessége szilárd alapjaidnak építésére, valamint népünk anyagi és kulturális színvonala állandó emelésére. De a Központi Bizottság nem elégedhet meg azzal, hogy ezen a szakaszon lemaradás mutatkozik azon feladatok mögött, amelyek főleg az utolsó két évben mutatkoznak az építészetben. Az építészet iparosításét célzó pártirányvonalat, amelyet az első ötéves terv kezdetén tűztünk ki és amelyet pártunk a X. kongresszuson újból hangsúlyozott, nem teljesítjük következetesen. A pártszervezetek és pártszervek nem biztosítják elég hathatósan ezt az irányvonalat és nem mozgósították az összes dolgozókat ennek teljesítésére. Ennek az irányvonalnak következetlen teljesítése okozta, hogy a technikai haladás lemarad az építészeti termelés feladatai mögött ôs így nem elégíti ki teljes mértékben a népgazdaság szükségleteit és a nép követelményeit. Építkezésünk távlatfeladatai sürgős feladatot tűznek elénk, azt, hogy gyors ütemben kiküszöböljük az építészetben a termelés kevéssé eredményes módszerét és hogy a népgazdaság ezen fontos ágazatát magasabb ipari színvonalra emeljük. Szükséges, hogy e feladat teljesítéséhez hozzájáruljanak az összes dolgozók és szervezetek mind az építészetben, mind népgazdaságunk többi ágazataiban. Ezzel kapcsolatban jelentős feladat hárul a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségre. Az a küldetésük, hogy mozgósítsák a dolgozókat és minden téren segítsenek a sürgős feladatok megoldásában az építészet iparosításának éis további fejlesztésének biztosításában. E feladatok biztosításának szakaszán vezető feladat jut pártunknak, pártszerveinek és a párt alapszervezeteinek az építkezéseken, az építészeti osztályokon, vállalataiban, a főosztályokon és minisztériumokban, arneíyek építészeti murikat végeznek, az építkezési anyagok termelésében, a tervezési szolgálatban és további szakmákban. A párttevékenység szín vonalát a tömegpolitikai és szervezési munka fejlesztésével a további feladatok színvonalára kell emelni. Az építészetben működő pártszervezetek munkája magasabb színvonalának elérése megköveteli, hogy elsősorban lényegesen nagyobb segítséget nyújtsunk e szervezeteknek a kerületi és járási pártszervezetek útján. Az épitkeaéseken dolgozó párttagon szervezésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére a Központi Bizottság a következő alapelvek megvalósítását határozta el: Az összes építkezéseken, amelyek legalább egy éve folynak, önálló alapszervezeteket kell kiépíteni. A járásokban az összes építkezési osztályokon ki kell építeni a párt alapszervezeteit, amelyeknek az építészeti osztály keretében lesz hatáskörük. Az építészeti osztályok mellett mükedő alapszervezetek és a fontos építkezéseken működő alapszervezetek keretében a párt alapszabályzata alapján részlegszervezeteket, pártcsop3£tokat kell szervezni, vagy pedig ki kell jelölni a pártbizalmiakat. A párt vezető szerepének az ifjúsági szervezetekben és a szakszervezetekben való helyes érvényesítésével meg kell javítani szervezésüket és aktív tevékenységüket építőiparunk nagy feladatainak biztosításában. A legfontosabb építkezéseken a CSKP KB pártszervezöinek helyes kiválasztáséval és munkájuk I megjavításéval tovább kell biztosítani a pártszervezetek munkáját. A CSKP kerületi bizottsága ipari osztályét építészeti Oktatókkal kell kiegészíteni, számukat a kerület beruházási építkezéseinek fontossága és terjedelme alapján kell megszabni, úgy, hogy munkájuk súlypontja közvetlenül az építkezéseken legyen. Az egyes járási pártbizottságok apparátusát építészeti oktatókkal kell kiegészíteni a járási beruházási építkezések fontossága és terjedelme szerint. 1956. január l-ig el kell törölni az építészetben a politikai mun-